–

az Antea Polska S. A., a Pectore‑Eco sp. z o.o. és az Instytut Ochrony Środowiska – Państwowy Instytut Badawczy képviseletében D. Ziembiński radca prawny,

–

a Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie képviseletében P. Daca, M. Klink és T. Skoczyński radcowie prawni,

–

a CDM Smith sp. z o.o. képviseletében F. Łapecki adwokat és J. Zabierzewski,

–

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna és M. Horoszko, meghatalmazotti minőségben,

–

az osztrák kormány képviseletében A. Posch, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében P. Ondrůšek, J. Szczodrowski és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.) 18. cikke (1) bekezdésének és 21. cikke (1) bekezdésének, a nem nyilvános know‑how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 157., 1. o.) 2. cikke 1. pontjának, valamint a 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o.; HL 2018. L 82., 17. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21‑i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.) 1. cikke (1) és (3) bekezdésének és 2. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az Antea Polska S. A., a Pectore‑Eco sp. z o.o. és az Instytut Ochrony Środowiska – Państwowy Instytut Badawczy (együtt egyetlen ajánlattevőként eljárva, a továbbiakban: Antea) és az Arup Polska sp. z o.o. (a továbbiakban: Arup), a CDM Smith sp. z o.o. (a továbbiakban: CDM Smith), valamint a Multiconsult Polska sp. z o.o., az Arcadis sp. z o.o. és a Hydroconsult sp. z o.o. Biuro Studiów i Badań Hydrogeologicznych i Geofizycznych (együtt egyetlen ajánlattevőként eljárva, a továbbiakban: Multiconsult) által támogatott Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság, Lengyelország; a továbbiakban: ajánlatkérő) között a közbeszerzési szerződés CDM Smith‑nek való odaítélése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 89/665 irányelvnek „A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása” című 1. cikke a következőt írja elő:

„(1)   Ez az irányelv a [2014/24] irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó […]

[…]

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy […] az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

[…]

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

[…]”

4

A 2014/24 irányelv (90) és (92) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

[…]

[…]”

5

Ezen irányelvnek „A közbeszerzés alapelvei” című 18. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

[…]”

6

Az említett irányelv „Titoktartás” című 21. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Hacsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére az 50. és 55. cikk értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

(2)   Az ajánlatkérő szervek előírhatnak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme.”

7

Ugyanezen irányelvnek „Tájékoztató a szerződés odaítéléséről” című 50. cikke a következőket mondja ki:

„(1)   Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítéléséről vagy a megkötéséről szóló döntést követően legkésőbb a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatót küld a szerződés odaítéléséről.

A tájékoztatónak az V. melléklet D. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia,

[…]

[…]

(4)   A szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó egyes információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.”

8

A 2014/24 irányelvnek „A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása” című 55. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, a szerződések odaítélésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről […]

(2)   A részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető leggyorsabban – de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül – tájékoztatást ad:

[…]

[…]

(3)   Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.”

9

Ezen irányelvnek a „Kiválasztási szempontok” című 58. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A kiválasztási szempontok a következőkre vonatkozhatnak:

[…]

(4)   A műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi színvonal szerinti teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal.

Az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy a gazdasági szereplők korábban teljesített szerződésekből eredő referenciákkal bizonyíthatóan megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek. […]

A beállítási és üzembe helyezési műveleteket is igénylő áruszállításra, illetve a szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokban a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az építési beruházás megvalósítására való szakmai alkalmasságát a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet értékelni.

[…]”

10

Az említett irányelv „Egységes európai közbeszerzési dokumentum” című 59. cikke értelmében:

„(1)   Az ajánlatkérő szervnek a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtásakor a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások helyett előzetes bizonyítékként a gazdasági szereplő naprakész nyilatkozatából álló egységes európai közbeszerzési dokumentumot is el kell fogadnia előzetes bizonyítékként annak megerősítésére, hogy az érintett gazdasági szereplő megfelel a következő feltételek mindegyikének:

Ha a gazdasági szereplő a 63. cikknek megfelelően más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak e szervezetek vonatkozásában is tartalmaznia kell az e cikk első albekezdésében említett információkat.

Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt hivatalosan kinyilvánítja, hogy az adott kizárási ok nem áll fenn, és/vagy az adott kiválasztási kritérium teljesül, másrészt megadja az ajánlatkérő szerv által kért releváns információkat. […]

[…]

(4)   Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsák be az összes kiegészítő iratot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

[…]”

11

Ugyanezen irányelvnek a „Bizonyítási eszközök” című 60. cikke a következőket mondja ki:

„(1)   Az ajánlatkérő szerv előírhatja az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a XII. mellékletben említett igazolások, nyilatkozatok és egyéb bizonyítási eszközök bemutatását annak bizonyítása céljából, hogy az 57. cikkben említett kizárási okok nem állnak fenn, illetve hogy az 58. cikk szerinti kiválasztási szempontok teljesülnek.

Az ajánlatkérő szerv nem írhat elő az ebben a cikkben és a 62. cikkben említetteken kívüli egyéb bizonyítási eszközöket. A 63. cikk tekintetében a gazdasági szereplők bármilyen alkalmas eszköz segítségével bizonyíthatják az ajánlatkérő szervnek, hogy rendelkezésükre fognak állni a szükséges erőforrások.

[…]

(3)   A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a XII. melléklet I. részében felsorolt egy vagy több dokumentummal történhet.

[…]

(4)   A gazdasági szereplő technikai alkalmasságának bizonyítása – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegével, mennyiségével vagy jelentőségével és rendeltetésével összhangban – a XII. melléklet II. részében felsorolt egy vagy több módon történhet.

[…]”

12

A 2014/24 irányelvnek a „Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele” című 63. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„Az 58. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott, a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok, valamint az 58. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott, a technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozó kritériumok tekintetében, a gazdasági szereplő adott esetben és egy adott szerződés vonatkozásában egyéb szervezetek kapacitásait is igénybe veheti, a velük fennálló kapcsolatának jogi természetétől függetlenül. Mindazonáltal a XII. melléklet II. részének f) pontjában foglalt iskolai végzettségekkel és szakképzettségekkel, valamint a releváns szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv felé, hogy a szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

[…]”

13

Ezen irányelvnek „A szerződés odaítélésének szempontjai” című 67. cikke értelmében:

„(1)   Az egyes áruk árára vagy egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül az ajánlatkérő szervnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontjára kell alapoznia a közbeszerzési szerződések odaítélését.

(2)   Az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az ár vagy a költség alapján, olyan költség‑hatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklusköltségeknek a 68. cikk szerinti meghatározása, és tartalmazhatja a legjobb ár‑minőség arányt, amelyet az adott közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódó, többek között minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni. E kritériumok tartalmazhatják például az alábbiakat:

A költségelem olyan rögzített árat vagy költséget is jelenthet, amelyet alapul véve a gazdasági szereplők kizárólag a minőségi kritériumok tekintetében versengenek egymással.

A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérő szervek odaítélési szempontként nem használhatják kizárólag az árat vagy kizárólag a költségeket, illetve ezek használatát meghatározott típusú ajánlatkérő szervre vagy szerződésre korlátozhatják.

[…]”

(4)   Az odaítélési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen. Az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan előírásokat kell hozzájuk kapcsolni, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérő szervnek érdemben meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk és bizonyítékok helytállóságáról.

(5)   Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe választott egyes szempontokat, kivéve, ha a kiválasztás egyedüli szempontja az ár.

[…]”

14

Az említett irányelvnek „A hirdetményben feltüntetendő információk” című V. melléklete „A szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk (az 50. cikkben említettek szerint)” című D. részében a következőket sorolja fel:

„[…]

[…]

15

Ugyanezen irányelvnek „A kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó bizonyítási eszközök” című XII. melléklete értelmében:

„I. rész: Gazdasági és pénzügyi helyzet

A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi helyzetének igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:

II. rész: Műszaki alkalmasság

A gazdasági szereplő 58. cikkben említett műszaki alkalmasságának bizonyítására felhasználhatók:

[…]”

16

A 2016/943 irányelv „Tárgy és hatály” című 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ez az irányelv az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó szabályokat állapítja meg.

[…]”

17

Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

[…]”

18

A 2004. január 29‑i Ustawa Prawo zamówień publicznych (a közbeszerzések jogáról szóló törvény; Dz. U. 2015., 2164. tétel) alapügyre alkalmazandó változatának (a továbbiakban: közbeszerzésekről szóló törvény) 8. cikke a következőket írja elő:

„1.   A közbeszerzési eljárás nyilvános.

2.   Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést csak a törvényben előírt esetekben korlátozhatja.

2a.   Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapíthatja a gazdasági szereplővel az eljárás során közölt információk bizalmas jellegének megőrzésére vonatkozó követelményeket.

3.   A tisztességtelen verseny elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok értelmében az üzleti titoknak minősülő információk nem hozhatók nyilvánosságra, ha a gazdasági szereplő legkésőbb az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidőn belül kijelentette, hogy azokat nem lehet hozzáférhetővé tenni, és igazolta, hogy a visszatartott információk üzleti titoknak minősülnek. A gazdasági szereplő nem tarthat vissza a 86. cikk (4) bekezdésében foglalt információkat. […]”

19

Az említett törvény 86. cikkének (4) bekezdése értelmében:

„Az ajánlatok felbontásakor fel kell tüntetni az ajánlattevők neve (cégnév) és címe, valamint az árra, a szerződés teljesítésére nyitva álló határidőre, a garanciaidőszakra és a fizetési feltételekre vonatkozó információkat.”

20

Ugyanezen törvény 96. cikke a következőket írja elő:

„1.   A közbeszerzési eljárás végrehajtása során az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amely legalább a következőket tartalmazza:

[…]

[…]

[…]

2.   Ajánlatok, szakértői vélemények, nyilatkozatok, […] az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők által benyújtott értesítések, kérelmek, egyéb dokumentumok és információk, valamint a közbeszerzési szerződés a jegyzőkönyv mellékleteit képezik.

3.   A jegyzőkönyv és mellékletei nyilvánosak. A jegyzőkönyv mellékleteit a legelőnyösebb ajánlat kiválasztását vagy az eljárás megszüntetését követően kell rendelkezésre bocsátani azzal, hogy az ajánlatokat felbontásuk időpontjától, az előzetes ajánlatokat az ajánlattételre vonatkozó felhívás időpontjától, a részvételi jelentkezéseket pedig az eljárásban való részvétel feltételei teljesítése értékelésének eredményeiről való tájékoztatás időpontjától kell rendelkezésre bocsátani.”

21

Az 1993. április 16‑i Ustawa o zwalczaniu nieuczciwej konkurencj (a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvény, kodifikált szöveg, Dz. U. 2020., 1913. tétel) 11. cikkének (2) bekezdése a következőket mondja ki:

„Üzleti titoknak minősülnek a vállalkozások olyan műszaki, technológiai és szervezeti információi vagy a gazdasági értékkel bíró egyéb olyan információk, amelyek – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó személyek számára, amennyiben az ezen információk felhasználására vagy azokkal való rendelkezésre jogosult személy kellő gondosság mellett intézkedéseket hozott ezen információk titokban tartása érdekében.”

22

A 2019‑es év során az ajánlatkérő szerv a 2014/24 irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt tett közzé az egyes lengyelországi vízgyűjtő kerületek környezeti kezelésére vonatkozó projektek kidolgozása céljából. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció megjelölte az eljárásban való részvétel feltételeit, a szükséges dokumentumokat, valamint e szerződés odaítélésének szempontjait.

23

Ez utóbbi tekintetben az ajánlattételhez szükséges e dokumentáció kimondta, hogy az ajánlatokat három szempont alapján értékelik, nevezetesen az ár (40%‑os súlyozás), a projektek megvalósítási koncepciója (42%‑os súlyozás) és a szerződés teljesítési módjának leírása (18%‑as súlyozás), melynek során e két utóbbi, az ajánlat minőségére vonatkozó szempont maga is több alszempont tárgyát képezi.

24

A négy benyújtott ajánlat értékelését követően a szerződést a CDM Smith részére ítélték oda. Bár az Antea ajánlatának ára alacsonyabb volt, mint a CDM Smith ajánlaté, az Antea alacsonyabb összpontszámot kapott, mint e másik ajánlattevő, mivel annak a minőségi szempontok alapján több pontot ítéltek oda.

25

Az Antea keresetet indított be a kérdést előterjesztő bíróságnál többek között a szerződést a CDM Smith részére odaítélő határozat megsemmisítése, az ajánlatok újbóli vizsgálata és bizonyos információk hozzáférhetővé tétele iránt.

26

E kereset alátámasztása érdekében az Antea különösen azt kifogásolja, hogy az ajánlatkérő elmulasztotta hozzáférhetővé tenni a CDM Smith, a Multiconsult és az Arup által az ajánlataik tárgyában vele közölt információkat. Többek között a korábban nyújtott szolgáltatások jegyzékeiről, azon személyek jegyzékéről, akiket a szerződés odaítélése esetén annak teljesítésére jelöltek ki, az alvállalkozókra vagy eszközöket rendelkezésre bocsátó más harmadik személyekre vonatkozó információkról, általánosabban pedig a megvalósítási koncepcióról és a szerződés teljesítése módjának a leírásáról van szó.

27

Ezen információk bizalmas kezelésének elfogadásával az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt és a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvényt. Tévesen állapította meg, hogy a CDM Smith, a Multiconsult és az Arup bizonyították, hogy az említett információk üzleti titoknak minősülnek.

28

Az ajánlatkérő egyébiránt megsértette azon kötelezettségét, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított alszempontokra támaszkodva megfelelően indokolja az egyes ajánlatok értékelését.

29

Az Antea úgy véli, hogy egyrészt a versenytársai ajánlataiban szereplő információk bizalmas kezelésének túlzott jellege, másrészt pedig a kapott pontozás megfelelő indokolásának hiánya miatt megfosztották őt a hatékony jogorvoslathoz való jogától. Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvére tekintettel bizonyos információk bizalmas kezeléséhez való jogot szigorúan kell értelmezni. Azon gazdasági szereplőknek, akik úgy döntenek, hogy közbeszerzési eljárásban vesznek részt, el kell fogadniuk, hogy a tevékenységeikre vonatkozóan bizonyos információkat hozzáférhetővé tesznek.

30

Az ajánlatkérő vitatja ezeket az érveket.

31

Úgy véli, hogy a projektek megvalósítási koncepciója és a szerződés teljesítése módjának leírása az évek során szerzett és a szóban forgó eljárás érdekében elmélyített tapasztalatokból származó tanulmányokat tartalmaz. E tanulmányok így a szerző szellemi tulajdonába tartoznak.

32

Ezen információk hozzáférhetővé tétele mindenesetre sértheti az ajánlattevő jogos érdekeit. Így a CDM Smith ajánlatában szereplő információk kereskedelmi értékkel bírnak, és ezen ajánlattevő belső szabályzatok útján szerződéses kikötéseket és munkaszervezési utasításokat, dokumentumok biztonságossá tételére vonatkozó eljárást és intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy azok titokban maradjanak. Hozzáférhetővé tételük lehetővé tenné a versenytársak számára, hogy felhasználják az ajánlattevő know‑how‑ját és az általa kidolgozott műszaki vagy szervezési megoldásokat.

33

A jelen ügyben minden ajánlattevő az ajánlatához hihető és koherens magyarázatot fűzött az információk üzleti titoknak való minősítéséről, amely üzleti titkok alapján a kérelmezett bizalmas kezelés megadásáról határoztak. Az ajánlatkérő e tekintetben úgy véli, hogy az átláthatóság elve nem élvez elsőbbséget az üzleti titok védelméhez való joggal szemben.

34

A bizalmas jelleg kiterjed többek között a szerződés teljesítésére kijelölt személyek jegyzékeire. Az ilyen jegyzékek hozzáférhetővé tétele, amelyek szakértők azonosítását lehetővé tévő információkat tartalmaznak, alkalmas arra, hogy az ajánlattevőket a személyzet elvesztésének tegye ki, mivel a versenytársak megpróbálhatják e szakértőket alkalmazni. Az alvállalkozókra vagy más harmadik személyekre vonatkozó információk maguk is tartalmaznak az azok szakértőire vonatkozó adatokat.

35

Az ajánlatkérő egyébiránt megjegyzi, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelően valamennyi odaítélési szempontot alkalmazták, és hogy az ajánlatok e szempontok alapján történő értékelését kimerítő módon indokolták.

36

A CDM Smith és a Multiconsult szerint a szolgáltatásaik szervezésével és módjaival kapcsolatos olyan információk, mint amelyeket az ajánlatkérőnek átadott, immateriális eszközök, amelyek az ajánlattevő „szellemi tőkéjének” a körébe tartoznak. Ezen információk hozzáférhetővé tétele esetén a versenytársak átvehetnék az azokban kifejezésre jutó ötleteket és megoldásokat. Egyébiránt és mindenesetre az emberi erőforrásokra vonatkozó információk jelentős kereskedelmi értékkel bírnak, és üzleti titoknak minősülnek.

37

A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény 96. cikkéből az következik, hogy az ajánlattevők főszabály szerint teljes mértékben hozzáférhetnek a közbeszerzési eljárások keretében továbbított dokumentumokhoz. E bíróság szerint az ilyen hozzáférés hiánya kedvezőtlen hatással lenne az ajánlattevőknek az ajánlatkérők döntéseibe vetett bizalmára és a hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlására.

38

Az említett bíróság jelzi, hogy számos ajánlattevő kéri az általuk az ajánlatkérőknek továbbított dokumentumok bizalmas kezelését arra hivatkozva, hogy az azokban foglalt információk üzleti titoknak minősülnek. A közbeszerzésekről szóló törvény 8. cikkének (3) bekezdése értelmében ugyanis az ajánlatkérők számára tilos az ilyen információk hozzáférhetővé tétele, ha azt az ajánlattevő a szükséges bizonyítékok előterjesztésével kérte.

39

Márpedig bizonytalanság áll fenn a 2014/24 irányelv 21. cikke (1) bekezdésének terjedelmét és a 2016/943 irányelv 2. cikke 1. pontjának ebben az összefüggésben fennálló relevanciáját illetően. A közbeszerzések területén folytatott gyakorlat egységességének lehető legteljesebb mértékű biztosítása érdekében az említett 21. cikk olyan értelmezésére van szükség, amely összhangban van többek között a tisztességes verseny, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az arányosság elvével.

40

A kérdést előterjesztő bíróság szerint nem lehet az ajánlattevők által az ajánlatkérőnek továbbított információk mindegyikét az üzleti titok körébe tartozónak, vagy általánosabb jelleggel bizalmas jellegűnek tekinteni. Ha az európai uniós jogalkotó úgy ítélte volna meg, hogy a 2014/24 irányelv 59. és 60. cikkében, valamint annak XII. mellékletében említett valamennyi adat üzleti titoknak minősül, azt jelezte volna. Az üzleti titok fogalmának túlzottan tág értelmezése alapján az ajánlattevők által továbbított információk bizalmas kezelésének megkönnyítése sértené a fent említett elveket.

41

E bíróság áttekintést nyújt azokról információkról, és különösen azokról a tanulmányokról, amelyeket a jelen esetben az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelően minden egyes ajánlattevőnek meg kellett küldenie az ajánlatkérőnek. Megjegyzi, hogy bár az ajánlatkérő elé terjesztett műszaki és módszertani megoldások szellemi értékkel bírnak, és így a szerzői jogi védelem alatt álló mű körébe tartozhatnak, ebből nem következik szükségszerűen az, hogy ezek az elemek üzleti titoknak minősülnek.

42

Az említett bíróságot nem győzte meg az ajánlatkérő által hivatkozott, szakértők „megszerzése” kockázatának relevanciája sem. Ilyen kockázat kétségkívül fennáll, de nem problematikus. Természetes, hogy a munkavállalók új munkahelyeket, a munkáltatók pedig új munkatársakat keresnek, különösen olyan területeken, ahol szakértelemre van szükség.

43

Ezzel szemben problematikus az, ha az ajánlattevő nagyon kevés információval rendelkezik a versenytársai által az ajánlatkérőnek benyújtott ajánlatokról, mivel ez azzal a hatással járna, hogy akadályozza, sőt kizárja a jogorvoslati lehetőségek tényleges igénybevételét. E tekintetben az említett bíróság arra keresi a választ, hogy abban az esetben, ha megállapítja, hogy egyes dokumentumokat nem lehetett volna bizalmasnak tekinteni, lehetővé kell‑e tenni a felperes számára, hogy új keresetet indítson.

44

A kérdést előterjesztő bíróság arra is keresi a választ, hogy melyek „a projektek megvalósítási koncepciójára” és a „szerződés teljesítése módjának leírására” vonatkozó odaítélési szempontok. A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy e szempontok nem túlságosan tágak és homályosak‑e. Az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi szempontnak lehetővé kell tennie számára, hogy olyan objektív adatok alapján hozzon határozatot, amelyek könnyen összehasonlíthatóak és számszerűsíthetők.

45

E körülmények között a Krajowa Izba Odwoławcza (nemzeti fellebbezési tanács, Lengyelország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

46

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdését és 21. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes a közbeszerzésekre vonatkozó olyan nemzeti szabályozás, amely megköveteli, hogy az ajánlattevők által az ajánlatkérőknek továbbított információkat – kizárólag az üzleti titok kivételével – teljes egészében közzétegyék vagy közöljék a többi ajánlattevővel, valamint az ajánlatkérők abból álló gyakorlata, hogy következetesen elfogadják az üzleti titok címén történő bizalmas kezelés iránti kérelmeket.

47

E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikke megállapítja az ezen irányelvben említett közbeszerzési szerződések odaítélésére irányadó elveket. Amint e rendelkezés (1) bekezdéséből következik, az ajánlatkérő szerveknek a gazdasági szereplőket „egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban” kell részesíteniük, és különösen „átlátható módon” kell eljárniuk.

48

Márpedig az ajánlatkérők azon kötelezettsége ellenére, hogy átlátható módon járjanak el, az említett irányelv 21. cikkének (1) bekezdése értelmében tilos az ilyen ajánlatkérő számára az, hogy nyilvánosságra hozza a „gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek”.

49

E tekintetben a Bíróság több alkalommal kimondta, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok elsődleges célja a torzulásmentes verseny fennállásának biztosítása, és hogy e cél elérése érdekében fontos, hogy az ajánlatkérő szervek ne közöljenek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos olyan információkat, amelyek tartalmát – akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban – a verseny torzítására lehet felhasználni. Mivel ugyanis a közbeszerzési eljárások az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők közötti bizalmi kapcsolaton alapulnak, ezen utóbbiaknak anélkül kell tudniuk közölni az ajánlatkérő szervekkel az ilyen eljárásban hasznos bármely információt, hogy attól tartanának, az ajánlatkérő szervek olyan információkat közölnek harmadik személyekkel, amelyeknek a felfedése kárt okozhat az említett gazdasági szereplőknek (lásd ebben az értelemben: 2008. február 14‑iVarec ítélet, C‑450/06, EU:C:2008:91, 34–36. pont; 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 115. pont).

50

Mindemellett a bizalmas információk védelme elvének összhangban kell állnia a hatékony bírói jogvédelem követelményeivel. E célból a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében kimondott tilalmat egyensúlyba kell hozni a megfelelő ügyintézés általános elvével, amelyből az indokolási kötelezettség ered. Ezen egyensúly megteremtése során többek között figyelembe kell venni azt, hogy valamely sikertelen ajánlattevő az annak vizsgálatát lehetővé tevő elegendő információ hiányában, hogy az ajánlatkérő szervnek a szerződés odaítélésével kapcsolatos határozata esetlegesen hibás vagy jogellenes‑e, a gyakorlatban nem fog tudni élni a hatékony jogorvoslathoz való, a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett jogával e határozattal szemben (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 121–123. pont).

51

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárás felperesének a CDM Smith, az Arup és a Multiconsult által az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátott információkhoz való hozzáférés iránti kérelmét a közbeszerzésekről szóló törvény alapján vizsgálták meg. E törvény 8. cikke értelmében az ajánlattevők birtokában lévő üzleti titkokat azok kérelmére bizalmasan kell kezelni, míg az ajánlattevők által az ajánlatkérőnek továbbított bármely egyéb információt az említett törvény 96. cikke értelmében az e szerv által készített jegyzőkönyv mellékletében kell nyilvánosságra hozni.

52

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az is kitűnik, hogy az „üzleti titok” fogalma, amelyet a lengyel jogban a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvény 11. cikkének (2) bekezdése határoz meg, olyan információkra utal, amelyek kereskedelmi értékkel bírnak, és általánosan nem ismertek, illetve nem könnyen hozzáférhetőek az általában ilyen jellegű információval foglalkozó személyek számára, amennyiben az ezen információk felhasználására vagy azokkal való rendelkezésre jogosult személy kellő gondosság mellett intézkedéseket hozott ezen információk titokban tartása érdekében.

53

E fogalommeghatározás lényegében megfelel a 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában szereplő üzleti titok fogalmának.

54

Meg kell állapítani, hogy a 2014/24 irányelvnek sem a szövegéből, sem pedig a céljából nem következik, hogy azzal ellentétes, hogy valamely tagállam jogalkotója ilyen fogalmat alkalmaz ezen irányelv 21. cikke (1) bekezdése hatályának körülhatárolása érdekében.

55

Kétségtelen, hogy az „üzleti titok” 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában vagy a nemzeti jog megfelelő rendelkezésében meghatározott fogalma csak részben fedi a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében szereplő azon „[…] megadott adatok[…] [nyilvánosságra hozatala], amelyeket azok bizalmasnak minősítettek” kifejezést. Maga ez utóbbi rendelkezés szövege szerint ugyanis az ott említett információk magukban foglalják „[többek között] a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait”, ami azt jelzi – amint a főtanácsnok az indítványának 34. és 35. pontjában megjegyezte –, hogy a 2014/24 irányelvben foglalt bizalmas jelleg védelme szélesebb körű, mint a kizárólag az üzleti titkokra kiterjedő védelem. A Bíróság egyébiránt már pontosította, hogy az üzleti titkoknak a 2016/943 irányelv értelmében vett jogellenes megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére vonatkozó szabályok nem mentesítik a hatóságokat azon titoktartási kötelezettség alól, amely a 2014/24 irányelvből eredhet (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 97–99. pont).

56

Mindazonáltal a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdése pontosítja, hogy a bizalmas jelleggel közölt információk nyilvánosságra hozatalának tilalma alkalmazandó, „[h]acsak […] az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog […] másként nem rendelkez[ik]”.

57

E pontosításból kitűnik, hogy minden tagállam szabadon elvégezheti a 2014/24 irányelv e rendelkezésében említett bizalmas jelleg és azon nemzeti jogszabályok közötti egyensúly megteremtését, amelyek más jogos érdekeket követnek, köztük az említett rendelkezésben kifejezetten említett, „az információkhoz való hozzáférés” biztosításának jogos érdekét, hogy biztosítsák a közbeszerzési eljárások lehető legnagyobb átláthatóságát.

58

Mindemellett a tagállamoknak az ezen irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében számukra elismert mérlegelési jogkörük gyakorlása során tartózkodniuk kell az olyan szabályozások bevezetésétől, amelyek nem biztosítják e rendelkezés jelen ítélet 49. pontjában felidézett céljának a teljes körű tiszteletben tartását, amely rendelkezések sértik a jelen ítélet 50. pontjában említett egyensúlyba hozatalt, vagy amelyek módosítják az említett irányelv 50. és 55. pontjában előírt, az odaítélt szerződésekre vonatkozó tájékoztatásokra vonatkozó szabályozást, illetve a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó szabályokat, máskülönben sérülne az uniós jog hatékony érvényesülése.

59

Ez utóbbi tekintetben meg kell állapítani, hogy a bizalmas jellegre vonatkozó bármely szabályozásnak – amint a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdése kifejezetten kimondja – az említett szabályozásnak, valamint az ezen irányelv 50. és 55. cikkében előírt említett szabályoknak a sérelme nélkül kell történnie.

60

Az említett irányelv 50. cikkének (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás végén tájékoztatót kell közzétennie a szerződés odaítéléséről, amely tájékoztató ugyanezen irányelv V. mellékletének D. részének megfelelően tartalmaz bizonyos információkat, többek között azon ajánlattevőre vonatkozóan, akinek a szerződést odaítélték, valamint az ezen ajánlattevő által benyújtott ajánlatra vonatkozóan. Mindemellett a 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdése azt is előírja, hogy ezen információk közzététele mellőzhető, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, vagy sértené valamely gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sérthetné a tisztességes versenyt.

61

Hasonlóképpen, bár a 2014/24 irányelv 55. cikkének (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi valamennyi érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő számára, hogy az ajánlatkérőtől tájékoztatást kérjen az ajánlata elutasításának indokairól, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről, e cikk (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy ezen információk közül bizonyos információkat nem közöl, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, vagy sértené valamely gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sérthetné a tisztességes versenyt.

62

Márpedig az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárólag az üzleti titok fogalmába tartozó információk kivételével a valamennyi ajánlattevő – köztük a nyertes ajánlattevő – által az ajánlatkérővel közölt valamennyi információ közzétételét előírja, a 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdésében és 55. cikkének (3) bekezdésében előírt lehetőséggel ellentétben megakadályozhatja az ajánlatkérőt abban, hogy úgy döntsön, hogy az e rendelkezésekben említett érdekekre vagy célokra tekintettel bizonyos információkat nem hoz nyilvánosságra, mivel ezek az információk nem tartoznak az üzleti titok fogalma alá.

63

Következésképpen a 2014/24 irányelv 21. cikkének az ezen irányelv 50. és 55. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével egyrészt nem ellentétes, ha valamely tagállam olyan szabályozást vezet be, amely a bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettség terjedelmét az üzleti titok 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában szereplő fogalmának lényegében megfelelő fogalmára támaszkodva írja körül. Másrészt azzal ellentétes az ilyen szabályozás, ha nem tartalmaz olyan megfelelő szabályösszességet, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy olyan körülmények között, amennyiben az ezen 50. és 55. cikk alkalmazandó, kivételesen megtagadja az olyan információk nyilvánosságra hozatalát, amelyeket – bár nem tartoznak az üzleti titok fogalmába – valamely érdekre vagy az említett 50. és 55. cikkben előírt célkitűzésre tekintettel továbbra sem lehet hozzáférhetővé tenni.

64

Végül, ami a kérdést előterjesztő bíróság által ismertetett azon gyakorlatot illeti, amely szerint az érintett tagállamban az ajánlatkérő következetesen elfogadja az ajánlattevők azon kérelmeit, hogy üzleti titoknak minősítsék mindazokat az információkat, amelyeknek a versenytárs ajánlattevők számára történő hozzáférhetővé tételét nem kívánják, meg kell állapítani, hogy az ilyen gyakorlat – feltéve, hogy azt ténylegesen bevezették, aminek a vizsgálata nem a Bíróság feladata – nemcsak a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt átláthatóság elve és az annak 21. cikkének (1) bekezdésében említett titoktartás védelme közötti egyensúlyt, hanem a jelen ítélet 50. pontjában említett hatékony bírói jogvédelem követelményeit, valamint a gondos ügyintézés általános elvét – amelyből az indokolási kötelezettség ered – is sértheti.

65

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az ajánlatkérőt nem kötheti valamely gazdasági szereplő azon puszta állítása, amely szerint a továbbított információk bizalmasak, hanem meg kell követelnie e gazdasági szereplőtől, hogy bizonyítsa azon információk valódi bizalmas jellegét, amelyeknek a nyilvánosságra hozatalát ellenzi (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 117. pont).

66

Ezenkívül a megfelelő ügyintézés általános elvének tiszteletben tartása és a bizalmas jelleg védelmének a hatékony bírói jogvédelem követelményeivel való összeegyeztetése érdekében az ajánlatkérőnek nemcsak indokolnia kell a bizonyos adatok bizalmasként való kezelésével kapcsolatos döntését, hanem semleges formában közölnie is kell ezen adatok alapvető tartalmát – különösen a határozatának és a kiválasztott ajánlatnak a meghatározó aspektusaira vonatkozó adatok tartalmát – az azokat kérő sikertelen ajánlattevővel, mégpedig a lehető legteljesebb mértékben, és feltéve hogy e közlés meg tudja őrizni azon adatok konkrét elemeinek a bizalmas jellegét, amelyek vonatkozásában ezen az alapon indokolt a védelem (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 122. és 123. pont).

67

Így az ajánlatkérő e célból – különösen és amennyiben ez nem ellentétes a rá vonatkozó nemzeti joggal – összefoglaló formában közölheti valamely részvételi jelentkezés vagy ajánlat bizonyos aspektusait és műszaki jellemzőit oly módon, hogy azokban ne lehessen azonosítani a bizalmas információkat. Ezenkívül, még ha feltételezzük is, hogy a nem bizalmas információk megfelelőek a sikertelen ajánlattevő hatékony jogorvoslathoz való joga tiszteletben tartásának biztosításához, az ajánlatkérő kérheti azon gazdasági szereplőtől, akinek az ajánlatát elfogadták, hogy nyújtsa be a bizalmas információkat tartalmazó dokumentumok nem bizalmas változatát (2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 124. és 125. pont).

68

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az ajánlatkérők által a 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdésével és 55. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 18. cikkének (1) bekezdését és 21. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a közbeszerzésekre vonatkozó olyan nemzeti szabályozás, amely megköveteli, hogy az ajánlattevők által az ajánlatkérőknek továbbított információkat – kizárólag az üzleti titok kivételével – teljes egészében közzétegyék vagy közöljék a többi ajánlattevővel, valamint az ajánlatkérők abból álló gyakorlata, hogy következetesen elfogadják az üzleti titok címén történő bizalmas kezelés iránti kérelmeket.

69

A második, a harmadik és a negyedik kérdés, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, különösen a 2014/24 irányelv 18. cikke (1) bekezdésének és 21. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

70

Mindemellett, amint a jelen ítélet 59. pontjában szerepel, ez utóbbi rendelkezés nem érinti többek között az ezen irányelv 55. cikkében előírt, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó szabályozást.

71

Függetlenül ugyanis az említett irányelv 21. cikke (1) bekezdésének hatályától, ezen irányelv 55. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi többek között valamennyi érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő számára, hogy kérje az ajánlatkérőtől, hogy közölje vele az ajánlata elutasításának indokait, a kiválasztott ajánlat jellemzőit és relatív előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét, figyelemmel kizárólag az e cikk (3) bekezdése által az ajánlatkérő szerv számára biztosított azon lehetőségre is, hogy úgy döntsön, hogy bizonyos ilyen információk közlését mellőzi, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené valamely gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a tisztességes versenyt.

72

E rendelkezések összességének a relevanciájára tekintettel meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a második, harmadik és negyedik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdését, 21. cikkének (1) bekezdését és 55. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy az ajánlatkérőnek lehetővé kell tennie, vagy éppen ellenkezőleg, meg kell tagadnia az olyan ajánlattevő számára, akinek az érvényes ajánlatát elutasították, hogy hozzáférjen a többi ajánlattevő által a releváns tapasztalatukkal és az arra vonatkozó referenciákkal, a szerződés teljesítésére javasolt személyek vagy az alvállalkozók személyazonosságára és szakmai képzettségére, valamint a szerződés keretében megvalósítandó projektek megvalósítási koncepcióira és a szerződés teljesítésének módjaira vonatkozóan benyújtott információkhoz.

73

Mindenekelőtt az ajánlattevők releváns tapasztalatát és az ajánlatukhoz az e tapasztalatról és képességükről szóló igazolásként csatolt referenciákat illetően meg kell állapítani, hogy az ilyen információk, amelyek nagyrészt megfelelnek a 2014/24 irányelv XII. mellékletében – amelyre többek között ezen irányelv 60. és 63. cikke hivatkozik – említett információknak, nem minősíthetők teljes egészükben bizalmasnak.

74

Ha valamely gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban vesz részt, jogszerűen nem kérheti, hogy azon kapott szerződések vagy elvégzett projektek listáját, amelyek alapján megszerezte a szóban forgó közbeszerzési szerződés tekintetében releváns tapasztalatot, valamint az e tapasztalat igazolását lehetővé tévő referenciákat teljes egészében vagy nagyrészt bizalmasként kezeljék.

75

Mivel ugyanis az ajánlattevő tapasztalata főszabály szerint nem titkos, a versenytársai főszabály szerint az érintett tagállam jogában a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdése szerinti bizalmas jelleg körülhatárolására szereplő „üzleti titok” fogalma alapján vagy az ezen irányelv 55. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „jogos üzleti érdek” védelme vagy a „tisztességes verseny” megőrzése alapján nem foszthatók meg az e tapasztalatra vonatkozó információktól.

76

Mindenesetre a Bíróság ítélkezési gyakorlatából eredő, a jelen ítélet 66. és 67. pontjában felidézett elveknek megfelelően az ajánlattevőknek az átláthatóság érdekében, valamint a megfelelő ügyintézés és a hatékony bírói jogorvoslat követelményei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében legalább az általuk a szóban forgó közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos releváns tapasztalataikra és az e tapasztalat igazolását lehetővé tevő referenciákra vonatkozóan az ajánlatkérő részére továbbított információk lényeges tartalmához hozzá kell tudni férniük. E hozzáférés azonban nem érinti az egyes olyan érzékeny termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket érintő sajátos körülményeket, amelyek kivételesen igazolhatják az információnak a 2014/24 irányelv 55. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb, a törvényben előírt tilalom vagy követelmény tiszteletben tartására vagy a közérdek védelmére vonatkozó indokok valamelyikére tekintettel való megtagadását.

77

Ezt követően mind a természetes, mind a jogi személyekre – ideértve az alvállalkozókat – vonatkozó információkat illetően, akikre, illetve amelyekre az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez támaszkodhat, különbséget kell tenni az e személyek azonosítását lehetővé tevő adatok és azon adatok között, amelyek ilyen azonosítás elvégzésének lehetősége nélkül az említett személyek szakmai képesítésére vagy alkalmasságára vonatkoznak.

78

Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy azon szakértők vagy alvállalkozók személyazonosságának a hozzáférhetővé tétele, akik valamely ajánlattevővel szemben kötelezettséget vállaltak arra, hogy hozzájárulnak e szerződés teljesítéséhez annak odaítélése esetén, azzal a kockázattal jár‑e, hogy ezen ajánlattevőt, valamint e szakértőket vagy alvállalkozókat a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdése szerinti bizalmas jelleg védelme megsértésének teszi ki. E célból ezen ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie az összes releváns körülményt, ideértve a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyát, valamint az említett ajánlattevő és az említett szakértők vagy alvállalkozók azon érdekét, hogy ugyanazon, bizalmasan megtárgyalt kötelezettségvállalásokkal részt vegyenek későbbi közbeszerzési eljárásokban. A közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérőnek továbbított információk nyilvánosságra hozatala nem tagadható meg, ha ezen információk, bár relevánsak a szóban forgó közbeszerzési eljárás szempontjából, e gazdasági szereplők tevékenységének szélesebb keretében semmiféle kereskedelmi értékkel nem bírnak.

79

E megfontolásokra tekintettel, és amennyiben elképzelhető, hogy az ajánlattevő és az általa javasolt szakértők vagy alvállalkozók kereskedelmi értékkel rendelkező szinergiát hoztak létre, nem zárható ki, hogy az e kötelezettségvállalásokra vonatkozó, név szerinti adatokhoz való hozzáférést a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében előírt, hozzáférésre vonatkozó tilalom alapján meg kell tagadni, vagy az az ezen irányelv 55. cikkének (3) bekezdése alapján megtagadható.

80

Ami azon nem név szerinti adatokat illeti, amelyekkel – a személyes azonosítás lehetősége nélkül – megjelölik a szerződés teljesítésére alkalmazott természetes vagy jogi személyek szakmai képesítését vagy alkalmasságát, az így létrehozott személyzet méretét és formáját, illetve a szerződés teljesítésének azon részét, amelyet az ajánlattevő az alvállalkozókra kíván bízni, ezen adatoknak a szerződés odaítélése szempontjában fennálló jelentőségére figyelemmel meg kell állapítani, hogy az átláthatóság elve és a hatékony jogorvoslathoz való jog megköveteli, hogy legalább az ilyen adatok lényeges tartalma valamennyi ajánlattevő számára hozzáférhető legyen.

81

Végül azon projektek megvalósítási koncepcióit, amelyeket a közbeszerzési szerződés keretében terveznek megvalósítani, és a szerződés teljesítése módjainak a leírását illetően az ajánlatkérő feladata annak vizsgálata, hogy azok olyan elemeket képeznek‑e vagy tartalmaznak‑e, amelyek szellemi tulajdonjog, különösen szerzői jog általi védelem tárgyát képezhetik, és így a nyilvánosságra hozatal megtagadásának a 2014/24 irányelv 55. cikkének (3) bekezdésében kimondott, jogérvényesítésre vonatkozó indoka alá tartoznak.

82

E tekintetben azonban emlékeztetni kell arra, hogy még abban az esetben is, ha e megvalósítási koncepciót és leírást vagy azok egy részét úgy kell tekinteni, mint amelyek szerzői jogi védelem alatt álló műveknek minősülnek, ami azt jelenti, hogy eredetinek tekintendők abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotásai, amelyek a szerző személyiségét tükrözik (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑iFunke Medien NRW ítélet, C‑469/17, EU:C:2019:623, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), e védelem azon elemekre korlátozódik, amelyek ilyen szellemi alkotás kifejezési formái, és nem vonatkozik az önmagukban vett ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve a matematikai műveletekre (lásd ebben az értelemben: 2018. november 13‑iLevola Hengelo ítélet, C‑310/17, EU:C:2018:899, 37. és 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az említett védelem tehát nem vonatkozik a műszaki vagy módszertani megoldásokra, mint olyanokra, amelyeket e művek tartalmazhatnak.

83

Ezenkívül függetlenül attól a kérdéstől, hogy azok képeznek‑e vagy tartalmaznak‑e a szellemi tulajdonjog által védett elemeket, azon projektek megvalósítási koncepciói, amelyeket a közbeszerzési szerződés keretében terveznek megvalósítani, és a releváns munkálatok vagy szolgáltatások teljesítése módjainak a leírása adott esetben bírhatnak olyan kereskedelmi értékkel, amely indokolatlanul sérülne, ha önmagában e megvalósítási koncepció és leírás hozzáférhetővé válna. Azok közzététele ilyen esetben torzíthatja a versenyt különösen azáltal, hogy korlátozza az érintett gazdasági szereplő azon képességét, hogy a jövőbeli közbeszerzési eljárásokban ugyanezen megvalósítási koncepcióval és leírással megkülönböztesse magát.

84

Lehetséges tehát, hogy azon projektek megvalósítási koncepcióira, amelyeket a közbeszerzési szerződés keretében terveznek megvalósítani, és a szerződés teljesítése módjainak a leírására vonatkozó információkhoz való teljes körű hozzáférést meg kell tagadni a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében szereplő, nyilvánosságra hozatalra vonatkozó tilalom alapján, vagy az megtagadható az ezen irányelv 55. cikkének (3) bekezdése alapján. Ugyanakkor a többi ajánlattevő számára rendkívül nehéz, sőt lehetetlen az ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelésére vonatkozó határozataival szembeni hatékony jogorvoslathoz való joga gyakorlása, ha egyáltalán nem rendelkeznek információval e megvalósítási koncepcióra vagy módokra vonatkozóan. Következésképpen az ajánlatok e része lényeges tartalmának a Bíróság jelen ítélet 66. és 67. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatából eredő elvek szerint hozzáférhetőnek kell lennie.

85

A fenti megfontolások összességére tekintettel a második, harmadik és negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdését, 21. cikkének (1) bekezdését és 55. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérőnek – annak meghatározása érdekében, hogy megtagadja‑e azon ajánlattevőtől, akinek az érvényes ajánlatát elutasították, hogy hozzáférjen a többi ajánlattevő által a releváns tapasztalatukkal és az arra vonatkozó referenciákkal, a szerződés teljesítésére javasolt személyek vagy az alvállalkozók személyazonosságára és szakmai képzettségére, valamint a közbeszerzési szerződés keretében megvalósítandó projektek megvalósítási koncepciójára és e szerződés teljesítésének módjaira vonatkozóan benyújtott információkhoz – értékelnie kell, hogy ezen információk bírnak‑e olyan kereskedelmi értékkel, amely nem korlátozódik az érintett közbeszerzési szerződésre, mivel azok nyilvánosságra hozatala sértheti a jogos üzleti érdekeket vagy a tisztességes versenyt. Az ajánlatkérő egyébiránt megtagadhatja az ezen információkhoz való hozzáférést, ha azok nyilvánosságra hozatala – még ha nem is bírnak ilyen kereskedelmi értékkel – akadályozná a jogérvényesítést, vagy közérdeket sértene. Az ajánlatkérőnek az információkhoz való teljes körű hozzáférés megtagadása esetén az említett ajánlattevő számára hozzáférést kell biztosítania ugyanezen információk lényeges tartalmához oly módon, hogy biztosítva legyen a hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartása.

86

Az ötödik kérdés azon a ténybeli előfeltevésen alapul, hogy a kérdést előterjesztő bíróság tagállamában az ajánlatkérők következetesen elfogadják az ajánlattevők arra irányuló kérelmét, hogy bizalmasan kezeljék az ajánlatokban szereplő azon információkat, amelyek a szerződés ajánlatkérő által választott odaítélési szempontjai alapján meghatározóak. Ebből következik, hogy egyetlen ajánlattevő sincs abban a helyzetben, hogy véleményt formáljon a versenytársai ajánlatainak minőségéről. Ilyen körülmények között az egyes ajánlattevők számára lehetetlen megtudni, hogy a szerződés odaítélése objektív, vagy önkényes összehasonlításon alapul‑e.

87

Márpedig, anélkül hogy az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bíróság feladata lenne annak vizsgálata, hogy ez az előfeltevés ténylegesen megfelel‑e az ajánlatkérők e tagállamban követett gyakorlatának, meg kell jegyezni, hogy a jelen ítélet 71–85. pontjából kitűnik, hogy az ajánlatokban szereplő azon információk, amelyek relevánsak ezen ajánlatok értékelése és a szerződésnek a hirdetményben és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő szempontok alapján történő odaítélése szempontjából, nem minősíthetők következetesen és teljes mértékben bizalmasnak. Ebből következik, hogy a 2014/24 irányelvvel ellentétes az olyan gyakorlat, mint amelyet az ötödik kérdésben annak ténybeli előfeltevéseként leírtak. Következésképpen nem kell válaszolni e kérdésre, amely a szerződés odaítélésének azon szempontjaira vonatkozik, amelyeket akkor lehet alkalmazni, ha a bizalmas kezelés ilyen gyakorlatát követik.

88

Hatodik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének annak 67. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjai között szerepel a szóban forgó szerződés keretében megvalósítani tervezett „projektek megvalósítási koncepciója”, valamint e szerződés „teljesítési módjának leírása”.

89

A 2014/24 irányelv e rendelkezései megkövetelik az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének a tiszteletben tartását, amelyek lehetővé teszik a hatékony verseny feltételeinek biztosítását.

90

Amint azt egyébiránt ezen irányelv (90) preambulumbekezdése hangsúlyozza, a közbeszerzési szerződéseket olyan szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják ezen elvek tiszteletben tartását ezzel garantálva az ajánlatok relatív értékének egymással való objektív összehasonlítását annak meghatározása céljából, hogy a legjobb ár‑minőség arány szempontja alapján melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E célból az ajánlatkérők műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek meghatározásával szabadon állapíthatnak meg megfelelő minőségi standardokat. Ugyanezen gondolatmenetet követve az említett irányelv (92) preambulumbekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérők által megállapított gazdasági és minőségi kritériumoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlattevők által kínált teljesítményszintek összehasonlító értékelését.

91

Fontos tehát, hogy az odaítélési szempontok ne biztosítsanak feltétlen választási szabadságot az ajánlatkérő számára (2018. szeptember 20‑iMontte ítélet, C‑546/16, EU:C:2018:752, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ennélfogva, amint a 2014/24 irányelv 67. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, e szempontoknak olyan pontosításokkal kell szolgálniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlatok mennyiben felelnek meg az említett szempontoknak.

92

Következésképpen, amikor – mint a jelen ügyben is – az ajánlatkérő az ajánlatok minőségének mérésére irányuló odaítélési szempontokat határoz meg, e szempontok nem szorítkozhatnak arra, hogy a szóban forgó szerződés keretében megvalósítani tervezett projektek megvalósítási koncepciójára vagy e szerződés teljesítésének az ajánlattevő által leírt módjaira utaljanak, hanem azoknak olyan pontosításokkal kell szolgálniuk, amelyek lehetővé teszik a kínált szolgáltatás színvonalának kellően konkrét összehasonlító értékelését. Az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan esetben, amikor a minőséghez kapcsolódó szempontok összességében az ajánlat értékelése céljából adható pontszámok 60%‑ának felelnek meg, annál is inkább fontos, hogy az objektív összehasonlítás biztosítása és az önkényes bánásmód veszélyének kizárása céljából e szempontokat pontosan meghatározzák.

93

Ilyen pontosítások tehetők különösen alszempontok meghatározása révén.

94

Amennyiben a szerződés tárgyát képező szolgáltatás – mint az alapügyben is – projektfejlesztési szolgáltatásra vonatkozik, figyelembe kell venni különösen a szóban forgó szerződés teljesítéséhez javasolt csoport tagjainak képzettségét és szakmai tapasztalatát (lásd ebben az értelemben: 2015. március 26‑iAmbisig ítélet, C‑601/13, EU:C:2015:204, 31–34. pont).

95

A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a „projektek megvalósítási koncepciójára” és a „szerződés teljesítése módjainak leírására” vonatkozó alszempontok kellően pontosak voltak‑e ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlatkérő számára a benyújtott ajánlatok konkrét és objektív értékelését.

96

A fentiekre tekintettel az előterjesztett hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 18. cikkének annak 67. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjai között szerepel a szóban forgó közbeszerzési szerződés keretében megvalósítani tervezett „projektek megvalósítási koncepciója”, valamint e szerződés „teljesítési módjának leírása”, feltéve hogy e szempontok olyan pontosításokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérő számára a benyújtott ajánlatok konkrét és objektív értékelését.

97

Amint az alapügy jelen ítélet 25–27. pontjában összefoglalt elemeiből kitűnik, az Antea keresetet indított, amelyben a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítését többek között azzal az indokkal kéri, hogy e határozat elfogadását követően nem fért hozzá azon információkhoz, amelyeket versenytársai, köztük a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérőnek továbbított.

98

Hetedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelem elbírálása során megállapítják az ajánlatkérő azon kötelezettségét, hogy közöljön a felperessel olyan információkat, amelyeket tévesen bizalmasan kezeltek, e megállapításnak ahhoz is kell vezetnie, hogy ezen ajánlatkérő közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló új határozatot hoz, hogy lehetővé tegye a felperes számára új jogorvoslati kérelem benyújtását.

99

A 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az ajánlatkérő által az uniós jog hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásban hozott határozatokkal szemben hatékonyan és a lehető leggyorsabban jogorvoslat kell, hogy igénybe vehető legyen, mivel e jogorvoslatok lehetővé teszik annak vitatását, hogy e határozatok megfelelnek e jognak vagy az azt átültető nemzeti szabályoknak. Ezen 1. cikk (3) bekezdése egyébiránt pontosítja, hogy az ilyen jogorvoslatoknak legalább bármely olyan személynek a rendelkezésére kell állnia, akinek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

100

Az említett 1. cikk célja tehát a gazdasági szereplők védelme az ajánlatkérő önkényességével szemben, biztosítva valamennyi tagállamban olyan jogorvoslati lehetőségek fennállását, amelyek garantálják a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok hatékony alkalmazását, különösen abban a szakaszban, amikor a jogsértések még orvosolhatók. A 89/665 irányelv célja tehát az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének első és második bekezdésében foglalt hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes tiszteletben tartása (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 127. és 128. pont).

101

E hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartása érdekében a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat tárgyában eljáró nemzeti bíróságnak – figyelembe véve az ajánlatkérő azon kötelezettségét, hogy a sikertelen ajánlattevő részére elegendő információt szolgáltasson a hatékony jogorvoslathoz való említett jog biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve a többi gazdasági szereplőnek a bizalmas jelleg védelméhez való jogát – meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő szerv jogosan állapította meg, hogy bizalmasak azon információk, amelyeknek a felperessel való közlését megtagadta. E bíróságnak e célból el kell végeznie az összes releváns ténybeli és jogi elem teljes vizsgálatát. Emellett szükségszerűen lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy rendelkezésére álljanak a szükséges információk – beleértve a bizalmasként kezelt információkat – ahhoz, hogy az ügyet az összes körülmény ismeretében bírálhassa el (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 129. és 130. pont).

102

Amennyiben e vizsgálat eredményeként a nemzeti bíróság megállapítja, hogy egyes információkat tévesen minősítettek bizalmasnak, e bíróságnak lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy megsemmisítse az ajánlatkérőnek az ezen információk nyilvánosságra hozatalát megtagadó határozatát, valamint adott esetben az e megtagadással szembeni közigazgatási jogorvoslatot elutasító határozatot. Ezen túlmenően, ha a nemzeti jog lehetővé teszi, az említett bíróságnak lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy maga hozzon új határozatot az ügyben (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 136. pont).

103

Ami az említett információk nyilvánosságra hozatalának megtagadása által a közbeszerzési eljárás jogszerűségére, és így a szerződés odaítéléséről szóló határozatra gyakorolt hatásokat illeti, a 89/665 irányelv rendelkezései nem teszik lehetővé annak meghatározását, hogy a nemzeti bíróságnak mely részletes eljárási szabályok alapján kell vizsgálnia e hatásokat. Az egyes tagállamok feladata tehát e részletes szabályok meghatározása, amelyeknek ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően lehetővé kell tenniük minden olyan személy számára, akinek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akinek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll, hogy az ajánlatkérők által hozott határozatokat hatékonyan és gyorsan vitathassák (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑iKlaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 136. pont).

104

Ennélfogva olyan esetben, mint amelyről az alapügyben szó van, amelyben a felperes többek között azzal az indokkal kéri a szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítését, hogy bizonyos információkat tévesen minősítettek bizalmasnak, az eljáró bíróság feladata annak vizsgálata, hogy ezeket az információkat valóban nyilvánosságra kellett volna‑e hozni, és igenlő válasz esetén annak értékelése, hogy az említett információk nyilvánosságra hozatalának elmaradása megfosztotta‑e a felperest az odaítélésről szóló e határozattal szembeni hatékony jogorvoslat lehetőségétől.

105

Ezt követően e bíróság feladata annak biztosítása, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jog esetlegesen megállapított megsértését orvosolják.

106

Ennek keretében a nemzeti bíróságnak többek között figyelembe kell vennie a Bíróság azon állandó ítélkezési gyakorlatát, amely szerint a 89/655 irányelv 1. cikkében meghatározott, a közbeszerzési szerződés odaítélése területén alkalmazandó rendelkezések megsértése elleni hatékony jogorvoslatok biztosításának célkitűzése csak akkor érhető el, ha az e jogorvoslati kérelmek benyújtására nyitva álló határidő csupán attól az időponttól kezdődik, amikor a felperes tudomást szerzett, vagy tudomást kellett volna szereznie az említett rendelkezések állítólagos megsértéséről (2010. január 28‑iUniplex [UK] ítélet, C‑406/08, EU:C:2010:45, 32. pont; 2014. május 8‑iIdrodinamica Spurgo Velox és társai ítélet, C‑161/13, EU:C:2014:307, 37. pont; 2019. február 14‑iCooperativa Animazione Valdocco végzés, C‑54/18, EU:C:2019:118, 45. pont).

107

Következésképpen abban az esetben, ha a nemzeti eljárásjog nem teszi lehetővé a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság számára, hogy az eljárás során olyan intézkedéseket hozzon, amelyek helyreállítják a hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartását, e bíróságnak – amennyiben bebizonyosodik, hogy e jogot az információk nyilvánosságra hozatalának megtagadása miatt megsértették – vagy meg kell semmisítenie az odaítélésről szóló e határozatot, vagy meg kell állapítania, hogy a felperes az odaítélésről már meghozott határozattal szemben új jogorvoslattal élhet, amelynek a megindítására nyitva álló határidő csak attól az időponttól kezdődik, amikor e felperesnek hozzáférése van azon információk összességéhez, amelyeket tévesen bizalmasnak minősítettek.

108

Következésképpen a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelem elbírálása során megállapítják az ajánlatkérő azon kötelezettségét, hogy olyan információkat közöljön a felperessel, amelyeket tévesen bizalmasan kezeltek, illetve megállapítják a hatékony jogorvoslathoz való jognak ezen információk nyilvánosságra hozatalának megtagadása miatti megsértését, e megállapításnak nem kell szükségszerűen ahhoz vezetnie, hogy ezen ajánlatkérő közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló új határozatot hoz, feltéve hogy a nemzeti eljárásjog lehetővé teszi az eljáró bíróság számára, hogy az eljárás során olyan intézkedéseket hozzon, amelyek helyreállítják a hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartását, vagy lehetővé teszik számára annak megállapítását, hogy a felperes az odaítélésről már meghozott határozattal szemben új jogorvoslattal élhet. Az ilyen jogorvoslat megindítására nyitva álló határidő csak attól az időponttól kezdődhet, amikor e felperesnek hozzáférése van azon információk összességéhez, amelyeket tévesen bizalmasnak minősítettek.

109

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: