2005. augusztus 11-én benyújtott kereset – ADOMEX International B.V. kontra Bizottság

(T-315/05 sz. ügy)

(2005/C 281/45)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: ADOMEX International B.V. (képviselők: G. Van der Wal és T. Boesmans ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes virágkertészeti importtal és nagykereskedéssel foglalkozik, és elsősorban főleg harmadik országokból származó vágott virágot hoz be további feldolgozás céljából Hollandiába.

Azért támadja meg a bizottsági határozatot, mert az nem emelt kifogást az N 766/95. és az NN 84/00. sz. ügyben jóváhagyott virágkertészeti támogatási szabályozás ellen. E szabályozás a virágkertészeti termékek azon ágazatspecifikus adójáról (Vakheffing Bloemkwerkerijproducten) szóló rendeletre vonatkozik, amelyet a holland közjogi gazdasági szövetséghez tartozó kertészeti piacszövetség (Produktschap Tuinbouw) vet ki.

Keresetének alátámasztásául a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság jogsértően mulasztotta el megvizsgálni azt, hogy a támogatási szabályozás összeegyeztethető-e a közös piaccal, és megsértette az EK 23. és az EK 25. cikket. Ezáltal az EK 253. cikk szerinti indokolási kötelezettséget is megsértette.

A felperes szerint a megtámadott határozat megsérti az EK 23. és az EK 25. cikket. A Bizottság által jóváhagyott támogatási szabályozás esetében nem az EK 90. cikk értelmében vett belső adóról van szó, hanem az EK 23. és az EK 25. cikk szerinti vámmal azonos hatású díjról. Ez abból adódik, hogy az adó ugyanazon kereskedelmi szinten és ugyanazon adótényállás mellett nem egyformán sújtja a belföldi és az importált termékeket, és hogy nincs a megadóztatott importáruhoz hasonló vagy azzal versenyző belső termék, hogy szó lehetne belső adók rendszeréről.

A Bizottság határozata ezen kívül érthetetlen, de legalábbis nem kielégítően indokolt, és ezért az EK 253. cikkébe ütközik. A Bizottság határozatában korábbi határozatokra utal, amelyek nem tartalmaztak indokolást, vagy amelyekben a vitatott határozatban elbírálandótól teljesen eltérő adókat hagyott jóvá. Ezenkívül a Bizottság nyilvánvaló hibát követ el a tényállás megállapítása során, többek között mert megállapítja a határozatban, hogy a kérdéses adót nem vetik ki importált termékekre.

Végül a felperes arra hivatkozik, hogy nem volt alkalma érintettként ismertetni az álláspontját vagy az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárási jogait gyakorolni.