1)   

„Vajon a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás (HL L 347., 1993.12.31.) jogszerű, érvényes és elégséges jogalapot teremt-e ahhoz, hogy az Európai Közösségeknek felhatalmazása legyen a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről 1993. november 23-án aláírt közösségi Megállapodás (HL L 337., 1993.12.31.) elfogadására, tekintettel arra, hogy – a 65. cikk 1. bekezdésében, a 13. sz. Közös Nyilatkozatban és a XIII. mellékletben (3., 4. és 5. pont) foglaltakra is figyelemmel – az egyes államoknak a megfelelő mezőgazdasági-élelmezési termékekre – ideértve a szőlő- és bortermékeket – vonatkozó nemzeti földrajzi eredetmegjelölésekkel kapcsolatos szuverenitásának és hatáskörének esetleges fenntartása kizárja az Európai Közösségre történő bármiféle szuverenitás- és hatáskör-átruházást?

2)   

Vajon a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről 1993. november 23-án aláírt közösségi Megállapodás (HL 1993., L 337.) azáltal, hogy az ipari és kereskedelmi tulajdon körébe tartozó földrajzi eredetmegjelölések védelmét szabályozza – az Európai Közösségek Bíróságának az EK kizárólagos hatáskörére vonatkozó 1/94. sz. véleménye fényében is – a közösségi jog szempontjából érvénytelennek és hatálytalannak minősítendő-e, tekintettel arra, hogy ugyanazon Megállapodás az Európai Közösség egyes tagállamai részéről nem került ratifikálásra?

3)   

Amennyiben az 1993-as közösségi Megállapodás (HL 1993., L 337.) jogszerűnek és teljes egészében alkalmazandónak minősülne, vajon a ”Tocai„ eredetmegjelölés 2007 utáni olaszországi használatának tilalma – amely az ugyanazon Megállapodásban részes felek közötti, ahhoz csatolt levélváltásból fakad – érvénytelennek és hatálytalannak tekintendő-e amiatt, mert ütközik az ugyanazon 1993-as Megállapodásnak a homonim földrajzi megjelölésekre vonatkozó rendelkezéseivel [lásd a 4. cikk (5) bekezdését és a Megállapodáshoz csatolt Jegyzőkönyvet]?

4)   

Amennyiben az 1993-as Megállapodáshoz (HL 1993., L 337.) csatolt második Közös Nyilatkozat, mely szerint a szerződő feleknek a tárgyalások idején nem volt tudomásuk az európai és magyar borokat megjelölő homonim megjelölések létéről, a valóság olyan nyilvánvalóan téves bemutatásának tekintendő-e (tekintettel arra, hogy a ”Tocai„ borokat megjelölő olasz és magyar megjelölések, melyek évszázadok óta egymás mellett léteztek, 1948-ban egy Olaszország és Magyarország közötti megállapodással elismerést nyertek és a közelmúltban kerültek a közösségi jog hatálya alá), ami miatt az 1993-as Megállapodásnak a Tocai megjelölés olaszországi használatát tiltó része a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 48. cikke alapján semmis?

5)   

Vajon, tekintettel a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 59. cikkére, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretei között megkötött, 1996. január 1-jén – vagyis az 1993-as Megállapodás (HL 1994., L 337.) hatályba lépését követően – hatályba lépett, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló TRIPS megállapodás (HL L 336., 1994.11.21.) akként értelmezendő-e, hogy ellentmondás esetében annak a borokat megjelölő homonim földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók az 1993-as Megállapodás vonatkozó rendelkezései helyett, tekintettel arra, hogy a két megállapodásban részes felek azonosak?

6)   

Amennyiben két homonim földrajzi megjelölés két különböző – a TRIPS-megállapodásban részes – országban termelt borokra vonatkozik (ahol a homonímia két, a TRIPS-megállapodásban részes mindkét országban használt földrajzi megjelölést – az egyik részes ország földrajzi megjelölését és a másik részes országban hagyományosan termelt bort megjelölő homonim megjelölést – érint), vajon a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Szerződésnek a TRIPS-Egyezményt tartalmazó, 1996. január 1-jén hatályba lépett C. melléklete (HL 1994., L 336.) 3. fejezetének 22–24. cikke akként értelmezendő-e, hogy mindkét megjelölés használható, feltéve, hogy azokat az érintett termelők a múltban vagy jóhiszeműen, vagy 1994. április 15-ét megelőzően legalább tíz évig használták [24. cikk (4) bekezdése], és mindkét földrajzi megjelölés a fogyasztókat meg nem tévesztő módon, világosan jelzi a megjelölt bor származási országát, régióját vagy területét?”