EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 62021CJ0830

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2023. december 7.
Syngenta Agro GmbH kontra Agro Trade Handelsgesellschaft mbH.
A Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (Németország)által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – 1107/2009/EK rendelet – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 52. cikk – Párhuzamos forgalmazás – 547/2011/EU rendelet – A növényvédő szerek címkézésére vonatkozó követelmények – Az I. melléklet 1. pontjának b) és f) alpontja – Az engedély jogosultjának neve és címe – Tételszám.
C-830/21. sz. ügy.

Határozatok Tára – Általános EBHT

Európai esetjogi azonosító: ECLI:EU:C:2023:959

 A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2023. december 7. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – 1107/2009/EK rendelet – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 52. cikk – Párhuzamos forgalmazás – 547/2011/EU rendelet – A növényvédő szerek címkézésére vonatkozó követelmények – Az I. melléklet 1. pontjának b) és f) alpontja – Az engedély jogosultjának neve és címe – Tételszám”

A C‑830/21. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság, Németország) a Bírósághoz 2021. december 23‑án érkezett, 2021. december 9‑i határozatával terjesztett elő

a Syngenta Agro GmbH

és

az Agro Trade Handelsgesellschaft mbH

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Jürimäe tanácselnök, N. Piçarra, M. Safjan, N. Jääskinen és M. Gavalec (előadó) bírák,

főtanácsnok: L. Medina,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:

a Syngenta Agro GmbH képviseletében P. Gey és H.‑G. Kamann Rechtsanwälte,

az Agro Trade Handelsgesellschaft mbH képviseletében H. P. Koof Rechtsanwalt,

a görög kormány képviseletében V. Karra, K. Konsta és E. Leftheriotou, meghatalmazotti minőségben,

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. Collabolletta avvocato dello Stato,

az osztrák kormány képviseletében A. Posch, J. Schmoll és V.‑S. Strasser, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Bizottság képviseletében A. C. Becker és M. Ter Haar, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2023. április 20‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek címkézésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. június 8‑i 547/2011/EU bizottsági rendelet (HL 2011. L 155., 176. o.) 1. cikkének, valamint I. melléklete 1. pontja b) és f) alpontjának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Syngenta Agro GmbH és az Agro Trade Handelsgesellschaft mbH (a továbbiakban: Agro Trade) között valamely növényvédő szer forgalomba hozatalának tilalma tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

Az 1107/2009/EK rendelet

3

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21‑i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.) 8), (9) és (31) preambulumbekezdése kimondja:

„(8)

E rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és ezzel egyidejűleg megőrizze a közösségi mezőgazdaság versenyképességét. […]

(9)

A növényvédő szerek kereskedelme előtt álló, a növényvédelem tagállamonként eltérő szintjéből adódó akadályok minél teljesebb felszámolása érdekében ennek a rendeletnek harmonizált szabályokat is meg kell állapítania a hatóanyagok jóváhagyására és a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozóan, ideértve az engedélyek kölcsönös elismerésére és a párhuzamos forgalmazásra vonatkozó szabályokat is. E rendelet célja ezért e termékek szabad mozgásának és rendelkezésre állásának fokozása a tagállamokban.

[…]

(31)

Azonos növényvédő szerek különböző tagállamokban való engedélyezése esetén a párhuzamos forgalmazási engedély megadására egyszerűsített eljárást kell előírni e rendeletben, e szerek tagállamok közötti kereskedelmének elősegítése érdekében.”

4

E rendelet „Tárgy és cél” című 1. cikkének (3) bekezdése a következőket mondja ki:

„E rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és hogy javítsa a belső piac működését a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok harmonizálásával, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozásával.”

5

E rendelet „Fogalommeghatározások” címet viselő 3. cikke szerint:

E rendelet alkalmazásában:

[…]

10.

»növényvédő szer engedélyezése«: olyan közigazgatási aktus, amellyel egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezi a növényvédő szernek a tagállam területén történő forgalomba hozatalát;

11.

»gyártó«: aki saját maga növényvédő szert, hatóanyagot, védőanyagot, kölcsönhatás‑fokozót, segédanyagot vagy hatásjavítót gyárt, vagy szerződés alapján ilyet mással gyártat, vagy akit a gyártó kizárólagos képviselőjeként jelöl ki e rendelet előírásainak teljesítése céljából;

[…]

24.

»az engedély jogosultja«: növényvédő szer forgalomba hozatalára és használatára engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy;

[…]”

6

E rendeletnek a „Forgalombahozatali és felhasználási engedély” címet viselő 28. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Növényvédő szer csak akkor hozható forgalomba vagy használható fel, ha azt az érintett tagállam e rendeletnek megfelelően engedélyezte.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a következő esetekben nem szükséges engedélyezés:

[…]

e)

olyan növényvédő szerek forgalomba hozatala és felhasználása, amelyek az 52. cikknek megfelelően párhuzamos forgalmazási engedélyt kaptak.”

7

Az 1107/2009 rendelet „Párhuzamos forgalmazás” című 52. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Egy adott tagállamban (származási tagállam) engedélyezett növényvédő szert párhuzamos forgalmazási engedély megszerzése esetén be lehet vezetni, forgalomba lehet hozni vagy fel lehet használni egy másik tagállamban (a bevezető tagállam), amennyiben ez a tagállam megállapítja, hogy a növényvédő szer összetételében azonos valamely, a területén már engedélyezett növényvédő szerrel (referenciatermék). A kérelmet a bevezető tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához kell benyújtani.

(2)   A párhuzamos forgalmazási engedélyt egyszerűsített eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 45 munkanapon belül megadják, ha a bevezetendő növényvédő szer a (3) bekezdés értelmében azonos. […]

(3)   A növényvédő szereket a referenciatermékekkel azonosnak kell tekinteni, ha

a)

azokat ugyanazon vállalat [helyesen: cég] vagy társult vállalkozás gyártotta, vagy engedély alapján gyártották azonos gyártási eljárásnak megfelelően;

b)

azonosak a hatóanyagok, ellenanyagok és kölcsönhatás fokozók specifikációját és tartalmát, valamint az összetétel típusát tekintve; valamint

c)

a bennük található segédanyagok és a csomagolás mérete, anyaga vagy formája által a szernek az emberi vagy állati egészséggel vagy a környezettel szembeni biztonságosságára gyakorolt esetleges negatív hatása tekintetében ugyanolyanok vagy egyenértékűek.

(4)   A párhuzamos forgalmazási engedély iránti kérelem a következő adatokat tartalmazza:

a)

a növényvédő szer neve és nyilvántartási száma a származási tagállamban;

b)

a származási tagállam;

c)

az engedély birtokosának [helyesen: jogosultjának] neve és címe a származási tagállamban;

d)

azon eredeti címke és használati útmutató, amellyel a bevezetendő növényvédő szert a származási tagállamban forgalmazzák, amennyiben azt a bevezető tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a vizsgálat szempontjából fontosnak tekinti. Ez a hatáskörrel rendelkező hatóság kérheti az eredeti használati útmutató vonatkozó részeinek fordítását is;

e)

a kérelmező neve és címe;

f)

a bevezető tagállamban a forgalmazandó növényvédő szernek adandó név;

g)

a forgalomba hozni kívánt termék címkéjének tervezete;

h)

a forgalomba hozni kívánt termékből származó minta, amennyiben azt a bevezető tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága szükségesnek tekinti;

i)

a referenciatermék neve és nyilvántartási száma.

[…]

(5)   Azt a növényvédő szert, amelynek tekintetében párhuzamos forgalmazási engedélyt adtak ki, csak a referenciatermék engedélyében foglalt rendelkezésekkel összhangban lehet forgalomba hozni és felhasználni. A megfigyelések és ellenőrzések megkönnyítése érdekében a Bizottság a 68. cikkben említett rendeletben konkrét ellenőrzési követelményeket határoz meg a bevezetni kívánt termék tekintetében.

(6)   A párhuzamos forgalmazási engedély a referenciatermék engedélyének lejártáig érvényes. Amennyiben a referenciatermékre vonatkozó engedély jogosultja a 45. cikk (1) bekezdésének megfelelően az engedély visszavonását kérelmezi, és a 29. cikkben foglalt követelmények továbbra is teljesülnek, a párhuzamos forgalmazási engedély a referenciatermék engedélyének rendes lejárati idejéig érvényben marad.

(7)   A 44., 45., 46. cikket, valamint az 55. cikket, az 56. cikk (4) bekezdését és a VI–X. fejezetet értelemszerűen kell a párhuzamosan forgalmazott növényvédő szerekre alkalmazni, az e cikkben foglalt külön [helyesen: különös] rendelkezések sérelme nélkül.

(8)   A párhuzamos forgalmazási engedély a 44. cikk sérelme nélkül visszavonható, ha a származási országban biztonsági vagy hatékonysági okokból visszavonják a bevezetett növényvédő szerre vonatkozó engedélyt.

(9)   Amennyiben a növényvédő szer a (3) bekezdés értelmében nem azonos a referenciatermékkel, a bevezető tagállam kizárólag a 29. cikknek megfelelően adhatja meg a forgalomba hozatalhoz és felhasználáshoz szükséges engedélyt.

[…]

(11)   A 63. cikk sérelme nélkül a tagállamok hatóságai a nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátják a párhuzamos forgalmazási engedélyekre vonatkozó információt.”

8

E rendeletnek a „Növényvédő szerek felhasználása” című 55. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A növényvédő szereket megfelelően kell felhasználni.

A megfelelő felhasználás magában foglalja a helyes növényvédelmi gyakorlat elveinek alkalmazását és a 31. cikknek megfelelően megállapított és a címkén feltüntetett feltételeknek való megfelelést. […]”

9

Az említett rendelet „Tájékoztatás a lehetséges káros vagy elfogadhatatlan hatásokról” című 56. cikkének (4) bekezdése kimondja:

„Valamely növényvédő szer engedélyének a jogosultja évente jelentést tesz az adott növényvédő szert engedélyező tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak a várt hatékonyság hiányára, az ellenállás kialakulására, és a növényekre, növényi termékekre vagy a környezetre gyakorolt nem várt hatásra vonatkozóan rendelkezésre álló információkról.”

10

Ugyanezen rendelet „Cimkézés” című 65. cikke az (1) bekezdésében így rendelkezik:

„A növényvédő szerek címkézésének ki kell terjednie [a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31‑i] 1999/45/EK [európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1999. L 200., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 24. kötet, 109. o.)] osztályozási, csomagolási és címkézési követelményeire, és meg kell felelnie a 79. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadott rendeletben foglalt követelményeknek.

[…]”

Az 547/2011 rendelet

11

Az 547/2011 rendelet 1. cikkének értelmében:

„A növényvédő szerek címkézésének meg kell felelnie az I. mellékletben előírt követelményeknek, és adott esetben tartalmaznia kell az emberek vagy az állatok egészségére, illetve a környezetre jelentett különleges kockázatokra utaló, a II. mellékletben előírt szabványmondatokat, valamint az emberi vagy az állati egészség, illetve a környezet védelme érdekében követendő biztonságos használatra (óvintézkedésekre) utaló, a III. mellékletben előírt szabványmondatokat.”

12

E rendeletnek „Az 1. cikkben említett címkézési követelmények” című I. melléklete az 1. pontjában a következőket írja elő:

„A növényvédő szerek csomagolásán jól láthatóan és kitörölhetetlen módon fel kell tüntetni a következőket:

[…]

b)

az engedély birtokosának [helyesen: jogosultjának] neve és címe, a növényvédő szer engedélyszáma, valamint – ha nem azonos – annak a személynek a neve és címe, aki a forgalmazott növényvédő szer végső csomagolásáért és címkézésért vagy a végső címkézésért felelős;

[…]

f)

a gyártási tétel száma és a gyártás időpontja;

[…]”

Az 1272/2008/EK rendelet

13

Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16‑i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 353., 1. o.; helyesbítések HL 2019. L 117., 8. o.; HL 2016. L 349., 1. o.; HL 2011. L 16., 1. o.) 1. cikke előírja:

„(1)   E rendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint az anyagok, keverékek és a 4. cikk (8) bekezdésében említett árucikkek szabad mozgásának biztosítása a következők útján:

[…]

b)

kötelezettség előírása arra vonatkozóan, hogy:

[…]

ii.

a szállítók felcímkézzék és csomagolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket;

[…]

[…]”

14

E rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikke előírja:

„E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…]

26.

»szállító«: bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az anyagot – önmagában vagy keverékben – vagy a keveréket forgalomba hozza;

[…]”

15

Az említett rendeletnek „A veszély közlése címkézés formájában” című III. címében szereplő, „Általános szabályok” című 17. cikke a következőképpen szól:

„(1)   A veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni:

a)

a szállító(k) neve, címe és telefonszáma;

[…]”

A német jog

16

A Gesetz zum Schutz der Kulturpflanzen (a termesztett növények védelméről szóló törvény) 49. §‑ának (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Azoknak az engedélyeknek a jogosultjai, akik a 47. § (1) bekezdésében említett címkén nem a párhuzamosan importált növényvédő szerre vonatkozó engedély jogosultjának a tételszámát használják, legalább öt évig megőrzendő nyilvántartást kötelesek vezetni, amelyből megállapítható az általuk használt tételszám és a párhuzamosan importált növényvédő szerre vonatkozó engedély jogosultja tételszámának korrelációja. […]”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

17

A Syngenta Agro a Syngenta csoport kereskedelmi vállalata, amely Németországban és az Európai Unió más tagállamaiban növényvédő szereket gyárt és forgalmaz.

18

Az Agro Trade a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kereskedelmi vállalkozásként növényvédő szereket, különösen párhuzamosan importált növényvédő szereket forgalmaz.

19

Ez utóbbi termékek között szerepelnek a Syngenta Agro termékei is, amelyeket az Agro Trade Németországban a Syngenta Agro eredeti, bontatlan dobozaiban forgalmaz, miután az eredeti címkét saját címkével helyettesítette.

20

Ez utóbbi címke tartalmazza többek között az Agro Trade mint importőr és forgalmazó adatait, azon semmilyen információ nem szerepel azonban a Syngenta Agro mint a növényvédő szerre vonatkozó engedély származási tagállam szerinti jogosultjára vonatkozó adatok vonatkozásában. Az Agro Trade a gyártó eredeti gyártási tételszámát a saját azonosító számával helyettesíti és egy olyan nyilvántartást vezet, amelyből kiderül, hogy az általa adott azonosító szám melyik eredeti gyártási tételszámnak felel meg.

21

A Syngenta Agro a Landgericht Hamburghoz (hamburgi regionális bíróság, Németország) fordult, amelyben azt kérte, hogy az Agro Tradet tiltsák el a Syngenta Agro párhuzamos import tárgyát képező növényvédő szereinek német területen történő kereskedelmi forgalomba hozatalától, amennyiben az engedély jogosultjának az eredeti csomagoláson szereplő nevére és címére vonatkozó adatokat eltávolították, és/vagy a készítmény e csomagoláson szereplő tételszámát eltávolították és egy másik azonosító számmal helyettesítették, mivel az Agro Trade magatartása ellentétes az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontjának b) és f) alpontjával összefüggésben értelmezett 1. cikkével.

22

A Landgericht Hamburg (hamburgi regionális bíróság) helyt adott a Syngenta Agro 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontjának b) alpontjára alapított kérelmének az engedély jogosultjának nevére és címére vonatkozó információk tekintetében. Ezzel szemben elutasította ezt a kérelmet annyiban, amennyiben az e melléklet 1. pontjának f) alpontján alapult, és az érintett készítmény tételszámára vonatkozott.

23

A Syngenta Agro és az Agro Trade fellebbezést nyújtott be e bíróság ítéletével szemben a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburghoz (hamburgi regionális felsőbíróság, Németország), amely a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság.

24

E bíróságnak kétségei merülnek fel az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontja b) és f) alpontjának helyes értelmezésével kapcsolatban, mivel e rendelet nem ír elő semmilyen különös szabályt a párhuzamos import tárgyát képező növényvédő szerek címkézésére vonatkozóan.

25

E körülmények között a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)

Úgy kell‑e értelmezni az [547/2011] rendelet I. melléklete 1. pontjának b) alpontjával összefüggésben értelmezett 1. cikkét, hogy valamely növényvédő szer párhuzamos importja esetén egy másik tagállamban történő forgalomba hozatal során a csomagoláson az engedélynek a származási tagállam – vagyis ahonnan a növényvédő szert importálják – szerinti jogosultjának nevét és címét kell feltüntetni?

2)

Úgy kell‑e értelmezni az [547/2011] rendelet I. melléklete 1. pontjának f) alpontjával összefüggésben értelmezett 1. cikkét, hogy valamely növényvédő szer párhuzamos importja esetén kötelezően a gyártó által eredetileg megadott gyártási tételszámot kell a csomagoláson változatlanul feltüntetni, vagy a fent nevezett rendelkezéssel összeegyeztethető az is, ha a párhuzamos importőr eltávolítja az eredeti gyártási tételszámot, és a csomagoláson a saját azonosító számát tünteti fel, feltéve, hogy olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az általa alkalmazott gyártási tételszám és a párhuzamosan importált növényvédő szerre vonatkozó engedély jogosultja által adott szám korrelációja?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről

26

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 547/2011 rendelet 1. cikkét és I. melléklete 1. pontjának b) alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az az importőr, aki párhuzamos forgalmazási engedély alapján valamely tagállamba növényvédő szert vezet be, e szer csomagolásán helyettesítheti a származási tagállam szerinti engedély jogosultjának nevét és címét saját nevével és címével.

27

Az 1107/2009 rendelet 65. cikkének (1) bekezdése szerint az e rendelet alapján forgalomba hozott vagy felhasznált növényvédő szerek címkézése magában foglalja az 1272/2008 rendelettel hatályon kívül helyezett és felváltott 1999/45 irányelv követelményeit. Ezenkívül e címkézésnek meg kell felelnie az 547/2011 rendeletben foglalt követelményeknek, amelyet e 65. cikk (1) bekezdése alapján fogadtak el a növényvédő szerek címkézésére vonatkozóan az 1107/2009 rendeletben előírt követelmények alkalmazása céljából.

28

Az 547/2011 rendelet 1. cikke értelmében az említett címkézésnek meg kell felelnie az e rendelet I. mellékletében foglalt követelményeknek.

29

Ezen I. melléklet 1. pontjának b) alpontjából következik, hogy az engedély jogosultja nevének és címének jól láthatóan és kitörölhetetlen módon kell szerepelnie a növényvédő szerek csomagolásán.

30

Az 1107/2009 rendelet és az 547/2011 rendelet nem tartalmaz semmilyen különös rendelkezést azon növényvédő szerek címkézésére vonatkozóan, amelyek tekintetében párhuzamos forgalmazási engedélyt kértek, és az 1107/2009 rendelet 52. cikkének (7) bekezdése arra szorítkozik, hogy e termékekre vonatkozóan előírja többek között az ez utóbbi rendelet VII. fejezetében szereplő, a címkézésre vonatkozó általános rendelkezések „értelemszerű” alkalmazását.

31

E feltételek mellett meg kell állapítani, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak a rendelkezés általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésének megfelelő szövegét, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek részét képezi (2022. június 22‑iLeistritz ítélet, C‑534/20, EU:C:2012:495, 18. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Továbbá egy végrehajtási rendeletet lehetőség szerint úgy kell értelmezni, hogy összeegyeztethető legyen az alaprendelet rendelkezéseivel (2012. július 19‑iPie Optiek ítélet, C‑376/11, EU:C:2012:502, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

Ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően kell meghatározni, hogy az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontjának b) alpontjában szereplő, „az engedély birtokosának [helyesen: jogosultjának] neve és címe” kifejezést hogyan kell értelmezni az 1107/2009 rendelet 52. cikkének (7) bekezdése értelmében vett párhuzamosan forgalmazott növényvédő szerek címkézésének keretében.

34

Először is, ami e kifejezés szó szerinti értelmezését illeti, meg kell állapítani, hogy ezen I. melléklet 1. pontja b) alpontjának szövege e tekintetben semmilyen hasznos elemet nem tartalmaz.

35

Másodszor, ami a rendszertani értelmezést illeti, az 1107/2009 rendelet 3. cikkének 10. és 24. pontjából, valamint 28. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy főszabály szerint az a kötelezettség, hogy a növényvédő szerek csomagolásán fel kell tüntetni az engedély jogosultjának a nevét és címét, arra a természetes vagy jogi személyre vonatkozik, akit vagy amelyet a tagállam illetékes hatósága külön közigazgatási aktus útján feljogosított az érintett növényvédő szer e tagállam területén történő forgalomba hozatalára.

36

Márpedig a párhuzamosan forgalmazott növényvédő szer esetében az 1107/2009 rendelet 52. cikke értelmében a párhuzamos forgalmazási engedély jogosultja felelős e terméknek a bevezető tagállam területén történő forgalomba hozataláért, miután megbizonyosodtak arról, hogy az említett szer és a referenciatermék azonos.

37

A Bíróság már megállapította, hogy a párhuzamos forgalmazási engedély személyes jellegű, és kizárólag ezen engedély jogosultja hozhat forgalomba növényvédő szert az említett engedélyt megadó tagállamban (lásd ebben az értelemben: 2021. március 4‑iAgrimotion ítélet, C‑912/19, EU:C:2021:173, 26. és 37. pont).

38

Ebből következik, amint azt a főtanácsnok az indítványának 52. pontjában lényegében hangsúlyozta, hogy míg az 1107/2009 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése alapján megadott engedély a jogosultját a származási tagállamához köti, az e rendelet 52. cikke alapján kiállított párhuzamos forgalmazási engedély a jogosultját a bevezetés helye szerinti tagállamhoz köti, és hogy a származási tagállam által kiadott engedély a bevezetés helye szerinti tagállamban nem keletkeztet sem jogokat, sem kötelezettségeket a jogosult számára.

39

Következésképpen meg kell állapítani, hogy az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontjának b) alpontjában foglalt, az engedély jogosultja nevének és címének feltüntetésére vonatkozó követelményt a párhuzamos forgalmazás keretében úgy kell értelmezni, hogy az a párhuzamos forgalmazási engedély jogosultjának nevére és címére utal. Ez utóbbi tehát köteles feltüntetni a bevezető tagállamban forgalomba hozott növényvédő szer címkéjén a nevét és a címét a származási tagállam szerinti engedély jogosultjának neve és címe mellett vagy helyett.

40

Egyébiránt az 1272/2008 rendelet rendelkezései megerősítik az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontja b) alpontjának ezen értelmezését.

41

Az 1272/2008 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében „[a] veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő […] címkével kell ellátni: a szállító(k) neve és címe”.

42

Márpedig az említett rendelet 1. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjából kitűnik, hogy e rendelet arra kötelezi a szállítókat, hogy felcímkézzék és csomagolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket, míg az ugyanezen rendelet 2. cikkének 26. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „szállító” fogalma bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az anyagot – önmagában vagy keverékben – vagy a keveréket forgalomba hozza.

43

Ebből következik, hogy amennyiben valamely importőr vagy forgalmazó párhuzamos forgalmazási engedéllyel rendelkező növényvédő szert hoz forgalomba az ezen engedélyt megadó tagállamban, ezen importőr vagy forgalmazó megfelel az 1272/2008 rendeletben előírt címkézési követelményeknek, ha e termék csomagolásán a nevét, címét és telefonszámát tartalmazó címkével van ellátva.

44

Harmadszor, az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontja b) alpontjának a jelen ítélet 39. pontjában elfogadott értelmezése megfelel az 1107/2009 rendelet 52. cikke által követett kettős célnak, amely – amint az többek között ez utóbbi rendelet (8), (9) és (31) preambulumbekezdéséből kitűnik – a különböző tagállamokban engedélyezett növényvédő szerek párhuzamos forgalmazásának elősegítése, biztosítva ugyanakkor az emberi és az állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét (lásd ebben az értelemben: 2019. november 14‑iVaselife International és Chrysal International ítélet, C‑445/18, EU:C:2019:968, 32. pont).

45

Egyrészt ugyanis meg kell állapítani, hogy valamely növényvédő szer párhuzamos forgalmazási engedélye jogosultja nevének és címének a növényvédő szer címkéjén való feltüntetése egyáltalán nem akadályozza e szer párhuzamos forgalmazását, mivel önmagában nem írja elő az említett termék származási tagállamon kívüli forgalomba hozatalának feltételeit.

46

Másrészt, ami az emberek és állatok egészségét, valamint a környezetet illeti, a görög kormányhoz hasonlóan rá kell mutatni arra, hogy ezek magas szintű védelmét a növényvédő szerek megfelelő használatának az 1107/2009 rendelet 55. cikkében előírt, az e rendelet 52. cikkének (7) bekezdése értelmében a párhuzamosan forgalmazott növényvédő szerekre alkalmazandó ellenőrzése biztosítja.

47

Az ilyen ellenőrzést az érintett növényvédő szer párhuzamos forgalmazási engedélyének tartalmára tekintettel kell elvégezni, amely engedély az e szer forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó feltételeket illetően az említett rendelet 52. cikke (5) bekezdése első mondatának megfelelően megfelel a referenciaterméknek a bevezető tagállamban kiadott engedélye tartalmának.

48

Ezenkívül ugyanezen rendelet 52. cikke (6) bekezdésének első mondata értelmében a növényvédő szer párhuzamos forgalmazási engedélyének érvényességi ideje főszabály szerint megegyezik a referenciaterméknek a bevezető tagállamban kiadott engedélyében meghatározott időtartammal.

49

Következésképpen mind a bevezetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága, mind pedig a párhuzamosan forgalmazott növényvédő szer forgalmazói és felhasználói számára az e termékre vonatkozó legfontosabb adatok és információk kizárólag e szer párhuzamos forgalmazási engedélyében találhatók meg.

50

Márpedig ezen adatok és információk között szerepel az érintett növényvédő szerre vonatkozó párhuzamos forgalmazási engedély jogosultjának neve és címe, aki – amint az a jelen ítélet 37. pontjából kitűnik – egyedül felelős e terméknek a bevezető tagállam területén történő forgalomba hozataláért.

51

Hasonlóképpen, ha a bevezetés helye szerinti tagállamban a felhasználó információt kíván szerezni azokról a növényekről, amelyekre vonatkozóan párhuzamosan forgalmazott növényvédő szert engedélyeztek, vagy e szer alkalmazásának és adagolásának feltételeiről, a címkén feltüntetett névnek és címnek meg kell egyeznie az említett szerre vonatkozó párhuzamos forgalmazási engedély jogosultjának nevével és címével, mivel e jogosult tudja ezeket az információkat megadni, nem pedig az ugyanazon termékre vonatkozó, a származási tagállam szerinti engedély jogosultja.

52

Márpedig az említett információk alapvető fontosságúak az 1107/2009 rendelet által követett, az emberi és állati egészségek, valamint a környezetnek a bevezetés helye szerinti tagállamban történő magas szintű védelmének a biztosítására irányuló célkitűzés megvalósítása szempontjából.

53

Végül, ami azt az esetet illeti, amikor a származási tagállamban a bevezetett növényvédő szer engedélyét biztonsági vagy hatékonysági okokból visszavonják, elegendő annyit jelezni, hogy a bevezetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága az 1107/2009 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendelkezik az e szer nyomon követéséhez és az engedély jogosultjának a származási tagállamban történő azonosításához szükséges információkkal. E körülmények között e hatóság e rendelet 52. cikke (8) bekezdésének megfelelően adott esetben visszavonhatja a párhuzamos forgalmazási engedélyt.

54

E körülmények között az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 547/2011 rendelet 1. cikkét és I. melléklete 1. pontjának b) alpontját úgy kell értelmezni, hogy az az importőr, aki párhuzamos forgalmazási engedély alapján valamely tagállamba növényvédő szert vezet be, e szer csomagolásán a származási tagállam szerinti engedély jogosultjának nevét és címét saját nevével és címével helyettesítheti.

A második kérdésről

55

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 547/2011 rendelet 1. cikkét és I. melléklete 1. pontjának f) alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az az importőr, aki valamely tagállamban párhuzamos forgalmazási engedély alapján növényvédő szert vezet be, köteles‑e ezen szer csomagolásán feltüntetni a gyártó által eredetileg kiadott gyártási tétel számát.

56

Amint az a jelen ítélet 27. és 28. pontjából következik, az 1107/2009 rendelet alapján forgalomba hozott vagy felhasznált növényvédő szerek címkézésének meg kell felelnie az 547/2011 rendelet I. mellékletében meghatározott követelményeknek, amely melléklet 1. pontjának f) alpontja előírja, hogy „a gyártási tétel száma és a gyártás időpontja” jól láthatóan és kitörölhetetlen módon szerepel e termékek csomagolásán.

57

A „tételszám” fogalmát illetően meg kell jegyezni, hogy sem az 547/2011 rendelet, sem az 1107/2009 rendelet, sem pedig az 1272/2008 rendelet nem határozza meg e fogalmat.

58

A jelen ítélet 31. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatból következik, hogy annak meghatározása érdekében, hogy az említett fogalmat hogyan kell értelmezni, figyelembe kell venni annak kifejezéseit, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésüknek megfelelően, valamint szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit, amelynek a részét képezi.

59

A „tételszám” kifejezés általános nyelvhasználatban elfogadott jelentése szerint e kifejezés számjegyek és/vagy azonosító betűk sorozatára vonatkozik, amelyeket az azonos jellemzőkkel rendelkező és az ugyanazon előállítási ügylet során gyártott termékek összességéhez rendelnek.

60

Az osztrák kormányhoz hasonlóan rá kell mutatni arra, hogy az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontjának f) alpontja konkrétan a „gyártási tétel számára” utal, elválaszthatatlanul összekapcsolva a „tételszámot” a gyártó által előállított „[készítménnyel]”.

61

Egyébiránt a jelen ítélet 59. pontjában említett jelentést tükrözi többek között az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az állatgyógyászati készítményekben kiindulási anyagként felhasznált hatóanyagok helyes forgalmazási gyakorlatára vonatkozó intézkedésekről szóló, 2021. augusztus 2‑i (EU) 2021/1280 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2021. L 279., 1. o.) 2. cikkének m) pontja, amely a „tételt” úgy határozza meg, mint „egyetlen folyamatban vagy folyamatok sorozatában feldolgozott kiindulási anyag, csomagolóanyag vagy készítmény meghatározott mennyisége, amely várhatóan homogén lesz”, és a 2. cikk p) pontja, amely a „tételszám” fogalmát úgy határozza meg, mint „számok vagy betűk olyan megkülönböztető kombinációja, amely egyedileg azonosítja a tételt”.

62

Ebből következik, hogy a „tételszámnak” az 547/2011 rendelet I. melléklete 1. pontjának f) alpontja értelmében vett fogalma alatt azt a tételszámot kell érteni, amelyet valamely növényvédő szerhez annak gyártója eredetileg rendelt.

63

Ezt az értelmezést megerősíti az a tény, hogy a „gyártás időpontja” egyértelműen az 1107/2009 rendelet 3. cikkének 11. pontja értelmében vett „gyártó” gyártási tevékenységére utal. Márpedig az áruk újracímkézését vagy újracsomagolását végző személyek nem tekinthetők az e rendelkezés értelmében vett „gyártónak”.

64

A jelen ítélet 62. pontjában elfogadott értelmezést megerősíti az 1107/2009 rendelet által követett cél is, vagyis – amint arra a jelen ítélet 44. pontja emlékeztet – többek között az emberek és állatok egészségének, valamint a környezetnek a magas szintű védelme, ami azt feltételezi, hogy a növényvédő szerek nyomon követhetők és hatékony ellenőrzésnek vethetők alá.

65

Ami különösen e termékek nyomon követhetőségét illeti, meg kell állapítani, hogy az ilyen terméket érintő rendellenesség esetén az érintett készítmény eredeti tételszáma az egyetlen releváns hivatkozás, és hogy szükséghelyzet esetén kizárólag ez a szám teszi lehetővé az illetékes hatóságok számára, hogy e terméket célzottan és azonnal kivonják a forgalomból.

66

Ezzel szemben, ha a párhuzamos importőr jogosult az érintett készítmény eredeti tételszámának eltávolítására és új személyi azonosító számmal való helyettesítésére, az érintett növényvédő szer nyomon követhetősége csak az e számok közötti megfelelést megállapító adatbázis segítségével lenne lehetséges, ami lassítaná és megnehezítené e termék forgalomból való esetleges kivonását.

67

Ennélfogva, amint azt a főtanácsnok az indítványának 81. pontjában lényegében hangsúlyozta, ellentétes az 1107/2009 rendelet által követett céllal az a nemzeti szabályozás, amely szerint a párhuzamos importőr a párhuzamosan forgalmazott növényvédő szer csomagolásán szabadon helyettesítheti az érintett készítmény eredeti tételszámát az azonosító számával, függetlenül attól a körülménytől, hogy e szabályozás arra kötelezi e párhuzamos importőrt, hogy olyan nyilvántartást vezessen, amely összekapcsolja az említett párhuzamos importőr eredeti tételszámait az említett párhuzamos importőr személyi azonosító számával.

68

E körülmények között a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 547/2011 rendelet 1. cikkét és I. melléklete 1. pontjának f) alpontját úgy kell értelmezni, hogy az az importőr, aki valamely tagállamban párhuzamos forgalmazási engedély alapján növényvédő szert vezet be, köteles e szer csomagolásán feltüntetni a gyártó által eredetileg kiadott gyártási tétel számát.

A költségekről

69

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

 

1)

Az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek címkézésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. június 8‑i 547/2011/EU bizottsági rendelet 1. cikkét, valamint I. melléklete 1. pontjának b) alpontját

a következőképpen kell értelmezni:

az az importőr, aki párhuzamos forgalmazási engedély alapján valamely tagállamba növényvédő szert vezet be, e szer csomagolásán a származási tagállam szerinti engedély jogosultjának nevét és címét saját nevével és címével helyettesítheti.

 

2)

Az 547/2011 rendelet 1. cikkét és I. melléklete 1. pontjának f) alpontját

a következőképpen kell értelmezni:

az az importőr, aki valamely tagállamban párhuzamos forgalmazási engedély alapján növényvédő szert vezet be, köteles e szer csomagolásán feltüntetni a gyártó által eredetileg kiadott gyártási tétel számát.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: német.

Az oldal tetejére