1

Fellebbezésében a Görög Köztársaság az Európai Unió Törvényszéke 2017. szeptember 19‑iGörögország kontra Bizottság ítéletének (T‑327/15, nem tették közzé; a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2017:631) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék elutasította a CCI 2000GR061PO021 (Görögország – 1. célkitűzés – vidéki területek újjáépítése) operatív programra vonatkozó pénzügyi kiigazításoknak az EMOGA orientációs részlegére történő alkalmazásáról szóló, 2015. március 25‑i C(2015) 1936 final bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetét.

2

A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21‑i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.) a „Pénzügyi korrekciók” című 39. cikkében előírja:

„(1)   Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a támogatás végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét, illetve feltételeit befolyásoló minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.

A tagállam végzi el az egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalansággal összefüggésben szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett korrekció a közösségi hozzájárulás egészének vagy részének visszavonása. Az ily módon felszabadult közösségi alapokat a tagállam, az 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározandó szabályokat tiszteletben tartva, a kérdéses támogatás céljából újra felhasználhatja.

(2)   Ha a szükséges vizsgálatokat követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy:

a Bizottság felfüggeszti a szóban forgó időszaki kifizetéseket, és indokainak megállapítása mellett kéri a tagállamot, hogy meghatározott időn belül nyújtsa be észrevételeit, és szükség szerint végezze el a korrekciókat.

Ha a tagállam kifogást emel a Bizottság által tett észrevételekkel szemben, a Bizottság a tagállamot meghallgatásra hívja, amelyen mindkét fél, a partnerségen alapuló együttműködés szellemében, törekszik az észrevételek és az azokból levonandó következtetések tárgyában történő megállapodásra.

(3)   A Bizottság által megállapított időszak végén, amennyiben nem jött létre megállapodás, és a tagállam nem végezte el a korrekciókat, figyelembe véve a tagállam esetleges észrevételeit, a Bizottság három hónapon belül határozhat úgy, hogy:

A korrekció összegéről való döntéskor a Bizottság az arányosság elvével összhangban figyelembe veszi a szabálytalanság, illetve változás fajtáját, valamint a tagállamok irányítási, illetve ellenőrzési rendszerében [helyesen: rendszereiben] megállapított hiányosságok mértékét és pénzügyi következményeit.

Ha sem az a), sem a b) pont szerinti eljárásról nem hoznak határozatot, az időközi kifizetések felfüggesztése haladéktalanul megszűnik.

(4)   Minden jogtalanul kifizetett és behajtandó összeget, késedelmi kamattal együtt, a Bizottság részére kell visszafizetni.

(5)   E cikk rendelkezéseit a 32. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.”

3

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21‑i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 209., 1. o.) előírja „Az [Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA)] Orientációs részlegének kiadásai” című 40. cikkében:

„(1)   Az EMOGA Orientációs részlegéből a vidékfejlesztési intézkedések finanszírozására lekötött azon összegek esetében, amelyekre vonatkozóan a Bizottság 2000. január 1‑je és 2006. december 31‑e között elfogadott határozata szerint az intézkedések lezárásához szükséges dokumentumok a zárójelentés benyújtásának határidejét követően nem kerültek bemutatásra a Bizottságnak, a Bizottságnak automatikusan vissza kell vonnia a kötelezettségvállalást legkésőbb 2010. december 31‑ig, valamint a jogtalanul beszedett összegeket a tagállamoknak vissza kell téríteniük. Az intézkedések lezárásához szükséges dokumentumok a kiegyenlítő fizetésre vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozat, az utolsó végrehajtási beszámoló és [az 1260/1999 rendelet] 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett igazolás.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott automatikusan visszavont kötelezettségvállalás összegének kiszámítása során le kell vonni az olyan műveletekre vagy programokra vonatkozó pénzösszegeket, amelyek a nemzeti jogszabályok értelmében felfüggesztő hatállyal bíró jogi vagy közigazgatási eljárás tárgyát képezik.”

4

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11‑i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006. L 210., 25. o.; helyesbítések: HL 2006. L 239., 248. o.; HL 2007. L 145. 38. o.; HL 2007. L 164., 36. o.; HL 2008. L 301., 40. o.) „Tárgy” című 1. cikke az első bekezdésében előírja:

„Ez a rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) (a továbbiakban: a strukturális alapok) és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános szabályokat állapítja meg, az [Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 5‑i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 210., 1. o.), az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 5‑i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 210., 12. o.) és a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11‑i 1084/2006/EK tanácsi rendeletben (HL 2006. L 210., 79. o.)] megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül.”

5

Az 1083/2006 rendelet „Átmeneti rendelkezések” című 105. cikkének szövege a következő:

„(1)   Ez a rendelet nem érinti [a strukturális alapok feladatairól és eredményességéről, továbbá tevékenységüknek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról szóló, 1988. június 24‑i 2052/88/EGK tanácsi rendelet (HL 1988. L 185., 9. o.), a 2052/88 rendeletnek egyrészt a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, másrészt az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19‑i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL 1988. L 374., 1. o.), a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16‑i 1164/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 130., 1. o.) és az 1260/1999 rendelet] alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2006. december 31‑én alkalmazandó jogszabály alapján – amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve projektekre azok lezárásáig alkalmazandó – a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is.

(2)   Az operatív programokról szóló határozathozatal során a Bizottság figyelembe vesz minden olyan, a Tanács vagy a Bizottság által e rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatást vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektet, amely ezen operatív programok időtartama során pénzügyi következményekkel jár.

(3)   Az [1260/1999 rendelet] 31. cikkének (2) bekezdésétől, 32. cikkének (4) bekezdésétől és 37. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság által 2000. január 1. és 2006. december 31. között jóváhagyott, az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott támogatásra lekötött olyan részösszegeket, amelyek esetében a ténylegesen kifizetett költségekről szóló igazolt nyilatkozatot, a záró végrehajtási jelentést és az említett rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett nyilatkozatot nem küldték el a Bizottság számára az alapokból való hozzájárulást engedélyező határozatban megállapított, az elszámolhatóság végső határidejétől számított 15 hónapon belül, a Bizottság az említett határidőt követő 6 hónapon belül automatikusan visszavonja, aminek következtében a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni.

A bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés következtében felfüggesztett műveletekre vagy programokra vonatkozó összegeket az automatikusan visszavonandó összegek kiszámításakor nem kell figyelembe venni.”

6

Az 1083/2006 rendelet „Hatályon kívül helyezés” című 107. cikke előírja:

„Az e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül az [1260/1999 rendelet] 2007. január 1‑jétől kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.”

7

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.; helyesbítések: HL 2016. L 200., 140. o.; HL 2017. L 200., 4. o.) „Átmeneti rendelkezések” című 152. cikkében előírja:

„(1)   Ez a rendelet nem érinti sem a Bizottság által az [1083/2006 rendelet] alapján, sem bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31‑én irányadó jogszabály alapján jóváhagyott segítségnyújtás folytatását vagy módosítását – beleértve annak teljes vagy részleges megszüntetését is. Az említett rendelet, illetve az ilyen egyéb alkalmazandó jogszabályok következésképpen 2013. december 31. után tovább alkalmazandók az adott segítségnyújtásra vagy az érintett műveletekre, azok zárásáig. E bekezdés alkalmazásában a segítségnyújtás kiterjed az operatív programokra és a nagyprojektekre.

(2)   Az [1083/2006 rendelet] alapján támogatás iránt benyújtott vagy jóváhagyott kérelmek továbbra is érvényesek.

(3)   Amennyiben valamely tagállam él a 123. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz az iránt, hogy az [1083/2006 rendelet] 59. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az irányító hatóság elláthassa az igazoló hatóság feladatait az [1083/2006 rendelet] alapján végrehajtott, kapcsolódó operatív programok tekintetében. A kérelemhez mellékelni kell az audithatóság által készített értékelést. Amennyiben a Bizottság az audithatóság által a rendelkezésére bocsátott, illetve a saját ellenőrzései során nyert információk alapján meggyőződik arról, hogy az érintett operatív programok irányító és kontrollrendszerei hatékonyan működnek, és hogy azok működését nem fogja befolyásolni, ha az irányító hatóság látja el az igazoló hatóság feladatait, a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az egyetértéséről.”

8

A jelen eljárás érdekében a jogvita előzményei – amelyek a megtámadott ítélet 1–15. pontjában szerepelnek – a következőképpen foglalhatók össze.

9

2011. március 31‑i levelükben a görög hatóságok az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint benyújtották a Bizottsághoz a CCI 2000GR061PO021 (Görögország – 1. célkitűzés – vidéki területek újjáépítése operatív programra) (a továbbiakban: a szóban forgó operatív program), a 2000–től 2006‑ig terjedő időszakra vonatkozó zárónyilatkozatot. A Görög Köztársaság európai uniós finanszírozásból való részesülésére irányuló e nyilatkozathoz csatolták többek között az e rendelet 37. cikkében foglalt, a szóban forgó operatív program végrehajtásáról szóló záróbeszámolót.

10

2011. augusztus 2‑i levelében a Bizottság felhívta a görög hatóságokat arra, hogy tíz napon belül bocsássanak a rendelkezésére a szóban forgó operatív program zárónyilatkozatra vonatkozó kiegészítő információkat, és tájékoztatta őket arról, hogy az említett nyilatkozat tartalmának értékelését követően megindíthatja az 1260/1999 rendelet 39. cikkében előírt eljárást. E hatóságok 2011. augusztus 5‑i levelükben bocsátották rendelkezésre a kért információkat.

11

2012. május 24‑i levelében a Bizottság arról tájékoztatta a görög hatóságokat, hogy elfogadásra került a szóban forgó operatív program végrehajtásáról szóló záróbeszámoló.

12

2013. január 3‑án a Bizottság felhívta a görög hatóságokat arra, hogy két hónapon belül jelezzék, hogy elfogadják‑e az EMOGA címén kifizetett összegek és a szóban forgó operatív program vonatkozásában az ezen alap címén fizetendő hozzájárulás összege közötti különbségnek megfelelő, összesen 94465089,65 euró összeget kitevő pénzügyi korrekció alkalmazását. Ezen intézmény hozzátette, hogy e határidőn belül történő hozzájárulás hiányában folytatja a görög hatóságok részéről felmerült kiadások támogathatóságának vizsgálatát, és olyan pénzügyi korrekciókat írhat elő, amelyeknek az említett hatóság által közölt összes adat alapján kiszámított összege – a görög hatóságok által már meghatározott korrekciók figyelmen kívül hagyásával – elérheti a 211582686,65 eurót.

13

2013. március 5‑i levelükben a görög hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem értenek egyet az előző pontban említett összegekkel, mivel már elfogadták a megfelelő ellenőrzési intézkedéseket és korrekciós intézkedéseket, így minden további pénzügyi korrekció kettős korrekció előírásához vezetne. Pontosították továbbá, hogy a szóban forgó operatív program egészére alkalmazott pénzügyi korrekciók teljes összege 143206588,48 eurót tett ki, amely 108308798,38 euró összeget kitevő uniós finanszírozásnak felel meg.

14

2013. március 8‑i levelükben a görög hatóságok ismét megerősítették, hogy minden olyan területen, ahol szabálytalanságokat tártak fel, elfogadták a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

15

2013. július 17‑én az EMOGA címén a szóban forgó operatív program vonatkozásában fizetendő hozzájárulás összegének újraértékelését követően a Bizottság felhívta a görög hatóságokat arra, hogy jelezzék két hónapon belül, hogy elfogadják‑e a EMOGA címén kifizetett összegek és az említett hozzájárulás összege közötti különbségnek megfelelő, összesen 30472624,09 euró összeget kitevő pénzügyi korrekció alkalmazását. Egyébiránt a Bizottság megállapította, hogy a görög hatóságok e határidőn belül történő hozzájárulásának hiányában folytatja az e hatóságok részéről felmerült kiadások támogathatóságának vizsgálatát, és olyan pénzügyi korrekciókat alkalmazhat, amelyeknek az említett hatóság által közölt összes adat alapján kiszámított összege – az ugyanezen hatóságok által már meghatározott korrekciók figyelmen kívül hagyásával – elérheti a 116487848,75 eurót.

16

2013. szeptember 19‑i levelükben a görög hatóságok ismételten vitatták ezen összegeket. 2014. január 13‑án és 14‑én egyébiránt a Bizottság rendelkezésére bocsátották a 2013. szeptember 13‑án kért kiegészítő információkat.

17

2014. május 27‑én meghallgatásra került sor a Bizottság helyiségeiben, és a görög hatóságok 2014. június 20‑án kiegészítő információkat nyújtottak be.

18

2014. július 11‑i levelében a Bizottság közölte a görög hatóságokkal a 2014. május 27‑i meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, és újabb kiegészítő információk két hónapon belül történő benyújtását kérte. 2014. szeptember 5‑én e határidőt meghosszabbította. A spanyol hatóságok 2014. szeptember 26‑án küldték meg a kért információkat.

19

2015. február 13‑i levelében a Bizottság a görög hatóságok tudomására hozta az e hatóság által benyújtott dokumentumok vizsgálatából levonható pénzügyi következményekre vonatkozó végső álláspontját, azaz 72105592,41 euró összeg EMOGA terhére történő uniós finanszírozásból való kizárását.

20

A vitatott határozatban a Bizottság az EMOGA orientációs részlege terhére a Görög Köztársaság által a 2000‑től 2006‑ig terjedő időszak vonatkozásában egyes, 72105592,41 euró összegben kifizetett kiadásokat kizárt az uniós finanszírozásból.

21

A Törvényszék Hivatalához 2015. június 2‑án benyújtott keresetlevelével a Görög Köztársaság megsemmisítés iránti keresetet indított a vitatott határozattal szemben, amelynek alátámasztására négy jogalapra hivatkozott, amelyből az elsőt a vitatott határozat jogalapjának hiányára, a másodikat a Bizottságnak az említett határozat elfogadásához szükséges időbeli hatály szerinti hatáskörének a hiányára, és lényeges eljárási szabályok, a meghallgatáshoz való jog és a védelemhez való jog megsértésére, a harmadikat a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértésére, a negyediket pedig a ne bis in idem elvének és az arányosság elvének megsértésére alapította.

22

A megtámadott ítéletben a Törvényszék elutasította e jogalapokat, következésképpen összességében utasította el a Görög Köztársaság által indított keresetet.

23

Ami különösen az első jogalapnak a vitatott határozat jogalapjának hiányára – mivel e határozat elfogadását megelőzően hatályon kívül helyezték az 1260/1999 rendelet 39. cikkét – alapított első részét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 23. és 24. pontjában többek között a következőket állapította meg:

„23.   2007. január 1‑jétől az 1083/2006 rendelet a 107. cikke (1) bekezdésének megfelelően felváltotta az 1260/1999 rendeletet. Az 1. cikkének (1) bekezdése szerint az 1083/2006 rendelet alkalmazandó az [ERFA‑ra], az [ESZA‑ra] és a Kohéziós Alapra. Mindazonáltal, amint az az utóbbi rendelet (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, a vidékfejlesztés számára támogatást biztosító eszközöket, nevezetesen az [Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA)], amely az EMOGA Orientációs részlegét váltotta fel, és a halászati ágazatra vonatkozóan az Európai Halászati Alapot (EHA) egyesíteni kell a közös agrárpolitika és a közös halászati politika eszközeivel, és azokat a kohéziós politika eszközeivel együtt kell koordinálni. E tekintetben az 1290/2005 rendelet – amint az az (1) preambulumbekezdéséből és az 1. cikkéből kitűnik – két európai mezőgazdasági alapot hozott létre, az első, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), piaci intézkedéseket és egyéb intézkedéseket finanszíroz, a második, az EMVA pedig vidékfejlesztési programok finanszírozására szolgál.

24.   Mindazonáltal az 1083/2006 rendelet »Átmeneti rendelkezések« című 105. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy »[e] rendelet nem érinti […] [a többek között] az 1260/1999 […] rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2006. december 31‑én alkalmazandó jogszabály alapján – amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve a projektekre azok lezárásáig alkalmazandó – a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is«.

25.   Egyébiránt az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy »[a]z operatív programokról szóló határozathozatal során a Bizottság figyelembe vesz minden olyan, a Tanács vagy a Bizottság által e rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatást vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektet, amely ezen operatív programok időtartama során pénzügyi következményekkel jár.«

26.   Ebből kitűnik, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikke (2) bekezdésének célja átmeneti szabályok megállapítása azokra a strukturális alapokra vonatkozóan, amelyeket egy 2006. december 31‑ig hatályban lévő uniós szabályozás alapján hagytak jóvá, de amelyek ezen időpontot követően is folytatódnak, és a lezárásukra későbbi időpontban kerül sor (2016. szeptember 21‑iBizottság kontra Spanyolország ítélet, C‑140/15 P, EU:C:2016:708, 94. pont).

27.   Más szavakkal, az 1260/1999 rendeletet hatályon kívül helyezte az 1083/2006 rendelet, azonban az utóbbi 105. cikkének (1) bekezdése és 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az 1260/1999 rendelet továbbra is alkalmazandó a korábbi operatív programokra (2011. szeptember 22‑iSpanyolország kontra Bizottság ítélet, T‑67/10, nem tették közzé, EU:T:2011:518, 6. pont).

28.   Az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében előírt átmeneti rendszer a korábbi operatív programokra alkalmazandó anyagi jogi szabályokra irányul, ahogyan ez egyébként az említett cikkben a »támogatás« és a »projekt« szavak használatából, valamint a 105. cikk (2) és (3) bekezdésének tartalmából is kitűnik. Ezzel szemben az említett átmeneti rendszer nem vonatkozik az eljárási jellegű szabályokra azon elvnek megfelelően, amely szerint az eljárási szabályokat közvetlenül alkalmazni kell (2016. szeptember 21‑iBizottság kontra Spanyolország ítélet, C‑140/15 P, EU:C:2016:708, 92. és 95. pont).

[…]

34.   Ebből következik, hogy az 1083/2006 rendelet a 105. cikkének (1) bekezdése értelmében hatályában tartotta az 1260/1999 rendelet 39. cikkének érdemi rendelkezéseit, azaz azon rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a vonatkozó szerepét, és amelyek megállapítják a tagállam és a Bizottság kölcsönös jogait és kötelezettségeit az EMOGA intézkedései pénzügyi ellenőrzéseinek keretében megállapított szabálytalanságok esetében alkalmazandó eljárás keretében.”

24

A Görög Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:

25

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

26

Fellebbezésének alátámasztására a Görög Köztársaság öt jogalapra hivatkozik; az elsőt az 1083/2006 és az 1303/2013 rendelet 1290/2005 rendelet rendelkezéseivel összefüggésben értelmezett átmeneti rendelkezéseinek téves értelmezésére és alkalmazására, téves jogalkalmazásra, valamint a megtámadott ítélet elégtelen és téves indokolására, a másodikat az 1260/1999 rendelet 39. cikkének téves alkalmazására és értelmezésére, valamint a megtámadott ítélet ellentmondásos és téves indokolására, a harmadikat az 1303/2013 rendelet 144. és 145. cikkének téves értelmezésére és hibás alkalmazására, valamint a megtámadott ítélet ellentmondásos és elégtelen indokolására, a negyediket a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének téves értelmezésére és alkalmazására, az ötödik jogalapot pedig az alkalmazott pénzügyi korrekció aránytalan jellegére vonatkozó kifogások Törvényszék által történő elutasításának elégtelen indokolására alapítja.

27

A Görög Köztársaság azt rója fel a Törvényszéknek, hogy a Törvényszék azt állapította meg, hogy a vitatott határozat jogalapja helyesen az 1260/1999 rendelet 39. cikke volt. E tekintetben úgy érvel lényegében, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a megtámadott ítélet 25–28. és 34. pontjában, amikor azt állapította meg, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében foglalt kivétel magában foglalja az EMOGA orientációs részlegének operatív programjait. A megtámadott ítélet állításával szemben a strukturális alapokra vonatkozó átmeneti szabályozást, amint azt az 1083/2006 rendelet 1. cikkének első bekezdése meghatározza, kizárólag az e rendelet 105. cikkének (1) bekezdése, nem pedig a 105. cikk (2) bekezdése vezeti be. A Törvényszék tévesen hivatkozik a megtámadott ítélet 25. és 28. pontjában az említett rendelet 105. cikkének (2) bekezdésére, és alkalmazza azt az ezen ítélet 26. és 27. pontjában annak érdekében, hogy konkrét következtetést vonjon le az EMOGA orientációs részlege operatív programjainak vonatkozásában. Ezen alapot, amely az 1290/2005 rendelet tárgyát képezi, kizárták az 1083/2006 rendelet 105. cikk (1) bekezdésének hatálya alól. Az e rendelet 107. cikkében előírt kivételt szigorúan kell értelmezni, és kizárólag az említett rendelet 105. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseire, nem pedig az ugyanezen rendelet 105. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire vonatkozik. E tekintetben a megtámadott ítélet 26. pontja, amely az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (2) bekezdéséről tesz említést, módosítja a 2016. szeptember 21‑iBizottság kontra Spanyolország ítélet (C‑140/15 P, EU:C:2016:708) 94. pontját, amely az e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésére hivatkozik.

28

Mivel az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (3) bekezdésében előírt intézkedést – az EMOGA orientációs részlegének kiadásait illetően – kifejezetten az 1290/2005 rendelet 40. cikkébe vették fel, a Törvényszék a megtámadott ítélet 28. pontjában tévesen von le következtetést az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (3) bekezdése alapján.

29

A mezőgazdasági ágazatra vonatkozó különös kérdéskörök 1290/2005 rendeletben történő szabályozásával az uniós jogalkotó hatályon kívül helyezte az 1260/1999 rendeletet is, amint az az 1083/2006 rendelet címéből is kitűnik. A Törvényszék tehát tévesen von le a megtámadott ítélet 23. és 34. pontjával ellentétes következtetést.

30

A Bizottság szerint az első jogalap nem megalapozott.

31

A Törvényszék jogosan ismerte el, hogy az EMOGA a 2000 és 2006 közötti programozási időszak tekintetében a strukturális alapok alá tartozott. Következésképpen az EMOGA orientációs részlege azonos természetű a strukturális alapokkal, és annak családjába tartozik. Mindazonáltal az 1083/2006 rendelet kizárólag az ERFA‑ra, az ESZA‑ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó, míg az EMVA, amely az EMOGA orientációs részlegének helyébe lépett, a közös agrárpolitika finanszírozási mechanizmusaiba épült bele.

32

A Törvényszék tehát helyesen vonta le az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének egyértelmű szövegéből, hogy még ha az 1260/1999 rendeletet hatályon kívül helyezte is az 1083/2006 rendelet, az előbbi – az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében – továbbra is alkalmazandó a korábbi operatív programokra.

33

A fellebbezés első jogalapja keretében a Görög Köztársaság lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen tekintette érvényesnek a vitatott határozat jogalapjaként az 1260/1999 rendelet 39. cikkére történő hivatkozást.

34

Az 1083/2006 rendelet 107. cikkének (1) bekezdése szerint az 1260/1999 rendeletet 2007. január 1‑jével hatályon kívül helyezték. A vitatott határozat elfogadásakor azt csak akkor lehetett tehát az 1260/1999 rendelet 39. cikkére alapítani, ha különös rendelkezések meghosszabbították e cikk alkalmazhatóságát.

35

E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 38. pontjában megállapítja, hogy az 1260/1999 rendelet 39. cikke az 1083/2006 rendelet értelmében, a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó operatív programok tekintetében 2013. december 31‑ig hatályban maradt, majd az 1303/2013 rendelet szerint ugyanezen programok tekintetében ismételten hatályban maradt 2014. január 1‑jéig.

36

Ugyanis mivel az 1083/2006 rendeletet, amelynek 105. cikkének (1) bekezdése az 1260/1999 rendelet alkalmazásának meghosszabbítását írta elő, magát is hatályon kívül helyezték 2014. január 1‑jével, a vitatott határozat 1260/1999 rendelet 39. cikkére történő alapításának lehetősége az 1303/2013 rendelet 152. cikkének (1) bekezdésén alapult, amely az 1083/2006 rendelet alkalmazásának meghosszabbítását „a Bizottság által az [1083/2006 rendelet] alapján, sem […] bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31‑én irányadó jogszabály alapján jóváhagyott segítségnyújtástól” tette függővé.

37

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése az 1260/1999 rendelet alkalmazását csak a „strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt” tekintetében írja elő.

38

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az EMOGA orientációs részlege, nem tartozik sem a strukturális alapokhoz, amelyeket az 1083/2006 rendelet 1. cikke mint ERFA‑t és ESZA‑t határoz meg, sem pedig a Kohéziós Alaphoz.

39

Márpedig a Törvényszék azt állapította meg, hogy e rendelet 105. cikkének (1) bekezdése alkalmazható az EMOGA orientációs részlege által társfinanszírozott, a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó operatív programokra.

40

Mindazonáltal az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének az EMOGA orientációs részlege által társfinanszírozott, a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó operatív programokra való alkalmazása nem következik sem e rendelkezés, sem az ugyanezen rendelet 105. cikke (2) bekezdésének szövegéből, sem pedig a 2016. szeptember 21‑iBizottság kontra Spanyolország ítéletből (C‑140/15 P, EU:C:2016:708).

41

Először is, amint azt a főtanácsnok az indítványa 36. pontjában megállapította, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 25. és 26. pontjában foglalt, az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó érvelés nem kérdőjelezheti meg a strukturális alapok 1083/2006 rendelet 1. cikkében szereplő fogalommeghatározását, sem pedig az e rendelet 105. cikke (1) bekezdése hatályának körülhatárolását.

42

Másodszor az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (2) bekezdése úgy hivatkozik a „strukturális alapokra” és a „Kohéziós Alapra”, hogy nem módosítja az 1083/2006 rendelet 1. cikkében szereplő fogalommeghatározást.

43

Harmadszor, ami a 2016. szeptember 21‑iBizottság kontra Spanyolország ítéletet (C‑140/15 P, EU:C:2016:708) illeti, nem vitatott, hogy az kizárólag a Kohéziós Alapra vonatkozik, amely az EMOGA orientációs részlegével szemben egyértelműen az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.

44

Így az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének az EMOGA orientációs részlege által társfinanszírozott operatív programokra történő kiterjesztő alkalmazásával, és ennélfogva megállapítva, hogy a Bizottság – a 2000 és 2006 közötti időszak vonatkozásában – jogosan alapíthatta a vitatott határozatot az 1260/1999 rendelet 39. cikkére, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.

45

Ebből következik, hogy az első jogalapnak helyt kell adni, és a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni anélkül, hogy vizsgálni kellene a többi fellebbezési jogalapot.

46

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

47

Ez az eset áll fenn a jelen ügyben. Következésképpen meg kell vizsgálni a vitatott határozat megsemmisítésére irányuló, a Görög Köztársaság által benyújtott keresetet.

48

A Törvényszék előtt hivatkozott első jogalap első részének keretében a Görög Köztársaság lényegében azt állítja, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható az EMOGA orientációs részlegéből történő, a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó finanszírozásra. Mivel így a vitatott határozat nem alapítható az 1260/1999 rendelet 39. cikkére, nincs jogi alapja, következésképpen meg kell semmisíteni.

49

A Bizottság lényegében azt válaszolja, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az 1260/1999 rendelet alapján jóváhagyott finanszírozást – „ideértve a megszüntetését is” – „annak lezárásáig” nem érinti az 1083/2006 rendelet. E rendelkezés tehát az 1260/1999 rendelet alapján odaítélt összes finanszírozást érinti.

50

Egyébiránt, amennyiben az említett rendelkezés az 1260/1999 rendelet értelmében alkalmazandó szabályozásra hivatkozik, szükségképpen érint minden, az e szabályozás hatálya alatt jóváhagyott programot, miközben lezárásukig változatlanul hagyja a jogalapjukat és a jogi hátterüket. Így a Bizottság szerint az EMOGA orientációs részlegét „mind rendszertani szemszögből, mind teleologikus szempontból” be kellett volna vonni abba a csoportba, amelybe a strukturális alapok és a Kohéziós Alap tartozik annak érdekében, hogy megőrizze az eredeti jogi hátterét.

51

Először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, ha a korábbi törvény hatálya alatt keletkezett és véglegesen megszerzett jogi helyzet főszabály szerint továbbra is e törvény hatálya alá tartozik, a jogalkotó rendelkezhet ettől eltérően, többek között átmeneti szabályok segítségével (lásd ebben az értelemben: 2013. november 7‑iGemeinde Altrip és társai ítélet, C‑72/12, EU:C:2013:712, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

52

Az átmeneti szabályokat tehát szigorúan kell értelmezni (2010. szeptember 2‑iKirin Amgen ítélet, C‑66/09, EU:C:2010:484, 33. pont).

53

A jelen esetben az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének szövege többek között a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt megszüntetésére irányul. Így, amint az a jelen ítélet 38. pontjából kitűnik, ezen alapok nem foglalják magukban az EMOGA orientációs részlegét.

54

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság követelménye szerint a szabályozásnak lehetővé kell tennie az érdekeltek számára az őket e szabályozás alapján terhelő kötelezettségek terjedelmének pontos ismeretét, különösen, ha pénzügyi következmények fenyegetnek (2018. szeptember 6‑iCseh Köztársaság kontra Bizottság ítélet, C‑4/17 P, EU:C:2018:678, 58. pont).

55

Márpedig a Bizottság azon érvelése, amely szerint az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében használt „strukturális alapok” fogalmát nem az e rendelet 1. cikkére tekintettel, hanem az 1260/1999 rendelet rendelkezései alapján kell meghatározni, aminek következtében e fogalom az EMOGA orientációs részlegére is kiterjed, azt jelentené, hogy a pénzügyi korrekcióval érintett tagállam számára pénzügyi következményeket írnak elő, amire az 1083/2006 rendelet szövege nem enged következtetni.

56

Ugyanis, mivel az uniós jog önálló fogalmait annak a szabályozásnak a szövegkörnyezetét, illetve a céljait figyelembe véve kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (2018. november 15‑iBTA Baltic Insurance Company ítélet, C‑648/17, EU:C:2018:917, 31. pont), meg kell állapítani, hogy mivel az 1083/2006 rendelet 105. cikke nem hivatkozik kifejezetten a „strukturális alapok” 1260/1999 rendelet keretében fennálló, az 1083/2006 rendelethez viszonyított tágabb fogalmára, annak puszta ténye, hogy e rendelkezés – amint az a címéből kitűnik – „átmeneti rendelkezéseket” vezet be, a Bizottság állításával ellentétben nem vezet az általa alkalmazott fogalmaknak az 1083/2006 rendelet – amely hatálya alá tartoznak – által adott fogalommeghatározás alól történő kivonásához.

57

A fenti megfontolásokra tekintettel azt kell megállapítani, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az EMOGA orientációs részlegéből történő, a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó finanszírozásra. Mivel a vitatott határozat nem alapítható az 1260/1999 rendelet 39. cikkére, nincs jogi alapja, következésképpen anélkül kell megsemmisíteni, hogy szükséges lenne az első jogalap második részének, valamint a Görög Köztársaság által a Törvényszék előtt hivatkozott egyéb jogalapoknak a vizsgálata.

58

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

59

E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet az említett szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Görög Köztársaság a fellebbezés keretében pernyertes lett, és a Törvényszék előtti keresetének helyt kell adni, a Görög Köztársaság kérelmének megfelelően a Bizottságot a saját költségei viselésén túl kötelezni kell a Görög Köztársaság részéről mind az első fokon, mind pedig a fellebbezés keretében felmerült költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: