–

a „PRODEX” SIA képviseletében J. Kārkliņš advokāts,

–

a lett kormány képviseletében K. Pommere, J. Davidoviča és E. Bārdiņš, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Salyková és E. Kalniņš, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 441820 vámtarifaalszámának és 4411 és 4412 vámtarifaszámának értelmezésére, valamint a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) 2013. október 4‑i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2013. L 290., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 100., 13. o.) eredő változatának I. mellékletében szereplő, az e nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első részének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a „PRODEX” SIA (a továbbiakban: Prodex) és a Valsts ieņēmumu dienests (adóhatóság, Lettország) (a továbbiakban: adóhatóság) között, a behozott áruknak a KN 441820 vámtarifaalszám alá, mint ajtó és kerete, és küszöb történő tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A HR magyarázó megjegyzéseket a WCO dolgozza ki ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.

4

A HR‑ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése értelmében minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják a HR áruosztályainak, árucsoportjainak, valamint vámtarifaalszámai szövegének terjedelmét.

5

A HR értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első része előírja, hogy a vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel, vagy amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak vagy mutatnak be.

6

A HR értelmezésére vonatkozó 3. általános szabály a következőképpen rendelkezik:

„Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

[…]

[…]”

7

A 2. a) általános szabályhoz fűzött HR magyarázó megjegyzés I., V. és VI. pontja kimondja:

[…]

[…]”

8

A 3. b) általános szabályra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés X. pontja kimondja:

„E Szabály értelmében a »kiskereskedelmi forgalom számára készletekben kiszerelt áruk« alatt az olyan árukat kell érteni, melyek

[…]”

9

A HR 4412 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés harmadik bekezdése kimondja:

„Az e vtsz. alá tartozó termékeket akkor is ide kell osztályozni, ha azokat a 4409 vtsz. alá tartozó áruk tekintetében meghatározott alakra formálták, hajlították, hornyolták, lyuggatták, vágták vagy a négyzetes vagy téglalap alaktól eltérő alakúra formálták, illetőleg felületükön, széleiken vagy végeiken megmunkálták, vagy bevonták vagy beborították (pl. textilanyaggal, műanyaggal, festékkel, papírral vagy fémmel) vagy másképpen munkálták meg, feltéve, hogy ezáltal a jellegük nem változik meg annyira, hogy más vtsz. alá tartoznának.”

10

Amint az a 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Unióba importált áruk tarifális besorolását az Európai Bizottság által létrehozott KN szabályozza. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.

11

A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑én közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő év január 1‑jétől alkalmazandó.

12

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a KN alapügyben alkalmazandó változata az 1001/2013 végrehajtási rendeletből eredő változat.

13

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok szerint, amelyek e végrehajtási rendelet I. melléklete első része I. szakaszának A. pontjában találhatók:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]”

14

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza a IX. áruosztályt, amelynek címe „Fa, faszén és faipari termékek; parafa és parafaáruk; szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagokból készült áruk; kosárkötő‑ és fonásáruk”, amelyben szerepel a „Fa, faszén és faipari termékek” című 44. árucsoport, amelynek 4. megjegyzése kimondja:

„A 4410, 4411, vagy a 4412 vtsz. alá tartozó áruk lehetnek olyan alakra megmunkáltak, mint amilyenek a 4409 vtsz. alá tartoznak, hajlítottak, hullámosítottak, lyukasztottak, alakra (a négyzet vagy téglalap alakú kivételével) vágottak vagy formáltak vagy bármilyen más művelettel megmunkáltak, ha ezáltal jellegük nem változik meg.”

15

E 44. árucsoport vámtarifája az alapügyre alkalmazandó változatában a következő vámtarifaszámokat tartalmazta:

*Egy ajtó a hozzá tartozó kerettel vagy küszöbbel is egyetlen darabnak tekintendő.”

16

A KN 441820 10–4418 20 80 vámtarifaalszámokhoz fűzött magyarázó megjegyzések értelmében:

„Ide a tömör maggal ellátott szilárd rétegelt falemez‑lapok tartoznak, feltéve, hogy olyan mértékig munkálták meg, hogy az egyértelműen ajtókénti felhasználásukra utal (pl. kivágták rajtuk a kilincs, a zár vagy a sarokvas helyét). Nem tartoznak ide a megmunkálatlan panelek, amelyeket néha »tömör magvú ajtólap«‑nak neveznek, még akkor sem, ha a szélük funérral borított (4412 vtsz.).”

17

2014. szeptember 23‑án a Prodex szabad forgalomba bocsátásra a 4418205000 KN‑kód alatt, 0%‑os behozatali vámtételt alkalmazva árukat – mint tűlevelű fából készült belső ajtók kerettel és küszöbbel – jelentett be.

18

2015. szeptember 7‑i határozatával az adóhatóság megállapította, hogy a szóban forgó áruk a behozataluk időpontjában nem rendelkeztek a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készlet jellemzőivel, amelyek egyértelműen azonosíthatók egyetlen egységet képező készletként. E hatóság ebből azt a következtetést vonta le, hogy ezen árukat nem lehet a KN 441820 vámtarifaalszám alá besorolni, következésképpen azokat külön‑külön a KN 44111390 és a KN 44111490 vámtarifaalszám alá kell besorolni, mint „Közepes sűrűségű rostlemez (MDF)”, 7%‑os behozatali vámtételt alkalmazva, és a KN 44129985 vámtarifaalszám alá, mint „Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru”, 10%‑os behozatali vámtételt alkalmazva.

19

A Prodex e határozat megsemmisítése iránti keresetet indított a közigazgatási bíróság előtt. Az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság, Lettország) elutasította a fellebbezést. A Prodex ezt követően ezen elutasító határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett az Augstākā tiesa (Senāts) (legfelsőbb bíróság, Lettország) elé, azaz a kérdést előterjesztő bírósághoz.

20

A jogvita eldöntéséhez, amely e bíróság szerint lényegében arra a kérdésre vonatkozik, hogy a szóban forgó importált áruk ajtók vagy fából készült panelek‑e, álláspontja szerint először a KN 441820 vámtarifaalszám alkalmazási körét kell meghatározni. E tekintetben megjegyzi, hogy az e vámtarifaalszámra vonatkozó lábjegyzet nem határozza meg pontosan, hogy az ajtó nélküli keret vagy küszöb szintén e vámtarifaalszám alá sorolható‑e.

21

A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a Prodex szerint a KN 4418 vámtarifaszám alá nemcsak az ajtóból, a hozzá tartozó kerettel és küszöbből álló teljes készlet tartozik, hanem az említett árucikkek mindegyike külön‑külön, készáruként is, míg az adóhatóság azt állítja, hogy a WCO ajánlása alapján, a szóban forgó áruk, amelyeket legömbölyített lécként jellemzett, nem sorolhatók a 4418 vámtarifaszám alá, mivel nem a kiskereskedelmi értékesítésre szánt, összeszereletlen árukészletként kerülnek bemutatásra.

22

E bíróság ily módon szükségesnek tartja meghatározni a KN értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első része értelmében vett azon lényeges jellemzőket, amelyekkel a szóban forgó áruknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy azokat ajtókeretnek vagy küszöbnek lehessen tekinteni, és a KN 441820 vámtarifaalszám alá lehessen besorolni. Rámutat egyrészt arra, hogy bár a Prodex által importált áruk első ránézésre egyszerű legömbölyített léceknek tűnhetnek, ezen áruk jellemzői mégis azt mutatják, hogy azokat kizárólag ajtó alkotórészeként használják fel, másrészt pedig, hogy az adóhatóság, jóllehet megtagadta ezen áruk ajtóalkatrészként való besorolását, azokat ajtógyártásra szánt legömbölyített lécekhez, nem pedig általános félkész fatermékekhez hasonlította. E bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy az így használt fából készült ajtófajták már nem igényelnek olyan fontos sajátos megmunkálást, mint korábban, annak érdekében, hogy a kész ajtóval való közvetlen kapcsolatuk egyértelműen látható legyen, és hogy léteznek egyszerű módszerek a különböző alkotórészek összeszerelésére, amelyek nem igényelnek különleges rögzítőelemeket.

23

A KN értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabályt illetően a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy az adóhatóság és az elsőfokú bíróság e szabálynak a szétszerelt vagy össze nem állított árukra vonatkozó második részére támaszkodott, míg a Prodex arra hivatkozik, hogy az említett szabálynak a nem teljesen kész vagy befejezetlen árukra vonatkozó első részét kell alkalmazni a szóban forgó árukra.

24

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy bár a 2. a) általános szabály első részét úgy kell értelmezni, hogy az áruk befejezésének megkövetelt szintje olyan, hogy az egyetlen elvégzendő cselekmény ahhoz, hogy ezen árukat valamely készárunak lehessen tekinteni, az összeszerelés, és egyáltalán nem biztos, hogy e rendelkezés alkalmazandó a szóban forgó árukra. E bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen értelmezés nem zárható ki, tekintettel arra, hogy bizonytalanság áll fenn ezen általános szabálynak az árucsoportra vonatkozó megjegyzésekkel és a szóban forgó árukra vonatkozó egyes magyarázó megjegyzésekkel való összhangját illetően.

25

E körülmények között az Augstākā tiesa (Senāts) (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

26

Kérdéseivel – amelyeket célszerű együttesen vizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN 441820 vámtarifaalszámot a KN értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első részével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy az magában foglal különálló árukként olyan, fából készült panelként és legömbölyített lécként leírt árukat, amelyek profilja és dekoratív bevonata objektíve bizonyítja, hogy azokat előreláthatóan akár nem teljesen kész vagy befejezetlen ajtókeretek és küszöbök gyártására használják.

27

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást. A szóban forgó áruk tarifális besorolás érdekében történő minősítésének alapja ugyanis olyan tiszta ténymegállapítás, amely nem a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárásban (lásd ebben az értelemben: 2020. február 27‑iGardinia Home Decor végzés, C‑670/19, EU:C:2020:117, 35. és 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28

Azt is pontosítani kell, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabálynak megfelelően az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat az említett nómenklatúra vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. Valamely termékek rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan e termékhez tartozik, amely kötődést az említett termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2021. június 3‑iFlavourstream ítélet, C‑822/19, EU:C:2021:444, 34. pont; 2021. október 28‑iKAHL és Roeper ítélet, C‑197/20 és C‑216/20, EU:C:2021:892, 31. pont).

29

Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy bár egyrészt a HR, másrészt pedig a KN magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd ebben az értelemben: 2014. június 12‑iLukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

Először is, ami azt a kérdést illeti, hogy a KN 441820 vámtarifaalszámban hivatkozott áruk különálló árukként besorolhatók‑e e vámtarifaalszám alá, először is meg kell állapítani, hogy e vámtarifaalszám szövegében semmi nem írja elő, hogy az ajtókat és kereteiket és a küszöböket kiskereskedelmi értékesítésre szánt árukészlet formájában mutassák be.

31

Másodszor, a KN 44182050 vámtarifaalszámra vonatkozó lábjegyzetből, amely pontosítja, hogy az ajtó kerettel vagy küszöbbel vagy anélkül „egyetlen darabnak tekintendő”, következik, hogy az ajtóhoz nem tartozó keret vagy küszöb szintén egyetlen darabnak tekintendő, és önmagában e vámtarifaalszám alá sorolható.

32

Harmadszor, a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló iránymutatás (HL 2013. C 105., 1. o.) A. részének 1. és 2. pontja emlékeztet arra, hogy a HR értelmezésére vonatkozó, az e szabály magyarázó megjegyzéséneke X. pontjával összefüggésben értelmezett 3. b) általános szabály szerint az első feltétel ahhoz, hogy különböző árucikkeket a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak lehessen tekinteni az, hogy ezen áruknak eltérő vámtarifaszámok alá vagy az ugyanazon vámtarifaszám különböző vámtarifaalszámai alá besorolhatónak kell lenniük.

33

Márpedig az ajtók és kereteik és a küszöbök mind a 441820 vámtarifaalszám alá tartoznak, így – amint azt a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hangsúlyozza – nem tekinthetők kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak, tehát e vámtarifaalszámra tekintettel különálló áruknak tekinthetők.

34

Ebből következik, hogy a KN 441820 vámtarifaalszámot úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja különálló áruként az ajtókeretet és a küszöböt.

35

Másodszor, ami azt a kérdést illeti, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első része – amelynek szövege megegyezik a HR értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első részével – értelmében vett nem teljesen kész vagy befejezetlen áru, a 441820 vámtarifaalszám alá tartozhat‑e, emlékeztetni kell arra, hogy e szabály szerint a vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Amint azt a HR 2. a) általános szabályára vonatkozó magyarázó megjegyzés I. pontja pontosítja, az említett szabály első része tehát kiterjeszti az adott árura hivatkozó vámtarifaszámok hatályát.

36

E tekintetben pontosítani kell, hogy a KN‑nek az e vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései például pontosítják, hogy az említett vámtarifaalszám alá lehet besorolni a fából készült paneleket, feltéve, hogy azokat olyan mértékig megmunkálták, amely egyértelműen ajtókén való felhasználásukra utal (pl. kivágták rajtuk a kilincs vagy a sarokvas helyét), míg a megmunkálatlan paneleket, amelyeket „tömör magvú ajtólap”‑nak neveznek, a 4412 vámtarifaszám alá kell sorolni.

37

Ezzel szemben a KN 44. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés – a HR 4412 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés harmadik bekezdésével összefüggésben értelmezve – kimondja, hogy a 4412 vámtarifaszám alá, mint „rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru”, besorolhatók az olyan áruk, amelyeket megmunkáltak, feltéve hogy ezáltal a jellegük nem változik meg annyira, hogy más vámtarifaszám alá tartoznának.

38

Ebből következik, hogy a szóban forgó áruknak – minden esetleges további, a nemzeti bíróság által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésben említett további megmunkálástól függetlenül – ahhoz, hogy a KN 441820 vámtarifaalszám alá sorolhatók legyenek, mint a bemutatáskor az e vámtarifaszáma alá tartozó árucikkek lényeges jellemzőivel rendelkező nem teljesen kész vagy befejezetlen áruknak, a KN értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első része értelmében olyan megmunkáláson kell átesniük, amely kizárólag ajtóként, keretként, és ajtóküszöbként való felhasználásra teszi őket alkalmassá.

39

Ezzel szemben olyan megmunkálás hiányában, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy ezen árukat kizárólag ajtóként, keretként, és küszöbként használják fel, az említett áruk nem sorolhatók be a 441820 vámtarifaalszám alá, és adott esetben azokat a KN 4411 és 4412 vámtarifaszám alá kell besorolni mint farostlemezt vagy rétegelt lemezt, furnérozott panelt vagy hasonló réteges faárut.

40

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN 441820 vámtarifaalszámot a KN értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első részével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja különálló árukként az olyan, fából készült panelként és legömbölyített lécként leírt árukat, amelyek profilja és dekoratív bevonata objektíve bizonyítja, hogy azokat előreláthatóan ajtókeretek és küszöbök gyártására használják, akkor is, ha azok nem teljesen készek vagy befejezetlenek, feltéve hogy ezen áruk olyan megmunkáláson estek át, amely kizárólag ekként teszi őket felhasználhatóvá, és így rendelkeznek a készáruk lényeges jellemzőivel.

41

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A Kombinált Nómenklatúra 441820 vámtarifaalszámát a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2013. október 4‑i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változatának I. mellékletében szereplő, az e nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály első részével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja különálló árukként az olyan, fából készült panelként és legömbölyített lécként leírt árukat, amelyek profilja és dekoratív bevonata objektíve bizonyítja, hogy azokat előreláthatóan ajtókeretek és küszöbök gyártására használják, akkor is, ha azok nem teljesen készek vagy befejezetlenek, feltéve hogy ezen áruk olyan megmunkáláson estek át, amely kizárólag ekként teszi őket felhasználhatóvá, és így rendelkeznek a készáruk lényeges jellemzőivel.