Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document C2005/182/50

C-201/05. sz. ügy: A High Court of Justice (England and Wales), Chancery Division 2005. március 18-i végzésével a Test Claimants in the CFC and Dividend Group Litigation kontra Commissioners of Inland Revenue ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

HL C 182., 2005.7.23, p. 27–28 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

23.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 182/27

A High Court of Justice (England and Wales), Chancery Division 2005. március 18-i végzésével a Test Claimants in the CFC and Dividend Group Litigation kontra Commissioners of Inland Revenue ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-201/05. sz. ügy)

(2005/C 182/50)

Az eljárás nyelve: angol

A High Court of Justice (England and Wales) Chancery Division 2005. március 18-i végzésével, amely 2005. május 6-án érkezett a Bíróság Hivatalához, a Test Claimants in the CFC and Dividend Group Litigation kontra Commissioners of Inland Revenue ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a következő kérdésekről:

1)

Ellentétes-e az EK 43. vagy 56. cikkel az, ha valamely tagállam olyan intézkedéseket alkalmaz és tart hatályban, amelyek:

(i)

az érintett tagállamban illetőséggel rendelkező társaság (belföldi illetőségű társaság) által más belföldi illetőségű társaságoktól kapott osztalékra társasági adómentességet nyújt, de

(ii)

a más tagállamban illetőséggel rendelkező társaságok és különösen az irányítása alatt álló, más tagállamban illetőséggel rendelkező, és ott alacsonyabb adókulcs szerint adózó társaság ellenőrzött társaság) által fizetett osztalékra – az osztalék után fizetendő forrásadóra, illetve, az ellenőrzött társaság által megfizetett nyereségadóra vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerinti kedvezményt alkalmazva – társasági adókötelezettséget ír elő?

2)

Ellentétes-e az EK 43., 49. vagy 56. cikkel valamely tagállamnak az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti adószabályozása, amely 1997. július 1-jét megelőzően úgy rendelkezett, hogy:

(i)

az érintett tagállamban illetőséggel rendelkező biztosító társaságnak egy más tagállamban illetőséggel rendelkező társaság (külföldi illetőségű társaság) által fizetett osztalékkal növelnie kellett a társasági adó alapját; de

(ii)

a belföldi illetőségű biztosító társaság választása szerint lehetőség volt arra, hogy a szintén belföldi illetőségű társaságoktól kapott osztalék ne legyen a társasági adó alapját növelő tényező, azzal a további következménnyel, hogy az a társaság, amely a fenti módot választotta, nem volt jogosult arra az adójóváírásra, amely egyébként járt volna a részére.

3)

Ellentétes-e az EK 43., 49. vagy 56. cikkel valamely tagállamnak az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti adószabályozása, amely szerint:

a)

bizonyos esetekben a belföldi illetőségű társaság kiegészítő adó fizetésére köteles az 1. kérdés (ii) pontja szerinti tagállamban illetőséggel rendelkező ellenőrzött társaság által szerzett nyereség vonatkozásában; és

b)

bizonyos követelményeket ír elő abban az esetben, ha a belföldi illetőségű társaság nem kíván vagy nem tud adómentességet igénybe venni, és a fenti említett társaság által szerzett nyereség vonatkozásában megfizeti az adót; valamint

c)

további betartandó követelményeket ír elő abban az esetben, ha a belföldi illetőségű társaság a fenti adó alóli mentességet kíván igénybe venni?

4)

Befolyásolná-e az 1., 2. és 3. kérdésre adandó választ, ha az ellenőrzött társaság (az 1. és a 3. kérdésben), illetve a külföldi illetőségű társaság (a 2. kérdésben) valamely harmadik országban rendelkezne illetőséggel?

5)

Amennyiben a tagállam az 1., 2. és 3. kérdésben leírt intézkedéseket 1993. december 31. előtt fogadta el, majd ezt követően elfogadta a jelen irat C. részében leírt intézkedéseket, és amennyiben a módosított intézkedések az EK 56. cikk által tiltott korlátozást valósítanak meg, ezt a korlátozást 1993. december 31. előtt nem létező, új korlátozásnak kell-e tekinteni?

6)

Amennyiben az 1., 2. és 3. kérdésekben ismertetett intézkedések ellentétesek az itt megjelölt közösségi jogi rendelkezésekkel, akkor amennyiben egy belföldi illetőségű társaság, illetve az ellenőrzött társaság a kérdéses jogszabálysértések vonatkozásában az alábbi kérelmeket terjesztik elő:

(i)

az 1., 2. és 3. kérdésben leírt körülmények esetén a jogtalanul kirótt társasági adó visszatérítésére (vagy az ilyenként megfizetett összeg használatának megtérítésére) vonatkozó kérelem;

(ii)

az 1., 2. és 3. kérdésben utalt intézkedések miatt kivetett kiegészítő adó elkerülése vagy csökkentése miatt a belföldi illetőségű társaság által felhasznált (vagy az azonos cégcsoporthoz tartozó más társaságok által a belföldi illetőségű társaság javára átengedett) veszteségek vagy költségek megtérítésére, illetve mentességek visszaállítására vagy az ezekért járó kártérítésre vonatkozó kérelem, ha ezeket a veszteségeket, mentességeket vagy költségeket egyéb módon is felhasználhatták volna, illetve a következő évre átvihették volna;

(iii)

a fenti 3. kérdésben utalt nemzeti szabályozásnak való megfelelés folytán elszenvedett költségekért, veszteségekért, kiadásokért és felelősségért járó kártérítésre vonatkozó kérelem;

(iv)

amennyiben az ellenőrzött társaság a tőketartalékból fizetett a belföldi illetőségű társaságnak, hogy az a 3. kérdésben utalt kiegészítő adó megfizetésének elkerülését lehetővé tévő nemzeti szabályozásban foglalt követelményeket teljesítse, és az ellenőrzött társaságnál ennek során költségek, kiadások és felelősség merültek fel, amelyeket elkerülhetett volna abban az esetben, ha a tőketartalékot más célra használja fel, a fenti költségekért, kiadásokért és felelősségért járó kártérítésre vonatkozó kérelem.

a fentiekben leírt kérelmek mindegyike esetében úgy kell-e tekinteni, hogy azok:

 

a fentiekben meghatározott közösségi jogi szabályok megszegése következtében jogellenesen kirótt összegek visszafizetésére irányuló kérelmek; vagy

 

kártérítési igények, ahol C-46/93. és C-48/93. sz., Brasserie du Pecheur és Factortame egyesített ügyekben hozott ítéletben előírt feltételeket teljesíteni kell; vagy

 

jogtalanul megtagadott előny összegének megfizetésére irányuló kérelmek?

7)

Amennyiben a 6. kérdés bármely részére adott válasz szerint a kérelem jogtalanul megtagadott előny összegének megfizetésére irányuló kérelem:

a)

ez a jog a fentiekben említett közösségi jogi jogszabályok következtében és azokhoz kapcsolódóan áll fenn; vagy

b)

a C-46/93. és C-48/93. sz., Brasserie du Pecheur és Factortame egyesített ügyekben hozott ítéletben előírt feltételeket teljesíteni kell; vagy

c)

más feltételek teljesülése szükséges?

8)

A 6. kérdésben ismertetett kérelmek vonatkozásában van-e jelentősége annak, hogy a tagállam nemzeti joga alapján a felperesek az eredeti állapot visszaállítását kérik, illetve kártérítést kérnek vagy kell kérniük?

9)

Milyen iránymutatást ad a Bíróság azon körülményekre vonatkozóan, amelyeket a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie annak megítélése során, hogy kellően súlyos jogsértésről van-e szó a C-46/93. és C-48/93. sz., Brasserie du Pecheur és Factortame egyesített ügyekben hozott ítélet értelmében, különösen annak eldöntésére, hogy – figyelemmel a kérdéses közösségi jogi rendelkezések értelmezésére vonatkozó joggyakorlatra – a jogsértés kimenthető volt-e?

10)

Elviekben, lehet-e a (C-46/93. és C-48/93. sz., Brasserie du Pecheur és Factortame egyesített ügyekben hozott ítélet értelmében vett) közvetlen okozati összefüggés az EK. 43., 49. és 56. cikk megsértése és az ebből állítólagosan következő, a 6. kérdés (i)-(iv) pontjaiban leírt kategóriába tartozó veszteségek között? Igenlő válasz esetén milyen iránymutatást ad a Bíróság azon körülményekre vonatkozóan, amelyeket a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie annak megítélése során, hogy fennáll-e a közvetlen okozati összefüggés?

11)

A kártérítés alapját képező veszteség vagy kár összegének megállapítása során a nemzeti bíróság szabadon mérlegelheti-e, hogy a kárt elszenvedő felek kellő gondossággal jártak-e el a kár elkerülése vagy enyhítése érdekében, különösen azzal, hogy igénybe vették azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek megállapíthatták volna, hogy a nemzeti rendelkezések (a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazása okán) nem jártak azzal a hatással, hogy az 1., 2. és 3. kérdésben leírt korlátozásokat eredményezzék?

12)

A 11. kérdésre adott választ befolyásolják-e a feleknek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatályával kapcsolatos feltételezései az érintett időszakban?
Top