Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32019Q1122(01)

Eljárási szabályzat – 9. parlamenti ciklus – 2019. július

HL L 302., 2019.11.22, p. 1–128 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/proc_rules/2019/1122(1)/oj

22.11.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/1

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

9. parlamenti ciklus

2019. július

Megjegyzés az olvasónak:

Az eljárási szabályzat, összhangban a parlamenti dokumentumokra vonatkozó, a nemek szempontjából semleges nyelvhasználatról szóló parlamenti határozatokkal, figyelembe veszi a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű csoport által 2018. április 11-én elfogadott, e témában megfogalmazott iránymutatásokat.

A cikkek értelmezését (a 236. cikknek megfelelően) dőlt betűs szedés jelzi.

TARTALOM

I. CÍM

KÉPVISELŐK, PARLAMENTI SZERVEK ÉS KÉPVISELŐCSOPORTOK 11

1. FEJEZET

 AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK 11

1. cikk

 Az Európai Parlament 11

2. cikk

 Szabad mandátum 12

3. cikk

 A mandátumvizsgálat 12

4. cikk

 A képviselői megbízatás időtartama 13

5. cikk

 Kiváltságok és mentességek 13

6. cikk

 A mentelmi jog felfüggesztése 14

7. cikk

 A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása 14

8. cikk

 Az Elnök mentelmi jog érvényesítésére irányuló sürgős intézkedése 15

9. cikk

 A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások 15

10. cikk

 A képviselők pénzügyi érdekeltségei és magatartási szabályok 16

11. cikk

 A képviselők pénzügyi érdekeltségei és átláthatósági nyilvántartás 17

12. cikk

 Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok 18

13. cikk

 Megfigyelők 18

2. FEJEZET

 A PARLAMENT TISZTSÉGVISELŐI 18

14. cikk

 Ideiglenes elnök 18

15. cikk

 Jelölés és általános rendelkezések 18

16. cikk

 Az Elnök megválasztása – a nyitóbeszéd 19

17. cikk

 Az alelnökök megválasztása 19

18. cikk

 A quaestorok megválasztása 19

19. cikk

 A tisztségviselők megbízatásának időtartama 19

20. cikk

 Üresedés 20

21. cikk

 Hivatal idő előtti megvonása 20

3. FEJEZET

 SZERVEK ÉS FELADATOK 20

22. cikk

 Az Elnök feladatai 20

23. cikk

 Az alelnökök feladatai 20

24. cikk

 Az Elnökség összetétele 21

25. cikk

 Az Elnökség feladatai 21

26. cikk

 Az Elnökök Értekezletének összetétele 22

27. cikk

 Az Elnökök Értekezletének feladatai 22

28. cikk

 A quaestorok feladatai 23

29. cikk

 A Bizottsági Elnökök Értekezlete 23

30. cikk

 A Küldöttségi Elnökök Értekezlete 23

31. cikk

 A tisztségek betöltésének folytonossága a választási időszakban 23

32. cikk

 Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége 23

4. FEJEZET

 KÉPVISELŐCSOPORTOK 23

33. cikk

 A képviselőcsoportok létrehozása és megszűnése 23

34. cikk

 A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete 24

35. cikk

 Közös munkacsoportok 25

36. cikk

 A független képviselők 25

37. cikk

 Ülésrend az ülésteremben 25

II. CÍM

JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI, MENTESÍTÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK 26

1. FEJEZET

 JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 26

38. cikk

 Éves program 26

39. cikk

 Az alapvető jogok tiszteletben tartása 26

40. cikk

 A jogalap vizsgálata 27

41. cikk

 Jogalkotási felhatalmazás és végrehajtási hatáskörrel való felruházás 27

42. cikk

 A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata 27

43. cikk

 A szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat 28

44. cikk

 A Parlament dokumentumokhoz való hozzáférése és tájékoztatáshoz való joga 28

45. cikk

 A Parlament képviselete a Tanács ülésein 28

46. cikk

 A Parlament javaslattételi joga 28

47. cikk

 A Bizottság felkérése javaslat előterjesztésére 29

48. cikk

 A kötelező erejű jogi aktusok vizsgálata 29

49. cikk

 A jogalkotási eljárások felgyorsítása 30

50. cikk

 A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások 30

2. FEJEZET

 A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS 30

51. cikk

 A jogalkotási jelentések 30

52. cikk

 Az egyszerűsített eljárás 31

53. cikk

 A nem jogalkotási jelentések 31

54. cikk

 Saját kezdeményezésű jelentések 31

55. cikk

 Jelentések készítése 32

56. cikk

 A bizottságok véleménye 32

57. cikk

 A társbizottsági eljárás 33

58. cikk

 Közös bizottsági eljárás 34

3. FEJEZET

 RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS 34

1. SZAKASZ —

ELSŐ OLVASAT 34

59. cikk

 Szavazás a plenáris ülésen – első olvasat 34

60. cikk

 Az illetékes bizottságnak való visszautalás 35

61. cikk

 Megismételt Parlament elé utalás 36

62. cikk

 Megállapodás első olvasatban 36

2. SZAKASZ —

MÁSODIK OLVASAT 36

63. cikk

 A Tanács álláspontjának közlése 36

64. cikk

 A határidők meghosszabbítása 36

65. cikk

 Eljárás az illetékes bizottságban 37

66. cikk

 Benyújtás a Parlamentnek 37

67. cikk

 Szavazás a plenáris ülésen – második olvasat 37

68. cikk

 A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadhatósága 38

69. cikk

 Megállapodás második olvasatban 38

3. SZAKASZ —

INTÉZMÉNYKÖZI TÁRGYALÁSOK A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN 39

70. cikk

 Általános rendelkezések 39

71. cikk

 A Parlament első olvasatát megelőző tárgyalások 39

72. cikk

 A Tanács első olvasatát megelőző tárgyalások 39

73. cikk

 A Parlament második olvasatát megelőző tárgyalások 39

74. cikk

 A tárgyalások menete 40

4. SZAKASZ —

EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS ÉS HARMADIK OLVASAT 40

75. cikk

 A határidők meghosszabbítása 40

76. cikk

 Az egyeztetőbizottság összehívása 40

77. cikk

 A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége 40

78. cikk

 Közös szövegtervezet 41

5. SZAKASZ —

AZ ELJÁRÁS LEZÁRÁSA 41

79. cikk

 Az elfogadott jogi aktusok aláírása és közzététele 41

4. FEJEZET

 A KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 41

80. cikk

 Kötelező erejű jogi aktusra irányuló módosított javaslat 41

81. cikk

 A Bizottság álláspontja a módosításokról 42

82. cikk

 Szavazás a plenáris ülésen 42

83. cikk

 A Parlament álláspontjának nyomon követése 42

84. cikk

 Megismételt Parlament elé utalás 42

5. FEJEZET

 ALKOTMÁNYOS ÜGYEK 42

85. cikk

 A Szerződés rendes felülvizsgálata 42

86. cikk

 A Szerződés egyszerűsített felülvizsgálata 43

87. cikk

 Csatlakozási szerződések 43

88. cikk

 Kilépés az Unióból 43

89. cikk

 Az alapelvek és értékek valamely tagállam általi megsértése 44

90. cikk

 A Parlament összetétele 44

91. cikk

 A tagállamok közötti megerősített együttműködés 44

6. FEJEZET

 KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK 45

92. cikk

 Többéves pénzügyi keret 45

93. cikk

 Éves költségvetési eljárás 45

94. cikk

 A Parlament költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontja 45

95. cikk

 Költségvetési egyeztetés 46

96. cikk

 A költségvetés végleges elfogadása 46

97. cikk

 Az ideiglenes tizenkettedek rendszere 46

98. cikk

 A költségvetés végrehajtása 47

99. cikk

 A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében 47

100. cikk

 Egyéb mentesítési eljárások 47

101. cikk

 Intézményközi együttműködés 47

7. FEJEZET

 BELSŐ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK 47

102. cikk

 A Parlament költségvetési javaslata 47

103. cikk

 A Parlament költségvetési javaslatának elkészítésekor alkalmazandó eljárás 48

104. cikk

 Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére, valamint az elszámolás jóváhagyására és a mentesítés megadására 48

8. FEJEZET

 EGYETÉRTÉSI ELJÁRÁS 48

105. cikk

 Egyetértési eljárás 48

9. FEJEZET

 EGYÉB ELJÁRÁSOK 49

106. cikk

 Az euro bevezetése alóli mentességekről szóló vélemények kidolgozására irányuló eljárás 49

107. cikk

 A szociális partnerek közötti párbeszéddel kapcsolatos eljárások 49

108. cikk

 A tervezett önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások 49

109. cikk

 Hivatalos egységes szerkezetbe foglalás (kodifikáció) 50

110. cikk

 Átdolgozás 50

10. FEJEZET

 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK 51

111. cikk

 Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 51

112. cikk

 Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések 52

113. cikk

 Társbizottsági eljárásban vagy közös bizottsági eljárásban történő vizsgálat 53

III. CÍM

KÜLKAPCSOLATOK 53

1. FEJEZET

 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK 53

114. cikk

 Nemzetközi megállapodások 53

115. cikk

 Nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazása vagy alkalmazásuk felfüggesztése, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítása 54

2. FEJEZET

 AZ UNIÓ KÜLSŐ KÉPVISELETE ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA 55

116. cikk

 Különleges képviselők 55

117. cikk

 Nemzetközi képviselet 55

3. FEJEZET

 AZ UNIÓ KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 55

118. cikk

 Az Unió külső politikáira vonatkozó ajánlások 55

119. cikk

 Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében 56

120. cikk

 Az emberi jogok megsértése 56

IV. CÍM

A MŰKÖDÉS ÁTLÁTHATÓSÁGA 56

121. cikk

 A Parlament tevékenységének átláthatósága 56

122. cikk

 A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés 56

123. cikk

 Belépés a Parlament épületeibe 57

V. CÍM

KAPCSOLATOK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ÉS SZERVEKKEL 58

1. FEJEZET

 KINEVEZÉSEK 58

124. cikk

 A Bizottság elnökének megválasztása 58

125. cikk

 A Bizottság megválasztása 58

126. cikk

 Többéves programozás 59

127. cikk

 Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben 59

128. cikk

 Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése 60

129. cikk

 A Számvevőszék tagjainak kinevezése 60

130. cikk

 Az Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése 60

131. cikk

 Kinevezések a gazdasági kormányzásért felelős testületekbe 60

2. FEJEZET

 NYILATKOZATOK 61

132. cikk

 A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai 61

133. cikk

 A Bizottság határozatait indokló nyilatkozatok 61

134. cikk

 A Számvevőszék nyilatkozatai 62

135. cikk

 Az Európai Központi Bank nyilatkozatai 62

3. FEJEZET

 PARLAMENTI KÉRDÉSEK 62

136. cikk

 Szóbeli választ igénylő kérdések vitával 62

137. cikk

 A kérdések órája 63

138. cikk

 Írásbeli választ igénylő kérdések 63

139. cikk

 Írásbeli választ igénylő nagyobb interpellációk 64

140. cikk

 Írásbeli választ igénylő kérdések az Európai Központi Bankhoz 64

141. cikk

 Az egységes felügyeleti mechanizmusra és az Egységes Szanálási Mechanizmusra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdések 64

4. FEJEZET

 EGYÉB INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK JELENTÉSEI 65

142. cikk

 Egyéb intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentései 65

5. FEJEZET

 ÁLLÁSFOGLALÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK 65

143. cikk

 Állásfoglalási indítványok 65

144. cikk

 Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről 66

6. FEJEZET

 KONZULTÁCIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL ÉS SZERVEKKEL 67

145. cikk

 Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal 67

146. cikk

 Konzultáció a Régiók Bizottságával 67

147. cikk

 Európai ügynökségek megkeresése 67

7. FEJEZET

 INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK 67

148. cikk

 Intézményközi megállapodások 67

8. FEJEZET

 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁHOZ VALÓ FOLYAMODÁS 68

149. cikk

 Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások 68

VI. CÍM

KAPCSOLAT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL 69

150. cikk

 Információcsere, kapcsolattartás és helyiségek kölcsönös rendelkezésre bocsátása 69

151. cikk

 Az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC) 69

152. cikk

 A parlamentek konferenciái 69

VII. CÍM

ÜLÉSEK 70

1. FEJEZET

 A PARLAMENT ÜLÉSSZAKAI 70

153. cikk

 Parlamenti ciklus, ülésszakok, plenáris ülések, ülésnapok 70

154. cikk

 A Parlament összehívása 70

155. cikk

 Az ülések helye 70

156. cikk

 A képviselők részvétele az üléseken 70

2. FEJEZET

 A PARLAMENT ÜGYRENDJE 71

157. cikk

 Napirendtervezet 71

158. cikk

 A napirend elfogadása és módosítása 71

159. cikk

 Módosítás és vita nélküli eljárás a plenáris ülésen 71

160. cikk

 Rövid ismertetés 72

161. cikk

 Rendkívüli vita 72

162. cikk

 Vita időszerű kérdésekről képviselőcsoport kérésére 72

163. cikk

 Sürgősségi eljárás 73

164. cikk

 Együttes vita 73

165. cikk

 Határidők 73

3. FEJEZET

 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK AZ ÜLÉSEK LEFOLYTATÁSÁRA 73

166. cikk

 Belépés az ülésterembe 73

167. cikk

 Nyelvek 73

168. cikk

 Átmeneti intézkedés 74

169. cikk

 Dokumentumok kiosztása 74

170. cikk

 Dokumentumok elektronikus kezelése 74

171. cikk

 Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája 74

172. cikk

 Egyperces felszólalások 75

173. cikk

 Személyes nyilatkozatok 76

174. cikk

 Az obstrukció megakadályozása 76

4. FEJEZET

 A MAGATARTÁSI SZABÁLYOK MEGSZEGÉSE ESETÉN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK 76

175. cikk

 Azonnali intézkedések 76

176. cikk

 Szankciók 77

177. cikk

 A belső fellebbezés módjai 78

5. FEJEZET

 HATÁROZATKÉPESSÉG, MÓDOSÍTÁSOK ÉS SZAVAZÁS 78

178. cikk

 Határozatképesség 78

179. cikk

 Küszöbértékek 78

180. cikk

 Módosítások előterjesztése és ismertetése 79

181. cikk

 A módosítások elfogadhatósága 80

182. cikk

 Szavazási eljárás 81

183. cikk

 Módosítások szavazásra bocsátásának sorrendje 81

184. cikk

 Plenáris ülésre benyújtott módosítások bizottsági szűrése 82

185. cikk

 Részenkénti szavazás 82

186. cikk

 Szavazati jog 82

187. cikk

 Szavazás 82

188. cikk

 Zárószavazás 83

189. cikk

 Szavazategyenlőség 83

190. cikk

 Név szerinti szavazás 83

191. cikk

 Titkos szavazás 84

192. cikk

 Az elektronikus szavazatszámláló rendszer használata 84

193. cikk

 A szavazás vitatása 84

194. cikk

 A szavazás indokolása 84

6. FEJEZET

 ÜGYRENDI JAVASLATOK ÉS ELJÁRÁSI INDÍTVÁNYOK 85

195. cikk

 Ügyrendi javaslatok 85

196. cikk

 Eljárási indítványok 85

197. cikk

 Elfogadhatatlanság megállapítására irányuló indítvány 86

198. cikk

 A bizottsághoz történő visszautalás 86

199. cikk

 A vita lezárása 86

200. cikk

 Vita vagy szavazás elnapolása 86

201. cikk

 Az ülés félbeszakítása vagy berekesztése 87

7. FEJEZET

 AZ ÜLÉS MENETÉNEK NYILVÁNOSSÁGA 87

202. cikk

 Jegyzőkönyv 87

203. cikk

 Elfogadott szövegek 87

204. cikk

 Szó szerinti jegyzőkönyv 88

205. cikk

 Hang- és képfelvétel az ülés menetéről 88

VIII. CÍM

BIZOTTSÁGOK ÉS KÜLDÖTTSÉGEK 88

1. FEJEZET

 BIZOTTSÁGOK 88

206. cikk

 Állandó bizottságok létrehozása 88

207. cikk

 Különbizottságok 88

208. cikk

 Vizsgálóbizottságok 89

209. cikk

 A bizottságok összetétele 90

210. cikk

 A bizottságok feladatai 91

211. cikk

 Hatásköri kérdések 91

212. cikk

 Az albizottságok 91

213. cikk

 A bizottságok elnökségei 91

214. cikk

 Bizottsági koordinátorok 92

215. cikk

 Árnyékelőadók 92

216. cikk

 A bizottsági ülések 92

217. cikk

 A bizottsági ülések jegyzőkönyve 93

218. cikk

 Szavazás a bizottságban 93

219. cikk

 A plenáris ülésre vonatkozó szabályok alkalmazása a bizottságokban 93

220. cikk

 Kérdések órája a bizottságban 93

221. cikk

 A Parlamenthez beérkező bizalmas információk zárt bizottsági ülésen történő parlamenti bizottsági vizsgálatára vonatkozó eljárás 94

222. cikk

 A polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos közmeghallgatások és viták 94

2. FEJEZET

 PARLAMENTKÖZI KÜLDÖTTSÉGEK 95

223. cikk

 A Parlamentközi küldöttségek létrehozása és feladatköre 95

224. cikk

 A parlamenti vegyes bizottságok 96

225. cikk

 Együttműködés az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével 96

IX. CÍM

PETÍCIÓK 96

226. cikk

 A petíciós jog 96

227. cikk

 A petíciók vizsgálata 98

228. cikk

 Tényfeltáró látogatások 98

229. cikk

 A petíciók bejelentése 99

230. cikk

 Polgári kezdeményezés 99

X. CÍM

AZ OMBUDSMAN 99

231. cikk

 Az ombudsman megválasztása 99

232. cikk

 Az ombudsman tevékenysége 100

233. cikk

 Az ombudsman felmentése 100

XI. CÍM

A PARLAMENT FŐTITKÁRSÁGA 101

234. cikk

 A Parlament Főtitkársága 101

XII. CÍM

AZ EURÓPAI SZINTŰ POLITIKAI PÁRTOKKAL KAPCSOLATOS JOGKÖR ÉS FELELŐSSÉG 101

235. cikk

 Az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal kapcsolatos jogkör és felelősség 101

XIII. CÍM

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA 102

236. cikk

 Az eljárási szabályzat alkalmazása 102

237. cikk

 Az eljárási szabályzat módosítása 103

XIV. CÍM

VEGYES RENDELKEZÉSEK 103

238. cikk

 Az Unió jelképe 103

239. cikk

 A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése 103

240. cikk

 Befejezetlen ügyek 103

241. cikk

 Helyesbítések 104

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK PÉNZÜGYI ÉRDEKELTSÉGEKRE ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEXE 105

II. MELLÉKLET

A MEGFELELŐ MAGATARTÁS KÓDEXE EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK SZÁMÁRA FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN 109

III. MELLÉKLET

A 138., A 140. ÉS A 141. CIKK SZERINTI, ÍRÁSBELI VÁLASZT IGÉNYLŐ KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK 110

IV. MELLÉKLET

KÖVETENDŐ IRÁNYMUTATÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK A 144. CIKK ALAPJÁN AZ EMBERI JOGOK, A DEMOKRÁCIA ÉS A JOGÁLLAMISÁG MEGSÉRTÉSÉT ÉRINTŐ ÜGYEK VITÁJÁNAK NAPIRENDJÉRE TŰZENDŐ TÁRGYAK KIVÁLASZTÁSÁNÁL 111

V. MELLÉKLET

A MENTESÍTŐ HATÁROZATOK VIZSGÁLATÁNAK ÉS ELFOGADÁSÁNAK ELJÁRÁSA 112

VI. MELLÉKLET

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS FELELŐSSÉGE 115

VII. MELLÉKLET

A BIZOTTSÁG JÓVÁHAGYÁSA ÉS A MEGHALLGATÁSOK SORÁN TETT VÁLLALÁSOK NYOMON KÖVETÉSE 124

VIII. MELLÉKLET

A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS KERETÉBEN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK MEGSZÖVEGEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 128

I. CÍM

KÉPVISELŐK, PARLAMENTI SZERVEK ÉS KÉPVISELŐCSOPORTOK

1. FEJEZET

Az Európai Parlamenti képviselők

1. cikk

Az Európai Parlament

(1)

 Az Európai Parlament a Szerződések, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány, és a Szerződésekből eredő nemzeti jogszabályok szerint megválasztott gyűlés.

(2)

 Az Európai Parlamentbe megválasztott képviselők megnevezése a következő:

 

bolgárul „Членове на Европейския парламент”,

 

spanyolul „Diputados al Parlamento Europeo”,

 

csehül „Poslanci Evropského parlamentu”,

 

dánul „Medlemmer af Europa-Parlamentet”,

 

németül „Mitglieder des Europäischen Parlaments”,

 

észtül „Euroopa Parlamendi liikmed”,

 

görögül „Βoυλευτές τoυ Ευρωπαϊκoύ Κoιvoβoυλίoυ”,

 

angolul „Members of the European Parliament”,

 

franciául „Députés au Parlement européen”,

 

írül „Feisirí de Pharlaimint na hEorpa”,

 

horvátul „Zastupnici u Europskom parlamentu”,

 

olaszul „Deputati al Parlamento europeo”,

 

lettül „Eiropas Parlamenta deputāti”,

 

litvánul „Europos Parlamento nariai”,

 

magyarul „európai parlamenti képviselők”,

 

máltaiul „Membri tal-Parlament Ewropew”,

 

hollandul „Leden van het Europees Parlement”,

 

lengyelül „Posłowie do Parlamentu Europejskiego”,

 

portugálul „Deputados ao Parlamento Europeu”,

 

románul „Deputaţi în Parlamentul European”,

 

szlovákul „Poslanci Európskeho parlamentu”,

 

szlovénül „Poslanci Evropskega parlamenta”,

 

finnül „Euroopan parlamentin jäsenet”,

 

svédül „Ledamöter av Europaparlamentet”.

2. cikk

Szabad mandátum

Az 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikke (1) bekezdésével valamint az európai parlamenti képviselők statútumának 2. cikke (1) bekezdésével és 3. cikke (1) bekezdésével összhangban a képviselők megbízatásukat függetlenül és szabadon gyakorolják, semmiféle utasítás nem köti őket, és nem kapnak kötött mandátumot.

3. cikk

A mandátumvizsgálat

(1)

 Az európai parlamenti választások után az Elnök felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy késedelem nélkül értesítsék a Parlamentet a megválasztott képviselők nevéről annak érdekében, hogy a választásokat követő első ülés megnyitásától kezdve valamennyi képviselő elfoglalhassa helyét a Parlamentben.

Az Elnök egyúttal felhívja e hatóságok figyelmét az 1976. szeptember 20-i okmány vonatkozó rendelkezéseire, és felkéri őket, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti képviselői megbízatással való bármilyen összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

(2)

 Minden képviselő, akinek a megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti helyének elfoglalását megelőzően írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincs más olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. A parlamenti választások után ezt a nyilatkozatot – amennyiben lehetséges – a Parlament választásokat követő első ülését megelőzően legkésőbb hat nappal meg kell tenni. A képviselői mandátum vizsgálatának befejezéséig, illetve bármely vitás ügyben történő határozat meghozataláig, és feltéve, hogy a képviselő előzőleg aláírta az említett írásbeli nyilatkozatot, a képviselő elfoglalhatja helyét a Parlamentben és szerveiben, és minden ehhez kapcsolódó jog megilleti.

Ha a nyilvánosság számára rendelkezésre álló forrásokból igazolható tények alapján megállapításra kerül, hogy a képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatással az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséggel rendelkezik, a Parlament – az elnöke által nyújtott tájékoztatás alapján – megállapítja a képviselői hely megüresedését.

(3)

 Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament haladéktalanul megvizsgálja a mandátumokat és határoz az újonnan megválasztott képviselők mandátumának érvényességéről, valamint az 1976. szeptember 20-i okmány rendelkezéseinek értelmében minden más, a Parlament hatáskörébe utalt vitáról, kivéve azokat, amelyek az említett okmány értelmében az abban említett nemzeti szabályok kizárólagos hatálya alá tartoznak.

A bizottság jelentése a tagállamoknak a választások teljes eredményét tartalmazó hivatalos értesítésén alapul, amely tartalmazza a megválasztott jelöltek és a lehetséges helyettesek neveit a szavazási eredmények szerinti rangsorban.

A képviselői mandátum kizárólag abban az esetben nyilvánítható érvényesnek, ha az e cikk, valamint az ezen eljárási szabályzat I. melléklete szerint szükséges írásbeli nyilatkozatokat megtették.

(4)

 Az illetékes bizottság javaslata alapján a Parlament késedelem nélkül megvizsgálja a leköszönő képviselőket felváltó egyéni képviselők mandátumát, továbbá a képviselők mandátumának érvényességét érintő bármely vitában bármikor határozhat.

(5)

 Ha a képviselői mandátum az ugyanazon a listán szereplő jelöltek visszalépésének eredményeképpen jött létre, az illetékes bizottság megbizonyosodik arról, hogy az adott visszalépésre az 1976. szeptember 20-i okmány és a 4. cikk (2) bekezdése szellemének és betűjének megfelelően került-e sor.

(6)

 Az illetékes bizottság gondoskodik arról, hogy mind a tagállamok, mind az Unió hatóságai haladéktalanul továbbítsanak a Parlamenthez minden olyan információt, amely bármely európai parlamenti képviselő megválaszthatóságát, vagy a helyettesek megválaszthatóságát vagy rangsorolását befolyásolhatja, kinevezés esetén megjelölve a kinevezés hatálybalépésének időpontját.

Ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselőnek hivatalától való megfosztásával járhat, az Elnök az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér és az ügyet az illetékes bizottság elé utalja. Az illetékes bizottság javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki.

4. cikk

A képviselői megbízatás időtartama

(1)

 A képviselők megbízatása az 1976. szeptember 20-i okmány 5. és 13. cikkében megállapítottak szerint kezdődik és szűnik meg.

(2)

 A megbízatásáról lemondó képviselő értesíti az Elnököt a lemondásról és a lemondás hatálybalépésének időpontjáról, amely nem lehet későbbi, mint az értesítéstől számított 3 hónap. Az értesítés a főtitkár vagy képviselője jelenlétében elkészített hivatalos jegyzőkönyv formájában történik, amelyet a főtitkár vagy képviselője, továbbá az érintett képviselő aláírnak, és haladéktalanul benyújtanak az illetékes bizottsághoz, amely a kérdést a dokumentum kézhezvételét követő első ülésén napirendre tűzi.

Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, a lemondó képviselő által a hivatalos jegyzőkönyvben megjelölt időponttól kezdődő hatállyal megállapítják a képviselői hely megüresedését, valamint az Elnök tájékoztatja erről a Parlamentet.

Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás nem az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, javasolja a Parlamentnek, hogy ne állapítsa meg a képviselői hely megüresedését.

(3)

 Ha az illetékes bizottságnak nincs kitűzve a következő plenáris ülést megelőzően ülése, az illetékes bizottság előadója haladéktalanul megvizsgál minden olyan lemondást, amelyről az értesítés megfelelően megtörtént. Ha az értesítés megvizsgálásának késedelme hátránnyal járhatna, az előadó az ügyet a bizottság elnöke elé utalja, és felkéri, hogy a (2) bekezdés szerint:

—

a bizottság nevében tájékoztassa az Elnököt a képviselői hely megüresedésének megállapíthatóságáról; vagy

—

hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést az előadó által megállapított konkrét problémák megvizsgálására;

(4)

 Ha egy tagállam vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezésről vagy megválasztásról értesíti az Elnököt, az Elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, amely megállapítja a képviselői helynek az összeférhetetlenség időpontjától történő megüresedését.

Ha egy tagállam illetékes hatóságai értesítik az Elnököt valamely európai parlamenti képviselő képviselői megbízatásának akár az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikke (3) bekezdésének megfelelő tagállami törvényi rendelkezések értelmében fennálló összeférhetetlenség miatti, akár a képviselői megbízatásnak az említett okmány 13. cikke (3) bekezdésének értelmében történő visszavonása miatti megszűnéséről, az Elnök tájékoztatja a Parlamentet a megbízatásnak a tagállam illetékes hatóságai által bejelentett időpontban történő megszűnéséről. Ha nem jelentenek be ilyen időpontot, a megbízatás megszűnésének időpontja a tagállam általi értesítés időpontjával azonos.

(5)

 Ha egy tagállam vagy az Unió hatóságai olyan feladatról értesítik az Elnököt, amellyel egy képviselőt megbízni szándékoznak, az Elnök az illetékes bizottság hatáskörébe utalja annak vizsgálatát, hogy a javasolt feladat összeegyeztethető-e az 1976. szeptember 20-i okmánnyal, továbbá tájékoztatja a Parlamentet, az érintett képviselőt és az érintett hatóságokat a bizottság következtetéseiről

(6)

 Ha a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapította, az Elnök erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és felkéri a képviselői hely késedelem nélküli betöltésére.

(7)

 Ha a megbízatás elfogadása vagy az arról történő lemondás nyilvánvalóan tárgyi tévedésen vagy akarathibán alapul, a Parlament a megvizsgált mandátumot érvénytelennek nyilváníthatja, illetve megtagadhatja a képviselői hely megüresedésének megállapítását.

5. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1)

 A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott kiváltságokat és mentességeket élvezik.

(2)

 A kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során. A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.

(3)

 A képviselő kérelmére és amennyiben azt a Parlament Elnöke engedélyezi, az Európai Unió európai uniós laissez-passer igazolványt állít ki a képviselő részére, amely lehetővé teszi a képviselő számára a tagállamok és az azt érvényes úti okmányként elismerő más országok területén történő szabad mozgást.

(4)

 Parlamenti feladatainak ellátása céljából minden képviselőnek joga van tevékenyen részt venni a Parlament bizottságainak és küldöttségeinek munkájában ezen eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban.

(5)

 A képviselőknek jogukban áll a Parlament vagy a bizottságok birtokában levő bármely iratba betekinteni, kivéve a személyes iratokat és számlákat, amelyekbe kizárólag az érintett képviselők tekinthetnek be. Az eljárási szabályzat 221. cikke rendelkezik az e szabály alóli kivételekről azon dokumentumokkal kapcsolatos eljárás tekintetében, amelyekhez a nyilvános hozzáférés az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1)

Az Elnökség jóváhagyásával, indokolással ellátott határozattal egy képviselőtől meg lehet tagadni valamely dokumentumba való betekintést, ha az Elnökség a képviselő meghallgatása után arra a következtetésre jut, hogy a betekintés a Parlament intézményi érdekeinek vagy a közérdeknek az elfogadhatatlan sérelméhez vezetne, és hogy a betekintést a képviselő magán és személyes jellegű indítékból kéri. A képviselő az ilyen határozat ellen az arról történő értesítéstől számított egy hónapon belül írásbeli panaszt tehet. Csak az indokolással ellátott írásbeli panaszok fogadhatók el. A panaszról a Parlament a benyújtását követő plenáris ülésen, vita nélkül határoz.

A bizalmas információkhoz való hozzáférésre a Parlament által megkötött intézményközi megállapodásokban foglalt, a bizalmas információk kezelésére vonatkozó szabályok (2) , valamint az azok végrehajtása céljából a Parlament illetékes szervei által elfogadott belső szabályok (3) alkalmazandók.

6. cikk

A mentelmi jog felfüggesztése

(1)

 A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az ezen eljárási szabályzat 5. cikke (2) bekezdésében említett elvek alapján kell értékelni.

(2)

 Ha egy képviselőnek tanúként vagy szakértőként kell megjelennie, nem szükséges kérni a mentelmi jog felfüggesztését, feltéve hogy

—

a képviselőnek nem olyan napon vagy időpontban kell megjelennie, amely parlamenti feladatainak ellátását akadályozza vagy hátráltatja, vagy lehetősége van írásban, illetve olyan más formában nyilatkozatot tenni, amely parlamenti feladatainak ellátásában nem hátráltatja; továbbá

—

a képviselőt nem kötelezik arra, hogy olyan bizalmas értesülésre vonatkozó vallomást tegyen, amelyhez parlamenti feladatainak ellátása során jutott, és amelyet nem kíván közölni.

7. cikk

A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása

(1)

 Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették vagy meg fogják sérteni egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ezen kiváltságokat és mentességeket megsértették-e vagy valószínű-e, hogy meg fogják sérteni.

(2)

 A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenének a képviselő szabad mozgására vonatkozóan a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás során, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazásra vonatkozóan, illetve ha a körülmények az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznának.

(3)

 A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon tényállás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy e korábbi kérelem tárgyában hoztak-e határozatot.

(4)

 A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem képezheti további vizsgálat tárgyát, ha ugyanazon tényállás tekintetében az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtanak be.

(5)

 Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő kivételes esetben új bizonyíték benyújtásával a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha a határozat ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke szerinti eljárást indítottak, vagy ha az Elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem kellően megalapozott ahhoz, hogy felülvizsgálatra adjon okot.

8. cikk

Az Elnök mentelmi jog érvényesítésére irányuló sürgős intézkedése

(1)

 Sürgős esetekben, amennyiben egy képviselőt letartóztatnak vagy mozgásszabadságában korlátoznak, és ezzel kiváltságai és mentességei feltehetően sérülnek, az Elnök az illetékes bizottság elnökével és előadójával való előzetes megbeszélést követően kezdeményezheti az érintett képviselő kiváltságainak és mentességeinek érvényesítését. Az Elnök ismerteti a kezdeményezést a bizottsággal és tájékoztatja a Parlamentet.

(2)

 Amennyiben az Elnök él az (1) bekezdés által rá ruházott hatáskörrel, a bizottságot a következő ülésén tájékoztatni kell az Elnök indítványáról. Ha a bizottság szükségesnek ítéli, jelentést készíthet, amelyet a Parlamentnek nyújt be.

9. cikk

A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások

(1)

 A tagállamok illetékes hatósága által benyújtott, valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve a jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az Elnökhöz intézett kérelmet a plenáris ülésen be kell jelenteni, és az illetékes bizottsághoz kell utalni.

(2)

 Az érintett képviselő vagy volt képviselő beleegyezésével a kérelmet egy másik képviselő is előterjesztheti, aki számára engedélyezni kell, hogy az érintett képviselőt vagy volt képviselőt az eljárás valamennyi szakaszában képviselje.

A képviselő vagy a volt képviselő képviseletében eljáró képviselő a bizottság határozatainak meghozatalában nem vehet részt.

(3)

 A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.

(4)

 A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. Módosítások nem fogadhatók el. Amennyiben egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.

(5)

 A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.

(6)

 Az érintett képviselő számára lehetőséget kell adni a meghallgatásra, és a képviselő előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot.

Az érintett képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.

Az érintett képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.

Ha az érintett képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha indokainak megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt indokokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet. Az érintett képviselő e döntés ellen nem fellebbezhet.

Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja az érintett képviselőt a meghallgatásra. Ha az érintett képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.

(7)

 Ha a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése vagy fenntartása kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.

(8)

 A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmények indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a bizottság a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(9)

 A bizottság határozati javaslatát az előterjesztésének napját követő első ülés napirendjére kell felvenni. Ilyen javaslathoz módosítást nem lehet előterjeszteni.

A vita kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve mentelmi jog vagy kiváltság fenntartására tett egyes javaslatok mellett vagy ellen szóló érvekre terjed ki.

A 173. cikk sérelme nélkül, a vitában nem szólalhat fel az a képviselő, akinek a kiváltságait vagy mentességeit az ügy érinti.

A jelentésben szereplő határozati javaslatról vagy javaslatokról a vitát követő első szavazáson kell szavazni.

A parlamenti vizsgálatot követően a jelentésben szereplő valamennyi javaslatot egyenként kell szavazni. Ha egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.

(10)

 Az Elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a Parlament döntéséről, és tájékoztatást kér a vonatkozó eljárással kapcsolatos minden fejleményről és a vonatkozó eljárásban született bírósági határozatokról. Amint az Elnök ezt az információt kézhez kapja, azt az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon továbbítja a Parlamentnek, szükség esetén az illetékes bizottsággal való konzultációt követően.

(11)

 A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli. A bizottság a mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kérelmeket mindig zárt ülésen vizsgálja.

(12)

 A Parlament a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmek közül csak azokat vizsgálja meg, amelyeket részére a tagállamok igazságügyi hatóságai vagy állandó képviseletei juttattak e.

(13)

 A bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan.

(14)

 A fenti rendelkezéseknek megfelelően kell megvizsgálni az illetékes hatóságok olyan megkeresését, amelynek tárgya a képviselők kiváltságainak és mentességeinek hatálya.

10. cikk

A képviselők pénzügyi érdekeltségei és magatartási szabályok

(1)

 A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, annak a Szerződésekben és különösen az Alapjogi Chartában meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia. A képviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a Parlament méltóságát, és nem sérthetik meg a Parlament hírnevét.

(2)

 A képviselők nem akadályozhatják a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, a biztonság és rend fenntartását a Parlament épületeiben vagy a Parlament berendezéseinek működését.

(3)

 A képviselők nem zavarhatják meg a rendet az ülésteremben, és tartózkodniuk kell a nem megfelelő magatartástól. A képviselők nem mutathatnak fel transzparenseket.

(4)

 Az ülésteremben tartott parlamenti vitákban a képviselők nem használhatnak sértő nyelvezetet.

Annak megítélésekor, hogy valamely képviselő által a parlamenti vitában használt nyelvezet sértő-e, figyelembe kell venni többek között a felszólaló azonosítható szándékait, a kijelentés nyilvánosság általi felfogását, a Parlament méltóságát és hírnevét ért sérelem mértékét, valamint az érintett képviselő szólásszabadságát. E cikk értelmében általában „sértő nyelvezetnek” minősülne például a becsületsértő szóhasználat, a „gyűlöletbeszéd” és a hátrányos – különösen az Alapjogi Charta 21. cikkében említett bármely indokon alapuló – megkülönböztetésre való uszítás.

(5)

 A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.

(6)

 A képviselőknek tartózkodniuk kell a pszichológiai vagy szexuális zaklatás minden típusától, és feladataik ellátása során tiszteletben kell tartaniuk az Európai Parlament képviselőinek megfelelő magatartására vonatkozó, ezen eljárási szabályzathoz mellékletként csatolt kódexet (4).

Ha a képviselő nem írja alá az e kódexszel kapcsolatos nyilatkozatot, akkor nem választható meg a Parlament vagy annak bármely szerve valamely tisztségére, nem nevezhető ki előadónak, illetve nem vehet részt hivatalos küldöttségben vagy intézményközi tárgyalásokon.

(7)

 Ha valamely képviselőnek dolgozó személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti az e cikkben foglalt magatartási szabályokat, akkor e magatartás adott esetben az érintett képviselőnek felróható.

(8)

 E cikk alkalmazása egyéb módon nem korlátozhatja a parlamenti viták élénkségét és a képviselők szólásszabadságát.

(9)

 E cikk értelemszerűen alkalmazandó a Parlament szerveire, bizottságaira és küldöttségeire is.

11. cikk

A képviselők pénzügyi érdekeltségei és átláthatósági nyilvántartás

(1)

 A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat állapít meg az összes képviselő többségével elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell ezen eljárási szabályzathoz (5).

Az említett szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.

(2)

 A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti megállapodással (6) létrehozott átláthatósági nyilvántartásba felvett érdekképviselőkkel tárgyalnak.

(3)

 A képviselőknek az átláthatósági nyilvántartás alkalmazási körébe tartozó érdekképviselővel tervezett összes találkozójukat nyilvánosságra kell hozniuk az interneten. Az I. melléklet 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök minden jelentés esetében közzéteszik az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó érdekképviselőkkel tervezett minden találkozót. Az Elnökség a Parlament weboldalán biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát.

(4)

 Az Elnökség a Parlament weboldalán a képviselők személyes online oldalán biztosítja a szükséges infrastruktúrát azon képviselők számára, akik a képviselői statútumban és annak végrehajtási rendelkezéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak megfelelően közzé kívánják tenni az önkéntes ellenőrzés eredményét vagy a megerősítést arra vonatkozóan, hogy a számukra juttatott általános költségtérítés megfelel a képviselői statútumban és annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak.

(5)

 E szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.

(6)

 A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.

12. cikk

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok

Az 1999. november 18-i parlamenti határozat (7) értelmében a Parlamentben alkalmazni kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodásban (8) megállapított közös szabályokat, amelyek tartalmazzák a hivatal által végzett vizsgálatok zavartalanságának biztosításához szükséges intézkedéseket.

13. cikk

Megfigyelők

(1)

 Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződés aláírását követően az Elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó állam parlamentjét, hogy az adott államnak a csatlakozást követően járó európai parlamenti képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe.

(2)

 A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek a Parlament munkájában, és jogukban áll a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein felszólalni. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben, továbbá nem láthatják el a Parlament külső képviseletét. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat.

(3)

 Megfigyelői tevékenységük során a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő utazási és ellátási költségek megtérítése tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni a megfigyelőket, mint az európai parlamenti képviselőket.

2. FEJEZET

A Parlament tisztségviselői

14. cikk

Ideiglenes elnök (9)

(1)

 A 154. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az Elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésen az Elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.

(2)

 Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az Elnök megválasztása vagy a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a mandátumok vizsgálata. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet az illetékes bizottsághoz kell utalni.

15. cikk

Jelölés és általános rendelkezések (10)

(1)

 Az Elnököt, ezt követően pedig az alelnököket és a quaestorokat a 191. cikk rendelkezései szerint titkos szavazással választják.

A jelöléshez a jelölt beleegyezése, és egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő támogatása szükséges. Minden egyes szavazás előtt lehet jelölni új jelölteket.

Ha a jelölések száma nem haladja meg a betöltetlen tisztségek számát, a jelölteket közfelkiáltással választják meg, kivéve ha legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport titkos szavazást kér.

Ha egyetlen szavazás több tisztségviselő megválasztására szolgál, a szavazólap csak akkor érvényes, ha a rendelkezésre álló szavazatok több mint felét leadták.

(2)

 Az Elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a politikai nézetek méltányos képviseletére, valamint a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyra.

16. cikk

Az Elnök megválasztása – a nyitóbeszéd (11)

(1)

 Az elnöki tisztségre való jelöléseket az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban a 15. cikk (1) bekezdésétől eltérve az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak.

(2)

 Amint az Elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott Elnök tarthat nyitóbeszédet.

17. cikk

Az alelnökök megválasztása

(1)

 Az alelnököket ezt követően egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a megszerzett szavazatok számának sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak.

(2)

 A 20. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul.

Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására.

18. cikk

A quaestorok megválasztása

A Parlament öt quaestort választ, ugyanazon eljárás szerint, mint amelyet az alelnökök megválasztására alkalmaznak.

19. cikk

A tisztségviselők megbízatásának időtartama (12)

(1)

 Az Elnök, az alelnökök és a quaestorok hivatali ideje két és fél év.

Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, az Elnökségben vagy a quaestorként viselt bármely tisztségét megtartja a két és fél éves megbízatása hátralevő részére.

(2)

 Ha e tisztségek egyike a hivatali idő lejártát megelőzően megüresedik, a megválasztott képviselő ezt a tisztséget csak az elődje hivatali idejéből fennmaradó időre tölti be.

20. cikk

Üresedés (13)

(1)

 Ha az Elnök, alelnök vagy quaestor pótlása válik szükségessé, utódját az adott tisztségre történő megválasztás szabályai szerint kell megválasztani.

Az újonnan választott alelnök az elődje rangsorban elfoglalt helyét foglalja el.

(2)

 Ha az elnöki tisztség üresedik meg, az új Elnök megválasztásáig a rangsornak megfelelően meghatározott alelnök látja el az elnöki feladatokat.

21. cikk

Hivatal idő előtti megvonása

Az Elnökök Értekezlete a leadott szavazatok háromötödös többségével, amely legalább három képviselőcsoportot képvisel, javasolhatja a Parlamentnek az Elnök, alelnök, quaestor, bizottsági elnök, illetve elnökhelyettes, parlamentközi küldöttség elnöke, illetve alelnöke vagy bármely más, a Parlament keretében megválasztott, tisztséget betöltő személy megbízatásának megvonását, ha úgy véli, hogy a szóban forgó képviselő súlyos kötelességszegést követett el. A Parlament az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével határoz az ilyen javaslatról.

Amennyiben az európai parlamenti képviselők pénzügyi érdekeltségekre és összeférhetetlenségre vonatkozó magatartási kódexének (14) rendelkezéseit előadói tisztséget betöltő képviselő szegi meg, az őt kinevező bizottság az Elnök kezdeményezésére és az Elnökök Értekezletének javaslatára visszavonhatja ezt a megbízatást. Az első bekezdésben előírt szavazati többség a fenti eljárás minden egyes szakaszában értelemszerűen alkalmazandó.

3. FEJEZET

Szervek és feladatok

22. cikk

Az Elnök feladatai

(1)

 Az Elnök a Parlament és szervei valamennyi tevékenységét e szabályzatnak megfelelően irányítja, továbbá rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek.

(2)

 Az Elnök feladata az ülések megnyitása, félbeszakítása és berekesztése; döntést hoz a módosítások és a szavazásra bocsátott egyéb szövegek, valamint a parlamenti kérdések elfogadhatóságáról; biztosítja e szabályzat betartását; biztosítja a rend fenntartását; megadja a szót a felszólalóknak; lezárja a vitákat; szavazásra bocsátja az ügyeket és kihirdeti a szavazás eredményét; valamint a bizottságokhoz utalja az őket érintő közleményeket.

(3)

 Az Elnök a vitában csak összegzés, illetve a felszólalók tárgyra térésre való utasítása céljából szólalhat fel. Ha az Elnök részt kíván venni a vitában, elhagyja az elnöki széket, és azt a kérdéses tárgyról szóló vita befejezéséig nem foglalhatja el újra.

(4)

 A nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben a Parlamentet az Elnök képviseli, aki ezt a hatáskörét átruházhatja.

(5)

 Az Elnök felel az Európai Parlament épületeinek biztonságáért és sérthetetlenségéért.

23. cikk

Az alelnökök feladatai

(1)

 Ha az Elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van feladatai ellátásában, illetve ha a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően részt kíván venni a vitában, őt a rangsornak megfelelően az egyik alelnök helyettesíti.

(2)

 Az alelnökök a 25. cikk, a 27. cikk (3) és (5) bekezdése és a 77. cikk (3) bekezdése által rájuk ruházott feladatokat is ellátják.

(3)

 Az Elnök bármely feladatát – így például a Parlament képviseletét meghatározott ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken – átruházhatja az alelnökökre. Az Elnök így különösen a 137. cikk és a 138. cikk (2) bekezdésében meghatározott elnöki feladatok ellátásával alelnököt bízhat meg.

24. cikk

Az Elnökség összetétele

(1)

 Az Elnökség a Parlament elnökéből és a tizennégy alelnökből áll.

(2)

 A quaestorok tanácsadói minőségben tagjai az Elnökségnek.

(3)

 Szavazategyenlőség esetén az Elnökségben az Elnök szavazata dönt.

25. cikk

Az Elnökség feladatai

(1)

 Az Elnökség ellátja az ezen eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.

(2)

 Az Elnökség meghozza a Parlament belső szervezeti felépítését, Főtitkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat.

(3)

 Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(4)

 Az Elnökség határozatokat hoz az ülések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben.

(5)

 Az Elnökség fogadja el a 36. cikkben említett, a független képviselőket érintő rendelkezéseket.

(6)

 Az Elnökség meghatározza a Parlament Főtitkárságának létszámtervét, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazgatási és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket.

(7)

 Az Elnökség elkészíti a Parlament előzetes költségvetési tervezetét.

(8)

 Az Elnökség elfogadja a quaestoroknak szóló iránymutatásokat, és bizonyos feladatok elvégzésére kérheti fel őket.

(9)

 Az Elnökség engedélyezi a munkavégzés szokásos helyétől eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket vagy kiküldetéseket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat.

Az ilyen ülések vagy kiküldetések engedélyezése esetén a nyelvhasználati szabályokat az Elnökség által elfogadott többnyelvűségi magatartási kódex alapján kell meghatározni. A küldöttségekre ugyanez a szabály vonatkozik.

(10)

 Az Elnökség a 234. cikk alapján kinevezi a főtitkárt.

(11)

 Az Elnökség megállapítja az európai szintű politikai pártokra és alapítványokra irányadó szabályok végrehajtási rendelkezéseit és finanszírozásuk szabályait.

(12)

 Az Elnökség szabályokat állapít meg a bizalmas információknak a Parlament és annak szervei, a tisztséget betöltő személyek és más parlamenti képviselők által történő kezelésére vonatkozóan, figyelembe véve az e témákban megkötött intézményközi megállapodásokat. Ezen szabályokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(13)

 Az Elnök és/vagy az Elnökség megbízhatja az Elnökség egy vagy több tagját az Elnök és/vagy az Elnökség hatáskörébe tartozó általános vagy különös feladatokkal. Ezzel egyidejűleg meg kell határozni e feladatok végrehajtásának módját is.

(14)

 Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával.

(15)

 Az Elnökség kijelöl egy alelnököt, akit megbíz az európai civil társadalommal a főbb témákról folytatott strukturált konzultáció megvalósításával.

(16)

 Az Elnökség felelős a képviselői statútum alkalmazásáért és az éves költségvetés alapján megállapítja a juttatások összegét.

26. cikk

Az Elnökök Értekezletének összetétele

(1)

 Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok vezetőiből áll. A képviselőcsoportok vezetői csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat.

(2)

 A Parlament elnöke, miután lehetőséget adott a független képviselőknek nézeteik kifejtésére, felkéri egyiküket, hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein, szavazati jog nélkül.

(3)

 Az Elnökök Értekezlete a hozzá utalt ügyekben konszenzusra törekszik.

Ha nem sikerül konszenzust elérni, szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszámának megfelelően kell súlyozni.

27. cikk

Az Elnökök Értekezletének feladatai

(1)

 Az Elnökök Értekezlete ellátja az ezen eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.

(2)

 Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről.

(3)

 Az Elnökök Értekezlete felelős a Parlamentnek az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel való kapcsolattartására vonatkozó ügyekért. A Parlament Tanácson vagy más európai uniós intézményeken belüli, az Európai Unió fejlődésével kapcsolatos alapvető kérdésekkel foglalkozó konzultációkban (serpa folyamat) részt vevő küldöttségének megbízatására és összetételére vonatkozó döntéseket a Parlament által elfogadott vonatkozó álláspontok alapján és a Parlamenten belül képviselt politikai nézetek sokféleségét figyelembe véve kell meghozni. A Parlament nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásának megvalósításával megbízott alelnökök e tekintetben folyatott tevékenységükről rendszeresen jelentést tesznek az Elnökök Értekezletének.

(4)

 Az Elnökök Értekezlete felelős a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért.

(5)

 Az Elnökök Értekezlete felelős az európai civil társadalommal a főbb témákról folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Ez a konzultáció többek között az általános európai jelentőségű témákról szóló olyan nyilvános vitákat foglalhat magában, amelyen az érdeklődő polgárok részt vehetnek. Az ilyen konzultáció végrehajtásáért felelős alelnök e tekintetben folyatott tevékenységéről rendszeresen jelentést tesz az Elnökök Értekezletének.

(6)

 Az Elnökök Értekezlete elkészíti a Parlament plenáris üléseinek napirendtervezetét.

(7)

 Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a bizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete felelős az eseti küldöttségek engedélyezéséért.

(8)

 Az Elnökök Értekezlete a 37. cikk értelmében határoz az ülésrendről.

(9)

 Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését.

(10)

 Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportokat érintő igazgatási és költségvetési javaslatokat nyújt be az Elnökségnek.

28. cikk

A quaestorok feladatai

A quaestorok – az Elnökség által megállapított iránymutatások szerint – a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el, valamint ellátnak minden egyéb rájuk ruházott feladatot.

29. cikk

A Bizottsági Elnökök Értekezlete

(1)

 A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.

(2)

 Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.

(3)

 A Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és a plenáris ülések napirendtervezetére vonatkozóan.

(4)

 Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.

30. cikk

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete

(1)

 A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.

(2)

 Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.

(3)

 A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan.

(4)

 Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét.

31. cikk

A tisztségek betöltésének folytonossága a választási időszakban

Az új Parlament megválasztását követően a leköszönő Parlament minden szerve és a Parlamentben tisztséget betöltő személyek az új Parlament első üléséig hivatalban maradnak.

32. cikk

Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége

(1)

 Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete jegyzőkönyveit a hivatalos nyelvekre le kell fordítani és valamennyi parlamenti képviselőnek ki kell osztani. E jegyzőkönyveket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, kivéve, ha kivételesen, titoktartási céllal, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése szerint a jegyzőkönyvek egyes részeire vonatkozóan. az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete másként nem dönt.

(2)

 Bármely parlamenti képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok feladataival kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az Elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni.

4. FEJEZET

Képviselőcsoportok

33. cikk

A képviselőcsoportok létrehozása és megszűnése

(1)

 A képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően csoportokat alakíthatnak.

A Parlament alapvetően nem értékeli egy csoport tagjainak politikai hovatartozását. Azáltal, hogy e cikk alapján a képviselők egy képviselőcsoportot hoznak létre, lényegében elismerik, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják.

(2)

 Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges.

(3)

 Ha egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöbértékek egyike alá csökken, az Elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén:

—

a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét,

—

a képviselőcsoport több mint egy éve működik.

Az Elnök ezt az eltérést nem alkalmazza, ha elegendő bizonyíték támasztja alá az eltéréssel való visszaélés gyanúját.

(4)

 Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.

(5)

 Az Elnököt nyilatkozatban kell értesíteni a képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni:

—

a csoport nevét,

—

egy, a képviselőcsoport célját meghatározó politikai nyilatkozatot, valamint

A képviselőcsoport politikai nyilatkozata meghatározza a képviselőcsoport által képviselt értékeket és azokat a politikai célokat, amelyeket a csoport tagjai mandátumuk gyakorlása keretében követni kívánnak. A nyilatkozat a képviselőcsoport közös politikai irányultságát érdemben, egyértelműen és hiteles módon ismerteti.

—

a képviselőcsoport tagjainak és elnökségi tagjainak nevét.

A nyilatkozat mellékletében a képviselőcsoport minden tagjának írásban nyilatkoznia kell arról, hogy közös a politikai hovatartozásuk.

(6)

 A nyilatkozatot csatolni kell azon plenáris ülés jegyzőkönyvéhez, amelynek során bejelentik a képviselőcsoport létrehozását.

(7)

 Az Elnök bejelenti a képviselőcsoportok létrehozását a Parlamentben. A bejelentés visszaható hatállyal bír attól az időponttól kezdve, amikor a képviselőcsoport e cikknek megfelelően értesítette az Elnököt létrejöttéről.

Az Elnök a Parlamentben a képviselőcsoportok megszűnését is bejelenti. E bejelentés az azt követő naptól kezdve bír joghatással, amikor a képviselőcsoport létezésének feltételei már nem teljesültek.

34. cikk

A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete

(1)

 A képviselőcsoportok feladatukat az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is. A képviselőcsoportok a Parlament Főtitkársága létszámtervének keretében a szükséges technikai, műszaki feltételekkel rendelkező titkársággal, és az e célra a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokkal rendelkeznek.

(2)

 Az Elnökök Értekezlete minden parlamenti ciklus kezdetén törekszik arra, hogy megállapodás szülessen olyan eljárások tekintetében, amelyek a bizottságokban és a küldöttségekben, valamint a döntéshozó szervekben tükrözik a Parlament politikai sokféleségét.

(3)

 Az (1) bekezdésben említett feltételek és előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével, valamint a költségvetési végrehajtási jogkörök vonatkozó átruházásával kapcsolatos szabályokat és e szabályok betartása elmulasztásának következményeit az Elnökök Értekezlete esetleges javaslatának figyelembevételével az Elnökség állapítja meg.

(4)

 E szabályok rendelkeznek egy képviselőcsoport megszűnése esetén az adminisztratív és pénzügyi következményekről.

35. cikk

Közös munkacsoportok

(1)

 A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a különböző parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva konkrét kérdésekről a különböző képviselőcsoportok bevonásával nem hivatalos eszmecseréket tartsanak, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartás.

(2)

 A közös munkacsoportok és egyéb nem hivatalos csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatóknak kell lenniük, és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely összetéveszthető a Parlament és szervei hivatalos tevékenységeivel. Nem szervezhetnek olyan eseményeket harmadik országokban, amelyek egybeesnek valamely hivatalos parlamenti szerv, például hivatalos választási megfigyelő küldöttség kiküldetésével.

(3)

 Az ilyen csoportosulások létrehozására vonatkozó parlamenti belső szabályok tiszteletben tartása mellett egy képviselőcsoport logisztikai támogatást nyújtva elősegítheti azok tevékenységét.

(4)

 A közös munkacsoportok évente kötelesek nyilatkozni minden olyan pénzbeli vagy természetbeni támogatásról (pl. titkári segítség), amely – ha azt a képviselőnek magánszemélyként ajánlják fel – az I. melléklet alapján nyilatkozattételi kötelezettség tárgyát képezi.

Egyéb nem hivatalos csoportosulások a következő hónap végéig ugyancsak kötelesek nyilatkozni bármely olyan – pénzbeli vagy természetbeni – támogatásról, amelyet a képviselők egyedileg, az I. melléklet szerinti kötelezettségeikkel összhangban nem jelentettek be.

(5)

 Csak az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett érdekképviselők vehetnek részt a közös munkacsoportok vagy egyéb nem hivatalos csoportosulások által az Európai Parlament épületeiben szervezett tevékenységekben, például látogathatják, támogathatják vagy társ-házigazdagént lebonyolíthatják a közös munkacsoportok vagy egyéb nem hivatalos csoportosulások üléseit vagy rendezvényeit.

(6)

 A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A quaestorok részletes szabályokat fogadnak el ezekre a nyilatkozatokra és azoknak a Parlament honlapján való közzétételére vonatkozóan.

(7)

 A quaestorok biztosítják e cikk hatékony végrehajtását.

36. cikk

A független képviselők

(1)

 A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők számára titkárságot bocsátanak rendelkezésre. Az ilyen titkárság rendelkezésre bocsátására vonatkozó részletes szabályokat az Elnökség a főtitkár javaslata alapján állapítja meg.

(2)

 Az Elnökség meghatározza a független képviselők jogállását és parlamenti jogait.

(3)

 A független képviselők titkári kiadásaira és a szükséges technikai, műszaki feltételek fedezésére a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat szintén az Elnökség állapítja meg.

37. cikk

Ülésrend az ülésteremben

A képviselőcsoportok, a független képviselők és az Unió intézményei számára az ülésteremben fenntartott helyek felosztását az Elnökök Értekezlete határozza meg.

II. CÍM

JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI, MENTESÍTÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK

1. FEJEZET

Jogalkotási eljárások – általános rendelkezések

38. cikk

Éves program

(1)

 Az Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg.

A Parlament és a Bizottság együttműködik a Bizottság munkaprogramjának kidolgozásában – amely program a Bizottság hozzájárulása az Unió éves és többéves programjának megalkotásához – a két intézmény által közösen megállapított ütemtervvel és szabályokkal összhangban (15).

(2)

 A Bizottság munkaprogramjának elfogadása után a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (16) (7) bekezdése szerint véleménycserét folytat, és együttes nyilatkozatot ad ki az éves intézményközi programról, amely rögzíti az átfogó célokat és prioritásokat.

Az együttes nyilatkozatról a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatandó tárgyalásokat megelőzően az Elnök eszmecserét folytat az Elnökök Értekezletével és a Bizottsági Elnökök Értekezletével a Parlament átfogó céljairól és prioritásairól.

Az együttes nyilatkozat aláírását megelőzően az Elnök kéri az Elnökök Értekezlete jóváhagyását.

(3)

 Az Elnök minden, a jogalkotási tervezésre és prioritásokra vonatkozóan a Parlament által elfogadott állásfoglalást továbbít az Unió jogalkotási eljárásaiban részt vevő többi intézménynek és a tagállamok parlamentjeinek.

(4)

 Ha a Bizottság valamely javaslatot vissza szándékozik vonni, az illetékes bizottság meghívja az illetékes biztost egy ülésre e szándék megvitatása érdekében. Erre az ülésre a Tanács elnöksége is meghívható. Ha az illetékes bizottság nem ért egyet a tervezett visszavonással, kérheti a Bizottságtól, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentnek. A 132. cikket alkalmazni kell.

39. cikk

Az alapvető jogok tiszteletben tartása

(1)

 A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert jogokat, szabadságokat és elveket, valamint az annak 2. cikkében rögzített értékeket.

(2)

 Amennyiben a téma szerint illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat egésze vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió alapvető jogainak, kérésükre az ügyet az alapjogok védelme tekintetében illetékes bizottsághoz kell utalni.

(3)

 E kérést a téma szerint illetékes bizottsághoz való utalás plenáris ülésen történő bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni.

(4)

 Az alapvető jogok védelme tekintetében illetékes bizottság véleményét mellékelni kell a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez.

40. cikk

A jogalap vizsgálata

(1)

 A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat téma szerint illetékes bizottsághoz való utalását követően a bizottság először a javaslat jogalapját vizsgálja meg.

(2)

 Ha az említett bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatja, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti vizsgálatot, kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét.

(3)

 Ezen felül a jogi ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is foglalkozhat a jogalkotási eljárás bármely szakaszában a jogalapra vonatkozó kérdésekkel. Ilyen esetekben a jogi ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(4)

 Ha – adott esetben a Tanáccsal és a Bizottsággal az intézményközi szinten elfogadott szabályoknak (17), megfelelően folytatott eszmecsere után – a jogi ügyekben illetékes bizottság vitatja a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek. A 61. cikk sérelme nélkül a Parlament erről a jelentésről a javaslat érdemi részéről való szavazást megelőzően szavaz.

(5)

 Nem fogadhatók el azok a plenáris ülésre előterjesztett, a jogalap megváltoztatását célzó módosítások, amelyeket anélkül nyújtottak be, hogy a téma szerint illetékes bizottság vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatta volna.

41. cikk

Jogalkotási felhatalmazás és végrehajtási hatáskörrel való felruházás

(1)

 Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást adnak a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire.

(2)

 Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke értelmében végrehajtási hatáskört ruháznak át, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy végrehajtási hatásköre gyakorlása során a Bizottság az alapul szolgáló jogalkotási aktust nem módosíthatja vagy egészítheti ki, még annak nem alapvető elemei tekintetében sem.

(3)

 A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása tekintetében illetékes bizottság véleményét.

(4)

 Ezen felül az uniós jog értelmezése és alkalmazása tekintetében illetékes bizottság saját kezdeményezésére is felvethet kérdéseket a jogalkotási felhatalmazás és a végrehajtási hatáskörrel való felruházás vonatkozásában. Ilyen esetekben megfelelően tájékoztatnia kell a téma szerint illetékes bizottságot.

42. cikk

A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata

(1)

 Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e.

(2)

 A téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel.

(3)

 Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogi aktus pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét.

(4)

 A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(5)

 Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek, mielőtt a Parlament szavaz a javaslatról.

43. cikk

A szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat

(1)

 A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít arra, hogy a javaslat tiszteletben tartja-e a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

(2)

 Kizárólag a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében illetékes bizottság határozhat úgy, hogy jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban ajánlásokat tesz a téma szerint illetékes bizottság számára.

(3)

 A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a téma szerint illetékes bizottság nem tartja meg a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt.

(4)

 Ha egy nemzeti parlament az 1. jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően indokolt véleményt küld az Elnöknek, e dokumentumot a téma szerint illetékes bizottsághoz kell utalni, és tájékoztatás céljából továbbítani kell a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében illetékes bizottságnak.

(5)

 Amennyiben azon indokolt vélemények, amelyek azt állítják, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek a 2. jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusra irányuló javaslat esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat előterjesztője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni.

(6)

 Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indokolt vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek a 2. jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszik ki, a téma szerint illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indokolt vélemények figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelik az ilyen ajánláshoz.

Az ajánlást vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást a leadott szavazatok többségével elfogadják, az Elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik.

44. cikk

A Parlament dokumentumokhoz való hozzáférése és tájékoztatáshoz való joga

(1)

 A Parlament és bizottságai a teljes jogalkotási eljárás során a Tanácsra és munkacsoportjaira vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett jogosultak hozzáférni a jogalkotási aktusra irányuló javaslatokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz.

(2)

 A jogalkotási aktusra irányuló javaslatok vizsgálata során az illetékes bizottság felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tájékoztassák e javaslatnak a Tanácsban és munkacsoportjaiban való előrehaladásáról, és különösen az eredeti javaslatot lényegesen módosító bármilyen kompromisszumról, illetve a javaslat előterjesztőjének a javaslat visszavonására irányuló szándékáról.

45. cikk

A Parlament képviselete a Tanács ülésein

Amikor a Tanács felkéri a Parlamentet a Tanács ülésén való részvételre, az Elnök felkéri a téma szerint illetékes bizottság elnökét vagy előadóját, vagy egy másik, a bizottság által kijelölt képviselőt, hogy képviselje a Parlamentet.

46. cikk

A Parlament javaslattételi joga

Ha a Szerződések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy az 54. cikkel összhangban saját kezdeményezésű jelentést készít.

A jelentés a következőket tartalmazza:

a)

állásfoglalási indítvány;

b)

javaslattervezet;

c)

indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással.

Ha egy jogi aktus elfogadásához a Tanács jóváhagyása vagy egyetértése, vagy a Bizottság véleménye vagy egyetértése szükséges, a Parlament határozhat úgy – a jogi aktusra irányuló javaslatról tartott szavazás után és az előadó javaslatára –, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról mindaddig, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját.

47. cikk

A Bizottság felkérése javaslat előterjesztésére

(1)

 A Parlament egy, az illetékes bizottság 54. cikk értelmében kidolgozott saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogi aktus elfogadására vagy valamely meglévő jogi aktus módosítására irányuló javaslat benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson az összes parlamenti képviselő többségével kell elfogadni. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslat benyújtására.

(2)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogi aktusra irányuló javaslatot.

Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be együttesen. A javaslat megjelöli az alapjául szolgáló jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat.

A javaslatot az Elnök elé kell terjeszteni, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az Elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzés tekintetében illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az Elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalja.

A téma szerint illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot le kell fordítani azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél.

A téma szerint illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül határoz, miután lehetőséget adott a javaslat előterjesztőinek arra, hogy felszólaljanak a bizottság előtt.

A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előterjesztőinek nevét.

(3)

 A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozóan.

(4)

 Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját.

(5)

 A téma szerint illetékes bizottság figyelemmel kíséri a Parlament külön felkérésére megszövegezett uniós jogi aktusra irányuló javaslat kidolgozásának folyamatát.

(6)

 A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi, hogy a Bizottság eleget tesz-e a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen lépéseket szándékozik tenni. A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen beszámol ezen ellenőrzés eredményeiről az Elnökök Értekezletének.

48. cikk

A kötelező erejű jogi aktusok vizsgálata

(1)

 Az elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalja vizsgálatra.

(2)

 Kétség esetén az elnök azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben, illetékességgel kapcsolatos kérdést terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé. Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének, vagy ez utóbbi elnökének ajánlása alapján határoz, összhangban a 211. cikk (2) bekezdésével.

(3)

 Az illetékes bizottság bármikor úgy határozhat, hogy előadót nevez ki valamely javaslat előkészítő szakaszának követésére. Ezt különösen abban az esetben fontolja meg, ha a javaslat szerepel a Bizottság munkaprogramjában.

(4)

 Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget.

49. cikk

A jogalkotási eljárások felgyorsítása

Az illetékes bizottság vagy bizottságok megállapodhat(nak) egyes konkrét javaslatok tekintetében a jogalkotási eljárásoknak a Tanáccsal és a Bizottsággal összehangolt felgyorsításáról, különösen a 38. cikk (2) bekezdése szerinti éves intézményközi programról szóló együttes nyilatkozatban prioritásként meghatározott javaslatok körében.

50. cikk

A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások

(1)

 A Bizottságtól eltérő intézményektől vagy a tagállamoktól származó kezdeményezések kezelése során az illetékes bizottság felkérheti az intézmények vagy a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A kezdeményező tagállamok képviselőit elkísérheti a Tanács elnöksége.

(2)

 Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készít-e véleményt a kezdeményezésről, illetve hogy szándékában áll-e rövid időn belül alternatív javaslatot előterjeszteni. Amennyiben igenlő választ kap, a bizottság csak a Bizottság említett véleményének vagy alternatív javaslatának kézhezvételét követően fogadhatja el jelentését.

(3)

 Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több, a Bizottságtól és/vagy egy másik intézménytől és/vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal.

2. FEJEZET

A bizottsági eljárás

51. cikk

A jogalkotási jelentések

(1)

 A bizottság által alkalmazandó eljárásra azon bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyhez a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatot utalták.

(2)

 Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 52. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 48. cikk (3) bekezdése alapján még nem történt meg.

(3)

 A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:

a)

esetleg módosítások a javaslathoz, adott esetben rövid indokolással; az indoklás a megfogalmazó felelőssége és nem szavaznak róla;

b)

jogalkotási állásfoglalás-tervezet az 59. cikk (5) bekezdésének megfelelően;

c)

adott esetben indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely – adott esetben – a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg;

d)

amennyiben rendelkezésre áll, utalás a Parlament hatásvizsgálatára.

52. cikk

Az egyszerűsített eljárás

(1)

 A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat első megvitatása után az elnök javasolhatja annak módosítás nélküli jóváhagyását. Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni. Az elnök, vagy – ha van kijelölt előadó – az előadó a javaslatot jóváhagyó jelentést nyújt be a Parlamentnek. A 159. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint a 159. cikk (2) és (4) bekezdése alkalmazandó.

(2)

 Az elnök ehelyett azt is javasolhatja, hogy az elnök vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításcsomagot fogalmazzon meg. Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni és a módosításokat el kell küldeni a bizottság tagjainak.

Ha a módosításokkal szemben a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 10 munkanapnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 159. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint a 159. cikk (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül kell benyújtani a Parlamentnek.

Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kifogást emel a módosításokkal szemben, ezekről a bizottság következő ülésén kell szavazni.

(3)

 A Parlamenthez történő benyújtásra vonatkozó rendelkezések kivételével e cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk szerinti bizottsági véleményekre.

53. cikk

A nem jogalkotási jelentések

(1)

 A bizottság nem jogalkotási jellegű jelentés készítése során a tagok vagy az állandó póttagok közül előadót jelöl ki.

(2)

 A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:

a)

állásfoglalási indítvány;

b)

indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely – adott esetben – a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg;

c)

a 143. cikk (7) bekezdése alapján idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege.

54. cikk

Saját kezdeményezésű jelentések

(1)

 Ha a bizottság olyan, a hatáskörébe tartozó tárgyban kíván nem jogalkotási jelentést vagy a 46. vagy a 47. cikk szerinti jelentést készíteni, amelyet nem utaltak hozzá, ezt csak az Elnökök Értekezlete engedélyével teheti meg.

A jelentés elkészítésének engedélyezésére irányuló, első albekezdés szerinti kérelmekről az Elnökök Értekezlete dönt, az általa meghatározandó végrehajtási rendelkezések szerint.

(2)

 Amennyiben az Elnökök Értekezlete megtagadja az engedélyezést, azt indokolnia kell.

Ha a jelentés tárgya a Parlament 46. cikkben említett kezdeményezési jogkörébe tartozik, az Elnökök Értekezlete az engedélyezést csak azon az alapon tagadhatja meg, hogy a Szerződésekben foglalt feltételek nem teljesülnek.

(3)

 Az Elnökök Értekezlete a 46. cikkben és a 47. cikkben említett esetekben két hónapon belül határoz.

(4)

 A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 160. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatásra, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy ha azokat a képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 181. cikk (3) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 190. cikk alkalmazandó. A 190. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is.

(5)

 A (4) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 46. vagy a 47. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként engedélyezték (18).

55. cikk

Jelentések készítése

(1)

 Az előadó feladata a bizottság jelentésének elkészítése és ezen bizottság nevében a Parlament elé terjesztése.

(2)

 Az indokolás az előadó felelőssége, és nem szavaznak róla. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie az elfogadott állásfoglalási indítvány, valamint a bizottság által javasolt esetleges módosítások szövegével. Ellenkező esetben a bizottság elnöke az indokolást törölheti.

(3)

 A jelentésben szerepel a jelentés egészéről tartott szavazás eredménye, és a 218. cikk (3) bekezdésével összhangban feltünteti, hogy az egyes tagok hogyan szavaztak.

(4)

 A szöveg egészéről történő szavazáskor kisebbségi álláspontokat lehet kifejteni, és azokat – megfogalmazóik kérésére – egy legfeljebb 200 szavas, az indokoláshoz mellékelt írásbeli nyilatkozat tartalmazhatja.

Az e bekezdés alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben a bizottság elnöke dönt.

(5)

 A bizottság, elnöke javaslatára, az előadó számára a jelentéstervezet benyújtására határidőt állapíthat meg. E határidő meghosszabbítható, illetve új előadó jelölhető ki.

(6)

 Ha a határidő lejárt, a bizottság megbízhatja elnökét, hogy kérje a hozzá utalt ügynek a Parlament következő ülései valamelyikének napirendjére tűzését. A vita és a szavazás így az érintett bizottság által készített szóbeli jelentés alapján is lefolytatható.

56. cikk

A bizottságok véleménye

(1)

 Ha az a bizottság, amelyhez az ügyet először utalták, egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az üggyel elsőként megbízott bizottsággal ismertetni kívánja véleményét, e bizottságok kérhetik az Elnököt, hogy a 210. cikk (2) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleményt nyilvánító bizottságnak jelölje ki.

A véleményt nyilvánító bizottság tagjai vagy állandó póttagjai közül a véleménynek előadót jelölhet ki, vagy az elnöke által küldött levélben fogalmazhatja meg véleményét.

(2)

 Amennyiben a vélemény kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosításokat, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolásért azok megfogalmazója felelős, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleményt nyilvánító bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az ilyen rövid írásos indokolásért a vélemény előadója felelős.

Amennyiben a vélemény nem kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz.

Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról.

A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak.

(3)

 Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleményt nyilvánító bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemtervet érintő bármely változásról az illetékes bizottság haladéktalanul tájékoztatja a véleményt nyilvánító bizottságot vagy a véleményt nyilvánító bizottságokat. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően.

(4)

 Alternatív lehetőségként a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy álláspontját olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket elfogadásuk után közvetlenül az illetékes izottságban terjesztenek elő. Ezeket a módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a véleményt nyilvánító bizottság nevében.

(5)

 A véleményt nyilvánító bizottság az illetékes bizottság által a módosítások benyújtására kijelölt határidőn belül nyújtja be a (4) bekezdésben említett módosításokat.

(6)

 A véleményt nyilvánító bizottság által elfogadott valamennyi véleményt és módosítást mellékelni kell az illetékes bizottság jelentéséhez.

(7)

 E cikk értelmében a véleményt nyilvánító bizottság nem terjeszthet elő a plenáris ülés által megfontolandó módosításokat.

(8)

 A véleményt nyilvánító bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadóiminőségben meg kell hívni az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire.

57. cikk

A társbizottsági eljárás

(1)

 Ha a hatáskör kérdését a 211. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete az VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 56. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:

—

az ütemtervről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg;

—

az előadó és a vélemények előadói folyamatosan tájékoztatják egymást és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról;

—

az érintett bizottsági elnököket, előadókat és a vélemények előadóit köti a jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve; közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy megosztott hatáskörükbe tartoznak és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök elhatárolására vonatkozó nézeteltérés esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni; az Elnökök Értekezlete határozhat a hatáskörök kérdésében, vagy dönthet úgy is, hogy az 58. cikkben említett közös bizottsági eljárást kell alkalmazni.; az Elnökök Értekezlete határozatát a 211. cikkben megállapított eljárással és határidőn belül hozza meg;

—

az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak; amennyiben az illetékes bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság kizárólagos hatáskörét, a társbizottság közvetlenül a plenáris ülésre nyújthat be módosításokat; ha az illetékes bizottság és a társbizottság megosztott hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság nem fogadja el, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a plenáris ülésre;

—

ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója.

Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó határozata a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik.

Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során a felelős bizottságnak tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait. A felelős bizottságnak különösen be kell tartania a jóhiszemű együttműködés elvének betartására vonatkozó kötelezettséget az ütemtervet illetően, és tiszteletben kell tartania a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a plenáris ülésre benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat.

(2)

 Az e cikk szerinti eljárás nem alkalmazandó az illetékes bizottság által a 105. cikk szerint elfogadandó ajánlások vonatkozásában.

58. cikk

Közös bizottsági eljárás

(1)

 Ha a 211. cikk alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben:

—

a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és

—

álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos.

(2)

 Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az érintett bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg.

Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából.

(3)

 A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor.

A rendes jogalkotási eljárás harmadik olvasatában az érintett bizottságok elnökei és előadói hivatalból tagjai az egyeztetőbizottságban részt vevő küldöttségnek.

3. FEJEZET

Rendes jogalkotási eljárás

1. SZAKASZ – ELSŐ OLVASAT

59. cikk

Szavazás a plenáris ülésen – első olvasat

(1)

 A Parlament elfogadhatja, módosíthatja vagy elutasíthatja a jogalkotási aktus tervezetét.

(2)

 A Parlament először a jogalkotási aktus tervezetének azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által írásban benyújtott esetleges javaslatról szavaz.

Az elutasításra irányuló javaslat elfogadása esetén az Elnök felkéri a kezdeményező intézményt a jogalkotási aktus tervezetének visszavonására.

Amennyiben a kezdeményező intézmény ennek eleget tesz, az Elnök bejelenti, hogy az eljárás lezárult.

Amennyiben a kezdeményező intézmény nem vonja vissza a jogalkotási aktus tervezetét, az Elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy ismételt vizsgálat céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.

Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament a (3), a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően jár el.

(3)

 Az illetékes bizottság által a 74. cikk (4) bekezdésének megfelelően előterjesztett ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, és arról egyetlen szavazást tartanak, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérésére a Parlament úgy dönt, hogy a módosításokról szavaz a (4) bekezdésnek megfelelően. Ebben az esetben a Parlament arról is dönt, hogy azonnal megtartja-e a módosításokról szóló szavazást. Ha nem azonnal tart szavazást, a Parlament új határidőt tűz ki módosítások benyújtására, és a szavazásra egy későbbi ülésen kerül sor.

Amennyiben az említett egyetlen szavazással elfogadják az ideiglenes megállapodást, az Elnök bejelenti, hogy a Parlament első olvasata lezárult.

Ha az említett egyetlen szavazás alkalmával az ideiglenes megállapodás nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az Elnök új határidőt tűz ki a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosítások benyújtására. Ezeket a módosításokat a Parlament egy későbbi ülésén kell szavazásra bocsátani az első olvasat lezárása érdekében.

(4)

 Ha nem fogadtak el elutasításra irányuló javaslatot a (2) bekezdéssel összhangban vagy ideiglenes megállapodást a (3) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosításokat, ideértve adott esetben az ideiglenes megállapodás egyes részeit, amennyiben részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, vagy egymással össze nem egyeztethető módosításokat nyújtottak be.

A módosításokról a Parlament által történő szavazást megelőzően az Elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.

Az e módosításokról tartott parlamenti szavazást követően a Parlament a jogalkotási aktus tervezetének egészéről szavaz, annak módosított vagy változatlan formájában.

Amennyiben – módosításokkal vagy anélkül – elfogadásra kerül a jogalkotási aktus tervezetének egésze, az Elnök bejelenti az első olvasat lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy a 60. és a 74. cikkel összhangban intézményközi tárgyalások céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.

Amennyiben a jogalkotási aktus tervezetének egésze – módosításokkal vagy anélkül – nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az Elnök bejelenti az első olvasat lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy ismételt vizsgálat céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.

(5)

 Miután a (2), a (3) és a (4) bekezdésnek megfelelően sor került a szavazásra, majd adott esetben ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. Szükség esetén a jogalkotási állásfoglalást a 203. cikk (2) bekezdése alapján módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze a (2), a (3) és a (4) bekezdés szerinti szavazások eredményeit.

A jogalkotási állásfoglalás és a Parlament álláspontjának szövegét az Elnök továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint – ha a jogalkotási aktus tervezete tőlük származik – a kezdeményező tagállamok csoportjának, a Bíróságnak vagy az Európai Központi Banknak.

60. cikk

Az illetékes bizottságnak való visszautalás

Amennyiben egy ügyet az 59. cikkel összhangban ismételt vizsgálat céljából vagy a 74. cikkel összhangban intézményközi tárgyalások céljából visszautalnak az illetékes bizottságnak, az négy hónapon belül szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek, amely határidőt az Elnökök Értekezlete meghosszabbíthatja.

A bizottsághoz való visszautalást követően a felelős bizottság az eljárásról való döntésének meghozatalát megelőzően az 57. cikk értelmében köteles lehetővé tenni a társbizottság számára, hogy kiválaszthassa a kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat, és különösen azt, hogy kiválassza, hogy mely módosításokat kell újra benyújtani a plenáris ülésre.

A Parlament szabadon dönthet arról, hogy adott esetben záró vitát tartson azon illetékes bizottság jelentésének megtételét követően, amelyhez az ügyet visszautalták.

61. cikk

Megismételt Parlament elé utalás

(1)

 Az illetékes bizottság kérésére az Elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez:

—

ha a Bizottság más szöveget léptet eredeti javaslata helyébe, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani szándékozik az eredeti javaslatát, miután a Parlament már elfogadta állásfoglalását, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor;

—

ha, az idő múlása vagy a körülmények megváltozása miatt a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik; vagy

—

ha a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt.

(2)

 Amennyiben felmerül a javaslat jogalapjának olyan módosítása, amelynek következtében a javaslatra a rendes jogalkotási eljárás már nem lenne alkalmazandó, a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (25) bekezdése értelmében erről az elnökeik vagy képviselőik útján eszmecserét folytatnak.

(3)

 A (2) bekezdésben említett eszmecserét követően az Elnök az illetékes bizottság kérésére felkéri a Tanácsot, hogy a kötelező erejű jogi aktus tervezetét újra utalja a Parlament elé, amennyiben a Bizottság vagy a Tanács úgy kívánja módosítani a Parlament első olvasatban kialakított álláspontjában megjelölt jogalapot, hogy a rendes jogalkotási eljárás a továbbiakban nem lenne alkalmazandó.

62. cikk

Megállapodás első olvasatban

Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontjának jóváhagyásáról, az Elnök – a 203. cikk szerinti véglegesítés után – a plenáris ülésen bejelenti a jogalkotási aktusnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását.

2. SZAKASZ – MÁSODIK OLVASAT

63. cikk

A Tanács álláspontjának közlése

(1)

 A Tanács álláspontjának közlésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint akkor kerül sor, amikor azt az Elnök a plenáris ülésen bejelenti. Az Elnök a bejelentést azután teszi meg, hogy az álláspontot magát, a Tanács jegyzőkönyveiben szereplő, az álláspont elfogadása során tett összes nyilatkozatot, az indokolást, amely a Tanácsot az álláspont elfogadásához vezette, valamint a Bizottság álláspontját tartalmazó, az Európai Unió hivatalos nyelveire megfelelően lefordított dokumentumokat kézhez kapta. Az elnök a bejelentést az e dokumentumok kézhezvételét követő plenáris ülésen teszi meg.

A bejelentés megtételét megelőzően az Elnök – az illetékes bizottság elnökével, az előadóval vagy mindkettőjükkel történő konzultációt követően – megállapítja, hogy az általa megkapott szöveg valóban a Tanács első olvasatbeli álláspontja, és a 61. cikkben megfogalmazott körülmények nem állnak fenn. Ellenkező esetben az Elnök az illetékes bizottsággal együtt, és ha lehetséges, a Tanáccsal egyetértésben megfelelő megoldást keres.

(2)

 A Tanács álláspontja a plenáris ülésen történő bejelentése napján automatikusan az első olvasatban illetékes bizottsághoz utaltnak tekintendő.

(3)

 A közlések jegyzékét az illetékes bizottságok neveivel együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzé kell tenni.

64. cikk

A határidők meghosszabbítása

(1)

 Az Elnök a második olvasatra megállapított határidőket az illetékes bizottság elnökének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.

(2)

 Az Elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.

65. cikk

Eljárás az illetékes bizottságban

(1)

 A Tanács álláspontja elsőbbséget élvező pontként kerül fel az illetékes bizottság közlést követő első ülésének napirendjére. A Tanácsot felkérhetik álláspontja ismertetésére.

(2)

 Az illetékes bizottság eltérő határozata hiányában a második olvasat előadója azonos az első olvasat előadójával.

(3)

 A 68. cikk (2) és (3) bekezdésének a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az illetékes bizottságok előtti eljárásokra; elutasításra vagy módosításra irányuló javaslatot csak e bizottság tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő. A bizottság a leadott szavazatok többségével határoz.

(4)

 Az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlást nyújt be, amelyben a Tanács által elfogadott álláspont jóváhagyását, módosítását vagy elutasítását javasolja. Az ajánlás tartalmazza a javasolt határozat rövid indokolását.

(5)

 Az 51., 52., 56. és 198. cikk nem alkalmazandó a második olvasatra.

66. cikk

Benyújtás a Parlamentnek

A Tanács álláspontját és – ha rendelkezésre áll – az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlását automatikusan azon plenáris ülés napirendtervezetére kell tűzni, amelynek szerdai napja a három hónapos, vagy – ha a 64. cikknek megfelelően meghosszabbították – a négy hónapos határidő lejártának napja elé és ahhoz a naphoz legközelebb esik, kivéve, ha az ügyet már egy korábbi plenáris ülésen tárgyalták.

67. cikk

Szavazás a plenáris ülésen – második olvasat

(1)

 A Parlament először a Tanács állásfoglalásának azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által írásban benyújtott esetleges javaslatról szavaz. Ezen elutasításra irányuló javaslat elfogadásához az összes parlamenti képviselő többségének szavazata szükséges.

Amennyiben az elutasításra irányuló javaslatot elfogadják, a Tanács álláspontja el van utasítva és az Elnök a plenáris ülésen bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.

Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament a (2)–(5) bekezdésnek megfelelően jár el.

(2)

 Az illetékes bizottság által a 74. cikk (4) bekezdésének megfelelően benyújtott ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, és arról egyetlen szavazást tartanak, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérésére a Parlament úgy dönt, hogy azonnal a módosításokról szavaz a (3) bekezdéssel összhangban.

Amennyiben az egyetlen szavazáson az összes parlamenti képviselő többségének szavazatával elfogadják az ideiglenes megállapodást, az Elnök bejelenti a plenáris ülésen, hogy a Parlament első olvasata lezárult.

Amennyiben az egyetlen szavazáson az ideiglenes megállapodás nem kapja meg az összes parlamenti képviselő többségének szavazatát, a Parlament a (3), a (4) és az (5) bekezdéssel összhangban jár el.

(3)

 Ha nem fogadtak el elutasításra irányuló javaslatot az (1) bekezdéssel összhangban, vagy ideiglenes megállapodást a (2) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosításokat, ideértve azokat is, amelyeket az illetékes bizottság által a 74. cikk (4) bekezdésével összhangban előterjesztett ideiglenes megállapodás tartalmazott. A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadásához az összes parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.

A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.

(4)

 Annak ellenére, hogy nem szavazta meg az (1) bekezdés értelmében a tanácsi álláspont elutasítására irányuló kezdeti javaslatot, a Parlament a módosításokról való, a (2) vagy a (3) bekezdésnek megfelelő szavazást követően az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselőnek a javaslatára megvizsgálhat további elutasításra irányuló javaslatot is. E javaslat elfogadásához az összes parlamenti képviselő többségének szavazata szükséges.

A Tanács álláspontjának elutasítása esetén az Elnök a plenáris ülésen bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.

(5)

 Miután az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően sor került a szavazásra, majd ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, az Elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament második olvasata, és hogy a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. Szükség esetén a jogalkotási állásfoglalást a 203. cikk (2) bekezdése alapján módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az (1)–(4) bekezdés szerinti szavazások eredményeit vagy a 69. cikk alkalmazását.

A jogalkotási állásfoglalás és adott esetben a Parlament álláspontjának szövegét az Elnök továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Ha nem terjesztettek elő a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására irányuló javaslatot, az jóváhagyottnak tekintendő.

68. cikk

A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadhatósága

(1)

 Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosításokat terjeszthet a plenáris ülés elé megfontolásra.

(2)

 A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítás csak abban az esetben fogadható el, ha összhangban van a 180. és a 181. cikkel, és ha az alábbiakra irányul:

a)

a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása; vagy

b)

a Tanács és a Parlament közötti megegyezés elérése; vagy

c)

a tanácsi álláspont szövege egy olyan részének módosítása, amelyet az első olvasatkor benyújtott javaslat nem tartalmazott, vagy amely tartalmában attól eltér; vagy

d)

a Parlament álláspontjának első olvasatban való elfogadása óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele.

Az Elnök módosítást elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak nyilvánító határozata nem vitatható.

(3)

 Ha az első olvasat óta új választásokat tartottak, a 61. cikk alkalmazására azonban nem került sor, az Elnök az elfogadhatóság (2) bekezdésben megállapított korlátozásainak feloldásáról határozhat.

69. cikk

Megállapodás második olvasatban

Ha a módosítások, illetve az elutasításra vonatkozó javaslatok előterjesztésére és szavazására kitűzött határidőn belül nem terjesztettek elő a 67. és a 68. cikk alapján a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására irányuló javaslatot, az Elnök a plenáris ülésen bejelenti a javasolt jogi aktus elfogadását.

3. SZAKASZ - INTÉZMÉNYKÖZI TÁRGYALÁSOK A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN

70. cikk

Általános rendelkezések

A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat csak a 71., 72. vagy 73. cikkel összhangban hozott határozatot követően, vagy azt követően lehet megkezdeni, hogy a Parlament intézményközi tárgyalásokra utalta vissza az ügyet. Ezeket a tárgyalásokat az Elnökök Értekezlete által elfogadott magatartási kódex (19) figyelembevételével kell lefolytatni.

71. cikk

A Parlament első olvasatát megelőző tárgyalások

(1)

 Amennyiben egy bizottság az 51. cikknek megfelelően jogalkotási jelentést fogadott el, tagjainak többségével úgy határozhat, hogy a jelentést alapul véve tárgyalásokat kezd.

(2)

 A tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot a bizottság általi elfogadást követő plenáris ülés kezdetén be kell jelenteni. A plenáris ülésen történt bejelentést követő nap végéig a legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport írásban kérheti, hogy bocsássák szavazásra a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot. A Parlament még ugyanezen a plenáris ülésen megtartja az említett szavazást.

Amennyiben nem érkezik ilyen kérelem az első albekezdésben megállapított határidőn belül, az Elnök tájékoztatja erről a Parlamentet. Amennyiben érkezik ilyen kérelem, az Elnök közvetlenül a szavazás előtt szót adhat egy, a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot pártoló, és egy, az e határozatot ellenző képviselőnek. E képviselők legfeljebb két percben szólalhatnak fel.

(3)

 Amennyiben a Parlament elutasítja a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot, a jogalkotási aktus tervezete és az illetékes bizottság jelentése felkerül a soron következő plenáris ülés napirendjére, az Elnök pedig kitűzi a módosítások benyújtásának határidejét. Az 59. cikk (4) bekezdését alkalmazni kell.

(4)

 A tárgyalások a (2) bekezdés első albekezdésében megállapított határidő lejárta után bármikor megkezdődhetnek, amennyiben nem nyújtottak be a tárgyalások megkezdéséről szóló határozat plenáris ülésen történő szavazásra bocsátására irányuló kérelmet. Amennyiben ilyen kérelmet nyújtottak be, a tárgyalások bármikor megkezdődhetnek azt követően, hogy a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot a plenáris ülés jóváhagyta.

72. cikk

A Tanács első olvasatát megelőző tárgyalások

Amennyiben a Parlament elfogadta az első olvasatbeli álláspontját, ez az álláspont a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatásnak minősül. Az illetékes bizottság tagjainak többségével a tárgyalások ezt követő bármely időpontban történő megkezdéséről határozhat. Az erről szóló határozatot a bizottsági szavazást követő első plenáris ülésen be kell jelenteni, és ezt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

73. cikk

A Parlament második olvasatát megelőző tárgyalások

Amennyiben a Tanács első olvasatbeli álláspontját az illetékes bizottság elé utalták, a 68. cikkre is figyelemmel a Parlament első olvasatbeli álláspontja minősül a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatásnak. Az illetékes bizottság ezt követően a tárgyalások bármikor történő megkezdéséről határozhat.

Amennyiben a Tanács első olvasatbeli álláspontja olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a jogalkotási aktus tervezetében vagy a Parlament első olvasatbeli álláspontjában, a bizottság iránymutatásokat fogadhat el – többek között a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások formájában is – a tárgyalócsoport számára.

74. cikk

A tárgyalások menete

(1)

 A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az illetékes bizottságelnöke által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább a tárgyalásokban részt venni kívánó képviselőcsoportok árnyékelőadóit.

(2)

 A Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozókon (háromoldalú egyeztetés keretében) megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt meg kell köröztetni a tárgyalócsoporton belül.

(3)

 A tárgyalócsoport nevében a tárgyalócsoport elnöke és az előadó valamennyi háromoldalú egyeztetést követően jelentést tesz az illetékes bizottságnak annak soron következő ülésén.

Amennyiben nem lehetséges a bizottsági ülés kellő időben történő összehívása, a tárgyalócsoport elnöke és az előadó a bizottsági koordinátorok ülésén tesz jelentést a tárgyalócsoport nevében.

(4)

 Ha a tárgyalások ideiglenes megállapodáshoz vezetnek, az illetékes bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell. Az utolsó háromoldalú egyeztetés eredményeit tartalmazó dokumentumokat az illetékes bizottság rendelkezésére kell bocsátani, és közzé kell tenni. Az ideiglenes megállapodást az illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amely egyetlen szavazás keretében a leadott szavazatok többségével dönt arról, hogy azt jóváhagyja-e. Jóváhagyás esetén az ideiglenes megállapodást megfontolás céljából a plenáris ülés elé kell terjeszteni, egyértelműen feltüntetve a jogalkotási aktus tervezetéhez fűzött módosításokat.

(5)

 Az 57. és 58. cikk értelmében érintett bizottságok közötti nézeteltérés esetén a tárgyalásokmegnyitásának és lefolytatásának részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg.

4. SZAKASZ – EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS ÉS HARMADIK OLVASAT

75. cikk

A határidők meghosszabbítása

(1)

 Az Elnök a második olvasatra megállapított határidőket a Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.

(2)

 Az Elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.

76. cikk

Az egyeztetőbizottság összehívása

Ha a Tanács arról tájékoztatja a Parlamentet, hogy nem tudja a Parlamentnek a Tanács álláspontjához kapcsolódó valamennyi módosítását jóváhagyni, az Elnök megállapodik a Tanáccsal az egyeztetőbizottság első ülésének helyszínében és időpontjában. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (10) bekezdése által megállapított hathetes vagy – meghosszabbítás esetén – nyolchetes határidőt az egyeztetőbizottság első ülésének napjától kell számítani.

77. cikk

A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége

(1)

 A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú képviselőből áll.

(2)

 A küldöttség politikai összetétele megfelel a Parlament képviselőcsoportok szerinti összetételének. Az egyes képviselőcsoportokból a parlamenti küldöttség tagjaiként tevékenykedő képviselők pontos számát az Elnökök Értekezlete határozza meg.

(3)

 A képviselőcsoportok a küldöttség tagjait az egyes egyeztetésekre esetenként jelölik ki, lehetőleg az illetékes bizottság tagjai közül, három tag kivételével, akiket az egymást követő küldöttségekbe tizenkét hónapos időtartamra állandó tagnak neveznek ki. A három állandó tagot a képviselőcsoportok az alelnökök közül, és legalább két különböző képviselőcsoportból nevezik ki. Az illetékes bizottság elnöke és második olvasatbeli előadója, valamint az esetleges társbizottság(ok) előadója minden esetben tagja a küldöttségnek.

(4)

 A küldöttségben részt vevő képviselőcsoportok póttagokat jelölnek ki.

(5)

 A küldöttségben nem képviselt képviselőcsoportok a küldöttség belső előkészítő üléseire egy-egy képviselőt küldhetnek. Amennyiben a küldöttségben nincs független képviselő, egy független képviselő részt vehet a küldöttség belső előkészítő ülésein.

(6)

 A küldöttséget az Elnök vagy a három állandó tag egyike vezeti.

(7)

 A küldöttség tagjai többségének szavazatával határoz; tanácskozásai nem nyilvánosak.

Az Elnökök Értekezlete az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség munkájára vonatkozóan további eljárási iránymutatásokat állapít meg.

(8)

 A küldöttség az egyeztetés eredményéről jelentést tesz a Parlamentnek.

78. cikk

Közös szövegtervezet

(1)

 Ha az egyeztetőbizottságban közös szövegtervezetről születik megállapodás, a Parlament az ügyet a közös szövegtervezetnek az egyeztetőbizottság általi jóváhagyását követő hat – meghosszabbítás esetén nyolc – héten belül tartandó ülésének napirendjére tűzi.

(2)

 Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség elnöke vagy más kijelölt tagja a közös szövegtervezetről nyilatkozatot tesz, amelyhez jelentést mellékelnek.

(3)

 A közös szövegtervezethez módosítást nem lehet előterjeszteni.

(4)

 A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A közös szövegtervezetet a leadott szavazatok többsége alapján hagyják jóvá.

(5)

 Ha az egyeztetőbizottságban a közös szövegtervezetre vonatkozóan nem jön létre megegyezés, az egyeztetőbizottság parlamenti küldöttségének elnöke vagy más kijelölt tagja nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot vita követi.

(6)

 A Parlament és a Tanács második olvasatot követő egyeztetőbizottsági eljárása során a bizottsághoz történő visszautalásnak helye nincs.

(7)

 Az 51., 52. és 56. cikk nem alkalmazandó a harmadik olvasatra.

5. SZAKASZ – AZ ELJÁRÁS LEZÁRÁSA

79. cikk

Az elfogadott jogi aktusok aláírása és közzététele

Az elfogadott szövegeknek a 203. cikkel és a VIII. melléklettel összhangban történő véglegesítését követően, és miután ellenőrizték, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, a rendes jogalkotási eljárással összhangban elfogadott jogi aktusokat az Elnök és a főtitkár aláírja.

A jogi aktus aláírását követően a Parlament és a Tanács főtitkára gondoskodik annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

4. FEJEZET

A konzultációs eljárásra vonatkozó különös rendelkezések

80. cikk

Kötelező erejű jogi aktusra irányuló módosított javaslat

Ha a Bizottság módosítani kívánja a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatát vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, az illetékes bizottság elhalaszthatja az ügy vizsgálatát a Bizottság új javaslatának vagy módosításainak kézhezvételéig.

81. cikk

A Bizottság álláspontja a módosításokról

Az illetékes bizottság a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat zárószavazásra bocsátását megelőzően felkérheti a Bizottságot, hogy ismertesse álláspontját a bizottság által a javaslathoz elfogadott módosításokról.

Adott esetben a Bizottság álláspontját bele kell foglalni a jelentésbe.

82. cikk

Szavazás a plenáris ülésen

Az 59. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

83. cikk

A Parlament álláspontjának nyomon követése

(1)

 A kötelező erejű jogi aktus tervezetére vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a jogi aktus tervezetének előrehaladását az eljárás során annak a Tanács általi elfogadásáig, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság megfelelően betartsa az állásponttal kapcsolatos valamennyi kötelezettségvállalását a Parlament felé. Az illetékes bizottság elnöke és az előadója rendszeresen beszámol a bizottságnak.

(2)

 Az illetékes bizottság felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitassa meg vele az ügyet.

(3)

 Az illetékes bizottság, ha szükségesnek tartja, a nyomon követési eljárás bármely szakaszában állásfoglalási indítványt nyújthat be, amelyben a következőket ajánlhatja a Parlamentnek:

—

hívja fel a Bizottságot a javaslat visszavonására,

—

hívja fel a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az ügyet a 84. cikk alapján utalja ismételten a Parlament elé, vagy hívja fel a Bizottságot új javaslat benyújtására, vagy

—

más, általa megfelelőnek tartott intézkedésről határozzon.

Ezt az indítványt fel kell venni az indítvány bizottság általi elfogadását követő plenáris ülés napirendtervezetébe.

84. cikk

Megismételt Parlament elé utalás

(1)

 Az illetékes bizottság kérésére az Elnök felkéri a Tanácsot, hogy a 61. cikk (1) bekezdésében megállapítottakkal azonos körülmények között és azonos feltételekkel újra konzultáljon a Parlamenttel. Az illetékes bizottság kérésére az Elnök szintén felkéri a Tanácsot, hogy újra konzultáljon a Parlamenttel, ha a Tanács lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik a kötelező erejű jogi aktus tervezetét, amelyről a Parlament eredetileg kinyilvánította álláspontját, kivéve ha erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében került sor.

(2)

 Az Elnök akkor is kérelmezi az e cikkben meghatározott körülmények között egy kötelező erejű jogi aktus tervezetének a Parlamenthez történő visszautalását, ha egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő javaslatára a Parlament így határoz.

5. FEJEZET

Alkotmányos ügyek

85. cikk

A Szerződés rendes felülvizsgálata

(1)

 A 46. és az 54. cikkel összhangban az illetékes bizottság jelentést terjeszthet a Parlament elé, melyben a Szerződések módosítását javasolhatja a Tanácsnak.

(2)

 Ha az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (3) bekezdése alapján a Parlamenttel konzultációt folytatnak a Szerződéseket érintő módosítások megvitatására irányuló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatról, az ügyet az illetékes bizottság elé kell utalni. A bizottság jelentést készít, amely a következőket foglalja magában:

—

egy állásfoglalási indítványt, amely rögzíti, hogy a Parlament jóváhagyja vagy elutasítja a határozati javaslatot, és javaslatokat tartalmazhat, amelyeket a Parlament a konvent vagy a tagállamok kormányai képviselőinek konferenciája figyelmébe ajánl;

—

adott esetben egy indokolást.

(3)

 Ha az Európai Tanács konvent összehívásáról határoz, az Európai Parlament abban részt vevő képviselőit a Parlament az Elnökök Értekezletének javaslatára nevezi ki.

A Parlament küldöttsége megválasztja vezetőjét, valamint jelöltjeit a konvent által felállított bármely irányítócsoportban vagy elnökségben betöltendő tagságra.

(4)

 Ha az Európai Tanács a Parlament egyetértését kéri a Szerződések módosítására vonatkozó javaslatok megvitatása céljából felállítandó konvent összehívásának mellőzéséről szóló döntéshez, az ügyet a 105. cikkel összhangban az illetékes bizottsághoz kell utalni.

86. cikk

A Szerződés egyszerűsített felülvizsgálata

(1)

 A 46. és az 54. cikkel összhangban az illetékes bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentést terjeszthet a Parlament elé, melyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében foglalt rendelkezések egészben vagy részben történő felülvizsgálatát javasolhatja az Európai Tanácsnak.

(2)

 Ha az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (6) bekezdése alapján a Parlamenttel konzultációt folytatnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének módosításáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatról, ezen eljárási szabályzat 85. cikkének (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Ilyen esetben az állásfoglalási indítvány kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében található rendelkezésekre vonatkozó módosító javaslatokat tartalmazhat.

87. cikk

Csatlakozási szerződések

(1)

 Bármely európai államnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra.

(2)

 A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a kérelmező állammal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt tanácskozásra kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot.

(3)

 Az illetékes bizottság felkéri a Bizotságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen és teljes körűen – szükség esetén bizalmas formában – tájékoztassák őt a csatlakozási tárgyalások állásáról.

(4)

 A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a csatlakozási tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezen ajánlások figyelembevételét az Európai Unióba történő felvételét kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt.

(5)

 A csatlakozási tárgyalások befejezése után, de még a megállapodás aláírása előtt a megállapodástervezetet a 105. cikkel összhangban be kell nyújtani a Parlamenthez egyetértésének megadása céljából. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkének megfelelően a Parlament az összes képviselő többségének szavazatával adja meg egyetértését.

88. cikk

Kilépés az Unióból

Ha egy tagállam az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerint úgy határoz, hogy kilép az Unióból, az ügyet az illetékes bizottsághoz kell utalni. A 87. cikk értelemszerűen alkalmazandó. A Parlament arról, hogy egyetért-e a kilépésről rendelkező megállapodással, a leadott szavazatok többségével határoz.

89. cikk

Az alapelvek és értékek valamely tagállam általi megsértése

(1)

 A Parlament az illetékes bizottság 46. és 54. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján:

a)

szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról;

b)

szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról;

c)

szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról.

(2)

 A Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott javaslattal való egyetértésre irányuló kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a plenáris ülésen be kell jelenteni, és a 105. cikknek megfelelően az illetékes bizottsághoz kell utalni. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján határoz.

(3)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke értelmében az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett javaslatokról szóló határozatok Parlament általi elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges.

(4)

 Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalási indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalási indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a meghozandó megfelelő intézkedésekről és ezen intézkedések megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról.

(5)

 Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a fejleményekről. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el.

90. cikk

A Parlament összetétele

A parlamenti ciklus vége előtt kellő időben a Parlament – illetékes bizottságának az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdésével, valamint ezen eljárási szabályzat 46. és 54. cikkével összhangban készített jelentése alapján – javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a Parlamentnek a 105. cikk szerint kell megvizsgálnia.

91. cikk

A tagállamok közötti megerősített együttműködés

(1)

 A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló, az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerinti kérelmeket az Elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. Az eljárási szabályzat 105. cikke alkalmazandó.

(2)

 Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását.

(3)

 A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogi aktusokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyeket a megerősített együttműködés létre nem jötte esetén alkalmazott volna. A 48. cikk alkalmazandó.

6. FEJEZET

Költségvetési eljárások

92. cikk

Többéves pénzügyi keret

Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyben a 105. cikknek megfelelően kell eljárni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Parlament egyetértéséhez az összes képviselő többségének szavazata szükséges.

93. cikk

Éves költségvetési eljárás

Az illetékes bizottság határozhat bármely, a költségvetéssel kapcsolatos, megfelelőnek tartott jelentés elkészítéséről, szem előtt tartva a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás (20) mellékletét.

Bármely más bizottság véleményt nyilváníthat az illetékes bizottság által megjelölt határidőn belül.

94. cikk

A Parlament költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontja

(1)

 A képviselők az illetékes bizottságban nyújthatnak be a Tanács költségvetési tervezetről szóló álláspontjához kapcsolódó módosításokat.

A Tanács költségvetési tervezetről szóló álláspontjához kapcsolódó módosításokat a plenáris ülésre egy képviselőcsoport, vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő, vagy valamely bizottság nyújthat be.

(2)

 A módosításokat írásban kell benyújtani és indokolni, feltüntetve a megfogalmazók aláírását és az érintett költségvetési sort.

(3)

 Az Elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg.

(4)

 Az illetékes bizottság a módosításokról a plenáris ülésen történő megvitatásukat megelőzően szavaz.

(5)

 Az illetékes bizottságban elutasított módosításokat csak abban az esetben kell szavazásra bocsátani a plenáris ülésen, ha azt az Elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy képviselőcsoport, vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban kéri: Ez a határidő nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál.

(6)

 A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosításokhoz hasonló módosításokat a plenáris ülésen csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni.

(7)

 A Parlament egymást követő szavazást tart:

—

a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosításokról, szakaszonként,

—

a költségvetési tervezetet érintő állásfoglalási indítványról.

A 183. cikk (4)–(10) bekezdése mindazonáltal alkalmazandó.

(8)

 A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosításokat, elfogadottnak tekintendők.

(9)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően a Parlament az összes képviselő többségének szavazatával fogadja el a módosításokat.

(10)

 Ha a Parlament a költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontot módosította, az így módosított álláspontot az indokolásokkal és a módosításokat elfogadó ülés jegyzőkönyvével együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani.

95. cikk

Költségvetési egyeztetés

(1)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (4) bekezdése értelmében az Elnök hívja össze az egyeztetőbizottságot.

(2)

 A költségvetési eljárás során a Parlamentet az egyeztetőbizottság ülésein képviselő küldöttség a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú tagból áll.

(3)

 Az egyeztetőbizottságban a Parlamentet képviselő küldöttség tagjait a képviselőcsoportok jelölik ki minden évben a Tanács álláspontjáról tartott parlamenti szavazás előtt, lehetőleg a költségvetési ügyekért felelős bizottság és a többi érintett bizottság tagjai közül. A küldöttséget a Parlament elnöke vezeti. Az Elnök ezt a tisztséget átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére.

(4)

 A 77. cikk (2), (4), (5), (7) és (8) bekezdését alkalmazni kell.

(5)

 Ha az egyeztetőbizottság közös szövegtervezetben állapodik meg, az ügyet a Parlament e megállapodás időpontjától számított 14 napon belül tartandó egyik ülésének napirendjére kell tűzni. A közös szövegtervezetet minden képviselő rendelkezésére kell bocsátani. A 78. cikk (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

(6)

 A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A szavazás név szerint történik. A közös szövegtervezet jóváhagyottnak tekintendő, hacsak az összes parlamenti képviselő többsége el nem utasítja azt.

(7)

 Ha a Parlament jóváhagyja a közös szövegtervezetet, a Tanács pedig elutasítja azt, az illetékes bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (7) bekezdésének d) pontja szerint megerősítés céljából előterjesztheti a Parlament által a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások egy részét vagy egészét.

A megerősítésről szóló szavazást a közös szövegtervezet Tanács általi elutasításáról szóló közlemény időpontjától számított 14 napon belül tartandó egyik parlamenti ülés napirendjére kell tűzni.

A módosítások megerősítettnek tekintendők, ha azokat az összes parlamenti képviselő többsége, egyben a leadott szavazatok háromötöde jóváhagyta.

96. cikk

A költségvetés végleges elfogadása

Ha az Elnök úgy véli, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a plenáris ülésen bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről.

97. cikk

Az ideiglenes tizenkettedek rendszere

(1)

 Az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetési előirányzatok ideiglenes tizenkettedét meghaladó kiadás engedélyezésére irányuló tanácsi határozatokat az illetékes bizottság elé kell utalni.

(2)

 Az illetékes bizottság határozattervezetet terjeszthet elő az (1) bekezdésben említett kiadás csökkentésére. A Parlament erről a Tanács határozatának elfogadását követő 30 napon belül határoz.

(3)

 A Parlament az összes képviselő többségének szavazatával dönt.

98. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)

 A Parlament ellenőrzi a folyó évi költségvetés végrehajtását. E feladat végrehajtásával a költségvetésért és a költségvetési ellenőrzésért felelős bizottságokat, illetve a többi érintett bizottságot bízza meg.

(2)

 A Parlament minden évben, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet olvasatát megelőzően, megvizsgálja a folyó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémákat, adott esetben az illetékes parlamenti bizottság által előterjesztett állásfoglalási indítvány alapján.

99. cikk

A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés pénzügyi rendelkezései és a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) értelmében a Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések e szabályzat mellékletét képezik (22).

100. cikk

Egyéb mentesítési eljárások

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikke értelmében a Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések a következőkre is megfelelően alkalmazandók:

—

az Európai Parlament elnökének az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;

—

az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása;

—

a Bizottságnak az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;

—

az uniós feladatokat ellátó, jogilag független jogalanyok költségvetési irányításáért felelős szervek mentesítési eljárása, amennyiben e személyek tevékenységeire az Európai Parlament általi mentesítést igénylő jogi rendelkezések vonatkoznak.

101. cikk

Intézményközi együttműködés

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 324. cikkével összhangban, az Elnök az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az Elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését.

A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére.

7. FEJEZET

Belső költségvetési eljárások

102. cikk

A Parlament költségvetési javaslata

(1)

 Az Elnökség a főtitkár jelentése alapján előzetes költségvetési javaslattervezetet készít.

(2)

 Az Elnök az előzetes költségvetési javaslattervezetet az illetékes bizottsághoz utalja, amely elkészíti a költségvetési javaslattervezetet és jelentést tesz a Parlamentnek.

(3)

 Az Elnök a költségvetési javaslattervezet módosítására irányuló javaslatok beterjesztésére határidőt tűz ki.

Az illetékes bizottság e módosításokról véleményt nyilvánít.

(4)

 A Parlament elfogadja a költségvetési javaslatot.

(5)

 Az Elnök a költségvetési javaslatot továbbítja a Bizottsághoz és a Tanácshoz.

(6)

 Az előbbi rendelkezések alkalmazandók a költségvetés-módosításra irányuló javaslatok esetében is.

103. cikk

A Parlament költségvetési javaslatának elkészítésekor alkalmazandó eljárás

(1)

 A Parlament költségvetésének vonatkozásában az Elnökség és a költségvetésért felelős bizottság egymást követő szakaszokban hoz határozatot:

a)

a létszámtervről;

b)

a költségvetési javaslatok előzetes tervezetéről és a költségvetési javaslatok tervezetéről.

(2)

 A létszámtervet érintő határozatokat a következő eljárás szerint hozzák meg:

a)

az Elnökség minden pénzügyi évre elkészíti a létszámtervet;

b)

adott esetben, amennyiben a költségvetésért felelős bizottság véleménye eltér az Elnökség által hozott első határozatoktól, az Elnökség és a költségvetésért felelős bizottság között egyeztetési eljárást kezdenek;

c)

az eljárás végén, az eljárási szabályzat 234. cikke (3) bekezdésének megfelelően, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül az Elnökség meghozza a létszámtervet érintő becsléséről szóló végső határozatot.

(3)

 A költségvetési javaslatokat illetően a javaslatok elkészítésére irányuló eljárás akkor kezdődik, amikor az Elnökség végleges határozatot hozott a létszámtervről. Ezen eljárás szakaszai azonosak a 102. cikkben megállapított eljárás szakaszaival. Amennyiben a költségvetési ügyekért felelős bizottság és az Elnökség álláspontja egymástól jelentősen eltér, egyeztetési eljárást kezdenek.

104. cikk

Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére, valamint az elszámolás jóváhagyására és a mentesítés megadására

(1)

 Az Elnökség által a megfelelő bizottsággal történő konzultációt követően kibocsátott belső pénzügyi szabályzat hatálya alá tartozó kiadásokat az Elnök engedélyezi és rendeli el kifizetésüket, vagy intézkedik engedélyezésükről és kifizetésükről.

(2)

 Az Elnök az éves elszámolástervezetet az illetékes bizottsághoz utalja.

(3)

 Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament jóváhagyja az elszámolást, és határoz a mentesítésről.

8. FEJEZET

Egyetértési eljárás

105. cikk

Egyetértési eljárás

(1)

 Ha egy kötelező erejű jogi aktushoz a Parlament egyetértését kérik, az illetékes bizottság a javasolt jogi aktus jóváhagyására vagy elutasítására irányuló ajánlást terjeszt a Parlament elé.

Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmazhat preambulumbekezdéseket. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak.

Az ajánlást rövid indokolás kísérheti. Az indokolás az előadó kizárólagos felelőssége, és nem szavaznak róla. Az 55. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2)

 Az illetékes bizottság szükség esetén nem jogalkotási állásfoglalási indítványt tartalmazó jelentést is benyújthat, amelyben megindokolja, hogy a Parlament miért adja meg vagy tagadja meg az egyetértését, és adott esetben ajánlásokat tesz a javasolt jogi aktus végrehajtását illetően.

(3)

 Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való utalásától számított hat hónapon belül nem fogadta el az ajánlását, az Elnökök Értekezlete az ügyet megfontolás céljából felveheti egy későbbi plenáris ülés napirendjére, vagy kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos határidő meghosszabbításáról.

(4)

 A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz a javasolt jogi aktusról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogi aktust elutasítottnak kell tekinteni.

(5)

 Ha a Parlament egyetértése szükséges, az illetékes bizottság bármikor időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt jogi aktus módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.

9. FEJEZET

Egyéb eljárások

106. cikk

Az euro bevezetése alóli mentességekről szóló vélemények kidolgozására irányuló eljárás

(1)

 Ha a Parlamenttel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke (2) bekezdése szerinti konzultációt folytatnak, az illetékes bizottság jelentést terjeszt a Parlament elé, amelyben a javasolt jogi aktus elfogadását vagy elutasítását szorgalmazza, és a Parlament e jelentés alapján tanácskozást tart.

(2)

 A Parlament egyetlen szavazással dönt a javasolt jogi aktusról, amelyhez nem lehet módosítást benyújtani.

107. cikk

A szociális partnerek közötti párbeszéddel kapcsolatos eljárások

(1)

 A Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikke alapján elkészített dokumentumokat vagy e Szerződés 155. cikkének (1) bekezdése szerint a szociális partnerek között létrejött megállapodásokat, vagy a Bizottság által e Szerződés 155. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott javaslatokat az Elnök az illetékes bizottsághoz utalja vizsgálatra.

(2)

 Ha a szociális partnerek tájékoztatják a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 155. cikkében szabályozott eljárás kezdeményezésére irányuló szándékukról, az illetékes bizottság jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről.

(3)

 Ha a szociális partnerek között megállapodás jött létre, és közösen kérik, hogy a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 155. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanácsnak a Bizottság javaslatára meghozott határozatával hajtsák végre, az illetékes bizottság a kérelem elfogadását vagy elutasítását ajánló állásfoglalási indítványt terjeszt elő.

108. cikk

A tervezett önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások

(1)

 Ha a Bizottság az önkéntes megállapodások jogalkotási alternatívaként történő alkalmazásának szándékáról tájékoztatja a Parlamentet, az illetékes bizottság az 54. cikk szerint jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről.

(2)

 Ha a Bizottság önkéntes megállapodás megkötésének szándékát jelenti be, az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt terjeszthet elő, amelyben ajánlja e javaslat elfogadását vagy elutasítását, és megállapítja ennek feltételeit.

109. cikk

Hivatalos egységes szerkezetbe foglalás (kodifikáció)

(1)

 Ha uniós jogszabályok hivatalos egységes szerkezetbe foglalásra (kodifikációjára) irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz kell utalni. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint (23) megvizsgálja a javaslatot annak ellenőrzése érdekében, hogy az valóban csupán hivatalos egységes szerkezetbe foglalásra (kodifikációra) irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosításokat.

(2)

 Az a bizottság, amely az egységes szerkezetbe foglalás (kodifikáció) tárgyát képező jogi aktusok ügyében illetékes volt – saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére –, véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról.

(3)

 A javaslat szövegéhez módosítások nem fogadhatók el.

Az előadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat az említett bizottsághoz technikai kiigazításokat, feltéve, hogy e kiigazítások nem módosítják érdemben a javaslatot, és szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak.

(4)

 Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem módosítja érdemben az uniós jogszabályokat, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra.

Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az uniós jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek.

A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz.

110. cikk

Átdolgozás

(1)

 Ha uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és a téma szerint illetékes bizottsághoz kell utalni.

(2)

 A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten megállapodott szabályok szerint (24) megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e a benne akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást.

E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez módosítások nem fogadhatók el. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 109. cikk (3) bekezdésének második albekezdését.

(3)

 Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást, erről tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 180. és a 181. cikkben foglalt feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottságban csak azok a módosítások elfogadhatók, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

A javaslatban változatlanul maradó részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke azonban elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre nyomós indokok alapján szükség van. Ezen indokokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni.

(4)

 Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat a benne akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről a téma szerint illetékes bizottságot.

Ebben az esetben az Elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az Elnök a parlamenti eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament visszautalja az ügyet a téma szerint illetékes bizottsághoz, amely azt rendes eljárásban megvizsgálja.

10. FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

111. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)

 Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az Elnök az aktust az alapul szolgáló jogalkotási aktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely egy tagja kijelöléséről határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából.

(2)

 A beérkezést követő plenáris ülésen az Elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejéről. Az említett határidőt a beérkezés napjától kell számítani.

A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzé kell tenni.

(3)

 Az illetékes bizottság az alapul szolgáló jogalkotási aktus rendelkezéseivel összhangban és – amennyiben azt megfelelőnek ítéli meg – bármely egyéb érintett bizottsággal való konzultációt követően indokolással ellátott, a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogást tartalmazó állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon plenáris ülés kezdete előtt 10 munkanappal, amelynek szerdai napja az (5) bekezdésben említett határidő lejártának napja elé és ahhoz a naphoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett plenáris ülés napirendjére.

(4)

 A (3) bekezdés alapján előterjesztett állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be új, a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevő felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(5)

 Parlament az alapul szolgáló jogalkotási aktusban meghatározott határidőn belül és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban, az összes képviselő többségével hagyja jóvá az említett indítványt.

Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapul szolgáló jogalkotási aktus rendelkezéseivel összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidő meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.

(6)

 Amennyiben az illetékes bizottság azt ajánlja, hogy a Parlament – az alapul szolgáló jogalkotási aktusban meghatározott határidő lejárta előtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni:

—

az illetékes bizottság erről indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmű ajánlást nyújt be;

—

amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következő ülésén, sem – sürgősség esetén – írásbeli eljárás útján nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti erről a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést erről a legrövidebb időn belül tájékoztatja;

—

amennyiben a plenáris ülésen történő bejelentést követő huszonnégy órán belül egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani;

—

amennyiben ugyanezen határidőn belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni;

—

az ilyen ajánlás elfogadását követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogás emelésére irányuló indítvány nem fogadható el.

(7)

 Az illetékes bizottság – az alapul szolgáló jogalkotási aktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezéséből benyújthat olyan állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja a felhatalmazás teljes vagy részbeni visszavonása, vagy a felhatalmazás hallgatólagos meghosszabbítása ellen kifogás emelése.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a felhatalmazás visszavonásához az összes parlamenti képviselő többségének szavazata szükséges.

(8)

 Az Elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról.

112. cikk

Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések

(1)

 Amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az Elnök a tervezetet az alapul szolgáló jogalkotási aktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely úgy határozhat, hogy kijelöli egy tagját egy vagy több végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából.

(2)

 Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy valamely végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alapul szolgáló jogalkotási aktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós joggal.

(3)

 Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat arra irányuló kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét, illetőleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az Elnök az elfogadott határozatról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot.

(4)

 Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási jogi aktusok az 1999/468/EK tanácsi határozatban (25) megállapított „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következő további rendelkezések alkalmazandók:

a)

az ellenőrzés ideje akkor kezdődik, amikor a végrehajtási intézkedés tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenőrzési idő esetén és az említett határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgős esetekben az ellenőrzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az említett határozatnak megfelelően létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétől kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 167. cikk az előző mondatban említett két esetben nem alkalmazható;

b)

ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidőt írnak elő a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetősége a rendelkezésre álló határidőben ülésezni;

c)

a Parlament – összes képviselője többségének szavazatával – állásfoglalást fogadhat el, amelyben ellenzi a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását, és amelyben megjelöli, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban átruházott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;

Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon plenáris ülés kezdete előtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja a végrehajtási intézkedés tervezete elfogadásának ellenzésére vonatkozó határidő lejártának napja elé és ahhoz a naphoz legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett plenáris ülés napirendjére.

d)

amennyiben az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidő lejárta előtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, az e szabályzat 111. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó (26).

113. cikk

Társbizottsági eljárásban vagy közös bizottsági eljárásban történő vizsgálat

(1)

 Amennyiben az alapul szolgáló jogalkotási aktust a Parlament az 57. cikkben meghatározott eljárást alkalmazva fogadta el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok vagy intézkedések tervezeteinek vizsgálatakor a következő további rendelkezések alkalmazandók:

—

a felhatalmazáson alapuló jogi aktust vagy a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítani kell az illetékes bizottságnak és a társbizottságnak;

—

az illetékes bizottság elnöke határidőt állapít meg a társbizottság számára, amelyen belül az javaslatokat fogalmazhat meg a kizárólagos hatáskörébe vagy a két bizottság közös hatáskörébe tartozó kérdések kapcsán;

—

amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete lényegét illetően a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, a társbizottság javaslatait az illetékes bizottság szavazás nélkül elfogadja; amennyiben az illetékes bizottság figyelmen kívül hagyja e szabályt, az Elnök a társbizottság számára engedélyezheti, hogy állásfoglalási indítványt nyújtson be a plenáris ülésre.

(2)

 Amennyiben az alapul szolgáló jogalkotási aktust a Parlament az 58. cikkben meghatározott eljárást alkalmazva fogadta el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a végrehajtási jogi aktusok vagy intézkedések tervezeteinek vizsgálatakor a következő további rendelkezések alkalmazandók:

—

az Elnök a felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének megérkezését követően kijelöli az illetékes bizottságot vagy a közösen illetékes bizottságokat azok vizsgálatára, figyelembe véve az 58. cikkben megállapított kritériumokat és az érintett bizottságok elnökei közötti esetleges megállapodásokat;

—

amennyiben egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust vagy egy végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét közös bizottsági eljárásban történő vizsgálat érdekében visszautalnak, a bizottságok bármelyike kérheti közös ülés összehívását állásfoglalási indítvány vizsgálata céljából. Az érintett bizottságok elnökei közötti megállapodás hiányában a közös ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze.

III. CÍM

KÜLKAPCSOLATOK

1. FEJEZET

Nemzetközi megállapodások

114. cikk

Nemzetközi megállapodások

(1)

 Ha nemzetközi megállapodások megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel az előkészítő szakaszt. Erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.

(2)

 Az illetékes bizottság a lehető leghamarabb tájékozódik a Bizottságnál az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások megkötéséhez választott jogalapról. Az illetékes bizottság ezt a jogalapot a 40. cikknek megfelelően megvizsgálja.

(3)

 A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő javaslatára felkérheti a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a tárgyalások megkezdését, amíg a Parlament – az illetékes bizottság jelentése alapján – nem ismertette a javasolt tárgyalási meghatalmazással kapcsolatos álláspontját.

(4)

 A Parlament az illetékes bizottság által – e bizottság saját kezdeményezése alapján készített jelentés alapján vagy a tárgyhoz tartozó bármely, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által előterjesztett javaslat megvizsgálását követően, a tárgyalások bármely szakaszában és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének címzett ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt vegyék figyelembe.

(5)

 A Parlament egyetértésének vagy véleményének kinyilvánítására irányuló tanácsi kérelmet az Elnök a 105. cikkel vagy a 48. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra.

(6)

 Bármikor, mielőtt a Parlament az egyetértés vagy vélemény kinyilvánítására irányuló kérelemről szavaz, az illetékes bizottság vagy az összes parlamenti képviselő legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel.

Mielőtt a Parlament az említett javaslatról szavazna, az Elnök kérheti a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét, amely következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek.

Ha a Parlament jóváhagyja azt a javaslatot, hogy véleményt kérjen a Bíróságtól, az egyetértés vagy vélemény kinyilvánítására irányuló kérelemről szóló szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig el kell napolni.

(7)

 Amennyiben a Tanács nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kéri a Parlament egyetértését, a Parlament erről egyetlen szavazással, a 105. cikk szerint dönt.

Ha a Parlament nem ért egyet, az Elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg, nem újítható meg vagy nem módosítható.

A 105. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a Parlament az illetékes bizottság ajánlása alapjánhatározhat úgy, hogy legfeljebb egy évre elhalasztja az egyetértési eljárásról szóló döntést.

(8)

 Amennyiben a Tanács nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kéri a Parlament véleményét, a megállapodás szövegéhez módosítás nem fogadható el. A 181. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tanácsi határozattervezethez elfogadhatók módosítások.

Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen, az Elnök felkéri a Tanácsot, hogy ne kösse meg a szóban forgó megállapodást.

(9)

 Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottságok elnökei és előadói együttesen ellenőrzik, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Parlamentnek azonnali, rendszeres és teljes körű tájékoztatást nyújt-e – adott esetben bizalmas formában – a nemzetközi megállapodások tárgyalása előkészítésének, tárgyalásának és megkötésének valamennyi szakaszában, beleértve a tárgyalási irányelv-tervezetekről és a véglegesen elfogadott tárgyalási irányelvekről, valamint az említett megállapodások végrehajtásáról való tájékoztatást.

115. cikk

Nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazása vagy alkalmazásuk felfüggesztése, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítása

Ha a Bizottság vagy a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére irányuló javaslattételi szándékáról tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot, a Parlament meghívhatja a Tanácsot, a Bizottságot vagy az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen nyilatkozatot, amelyet vita követ. A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján vagy a 118. cikknek megfelelően ajánlásokat adhat ki, amelyek között szerepelhet arra irányuló kérés, hogy a Tanács ne alkalmazza ideiglenesen a megállapodást, amíg a Parlament egyetértését nem adta hozzá.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság vagy az alelnök/ főképviselő valamely nemzetközi megállapodással létrehozott szervben elfogadásra kerülő álláspontról tájékoztatja a Parlamentet.

2. FEJEZET

Az unió külső képviselete és a közös kül- és biztonságpolitika

116. cikk

Különleges képviselők

(1)

 Ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 33. cikke alapján különleges képviselőt szándékozik kinevezni, az Elnök az illetékes bizottság kérelmére nyilatkozattételre és a különleges képviselő megbízatásával, céljaival, valamint szerepével és feladataival kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolására hívja fel a Tanácsot.

(2)

 A különleges képviselő kinevezése után, de hivatalba lépése előtt a jelöltet az illetékes bizottságban nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából történő megjelenésre hívhatják fel.

(3)

 A meghallgatást követő két hónapon belül az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezésre vonatkozó ajánlásokat készíthet a Tanácsnak a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(4)

 A különleges képviselőt fel kell hívni, hogy megbízatásának gyakorlati végrehajtásáról teljes körűen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet.

117. cikk

Nemzetközi képviselet

(1)

 Az Unió valamely külföldi küldöttsége vezetőjének kinevezése előtt az e tisztségre jelölt személyt felhívhatják, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság előtt, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.

(2)

 Az (1) bekezdésben említett meghallgatást követő két hónapon belül, az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalást fogadhat el, illetve ajánlást tehet.

3. FEJEZET

Az Unió külső tevékenységére vonatkozó ajánlások

118. cikk

Az Unió külső politikáira vonatkozó ajánlások

(1)

 Az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely, e szabályzat 114. cikke hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról e szabályzat 115. cikkének megfelelően.

(2)

 Sürgős esetekben az Elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését.

(3)

 Az ezen ajánlástervezetek elfogadására irányuló eljárás során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani.

(4)

 A (2) bekezdésben említett sürgős esetekben a 167. cikk nem alkalmazandó a bizottsági szakaszban, és szóbeli módosítások elfogadhatók. A képviselők nem emelhetnek kifogást a szóbeli módosítások bizottságban történő szavazásra bocsátása ellen.

(5)

 A bizottság által megfogalmazott ajánlástervezeteket fel kell venni a következő plenáris ülés napirendjére. Sürgős esetekben az Elnök határozata alapján az ajánlások a folyó plenáris ülés napirendjére is felvehetők.

(6)

 Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha a plenáris ülés kezdetét megelőzően legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét fel kell venni ugyanazon plenáris ülés napirendjére. Ezen ajánlásokat vitára kell bocsátani, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást kell tartani.

119. cikk

Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében

(1)

 Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz kell utalni, amely az eljárási szabályzat 118. cikke szerint ajánlástervezetet készíthet.

(2)

 Az érintett bizottságok törekednek annak biztosítására, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, a tervezett költségekről minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el.

(3)

 Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát kell tartani. A 132. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók.

(4)

 Az alelnököt/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meg kell hívni.

120. cikk

Az emberi jogok megsértése

A plenáris üléseken az illetékes bizottságok emberi jogok megsértésére vonatkozó esetekben külön engedély nélkül egy-egy állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő ugyanazon eljárás alapján, mint amelyet a 118. cikk (5) és (6) bekezdése megállapít.

IV. CÍM

A MŰKÖDÉS ÁTLÁTHATÓSÁGA

121. cikk

A Parlament tevékenységének átláthatósága

(1)

 A Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke második bekezdésének, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát.

(2)

 A Parlament vitái nyilvánosak.

(3)

 A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Bármely bizottság azonban, legkésőbb a szóban forgó bizottsági ülés napirendjének elfogadásakor, határozhat egy ülés napirendjének nyilvános és nem nyilvános napirendi pontokra történő felosztásáról. Ha zárt ülést tartanak, a bizottság dönthet úgy, hogy az ülés egyes dokumentumait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

122. cikk

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés

(1)

 Az Unió polgárainak és a tagállamok területén lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyeknek joguk van hozzáférni a Parlament dokumentumaihoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban. E hozzáférésre alkalmazni kell az 1049/2001/EK rendeletben megállapított elveket, feltételeket és korlátozásokat.

A Parlament dokumentumaihoz való hozzáférést lehetőség szerint más természetes, illetve jogi személyeknek ugyanilyen módon biztosítani kell.

(2)

 A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a „Parlament dokumentumai” kifejezés alatt értendő minden, az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke a) pontja szerinti adattartalom, amelyet az eljárási szabályzat I. címének 2. fejezete szerinti parlamenti tisztségviselő, parlamenti irányító szerv, bizottság vagy parlamentközi küldöttség, illetve a Parlament Főtitkársága dolgozott ki vagy kapott kézhez.

Az európai parlamenti képviselők statútumának 4. cikkével összhangban az egyes képviselők vagy a képviselőcsoportok által készített dokumentumok a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében csak akkor minősülnek a Parlament dokumentumainak, ha azokat az eljárási szabályzattal összhangban nyújtották be.

Az Elnökség szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament valamennyi dokumentumának archiválását.

(3)

 A Parlament létrehozza a Parlament dokumentumait tartalmazó nyilvános dokumentumtár weboldalát. A jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint meg kell jeleníteni a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán.

A Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben kell felsorolni, amelyet a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán közzé kell tenni. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriákba nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat az 1049/2001/EK rendelettel összhangban, írásbeli kérelemre hozzáférhetővé lehet tenni. Az Elnökség elfogadja az 1049/2001/EK rendelet szerint a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdeti.

Az Elnökség kijelöli az első kérelmek elbírálásáért felelős szerveket (az 1049/2001/EK rendelet 7. cikke), valamint a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), és a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozó határozatok elfogadásáért felelős szerveket.

(4)

 Az Elnökség kijelöli az első kérelmek elbírálásáért felelős szerveket (az 1049/2001/EK rendelet 7. cikke), valamint a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), és a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozó határozatok elfogadásáért felelős szerveket.

(5)

 A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárást az egyik alelnök felügyeli.

(6)

 Az Elnökség elfogadja az 1049/2001/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésében említett éves jelentést.

(7)

 A Parlament illetékes bizottsága rendszeresen megvizsgálja a Parlament tevékenységeinek átláthatóságát, és a következtetéseit és ajánlásait tartalmazó jelentést terjeszt a plenáris ülés elé.

Az illetékes bizottság a más intézmények és ügynökségek által az 1049/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében elfogadott jelentéseket is megvizsgálhatja és értékelheti.

(8)

 Az Elnökök Értekezlete az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott intézményközi bizottságba kinevezi a Parlament képviselőit.

123. cikk

Belépés a Parlament épületeibe

(1)

 A képviselők, a képviselők asszisztensei és a harmadik személyek belépőkártyáit az Elnökség által megállapított szabályok alapján kell kiállítani. E szabályok a belépőkártyák használatára és visszavonására is kiterjednek.

(2)

 Nem állítható ki belépőkártya valamely képviselő környezetéhez tartozó azon személyek számára, akik az átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás hatálya alá tartoznak.

(3)

 Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és hosszú ideig érvényes európai parlamenti belépőkártyával rendelkező képviselőik kötelesek betartani a következőket:

—

a megállapodáshoz csatolt, a nyilvántartottakra vonatkozó magatartási kódex;

—

a megállapodásban meghatározott eljárások és egyéb kötelezettségek; és

—

az e cikket végrehajtó rendelkezések.

A hosszú ideig érvényes belépőkártyák visszavonására vagy átmeneti deaktiválására vonatkozó általános szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül, és lényeges ellenérvek hiányában a főtitkár a quaestorok engedélyével visszavonja vagy deaktiválja azt a hosszú ideig érvényes belépőkártyát, amelynek birtokosát a nyilvántartottak magatartási kódexének megsértése miatt törölték az átláthatósági nyilvántartásból, vagy amelynek birtokosáról megállapításra került, hogy súlyosan megsértette az e bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, illetve amelynek birtokosa megfelelő indokolás nélkül megtagadta, hogy eleget tegyen valamely meghallgatáson vagy bizottsági ülésen való részvételre, illetve valamely vizsgálóbizottsággal való együttműködésre vonatkozó hivatalos idézésnek.

(4)

 A quaestorok határozhatják meg, hogy a (3) bekezdésben említett magatartási kódex miként alkalmazandó a hosszú ideig érvényes belépőkártyával rendelkező, azonban a megállapodás hatálya alá nem tartozó személyekre.

(5)

 Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

V. CÍM

KAPCSOLATOK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ÉS SZERVEKKEL

1. FEJEZET

Kinevezések

124. cikk

A Bizottság elnökének megválasztása

(1)

 Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az Elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai irányvonalait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi.

Az Európai Tanácsot meg kell hívni a vitában való részvételre.

(2)

 Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (7) bekezdése szerint a Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét.

A szavazás titkos.

(3)

 Ha a jelöltet megválasztják, az Elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan.

(4)

 Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, az Elnök felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg.

125. cikk

A Bizottság megválasztása

(1)

 Az Elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a feladatköröknek (tárcáknak) a biztosok javasolt testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról.

(2)

 Az Elnök a Bizottság megválasztott elnökével folytatott konzultációt követően felkéri a Bizottság megválasztott elnöke és a Tanács által a különböző biztosi helyekre javasolt jelölteket, hogy a várható feladatkörük alapján illetékes bizottságok vagy szervek előtt jelenjenek meg.

(3)

 A meghallgatásokat a bizottságok végzik. A meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális jellegű feladatköre van, feltéve, hogy a meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is.

A meghallgatások nyilvánosak.

(4)

 A megfelelő bizottság vagy bizottságok felkérik a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos rendelkezéseket ezen eljárási szabályzat mellékletében (27) kell megállapítani.

(5)

 A Bizottság megválasztott elnöke meghívást kap, hogy mutassa be a biztosok testületét és programját a Parlament ülésén. Erre az ülésre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke. A nyilatkozatot vita követi.

(6)

 A vita lezárása érdekében egy képviselőcsoport, vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 132. cikk (3)–(8) bekezdését kell alkalmazni.

(7)

 Az állásfoglalási indítványról történő szavazás után a Parlament a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással megválasztja vagy elutasítja a Bizottságot. A Parlament a szavazást a következő ülésre halaszthatja.

(8)

 Az Elnök tájékoztatja a Tanácsot a Bizottság megválasztásáról vagy elutasításáról.

(9)

 Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben vagy a Bizottság összetételében jelentős változás történik, az érintett biztosokat vagy a biztosjelölteket fel kell hívni, hogy vegyenek részt a (3) és (4) bekezdés szerinti meghallgatáson.

(10)

 Amennyiben hivatali ideje alatt a biztos feladatkörében vagy pénzügyi érdekeltségeiben változás történik, ezt a helyzetet a Parlamentnek a VII. melléklettel összhangban meg kell vizsgálnia.

Amennyiben valamely biztos hivatali ideje alatt összeférhetetlenséget állapítanak meg, és a Bizottság elnöke nem hajtja végre a Parlament összeférhetetlenség megszüntetését célzó ajánlásait, a Parlament az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (5) bekezdése szerint kérheti a Bizottság elnökét, hogy vonja meg bizalmát az érintett biztostól, és adott esetben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikkének második bekezdése szerint eljárva fossza meg az érintett biztost nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatásokhoz való jogosultságától.

126. cikk

Többéves programozás

Az új Bizottság kinevezése után a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (5) bekezdése szerint eszmecserét folytat, és megállapodik a többéves programról szóló közös következtetésekről.

Ennek érdekében, és a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott, a többéves programról szóló közös következtetésekről való tárgyalás előtt az Elnök véleménycserét folytat az Elnökök Értekezletével az új parlamenti ciklus főbb politikai célkitűzéseiről és prioritásairól. E véleménycserén figyelembe veszik többek között a Bizottság megválasztott elnöke által ismertetett prioritásokat, valamint a biztosjelöltek által a 125. cikkben említett meghallgatásokon adott válaszokat.

A közös következtetések aláírását megelőzően az Elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyását kéri.

127. cikk

Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben

(1)

 Az összes parlamenti képviselő egytizede bizalmatlansági indítványt nyújthat be az Elnökhöz a Bizottsággal szemben. Ha a megelőző két hónapban már szavaztak bizalmatlansági indítványról, akkor újabbat csak legalább az összes képviselő legalább egyötöde terjeszthet elő.

(2)

 Az indítványon fel kell tüntetni a „bizalmatlansági indítvány” megjelölést, és ismertetni kell benne az indokokat. Az indítványt továbbítani kell a Bizottságnak.

(3)

 Az Elnök a kézhezvételt követően haladéktalanul bejelenti a képviselőknek a bizalmatlansági indítvány előterjesztését.

(4)

 A bizalmatlansági indítványról szóló vita legkorábban huszonnégy órával azt követően tartható meg, hogy a képviselőket az indítvány benyújtásáról tájékoztatták.

(5)

 Az indítványról a szavazás név szerint történik, és legkorábban a vita kezdetétől számított negyvennyolc óra elteltével tartható meg.

(6)

 A (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, a vitára és a szavazásra legkésőbb az indítvány benyújtását követő plenáris ülésen kerül sor.

(7)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikkének megfelelően a bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. A szavazás eredményéről értesíteni kell a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét.

128. cikk

Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése

Az illetékes bizottság javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság és a Törvényszék bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata. Az illetékes bizottság egyszerű többségi szavazással választja ki a javasolni kívánt jelöltet. Ebből a célból a bizottság koordinátorai felállítják az előválogatott jelöltek listáját.

129. cikk

A Számvevőszék tagjainak kinevezése

(1)

 A Számvevőszék tagságára jelölt személyeket fel kell hívni, hogy tegyenek nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljanak e bizottság tagjainak kérdéseire. A bizottság minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.

(2)

 Az illetékes bizottság ajánlást tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.

(3)

 A szavazást a plenáris ülésen a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül kell megtartani, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.

(4)

 Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen egy jelölttel kapcsolatban, az Elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez.

130. cikk

Az Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése

(1)

 Az Európai Központi Bank elnöki, alelnöki vagy igazgatósági tagjának tisztségére jelölt személyt fel kell hívni, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt és válaszoljon e bizottság tagjainak kérdéseire.

(2)

 Az illetékes bizottság ajánlást tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.

(3)

 A szavazást a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül kell megtartani, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.

(4)

 Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen egy jelöléssel kapcsolatban, az Elnök kéri a jelölés visszavonását és új jelölés benyújtását a Parlamenthez.

131. cikk

Kinevezések a gazdasági kormányzásért felelős testületekbe

(1)

 E cikk alkalmazandó a következő kinevezések esetében:

—

az Európai Központi Bank felügyeleti testületének elnöke és alelnöke;

—

az Egységes Szanálási Mechanizmus Egységes Szanálási Testületének elnöke, alelnöke és feladatukat teljes munkaidőben ellátó testületi tagjai;

—

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, Európai Értékpapírpiaci Hatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) elnökei és ügyvezető igazgatói; és

—

az Európai Stratégiai Beruházási Alap ügyvezető igazgatója és ügyvezető igazgatóhelyettese.

(2)

 Minden jelölt személyt fel kell hívni arra, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljon e bizottság tagjainak kérdéseire.

(3)

 Az illetékes bizottság minden egyes kinevezési javaslatról külön ajánlást tesz a Parlamentnek.

(4)

 A szavazást a kinevezési javaslat kézhezvételét követő két hónapon belül kell megtartani, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes kinevezésről külön, titkos szavazással dönt.

(5)

 Ha a Parlament által a kinevezési javaslattal kapcsolatban elfogadott határozat kedvezőtlen, az Elnök kéri a javaslat visszavonását és új javaslat benyújtását a Parlamenthez.

2. FEJEZET

Nyilatkozatok

132. cikk

A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai

(1)

 A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke az Európai Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg.

(2)

 Ha a Parlament a nyilatkozatot és az azt követő vitát napirendjére tűzi, meghatározza, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A Parlament nem készít állásfoglalást, ha azonos tárgyú jelentés szerepel ugyanennek vagy a következő plenáris ülésnek a napirendjén, kivéve, ha az Elnök rendkívüli okok miatt más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be.

(3)

 Az állásfoglalási indítványokat a lehető legkorábbi szavazási időpontban szavazásra kell bocsátani. Bármely kivételről az Elnök határoz. A szavazáshoz indokolás fűzhető.

(4)

 A közös állásfoglalási indítvány az aláírók által korábban benyújtott állásfoglalási indítványok helyébe lép, de ez nem vonatkozik a más bizottságok, képviselőcsoportok vagy képviselők által benyújtott állásfoglalási indítványokra.

(5)

 Amennyiben egy állásfoglalási indítványt egyértelmű többséggel rendelkező képviselőcsoportok terjesztettek elő, az Elnök ezt az indítványt bocsáthatja elsőként szavazásra.

(6)

 Állásfoglalás elfogadása után nem lehet új indítványt szavazásra bocsátani, kivéve, ha az Elnök kivételes körülmények esetén másképp határoz.

(7)

 A (2) bekezdés vagy a 144. cikk (2) bekezdése szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója vagy megfogalmazói a zárószavazás előtt visszavonhatják.

(8)

 A visszavont állásfoglalási indítványt képviselőcsoport, bizottság vagy a beterjesztésre jogosultak számával azonos számú képviselő átveheti, és azonnal újra előterjesztheti. Ez a bekezdés és a (7) bekezdés és a 111. és 112. cikk alapján előterjesztett állásfoglalásokra is alkalmazandó.

133. cikk

A Bizottság határozatait indokló nyilatkozatok

Az Elnök felhívja a Bizottság elnökét, az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős biztost, vagy megállapodás szerint egy másik biztost, hogy a Bizottság minden egyes ülését követően a Parlamentnek nyilatkozatot tegyen, amelyben megindokolja a főbb határozatokat, kivéve, ha időbeli ütemezési okok vagy a tárgy viszonylagos politikai jelentősége miatt az Elnökök Értekezlete úgy dönt, hogy ez nem szükséges. A nyilatkozatot legalább 30 perces vita követi, amely során a képviselők rövid és lényegre törő kérdéseket tehetnek fel.

134. cikk

A Számvevőszék nyilatkozatai

(1)

 A mentesítési eljárás keretében, illetve a Parlament költségvetési ellenőrzési tevékenységével összefüggésben a Számvevőszék elnökét fel lehet hívni, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentnek, amelyben ismerteti a Számvevőszék éves jelentésében, különjelentéseiben vagy véleményeiben szereplő észrevételeket, illetve magyarázatot fűz a Számvevőszék munkaprogramjához.

(2)

 A Parlament határozhat úgy, hogy az e nyilatkozatokban felmerülő bármely kérdésről a Bizottság és a Tanács részvételével külön vitát folytat, különösen, ha a költségvetési gazdálkodásban szabálytalanságok merültek fel.

135. cikk

Az Európai Központi Bank nyilatkozatai

(1)

 Az Európai Központi Bank elnökét fel kell kérni arra, hogy ismertesse a Parlamenttel a bank éves jelentését a Központi Bankok Európai Rendszerének tevékenységéről, valamint az előző és a folyó év monetáris politikájáról.

(2)

 Az ismertetést általános vita követi.

(3)

 Az Európai Központi Bank elnökét évente legalább négy alkalommal meg kell hívni az illetékes bizottság üléseire, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.

(4)

 Saját kérésükre, illetve a Parlament kérésére, az Európai Központi Bank elnökét, alelnökét és az Igazgatóság többi tagját további üléseken való részvételre hívják meg.

(5)

 A (3) és (4) bekezdés szerinti ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül.

3. FEJEZET

Parlamenti kérdések

136. cikk

Szóbeli választ igénylő kérdések vitával

(1)

 Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérdéseket intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, és egyben kérheti, hogy azokat tűzzék a Parlament napirendjére.

Az ilyen kérdéseket írásban kell benyújtani az Elnökhöz. Az Elnök a kérdéseket haladéktalanul az Elnökök Értekezletéhez utalja.

Az Elnökök Értekezlete dönt arról, hogy e kérdéseket a 157. cikknek megfelelően felvegyék-e a napirendtervezetbe. Érvényüket vesztik azok a kérdések, amelyeket nem vesznek fel a Parlament napirendtervezetébe a benyújtástól számított három hónapon belül.

(2)

 A Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett kérdéseket legalább egy héttel, a Tanácshoz intézett kérdéseket pedig legalább három héttel azon ülés előtt kell az érintett címzetthez eljuttatni, amelynek napirendjére kívánják tűzni.

(3)

 Ha a kérdés a közös biztonság- és védelempolitikára vonatkozik, a (2) bekezdés szerinti határidők nem alkalmazandók, és a választ észszerű időn belül meg kell adni a Parlament megfelelő tájékoztatása céljából.

(4)

 A kérdést a plenáris ülésen a kérdésfeltevők által előzetesen kijelölt képviselőnek kell kifejtenie. Ha ez a képviselő nincs jelen, a kérdés érvényét veszti. A kérdés címzettjének válaszolnia kell.

(5)

 A 132. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

137. cikk

A kérdések órája

(1)

 Minden plenáris ülésen legfeljebb 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet a plenáris ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg.

(2)

 Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát plenáris ülésenként kettőre kell korlátozni. A kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében lehetőség van azonban egy harmadik biztos meghívására.

(3)

 Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre.

(4)

 A kérdések órájának időkeretét nem osztják fel előzetesen. Az Elnöknek – amennyire lehetséges – biztosítania kell, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó képviselők felváltva tehessék fel kérdéseiket.

(5)

 A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a biztosnak pedig két perc a válaszadásra. A képviselő legfeljebb 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A biztosnak ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra.

A kérdéseknek és kiegészítő kérdéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell az (1) bekezdésnek megfelelően választott konkrét horizontális témakörhöz. A kérdések elfogadhatóságáról az Elnök dönthet.

138. cikk

Írásbeli választ igénylő kérdések

(1)

 Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő, képviselőcsoport vagy bizottság tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően (28). A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.

(2)

 A kérdéseket elektronikus formában az Elnökhöz kell benyújtani. A kérdés elfogadhatóságát érintő ügyekben az Elnök dönt. Az Elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában ezen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az Elnök döntéséről és annak indokairól.

(3)

 Minden képviselő, képviselőcsoport vagy bizottság három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdést nyújthat be. Főszabályként a kérdésre a címzettnek a kérdés részére való továbbításától számított hat héten belül kell válaszolnia. Ugyanakkor minden képviselő, képviselőcsoport vagy bizottság az általa feltett kérdések közül minden hónapban egyet „elsőbbségi kérdésként” jelölhet ki, és erre a címzettnek a kérdés részére való továbbításától számított három héten belül kell választ adnia.

(4)

 A kérdést megfogalmazóján kívül más képviselők is támogathatják. Az ilyen kérdések csak a kérdést megfogalmazó képviselő kérdéseinek (3) bekezdés szerinti maximális számába számítanak bele, a támogató képviselőébe nem.

(5)

 Ha egy kérdés címzettje a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem válaszol, akkor az illetékes bizottság dönthet úgy, hogy a kérdést a következő ülése napirendjére tűzi.

(6)

 A kérdéseket és a válaszokat a válaszokhoz kapcsolódó mellékletekkel együtt közzé kell tenni a Parlament honlapján.

139. cikk

Írásbeli választ igénylő nagyobb interpellációk

(1)

 A nagyobb interpellációk írásbeli választ igénylő kérdésekből állnak, amelyeket egy képviselőcsoport a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intéz.

(2)

 A nagyobb interpelláció általános érdeklődésre tart számot, és azt írásban kell benyújtani az Elnöknek. A nagyobb interpelláció terjedelme nem haladhatja meg az 500 szót. Amennyiben a nagyobb interpelláció általánosságban összhangban van az eljárási szabályzat rendelkezéseivel, az Elnök írásbeli válasz céljából haladéktalanul továbbítja azt a címzettnek.

(3)

 Évente legfeljebb 30 nagyobb interpellációra van lehetőség. Az Elnökök Értekezlete biztosítja az ilyen interpellációk méltányos elosztását a képviselőcsoportok között, és egyetlen képviselőcsoport sem nyújthat be havonta egynél többet.

(4)

 Ha a címzett a részére való megküldéstől számított hat héten belül nem válaszol a nagyobb interpellációra, az interpellációt a szerző kérésére a 157. cikkben előírt eljárással összhangban és a (6) bekezdésre is tekintettel fel kell venni a Parlament végleges napirendtervezetébe.

(5)

 Az írásbeli válasz kézhezvételekor, amennyiben legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kéri, a nagyobb interpellációt a 157. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően és a (3a) bekezdésre is tekintettel fel kell venni a Parlament végleges napirendtervezetébe.

(6)

 Az egyazon plenáris ülés során megvitatott nagyobb interpellációk száma nem haladhatja meg a hármat. Ha a vitákat egyazon plenáris ülés alkalmával több mint három nagyobb interpellációra vonatkozóan kérelmezik, akkor az Elnökök Értekezlete azokat a vita iránti kérelmek beérkezési sorrendjében veszi fel a végleges napirendtervezetbe.

(7)

 A nagyobb interpellációt a plenáris ülésen a szerző által vagy a vitát a (2) bekezdéssel összhangban kérelmezők által előzetesen kijelölt képviselő fejti ki. Ha ez a képviselő nincs jelen, a nagyobb interpelláció érvényét veszti. A kérdés címzettjének válaszolnia kell.

A 132. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(8)

 Ezeket az interpellációkat és a rájuk adott válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.

140. cikk

Írásbeli választ igénylő kérdések az Európai Központi Bankhoz

(1)

 A képviselők az eljárási szabályzat mellékletében található feltételeknek (29) megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.

(2)

 Az ilyen kérdéseket írásban kell benyújtani be az illetékes bizottság elnökéhez. Az illetékes bizottság elnöke a kérdés beérkezésekor értesíti arról az Európai Központi Bankot. A kérdés elfogadhatóságát érintő ügyekben az illetékes bizottság elnöke dönt. A kérdés feltevőjét értesíteni kell e döntésről.

(3)

 A kérdéseket és a rájuk adott válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.

(4)

 Ha egy írásbeli választ igénylő kérdésre hat héten belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére fel lehet venni az illetékes bizottságnak az Európai Központi Bank elnökével tartandó következő ülése napirendjére.

141. cikk

Az egységes felügyeleti mechanizmusra és az Egységes Szanálási Mechanizmusra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdések

(1)

 Az Egységes Felügyeleti Mechanizmusra és az Egységes Szanálási Mechanizmusra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdésekre a 140. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. E kérdéseket le kell vonni abból a havonta feltehető legfeljebb hat kérdésből, amelyekről a 140. cikk (1) bekezdése rendelkezik.

(2)

 Ha egy írásbeli választ igénylő kérdésre öt héten belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére fel lehet venni az illetékes bizottságnak a címzett testületének elnökével tartandó következő ülése napirendjére.

4. FEJEZET

Egyéb intézmények és szervek jelentései

142. cikk

Egyéb intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentései

(1)

 Egyéb intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentéseivel – amelyek tekintetében a Szerződések a Parlamenttel folytatandó konzultációt írnak elő, illetve amelyek tekintetében egyéb jogi rendelkezések szerint a Parlament véleménye szükséges – a plenáris üléshez benyújtott jelentés formájában kell foglalkozni.

(2)

 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó más intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentéseit az illetékes bizottsághoz kell utalni, amely megvizsgálja azokat, és rövid állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek, vagy az 54. cikk szerinti jelentés készítését javasolhatja, ha úgy véli, hogy a Parlamentnek állást kell foglalnia valamely fontos, a jelentésben szereplő kérdésben.

5. FEJEZET

Állásfoglalások és ajánlások

143. cikk

Állásfoglalási indítványok

(1)

 A képviselők az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő.

Az ilyen indítvány terjedelme legfeljebb 200 szó lehet.

(2)

 Az ilyen indítvány:

—

nem tartalmazhat döntést olyan ügyekről, amelyekre vonatkozóan ez az eljárási szabályzat, különösen annak 47. cikke, más eljárásokat és hatásköröket ír elő, vagy

—

nem foglalkozhat a Parlament előtt folyamatban lévő eljárások tárgyával.

(3)

 Egy képviselő havonta nem terjeszthet elő egynél több ilyen indítványt.

(4)

 Az állásfoglalási indítványt az Elnöknek kell továbbítani, aki ellenőrzi, hogy az alkalmazandó követelmények teljesülnek-e. Amennyiben az Elnök az indítványt elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és az illetékes bizottsághoz utalja.

(5)

 Az alkalmazandó eljárásról az illetékes bizottság határoz, beleértve az állásfoglalási indítvány ötvözését más állásfoglalási indítványokkal vagy jelentésekkel, vélemény elfogadásával, amely levél formájában is megfogalmazható, vagy jelentés készítésével az 54. cikknek megfelelően. Az illetékes bizottság úgy is dönthet, hogy az állásfoglalási indítvány nyomán nem tesz további intézkedést.

(6)

 Az állásfoglalási indítvány megfogalmazóit tájékoztatni kell az Elnök, a bizottság és az Elnökök Értekezlete határozatairól.

(7)

 Az (5) bekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell az állásfoglalási indítvány szövegét.

(8)

 Az (5) bekezdésben említett, az Európai Unió más intézményeinek címzett, levél formájában megfogalmazott véleményt az Elnök továbbítja.

(9)

 Az (1) bekezdés szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója, megfogalmazói vagy első aláírója visszavonhatja azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság az (5) bekezdés szerint jelentés készítéséről határoz.

Ha az említett állásfoglalási indítványt az illetékes bizottság átvette, kizárólag az a bizottság jogosult az indítvány visszavonására. Az illetékes bizottság a visszavonás lehetőségével a plenáris ülésen történő zárószavazás megkezdéséig élhet.

144. cikk

Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről

(1)

 Egy bizottság, parlamentközi küldöttség, képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban vita tartását kérheti az Elnöktől az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő sürgős esetben.

(2)

 Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésben említett kérelmek alapján és a IV. melléklet rendelkezéseinek megfelelően elkészíti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló következő vita végleges napirendtervezetébe felveendő témák listáját. A napirenden az alfejezetekkel együtt legfeljebb három téma szerepelhet.

A 158. cikkel összhangban a Parlament eltekinthet egy tervezett téma megvitatásától, és helyette felvethet a napirenden nem szereplő témát. A kiválasztott témákban az állásfoglalási indítványokat a napirend elfogadásának napja estéjéig terjesztheti be valamely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő. Az ilyen állásfoglalási indítványok előterjesztésének pontos határidejét az Elnök szabja meg.

(3)

 A viták plenáris ülésenként legfeljebb 60 perces időkeretén belül a képviselőcsoportok és a független képviselők számára rendelkezésre álló teljes felszólalási időt a 171. cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított eljárás szerint kell felosztani.

Az állásfoglalási indítványok ismertetéséhez szükséges időt és, adott esetben, a Bizottság és a Tanács rendelkezésére álló idő figyelembevétele után fennmaradó időt fel kell osztani a képviselőcsoportok és a független képviselők között.

(4)

 A vitát közvetlenül szavazás követi. A szavazások indokolásáról szóló 194. cikk nem alkalmazható.

Az e cikk értelmében tartott szavazást az Elnök és az Elnökök Értekezlete hatáskörén belül együttesen is meg lehet szervezni.

(5)

 Ha ugyanazon témában kettő vagy annál több állásfoglalási indítványt terjesztenek elő, a 132. cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni.

(6)

 Az Elnök és a képviselőcsoportok vezetői határozhatnak egy állásfoglalási indítvány vita nélküli szavazásra bocsátásáról. Ilyen határozathoz valamennyi képviselőcsoport vezetőjének egyhangú egyetértése szükséges.

A 197. és 198. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjén szereplő állásfoglalási indítványok esetén.

Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitához állásfoglalási indítványt kizárólag a témák listájának elfogadását követően lehet előterjeszteni. Azok az állásfoglalási indítványok, amelyekkel a vitára kijelölt időtartam alatt nem foglalkoztak, tárgytalanná válnak. Ugyanez vonatkozik az olyan állásfoglalási indítványokra is, amelyekről a 178. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelmet követően megállapítható, hogy a határozatképesség nem áll fenn. A megfogalmazóknak mindazonáltal jogukban áll újra előterjeszteni az ilyen indítványokat a 143. cikknek megfelelően bizottsági vizsgálatra, vagy a következő plenáris ülésnek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitájára.

Az adott plenáris ülés napirendjén már szereplő témát nem lehet felvenni az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjére.

Ezen eljárási szabályzat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően előterjesztett állásfoglalási indítvány és az azonos témájú bizottsági jelentés együttes megvitatását.

Ha a 178. cikk (3) bekezdésének értelmében a határozatképesség megállapítására kérelmet nyújtanak be, ez a kérelem csak a szavazásra bocsátandó állásfoglalási indítvány tekintetében érvényes, az utána következők tekintetében azonban már nem.

6. FEJEZET

Konzultáció egyéb intézményekkel és szervekkel

145. cikk

Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal

(1)

 Amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációról rendelkezik, az Elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet.

(2)

 Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kérelmezhetik konzultáció folytatását az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal.

A bizottságnak kérelmében meg kell jelölnie az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációra irányuló kérelmet a legközelebbi plenáris ülésen a Parlament előtt be kell jelenteni, és elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő a bejelentést követő 24 órán belül kéri, hogy bocsássák szavazásra.

(3)

 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét az illetékes bizottsághoz kell utalni.

146. cikk

Konzultáció a Régiók Bizottságával

(1)

 Amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződés a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkezik, az Elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet.

(2)

 Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kérelmezhetik konzultáció folytatását a Régiók Bizottságával.

A bizottságnak kérelmében meg kell jelölnie a Régiók Bizottsága számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt.

A Régiók Bizottságával való konzultációra irányuló kérelmet a legközelebbi plenáris ülésen a Parlament előtt be kell jelenteni, és elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő a bejelentést követő 24 órán belül kéri, hogy bocsássák szavazásra.

(3)

 A Régiók Bizottsága véleményét az illetékes bizottsághoz kell utalni.

147. cikk

Európai ügynökségek megkeresése

(1)

 Amennyiben a Parlamentnek jogában áll valamely európai ügynökség felé megkereséssel élni, bármely képviselő jogosult a Parlament elnökéhez ilyen írásbeli kérelmet benyújtani. A megkeresés tárgyának az adott ügynökség tevékenységi körébe kell tartoznia, illetve a kérdés természetét és a kapcsolódó uniós érdeket megvilágító háttér-információkat kell tartalmaznia.

(2)

 Az illetékes bizottsággal történő konzultációt követően az Elnök a megkeresést továbbítja az ügynökséghez, vagy egyéb megfelelő intézkedést tesz. A kérelmet benyújtó képviselőt erről haladéktalanul tájékoztatni kell. Valamennyi, az Elnök által valamely ügynökséghez továbbított megkeresésnek tartalmaznia kell a válaszadásra meghatározott határidőt.

(3)

 Ha az ügynökség úgy ítéli meg, hogy a megfogalmazott megkeresésre nem áll módjában választ adni, vagy a megkeresés módosítását kéri, erről haladéktalanul tájékoztatja az Elnököt, aki – szükség esetén az illetékes bizottsággal történő konzultációt követően – megteszi a megfelelő intézkedéseket.

7. FEJEZET

Intézményközi megállapodások

148. cikk

Intézményközi megállapodások

(1)

 A Parlament megállapodásokat köthet más intézményekkel a Szerződések alkalmazásával összefüggésben, illetve az eljárások tökéletesítése vagy egyértelműbbé tétele céljából.

E megállapodások együttes nyilatkozat, levélváltás, magatartási kódex vagy egyéb megfelelő okmány formáját ölthetik. Az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság vizsgálatát és a Parlament jóváhagyását követően e megállapodásokat az Elnök írja alá.

(2)

 Az ügyet a megállapodás aláírását megelőzően a 236. cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően a témában illetékes bizottsághoz kell utalni vizsgálatra, ha e megállapodások a fennálló eljárási jogok vagy kötelezettségek módosításával, illetve új eljárási jogok vagy kötelezettségek megállapításával járnak a képviselők és a Parlament szervei számára, vagy egyéb módon az eljárási szabályzat módosítását vagy értelmezését vonják maguk után.

8. FEJEZET

Az Európai Unió bíróságához való folyamodás

149. cikk

Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások

(1)

 A Szerződésekben és az Európai Unió Bírósága alapokmányában az Unió intézményei, valamint természetes vagy jogi személyek részére keresetindításra megállapított határidőkön belül a Parlament megvizsgálja az uniós jogszabályokat és végrehajtásukat, hogy megbizonyosodjék arról: teljes mértékben tiszteletben tartották-e a Szerződéseket, különös tekintettel a Parlament jogait érintő részekre.

(2)

 Ha az uniós jog megsértésére vonatkozó gyanú merül fel, a jogi ügyekben illetékes bizottság – szükséges esetben szóban – a Parlamentnek jelentést tesz. Adott esetben a jogi ügyekben illetékes bizottság meghallgathatja a téma szerint illetékes bizottság véleményét a témáról.

(3)

 Az Elnök a jogi ügyekben illetékes bizottság ajánlásának megfelelően a Parlament részéről keresetet nyújt be.

A következő plenáris ülés kezdetén az Elnök a kereset fenntartására irányuló határozatot terjeszthet a Parlament elé. Ha a Parlament a leadott szavazatok többségével a kereset ellen dönt, az Elnök eláll a keresettől.

Ha az Elnök a jogi ügyekben illetékes bizottság ajánlása ellenére nyújt be keresetet, a következő plenáris ülés kezdetén a Parlament elé kell terjesztenie a kereset fenntartására vonatkozó határozatot.

(4)

 Az Elnök a jogi ügyekben illetékes bizottsággal folytatott tanácskozást követően észrevételeket terjeszt elő vagy beavatkozik bármely bírósági eljárásban a Parlament nevében.

Ha az Elnök el kíván térni a jogi ügyekben illetékes bizottság ajánlásától, erről tájékoztatja a bizottságot, és az ügyet – indokolás kíséretében – az Elnökök Értekezlete elé utalja.

Ha az Elnökök Értekezlete úgy véli, hogy a Parlament kivételesen ne terjesszen elő észrevételeket vagy ne avatkozzon be az Európai Unió Bírósága előtt olyan ügyben, amelyben megkérdőjelezik a Parlament által elfogadott valamely jogi aktus érvényességét, az ügyet késedelem nélkül a Parlament elé kell terjeszteni.

Az eljárási szabályzatban foglaltak nem akadályozzák a jogi ügyekben illetékes bizottságot abban, hogy sürgős esetekben a megfelelő eljárásról határozzon ajánlása időben történő továbbítása érdekében.

Amennyiben arról kell határozni, hogy a Parlament gyakorolja-e az Európai Unió Bíróságával szembeni jogait, és az adott jogi aktusra nem vonatkozik ezen eljárási szabályzat 149. cikke, az e cikkben előírt eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(5)

 Sürgős esetekben az Elnök – lehetőség szerint a jogi ügyekben illetékes bizottság elnökével és előadójával való tanácskozást követően – óvintézkedést tehet a vonatkozó határidők betartása érdekében. Ilyen esetekben a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt eljárásokat az adott esetnek megfelelően a lehető leghamarabb le kell folytatni.

(6)

 A jogi ügyekben illetékes bizottság meghatározza azokat az alapelveket, amelyeket e cikk alkalmazása során követni fog.

VI. CÍM

KAPCSOLAT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL

150. cikk

Információcsere, kapcsolattartás és helyiségek kölcsönös rendelkezésre bocsátása

(1)

 A Parlament rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a tagállamok nemzeti parlamentjeit.

(2)

 A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 9. cikkének megfelelően az Unión belüli hatékony és rendszeres parlamentközi együttműködés megszervezése és előmozdítása az Elnökök Értekezlete által adott megbízás alapján, a Bizottsági Elnökök Értekezletével folytatott konzultációt követően kerül megtárgyalásra.

A Parlament a 148. cikkben meghatározott eljárással összhangban hagyja jóvá az ilyen ügyekre vonatkozó megállapodásokat.

(3)

 Egy bizottság közvetlen párbeszédet folytathat bizottsági szinten a nemzeti parlamentekkel az e célra elkülönített költségvetési előirányzatok határain belül. Ez magában foglalhatja a jogalkotást megelőző és a jogalkotást követő együttműködés megfelelő formáit.

(4)

 Bármely, uniós szintű jogalkotási eljárást érintő dokumentumot, amelyet egy nemzeti parlament hivatalosan továbbít az Európai Parlament részére, a dokumentum témája szerint illetékes bizottságnak kell továbbítani.

(5)

 Az Elnökök Értekezlete megbízhatja az Elnököt, hogy kölcsönösségi alapon helyiségek rendelkezésre bocsátásáról tárgyaljon a tagállamok nemzeti parlamentjeivel, és hogy bármely más intézkedést javasoljon az e nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében.

151. cikk

Az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC)

(1)

 A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az Elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget az Európai Parlament egyik, nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöke és az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság elnöke vezeti.

(2)

 A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, akik lehetőség szerint az e témákért felelős bizottságok képviselői.

(3)

 A küldöttség tagjainak kiválasztása során a Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat megfelelően figyelembe kell venni.

(4)

 A küldöttség a COSAC minden ülése után jelentést nyújt be az Elnökök Értekezletének.

152. cikk

A parlamentek konferenciái

Az Elnökök Értekezlete jelöli ki a Parlament küldöttségének tagjait bármely konferenciára vagy más hasonló szervbe, amelyen vagy amelyben parlamenti képviselők a tagjai vesznek részt, és bízza meg a küldöttséget bármely vonatkozó európai parlamenti állásfoglalással összefüggő feladattal. A küldöttség elnököt és szükség szerint egy vagy több alelnököt választ.

VII. CÍM

ÜLÉSEK

1. FEJEZET

A Parlament ülésszakai

153. cikk

Parlamenti ciklus, ülésszakok, plenáris ülések, ülésnapok

(1)

 A parlamenti ciklus a képviselők 1976. szeptember 20-i okmány szerint megállapított megbízatásával esik egybe.

(2)

 Az ülésszak az okmány és a Szerződések által előírt éves időszak.

(3)

 A plenáris ülés a Parlament főszabályként havonta összehívott, ülésnapokra osztott gyűlése.

A Parlament egyazon napon tartott ülései egy ülésnapnak tekintendők.

154. cikk

A Parlament összehívása

(1)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 229. cikke első bekezdésének megfelelően a Parlament minden év márciusának második keddjén külön összehívás nélkül összeül. A Parlament maga határozza meg az ülésszak elnapolásának időtartamát.

(2)

 A Parlament ezenkívül az 1976. szeptember 20-i okmány 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam elteltétől számított egy hónapos időszak lejártát követő első kedden külön összehívás nélkül összeül.

(3)

 Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott elnapolások időtartamát indokolással ellátott döntéssel, legalább két héttel a Parlament által az ülésszak folytatására korábban kitűzött időpont előtt megváltoztathatja. Az ülésszak folytatása azonban két hétnél későbbi időpontra nem halasztható.

(4)

 Az Elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletével történő konzultációt követően, az összes képviselő többségének kérelmére, vagy a Bizottság vagy a Tanács kérelmére összehívja a Parlamentet.

Az Elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletének hozzájárulásával sürgős esetekben összehívhatja a Parlamentet.

155. cikk

Az ülések helye

(1)

 A Parlament üléseit és bizottsági üléseit a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően tartja.

További, Brüsszelben tartandó plenáris ülésekre vonatkozó javaslatokhoz és bármely módosításukhoz csak a leadott szavazatok többsége szükséges.

(2)

 Bármely bizottság kérheti, hogy egy vagy több bizottsági ülést más helyen tartsanak. Ezt a kérelmet indokolással kell ellátni és az Elnökhöz kell benyújtani, aki azt az Elnökség elé terjeszti.

Sürgős esetben az Elnök maga is határozhat. Ha a kérelmet az Elnökség vagy az Elnök elutasítja, az elutasítást indokolni kell.

156. cikk

A képviselők részvétele az üléseken

(1)

 A képviselők részére az üléseken aláírás céljából jelenléti ívet kell kitenni.

(2)

 A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „jelenlévő”-ként kell rögzíteni. Az Elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő”-ként kell rögzíteni.

2. FEJEZET

A Parlament ügyrendje

157. cikk

Napirendtervezet

(1)

 Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlásai alapján a plenáris ülések előtt elkészíti a napirendtervezetet.

A Bizottság és a Tanács az Elnök meghívására jelen lehet az Elnökök Értekezlete napirendtervezetről folytatott tanácskozásain.

(2)

 A napirendtervezet feltüntetheti egyes megtárgyalandó napirendi pontok szavazásra bocsátásának időpontját.

(3)

 A végleges napirendtervezetet legkésőbb három órával a plenáris ülés megkezdése előtt a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

158. cikk

A napirend elfogadása és módosítása

(1)

 A plenáris ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét. A végleges napirendtervezethez módosításokat csak bizottság, képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő javasolhat. Az ilyen javaslatot az Elnöknek legalább egy órával a plenáris ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az Elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben.

(2)

 Az elfogadás után a napirend nem módosítható, kivéve a 163., 197., 198., 199., 200. vagy 201. cikk vagy az Elnök javaslata alapján.

Ha a napirendet módosító eljárási indítványt elutasítják, az ugyanazon a plenáris ülésen nem terjeszthető elő újból.

A vita lezárása érdekében a 132., a 136. vagy a 144. cikk alapján előterjesztett állásfoglalás címének megszövegezése vagy módosítása nem minősül a napirend módosításának, feltéve hogy a cím továbbra is a megvitatott tárgykörre szorítkozik.

(3)

 Az ülés berekesztése előtt az Elnök bejelenti a következő ülés napját, időpontját és napirendjét.

159. cikk

Módosítás és vita nélküli eljárás a plenáris ülésen

(1)

 Amennyiben egy jelentést a bizottságban a tagok kevesebb mint egytizedének ellenszavazatával fogadtak el, azt módosítás nélküli szavazásra tűzik a Parlament napirendtervezetére

A napirendi pontról egyetlen szavazással döntenek, kivéve, ha a végleges napirendtervezet kidolgozását megelőzően legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport írásban kéri, hogy a napirendi pontot módosításra nyissák meg; ebben az esetben az Elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg.

(2)

 Azon napirendi pontokat, amelyeket módosítás nélküli szavazásra vettek fel a végleges napirendtervezetbe, vita nélkül kell szavazásra bocsátani, kivéve, ha a Parlament másként határoz a plenáris ülés kezdetén a napirend elfogadásakor az Elnökök Értekezlete javaslata, vagy egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérelme alapján.

(3)

 A plenáris ülés végleges napirendtervezetének elkészítésekor az Elnökök Értekezlete javasolhatja, hogy további napirendi pontokat is módosítás vagy vita nélkül bocsássanak szavazásra. A napirend elfogadásakor a Parlament ilyen javaslatot nem fogadhat el, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő legalább egy órával a plenáris ülés megkezdése előtt írásban kifogást emelt az ellen.

(4)

 Ha egy napirendi pontot vita nélkül bocsátanak szavazásra, az előadó vagy az illetékes bizottság elnöke legfeljebb kétperces nyilatkozatot tehet közvetlenül a szavazás előtt.

160. cikk

Rövid ismertetés

A Parlament az előadó kérésére vagy az Elnökök Értekezlete javaslatára úgy is dönthet, hogy valamely teljes vitát nem igénylő napirendi pont megtárgyalására úgy kerüljön sor, azt az előadó röviden ismerteti a plenáris ülésen. Ebben az esetben a Bizottság részére meg kell adni a lehetőséget a válaszadásra, amelyet legfeljebb tízperces vita követ, amelynek során az Elnök legfeljebb egy percre szót adhat bármely felszólalásra jelentkező képviselőnek.

161. cikk

Rendkívüli vita

(1)

 Egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérheti rendkívüli vitának a Parlament napirendjére tűzését az Európai Unió politikájával kapcsolatos, nagy jelentőségű ügyben. Plenáris ülésenként főszabályként legfeljebb egy rendkívüli vitát lehet tartani.

(2)

 A kérelmet írásban kell benyújtani az Elnökhöz, legalább 3 órával azon plenáris ülés megkezdése előtt, amelyen a rendkívüli vitára várhatóan sor kerül. A kérelemről a Parlament a plenáris ülés kezdetén, a napirend elfogadásakor szavaz.

(3)

 A plenáris ülés napirendjének elfogadása után bekövetkező eseményekre válaszul az Elnök, a képviselőcsoportok vezetőivel történő konzultációt követően, rendkívüli vitát indítványozhat. Az ilyen indítványról az ülés kezdetén vagy valamely, terv szerinti szavazások órájában kell szavazni. A rendkívüli vita iránti ilyen indítványról a képviselőket legalább egy órával a szavazás előtt tájékoztatni kell.

(4)

 Az ilyen jellegű vita megtartásának időpontját az Elnök határozza meg. A vita teljes terjedelme nem haladhatja meg a 60 percet. A képviselőcsoportok és a független képviselők részére a felszólalási időt a 171. cikk (4) és (5) bekezdése alapján kell megállapítani.

(5)

 A vita állásfoglalás elfogadása nélkül zárul.

162. cikk

Vita időszerű kérdésekről képviselőcsoport kérésére

(1)

 Minden plenáris ülés napirendtervezetében egy vagy két, legalább 60 perces időtartamot el kell különíteni az Európai Unió politikája szempontjából nagy jelentőséggel bíró, időszerű kérdésről folytatandó vitákra.

(2)

 Minden képviselőcsoportnak joga van javaslatot tenni évente legalább egy ilyen vita témájára. Az Elnökök Értekezlete gondoskodik arról, hogy a képviselőcsoportok között az egymást követő tizenkét hónapban méltányosan oszoljék meg a szóban forgó jog gyakorlása.

(3)

 A képviselőcsoportok a választott időszerű témát írásban benyújtják az Elnöknek, mielőtt az Elnökök Értekezlete elkészítené a végleges napirendtervezetet. Teljes mértékben tiszteletben kell tartani az eljárási szabályzat 39. cikkének (1) bekezdését az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert jogokról, szabadságokról és elvekről, valamint az ugyanezen szerződés 2. cikkében rögzített értékeket.

(4)

 Az ilyen jellegű viták időpontját az Elnökök Értekezlete határozza meg. Az Elnökök Értekezlete a parlamenti képviselők négyötödét képviselő többséggel úgy határozhat, hogy elutasít egy témát, amelyet valamely képviselőcsoport javasolt.

(5)

 A vitát az időszerű kérdés megvitatását előzetesen javasló képviselőcsoport képviselője vezeti be. A bevezetőt követően a felszólalási időt a 171. cikk (4) és (5) bekezdése szerint kell felosztani.

(6)

 A vita állásfoglalás elfogadása nélkül zárul.

163. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)

 Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport, legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását, amelyet a Parlamentnek a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtottak be. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani.

(2)

 Az Elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a plenáris ülésen. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén kell szavazni, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották a képviselők részére. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik.

(3)

 A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője és egy ellenző felszólaló szólalhat fel, valamint az illetékes bizottság elnöke, vagy előadója, vagy mindkettőjük. E felszólalók egyike sem szólalhat fel három percet meghaladó terjedelemben.

(4)

 A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az Elnök határozza meg.

(5)

 Sürgősségi eljárás lefolytatható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján.

Sürgősségi eljárás alkalmazása és intézményközi tárgyalások folytatása esetén a 70. cikk és a 71. cikk nem alkalmazandó. A 74. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

164. cikk

Együttes vita

Bármikor hozható olyan döntés, hogy a hasonló vagy tartalmilag összefüggő napirendi pontok vitája együttesen történjen.

165. cikk

Határidők

A 144. és a 163. cikkben említett sürgős eseteket kivéve, vitára vagy szavazásra kizárólag olyan szöveg bocsátható, amelyet legalább huszonnégy órával korábban a képviselők rendelkezésére bocsátottak.

3. FEJEZET

Általános szabályok az ülések lefolytatására

166. cikk

Belépés az ülésterembe

(1)

 Az ülésterembe kizárólag a parlamenti képviselők, a Bizottság vagy a Tanács tagjai, a Parlament főtitkára, a személyzet azon tagjai, akiknek feladata megkívánja jelenlétüket, valamint az Elnök által meghívott személyek léphetnek be.

(2)

 A karzatra kizárólag az Elnök vagy a Parlament főtitkára által kiállított belépőkártyával rendelkező személyek léphetnek be.

(3)

 A karzatra beengedett közönségnek helyet kell foglalnia, és csendben kell maradnia. Minden tetszést nyilvánító vagy helytelenítést kifejező személyt a teremőrök haladéktalanul kivezetnek.

167. cikk

Nyelvek

(1)

 A Parlament összes dokumentumát a hivatalos nyelveken kell elkészíteni.

(2)

 Minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni. A hivatalos nyelvek egyikén tartott felszólalásokat a többi hivatalos nyelvre és az Elnökség által szükségesnek ítélt más nyelvekre szinkrontolmácsolni kell.

(3)

 A bizottsági és küldöttségi ülések során a bizottság által használt és a bizottság vagy a küldöttség tagjai és póttagjai által használt és kívánt hivatalos nyelvekről és e nyelvekre kell tolmácsolást biztosítani.

(4)

 A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről kell tolmácsolást biztosítani. E szabálytól kivételesen el lehet térni. A szükséges rendelkezéseket az Elnökség fogadja el.

(5)

 A szavazás eredményének kihirdetése után az Elnök dönt a különböző nyelvű szövegváltozatok közötti állítólagos ellentmondásokra vonatkozó bejelentésekről.

168. cikk

Átmeneti intézkedés

(1)

 A kilencedik parlamenti ciklus (30) végéig tartó átmeneti időszakban el lehet térni a 158. cikktől, ha és amennyiben valamely hivatalos nyelven a megfelelő intézkedések meghozatala ellenére nem áll rendelkezésre elegendő létszámú tolmács vagy fordító.

(2)

 Az Elnökség a főtitkár javaslatára és a (3) bekezdésben említett rendelkezések figyelembevételével valamennyi érintett hivatalos nyelvre vonatkozóan megállapítja az (1) bekezdés feltételeinek fennállását. Az Elnökség a főtitkár eredményjelentése alapján hathavonta felülvizsgálja az eltérést lehetővé tevő határozatát. Az Elnökség határozza meg a szükséges végrehajtási rendelkezéseket.

(3)

 A Tanács által a Szerződések alapján meghozott, a jogi aktusok megszövegezéséről szóló, ideiglenes külön szabályok alkalmazandók.

(4)

 A Parlament az Elnökség indokolással ellátott ajánlására bármikor határozhat e cikk idő előtti hatályon kívül helyezéséről, vagy az (1) bekezdésben megjelölt határidő elteltével annak meghosszabbításáról.

169. cikk

Dokumentumok kiosztása

A Parlament vitáinak és határozatainak alapját képező dokumentumokat a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

Az első bekezdés sérelme nélkül a képviselők és a képviselőcsoportok közvetlenül hozzáférhetnek az Európai Parlament belső számítógépes rendszeréhez a nem bizalmas jellegű előkészítő dokumentumok (jelentéstervezetek, ajánlástervezetek, véleménytervezetek, munkadokumentumok, bizottságban előterjesztett módosítások) megismerése céljából.

170. cikk

Dokumentumok elektronikus kezelése

A Parlament dokumentumai elektronikus formában is elkészíthetők, aláírhatók és kioszthatók. A technikai részletekről és az elektronikus dokumentumok megjelenítési formájáról az Elnökség határoz.

171. cikk

Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája (31)

(1)

 Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a felszólalási idő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz.

(2)

 A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az Elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást az Elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a vita tárgyától, az Elnök utasítja arra, hogy térjen vissza a tárgyra.

(3)

 Valamely adott vita első részéhez az Elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok viszonylagos nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz.

(4)

 A felszólalási időt a vita e részében az alábbi feltételek szerint kell felosztani:

a)

a felszólalási idő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban kell felosztani;

b)

a második részt a képviselőcsoportok között tagjaik összlétszáma arányában osztják el;

c)

a független képviselők részére együttes felszólalási időt kell megállapítani, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul;

d)

a plenáris ülésen a felszólalási idő felosztása során figyelembe kell venni azt, hogy a fogyatékossággal élő képviselőknek hosszabb időre lehet szüksége a felszólaláshoz.

(5)

 Ha a teljes felszólalási időt a különböző napirendi pontokra osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az Elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontok szerinti felosztásáról. Az Elnök gondoskodik a felszólalási idő betartásáról.

(6)

 A vitára rendelkezésre álló idő fennmaradó részét nem kell előzetesen felosztani. Ehelyett az Elnök általános szabályként legfeljebb egyperces felszólalásra hívhatja fel a képviselőket. Az Elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót.

(7)

 Az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának és a képviselőcsoportoknak a csoport nevében szólni kívánó vezetői, illetve az őket helyettesítő felszólalók számára az Elnök kérelemre elsőbbséget adhat.

(8)

 Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában.

(9)

 A következő kérdésekről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: az ülés jegyzőkönyve, az eljárási indítványok, valamint a végleges napirendtervezetet vagy a napirendtervezetet érintő módosítások.

(10)

 A jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül azt követően kell meghallgatni, hogy az előadó ismertette jelentését. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából.

(11)

 Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, plenáris ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.

(12)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikkének figyelembevétele mellett az Elnök megegyezésre törekszik a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Tanács elnökével a felszólalási idő részükre történő megfelelő felosztásáról.

172. cikk

Egyperces felszólalások

Minden plenáris ülés első ülésnapján legfeljebb harmincperces időtartamban az Elnök azon képviselőknek ad szót, akik a Parlament figyelmét valamely politikai jelentőségű ügyre szeretnék felhívni. Az egyes felszólalóknak legfeljebb egypercnyi felszólalási időt áll rendelkezésére. Az Elnök ugyanezen plenáris ülés folyamán egy későbbi időpontban lehetőséget adhat újabb ilyen 30 perces időtartamra.

173. cikk

Személyes nyilatkozatok

(1)

 Azt a képviselőt, aki kéri, hogy személyes nyilatkozatot tehessen, az éppen tárgyalt napirendi pont vitájának végén kell meghallgatni, vagy amikor jóváhagyják annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyre a felszólalás engedélyezése iránti kérelem vonatkozik.

Az érintett képviselő az ügy érdemében nem beszélhet, észrevételeit a vita során személyére tett megjegyzések vagy neki tulajdonított vélemények visszautasítására, illetve saját észrevételeinek helyesbítésére kell korlátoznia.

(2)

 A Parlament eltérő határozatának hiányában a személyes nyilatkozat időtartama nem haladhatja meg a három percet.

174. cikk

Az obstrukció megakadályozása (32)

Az Elnök hatáskörrel rendelkezik arra, hogy véget vessen az indítványok – mint például ügyrendi javaslatok, eljárási indítványok vagy szavazáshoz fűzött indokolások, valamint külön szavazások, részenkénti szavazások és név szerinti szavazások iránti kérelmek – túlzott alkalmazásának, ha meggyőződése szerint ezen indítványok vagy kérelmek nyilvánvaló célja és eredménye a Parlament eljárásainak tartós és súlyos obstrukciója, vagy a képviselők jogainak tartós és súlyos korlátozása.

4. FEJEZET

A magatartási szabályok megszegése esetén alkalmazandó intézkedések

175. cikk

Azonnali intézkedések

(1)

 Az Elnök a 10. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat megsértő képviselőt rendreutasítja.

(2)

 Ismételt szabálysértés esetén az Elnök a képviselőt ismét rendreutasítja, és a rendreutasítás ténye rögzítésre kerül az ülés jegyzőkönyvében.

(3)

 Ha a szabálysértés folytatódik, vagy ha újabb szabálysértésre kerül sor, akkor az Elnök megvonhatja a képviselőtől a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. Különösen súlyos rendbontás esetén az Elnök azonnal, második rendreutasítás nélkül is kizárhatja az érintett képviselőt az ülésteremből az ülés hátralévő részére. E fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök, és szükség esetén a Parlament biztonsági szolgálata segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik.

(4)

 Ha a rendzavarás a parlamenti ügymenet folytatását veszélyezteti, az Elnök a rend helyreállítása érdekében egy meghatározott időre berekeszti vagy félbeszakítja az ülést. Ha az Elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad. Az ülést az Elnök hívja össze újra.

(5)

 Az Elnök elrendelheti az ülés élő közvetítésének megszakítását, amennyiben egy képviselő megérti a 10. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat.

(6)

 Az Elnök elrendelheti, hogy a parlamenti ülésről készített hang- és képfelvételekből töröljék valamely képviselő felszólalásának a 10. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat sértő részeit.

Az Elnök döntése azonnali hatállyal bír. Az Elnökségnek azonban legkésőbb négy héttel a döntés után, illetve – amennyiben ebben az időszakban az Elnökség nem tart ülést – a következő ülésén meg kell azt erősítenie.

(7)

 Az (1)–(6) bekezdésben foglalt hatáskörök értelemszerűen megilletik a parlamenti szervek, bizottságok és küldöttségek ülésein elnöki tisztséget betöltő személyt, az eljárási szabályzatban meghatározottak szerint.

(8)

 Adott esetben, a képviselők magatartási szabályai megszegésének súlyosságát figyelembe véve a plenáris ülésen, illetve a parlamenti szervekben, bizottságokban és küldöttségekben elnöki tisztséget betöltő képviselő legkésőbb a következő plenáris ülésig vagy az érintett szerv, bizottság vagy küldöttség következő üléséig a 176. cikk alkalmazására irányuló kérelmet intézhet az Elnökhöz.

176. cikk

Szankciók

(1)

 A 10. cikk (2)–(9) bekezdésének súlyos megsértése esetén az Elnök e cikknek megfelelően az érintett képviselőt sújtó megfelelő szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz.

A 10. cikk (3) vagy (4) bekezdésével kapcsolatban az Elnök e cikk alapján indokolással ellátott határozatot fogadhat el, függetlenül attól, hogy a 175. cikk szerinti azonnali intézkedést az érintett képviselő esetében korábban elrendelték-e.

A 10. cikk (6) bekezdésével kapcsolatban az Elnök e cikk alapján csak a zaklatásra és annak megelőzésére vonatkozó belső adminisztratív eljárással összhangban megállapított zaklatás esetén fogadhat el indokolással ellátott határozatot.

Az Elnök büntetést róhat ki egy képviselőre olyan esetekben, amikor ezen eljárási szabályzat vagy az Elnökség által a 25. cikk alapján elfogadott határozat e cikk alkalmazását írja elő.

(2)

 Az Elnök az érintett képviselőt felkéri írásos észrevételek benyújtására a határozat meghozatala előtt. Ha az megfelelőbb, akkor az Elnök ehelyett szóbeli meghallgatást rendelhet el.

A szankciót megállapító határozatról az érintett képviselőt ajánlott levél, vagy sürgős esetekben kézbesítő révén értesíteni kell.

Az értesítést követően az érintett képviselővel szemben kiszabott szankciót az Elnök a plenáris ülésen bejelenti. Azon szervek, bizottságok és küldöttségek elnöki tisztségét betöltő személyeket, amelyeknek a képviselő tagja, tájékoztatni kell

A szankciót jogerőssé válását követően a parlamenti ciklus végéig a Parlament honlapján jól láthatóan közzé kell tenni és szerepeltetni kell.

(3)

 A tanúsított magatartás értékelésekor annak súlyossága mellett figyelembe kell venni annak egyszeri, visszatérő vagy pedig állandó jellegét. Adott esetben figyelembe kell venni a Parlament méltóságát és hírnevét ért esetleges károkat is.

(4)

 A megállapított szankció a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában:

a)

megrovás;

b)

2–30 nap időtartamra a napidíj megvonása;

c)

a plenáris ülésen való szavazás jogának sérelme nélkül és ez esetben is a képviselők magatartási szabályainak szigorú betartása mellett, 2–30 napig terjedő időtartamra – olyan időszakban, amikor a Parlament vagy bármely szerve, bizottsága vagy küldöttsége ülésezik – ideiglenes felfüggesztés a Parlament összes tevékenységében vagy annak egy részében való részvételtől;

d)

a képviselő eltiltása attól, hogy a Parlamentet parlamentközi küldöttség tagjaként, parlamentközi konferencián vagy bármilyen intézményközi fórumon képviselje, legfeljebb egyéves időtartamig;

e)

titoktartási kötelezettség megszegése esetén bizalmas vagy minősített információhoz való hozzáférés korlátozása legfeljebb egyéves időtartamig.

(5)

 A (4) bekezdés b)–e) pontjában foglalt intézkedések megduplázhatóak ismételt szabályszegés esetén, illetve amennyiben a képviselő megtagadja a 175. cikk (3) bekezdése szerint hozott rendelkezés teljesítését.

(6)

 Ezen felül az Elnök a 21. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően javaslatot nyújthat be az Elnökök Értekezletéhez, amely a képviselő egy vagy több, Parlamentben betöltött tisztségének felfüggesztésére vagy megvonására irányul.

177. cikk

A belső fellebbezés módjai

Az érintett képviselő belső fellebbezést nyújthat be az Elnökséghez az Elnök által a 176. cikk (1)–(5) bekezdésének értelmében megállapított szankció közlését követő két héten belül. A fellebbezés a szankcióra nézve halasztó hatállyal bír. Az Elnökség legkésőbb négy héttel a fellebbezés benyújtása után, illetve amennyiben ebben az időszakban nem ülésezik, a következő ülésén a megállapított szankciót megsemmisítheti, jóváhagyhatja vagy módosíthatja, az érintett képviselő rendelkezésére álló külső jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül. Ha az Elnökség a megállapított határidőn belül nem határoz, a szankciót semmisnek kell tekinteni.

5. FEJEZET

Határozatképesség, módosítások és szavazás

178. cikk

Határozatképesség

(1)

 A Parlament a jelen levő képviselők számára való tekintet nélkül tanácskozhat, dönthet a napirendről és jóváhagyhatja az ülések jegyzőkönyvét.

(2)

 A Parlament akkor határozatképes, ha az ülésteremben az összes képviselő egyharmada jelen van.

(3)

 Valamennyi szavazás érvényes a szavazók számára való tekintet nélkül, kivéve, ha legalább 40 képviselő által a szavazás megkezdése előtt benyújtott kérelem alapján az Elnök megállapítja, hogy a határozatképesség nem áll fenn. Ha a határozatképesség eléréséhez nincs jelen elegendő számú képviselő, az Elnök bejelenti, hogy a határozatképesség nem áll fenn, és a szavazást a következő ülés napirendjére tűzik.

Az elektronikus szavazatszámláló rendszer igénybe vehető a 40 képviselőben meghatározott küszöbérték ellenőrzésére, ugyanakkor nem vehető igénybe a határozatképesség ellenőrzésére. Az ülésterem ajtóit nem lehet bezárni.

(4)

 A határozatképesség fennállásának megállapítását kérő képviselőknek a kérelem benyújtásának időpontjában jelen kell lenniük az ülésteremben, továbbá a (2) és (3) bekezdés értelmében jelen levőnek kell tekinteni őket még akkor is, ha a továbbiakban elhagyják az üléstermet.

(5)

 Ha negyvennél kevesebb képviselő van jelen, az Elnök megállapíthatja, hogy a határozatképesség nem áll fenn.

179. cikk

Küszöbértékek (33)

(1)

 E szabályzat alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„alacsony érvényességi küszöbérték”: az összes parlamenti képviselő egyhuszada vagy egy képviselőcsoport;

b)

„közepes érvényességi küszöbérték”: az összes parlamenti képviselő egytizede, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből, vagy e két csoportból vegyesen tevődik össze;

c)

„magas érvényességi küszöbérték”: az összes parlamenti képviselő egyötöde, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből, vagy e két csoportból vegyesen tevődik össze.

(2)

 Amennyiben annak eldöntéséhez, hogy elértek-e egy alkalmazandó küszöbértéket, egy képviselő aláírása szükséges, ez kézzel írt vagy – az elektronikus aláírások parlamenti rendszere révén – elektronikus formában is benyújtható. A megszabott időkereten belül egy képviselő visszavonhatja aláírását, ám ezt követően nem nyújthatja be újra.

(3)

 Amennyiben egy képviselőcsoport támogatása szükséges a küszöbérték eléréséhez, a képviselőcsoport nevében vezetője vagy az elnök által erre felhatalmazott személy jár el az ügyben.

(4)

 Valamely képviselőcsoport támogatása a következőképp számítandó a közepes és a magas érvényességi küszöbérték alkalmazása esetén:

—

amennyiben egy ülés során e két típusú küszöb valamelyikére vonatkozó cikket alkalmaznak: minden képviselő, aki a támogató képviselőcsoporthoz tartozik és fizikailag jelen van

—

egyéb esetekben: a támogató képviselőcsoporthoz tartozó minden képviselő.

180. cikk

Módosítások előterjesztése és ismertetése (34)

(1)

 Az illetékes bizottság, bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülés elé megfontolásra. A társaláírók nevét közzé kell tenni.

A módosításokat írásban, a megfogalmazók aláírásával kell benyújtani.

A kötelező erejű jogi aktusokra vonatkozó javaslatok módosításait rövid indokolás követheti. Az ilyen indokolásért a megfogalmazó felelős, és nem szavaznak róla.

(2)

 A 181. cikkben megállapított korlátozásokra is figyelemmel a módosítások a szöveg bármely részének megváltoztatására, szavak vagy számok törlésére, beillesztésére, illetve cseréjére irányulhatnak.

E cikkben és a 181. cikkben a „szöveg” kifejezés az állásfoglalási indítványnak, a jogalkotási állásfoglalás-tervezetnek, a határozati javaslatnak vagy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatnak az egészét jelenti.

(3)

 Az Elnök határidőt állapít meg a módosítások előterjesztésére.

(4)

 A módosításokat a vita során a megfogalmazó vagy az általa helyettesként kijelölt képviselő ismertetheti.

(5)

 Ha a módosítást megfogalmazója visszavonja, az tárgytalanná válik, kivéve, ha egy másik képviselő azonnal átveszi.

(6)

 A Parlament eltérő határozatának hiányában a módosításokat kizárólag valamennyi hivatalos nyelven történő rendelkezésre bocsátásukat követően bocsátják szavazásra. A Parlament nem hozhat ettől eltérő határozatot, ha ez ellen legalább 40 képviselő kifogást emel. A Parlament kerüli az olyan határozatokat, amelyek ahhoz vezetnének, hogy egy adott nyelvet használó képviselők elfogadhatatlan hátrányt szenvednek.

Ha száznál kevesebb képviselő van jelen, a Parlament nem hozhat az első albekezdés szerinti eltérő határozatot, ha ez ellen legalább a jelen lévő képviselők egytizede kifogást emel.

Az Elnök javaslatára a szóbeli módosítást vagy egyéb szóbeli változtatást ugyanúgy kell kezelni, mint az olyan módosítást, amelyet nem bocsátottak rendelkezésre valamennyi hivatalos nyelven. Amennyiben az Elnök a 181. cikk (2) bekezdése alapján a szóbeli módosítást vagy egyéb szóbeli változtatást elfogadhatónak ítéli, és amennyiben nem emelnek kifogást a 180. cikk (6) bekezdése alapján, azt a meghatározott szavazási sorrenddel összhangban kell szavazásra bocsátani.

A bizottságban az ilyen módosítás vagy változtatás kifogásolásához szükséges szavazatok számát a 219. cikk alapján kell meghatározni a plenáris ülésen irányadó szavazatszámmal arányosan, adott esetben a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve.

181. cikk

A módosítások elfogadhatósága (35)

(1)

 A saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatban az 54. cikk (4) bekezdésében és a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosításokkal kapcsolatban a 68. cikk (2) bekezdésében foglalt további feltételek sérelme nélkül a módosítás nem fogadható el, ha:

a)

nincs közvetlen összefüggésben azzal a szöveggel, amelynek módosítására irányul;

b)

a szöveg egészének törlésére vagy felcserélésre irányul;

c)

az érintett szöveg több önálló cikkének vagy bekezdésének módosítására irányul, a megegyezéses módosítások, illetve a szöveg egészében visszatérően előforduló megfogalmazás következetes megváltoztatására irányuló módosítások kivételével;

d)

uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslat módosítására irányul; mindazonáltal a 109. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelemszerűen alkalmazandó;

e)

uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslat olyan részének módosítására irányul, amely e javaslatokban változatlan marad; mindazonáltal a 110. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és a 110. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése értelemszerűen alkalmazandó;

f)

kizárólag azon a nyelven szándékozik biztosítani a szöveg nyelvi helyességét vagy javítani annak terminológiai következetességét, amelyen a módosítás benyújtásra került; ez esetben az Elnök az érintettekkel együtt megfelelő nyelvi megoldást keres.

(2)

 A módosítások elfogadhatóságáról az Elnök határoz.

Az Elnöknek a (2) bekezdés alapján hozott, módosítások elfogadhatóságára vonatkozó határozata nem kizárólag e cikk (1) bekezdésének rendelkezésein, hanem általában e szabályzat rendelkezésein alapul.

(3)

 A bizottság jelentésében szereplő nem jogalkotási állásfoglalási indítványhoz egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő alternatív állásfoglalási indítványt terjeszthet elő.

Ilyen esetben a képviselőcsoport vagy az érintett képviselők nem terjeszthetnek elő módosításokat az illetékes bizottság állásfoglalási indítványához. Az alternatív állásfoglalási indítvány nem lehet hosszabb, mint a bizottság állásfoglalási indítványa. Az alternatív állásfoglalási indítványt a plenáris ülésen módosítás nélkül kell egyetlen szavazásra bocsátani.

A 132. cikk közös állásfoglalási indítványokról szóló (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(4)

 Kivételes esetben az Elnök beleegyezésével a módosítások benyújtására vonatkozó határidő lejártát követően is előterjeszthetők módosítások, feltéve, hogy megegyezéses módosítások, vagy ha technikai probléma merült fel. Ezen módosítások elfogadhatóságáról az Elnök határoz. Az Elnök csak a Parlament hozzájárulását követően bocsáthat szavazásra ilyen módosításokat.

A megegyezéses módosítások elfogadhatóságának megállapításához a következő általános feltételeket lehet alkalmazni:

—

a megegyezéses módosítások főszabályként olyan szövegrészekre vonatkoznak, amelyek a módosítások előterjesztésére vonatkozó határidő lejártát megelőzően módosítás tárgyát képezték;

—

a megegyezéses módosításokat főszabályként parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoportok, az illetékes bizottságok elnökei vagy előadói, vagy egyéb módosítások megfogalmazói terjesztik elő;

—

a megegyezéses módosítások főszabályként az ugyanazon szövegrészre vonatkozó módosítások visszavonásával járnak.

Megegyezéses módosítás figyelembevételét kizárólag az Elnök javasolhatja. A megegyezéses módosítás szavazásra bocsátásához az Elnöknek ki kell kérnie a Parlament hozzájárulását oly módon, hogy felteszi a kérdést, hogy van-e kifogás az ilyen szavazás megtartása ellen. Amennyiben kifogás merül fel, a Parlament a leadott szavazatok többségével határoz.

182. cikk

Szavazási eljárás (36)

(1)

 Amennyiben ezen eljárási szabályzat másképpen nem rendelkezik, a Parlamentnek benyújtott szövegekre a következő szavazási eljárás vonatkozik:

a)

először – adott esetben – a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat esetleges módosításairól szavaznak,

b)

ezután – adott esetben – a teljes javaslatról szavaznak, módosításokkal vagy anélkül,

Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló, akár módosított, akár nem módosított javaslat nem szerzi meg a bizottságban leadott szavazatok többségét, a bizottság a javaslat elutasítását javasolja a Parlamentnek.

c)

ezután az állásfoglalási indítvány vagy a jogalkotási állásfoglalás-tervezet esetleges módosításairól szavaznak,

d)

végül az állásfoglalási indítványról szavaznak (zárószavazás).

A Parlament a jelentésben szereplő indokolásról nem szavaz.

(2)

 Kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokról és nem jogalkotási állásfoglalási indítványokról történő szavazás esetén először az érdemi részeket érintő szavazást kell megtartani, amelyet a bevezető hivatkozásokkal és a preambulumbekezdésekkel kapcsolatos szavazás követ.

(3)

 A módosítás tárgytalanná válik, ha nem egyeztethető össze a szövegről ugyanazon szavazás során hozott korábbi döntésekkel.

(4)

 A szavazás során kizárólag az előadó vagy az előadó képviseletében a bizottság elnöke kaphat szót. Felszólalásában röviden kifejtheti az illetékes bizottság véleményét a szavazásra bocsátott módosításokról.

183. cikk

Módosítások szavazásra bocsátásának sorrendje (37)

(1)

 A módosítások elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyhez kapcsolódnak, és azokról a szöveget megelőzően kell szavazni.

(2)

 Ha egy szöveg ugyanazon részéhez több, egymást kölcsönösen kizáró módosítást terjesztettek elő, az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás élvez elsőbbséget, és először azt kell szavazásra bocsátani. Ha e módosítást elfogadják, a többi módosítás elutasítottnak tekintendő; ha elutasítják, az elsőbbségi sorrendben következő módosítást kell szavazásra bocsátani, és a fennmaradó módosításokkal is ugyanígy kell eljárni. Ha az elsőbbség megállapításával kapcsolatban kétely merül fel, az Elnök dönt. Ha az összes módosítást elutasították, az eredeti szöveg tekintendő elfogadottnak, kivéve, ha az erre kitűzött határidőn belül külön szavazást kértek.

(3)

 Ha azonban az Elnök úgy ítéli, hogy ez megkönnyíti a szavazást, az eredeti szöveget elsőként is szavazásra bocsáthatja, illetve az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás előtt az eredeti szöveghez közelebb álló módosítást is szavazásra bocsáthat.

Ha ezek bármelyike többséget szerez, a szöveg ugyanezen részéhez előterjesztett összes többi módosítás tárgytalanná válik.

(4)

 Amennyiben megegyezéses módosításokat bocsátanak szavazásra, úgy ezek a szavazás során elsőbbséget élveznek.

(5)

 Megegyezéses módosításról részenkénti szavazás nem tartható.

(6)

 Ha az illetékes bizottság ahhoz a szöveghez, amelyre a jelentés vonatkozik, módosításcsomagot terjesztett elő, azokat az Elnök együttesen bocsátja szavazásra, kivéve, ha annak egyes elemeiről egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért, illetve ha más, a szóban forgó módosításokkal össze nem egyeztethető módosítást is előterjesztettek.

(7)

 Az Elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért. A módosítások megfogalmazói is javasolhatnak együttes szavazást módosításaikról.

(8)

 Az Elnök egy adott módosítás elfogadását, illetve elutasítását követően határozhat több más, hasonló tartalmú, illetve hasonló célú módosítás együttes szavazásra bocsátásáról. Ezt megelőzően az Elnök kikérheti a Parlament hozzájárulását.

Az ilyen módosításcsomagok az eredeti szöveg különböző részeire is vonatkozhatnak.

(9)

 Ha kettő vagy több azonos módosítást különböző megfogalmazók terjesztenek elő, azokat egyetlen módosításként kell szavazásra bocsátani.

(10)

 Az olyan módosításokról, amelyekre név szerinti szavazást kértek, az egyéb módosításoktól elkülönítve kell szavazni.

184. cikk

Plenáris ülésre benyújtott módosítások bizottsági szűrése

Ha valamely bizottság által plenáris ülés általi megfontolásra előterjesztett szöveghez több mint ötven módosítást, vagy részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmet terjesztettek elő, az Elnök a bizottság elnökével való konzultációt követően felkérheti a szóban forgó bizottságot, hogy e módosításokról vagy kérelmekről egyenként tartott szavazás céljából ülést hívjon össze. Az olyan módosításokat, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, amelyek ebben a szakaszban a bizottság tagjai legalább egyharmadának támogató szavazatát nem nyerik el, nem bocsátják szavazásra a plenáris ülésen.

185. cikk

Részenkénti szavazás (38)

(1)

 Bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg legalább két rendelkezést tartalmaz vagy két pontra hivatkozik, illetve több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható.

(2)

 Ha az Elnök másként nem rendelkezik, a kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző este kell benyújtani. A kérelemről az Elnök határoz.

186. cikk

Szavazati jog (39)

A szavazati jog személyes jog.

A képviselők egyénileg és személyesen szavaznak.

E cikk bármely megsértése a 10. cikk (3) bekezdése súlyos megsértésének minősül.

187. cikk

Szavazás (40)

(1)

 A Parlament általában kézfelemeléssel szavaz.

Az Elnök azonban bármikor határozhat úgy, hogy a szavazást az elektronikus szavazatszámláló rendszer segítségével tartják meg.

(2)

 A szavazást az Elnök nyitja meg és zárja le.

A szavazás Elnök általi megnyitását követően a szavazás lezártnak nyilvánításáig az Elnökön kívül senki nem szólalhat fel.

(3)

 A szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.

(4)

 Ha az Elnök úgy határoz, hogy a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye kétséges, az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával, illetve ha nem működik, felállással illetve ülve maradással újra meg kell tartani a szavazást.

(5)

 A szavazás eredményét az Elnök állapítja meg és jelenti be.

(6)

 A szavazás eredményét fel kell jegyezni.

188. cikk

Zárószavazás

190. cikk (3) bekezdésének megfelelően név szerint szavaz. Jelentés alapján történő döntéshozatal esetén a Parlament az egyetlen és/vagy zárószavazás során a

A 188. cikk név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (4), (7) és (9) bekezdésében említett jelentésekre a képviselők mentelmi jogára vonatkozó eljárások keretében.

189. cikk

Szavazategyenlőség (41)

(1)

 A 182. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti szavazategyenlőség esetén a teljes szöveget vissza kell utalni a bizottsághoz. Ez a 3. és 9. cikk alapján történő szavazásokra is alkalmazandó.

(2)

 Ha egy, a 185. cikk alapján részenkénti szavazásra bocsátott szövegről történő szavazás eredményeként szavazategyenlőség áll fenn, a szöveg elfogadottnak tekintendő.

(3)

 Minden más esetben, amikor szavazategyenlőség áll fenn – a minősített többséget előíró cikkek sérelme nélkül –, a szöveg vagy a javaslat elutasítottnak tekintendő.

A 189. cikk (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben szavazategyenlőség áll fenn a 149. cikk (4) bekezdése szerinti, arra vonatkozó ajánlástervezetről való szavazás eredményeként, hogy a Parlament ne avatkozzon be valamely, az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban levő eljárásba, e szavazategyenlőség nem jelenti a Parlament beavatkozására vonatkozó ajánlás elfogadását. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy az illetékes bizottság nem fogadott el ajánlást.

Az Elnök részt vehet a szavazásban, de szavazata nem dönt.

190. cikk

Név szerinti szavazás (42)

(1)

 Az ezen eljárási szabályzatban megállapított eseteken kívül név szerinti szavazást kell tartani, ha azt bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban kéri legkésőbb a szavazást megelőző este, kivéve, ha az Elnök más határidőt állapít meg.

A 190. cikk név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (4), (7) és (9) bekezdésében említett jelentésekre a képviselők mentelmi jogára vonatkozó eljárások keretében.

(2)

 Az egyes képviselőcsoportok plenáris ülésenként legfeljebb száz név szerinti szavazásra irányuló kérelmet nyújthatnak be.

(3)

 A név szerinti szavazás az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történik.

Ha a rendszer műszaki okok miatt nem használható, a szavazás egy, sorsolás útján kiválasztott képviselő nevével kezdve, betűrendben történhet. Az Elnök utolsóként adja le szavazatát. A szavazás szóban történik, és a következő kifejezések használhatók: „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom”.

(4)

 A szavazás eredményét fel kell jegyezni az ülésről készült jegyzőkönyvbe; képviselőcsoportonként, a képviselők nevének betűrendjében, annak feltüntetésével, hogy az egyes képviselők hogyan szavaztak.

191. cikk

Titkos szavazás (43)

(1)

 Kinevezések esetén titkos szavazást kell tartani, a 15. cikk (1) bekezdésének és a 213. cikk (2) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül.

A leadott szavazatok számának megállapításakor csak a jelöltek nevét tartalmazó szavazólapokat veszik figyelembe.

(2)

 Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha ezt legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kéri. Az ilyen kérelmet a szavazás megkezdése előtt kell benyújtani.

(3)

 A titkos szavazásra irányuló kérelem a név szerinti szavazásra irányuló kérelemmel szemben elsőbbséget élvez.

(4)

 A titkos szavazás során leadott szavazatokat kettő–nyolc, sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg, kivéve, ha elektronikus szavazásra kerül sor.

Az (1) bekezdés szerinti szavazás esetén a jelöltek a szavazatszámlálásban nem vehetnek részt.

A titkos szavazásban részt vevő képviselők nevét azon ülés jegyzőkönyvébe kell feljegyezni, amelyen a titkos szavazást tartották.

192. cikk

Az elektronikus szavazatszámláló rendszer használata (44)

(1)

 Az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatára vonatkozó műszaki előírásokat az Elnökség határozza meg.

(2)

 Elektronikus szavazás esetén, amennyiben nem név szerinti szavazásról van szó, kizárólag a szavazás számszerű eredményét kell feljegyezni.

(3)

 Az Elnök bármikor határozhat az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatáról valamely érvényességi küszöbérték ellenőrzése érdekében.

193. cikk

A szavazás vitatása (45)

(1)

 A szavazás érvényességével kapcsolatos ügyrendi hozzászólásnak csak azt követően van helye, hogy az Elnök a szavazást lezártnak nyilvánította.

(2)

 A kézfelemeléssel történő szavazás eredményének kihirdetése után bármely képviselő kérheti az eredménynek az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történő ellenőrzését.

(3)

 A kihirdetett eredmény érvényességéről az Elnök határoz. Az Elnök határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

194. cikk

A szavazás indokolása

(1)

 A szavazások lezárását követően a Parlament által tárgyalt egyes napirendi pontokról szóló egyetlen szavazáshoz és/vagy zárószavazáshoz bármely képviselő legfeljebb egyperces szóbeli indokolást fűzhet. Minden képviselő plenáris ülésenként legfeljebb háromszor fűzhet szóbeli indokolást a szavazáshoz.

Bármely képviselő legfeljebb 200 szavas írásbeli indokolást nyújthat be az ilyen szavazáshoz, amely közzétételre kerül a Parlament honlapján a képviselő személyes oldalán.

Bármely képviselőcsoport a szavazáshoz legfeljebb kétperces indokolást fűzhet.

Az első napirendi pontról tartott szavazáshoz fűzött első indokolás megkezdése után a szavazás indokolására irányuló további kérelem nem fogadható el.

A szavazáshoz fűzött indokolás a Parlament által tárgyalt bármely napirendi pontról tartandó egyetlen és/vagy zárószavazás esetén elfogadható. E cikk alkalmazásában a „zárószavazás” kifejezés nem a szavazás típusára utal, hanem az adott napirendi pontról tartandó utolsó szavazást jelöli.

(2)

 Titkos szavazás vagy eljárási ügyekre vonatkozó szavazás esetén szavazáshoz fűzött indokolás nem fogadható el.

(3)

 Ha módosítás vagy vita nélküli napirendi pontot tűztek a Parlament napirendjére, a képviselők az (1) bekezdésnek megfelelően csak írásbeli indokolást nyújthatnak be a szavazáshoz.

A szavazáshoz fűzött akár szóbeli, akár írásbeli indokolásnak közvetlenül a Parlament által tárgyalt napirendi pontra kell vonatkoznia.

6. FEJEZET

Ügyrendi javaslatok és eljárási indítványok

195. cikk

Ügyrendi javaslatok (46)

(1)

 A képviselő felszólalhat azzal a céllal, hogy felhívja az Elnök figyelmét a Parlament eljárási szabályzatának megsértésére. A képviselőnek először meg kell jelölnie azt a cikket, amelyre hivatkozik.

(2)

 Az ügyrendi javaslat minden más felszólalási kérelemmel vagy eljárási indítvánnyal szemben elsőbbséget élvez.

(3)

 A felszólalási idő nem haladhatja meg az egy percet.

(4)

 Az Elnök az ügyrendi javaslat tárgyában az eljárási szabályzatnak megfelelően haladéktalanul határozatot hoz és döntését az ügyrendi javaslatot követően haladéktalanul bejelenti. Az Elnök határozatáról nincs szavazás.

(5)

 Az Elnök kivételesen nyilatkozhat úgy, hogy döntését az ügyrendi javaslatot követően később, de mindenképp huszonnégy órán belül jelenti be. A döntés elhalasztása nem jár a vita elnapolásával. Az Elnök az ügyet az illetékes bizottsághoz utalhatja.

Az ügyrendi javaslatnak az éppen tárgyalt napirendi ponthoz kell kapcsolódnia. Ha egyéb tárgyra vonatkozik, az Elnök egy másik, arra alkalmas időpontban adhatja meg a szót az ügyrendi javaslatra vonatkozóan, például a szóban forgó napirendi pont lezárása után vagy az ülés félbeszakítása előtt.

196. cikk

Eljárási indítványok

(1)

 Az eljárási indítvány, azaz:

a)

az elfogadhatatlanság megállapítására irányuló indítvány (197. cikk);

b)

a bizottsághoz történő visszautalás (198. cikk);

c)

a vita lezárása (199. cikk);

d)

a vita vagy szavazás elnapolása (200. cikk); vagy

e)

az ülés félbeszakítása vagy berekesztése (201. cikk)

iránti kérelem az egyéb felszólalási kérelmekkel szemben elsőbbséget élvez.

Az ilyen indítványok előterjesztésekor az előterjesztőn kívül csak az alábbiak kaphatnak szót: egy, az előterjesztést ellenző felszólaló, valamint az illetékes bizottság elnöke vagy előadója.

(2)

 A felszólalási idő nem haladhatja meg az egy percet.

197. cikk

Elfogadhatatlanság megállapítására irányuló indítvány

(1)

 Valamely napirendi pont vitájának kezdetén bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő a napirendi pont elfogadhatatlanságának megállapítására irányuló indítványt nyújthat be. Az ilyen indítványt azonnal szavazásra kell bocsátani.

Az elfogadhatatlanság megállapítására irányuló indítvány benyújtásának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az Elnöknek, aki erről a Parlamentet haladéktalanul tájékoztatja.

(2)

 Ha az indítványt elfogadják, a Parlament haladéktalanul rátér a következő napirendi pontra.

198. cikk

A bizottsághoz történő visszautalás

(1)

 Bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérheti a napirend megállapításakor, illetve a vita kezdetét megelőzően a bizottsághoz történő visszautalást.

A bizottsághoz történő visszautalásra irányuló indítvány benyújtásának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az Elnöknek, aki erről haladéktalanul tájékoztatja a Parlamentet.

(2)

 Bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő is benyújthat a szavazást megelőzően vagy a szavazás folyamán a bizottsághoz történő visszautalásra irányuló indítványt. Az ilyen indítványról azonnal szavazni kell.

(3)

 Ilyen indítvány az (1) és (2) bekezdésben említett eljárási szakaszok mindegyikében csak egyszer nyújtható be.

(4)

 A bizottsághoz történő visszautalás a napirendi pont megvizsgálásának félbeszakításával jár.

(5)

 A Parlament a bizottság részére határidőt állapíthat meg a következtetéseiről szóló jelentése elkészítésére.

199. cikk

A vita lezárása

(1)

 Az Elnök javaslatára, illetve bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérelmére a vita azt megelőzően is lezárható, hogy a felszólalók listájának végére jutottak volna. Az ilyen javaslatról vagy indítványról haladéktalanul szavazni kell.

(2)

 A javaslat vagy kérelem elfogadása esetén kizárólag azoknak a képviselőcsoportoknak egy-egy képviselője szólalhat fel, amelyek a vita folyamán még nem kaptak szót.

(3)

 A (2) bekezdésben említett felszólalásokat követően a vitát le kell zárni, és a Parlament a megvitatott ügyben szavaz, kivéve, ha a szavazásra kijelölt időpontot már korábban kitűzték.

(4)

 A javaslatot vagy kérelmet elutasítása esetén ugyanazon vita során kizárólag az Elnök terjesztheti újra elő.

200. cikk

Vita vagy szavazás elnapolása (47)

(1)

 Az egyes napirendi pontok vitájának megkezdésekor bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő indítványozhatja a vita egy meghatározott napra és időpontra történő elnapolását. Az ilyen indítványról azonnal szavazni kell.

Az elnapolás indítványozásának szándékáról legalább huszonnégy órával korábban értesíteni kell az Elnököt. Az Elnök ezen értesítésekről haladéktalanul tájékoztatja a Parlamentet.

(2)

 Az indítvány elfogadása esetén a Parlament rátér a következő napirendi pontra. Az elnapolt vitát a meghatározott napon és időpontban folytatják.

(3)

 Ha az indítványt elutasítják, azt ugyanazon plenáris ülés során nem lehet újra előterjeszteni.

(4)

 A szavazást megelőzően vagy a szavazás során bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő benyújthat a szavazás elnapolására irányuló indítványt. Az ilyen indítványról azonnal szavazni kell.

201. cikk

Az ülés félbeszakítása vagy berekesztése (48)

Az Elnök javaslatára, illetve legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérelmére a Parlament döntése alapján az ülés egy vita vagy szavazás során félbeszakítható vagy berekeszthető. Az ilyen javaslatról vagy kérelemről haladéktalanul szavazni kell.

Az ülés félbeszakítására vagy berekesztésére irányuló kérelem előterjesztése esetén az e kérelemről való szavazásra irányuló eljárást haladéktalanul meg kell kezdeni. A plenáris szavazások bejelentésének szokásos módját kell alkalmazni, és a jelenlegi gyakorlattal összhangban megfelelő időt kell hagyni a képviselőknek arra, hogy az ülésterembe eljussanak.

A 158. cikk (2) bekezdése második albekezdésének analógiájára, a kérelem elutasítása esetén hasonló kérelem ugyanazon a napon újból nem terjeszthető elő. A 174. cikknek megfelelően az Elnök jogosult arra, hogy elutasítsa az e cikk alapján aránytalanul nagy számban előterjesztett kérelmeket.

7. FEJEZET

Az ülés menetének nyilvánossága

202. cikk

Jegyzőkönyv

(1)

 Az ülésekről készült, az ülés menetének részleteit, a felszólalók nevét és a Parlament határozatait – ideértve bármely módosításról tartott bármilyen szavazás eredményét – tartalmazó jegyzőkönyvet legalább fél órával a következő ülés délutáni szakaszának megkezdése előtt rendelkezésre kell bocsátani.

(2)

 A Parlament vitáinak és határozatainak alapját képező dokumentumok listáját a jegyzőkönyvben közzé kell tenni.

(3)

 Az ülések délutáni szakaszának megkezdésekor az Elnök a korábbi ülés jegyzőkönyvét jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti.

(4)

 Ha a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogás merül fel, a Parlament szükség esetén határoz a kért változtatások figyelembevételéről. A témával kapcsolatban egy-egy képviselő legfeljebb egy percre kaphat szót.

(5)

 A jegyzőkönyvet az Elnök és a főtitkár írja alá, és a Parlament irattárában őrzik. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

203. cikk

Elfogadott szövegek

(1)

 A Parlament által elfogadott szövegeket közvetlenül a szavazás után közzé kell tenni. Az adott ülés jegyzőkönyvével együtt a Parlament elé kell terjeszteni őket, és meg kell őrizni őket a Parlament irattárában.

(2)

 A Parlament által elfogadott szövegek jogász-nyelvészi véglegesítés tárgyát képezik az Elnök felelősségi körében. Ha ilyen szövegeket a Parlament és a Tanács közötti megállapodás alapján fogadnak el, az ilyen véglegesítést a két intézmény végzi szoros együttműködésben és kölcsönös megegyezéssel.

(3)

 A 241. cikkben foglalt eljárás alkalmazandó, ha a Parlament kérésének megfelelően a szöveg egységességének és minőségének biztosítása érdekében olyan kiigazítások szükségesek, amelyek túlmutatnak a gépelési hibák kijavításán, vagy olyan javítások szükségesek, amelyek valamennyi nyelvi változat megegyezését, valamint nyelvi helyességüket és terminológiai egységességüket biztosítják.

(4)

 A Parlament által a rendes jogalkotási eljárás szerint elfogadott álláspontok egységes szerkezetbe foglalt szövegeket képeznek. Ha a plenáris ülés szavazása nem a Tanáccsal kötött megállapodáson alapul, az egységes szerkezetbe foglalt szövegben fel kell tüntetni az elfogadott módosításokat.

(5)

 Véglegesítés után az elfogadott szövegeket az Elnök és a főtitkár aláírja, és közzé kell tenni őket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

204. cikk

Szó szerinti jegyzőkönyv (49)

(1)

 Az ülések menetéről többnyelvű dokumentum formájában szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben minden szóbeli hozzászólás az eredeti hivatalos nyelvén szerepel.

(2)

 Egyéb fegyelmi jogköreinek sérelme nélkül az Elnök a szó szerinti jegyzőkönyvből töröltetheti azon képviselő felszólalását, akinek nem adta meg a szót, vagy aki a felszólalásra engedélyezett idő lejárta után tovább beszél.

(3)

 A felszólalók öt munkanapon belül javításokat tehetnek szóbeli hozzájárulásuk gépelt szövegében. A javításokat e határidőn belül el kell küldeni a titkárságra.

(4)

 A többnyelvű szó szerinti jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékleteként közzé kell tenni és a Parlament irattárában meg kell őrizni.

(5)

 A szó szerinti jegyzőkönyv kivonatát képviselői kérésre bármely hivatalos nyelvre le kell fordítani. Szükség esetén a fordítást rövid időn belül el kell készíteni.

205. cikk

Hang- és képfelvétel az ülés menetéről

(1)

 A Parlament ülésének menetét annak lefolytatása nyelvein, illetve az összes aktív tolmácsfülkéből származó többnyelvű hanganyagot élő adásban kell közvetíteni a Parlament honlapján.

(2)

 Az egyes ülések után haladéktalanul össze kell állítani és a Parlament honlapján hozzáférhetővé kell tenni az ülés menetéről készített, tartalomjegyzékkel ellátott, eredeti nyelvű hang- és képfelvételeket, valamint az összes aktív tolmácsfülkéből származó többnyelvű hanganyagot a parlamenti ciklus hátralévő időtartama, illetve az azt követő parlamenti ciklus teljes időtartama alatt, ezt követően pedig a Parlament irattárában kell megőrizni őket. Ezeket a hang- és képfelvételeket össze kell kapcsolni az ülés menetéről készített, többnyelvű, szó szerinti jegyzőkönyvvel, amint az rendelkezésre áll.

VIII. CÍM

BIZOTTSÁGOK ÉS KÜLDÖTTSÉGEK

1. FEJEZET

Bizottságok

206. cikk

Állandó bizottságok létrehozása

Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament állandó bizottságokat hoz létre. Ezek feladatait az eljárási szabályzat mellékletében (50) határozzák meg. E mellékletet a leadott szavazatok többségével kell elfogadni. A bizottságok tagjait a Parlament újraválasztását követő első ülésen nevezik ki.

Az állandó bizottságok feladatai a bizottság felállításának időpontjától eltérő időpontban is újra meghatározhatók.

207. cikk

Különbizottságok

(1)

 Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament bármikor felállíthat különbizottságokat, amelyek feladatait, létszámát és megbízatásának idejét a bizottságot létrehozó határozat megnyitásakor egyidejűleg kell meghatározni.

(2)

 A különbizottságok megbízatása nem haladhatja meg a tizenkét hónapos időszakot, kivéve, ha a Parlament ezen időszakot lejárta előtt meghosszabbítja. Amennyiben a különbizottságot létrehozó parlamenti határozat másképp nem rendelkezik, a megbízatás ideje az alakuló ülés időpontjában veszi kezdetét.

(3)

 A különbizottságok nem jogosultak véleményt nyilvánítani más bizottságok részére.

208. cikk

Vizsgálóbizottságok

(1)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkének és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat (51) 22. cikkének megfelelően a Parlament az összes képviselő egynegyedének kérelmére vizsgálóbizottságot állíthat fel az olyan állítólagos jogsértések vagy hivatali visszásságok kivizsgálása céljából, amelyek feltételezhetően az Európai Unió szervei, illetve intézményei, a tagállamok közigazgatási szervei vagy az uniós jog által annak alkalmazására felhatalmazott személyek által az uniós jog végrehajtása során elkövetett cselekmények.

Sem a vizsgálatnak az összes parlamenti képviselő egynegyede által meghatározott tárgya, sem a (11) bekezdésben megállapított időtartam tekintetében nem nyújtható be módosítás.

(2)

 A vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozatot a határozat meghozatalát követő egy hónapon belül közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

 A vizsgálóbizottság működését a bizottságokra vonatkozó cikkek szabályozzák, kivéve, ha e cikk, illetve a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat kifejezetten másképp rendelkezik.

(4)

 A vizsgálóbizottság felállítására irányuló kérelemben pontosan meg kell határozni a vizsgálat tárgyát, és a kérelmet részletesen indokolni kell. A Parlament az Elnökök Értekezlete javaslatára határoz a bizottság felállításáról és adott esetben annak létszámáról.

(5)

 A vizsgálóbizottságok nem jogosultak véleményt nyilvánítani más bizottságok részére.

(6)

 A vizsgálóbizottságban az eljárás bármely szakaszában csak a rendes tagok, illetve távollétükben a póttagok szavazhatnak.

(7)

 A vizsgálóbizottság elnököt és alelnököket választ, és egy vagy több előadót nevez ki. A bizottság tagjaira meghatározott hatásköröket ruházhat át, illetve megbízásokat, különleges feladatokat adhat; a tagok ezekről a későbbiekben a bizottságnak részletes jelentést tesznek.

(8)

 Az ülések közötti időszakban sürgős esetekben, illetve szükség esetén a bizottság hatásköreit a bizottság koordinátorai gyakorolják, a bizottság következő ülésén történő megerősítés feltételével.

(9)

 A nyelvhasználatot tekintve a vizsgálóbizottság a 167. cikk rendelkezéseit alkalmazza. A bizottság elnöksége azonban:

—

ha titoktartási okokból szükségesnek ítéli, a tolmácsolást a tanácskozásban részt vevő bizottsági tagok hivatalos nyelveire korlátozhatja,

—

oly módon határozhat a kézhez kapott dokumentumok fordításával kapcsolatban, amely biztosítja, hogy a bizottság hatékonyan és gyorsan végezhesse a feladatát és hogy az ügy szükséges titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák.

(10)

 Amennyiben egy tagállami szerv vagy hatóság felelős lehet az uniós jog végrehajtása során felmerült állítólagos jogsértésekért vagy hivatali visszásságokért, a vizsgálóbizottság felkérheti az adott tagállam parlamentjét a vizsgálatban való együttműködésre.

(11)

 A vizsgálóbizottság munkáját egy, a Parlament számára a munka eredményeiről készített jelentéssel zárja le, amelyet legkésőbb az alakuló ülését követő tizenkét hónapon belül be kell nyújtania. A Parlament ezen időtartamot két alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja. Adott esetben a jelentés az 55. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően kisebbségi álláspontokat tartalmazhat. A jelentést közzé kell tenni.

A vizsgálóbizottság kérelmére a Parlament a jelentést a benyújtást követő ülésen megvitatja.

(12)

 A bizottság az Európai Unió vagy a tagállamok intézményeinek, illetve szerveinek szóló ajánlástervezetet is benyújthat a Parlamentnek.

(13)

 Az Elnök a VI. melléklet szerint illetékes bizottságot utasítja, hogy kísérje figyelemmel a vizsgálóbizottság munkájának eredményeképpen tett intézkedéseket, és adott esetben készítsen jelentést róluk. Ezenkívül megtesz minden szükségesnek ítélt olyan lépést, amely biztosítja a vizsgálat következtetéseinek megfelelő gyakorlati intézkedések meghozatalát.

209. cikk

A bizottságok összetétele

(1)

 A bizottságok, a különbizottságok és a vizsgálóbizottságok tagjait a képviselőcsoportok és a független képviselők nevezik ki.

Az Elnökök Értekezlete határidőt állapít meg, amelynek leteltéig a képviselőcsoportok és a független képviselők közlik a kinevezéseket az elnökkel, aki bejelenti azokat a Parlamentnek.

(2)

 A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. A bizottsági helyeket úgy kell elosztani a képviselőcsoportok között, hogy az arányos számítás eredményét felfelé vagy lefelé kerekítik.

Ha a képviselőcsoportok között nincs megállapodás egy adott bizottságon vagy bizottságokon belüli arányos súlyukról, a kérdésről az Elnökök Értekezlete határoz.

(3)

 Ha egy képviselőcsoport úgy határoz, hogy nem tölti be egy bizottságban a neki járó helyeket, vagy nem nevezi ki a tagjait az Elnökök Értekezlete által megállapított határidőn belül, a kérdéses helyek betöltetlenül maradnak. A helyek képviselőcsoportok közötti cseréje nem megengedett.

(4)

 Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, ezzel megzavarva a bizottsági helyek (2) bekezdésben meghatározott arányos elosztását, és a képviselőcsoportok között nincs az említett bekezdésben foglalt elveknek való megfelelést biztosító megállapodás, az Elnökök Értekezlete meghozza a szükséges határozatokat.

(5)

 A képviselőcsoportok és a független képviselők általi kinevezések bármely módosítására irányuló határozatokat közölni kell az elnökkel, aki legkésőbb a következő ülés elején belelenti azokat a Parlamentnek. A határozatok a bejelentés napjától hatályosak.

(6)

 A képviselőcsoportok és a független képviselők valamennyi bizottságba póttagokat nevezhetnek ki, amelyek száma nem haladhatja meg az adott bizottságba a képviselőcsoportok és a független képviselők által kinevezhető rendes tagok számát. Az elnököt ennek megfelelően tájékoztatni kell. A póttagok részt vehetnek és felszólalhatnak a bizottsági üléseken, és a rendes tag távolléte esetén szavazhatnak is.

(7)

 A rendes tag távolléte esetén, ha nincs kinevezett póttag, vagy az távol van, a rendes tag rendelkezhet arról, hogy az ülésen az ugyanazon képviselőcsoporthoz tartozó másik képviselő képviselje, vagy ha a képviselő független, akkor egy másik független képviselő képviselje, akiknek joga van szavazni. A bizottság elnökét erről legkésőbb a szavazás kezdetekor értesíteni kell.

A (7) bekezdés utolsó mondatában előírt előzetes értesítést az azon napirendi pontról szóló vita végén, vagy az arról való szavazás megnyitása előtt kell megtenni, amely tekintetében a rendes tagot helyettesítik.

E cikkel összhangban:

—

egy bizottság rendes vagy póttagjának státusza kizárólag egy adott képviselőcsoportbeli tagságától függ;

—

ha egy bizottságban változik egy képviselőcsoport rendes tagjainak száma, ennek megfelelően változik az általa az adott bizottságba kinevezhető állandó póttagok száma is;

—

a képviselőcsoportot váltó képviselők nem tarthatják meg egy bizottságban betöltött azon rendes vagy póttag státuszukat, amelyeket az eredeti képviselőcsoport tagjaként betöltöttek;

—

egy bizottsági tag semmilyen körülmények között nem lehet póttagja egy másik képviselőcsoporthoz tartozó kollégájának.

210. cikk

A bizottságok feladatai

(1)

 Az állandó bizottságok a Parlament által – vagy az ülésszak elnapolásának tartama alatt az Elnök által az Elnökök Értekezlete nevében – hozzájuk utalt kérdéseket vizsgálják meg.

(2)

 Ha kettő vagy több állandó bizottság illetékes a kérdés vizsgálatára, ezek egyikét illetékes bizottságnak, a többit pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak kell nyilvánítani.

Egy kérdést egyidejűleg azonban nem lehet háromnál több bizottsághoz utalni, kivéve, ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek alapján az e szabálytól való eltérés mellett döntenek.

(3)

 Kettő vagy több bizottság vagy albizottság közösen megvitathat illetékességi körükbe tartozó ügyeket, azonban közös határozatot nem hozhatnak, kivéve, ha az 58. cikk alkalmazandó.

(4)

 A bizottságok a Parlament illetékes szerveinek hozzájárulásával egy vagy több tagjuknak tanulmánykészítési vagy tényfeltáró megbízatást adhatnak.

211. cikk

Hatásköri kérdések

(1)

 Ha egy állandó bizottság egy kérdés vizsgálatára vonatkozóan megállapítja hatásköre hiányát, illetve kettő vagy több állandó bizottság hatáskörének ütközése esetén a hatáskör kérdését a bizottsághoz való utalás plenáris ülésen történő bejelentését követő négy héten belül be kell nyújtani a Bizottsági Elnökök Értekezletéhez.

(2)

 Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlására, vagy ilyen ajánlás hiányában a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnöke javaslatára a kérdés benyújtását követő hat héten belül hoz határozatot. Ha az Elnökök Értekezlete ezen időszakon belül nem hozza meg döntését, az ajánlás elfogadottnak tekintendő.

(3)

 A bizottsági elnökök megállapodásokat köthetnek más bizottságok elnökeivel egy napirendi pontnak egy adott bizottsághoz való utalásáról, adott esetben az 57. cikk szerinti társbizottsági eljárás engedélyezéstől függően.

212. cikk

Az albizottságok

(1)

 A 206. cikkel összhangban albizottságokat lehet létrehozni. Bármely állandó vagy különbizottság, munkája érdekében és az Elnökök Értekezletének előzetes engedélyével kijelölhet egy vagy több albizottságot is, amelyeknek ezzel egyidejűleg a 209. cikkben meghatározott vonatkozó rendelkezésekkel összhangban megállapítja összetételét, valamint felelősségi körét, amelynek az anyabizottság felelősségi körébe kell tartoznia. Az albizottságok az anyabizottságnak tesznek jelentést.

(2)

 Az albizottságok eljárása megegyezik a bizottságokéval, kivéve, ha e szabályzat másként rendelkezik.

(3)

 Az albizottság összes rendes tagját az anyabizottság tagjai közül kell kiválasztani.

(4)

 A póttagok az albizottsági üléseken ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a bizottsági üléseken.

(5)

 Az anyabizottság elnöke bevonhatja az albizottságok elnökét a koordinátorok munkájába vagy megengedheti számukra az anyabizottságban olyan ügyekben folytatott vitákon az elnöklést, amelyekkel az adott albizottság foglalkozik, feltéve, hogy ezt az eljárási módot megvizsgálás céljából a bizottság elnöksége elé utalták, és az jóváhagyta.

213. cikk

A bizottságok elnökségei

(1)

 A bizottsági tagok 209. cikk alapján történő kinevezését követő első bizottsági ülésen, majd két és fél év elteltével ismét a bizottság külön választási fordulók során elnökséget választ, amely a rendes tagjai közül megválasztott elnökből és alelnökökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. A Parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell; nem megengedhető, hogy egy elnökség csak férfiakból vagy csak nőkből álljon, vagy hogy valamennyi alelnök ugyanabból a tagállamból származzon.

(2)

 Ha a jelölések száma megegyezik a betöltendő helyek számával, a választás közfelkiáltással történik. Ugyanakkor ha több jelölt is szerepel egy adott fordulóban vagy a bizottságban legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport szavazást kér, a választás titkos szavazással történik.

Egyetlen jelölt esetén a választást a leadott szavazatok abszolút többségével lehet megnyerni, amelybe a jelölt mellett és ellene leadott szavazatok számítanak.

Több jelölt esetén az első fordulóban leadott szavazatok abszolút többségét megszerző jelöltet választják meg. A második fordulóban a legtöbb szavazatot szerző jelöltet választják meg. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet választják meg.

(3)

 A Parlament tisztségviselőiről szóló alábbi cikkek értelemszerűen alkalmazandóak a bizottságokra: 14. cikk (Ideiglenes elnök), 15. cikk (Jelölés és általános rendelkezések), 16. cikk (Az Elnök megválasztása – a nyitóbeszéd), 19. cikk (A tisztségviselők megbízatásának időtartama) és 20. cikk (Üresedés).

214. cikk

Bizottsági koordinátorok

(1)

 A képviselőcsoportok minden egyes bizottságban tagjaik közül kijelölhetnek egy-egy koordinátort.

(2)

 A bizottsági koordinátorok ülését szükséges esetben a bizottság elnöke hívja össze a bizottság által meghozandó döntések előkészítésére, különös tekintettel az ügyrendi és az előadók kijelölésével kapcsolatos döntésekre. A bizottság felhatalmazhatja a koordinátorokat bizonyos döntések meghozatalára, ami alól kivételt képeznek a jelentések, az állásfoglalási indítványok, a vélemények és a módosítások elfogadásával kapcsolatos döntések.

Az alelnököket felkérhetik, hogy konzultatív szerepben részt vegyenek a bizottsági koordinátorok ülésein.

Ha nem sikerült konszenzust kialakítani, a koordinátorok a bizottság jelentős többségét képviselő többséggel járhatnak el, figyelembe véve az egyes képviselőcsoportok egymáshoz viszonyított súlyát.

Az elnök a bizottságban bejelenti a koordinátorok valamennyi határozatát és ajánlását, amelyeket kifogás hiányában elfogadottnak kell tekinteni. Ezeket megfelelően szerepeltetni kell a bizottsági ülés jegyzőkönyvében.

A független képviselők nem alkotnak a 33. cikk szerinti képviselőcsoportot, ezért tehát nem jelölhetnek ki koordinátorokat, akik az egyedüli olyan tagok, akik részt vehetnek a koordinátorok ülésein.

A független képviselők tájékoztatáshoz való jogát a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően minden esetben biztosítani kell az információk továbbításával és azzal, hogy a független képviselők titkárságának egy tagja részt vesz a koordinátorok ülésein.

215. cikk

Árnyékelőadók

A képviselőcsoportok minden jelentés esetében árnyékelőadót jelölhetnek ki, aki nyomon követi az adott jelentés menetét, és a képviselőcsoport nevében a bizottságon belül kompromisszumok kialakítására törekszik. Az árnyékelőadók nevét közölni kell a bizottság elnökével.

216. cikk

A bizottsági ülések

(1)

 A bizottság elnökének összehívására vagy az Elnök kérelmére tart ülést.

Az ülés összehívásakor a bizottság elnöke benyújtja az ülés napirendtervezetét. A bizottság az ülés elején határoz a napirendtervezetről.

(2)

 A Bizottság, a Tanács és más uniós intézmények felszólalhatnak a bizottsági üléseken a bizottság elnökének a bizottság nevében történő meghívására.

A bizottság határozata alapján az ülésen való részvétel és felszólalás céljából bármely más személy meghívható.

Az illetékes bizottság – az Elnökség jóváhagyásától függően – szakértői meghallgatást szervezhet, ha úgy ítéli meg, hogy egy ilyen meghallgatás elengedhetetlen egy adott tárgyban folytatott munkája hatékony elvégzéséhez.

(3)

 Az 56. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül, ha egy bizottság másképp nem határoz, azok a képviselők, akik jelen vannak a nem saját bizottságaik ülésein, a tanácskozásban nem vehetnek részt.

A bizottság ugyanakkor engedélyezheti e képviselők tanácsadói minőségben való részvételét az üléseiken.

(4)

 A 171. cikknek a felszólalási idő felosztására vonatkozó (2) bekezdése a bizottságokra is értelemszerűen alkalmazandó.

(5)

 Amennyiben szó szerinti jegyzőkönyv készül, arra értelemszerűen alkalmazandó a 204. cikk (2), (3) és (5) bekezdése.

217. cikk

A bizottsági ülések jegyzőkönyve

A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet a bizottság valamennyi tagja rendelkezésére kell bocsátani, és a bizottsághoz jóváhagyásra be kell nyújtani.

218. cikk

Szavazás a bizottságban

(1)

 A 65. cikk második olvasatról szóló (3) bekezdésének sérelme nélkül a bizottságban történő vizsgálatra előterjesztett módosításokat vagy elutasításra irányuló javaslattervezeteket minden esetben alá kell írnia az érintett bizottság egy rendes tagjának vagy póttagjának, vagy társaláíróként legalább egy ilyen tagnak.

(2)

 A bizottság akkor szavaz érvényesen, ha tagjainak egynegyede ténylegesen jelen van. Ha azonban a bizottságban legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport a szavazást megelőzően azt kérelmezi, a szavazás csak akkor érvényes, ha tagjainak többsége részt vesz benne.

(3)

 A bizottságban a jelentésről vagy véleményről való egyetlen és/vagy zárószavazás esetén a 190. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően név szerint kell szavazni. A módosításokról tartott és egyéb szavazások esetén kézfelemeléssel kell szavazni, kivéve, ha az elnök elektronikus szavazás mellett dönt, vagy ha a bizottságban legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport név szerinti szavazást kér.

A 218. cikk (3) bekezdésének név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (4), (7) és (9) bekezdésében említett jelentésekre a képviselők mentelmi jogára vonatkozó eljárások keretében.

(4)

 A bizottság szavazás helyett felkérheti az előadót, hogy – az előterjesztett módosítások fényében – nyújtson be a lehető legtöbb módosítást figyelembe vevő új tervezetet. A módosítások benyújtására új határidőt kell kitűzni.

219. cikk

A plenáris ülésre vonatkozó szabályok alkalmazása a bizottságokban

A szavazásról, az ügyrendi javaslatokról és az eljárási indítványokról szóló alábbi cikkek értelemszerűen alkalmazandóak a bizottságokra: 174. cikk (Az obstrukció megakadályozása), 179. cikk (Küszöbértékek), 180. cikk (Módosítások előterjesztése és ismertetése), 181. cikk (A módosítások elfogadhatósága), 182. cikk (Szavazási eljárás), 183. cikk (Módosítások szavazásra bocsátásának sorrendje), 185. cikk (1) bekezdés (Részenkénti szavazás), 186. cikk (Szavazati jog), 187. cikk (Szavazás), 189. cikk (Szavazategyenlőség), 190. cikk (3) és (4) bekezdés (Név szerinti szavazás), 191. cikk (Titkos szavazás), 192. cikk (Az elektronikus szavazatszámláló rendszer használata), 193. cikk (A szavazás vitatása), 195. cikk (Ügyrendi javaslatok), 200. cikk (Vita vagy szavazás elnapolása) és 201. cikk (Az ülés félbeszakítása vagy berekesztése).

220. cikk

Kérdések órája a bizottságban

A bizottság határozhat úgy, hogy kérdések óráját tart. A kérdések órájára vonatkozó szabályokat az egyes bizottságok maguk állapítják meg.

221. cikk

A Parlamenthez beérkező bizalmas információk zárt bizottsági ülésen történő parlamenti bizottsági vizsgálatára vonatkozó eljárás

(1)

 Ha a Parlamentnek jogi kötelezettsége, hogy bizalmas információként kezelje a hozzá eljuttatott információkat, az illetékes bizottság elnöke automatikusan a (3) bekezdésben megállapított bizalmas eljárást alkalmazza.

(2)

 Az (1) bekezdés sérelme nélkül az eljuttatott információk „bizalmas információként” való kezelésére vonatkozó jogi kötelezettség hiányában minden bizottság jogosult a (3) bekezdésben említett bizalmas eljárás alkalmazására egy tagjának az általa megjelölt információra vagy dokumentumra vonatkozó, írásban vagy szóban tett kérelme alapján. Ilyen esetben a bizalmas eljárás alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához a jelen lévő tagok kétharmados többsége szükséges.

(3)

 Ha a bizottság elnöke bizalmas eljárás alkalmazása mellett határozott, akkor az ülést zárt ajtók mögött kell megtartani, és azon csak a bizottság tagjai és adott esetben póttagjai vehetnek részt. A bizottság az alkalmazandó intézményközi jogi kerettel összhangban dönthet úgy, hogy a 216. cikk (3) bekezdése értelmében más képviselők is részt vehetnek az ülésen. Az ülésen az elnök által előzetesen kijelölt olyan személyek is részt vehetnek, akiknek rendelkezniük kell a szükséges információkkal, a bizalmas információk Parlament általi kezelésére vonatkozó alkalmazandó szabályokból fakadó korlátozások kellő tiszteletben tartása mellett. A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és annál magasabb minősítésű adatok megtekintése tekintetében, illetve az intézményközi jogi keretből fakadó különleges hozzáférési korlátozások esetében további megszorítások is alkalmazhatók.

A dokumentumokat az ülés elején ki kell osztani, majd az ülés végén össze kell gyűjteni. A dokumentumokat meg kell számozni. Semmiféle feljegyzés és fénymásolat nem készíthető.

Az ülés jegyzőkönyve nem tehet említést a bizalmas eljárás alá vont ügy tárgyalásáról. Kizárólag az esetlegesen e tárgyban hozott határozatot lehet jegyzőkönyvbe venni.

(4)

 A titoktartási kötelezettség megszegésére általánosságban vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a bizalmas eljárást alkalmazó bizottságból legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérheti a titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát. E kérelem a következő bizottsági ülés napirendjére tűzhető. A bizottság tagjai többségével határozhat úgy, hogy a 11. és a 176. cikk értelmében az ügyet vizsgálat céljából az Elnök elé terjeszti.

Ez a cikk abban a mértékben alkalmazandó, amennyiben a bizalmas információk kezelésére vonatkozó jogi keret lehetővé teszi a bizalmas információ megtekintését zárt ülésen, biztonságos helyiségeken kívül.

222. cikk

A polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos közmeghallgatások és viták

(1)

 Amikor a Bizottság a 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (52) 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban polgári kezdeményezést tett közzé az e célra szolgáló nyilvántartásban, az Európai Parlament elnöke a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének javaslatára:

a)

megbízza a VI. mellékletnek megfelelően a téma szerint illetékes bizottságot a 211/2011/EU rendelet 11. cikkében említett közmeghallgatás megszervezésével; a petíciók tárgyában illetékes bizottság automatikusan társbizottsággá válik az 57. cikkben foglaltaknak megfelelően;

b)

abban az esetben, ha két vagy több, az e célra szolgáló nyilvántartásban a 211/2011/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közzétett polgári kezdeményezés tárgya hasonló, a szervezőkkel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy közös közmeghallgatást kell szervezni, amelyen az összes érintett polgári kezdeményezéssel azonos feltételek mellett kell foglalkozni.

(2)

 A téma szerint illetékes bizottság:

a)

megvizsgálja, hogy a Bizottság a 211/2011/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban megfelelő szinten fogadta-e a szervezőket;

b)

szükség esetén a Bizottsági Elnökök Értekezletének támogatásával gondoskodik arról, hogy a Bizottság megfelelően részt vegyen a közmeghallgatás megszervezésében, és hogy a meghallgatáson megfelelő szinten képviselve legyen.

(3)

 A téma szerint illetékes bizottság elnöke a kezdeményezésnek a Bizottsághoz a 211/2011/EU rendelet 9. cikkével összhangban történő benyújtásától számított három hónapon belül egy megfelelő időpontban összehívja a közmeghallgatást.

(4)

 Az illetékes bizottság a Parlamentben megszervezi a közmeghallgatást, adott esetben az Unió azon más intézményeivel és szerveivel együtt, amelyek azon részt kívánnak venni. Más érdekelt feleket is meghívhat.

A téma szerint illetékes bizottság felkér egy a szervezőket képviselő csoportot, amelynek a 211/2011/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett kapcsolattartó személyek közül legalább az egyik tagja, hogy a meghallgatáson ismertesse a kezdeményezést.

(5)

 Az Elnökség a Bizottsággal együtt megállapított szabályok szerint szabályokat fogad el a felmerülő költségek megtérítése vonatkozásában.

(6)

 Az Elnök és a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az e cikkben foglalt hatásköreiket átruházhatják az egyik alelnökre, illetve egy másik bizottság elnökére.

(7)

 Amennyiben az 57. vagy az 58. cikkben foglalt feltételek teljesülnek, e rendelkezések a többi bizottságra is értelemszerűen alkalmazandók. A 210. és 211. cikket is alkalmazni kell.

A 25. cikk (9) bekezdése a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos közmeghallgatásokra nem alkalmazandó.

(8)

 A Parlament a 211/2011/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a vonatkozó nyilvántartásban közzétett polgári kezdeményezésről a nyilvános meghallgatást követő plenáris ülésen vitát tart, és már a vita napirendre tűzésekor határoz arról, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e majd le. A Parlament nem zárja le állásfoglalással a vitát, ha ugyanezen vagy a következő plenáris ülés napirendjén azonos vagy hasonló tárgyú jelentés szerepel, kivéve, ha az Elnök kivételes indokok alapján más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, akkor a téma szerint illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 132. cikk (3)–(8) bekezdése az állásfoglalási indítványok előterjesztéséről és a róluk tartott szavazásokról értelemszerűen alkalmazandó.

(9)

 A Bizottságnak az adott polgári kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit felvázoló közleményét követően, a Parlament értékeli a Bizottság által a közlemény eredményeként tett lépéseket. Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő megfelelő javaslatot a polgári kezdeményezésről, a téma szerint illetékes bizottság a polgári kezdeményezés szervezőivel konzultálva meghallgatást szervezhet. A Parlament ezen kívül dönthet arról, hogy tart-e plenáris vitát, és hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A (8) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó. A Parlament dönthet úgy is, hogy él az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti jogával, ezáltal elindítva az ezen eljárási szabályzat 47. cikkében meghatározott eljárást.

2. FEJEZET

Parlamentközi küldöttségek

223. cikk

A Parlamentközi küldöttségek létrehozása és feladatköre

(1)

 Az Elnökök Értekezletének javaslata alapján a Parlament állandó parlamentközi küldöttségeket hoz létre, és feladataik figyelembevételével határoz jellegükről és tagjaik számáról. A tagokat a képviselőcsoportok és a független képviselők nevezik ki a Parlament újraválasztását követő első vagy második plenáris ülésen, egy parlamenti ciklusra.

(2)

 A képviselőcsoportok biztosítják a tagállamok, a politikai nézetek és a nemek lehető legméltányosabb képviseletét. A küldöttségek tagjainak legfeljebb egyharmada lehet ugyanolyan állampolgárságú. A 209. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3)

 A küldöttségek elnökségeit a 213. cikk szerint az állandó bizottságokra megállapított eljárásnak megfelelően kell kialakítani.

(4)

 Az egyes küldöttségek általános hatáskörét a Parlament határozza meg. A Parlament e hatásköröket bármikor kiterjesztheti vagy korlátozhatja.

(5)

 A küldöttségek munkájának lehetővé tételéhez szükséges végrehajtási rendelkezéseket a Küldöttségi Elnökök Értekezlete javaslata alapján az Elnökök Értekezlete fogadja el.

(6)

 A küldöttség elnöke a küldöttség tevékenységéről a külpolitikai ügyekben illetékes bizottságnak rendszeresen jelentést készít.

(7)

 A küldöttség elnöke számára lehetőséget kell biztosítani a bizottságban való felszólalásra, ha olyan pont van napirenden, amely a küldöttség hatáskörébe tartozó területet érint. Ugyanez vonatkozik a küldöttség ülésein e bizottság elnökére vagy előadójára.

224. cikk

A parlamenti vegyes bizottságok

(1)

 Az Európai Parlament parlamenti vegyes bizottságokat hozhat létre az Unióval társult államok vagy olyan államok parlamentjeivel, amelyekkel az Unió csatlakozási tárgyalásokat kezdett.

Az ilyen bizottságok a résztvevő parlamentek részére ajánlásokat fogalmazhatnak meg. Az Európai Parlament esetében ezeket az ajánlásokat az illetékes bizottsághoz kell utalni, amely a teendőkről szóló javaslatokat terjeszt elő.

(2)

 A különböző parlamenti vegyes bizottságok általános feladatkörét az Európai Parlament a harmadik országokkal kötött megállapodásokkal összhangban határozza meg.

(3)

 A parlamenti vegyes bizottságokra a kérdéses megállapodásban megállapított eljárások vonatkoznak. Az ilyen eljárások az Európai Parlament küldöttsége és az érintett parlament küldöttsége közötti egyenlőség elvén alapulnak.

(4)

 A parlamenti vegyes bizottságok eljárási szabályzatukat maguk alkotják meg, és az Európai Parlament Elnökségéhez, a harmadik ország érintett parlamentjében pedig annak illetékes szervéhez nyújtják be jóváhagyás végett.

(5)

 Az Európai Parlament parlamenti vegyes bizottságokba delegált küldöttsége tagjainak kinevezése, és e küldöttségek elnökségének megalakítása a parlamentközi küldöttségek részére megállapított eljárás szerint történik.

225. cikk

Együttműködés az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével

(1)

 A Parlament szervei – különösen a bizottságai – a munka hatékonyabbá tétele és a párhuzamos munkavégzés elkerülése céljából a közös érdekeket érintő területeken együttműködnek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének megfelelő szerveivel.

(2)

 Az együttműködéshez szükséges intézkedéseket az Elnökök Értekezlete az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hatáskörrel rendelkező szerveinek egyetértésével határozza meg.

IX. CÍM

PETÍCIÓK

226. cikk

A petíciós jog

(1)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikkével összhangban bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel közösen petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az Európai Unió tevékenységi területére tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben.

(2)

 A Parlamenthez intézett petíciókban fel kell tüntetni petíció valamennyi benyújtójának a nevét és lakcímét.

(3)

 Amennyiben a Parlamenthez érkezett beadványból nyilvánvalóan kiderül, hogy azt nem petíciónak szánták, azt nem kell petícióként nyilvántartásba venni; ehelyett azt haladéktalanul el kell juttatni a megfelelő szervezeti egységhez további feldolgozás céljából.

(4)

 Ha a petíciót több természetes vagy jogi személy írja alá, az aláírók kijelölnek egy képviselőt és helyetteseket, akik e cím alkalmazásában a petíció benyújtóinak tekintendők.

Ha nem jelölnek ki képviselőt, az első aláírót vagy egy másik megfelelő személyt kell a petíció benyújtójának tekinteni.

(5)

 A petíció bármelyik benyújtója bármikor visszavonhatja a petícióról aláírását.

Ha a petíció valamennyi benyújtója visszavonja aláírását, a petíció semmissé válik.

(6)

 A petíciót az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén, írásban kell megfogalmazni.

A más nyelven írt petíciót csak abban az esetben vizsgálják meg, ha ahhoz a petíció benyújtója fordítást mellékel a hivatalos nyelvek egyikén. A Parlamentnek a petíció benyújtójával folytatott levelezése azon a hivatalos nyelven zajlik, amelyen a fordítás készült.

Az Elnökség dönthet úgy, hogy a petíciókat vagy a petíciók benyújtóival folytatott levelezést más olyan nyelveken is meg lehet fogalmazni, amelyek egy adott tagállam területének egészén vagy egy részén a tagállam alkotmányos rendjének megfelelően hivatalos nyelvek.

(7)

 A petíciókat postai úton vagy a parlamenti honlapon rendelkezésre bocsátott petíciós portálon keresztül lehet benyújtani, amely útmutatást ad a petíció benyújtójának a petíció (1) és (2) bekezdésnek megfelelő megfogalmazásához.

(8)

 Ha hasonló témában több petíciót nyújtanak be, azokat együttesen lehet kezelni.

(9)

 A (2) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő petíciókat a beérkezés sorrendjében nyilvántartásba kell venni. A feltételeknek meg nem felelő petíciókat irattárba kell helyezni, és a petíció benyújtóját ennek indokairól tájékoztatni kell.

(10)

 A nyilvántartásba vett petíciókat az Elnök a petíciók tárgyában illetékes bizottsághoz utalja, amely először az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikkével összhangban megállapítja a petíció elfogadhatóságát.

Ha a bizottság nem jut egyetértésre a petíció elfogadhatóságát illetően, a bizottsági tagok legalább egyharmadának kérelme alapján a petíciót elfogadhatónak kell nyilvánítani.

(11)

 A bizottság által elfogadhatatlannak nyilvánított petíciókat irattárba kell helyezni. A petíció benyújtóját tájékoztatni kell a határozatról és indokairól. Adott esetben alternatív jogorvoslati lehetőségeket lehet javasolni.

(12)

 A petíciók nyilvántartásba vételüket követően nyilvános dokumentummá válnak, és a petíció benyújtójának, az esetleges társaláíróknak és támogatóknak a nevét és a petíció tartalmát a Parlament az átláthatóság biztosítása érdekében közzéteheti. A petíció benyújtóját, társaláíróit és támogatóit erről megfelelően tájékoztatni kell.

(13)

 A (12) bekezdéstől eltérően, a petíció benyújtója, társaláírója vagy támogatója a magánélet védelme érdekében kérheti nevének bizalmas kezelését, amit a Parlamentnek tiszteletben kell tartania.

Ha a petíció benyújtójának panaszát azért nem lehet kivizsgálni, mert kérte nevének bizalmas kezelését, akkor a további lépésekről a petíció benyújtójával konzultálni kell.

(14)

 A harmadik felek jogainak védelmében a Parlament saját kezdeményezésre vagy az érintett harmadik fél kérésére anonimizálhat egy petíciót és/vagy az abban szereplő további adatokat, ha azt szükségesnek ítéli.

(15)

 A Parlamenthez intézett olyan petíciókat, amelyeket olyan természetes, illetve jogi személyek nyújtanak be, akik nem az Európai Unió polgárai, és a tagállamok területén lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel sem rendelkeznek, külön kell nyilvántartásba venni és irattárba helyezni. Az Elnök az előző hónapban érkezett ilyen petíciókról tárgyuk megjelölésével készült havi jegyzéket küld a bizottságnak. A bizottság a megvizsgálni kívánt petíciókat bekérheti.

227. cikk

A petíciók vizsgálata

(1)

 Az elfogadható petíciókat a petíciók tárgyában illetékes bizottság szokásos tevékenysége keretében megvizsgálja, rendes ülésen tartott vita, vagy írásbeli eljárás keretében. A petíció benyújtóit meg lehet hívni a bizottság üléseire, ha a petíciót megvitatják, illetve saját maguk is kérhetik részvételüket. A bizottság elnöke engedélyezheti a petíció benyújtóinak felszólalását.

(2)

 A bizottság határozhat úgy, hogy egy elfogadhatónak nyilvánított petícióról rövid állásfoglalási indítványt terjeszt a Parlament elé, feltéve, hogy erről előzetesen tájékoztatják a Bizottsági Elnökök Értekezletét és ez ellen az Elnökök Értekezlete nem emel kifogást. Ezen állásfoglalási indítványokat fel kell venni az azok bizottsági elfogadását követően legkésőbb nyolc héten belül sorra kerülő plenáris ülés napirendtervezetébe. Az állásfoglalási indítványokat egyetlen alkalommal történő szavazásra kell bocsátani. Az Elnökök Értekezlete javasolhatja a 160. cikk alkalmazását, ellenkező esetben az állásfoglalási indítványokat vita nélkül kell szavazásra bocsátani.

(3)

 Ha a bizottság az 54. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően saját kezdeményezésű jelentést szándékozik készíteni egy elfogadhatónak nyilvánított petícióról, amely különösen az uniós jog alkalmazásával vagy értelmezésével, illetve a hatályos jog javasolt módosításaival foglalkozik, a téma szerint illetékes bizottságot az 56. és az 57. cikkel összhangban be kell vonni a munkába. A bizottság szavazás nélkül fogadja el a téma szerint illetékes bizottságtól kapott, az állásfoglalási indítvány azon részeire irányuló javaslatokat, amelyek az uniós jog alkalmazásával vagy értelmezésével, illetve a hatályos jog javasolt módosításaival foglalkoznak. Ha a bizottság nem fogadja el e javaslatokat, a téma szerint illetékes bizottság közvetlenül előterjesztheti azokat a Parlamentnek.

(4)

 Az aláírók petíciós portálon támogatásukról biztosíthatnak egy elfogadhatónak nyilvánított petíciót vagy támogatásukat visszavonhatják. E portált a Parlament honlapján elérhetővé kell tenni.

(5)

 A bizottság felkérheti a Bizottságot, hogy nyújtson számára segítséget, különösen az uniós jog alkalmazásával és tiszteletben tartásával kapcsolatos részletes felvilágosítás, valamint a petíció tárgyával kapcsolatos valamennyi információ és dokumentum átadása révén. A Bizottság képviselőit meg kell hívni a bizottság üléseire.

(6)

 A bizottság kérheti, hogy az Elnök intézkedésre vagy válaszadásra továbbítsa véleményét vagy ajánlását a Bizottságnak, a Tanácsnak vagy az adott tagállami hatóságnak.

(7)

 A bizottság évente beszámol a Parlamentnek tanácskozásainak eredményéről, és adott esetben a Parlament által hozzá utalt petíciókkal kapcsolatban a Tanács vagy a Bizottság által hozott intézkedésekről.

Az elfogadható petíciót megvizsgálásának befejezését követően a bizottság döntése alapján lezártnak kell nyilvánítani.

(8)

 A petíció benyújtóját tájékoztatni kell a bizottság valamennyi vonatkozó határozatáról és azok indokairól.

(9)

 A bizottság határozata alapján újból meg lehet nyitni egy petíciót, amennyiben a petícióval kapcsolatban új releváns tények jutnak a tudomására és a petíció benyújtója ezt kéri.

(10)

 A bizottság – tagjainak többségével – útmutatást fogad el a petíciók eljárási szabályzatnak megfelelő kezelése érdekében.

228. cikk

Tényfeltáró látogatások

(1)

 Petíciók kivizsgálása, ténymegállapítás vagy megoldások keresése céljából a bizottság tényfeltáró látogatásokat szervezhet az elfogadhatónak nyilvánított és a bizottságban már megvitatott petíciók által érintett tagállamokba vagy régiókba. A tényfeltáró látogatások főszabályként több petícióban felvetett ügyekkel foglalkoznak. A bizottsági küldöttségek Európai Unión belüli utazásaira a vonatkozó elnökségi szabályok alkalmazandók.

(2)

 Az úti cél szerinti tagállamban megválasztott képviselők nem vehetnek részt a küldöttségben. E képviselők számára engedélyezhető, hogy nem hivatalos minőségben elkísérjék a küldöttséget.

(3)

 Minden látogatás után a küldöttség hivatalos tagjai jelentést készítenek a kiküldetésről. A küldöttség vezetője hangolja össze a jelentés megszövegezését, és annak tartalmát illetően a küldöttség hivatalos tagjai között – őket egyenrangúként kezelve – egyetértésre törekszik. Egyetértés hiányában a küldöttségi jelentésnek tartalmaznia kell az eltérő értékeléseket.

A küldöttségben nem hivatalos minőségben részt vevő képviselők nem vehetnek részt a jelentés megszövegezésében.

(4)

 A küldöttségi jelentést és az esetleges ajánlásokat be kell nyújtani a bizottságnak. A bizottság tagjai az ajánlásokhoz módosításokat terjeszthetnek elő, a jelentésnek a küldöttség által megállapított tényekkel kapcsolatos részeihez azonban nem.

A bizottság először az ajánlásokhoz fűzött módosításokról szavaz, amennyiben vannak ilyenek, majd pedig a küldöttségi jelentés egészéről.

A küldöttségi jelentést jóváhagyás esetén tájékoztatás céljából továbbítani kell az Elnöknek.

229. cikk

A petíciók bejelentése

(1)

 A 226. cikk (9) bekezdésében említett nyilvántartásba vett petíciókat és az egyes petíciókkal kapcsolatban követendő eljárásról szóló főbb határozatokat a plenáris ülésen be kell jelenteni. Az ilyen bejelentéseket fel kell jegyezni az ülés menetéről készült jegyzőkönyvbe.

(2)

 A nyilvántartásba vett petíciók címét és szövegük összefoglalóját a vélemények szövegével és a petíciók vizsgálatával kapcsolatban továbbított legfontosabb határozatokkal együtt a nyilvánosság számára a Parlament honlapján elérhető petíciós portálon hozzáférhetővé kell tenni.

230. cikk

Polgári kezdeményezés

(1)

 Amikor a Parlament tájékoztatást kap arról, hogy a Bizottságot az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdése alapján és a 211/2011/EU rendelettel összhangban felkérték egy jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére, a petíciók tárgyában illetékes bizottság megvizsgálja, hogy mindez befolyással van-e munkájára, és adott esetben értesíti erről azokat a személyeket, akik kapcsolódó ügyekben petíciót nyújtottak be.

(2)

 Azokat a javasolt polgári kezdeményezéseket, amelyeket a 211/2011/EU rendelet 4. cikkének megfelelően nyilvántartásba vettek, azonban az előírt valamennyi vonatkozó eljárás és feltétel teljesítésének hiányában nem nyújthatók be a Bizottságnak e rendelet 9. cikkével összhangban, a petíciók tárgyában illetékes bizottság megvizsgálhatja, amennyiben az ügy további vizsgálatát helyénvalónak ítéli. A 226., a 227., a 228. és a 229. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

X. CÍM

AZ OMBUDSMAN

231. cikk

Az ombudsman megválasztása

(1)

 Minden parlamenti ciklus kezdetén, illetve az ombudsman elhalálozása, lemondása vagy felmentése esetén az Elnök az ombudsman hivatalára történő jelölésre irányuló felhívást bocsát ki, és határidőt állapít meg a jelölések benyújtására. A jelölésre irányuló felhívást közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

 A jelölést legalább 40 képviselőnek kell támogatnia, akik legalább két tagállam állampolgárai közül kerülnek ki.

Egy képviselő csak egy jelölést támogathat.

A jelölések mindazokat a dokumentumokat tartalmazzák, amelyekből bizonyossággal megállapítható, hogy a jelölt a 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (53) 6. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tesz.

(3)

 A jelöléseket az illetékes bizottsághoz továbbítják. A jelölteket támogató képviselők teljes listáját kellő időben nyilvánosságra kell hozni.

(4)

 Az illetékes bizottság kérheti a jelöltek meghallgathatását. Az ilyen meghallgatások minden képviselő számára nyilvánosak.

(5)

 Az elfogadható jelöléseket betűrendben tartalmazó jegyzéket ezt követően benyújtják a Parlamenthez szavazásra.

(6)

 Az ombudsmant a leadott szavazatok többségével választják meg.

Ha az első két fordulót követően nem választottak meg egyetlen jelöltet sem, a továbbiakban kizárólag a második fordulóban legtöbb szavazatot szerzett két jelöltre lehet szavazni.

Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt élvez elsőbbséget.

(7)

 A szavazás megkezdése előtt az Elnök meggyőződik arról, hogy az összes parlamenti képviselő legalább fele jelen van-e.

(8)

 Az ombudsman hivatalát – elhalálozás vagy felmentés esetét kivéve – utóda hivatalba lépéséig látja el.

232. cikk

Az ombudsman tevékenysége

(1)

 Az illetékes bizottság megvizsgálja a 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően az ombudsman által a tudomására hozott hivatali visszásságokkal kapcsolatos eseteket, amelyekről az 54. cikk értelmében jelentést készíthet.

Az illetékes bizottság a 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat 3. cikke (8) bekezdésének megfelelően minden éves ülésszak végén tanulmányozza az ombudsman által benyújtott, a vizsgálatai eredményét tartalmazó jelentést. Az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek, amennyiben úgy véli, hogy a Parlamentnek állást kell foglalnia a jelentés valamely elemével kapcsolatban.

(2)

 Az ombudsman az illetékes bizottságot kérelmére tájékoztathatja, illetve az illetékes bizottság az ombudsmant annak saját kezdeményezésére meghallgathatja.

233. cikk

Az ombudsman felmentése

(1)

 Az összes parlamenti képviselő egytizede kérheti az ombudsman felmentését, ha már nem felel meg a feladata ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelességszegést követ el. Ha a megelőző két hónapban már szavaztak egy, az ombudsman felmentésére irányuló kérelemről, akkor csak ilyen irányú kérelmet csak az összes parlamenti képviselő legalább egyötöde terjeszthet újból elő.

(2)

 A kérelmet az ombudsmanhoz és az illetékes bizottsághoz továbbítják, amely – ha tagjai többsége úgy határoz, hogy az indokolás megalapozott – jelentést nyújt be a Parlamenthez. Az ombudsmant – kérelmére – a jelentés szavazásra bocsátását megelőzően meghallgatják. A Parlament a vitát követően titkos szavazással határoz.

(3)

 A szavazás előtt az Elnök meggyőződik arról, hogy az összes parlamenti képviselő legalább fele jelen van-e.

(4)

 Ha a szavazás eredménye az ombudsman felmentése mellett szól, és az ennek ellenére nem mond le, az Elnök legkésőbb a szavazást követő plenáris ülésen az ombudsman felmentésének haladéktalan elrendelésére irányuló kérelemmel fordul a Bírósághoz.

Az ombudsman lemondásával az eljárás megszűnik.

XI. CÍM

A PARLAMENT FŐTITKÁRSÁGA

234. cikk

A Parlament Főtitkársága

(1)

 A Parlament munkáját az Elnökség által kinevezett főtitkár segíti.

A főtitkár az Elnökség előtt ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy feladatait lelkiismeretesen és teljesen pártatlanul látja el.

(2)

 Az Elnökség által meghatározott összetételű és szervezetű Főtitkárságot a főtitkár vezeti.

(3)

 Az Elnökség meghatározza a Parlament Főtitkárságának létszámtervét, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak szolgálati jogviszonyára és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket

A Parlament elnöke erről megfelelően tájékoztatja az Európai Unió illetékes intézményeit.

XII. CÍM

AZ EURÓPAI SZINTŰ POLITIKAI PÁRTOKKAL KAPCSOLATOS JOGKÖR ÉS FELELŐSSÉG

235. cikk

Az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal kapcsolatos jogkör és felelősség (54)

(1)

 Amennyiben a költségvetési rendelet 65. cikkének (1) bekezdése értelmében a Parlament úgy határoz, hogy fenntartja magának a jogot a kiadások engedélyezésére, az Elnökségén keresztül kell fellépnie.

Ennek alapján az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (55) 17., 18. és 24. cikke, 27. cikkének (3) bekezdése és 30. cikke szerinti határozatok elfogadásában az Elnökség az illetékes.

Az e bekezdés alapján az Elnökség által elfogadott egyedi határozatokat az Elnökség nevében az Elnök írja alá, és azokról az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke értelmében értesíteni kell a kérelmezőt vagy a kedvezményezettet. Az említett Szerződés 296. cikkének második bekezdése értelmében az egyedi határozatokban fel kell tüntetni az azok alapját képező indokokat.

Az Elnökség bármikor kérheti az Elnökök Értekezletének véleményét.

(2)

 A Parlament összes képviselőjének egynegyede kérelmére, amennyiben legalább három képviselőcsoportot képviselnek, a Parlament szavazást tart arról a határozatról, amelyben az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében felkéri az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot annak ellenőrzésére, hogy valamely, nyilvántartásba vett európai politikai párt vagy nyilvántartásba vett európai politikai alapítvány megfelel-e az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek.

(3)

 Legalább 50 polgárból álló csoport a 1141/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján indokolással ellátott kérelmet nyújthat be, amelyben felkéri a Parlamentet a (2) bekezdésben említett ellenőrzés kérelmezésére. Ezt az indokolással ellátott kérelmet képviselők nem terjeszthetik be és nem írhatják alá. A kérelemnek alapos ténybeli bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem felel meg a (2) bekezdésben említett feltételeknek.

Az Elnök a polgárok csoportjaitól származó elfogadható kérelmeket továbbítja a további vizsgálatért felelős bizottsághoz.

E vizsgálatot az Elnök általi továbbítástól számított négy hónapon belül le kell folytatni, és ezt követően az illetékes bizottság a tagjai többségével (akiknek legalább három képviselőcsoportot kell képviselniük) javaslatot terjeszthet elő a kérelemmel kapcsolatos további teendőkre vonatkozóan, és erről tájékoztatja az Elnököt.

A polgárok csoportját tájékoztatni kell a bizottság vizsgálatának eredményéről.

Az Elnök a bizottság javaslatának kézhezvétele után közleményben ismerteti a Parlamenttel a kérelmet.

E közleményt követően a Parlament a leadott szavazatok többségével határoz arról, hogy benyújt-e kérelmet az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatósághoz.

A bizottság iránymutatást fogad el a polgárok csoportjaitól származó ilyen kérelmek kezelésére vonatkozóan.

(4)

 A Parlament összes képviselőjének egynegyede kérelmére, amennyiben legalább három képviselőcsoportot képviselnek, a Parlament szavazást tart az arról szóló indokolt határozatra irányuló javaslatról, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében a határozatról szóló értesítés megküldésétől számított három hónapon belül kifogást emel-e az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság azon határozata ellen, hogy egy európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt töröl a nyilvántartásból.

Az indokolással ellátott határozatra irányuló javaslatot a illetékes bizottság terjeszti elő. Amennyiben ezt a javaslatot elutasítják, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.

(5)

 Az illetékes bizottság által előterjesztett javaslat alapján az Elnökök Értekezlete az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében kijelöli a független kiemelkedő személyek bizottságának két tagját.

XIII. CÍM

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

236. cikk

Az eljárási szabályzat alkalmazása

(1)

 Ha az eljárási szabályzat alkalmazása és értelmezése során kétség merül fel, az Elnök az ügyet vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz utalhatja.

A bizottsági elnökök is így járhatnak el, ha a bizottság munkája során hasonló, a bizottság munkájával kapcsolatos kétség merül fel.

(2)

 Az illetékes bizottság határoz, hogy szükséges-e az eljárási szabályzathoz módosítást javasolni. Ebben az esetben a 237. cikknek megfelelően jár el.

(3)

 Ha a bizottság úgy határoz, hogy a hatályos szabályzat rendelkezéseinek értelmezése elegendő, az értelmezést továbbítja az Elnöknek, aki erről a következő plenáris ülésen tájékoztatja a Parlamentet.

(4)

 Ha egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő a bizottság értelmezését az annak bejelentését követő 24 órás időszakon belül vitatja, a kérdést a plenáris ülésen szavazásra kell bocsátani. A szöveget egyszerű többséggel fogadják el, azzal a feltétellel, hogy az összes parlamenti képviselő legalább egyharmada jelen van. Elutasítás esetén az ügyet vissza kell utalni a bizottsághoz.

(5)

 A nem vitatott, vagy a Parlament által elfogadott értelmezéseket dőlt betűvel szedve a megfelelő cikkhez vagy cikkekhez magyarázatként kell mellékelni.

(6)

 Ezen értelmezések az érintett cikkek későbbi alkalmazása és értelmezése szempontjából irányadónak számítanak.

(7)

 Az eljárási szabályzatot és az értelmezéseket az illetékes bizottság rendszeresen felülvizsgálja.

(8)

 Ha a szabályzat meghatározott számú képviselőre jogokat ruház, ezt a számot automatikusan a képviselők létszámának módosításával arányosan, a legközelebbi egész számra kell módosítani, különösen az Európai Unió egyes bővítései után.

237. cikk

Az eljárási szabályzat módosítása

(1)

 E szabályzathoz és mellékleteihez minden képviselő javasolhat módosításokat, adott esetben rövid indokolással ellátva.

Az illetékes bizottság megvizsgálja a módosításokat, és határoz a Parlamenthez történő benyújtásukról.

A 180., a 181. és a 183. cikk alkalmazása során az ilyen módosítások plenáris ülésen történő vizsgálatakor, az e cikkekben szereplő, az „eredeti szöveg”-re vagy a „kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat”-ra történő hivatkozások az éppen hatályban levő rendelkezésre való hivatkozásoknak tekintendők.

(2)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikkével összhangban e szabályzat módosításai csak az összes parlamenti képviselő többségének szavazatával fogadhatók el.

(3)

 Ha a szavazáskor másként nem rendelkeznek, e szabályzat és a hozzá kapcsolódó mellékletek módosításai az elfogadásukat követő plenáris ülés első napján lépnek hatályba.

XIV. CÍM

VEGYES RENDELKEZÉSEK

238. cikk

Az Unió jelképe

(1)

 A Parlament elismeri és sajátjaként fogadja el az Unió alábbi jelképeit:

—

a zászlót, amely kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll;

—

a himnuszt, amely Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapul;

—

az „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatot.

(2)

 A Parlament május 9-én megünnepli az Európa-napot.

(3)

 A zászlót el kell helyezni minden parlamenti épületen, és használni kell a hivatalos események alkalmával. A zászlót a Parlament minden üléstermében el kell helyezni.

(4)

 A himnuszt minden alakuló ülés és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor el kell játszani, különösen az állam- és kormányfők vagy a bővítést követően az új tagállamok üdvözlésére.

(5)

 A jelmondatot fel kell tüntetni a Parlament hivatalos dokumentumain.

(6)

 A jelképek parlamenti használatának további lehetőségeit az Elnökség vizsgálja meg. E cikk végrehajtásának részletes szabályait az Elnökség állapítja meg.

239. cikk

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése

Az Elnökség elfogad egy, a nemek közötti egyenlőség szempontjait a Parlament valamennyi tevékenysége során, minden szinten és minden szakaszban érvényesítő cselekvési tervet. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet kétévente ellenőrizni kell és legalább ötévente felül kell vizsgálni.

240. cikk

Befejezetlen ügyek

A választásokat megelőző utolsó plenáris ülés végével a Parlament befejezetlen ügyei – a második bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – érvényüket vesztettnek tekintendők.

Az Elnökök Értekezlete minden parlamenti ciklus kezdetekor a parlamenti bizottságok vagy más intézmények indokolt kérelmére az ilyen befejezetlen ügyek tárgyalásának újrakezdéséről vagy folytatásáról határoz.

E rendelkezéseket a petíciókra, polgári kezdeményezésekre és határozatot nem igénylő szövegekre nem kell alkalmazni.

241. cikk

Helyesbítések

(1)

 Ha egy Parlament által elfogadott szövegben hibát fedeznek fel, az Elnök – adott esetben – helyesbítéstervezetet utal az illetékes bizottság elé.

(2)

 Ha egy Parlament által elfogadott és más intézmények által jóváhagyott szövegben hibát fedeznek fel, akkor a szükséges helyesbítésekhez az Elnök kikéri ezen intézmények jóváhagyását, mielőtt az (1) bekezdés szerint eljárna.

(3)

 Az illetékes bizottság megvizsgálja, és a Parlament elé terjeszti a helyesbítéstervezetet, ha megállapítást nyert, hogy hiba történt, amely a javasolt módon helyesbíthető.

(4)

 A helyesbítést a soron következő plenáris ülésen bejelentik. A helyesbítést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bejelentésétől számított huszonnégy órán belül sem valamelyik képviselőcsoport, sem legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő nem nyújt be kérelmet szavazásra bocsátására. Ha a helyesbítést nem fogadják el, akkor visszautalják az illetékes bizottsághoz. Az módosított helyesbítést javasolhat, vagy lezárhatja az eljárást.

(5)

 Az elfogadott helyesbítést oly módon kell közzétenni, ahogyan a tárgyát képező szöveget. A 79. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács közötti, 2002. november 20-i intézményközi megállapodás a biztonsági és védelmi politika területén az Európai Parlamentnek a Tanács minősített információjához történő hozzáférésről (HL C 298., 2002.11.30., 1. o.).

Az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, 2010. október 20-i keretmegállapodás (HL L 304., 2010.11.20., 47. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács közötti, 2014. március 12-i intézményközi megállapodás a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő kérdésekkel kapcsolatos tanácsi minősített adatoknak az Európai Parlament részére történő továbbításáról és ezen adatoknak az Európai Parlament általi kezeléséről (HL C 95., 2014.4.1., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament 2002. október 23-i határozata a Parlament biztonsági és védelmi politika területére vonatkozó minősített tanácsi információkhoz való hozzáférését szabályozó intézményközi megállapodás végrehajtásáról (HL C 298., 2002.11.30., 4. o.).

Az Elnökség 2013. április 15-i határozata a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályokról (HL C 96., 2014.4.1., 1. o.).

(4)  Lásd a II. mellékletet.

(5)  Lásd az I. mellékletet.

(6)  2014. április 16-i megállapodás az Európai Parlament és a Bizottság között az átláthatósági nyilvántartásról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek számára (HL L 277., 2014.9.19., 11. o.).

(7)  A Parlament 1999. november 18-i határozata a csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről.

(8)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodás (HL L 136., 1999.5.31., 15. o.).

(9)  A 14. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 213. cikk (3) bekezdését).

(10)  A 15. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 213. cikk (3) bekezdését).

(11)  A 16. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 213. cikk (3) bekezdését).

(12)  A 19. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 213. cikk (3) bekezdését).

(13)  A 20. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 213. cikk (3) bekezdését).

(14)  Lásd az I. mellékletet.

(15)  2010. október 20-i keretmegállapodás az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról (HL L 304., 2010.11.20., 47. o.).

(16)  Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(17)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás, (25) bekezdés.

(18)  Lásd az Elnökök Értekezletének vonatkozó határozatát.

(19)  A rendes jogalkotási eljárások keretében folytatott tárgyalások magatartási kódexe.

(20)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(22)  Lásd az V. mellékletet.

(23)  A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás, 4. pont (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.).

(24)  A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.).

(25)  A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

(26)  Amint az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást törlik valamennyi létező jogszabályból, a 112. cikk (4) bekezdése törlendő az eljárási szabályzatból.

(27)  Lásd a VII. mellékletet.

(28)  Lásd a III. mellékletet.

(29)  Lásd a III. mellékletet.

(30)  Kiterjesztette a Parlament 2019. március 12-i határozata.

(31)  A 171. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 216. cikk (4) bekezdését).

(32)  A 174. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(33)  A 179. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(34)  A 180. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(35)  A 181. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(36)  A 182. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(37)  A 183. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(38)  A 185. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(39)  A 186. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(40)  A 187. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(41)  A 189. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(42)  A 190. cikk (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(43)  A 191. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(44)  A 192. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(45)  A 193. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(46)  A 195. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(47)  A 200. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(48)  A 201. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra (lásd a 219. cikket).

(49)  A 204. cikk (2), (3) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra, amennyiben szó szerinti jegyzőkönyv készül (lásd a 216. cikk (5) bekezdését).

(50)  Lásd a VI. mellékletet.

(51)  Az Európai Parlament, A Tanács és a Bizottság 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozata (1995. április 19.) az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlását szabályozó részletes rendelkezésekről (HL L 113., 1995.5.19., 1. o.).

(52)  Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

(53)  Az Európai Parlament 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozata (1994. március 9.) az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (HL L 113., 1994.5.4., 15. o.).

(54)  A 235. cikk csak az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdése értelmében vett európai politikai pártokra és európai politikai alapítványokra alkalmazandó.

(55)  Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK PÉNZÜGYI ÉRDEKELTSÉGEKRE ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEXE

1. cikk

Alapelvek

Európai parlamenti képviselői feladataik ellátása során a képviselők:

a)

irányadónak tekintik és betartják az alábbi általános magatartási elveket: önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és a Parlament hírnevének tiszteletben tartása,

b)

kizárólag a köz érdekében járnak el, és semmilyen közvetlen vagy közvetett anyagi hasznot vagy más ellenszolgáltatást nem szereznek, illetve annak megszerzésére nem törekszenek.

2. cikk

A képviselők legfontosabb feladatai

Feladataik ellátása során az európai parlamenti képviselők

a)

nem kötnek semmilyen harmadik természetes vagy jogi személy érdekében való fellépésre vagy szavazásra irányuló olyan megállapodást, amely sértené az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkében és az európai parlamenti képviselők statútumának 2. cikkében foglalt szavazási szabadságukat;

b)

nem kérnek, fogadnak el vagy kapnak semmilyen közvetlen vagy közvetett, sem pénzbeni, sem természetbeni ellenszolgáltatást vagy jutalmat a képviselő parlamenti munkája során tanúsított bizonyos magatartásért, és tudatosan törekszenek minden megvesztegetésre, korrupcióra vagy jogtalan befolyásolásra utaló helyzet elkerülésére,

c)

nem folytatnak az uniós döntéshozatali folyamathoz közvetlenül kapcsolódó hivatalos, fizetett lobbitevékenységet.

3. cikk

Összeférhetetlenség

(1)

 Amennyiben valamely európai parlamenti képviselő személyes érdekeltsége nem helyénvaló módon befolyásolhatja európai parlamenti képviselői feladatainak ellátását, összeférhetetlenség áll fenn. Nem áll fenn összeférhetetlenség abban az esetben, ha a képviselő az állampolgári közösség vagy személyek átfogó csoportja tagjaként részesül előnyökben.

(2)

 Amennyiben valamely képviselő úgy találja, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a helyzetet e magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően orvosolja. Ha a képviselő nem képes feloldani az összeférhetetlenséget, arról írásban jelentést tesz az Elnöknek. Nem egyértelmű esetekben a képviselő bizalmas tanácsot kérhet a képviselők magatartásával foglalkozó, a 7. cikk szerint létrehozott tanácsadó bizottságtól.

(3)

 A (2) bekezdés sérelme nélkül a képviselők – a plenáris ülés vagy valamely parlamenti szerv keretében történő felszólalást vagy szavazást megelőzően, illetve ha személyüket előadónak javasolják – kötelesek közölni a tárgyalás alatt álló üggyel kapcsolatos bármilyen tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségüket, amennyiben az a 4. cikk szerinti nyilatkozatban szereplő információk alapján nem nyilvánvaló. Ezt a közlést írásban vagy szóban kell megtenni a levezető elnök részére a kérdéses parlamenti eljárás során.

4. cikk

A képviselői nyilatkozat

(1)

 Az átláthatóság érdekében a képviselők személyes felelősséget vállalnak azért, hogy az európai parlamenti választásokat követő első plenáris ülés végéig (vagy parlamenti ciklus közben a parlamenti hivatalba lépés után 30 napon belül) pénzügyi érdekeltségeikre vonatkozó nyilatkozatot nyújtsanak be az Elnöknek az Elnökség által a 9. cikk alapján elfogadott formanyomtatványt használva. A képviselők az egyes változásokat követő hónap végéig értesítik az Elnököt a nyilatkozatukban történt bármilyen változásról.

(2)

 A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat az alábbi, pontosan megadandó információkat tartalmazza:

a)

a képviselők foglalkozása a parlamenti feladataik megkezdését megelőző három évben, valamint ezen idő alatt vállalatok, nem kormányzati szervezetek, egyesületek vagy más, jogszabályban létrehozott szervek testületeiben vagy bizottságaiban vállalt tagságuk;

b)

minden olyan juttatás, amelyet a képviselő egy másik parlamentben betöltött képviselői megbízatásért kap,

c)

bármilyen olyan díjazással járó, rendszeres tevékenység, amelyet a képviselő megbízatásának gyakorlása mellett akár alkalmazottként, akár önfoglalkoztatóként végez,

d)

vállalatok, nem kormányzati szervezetek, egyesületek vagy más, jogszabályban létrehozott szervek testületeiben vagy bizottságaiban viselt, díjazott, vagy díjazással nem járó tagság vagy a képviselő által vállalt bármilyen külső, díjazott vagy díjazással nem járó tevékenység,

e)

bármilyen alkalmankénti, díjazással járó külső tevékenység (beleértve az írói, előadói tevékenységet vagy szaktanácsadást), amennyiben a képviselő összes alkalmankénti külső tevékenységéért járó a teljes díjazás összege egy naptári évben meghaladja az 5 000 EUR-t,

f)

bármilyen tulajdonrész olyan vállalatban vagy társulásban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve amennyiben a képviselőnek jelentős befolyást biztosít az adott szervezet ügyei tekintetében,

g)

bármely pénzbeli, személyzeti téren biztosított vagy természetbeni juttatás, amelyet a képviselő a Parlament által biztosított juttatáson felül politikai tevékenységéért harmadik féltől kap, akinek kilétét közölnie kell,

h)

bármilyen egyéb pénzügyi érdekeltség, amely a képviselőt feladatainak ellátása során befolyásolhatja.

Az egyes tételek első albekezdés szerinti bevallásakor a képviselőnek adott esetben jeleznie kell, hogy azért díjazásban részesül-e vagy sem; az a), c), d), e) és f) tételek esetében a képviselőnek az alábbi jövedelmi kategóriák egyikét is fel kell tüntetni:

—

Díjazás nélkül;

—

havi 1 EUR és 499 EUR között;

—

havi 500 EUR és 1 000 EUR között;

—

havi 1 001 EUR és 5 000 EUR között;

—

havi 5 001 EUR és 10 000 EUR között;

—

több mint 10 000 EUR havonta, a legközelebbi 10 000 eurós összeg megjelölésével.

A képviselőnek az első albekezdésben foglaltaknak megfelelően bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott minden más jövedelmét éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel, és be kell sorolni a második albekezdésben meghatározott kategóriák egyikébe.

(3)

 Az Elnök számára az e cikkel összhangban nyújtott információkat könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni a Parlament honlapján.

(4)

 Ha a képviselő nem nyújtja be a pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatot, nem választható meg a Parlament vagy annak bármely szerve valamely tisztségére, nem nevezhető ki előadónak, illetve nem vehet részt hivatalos küldöttségben vagy intézményközi tárgyalásokon.

(5)

 Amennyiben az Elnök olyan információhoz jut, amely alapján feltételezheti, hogy egy képviselő pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozata jelentős hibát tartalmaz vagy elavult, konzultálhat a 7. cikkben hivatkozott tanácsadó bizottsággal. Az Elnök adott esetben felkérheti a képviselőt a nyilatkozat 10 napon belül történő kijavítására. Az Elnökség határozhat a 4. cikk (4) bekezdésének alkalmazásáról az Elnök helyesbítési kérelmének eleget nem tevő képviselővel szemben.

(6)

 Az előadók jelentésük indokolásában önkéntesen felsorolhatják azon külső érdekelteket, akikkel a jelentés témájába tartozó kérdésekben konzultáltak (1).

5. cikk

Ajándékok és hasonló juttatások

(1)

 Az európai parlamenti képviselők feladataik ellátása során tartózkodnak bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha ezeket az udvariassági szokásoknak megfelelően adják, és becsült értékük nem éri el a 150 EUR-t, vagy ha ezeket az udvariassági szokásoknak megfelelően a Parlament hivatalos képviselőiként eljárva kapják.

(2)

 A Parlament hivatalos képviseletében a képviselők által az (1) bekezdésnek megfelelően kapott minden ajándékot át kell adni az Elnöknek, és a 9. cikk alapján az Elnökség által meghatározott végrehajtási intézkedéseknek megfelelően kell kezelni.

(3)

 Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a képviselők utazási költségeinek, szállásköltségeinek vagy napidíjának visszatérítésére, illetve az ilyen költségek harmadik felek által történő közvetlen kifizetésére abban az esetben, ha a képviselők meghívásra és feladataik végzésével kapcsolatban harmadik felek által szervezett eseményen vesznek részt.

E bekezdés, különösen az átláthatóságot biztosító szabályok hatályát a 9. cikk alapján az Elnökség által meghatározott végrehajtási intézkedések szabják meg.

6. cikk

A volt képviselők tevékenységei

Az Európai Unió döntéshozatali folyamataihoz közvetlenül kapcsolódó hivatásos érdekérvényesítési vagy képviseleti tevékenységet folytató volt európai parlamenti képviselőknek tájékoztatniuk kell arról az Európai Parlamentet és e tevékenységük teljes időtartama alatt nem jogosultak a volt képviselőknek az Elnökség által meghatározott szabályok szerint biztosított eszközök használatára (2).

7. cikk

A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság

(1)

 Létrejön a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság (a továbbiakban: tanácsadó bizottság).

(2)

 A tanácsadó bizottság öt tagból áll, akiket az Elnök hivatali ideje kezdetén az Alkotmányügyi Bizottság és a Jogi Bizottság tagjai közül a képviselők tapasztalata és a politikai kiegyensúlyozottság figyelembevételével nevez ki.

A tanácsadó bizottság minden egyes tagja rotációs alapon, hat hónapig tölti be az elnöki tisztséget.

(3)

 Az Elnök hivatali ideje kezdetén a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportok mindegyikéből egy-egy képviselőt kiválasztva tartaléktagokat is kinevez a tanácsadó bizottságba.

Abban az esetben, ha egy, a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportba tartozó képviselő állítólagosan megsérti e magatartási kódexet, a megfelelő tartaléktag a tanácsadó bizottság teljes jogú hatodik tagjaként foglalkozik a tárgyalt állítólagos szabálysértés ügyével.

(4)

 A képviselő kérésére a tanácsadó bizottság – bizalmas jelleggel – 30 naptári napon belül iránymutatást ad a képviselőnek e magatartási kódex rendelkezéseinek értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban Az érintett képviselő jogosult az iránymutatásban megbízni.

A tanácsadó bizottság az Elnök kérésére e magatartási kódex megsértésének állítólagos eseteit is megvizsgálja, és tanácsot ad az Elnöknek a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

(5)

 A tanácsadó bizottság az Elnökkel folytatott konzultációt követően külső szakértőktől is tanácsot kérhet.

(6)

 A tanácsadó bizottság tevékenységeiről éves jelentést tesz közzé.

8. cikk

Eljárás a magatartási kódex esetleges megsértése esetén

(1)

 Amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely európai parlamenti képviselő megszeghette e magatartási kódexet, az Elnök, a nyilvánvalóan a szabályokkal való visszaélést jelentő esetek kivételével az ügyet a tanácsadó bizottság elé terjesztheti.

(2)

 A tanácsadó bizottság megvizsgálja az állítólagos szabálysértés körülményeit, és meghallgathatja az érintett képviselőt. A megállapításai alapján a bizottság ajánlást nyújt be az Elnöknek a lehetséges döntésre vonatkozóan.

Abban az esetben, ha a magatartási kódexet állítólagosan a tanácsadó bizottság egy állandó tagja vagy egy tartaléktagja sértette meg, az érintett állandó tag vagy tartaléktag tartózkodik a tanácsadó bizottság ez ügyben folytatott eljárásaiban való részvételtől.

(3)

 Ha a tanácsadó bizottság ajánlását figyelembe véve és miután felkérte az érintett képviselőt írásbeli észrevételek benyújtására, az Elnök úgy találja, hogy az érintett képviselő megszegte a magatartási kódexet, szankciót megállapító, indokolással ellátott határozatot hoz. Az indokolással ellátott határozatot az Elnök közli a képviselővel.

A megállapított szankció az eljárási szabályzat 176. cikke (4)–(6) bekezdésében szereplő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában.

(4)

 Az eljárási szabályzat 177. cikkében meghatározott belső jogorvoslati lehetőségek az érintett képviselő rendelkezésére állnak.

9. cikk

Végrehajtás

Az Elnökség megállapítja e magatartási kódex végrehajtási intézkedéseit – ezen belül egy nyomon követési eljárást –, és szükség esetén naprakésszé teszi a 4. és 5. cikkben említett összegeket.

Az Elnökség javaslatot tehet e magatartási kódex felülvizsgálatára.

(1)  Lásd az Elnökség 2016. szeptember 12-i határozatát az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás végrehajtásáról.

(2)  Az Elnökség 1999. április 12-i határozata a volt képviselők részére biztosított eszközökről.

II. MELLÉKLET

A MEGFELELŐ MAGATARTÁS KÓDEXE EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK SZÁMÁRA FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN

(1)   

Az európai parlamenti képviselők feladataik ellátása során az Európai Parlamentben dolgozó minden munkatárssal szemben méltósággal, udvariasan és tisztelettel viselkednek, előítélet és megkülönböztetés nélkül.

(2)   

Feladataik ellátása során a képviselők professzionális magatartást tanúsítanak, és a személyzettel való kapcsolataik során tartózkodnak különösen a lealacsonyító, sértő, durva vagy diszkriminatív nyelvezettől, vagy bármely más etikátlan, megalázó vagy jogellenes cselekménytől.

(3)   

A képviselők tevékenységükkel nem hívhatják fel és nem ösztönözhetik a személyzetet a hatályos jogszabályoknak, a Parlament belső szabályainak vagy e kódexnek a megsértésére, megkerülésére vagy figyelmen kívül hagyására, illetve nem tűrhetik el beosztottjaik ilyen jellegű magatartását.

(4)   

Az Európai Parlament hatékony működésének biztosítása érdekében a képviselők megfelelő diszkrécióval eljárva biztosítják a beosztottjaikat érintő nézeteltérések és konfliktusok haladéktalan, tisztességes és hatékony kezelését.

(5)   

Szükség esetén a képviselők haladéktalanul és teljes mértékben együttműködnek a konfliktushelyzetek vagy a (pszichológiai vagy szexuális) zaklatás kezelésére szolgáló eljárásokban, ideértve azt is, hogy a zaklatásra vonatkozó bármely panasz esetén haladéktalanul válaszolnak. A képviselők a munkahelyi konfliktusok és zaklatás megelőzése, valamint a megfelelő irodai igazgatás témájában a számukra szervezett külön képzésen vehetnek részt.

(6)   

A képviselők nyilatkozatot írnak alá, amelyben megerősítik, hogy kötelezettséget vállalnak a kódex betartására. A Parlament honlapján az összes aláírt vagy alá nem írt nyilatkozatot közzéteszik.

(7)   

Azok a képviselők, akik nem írták alá az e kódexszel kapcsolatos nyilatkozatot, nem választhatók meg a Parlament vagy annak szervei tisztségviselőjének, nem nevezhetők ki előadónak és nem vehetnek részt hivatalos küldöttségben vagy intézményközi tárgyalásokon.

III. MELLÉKLET

A 138., A 140. ÉS A 141. CIKK SZERINTI, ÍRÁSBELI VÁLASZT IGÉNYLŐ KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

(1)   

Az írásbeli választ igénylő kérdésnek:

—

egyértelműen meg kell jelölnie a címzettet, akinek a kérdés a szokásos intézményközi csatornákon keresztül továbbítandó;

—

kizárólag a címzettnek az irányadó Szerződésekben vagy az Unió jogi aktusaiban rögzített hatáskörébe vagy az Unió tevékenységi körébe kell tartoznia;

—

közérdekűnek kell lennie;

—

tömörnek kell lennie, és érthető kérdésfeltevést kell tartalmaznia;

—

terjedelme nem haladhatja meg a 200 szót;

—

nem szabad sértő nyelvezetet használnia;

—

nem szabad szigorúan személyes ügyekre vonatkoznia;

—

nem tartalmazhat háromnál több alkérdést.

(2)   

A Tanácshoz intézett kérdések nem foglalkozhatnak folyamatban lévő rendes jogalkotási eljárás tárgyával vagy a Tanács költségvetési funkcióival.

(3)   

Kérésre a Főtitkárság tanácsot ad a megfogalmazónak arra vonatkozóan, hogy az egyedi esetben hogyan felelhet meg az (1) bekezdésben rögzített feltételeknek.

(4)   

Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már az előző hat hónapban írásbeli nyomon követő közleményben megadott, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz vagy a nyomon követő közlemény másolatát eljuttatja a megfogalmazókhoz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az Elnök jelentős újabb fejlemények fényében és a megfogalmazó indokolt kérésére így nem dönt.

(5)   

Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament kutatószolgálatai számára már hozzáférhető, nem a címzettnek, hanem az említett szervezeti egységeknek kell továbbítani, kivéve, ha az Elnök a megfogalmazó kérésére másként dönt.

(6)   

A kapcsolódó ügyekben feltett kérdéseket a Főtitkárság egyetlen kérdésben egyesítheti, és együttes válasz is adható rájuk.

IV. MELLÉKLET

KÖVETENDŐ IRÁNYMUTATÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK A 144. CIKK ALAPJÁN AZ EMBERI JOGOK, A DEMOKRÁCIA ÉS A JOGÁLLAMISÁG MEGSÉRTÉSÉT ÉRINTŐ ÜGYEK VITÁJÁNAK NAPIRENDJÉRE TŰZENDŐ TÁRGYAK KIVÁLASZTÁSÁNÁL

Alapelvek

(1)

 A Tanácshoz, a Bizottsághoz, a tagállamokhoz, harmadik országhoz vagy nemzetközi szervekhez egy bizonyos eseményt megelőzően intézett plenáris ülésen történő szavazásra irányuló állásfoglalási indítványok elsőbbséget élveznek, feltéve, hogy a folyó plenáris ülés az Európai Parlament egyetlen olyan plenáris ülése, amelyen a szavazás időben megtartható.

(2)

 Az állásfoglalási indítványok terjedelme nem haladhatja meg az 500 szót.

(3)

 Az Európai Uniónak a Szerződésekben megállapított hatásköréhez kapcsolódó tárgyak – ha nagy jelentőséggel bírnak – elsőbbséget élveznek.

(4)

 A kiválasztott tárgyak számát úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegye a tárgyak jelentőségével arányban álló vitát, továbbá ez a szám az alfejezetekkel együtt nem haladhatja meg a hármat.

Gyakorlati kérdések

(5)

 A Parlamentet és a képviselőcsoportokat tájékoztatni kell az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyek vitáján szereplő tárgyak kiválasztásánál figyelembe vett alapelvekről.

A felszólalási idő korlátozása és felosztása

(6)

 A rendelkezésre álló idő jobb kihasználása céljából az Elnök a képviselőcsoportok vezetőivel történő tanácskozást követően megállapodik a Tanáccsal és a Bizottsággal az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyek vitája során e két intézmény esetleges nyilatkozataira rendelkezésre álló felszólalási idő korlátozásáról.

A módosítások előterjesztésének határideje

(7)

 A módosítások előterjesztésére kijelölt határidő meghatározása során elegendő időt kell hagyni a módosítások hivatalos nyelveken történő kiosztása és az állásfoglalási indítványokról szóló vita kitűzött időpontja között ahhoz, hogy a képviselők és a képviselőcsoportok a módosításokat alaposan megvizsgálhassák.

V. MELLÉKLET

A MENTESÍTŐ HATÁROZATOK VIZSGÁLATÁNAK ÉS ELFOGADÁSÁNAK ELJÁRÁSA

1. cikk

Dokumentumok

(1)

 A következő dokumentumokat ki kell nyomtatni és ki kell osztani:

a)

a Bizottság által továbbított, bevételekről és kiadásokról szóló beszámoló, a pénzügyi elemzés és a mérleg;

b)

a Számvevőszék éves és külön jelentései, az intézmények válaszaival együtt;

c)

a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozata;

d)

a Tanács ajánlása.

(2)

 E dokumentumokat az illetékes bizottsághoz utalják. Bármely érintett bizottság véleményt nyilváníthat.

(3)

 Ha más bizottság véleményt kíván nyilvánítani, az Elnök e véleményeknek az illetékes bizottsággal történő közlésére határidőt állapít meg.

2. cikk

A jelentés vizsgálata

(1)

 A Parlament – a költségvetési rendeletnek megfelelően – a Számvevőszék éves jelentésének elfogadását követő év április 30-ig megvizsgálja az illetékes bizottság mentesítésre vonatkozó jelentését.

(2)

 Ha ez a melléklet másként nem rendelkezik, a Parlament eljárási szabályzatának módosításokra és szavazásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

3. cikk

A jelentés tartalma

(1)

 Az illetékes bizottság által elkészített mentesítési jelentés a következőket tartalmazza:

a)

a mentesítés megadásáról vagy elhalasztásáról szóló határozati javaslat (áprilisi plenáris ülésen történő szavazás), illetve a mentesítés megadásáról vagy elutasításáról szóló határozati javaslat (októberi plenáris ülésen történő szavazás);

b)

az Unió valamennyi bevétele, kiadása, követelései és kötelezettségei elszámolásának lezárására irányuló határozati javaslat;

c)

az a) pontban említett határozati javaslathoz fűzött észrevételeket, köztük a Bizottság adott pénzügyi évre szóló költségvetési gazdálkodásának értékelését és a jövőbeni kiadások végrehajtásával kapcsolatos észrevételeket tartalmazó állásfoglalási indítvány;

d)

mellékletként a Bizottságtól kapott dokumentumok listája, illetve a kért, de meg nem kapott dokumentumok listája;

e)

az érintett bizottságok véleménye.

(2)

 Ha az illetékes bizottság a mentesítő határozat elhalasztását javasolja, a vonatkozó állásfoglalási indítvány többek között az alábbiakat is megállapítja:

a)

a halasztás oka;

b)

a Bizottságtól elvárt további intézkedések és ezek határideje;

c)

a Parlament számára a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges dokumentumok.

4. cikk

Plenáris ülésen történő vizsgálat és szavazás

(1)

 Az illetékes bizottság által a mentesítést érintő bármely jelentést az előterjesztést követő első plenáris ülés napirendjére tűzik.

(2)

 Módosítások kizárólag a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint előterjesztett állásfoglalási indítványhoz fogadhatók el.

(3)

 Ha az 5. cikk nem határoz másként, a határozati javaslatokról és az állásfoglalási indítványról történő szavazás a 3. cikk szerinti sorrendben történik.

(4)

 A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 231. cikkének megfelelően a leadott szavazatok többségével határoz.

5. cikk

Eljárási változatok

(1)

 Az áprilisi plenáris ülés során történő szavazás

Az első szakaszban a mentesítési jelentés a mentesítés megadását vagy elhalasztását javasolja.

a)

Ha a mentesítés megadására irányuló javaslat megszerzi a többséget, a mentesítést megadják. Ez egyben az elszámolások lezárását is jelenti.

Ha a mentesítés megadására irányuló javaslat nem szerez többséget, a mentesítés elhalasztottnak tekintendő, és az illetékes bizottság hat hónapon belül a mentesítés megadására vagy elutasítására irányuló új javaslatot tartalmazó új jelentést nyújt be.

b)

Ha a mentesítés elhalasztására irányuló javaslatot fogadnak el, az illetékes bizottság hat hónapon belül a mentesítés megadására vagy elutasítására irányuló új javaslatot tartalmazó új jelentést nyújt be. Ebben az esetben az elszámolások lezárását is elhalasztják, és az új jelentéssel terjesztik újra elő.

Ha a mentesítés elhalasztására irányuló javaslat nem szerez többséget, a mentesítés megadottnak tekintendő. Ebben az esetben a határozat az elszámolások lezárását is jelenti. Az állásfoglalási indítványt még szavazásra lehet bocsátani.

(2)

 Az októberi plenáris ülés során történő szavazás

A második szakaszban a mentesítési jelentés a mentesítés megadását vagy elutasítását javasolja.

a)

Ha a mentesítés megadására irányuló javaslat megszerzi a többséget, a mentesítést megadják. Ez egyben az elszámolások lezárását is magában foglalja.

Ha a mentesítés megadására irányuló javaslat nem szerez többséget, ez a mentesítés elutasítását jelenti. Egy következő plenáris ülésen a tárgyév elszámolásainak lezárására irányuló hivatalos javaslat kerül benyújtásra egy következő plenáris ülésen, amelyen a Bizottságot nyilatkozattételre kérik fel.

b)

Ha a mentesítés elutasítására irányuló javaslat megszerzi a többséget, a tárgyév elszámolásainak lezárására irányuló hivatalos javaslat kerül benyújtásra egy következő plenáris ülésen, amelyen a Bizottságot nyilatkozattételre kérik fel.

Ha a mentesítés elutasítására irányuló javaslat nem szerez többséget, a mentesítés megadottnak tekintendő. Ebben az esetben a határozat az elszámolások lezárását is jelenti. Az állásfoglalási indítványt még szavazásra lehet bocsátani.

(3)

 Abban az esetben, ha az állásfoglalási indítvány, illetve az elszámolások lezárására irányuló javaslat a Parlament mentesítésről történő szavazásával ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, az Elnök az illetékes bizottság elnökével történő konzultációt követően elhalaszthatja a szavazást, és a módosítások előterjesztésére új határidőt állapíthat meg.

6. cikk

A mentesítő határozat végrehajtása

(1)

 Az Elnök minden, a 3. cikkben rögzített parlamenti határozatot és állásfoglalást a továbbít a Bizottsághoz és a többi intézményhez, és gondoskodik az Európai Unió Hivatalos Lapja jogalkotási sorozatában történő közzétételükről.

(2)

 Az illetékes bizottság legalább évente jelentést készít a Parlamentnek a mentesítő határozathoz fűzött észrevételekre és a Parlament állásfoglalásaiban szereplő, a kiadások végrehajtásával kapcsolatos észrevételekre az intézmények által válaszul tett intézkedésekről.

(3)

 A költségvetési ellenőrzésért felelős bizottság jelentése alapján az Elnök a Parlament nevében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 265. cikkének megfelelően az érintett intézmény ellen a mentesítő határozathoz vagy a kiadások végrehajtását érintő egyéb állásfoglalásokhoz fűzött észrevételekből eredő kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújthat be.

VI. MELLÉKLET

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS FELELŐSSÉGE (1)

I.   Külügyi Bizottság

A bizottság hatásköre az Unió külpolitikájának előmozdítására, végrehajtására és ellenőrzésére terjed ki az alábbiak tekintetében:

(1)

a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP); ebben az összefüggésben a bizottságot biztonság- és védelempolitikai albizottság támogatja;

(2)

a hatáskörébe tartozó ügyekben az Unió egyéb intézményeivel és szerveivel, az ENSZ-szel és egyéb nemzetközi szervezetekkel, valamint parlamentközi közgyűlésekkel való kapcsolattartás;

(3)

az Európai Külügyi Szolgálat felügyelete;

(4)

a politikai kapcsolatok megerősítése harmadik országokkal átfogó együttműködési és támogatási programok, illetve nemzetközi megállapodások, úgymint társulási és partnerségi megállapodások révén;

(5)

az európai államok Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó tárgyalások megnyitása, figyelemmel kísérése és lezárása;

(6)

a demokrácia és az emberi jogok európai eszközére, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközre, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközre és a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszközre vonatkozó teljes jogalkotás, programozás és a kereteik között végrehajtott fellépések vizsgálata;

(7)

többek között az európai szomszédságpolitika (ENP) ellenőrzése és nyomon követése, különös tekintettel az ENP által elért eredményekről szóló éves jelentésekre;

(8)

harmadik országokban a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat – ideértve a kisebbségi jogokat – érintő ügyek, valamint a nemzetközi jogi elveket érintő kérdések; ezzel összefüggésben a bizottságot emberi jogi albizottság segíti, amelynek feladata az Unió külső politikái és emberi jogi politikája közötti összhang biztosítása; a vonatkozó szabályok sérelme nélkül az egyéb bizottságok, illetve szervek ezen területen hatáskörrel rendelkező tagjait hívják meg az albizottság ülésein való részvételre;

(9)

a Parlament részvétele választási megfigyelő missziókban, adott esetben más illetékes bizottságokkal, illetve küldöttségekkel együttműködve.

A bizottság ellátja a hatáskörébe tartozó parlamenti vegyes bizottságok és parlamenti együttműködési bizottságok, valamint a parlamentközi küldöttségek és eseti küldöttségek politikai felügyeletét és munkájának koordinációját.

II.   Fejlesztési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Unió fejlesztési és együttműködési politikájának előmozdítása, végrehajtása és ellenőrzése, különösen:

a)

fejlődő országokkal kétoldalú, illetve az illetékes nemzetközi szervezetekben és parlamentközi fórumokon folytatott politikai párbeszéd,

b)

a fejlődő országoknak nyújtott támogatás, és együttműködési megállapodások a fejlődő országokkal, nevezetesen a segélyezés hatékonyságának felügyelete és az eredmények értékelése, beleértve a szegénység felszámolásának területét,

c)

a tagállami politikák és az uniós szinten végrehajtott politikák közötti kapcsolat figyelemmel kísérése,

d)

a demokratikus értékek, a jó kormányzás és az emberi jogok támogatása a fejlődő országokban,

e)

a fejlesztéspolitika szakpolitikai koherenciájának megvalósítása, nyomon követése és előmozdítása;

(2)

a Fejlesztési Együttműködési Eszközre (DCI), az Európai Fejlesztési Alapra (EFA) – a nemzeti parlamentekkel szoros együttműködésben – és a Humanitárius Segítségnyújtási Eszközre vonatkozó teljes jogalkotás, programozás és a kereteik között végrehajtott fellépések vizsgálata, továbbá a fejlődő országokban biztosított humanitárius segítségnyújtással és az azt támogató politikával kapcsolatos valamennyi kérdés;

(3)

az AKCS–EU partnerségi megállapodással kapcsolatos ügyek és az illetékes szervekkel való kapcsolattartás;

(4)

a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) kapcsolatos ügyek;

(5)

a Parlament részvétele a választási megfigyelő missziókban, adott esetben más illetékes bizottságokkal, illetve küldöttségekkel együttműködve.

A bizottság koordinálja a hatáskörébe tartozó parlamentközi és eseti küldöttségek munkáját.

III.   Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

A Bizottság hatásköre az Unió közös kereskedelempolitikájának és külső gazdasági kapcsolatainak létrehozásával, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos ügyekre terjed ki, különös tekintettel az alábbiakra:

(1)

a harmadik országokkal és regionális szervezetekkel fenntartott pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok;

(2)

a közös külső vámok és a külkereskedelem előmozdítása, valamint a vámrendelkezések és vámigazgatás külső vonatkozásai;

(3)

harmadik országokkal és regionális szervezetekkel fenntartott gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok tekintetében irányadó két-, több-, vagy sokoldalú kereskedelmi megállapodások megindítása, figyelemmel kísérése, megkötése és nyomon követése;

(4)

a nemzetközi jog által szabályozott területekre vonatkozó műszaki harmonizációs és szabványosítási intézkedések;

(5)

kapcsolatok az illetékes nemzetközi szervezetekkel, a kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokkal, valamint az Unión kívül a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációt támogató szervezetekkel;

(6)

a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) való kapcsolattartás, beleértve annak parlamenti közgyűlését.

A bizottság kapcsolatot tart fenn a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok gazdasági és kereskedelmi vonatkozásaiért felelős parlamentközi és eseti küldöttségekkel.

IV.   Költségvetési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Unió bevételeinek és kiadásainak többéves pénzügyi kerete és az Unió saját forrásainak rendszere;

(2)

a Parlament költségvetési előjogai, azaz az Unió költségvetésének, valamint az e területre vonatkozó intézményközi megállapodások tárgyalása és végrehajtása;

(3)

a Parlament költségvetési előirányzatai az eljárási szabályzatban megállapított eljárásoknak megfelelően;

(4)

a decentralizált szervek költségvetése;

(5)

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységei, amelyek nem tartoznak az európai gazdasági kormányzás alá;

(6)

az Európai Fejlesztési Alap bevonása a költségvetésbe, az AKCS–EU partnerségi megállapodásért felelős bizottság hatásköreinek sérelme nélkül;

(7)

valamennyi uniós jogi aktus többéves pénzügyi keretre gyakorolt pénzügyi hatásai, illetve az azzal való összeegyeztethetősége az illetékes bizottság hatásköreinek sérelme nélkül;

(8)

a 98. cikk (1) bekezdése ellenében a folyó költségvetés nyomon követése és végrehajtásának értékelése, az előirányzatok átcsoportosítása, a létszámtervre vonatkozó eljárások, igazgatási előirányzatok, valamint az épületekkel kapcsolatos, jelentős pénzügyi hatással járó projektekre vonatkozó vélemények;

(9)

a költségvetési rendelet, kivéve a költségvetés végrehajtásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos ügyek.

V.   Költségvetési Ellenőrző Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Unió és az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtásának ellenőrzése, valamint a Parlament által hozott mentesítési határozat, beleértve a belső mentesítési eljárást, valamint az e döntésekkel kapcsolatos, illetve azokat végrehajtó intézkedéseket;

(2)

az Unió, az Unió intézményeinek és az általa finanszírozott szervek számláinak és mérlegeinek lezárása, ismertetése és könyvvizsgálata, beleértve az áthúzódó előirányzatok megállapítását és az egyenlegek elkészítését is;

(3)

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzése;

(4)

az uniós finanszírozás különböző formái költséghatékonyságának felügyelete az Unió politikáinak végrehajtása során, beleértve a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérésére a szakosodott bizottságokat, és együttműködve a Számvevőszék külön jelentéseit vizsgáló szakosodott bizottságokkal;

(5)

kapcsolattartás az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az Unió költségvetésének végrehajtása során előforduló csalások és szabálytalanságok vizsgálata, ezen ügyek megakadályozására, illetve üldözésére, az Unió pénzügyi érdekeinek és az európai ügyész e téren végzett fellépéseinek szigorú védelme;

(6)

a Számvevőszékkel való kapcsolattartás, a Számvevőszék tagjainak kinevezése és jelentéseinek vizsgálata;

(7)

a költségvetési rendelet a költségvetés végrehajtása, irányítása és ellenőrzése tekintetében.

VI.   Gazdasági és Monetáris Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Unió gazdasági és monetáris politikái, a Gazdasági és Monetáris Unió működése, és az európai monetáris és pénzügyi rendszer (beleértve a megfelelő intézményekkel, illetve szervezetekkel való kapcsolattartást);

(2)

szabad tőkemozgás és fizetési műveletek (a határokon átnyúló fizetési műveletek, az egységes fizetési térség, a fizetési mérleg, a tőkemozgások, a hitelnyújtási és hitelfelvételi politika, a harmadik országokból származó tőke mozgásának ellenőrzése, az Uniós tőke exportjának ösztönzésére szolgáló intézkedések);

(3)

a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer (beleértve a pénzügyi és monetáris intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartást);

(4)

a versenyre, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok;

(5)

adórendelkezések;

(6)

a pénzügyi szolgáltatások, intézmények és piacok szabályozása és felügyelete, beleértve a pénzügyi jelentéseket, a könyvvizsgálatot, a számviteli szabályokat, a vállalatirányítást és egyéb társasági jogra tartozó ügyeket, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat kifejezetten érintik;

(7)

az Európai Beruházási Banknak az euróövezeten belüli európai gazdasági kormányzás alá tartozó releváns pénzügyi tevékenységei.

VII.   Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika valamennyi ága, beleértve a munkakörülményeket, a társadalombiztosítást, a társadalmi befogadást és a szociális védelmet;

(2)

munkavállalók jogai;

(3)

egészségügyi és biztonsági intézkedések a munkahelyen;

(4)

az Európai Szociális Alap;

(5)

szakképzési politika, beleértve a szakmai képesítéseket;

(6)

a munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgása;

(7)

szociális párbeszéd;

(8)

a munkahelyi és a munkaerőpiacon tapasztalható megkülönböztetés valamennyi formája, kivéve a nemek közötti megkülönböztetést;

(9)

kapcsolattartás a következőkkel:

—

Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop),

—

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért,

—

Európai Képzési Alapítvány,

—

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség;

valamint a más illetékes uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel.

VIII.   Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

környezetpolitika és környezetvédelmi intézkedések, különösen:

a)

éghajlatváltozás,

b)

lég-, talaj- és vízszennyezés, hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás, veszélyes anyagok és készítmények, zajszintek, a biológiai sokféleség védelme,

c)

fenntartható fejlődés,

d)

környezetvédelmi célú nemzetközi regionális intézkedése és megállapodások,

e)

környezeti károk helyreállítása,

f)

polgári védelem,

g)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség,

h)

az Európai Vegyianyag-ügynökség;

(2)

közegészségügy, különösen:

a)

programok és specifikus intézkedések a közegészségügy területén,

b)

gyógyszeripari és kozmetikai termékek,

c)

a bioterrorizmus egészségügyi vonatkozásai,

d)

az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ;

(3)

élelmiszerbiztonsági kérdések, beleértve különösen az alábbiakat:

a)

az élelmiszerek címkézése és biztonsága,

b)

az emberi egészséget fenyegető kockázatok elleni védelemre vonatkozó állategészségügyi jogszabályok; élelmiszerek és élelmiszertermelő rendszerek közegészségügyi ellenőrzése,

c)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, valamint az Európai Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal.

IX.   Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Unió iparpolitikája és kapcsolódó intézkedések, az új technológiák alkalmazása, beleértve a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó intézkedéseket;

(2)

az Unió kutatás- és innovációs politikája, beleértve a tudományt és technológiát, valamint a kutatási eredmények terjesztését és hasznosítását;

(3)

európai űrpolitika;

(4)

a Közös Kutatóközpont, az Európai Kutatási Tanács, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az Etalonanyag- és Mérésügyi Intézet, a JET, az ITER és az e területen működő más projektek tevékenysége;

(5)

az energiapolitikával általában kapcsolatos, valamint a belső energiapiac létrehozása és működtetése keretében megtett uniós intézkedések, többek között az alábbiakkal kapcsolatos területeken:

a)

az energiaellátás biztonsága az Unión belül,

b)

az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítása, új és megújuló energiaforrások fejlesztése,

c)

az energiahálózatok összekapcsolásának és az energiahatékonyság előmozdítása, beleértve transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését az energiaipari infrastruktúra ágazatban;

(6)

az Euratom Szerződés és az Euratom Ellátási Ügynökség; a nukleáris biztonság, az erőművek leszerelése és a hulladék ártalmatlanítása a nukleáris ágazatban;

(7)

az információs társadalom, az információtechnológia és a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások, beleértve a technológiai és biztonsági aspektusokat és transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését a távközlési infrastruktúra ágazatban, valamint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) tevékenységeit.

X.   Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

a nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolása a belső piac területén és a vámunió érdekében, különösen:

a)

az áruk szabad mozgása, beleértve a műszaki szabványok harmonizációját is,

b)

a letelepedés szabadsága,

c)

a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a pénzügyi és a postai ágazat kivételével;

(2)

az egységes piac működése, beleértve ez egységes piac, így többek között a digitális egységes piac megvalósításást gátló esetleges akadályok azonosítására és felszámolására irányuló intézkedéseket;

(3)

a fogyasztók gazdasági érdekeinek előmozdítása és védelme, kivéve a közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdéseket;

(4)

az egységes piac szabályaira és a fogyasztói jogokra vonatkozó eljárások és jogalkotás.

XI.   Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

a vasúti, közúti, belvízi, tengeri és légi közlekedésre vonatkozó közös politika kidolgozásával kapcsolatos ügyek, különösen:

a)

az Európai Unión belül a közlekedésre alkalmazandó közös szabályok,

b)

transzeurópai hálózatok létrehozása és fejlesztése a közlekedési infrastruktúra ágazatban,

c)

közlekedési szolgáltatások és a közlekedés területén harmadik országokkal való kapcsolattartás,

d)

közlekedésbiztonság,

e)

nemzetközi közlekedési szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartás,

f)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége és a SESAR közös vállalkozás;

(2)

a postai szolgáltatások;

(3)

az idegenforgalom.

XII.   Regionális Fejlesztési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Unió Szerződésekben rögzített regionális fejlesztési és kohéziós politikájának működtetése és kidolgozása;

(2)

az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Unió regionális politikájának egyéb eszközei;

(3)

egyéb uniós politikák gazdasági és társadalmi kohézióra való hatásának értékelése;

(4)

az Unió strukturális eszközeinek összehangolása;

(5)

a kohéziós politika városi vetülete;

(6)

a legkülső régiók és szigetek, valamint a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés;

(7)

kapcsolattartás a Régiók Bizottságával, a régiók közötti együttműködés szervezeteivel, továbbá a helyi és regionális hatóságokkal.

XIII.   Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

a közös agrárpolitika működése és fejlesztése;

(2)

vidékfejlesztés, beleértve a vonatkozó pénzügyi eszközök működését;

(3)

a következő területeket érintő jogszabályok:

a)

állat- és növényegészségügyi kérdések és állati takarmányok, feltéve, hogy ezen intézkedések nem az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatok elleni védelmet szolgálják,

b)

állattenyésztés és az állatok jóléte;

(4)

a mezőgazdasági termékek minőségének javítása;

(5)

a mezőgazdasági nyersanyagellátás;

(6)

a Közösségi Növényfajta-hivatal;

(7)

erdészet és agrárerdészet.

XIV.   Halászati Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

a közös halászati politika működése és fejlesztése, valamint irányítása;

(2)

a halászati erőforrások megőrzése, az ezen erőforrásokat kiaknázó halászat és flották igazgatása, a tengerkutatás és az alkalmazott halászati kutatás;

(3)

a halászati és akvakultúra termékek piacának közös szervezése, valamint e termékek feldolgozása és értékesítése;

(4)

a strukturális politika a halászat és akvakultúra ágazat területén, beleértve az ezen ágazatok támogatását célzó halászati orientációs pénzügyi eszközöket és alapokat;

(5)

integrált tengerpolitika a halászati tevékenységek tekintetében;

(6)

fenntartható halászati partnerségi megállapodások, regionális halászati szervezetek és a nemzetközi kötelezettségek végrehajtása a halászat területén.

XV.   Kulturális és Oktatási Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Európai Unió kulturális vonatkozásai, különösen:

a)

a tudás és a kultúra terjesztésének fejlesztése,

b)

a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme és támogatása,

c)

a kulturális örökség megőrzése és védelme, kulturális csereprogramok és művészi alkotások;

(2)

az Unió oktatáspolitikája, beleértve az európai felsőoktatási térséget, az európai iskolák rendszerének és az egész életen át tartó tanulásnak a támogatását;

(3)

az audiovizuális politika és az információs társadalom kulturális és oktatási vonatkozásai;

(4)

ifjúságpolitika;

(5)

a sport- és szabadidő-politika kidolgozása;

(6)

tájékoztatási és médiapolitika;

(7)

együttműködés harmadik országokkal a kultúra és az oktatás területén, valamint a megfelelő nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartás.

XVI.   Jogi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az uniós jog értelmezése, alkalmazása és nyomon követése, az uniós jogi aktusok és az elsődleges joganyag közötti összhang, különösen a jogalap megválasztása és a szubszidiaritás és arányosság elvének betartása;

(2)

a nemzetközi jog értelmezése és alkalmazása, amennyiben az Európai Uniót érinti;

(3)

a jogalkotás minőségének javítása és az uniós jog egyszerűsítése;

(4)

a Parlament jogainak és kiváltságainak jogi védelme, beleértve az Európai Unió Bírósága eljárásaiban való részvételt;

(5)

olyan uniós jogi aktusok, amelyek befolyásolják a tagállamok jogrendjét, különösen a következő területeken:

a)

polgári és kereskedelmi jog,

b)

társasági jog,

c)

szellemi alkotások joga,

d)

eljárásjog;

(6)

a polgári ügyekben történő igazságügyi és közigazgatási együttműködést érintő intézkedések;

(7)

környezeti felelősség, illetve a környezeti bűncselekmények miatti szankciók;

(8)

az új technológiákkal kapcsolatos etikai kérdések, az illetékes bizottságokkal zajló társbizottsági eljárásban;

(9)

a képviselői statútum és az Európai Unió személyzeti szabályzata;

(10)

kiváltságok és mentességek, valamint a képviselők mandátumvizsgálata;

(11)

az Európai Unió Bíróságának szervezete és alapokmánya;

(12)

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala.

XVII.   Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az Unió területén az állampolgári jogok, az emberi jogok és az alapvető jogok védelme, beleértve a kisebbségek védelmét, ahogy azt a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája megállapítja;

(2)

a nemek közötti, illetve a munkahelyi, valamint a munkaerőpiaci megkülönböztetésen kívül a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemhez szükséges intézkedések;

(3)

az átláthatóságra és a természetes személyek védelmére vonatkozó jogszabályok, tekintettel a személyes adatok kezelésére;

(4)

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása és fejlesztése a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett, különösen:

a)

a személyek beutazását és mozgását, a menedékjogot és migrációt érintő intézkedések,

b)

a közös külső határok integrált igazgatására vonatkozó intézkedések,

c)

a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések, beleértve a terrorizmust, valamint a büntetőjog összehangoltabb uniós megközelítésének kidolgozásához kapcsolódó anyagi jogi és eljárásjogi intézkedéseket;

(5)

a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Europol, az Eurojust, a Cepol, az Európai Ügyészség és ugyanezen a területen működő más szervek, hivatalok és ügynökségek;

(6)

azon kockázat megállapítása, hogy a tagállamok által közösen vallott elveket valamely tagállam súlyosan megsérti.

XVIII.   Alkotmányügyi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásai, különösen a Szerződések rendes és egyszerűsített felülvizsgálati eljárásainak előkészítése, kezdeményezése és lefolytatása;

(2)

a Szerződések végrehajtása és működésük értékelése;

(3)

az Unió bővítésére irányuló tárgyalások, vagy az Unióból való kilépés intézményi következményei;

(4)

intézményközi kapcsolatok, beleértve – a plenáris ülésen történő elfogadásuk céljából – az eljárási szabályzat 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban az intézményközi megállapodások vizsgálatát;

(5)

egységes választási eljárás;

(6)

európai szintű politikai pártok és politikai alapítványok, az Elnökség hatáskörének sérelme nélkül;

(7)

a tagállamok közös elveinek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítása;

(8)

az eljárási szabályzat értelmezése és alkalmazása, és az ahhoz javasolt módosítások.

XIX.   Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó uniós intézkedésekben;

(2)

a nők jogainak előmozdítása harmadik országokban;

(3)

az esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előmozdítását a munkaerőpiaci lehetőségek és az egyenlő munkahelyi bánásmód tekintetében;

(4)

a nemi alapú erőszak és megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetése;

(5)

a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi politika területén;

(6)

a nők jogait érintő nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása;

(7)

a nők jogai tudatosításának előmozdítása.

XX.   Petíciós Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

(1)

petíciók;

(2)

nyilvános meghallgatások szervezése polgári kezdeményezésekről a 222. cikkel összhangban;

(3)

kapcsolattartás az európai ombudsmannal.

(1)  Elfogadta a Parlament 2014. január 15-i határozatával.

VII. MELLÉKLET

A BIZOTTSÁG JÓVÁHAGYÁSA ÉS A MEGHALLGATÁSOK SORÁN TETT VÁLLALÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

I. rész – A Parlament jóváhagyása a Bizottság teljes testületére vonatkozóan

1. cikk

Az értékelés alapja

(1)

 A Parlament értékeli a biztosjelölteket azok általános alkalmassága, európai elkötelezettsége és személyes függetlensége alapján. Értékeli továbbá jövőbeli tárcájukkal kapcsolatos ismereteiket és kommunikációs képességeiket.

(2)

 A Parlament külön figyelmet fordít a nemek egyensúlyára. Kifejezheti álláspontját a tárcáknak a megválasztott elnök általi elosztásával kapcsolatban.

(3)

 A Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. Elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk teljes körű feltárását. A biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatát ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jogi ügyekért felelős bizottságnak.

2. cikk

A pénzügyi érdekeltségről szóló nyilatkozat vizsgálata

(1)

 A jogi ügyekért felelős bizottság megvizsgálja a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatát és értékeli, hogy annak tartalma pontos-e, az teljes-e és hogy felmerülhet- e összeférhetetlenség.

(2)

 A meghallgatás téma szerint illetékes bizottság általi megtartásának elengedhetetlen előfeltétele, hogy a jogi ügyekért felelős bizottság megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát. Ilyen megerősítés hiányában a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárás lefolytatásáig fel kell függeszteni a biztosjelölt kinevezési eljárását.

(3)

 A következő iránymutatásokat kell alkalmazni a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatnak a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során:

a)

amennyiben a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vizsgálata során a jogi ügyekért felelős bizottság a bemutatott dokumentumok alapján megállapítja, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat megfelel a valóságnak, teljes és nem tartalmaz olyan információt, amely szerint meglévő vagy esetleges összeférhetetlenség áll fenn a biztosjelölt tárcájával kapcsolatosan, a parlamenti bizottság elnöke az összeférhetetlenség hiányát megállapító levelet küld a meghallgatásért felelős bizottságoknak vagy – amennyiben a hivatali idő során lefolytatott eljárásról van szó – az illetékes bizottságoknak;

b)

amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság azt állapítja meg, hogy a biztosjelölt hiányos vagy ellentmondásos információkat közölt, illetve az információk vizsgálata további magyarázatokat tesz szükségessé, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján felkéri a biztosjelöltet a további információk indokolatlan késedelem nélküli közlésére, és ezek mérlegelése és megfelelő elemzése után hoz döntést; a jogi ügyekért felelős bizottság adott esetben határozhat úgy, hogy vitára hívja meg a biztosjelöltet;

c)

amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vagy a biztosjelölt által benyújtott további információk alapján összeférhetetlenséget állapít meg, ajánlásokat dolgoz ki az összeférhetetlenség megszüntetésére; ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását; súlyosabb esetekben, amennyiben nem lehet megoldást találni az összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében; a Parlament elnöke ekkor megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről.

3. cikk

Meghallgatások

(1)

 Minden biztosjelöltet meghívnak, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság vagy bizottságok előtt egyszeri meghallgatásra.

(2)

 A meghallgatásokat az Elnökök Értekezlete szervezi a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján. A szervezés részleteiért az egyes bizottságok elnöke és koordinátorai felelnek. Előadók is kijelölhetők.

(3)

 Vegyes tárcák esetében megfelelő intézkedésekre van szükség az illetékes bizottságok kiválasztására. Három eset lehetséges:

a)

a tárcája kapcsán egy parlamenti bizottság illetékes; ebben az esetben a biztosjelöltet csak ez az egy bizottság (az illetékes bizottság) hallgatja meg;

b)

a biztosjelölt tárcája kapcsán nagyjából azonos arányban illetékes több parlamenti bizottság: ebben az esetben a biztosjelöltet az érintett bizottságok (vegyes bizottságok) együttesen hallgatják meg; és

c)

a biztosjelölt tárcája kapcsán főként egy bizottság illetékes, de kis mértékben legalább egy másik bizottság is érintett; ebben az esetben az illetékes bizottság hallgatja meg a biztosjelöltet a többi érintett bizottság (társbizottságok) részvételével.

(4)

 Az intézkedésekről teljes körűen egyeztetnek a Bizottság megválasztott elnökével.

(5)

 A bizottságok a meghallgatás előtt kellő időben írásban eljuttatják a kérdéseket a biztosjelöltekhez. Valamennyi biztosjelöltnek két, a Bizottsági Elnökök Értekezlete által megfogalmazott általános kérdést tesznek fel, amelyek közül az első a jelölt általános alkalmasságával, európai elkötelezettségével és személyes függetlenségével, a második pedig a tárca irányításával és a Parlamenttel való együttműködéssel kapcsolatos. Az illetékes bizottság öt további kérdést terjeszt elő; alkérdések nem nyújthatók be. Vegyes bizottságok esetében az egyes bizottságok három kérdést fogalmazhatnak meg.

A biztosjelöltek önéletrajzait és írásbeli kérdésekre adott válaszait a meghallgatás előtt a Parlament honlapján közzé kell tenni.

(6)

 A meghallgatások tervezett időtartama három óra. A meghallgatásokra olyan körülmények között és olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a biztosjelöltek egyenlő és méltányos lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra és véleményük kifejtésére.

(7)

 A biztosjelölteket felkérik, hogy tartsanak legfeljebb 15 perces szóbeli bevezetőt. A meghallgatáson legfeljebb 25 kérdést tesznek fel – amennyiben ez lehetséges – tárgykörönként csoportosítva. Egy nyomon követési kérdést azonnal fel lehet tenni a kijelölt időkereten belül. A felszólalási időt értelemszerűen a 171. cikkel összhangban osztják fel a képviselőcsoportok között. A meghallgatások lebonyolításánál az a cél, hogy pluralista politikai párbeszéd bontakozzon ki a biztosjelöltek és a képviselők között. A meghallgatás végén a biztosjelöltek lehetőséget kapnak egy rövid záróbeszédre.

(8)

 A meghallgatásokat élőben, audiovizuálisan közvetítik, és e közvetítés a nyilvánosság és a média számára ingyenesen elérhető. A meghallgatásokról készült, katalogizált felvételt 24 órán belül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

4. cikk

Értékelés

(1)

 Az elnök és a koordinátorok késedelem nélkül összeülnek a meghallgatás után, hogy értékeljék a biztosjelölteket. Az értékelés zárt ülésen történik. A koordinátorok nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztosjelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. A Bizottsági Elnökök Értekezlete az értékelés megkönnyítésére elkészít egy formanyomtatványt.

(2)

 Vegyes bizottságok esetében az érintett bizottságok elnöke és koordinátorai a teljes eljárás során együttesen járnak el.

(3)

 Az egyes biztosjelöltekről egyetlen értékelő levelet kell készíteni, amely magában foglalja a meghallgatásban részt vevő valamennyi társbizottság véleményét.

(4)

 A koordinátorok az értékelés során a következő elveket alkalmazzák:

a)

Ha a koordinátorok egyhangúan elfogadják a biztosjelöltet, az elnök jóváhagyó levelet nyújt be a nevükben.

b)

Ha a koordinátorok egyhangúan elutasítják a biztosjelöltet, az elnök elutasító levelet nyújt be a nevükben.

c)

Ha a koordinátorok – a parlamenti bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel lehet tüntetni.

d)

Ha a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok nem érik el a bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő többséget, akkor:

—

először további írásbeli kérdéseken keresztül kiegészítő információk kérnek;

—

ha a koordinátorok ezután is elégedetlenek, egy újabb 1,5 órás meghallgatásra kérnek engedélyt az Elnökök Értekezletétől.

e)

Ha a d) pont alkalmazását követően a koordinátorok – a parlamenti bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel lehet tüntetni.

f)

Ha a d) pont alkalmazását követően a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok még mindig nem érik el a bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő többséget, az bizottság elnöke bizottsági ülést hív össze és szavazásra bocsátja az (1) bekezdésében említett két kérdést. A bizottság elnöke benyújt egy, a bizottság értékelését tartalmazó levelet.

(5)

 A bizottságok értékelő leveleit az értékelési folyamat lezárultát követő 24 órán belül továbbítani kell. A nyilatkozatot a Bizottsági Elnökök Értekezlete megvizsgálja és ezt követően továbbítja az Elnökök Értekezletének. Eszmecserét követően az Elnökök Értekezlete lezártnak nyilvánítja a meghallgatásokat, hacsak nem dönt további információk kéréséről, és engedélyt ad az összes értékelő levél nyilvánosságra hozatalára.

5. cikk

A biztosok testületének bemutatása

(1)

 A Bizottság megválasztott elnökét felkérik, hogy mutassa be a biztosjelöltek teljes testületét és programjukat bemutatja a Parlament ülésén, amelyre az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke meghívást kap. A bemutatást vita követi. A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 132. cikk (3)–(8) bekezdése alkalmazandó.

(2)

 Az állásfoglalási indítványról szóló szavazás után a Parlament szavaz arról, hogy megadja- e jóváhagyását megválasztott elnök és a biztosjelöltek testületként való kinevezéséhez. A Parlament a leadott szavazatok többségével dönt, név szerinti szavazással. A Parlament elnapolhatja a szavazást a következő ülésig.

6. cikk

A meghallgatások során tett vállalások nyomon követése

A biztosjelöltek által a meghallgatások során tett vállalásokat és megfogalmazott prioritásokat az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás IV. melléklete 1. pontjának megfelelően a Bizottsággal folytatott éves strukturált párbeszéd keretében az illetékes bizottság a biztosi megbízatás teljes ideje alatt vizsgálja.

II. rész – A biztosok testületében annak hivatali ideje alatt a tárcák lényeges átszervezése vagy a testület összetételének megváltozása

7. cikk

Üresedés

Ha lemondás, felmentés vagy elhalálozás miatt szabadul fel egy tárca, a Parlament azonnal felkéri a biztosjelöltet, hogy vegyen részt az I. részben megállapított feltételeknek megfelelő meghallgatáson.

8. cikk

Új tagállam csatlakozása

Új tagállam csatlakozása esetén a Parlament felkéri a biztosjelöltet, hogy vegyen részt az I. részben megállapított feltételeknek megfelelő meghallgatáson.

9. cikk

A tárcák lényeges megváltozása

A Bizottság hivatali ideje alatt a tárcák jelentős átszervezése esetén az érintett biztosokat felkérik, hogy az I. részben megállapítottakkal megegyező feltételek mellett vegyenek részt a meghallgatáson, mielőtt megkezdik új hatáskörük gyakorlását.

10. cikk

Szavazás a plenáris ülésen

A 125. cikk (7) bekezdésében megállapított eljárástól eltérve, amennyiben a plenáris ülésen történő szavazás egyetlen biztos kinevezését érinti, a szavazás titkos.

VIII. MELLÉKLET

A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS KERETÉBEN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK MEGSZÖVEGEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

(1)   

A jogi aktusok feltüntetik a jogi aktus típusát, számát, az azt elfogadó két intézmény nevét, az aláírásuk időpontját és a tárgy megjelölését.

(2)   

A jogi aktusok a következőket tartalmazzák:

a)

„az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”;

b)

hivatkozás azokra a rendelkezésekre, amelyek alapján a jogi aktust elfogadták, amelyet a „tekintettel” szó előz meg;

c)

a benyújtott javaslatokra, elfogadott véleményekre és lefolytatott konzultációkra utaló bevezető hivatkozás;

d)

a jogi aktus indokolása, amelyet a „mivel” szó vezet be;

e)

az „elfogadta ezt a rendeletet” vagy „elfogadta ezt az irányelvet” vagy „elfogadta ezt a határozatot” kifejezést, amelyet a jogi aktus rendelkező része követ.

(3)   

A jogi aktusok cikkekre tagolódnak, amelyek adott esetben részeket, címeket, fejezeteket és szakaszokat alkothatnak.

(4)   

A jogi aktus utolsó cikke meghatározza a hatálybalépés időpontját, ha az a kihirdetés utáni huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.

(5)   

A jogi aktus utolsó cikkét a következők követik:

—

a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő, a jogszabály alkalmazhatóságáról szóló szövegrész;

—

„Kelt … -ban/ben” és a jogi aktus aláírásának időpontja;

—

„Az Európai Parlament részéről az elnök”, „A Tanács részéről az elnök”, és ez után a Parlament és a Tanács – a jogi aktus aláírásának időpontjában hivatalban levő – elnökének neve.
Top