2

2000 és 2006 között az Európai Közösségek Bizottsága által képviselt Európai Közösség tizenkét szerződést kötött a felperessel, amelyek ez utóbbi kutatási és fejlesztési projektekben való részvételére vonatkoztak a szóban forgó szerződések teljesítése során felmerült bizonyos költségek Bizottság általi átvállalását szolgáló pénzügyi hozzájárulás ellenében.

[omissis]

7

2007 novemberében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a szóban forgó szerződések teljesítése során a felperesnek betudható csalás gyanúja miatt a Bizottság „Információs Társadalmi és Médiaügyi” Főigazgatóságával tartandó megbeszélés összehívását kérte. Az OLAF ezen megbeszélésre vonatkozó 2007. december 3‑i feljegyzése alapján a Bizottság úgy határozott, hogy az ellenőrzési jelentés tervezetének értékelését további ellenőrzések elvégzéséig felfüggeszti.

[omissis]

16

2009. július 10‑én a Bizottság levelet küldött a felperes ügyvédeinek, amelyben egyrészt arról tájékoztatta őket, hogy a felperest kizárja a Qualeg és Cocoon projektekből, másrészt pedig, hogy a projektek megvalósításában való közreműködése keretében folyósított összegeket visszatérítteti. A felperes ezt a határozatot a 2009. július 14‑i levelében vitatta.

17

2009. augusztus 7‑én a Bizottság a felperesnek tizenkét, a vele kötött tizenkét szerződés keretében számára folyósított összegek – összesen 2258456,31 euró – visszatéríttetésére irányuló terhelési értesítést küldött.

18

A felperes a Törvényszék Hivatalához 2009. október 22‑én benyújtott keresetlevelével megindította a jelen keresetet.

19

A Törvényszék Hivatalához 2009. november 3‑án benyújtott külön beadványában a felperes a Bizottság 2009. július 10‑i levelében található határozat és a 2009. augusztus 7‑én kibocsátott tizenkét terhelési értesítés végrehajtásának felfüggesztését kérte. Mivel a sürgősség feltétele nem teljesült, ezt a kérelmet a Törvényszék elnökének 2010. március 15‑i végzésével elutasították, a költségekről pedig nem határoztak.

20

A Törvényszék Hivatalához 2010. január 26‑án benyújtott ellenkérelmében a Bizottság viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a felperesnek a terhelési értesítésekben nevesített összegek megfizetésére való kötelezését kérte.

21

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

22

A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

23

A válaszban a felperes lényegében megismétli a keresetben előadott kérelmeit, és kiegészíti azzal a kereseti kérelemmel, hogy a Törvényszék utasítsa el a Bizottság kérelmeit.

24

Eljárási szabályzatának 113. cikke értelmében a Törvényszék hivatalból a felek meghallgatását követően bármikor határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan‑e, vagy megállapíthatja, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra.

25

A Bíróság alapokmánya, amely 53. cikke értelmében a Törvényszék előtti eljárásra is irányadó, 19. cikkében kimondja, hogy a tagállamokon kívüli feleket, az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes államokat, az EFTA Felügyeleti Hatóságot és az Európai Unió intézményeit olyan ügyvéd képviselheti, aki valamely tagállam bírósága előtt vagy az EGT‑ről szóló megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult.

26

2012. március 6‑i levelükben a felperes meghatalmazott ügyvédei közölték a Törvényszékkel, hogy nem áll szándékukban a felperes képviseletét továbbra is ellátni, mivel már nem tartja velük a kapcsolatot, nem szerepel a cégnyilvántartásban, és nem tett eleget a velük szemben fennálló pénzügyi kötelezettségének.

27

2012. március 26‑i levelében a Törvényszék Hivatala az említett ügyvédekkel közölte, hogy mindaddig, amíg a felperes nem jelöl ki új jogi képviselőt, a jelen üggyel kapcsolatos minden levélváltást továbbra is nekik fogja címezni.

28

2012. június 13‑i pervezető intézkedésével a Törvényszék az említett ügyvédektől a következőket kérte:

29

Az említett ügyvédek 2012. június 20‑i levelükben eleget tettek a Törvényszék kérésének.

30

A felperes számára az új jogi képviselő kijelölésére nyitva álló határidő 2012. július 2‑án éjfélkor lejárt, anélkül hogy a felperes a Törvényszékkel közölte volna a kijelölést.

31

2012. július 10‑i pervezető intézkedésével a Törvényszék felhívta a feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket annak hivatalból történő megállapításának lehetőségét illetően, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra, mivel a felperest – miután a Törvényszék által rögzített határidőn belül nem jelölt ki új képviselőt – nem képviseli ügyvéd.

32

A Bizottság 2012. július 25‑i levelében terjesztette elő észrevételeit. A felperes nem terjesztett elő észrevételeket.

33

A felperesnek a fenti 28. pontban hivatkozott, 2012. június 13‑i pervezető intézkedést követő hallgatására tekintettel az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében hivatalból meg kell állapítani, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑299/06. sz., Leclercq kontra Bizottság ügyben 2008. június 20‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 15. pontját, a T‑123/08. sz., Spitzer kontra OHIM – Homeland Housewares [Magic Butler] ügyben 2010. szeptember 2‑án hozott végzés [az EBHT‑ban nem tették közzé] 8. pontját és a T‑444/09. sz., La City kontra OHIM – Bücheler és Ewert [citydogs] ügyben 2012. május 16‑án hozott végzés [az EBHT‑ban nem tették közzé] 12. pontját).

34

Következésképpen nem szükséges határozatot hozni a Bizottság azon kereseti kérelméről, hogy a Törvényszék a keresetet nyilvánítsa elfogadhatatlannak.

35

2012. július 2‑i és 25‑i levelében a Bizottság azt kérte, hogy a Törvényszék akkor is hozzon határozatot a viszontkeresetéről, ha azt állapítaná meg, hogy nem szükséges a felperes által benyújtott keresetről határozatot hozni. A Bizottság viszontkeresete arra irányul, hogy a Törvényszék kötelezze a felperest arra, hogy térítse vissza a vele kötött tizenkét szerződés teljesítése során számára folyósított összegeknek megfelelő 2258456,31 eurónak a 2009. augusztus 7‑én kibocsátott terhelési értesítésekben meghatározott határidőtől számított kamatokkal növelt összegét.

36

Annak vizsgálata előtt, hogy az okafogyottságot kimondó határozat akadályát képezi‑e annak, hogy a Törvényszék határozatot hozzon a Bizottság viszontkeresetéről, meg kell határozni, hogy a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik‑e a jelen jogvita eldöntésére.

37

Az EK 238. cikk értelmében az uniós bíróságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az Unió által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzanak.

38

Az ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszék választottbírósági kikötésen alapuló hatásköre valamely szerződéssel kapcsolatos jogvitában e rendelkezés és a választottbírósági kikötés szövege alapján értékelhető (a Bíróság C-209/90. sz., Bizottság kontra Feilhauer ügyben 1992. április 8-án hozott ítéletének [EBHT 1992., I-2613. o.] 13. pontja és a Törvényszék T‑340/07. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2010. február 9‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 76. pontja). E hatáskör eltér az általános szabályoktól, következésképpen megszorítóan kell értelmezni (a Bíróság 426/85. sz., Bizottság kontra Zoubek ügyben 1986. december 18-án hozott ítéletének [EBHT 1986., 4057. o.] 11. pontja és a Törvényszék T‑259/09. sz., Bizottság kontra Arci Nuova associazione comitato di Cagliari és Gessa ügyben 2010. december 16‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 39. pontja). Így a Törvényszék egyrészt csak akkor dönthet szerződésen alapuló jogvitában, ha a felek kifejezték arra irányuló szándékukat, hogy az a Törvényszék hatáskörébe tartozzon (a fent hivatkozott Bizottság kontra Arci Nuova associazione comitato di Cagliari és Gessa ügyben hozott ítélet 39. pontja), másrészt pedig csak olyan kereseteket vizsgálhat meg, amelyek a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződésből erednek, vagy amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az abból fakadó kötelezettségekkel (a fent hivatkozott Bizottság kontra Zoubek ügyben hozott ítélet 11. pontja).

39

A jelen ügyben nem vitatott, hogy a felperes és a Bizottság között megkötött tizenkét szerződés mindegyike tartalmaz választottbírósági kikötést, amely a Törvényszéket ruházza fel hatáskörrel a szóban forgó szerződések érvényességével, alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos jogviták eldöntésére. Ilyen kikötés található a hatodik keretprogram keretében megkötött szerződések 13. cikkében és az ötödik keretprogram, illetve az eTEN program keretében megkötött szerződések 5. cikkében.

40

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Bizottság ellenkérelmében hivatkozott azon szerződéses kikötésekre, amelyekre a viszontkeresetét alapítja, mégpedig az ötödik keretprogram keretében megkötött szerződések általános szerződési feltételei 26. cikkének (3) bekezdésére, a hatodik keretprogram keretében megkötött szerződések általános szerződési feltételei II.29. pontának (1) bekezdésére és II.31. pontjának (1) bekezdésére, illetve az eTEN program keretében megkötött szerződések általános szerződési feltételei 17. cikkének (4) bekezdésére. E kikötések lehetővé teszik a Bizottság számára azt, hogy a kedvezményezettek által jogosulatlanul felvett összegek visszatérítését kérje.

41

A viszontkereset következésképpen a szóban forgó szerződésekre és a fenti 38. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében az azokból fakadó jogokra és kötelezettségekre alapít.

42

Egyébiránt az ítélkezési gyakorlat értelmében a jogorvoslatok közösségi rendszerében az alapkereset elbírálására irányuló hatáskör magában foglalja a minden olyan viszontkereset elbírálására irányuló hatáskört, amelyet a kereset alapjául szolgálóval azonos aktusra vagy tényállásra vonatkozó, ugyanazon eljárásban nyújtottak be. E hatáskör a pergazdaságossághoz fűződő érdeken és az első fokon eljáró bíró elsőbbségén alapul, amely megfontolásokat a tagállamok eljárásjogi rendszerei is általános jelleggel elismernek (lásd a Bíróság C‑517/03. sz., Bizottság kontra IAMA Consulting ügyben 2004. május 27‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 17. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

43

Ebből következik, hogy a Törvényszék főszabály szerint hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a Bizottság által benyújtott viszontkereset alapján határozatot hozzon.

44

Egyébiránt meg kell állapítani, hogy a Bizottság viszontkeresetének tárgya abban a részében, amely a felperesnek a 2009. augusztus 7‑i terhelési értesítésben nevesített összegek megfizetésére való kötelezésére vonatkozik, eltér a felperes – különösen a terhelési értesítések megsemmisítésére irányuló – kereseti kérelmeinek egyszerű elutasításától.

45

Márpedig a felperes által benyújtott kereset okafogyottsága nem ad elégtételt a Bizottságnak, mivel nem eredményezi a felperesnek a terhelési értesítésben nevesített összegek megfizetésére való kötelezését.

46

Ebből következik, hogy egyrészt a Bizottság viszontkeresetének tárgya a felperes keresete okafogyottságának ellenére továbbra is fennáll, másrészt pedig a Bizottságnak továbbra is érdekében áll, hogy a viszontkeresetnek helyt adjanak.

47

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a Bizottság viszontkereste alapján való határozathozatal ténye mentesíti ez utóbbit egy újabb kereset benyújtása alól, miután – amint azzal a 2012. július 25‑i levelében érvelt – a felek a jelen ügy keretében már kifejthették minden érvüket. Ezt a megoldást tehát a pergazdaságosság indoka is igazolja.

48

Ráadásul, amint a Bizottság a fent említett levélben helyesen megjegyezte, a viszontkereset alapján való határozathozatal nem sérti a felperes védelemhez való jogát. Ugyanis a kereset okafogyottá válásának, azaz az új képviselő meghatározott határidőn belül történő kijelölésének elmulasztása pillanatában az írásbeli szakasz lezárult. A felperes tehát a válaszában előterjeszthette a Bizottság viszontkeresetére válaszul kifejtett érveit, amit meg is tett. Ráadásul a felperessel – a képviselői útján – közölték a szóbeli szakasz megnyitását és a tárgyalás 2012. december 13‑ára történő kitűzését.

49

A fentiekből következik, hogy a Bizottság által benyújtott viszontkereset tárgyában határozatot kell hozni.

50

A Bizottság viszontkeresete a felperes arra való kötelezésére irányul, hogy egyrészt térítse vissza számára a vele kötött szerződések teljesítése során jogosulatlanul felvett összegek egészét, másrészt pedig fizessen számára ezen összegek után a 2009. augusztus 7‑i terhelési értesítésekben meghatározott fizetési határidőtől számított késedelmi kamatot.

51

A szóban forgó projektekre vonatkozó terhelési értesítésekben nevesített összegek az alábbiak:

148

Ennek megfelelően úgy kell tekinteni, hogy a felperessel kötött szerződésekkel összhangban állt az, amikor a Bizottság 2009. augusztus 7‑én a felperesnek megküldött tizenkét terhelési értesítésben az utóbbi részére ezen szerződések alapján folyósított összegek egészének megfelelő 2258456,31 euró visszatérítését kérte.

149

Mivel a felperes egyébiránt nem vitatja a terhelési értesítésekben nevesített összegeket, a Bizottságnak a felperes által jogosulatlanul felvett 2258456,31 euró visszatérítésére való kötelezésére irányuló kereseti kérelmének helyt kell adni.

150

A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék kötelezze a felperest ezen összegek után a 2009. augusztus 7‑i terhelési értesítésekben meghatározott fizetési határidőtől számított késedelmi kamat fizetésére.

[omissis]

155

Következésképpen az érintett szerződések értelmében a felperest a fenti 152., 153. és 154. pontban említett szerződéses kikötésekben meghatározott, a vonatkozó terhelési értesítésekben megállapított határidőtől számított kamatok fizetésére kell kötelezni.

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács)

a következőképpen határozott: