(a)

az importőr viseli-e a bizonyítási terhet a tekintetben, hogy az új kiszerelés megfelel-e a C-427/93. sz., C-429/93. sz. és C-436/93. sz. Brystol-Myers Squibb kontra Paranova ügyekben meghatározott feltételeknek vagy pedig a védjegyjogosult köteles azt bizonyítani, hogy a fenti feltételek nem teljesültek, esetleg a bizonyítási teher feltételről feltételre változik-e, és ha igen, hogyan?

(b)

a Brystol-Myers Squibb kontra Paranova ügyben meghatározott és a C-379/97. sz. Upjonh kontra Paranova valamint a C-143/00. sz. Boehringer kontra Swingward ügyben értelmezett első feltétel, nevezetesen, annak szükségességének bizonyítása, hogy a terméket azért kell átcsomagolni, hogy a hatékony piacra jutást ne akadályozza, csak az átcsomagolás tényére vonatkozik (amint azt az EFTA Bíróság az E-3/02. számú Paranova Inc. kontra Merck & Co Inc. ügyben megállapította), vagy pedig a paralel importőr által végzett átcsomagolás pontos módjára és fajtájára is, és ha igen, hogyan?

(c)

a Brystol-Myers Squibb kontra Paranova ügyben meghatározott negyedik feltétel, nevezetesen hogy az átcsomagolt termék kiszerelése nem lehet alkalmas a védjegyjogosult hírnevének csorbítására csak akkor sérül, ha a csomagolás hibás, gyenge minőségű vagy elszennyeződött, vagy pedig mindenre kiterjed, ami a védjegy jóhírnevét csorbítja?

(d)

ha az 1 (c) pontra adott válasz úgy hangzik, hogy a negyedik feltételt minden sérti, mely a védjegy hírnevét csorbítja és azokban az esetekben ha (i) a védjegyet nem tüntetik fel az új külső csomagoláson („de-branding”) („márkamentesítés”) vagy (ii) a paralel importőr az új külső csomagoláson saját logóját, saját különleges stílussajátságait, külsőségeit, vagy pedig számos különböző termék tekintetében használt külsőségeket alkalmaz („co-branding”) („márkakapcsolás”), e csomagolásformák tekinthetők-e a védjegy hírnevét csorbítónak, vagy ennek a kérdésnek az eldöntése a nemzeti bíróságok hatáskörébe utalt ténykérdés?

(e)

ha az 1 (d) kérdésre adott válasz szerint ez ténykérdés, kié a bizonyítási teher?

(a)

alkalmazható-e egyáltalán a Brystol-Myers Squibb kontra Paranova ügyben meghatározott öt feltétel?

(b)

Ha a 2 (a) pontra adott válasz igenlő, az importőr viseli-e annak bizonyítási terhét, hogy az újracímkézett csomagolás megfelel minden egyes, a Bristol-Myers Squibb kontra Paranova ügyben meghatározott feltételnek, vagy a védjegyjogosultnak kell bizonyítania, hogy a fenti feltételek nem teljesültek, vagy pedig a bizonyítás feltételről feltételre mást terhel?

(c)

Ha a 2 (a) pontra adott válasz igenlő, a Brystol-Myers Squibb kontra Paranova ügyben meghatározott és az Upjonh kontra Paranova valamint a Boehringer kontra Swingward ügyben értelmezett első feltétel, nevezetesen, annak szükségességének bizonyítása, hogy a terméket azért kell újracsomagolni, hogy a hatékony piacra jutást ne akadályozza, csak az újracímkézés tényére vonatkozik, vagy pedig a paralel importőr által végzett újracímkézés pontos módjára és fajtájára is?

(d)

Ha a 2 (a) pontra adott válasz igenlő, a Brystol-Myers Squibb kontra Paranova ügyben meghatározott negyedik feltétel, nevezetesen hogy az átcsomagolt termék kiszerelése nem lehet alkalmas a védjegytulajdonos hírnevének csorbítására csak akkor sérül, ha a csomagolás hibás, gyenge minőségű vagy elszennyeződött, vagy pedig minden sérti, mely a védjegy jóhírnevét csorbítja?

(e)

Ha a 2 (a) pontra adott válasz igenlő és a 2 (d) kérdésre adott válasz az, hogy a negyedik feltételt mindaz sérti, mely a védjegy hírnevét csorbítja, csorbítja-e a védjegy hírnevét ebből a szempontból az, ha (i) a további címkét úgy helyezik el, hogy az a védjegyjogosultak egyikének védjegyét teljesen vagy egészen elfedi, vagy (ii) a további címke nem jelöli meg, hogy a kérdéses védjegy a védjegyjogosult tulajdona, vagy (iii) a párhuzamos importőr nevét nagybetűkkel tünteti fel?

(a)

a termék minden egyes további importálása jogsértésnek minősül-e, vagy az importőr csak addig követ el jogsértést, amíg a védjegyjogosult a termékről tudomást szerez és az irányadó előzetes értesítési határidő lejár?

(b)

ugyanazon az alapon jogosult-e a védjegyjogosult pénzbeli kártérítés követelésére (pl. kártérítés a jogsértés miatt vagy a jogsértéssel szerzett összes nyereség megfizetése) az importőr jogsértése miatt, mintha az áruk hamisítottak lettek volna?

(c)

alkalmazni kell-e az arányosság elvét az importőr ilyen eljárása miatt a védjegytulajdonosnak járó pénzbeli kártérítés megítélésekor?

(d)

Ha nem, milyen alapon kell a kártérítést kiszámítani, feltéve, hogy a kérdéses terméket a védjegyjogosult hozta forgalomba vagy ő engedélyezte a forgalomba hozatalát az EGT-n belül?