–

a Hellenische Republik képviseletében K. Kitzberger Rechtsanwältin,

–

L. Kuhn képviseletében M. Brand Rechtsanwalt,

–

a görög kormány képviseletében K. Boskovits, S. Charitaki, M. Vlassi és S. Papaioannou, meghatalmazotti minőségben,

–

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Pucciariello avoccato dello Stato,

–

a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és P. Lacerda, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Wilderspin és M. Heller, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) 7. cikke 1. pontja a) alpontjának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Hellenische Republik (Görög Köztársaság) és Leo Kuhn között az e tagállam által kibocsátott államkötvényekre vonatkozó kölcsönfeltételek teljesítése vagy azok nemteljesítése miatti kártérítés iránti kérelemmel kapcsolatos jogvita keretében terjesztették elő.

3

2012. február 2‑án a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Málta, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Finn Köztársaság Brüsszelben (Belgium) megkötötte az európai stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést (a továbbiakban: ESM‑Szerződés). Ennek 12. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy 2013. január 1‑től kezdve az euróövezetben kibocsátott valamennyi új, egy évet meghaladó lejáratú állampapírba kollektív fellépési záradékokat kell foglalni, biztosítva, hogy azok joghatása azonos legyen.

4

A 1215/2012 rendelet (4), (15) és (16) preambulumbekezdése értelmében:

[…]

5

E rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül. Ez a rendelet nem terjed ki különösen az adó‑, vám‑ vagy közigazgatási ügyekre, vagy az államnak a közhatalmi jogosítványai gyakorlása (acta iure imperii) során végrehajtott intézkedéseire vagy mulasztásaira vonatkozó felelősségre.”

6

Az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.”

7

Ugyanezen rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja a következőképpen szól:

„Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető:

8

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a görög központi bank elszámolási rendszere a görög központi bank elnöke által az e rendszerben való részvételre engedélyezett egyes résztvevők nevén vezetett számlákat foglalja magában.

9

A 2198/1994. sz. törvény 6. cikkének (2) bekezdése szerint a görög központi bank elszámolási rendszerének résztvevői átengedhetik a kötvényre vonatkozó jogokat harmadik személy befektetőknek, az e jogok átengedésére vonatkozó ilyen jogügyletek azonban csak az érintett felek között hatályosak, a Görög Köztársaságot pedig kifejezetten nem jogosítják, illetve nem kötelezik.

10

E törvény 6. cikkének (4) bekezdése szerint valamely kötvény az említett rendszerben részt vevő személy számláján történő jóváírással kerül átruházásra.

11

Egyébiránt a görög állam által kibocsátott vagy garantált értékpapíroknak a kötvények tulajdonosaival egyetértésben történő módosításaira vonatkozó szabályokról szóló, 2012. február 23‑i 4050/2012. sz. törvény (FEK A’ 36/23.2.2012) lényegében előírja, hogy a görög állam bizonyos kötvényeinek a tulajdonosai „szerkezetátalakítási” ajánlatot kapnak, amellyel a görög állam felhívja őket annak eldöntésére, hogy elfogadják‑e az ezen ajánlatban említett elfogadható értékpapírok módosítását.

12

E törvény 1. cikkének (4) bekezdése értelmében az érintett értékpapírok módosításához a szóban forgó kötvények összességének az 50%‑át képviselő határozatképesség, valamint a résztvevő tőke kétharmadának megfelelő minősített többség szükséges.

13

Az említett törvény 1. cikkének (9) bekezdése továbbá egy szerkezetátalakítási záradék vagy „kollektív fellépési záradék” (a továbbiakban: KFZ) bevezetését írja elő, amely lehetővé teszi az eredeti kölcsönfelvételek olyan határozatokon keresztül történő módosítását, amelyeket a kint lévő tőke minősített többségével fogadnak el, és amelyek a kisebbségre is alkalmazandók.

14

E rendelkezés értelmében a kötvénytulajdonosok által elfogadott, a görög állam által tett szerkezetátalakítási ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról szóló határozat erga omnes hatályú, kötelező az érintett hitelező kötvénytulajdonosok összességére nézve, és hatályon kívül helyezi a vele ellentétes valamennyi általános vagy különös törvényt, közigazgatási határozatot és szerződést.

15

A 2011. évnél korábbi, meg nem határozott időpontban a Bécsben (Ausztria) lakóhellyel rendelkező L. Kuhn egy Ausztriában letelepedett letétkezelő bankon keresztül 35000 euró névértékben a Görög Köztársaság által a görög jog alapján kibocsátott olyan államkötvényeket szerzett, amelyekkel „értékjogként”, vagyis az államadósság nyilvántartásában rögzített követelésekként az athéni tőzsdén (Görögország) kereskedtek. Ezen értékjogokat nyilvántartásba vették a görög központi bank elszámolási rendszerében.

16

A 2012. február 20‑án lejáró ezen államkötvényeket azon értékpapírszámlán írták jóvá, amelynek e letétkezelő banknál L. Kuhn a jogosultja. Bemutatóra szóló értékpapírokról van szó, amelyek a kölcsönfeltételek értelmében a tőke lejáratkori visszafizetésére és kamatfizetésre jogosítanak.

17

A kérdést előterjesztő bíróság azon a véleményen van, hogy semmiféle szerződéses viszony nem áll fenn L. Kuhn és a Görög Köztársaság között.

18

E bíróság szerint mind a 2198/1994. sz. törvény rendelkezéseiből, mind a szóban forgó államkötvényekre vonatkozó kölcsönfeltételekből az következik, hogy először a görög központi bank említett elszámolási rendszerének a résztvevői váltak a számlájukon való jóváírás révén átruházott e kötvények tulajdonosaivá és hitelezőivé azzal, hogy bár ez utóbbiak átengedhetik az említett kötvényekhez kapcsolódó jogokat harmadik személy befektetők részére, az a jogügylet, amellyel e jogot átengedték, csak az érintett felekre tekintettel hatályos, a Görög Köztársaságot kifejezetten nem jogosítja vagy kötelezi.

19

A 4050/2012. sz. törvény elfogadásával a Görög Köztársaság az L. Kuhn által megszerzett kötvényeket átváltotta úgy, hogy alacsonyabb névértékű új államkötvényekre cserélte azokat.

20

A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy L. Kuhn állítása szerint a Görög Köztársaság ezen átváltás napjáig kamatokat fizetett az ausztriai székhelyű bankban L. Kuhn nevében vezetett számlára. Pontosítja, hogy L. Kuhn 7831,58 euróért eladta az így átváltott kötvényeket, aminek eredményeként 28673,42 euró összegű kára keletkezett, amely összeg a 2012. február 20‑i esedékességi dátumú kötvények kamatokkal és költségekkel növelt névértékének felel meg.

21

L. Kuhn kereset indított a Görög Köztársaság ellen a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien (polgári ügyekben eljáró bécsi regionális bíróság, Ausztria) előtt a szóban forgó kötvényekre vonatkozó eredeti kölcsönfeltételek teljesítése, illetve az azok nemteljesítése miatt fizetendő kártérítés iránt.

22

2016. január 8‑i végzésével e bíróság megállapította joghatóságának a hiányát e kereset elbírálására.

23

Az e végzés elleni fellebbezés ügyében eljáró Oberlandesgericht Wien (bécsi regionális felsőbíróság, Ausztria) 2016. február 25‑i végzésével azzal az indokkal utasította el az osztrák bíróságok joghatóságának a hiányára alapított kifogást, hogy L. Kuhn nem egy görög jogalkotási aktusra hivatkozott, hanem a szóban forgó államkötvényekre vonatkozó eredeti kölcsönfelvételekre, és hogy a görög jog által kijelölt, joghatósággal rendelkező bíróság a jelen esetben a hitelező lakóhelye, ahol a pénztartozást teljesíteni kell.

24

A Görög Köztársaság „rendkívüli felülvizsgálati kérelmet” nyújtott be e végzéssel szemben az Oberster Gerichtshofhoz (legfelsőbb bíróság, Ausztria).

25

E bíróság szerint, mivel L. Kuhn azt kéri, hogy a Görög Köztársaság teljesítse az érintett államkötvényekre vonatkozó kölcsönfeltételeket, megalapozottan hivatkozik a közötte mint e kötvények megszerzője és a Görög Köztársaság mint az említett kötvények kibocsátója között fennálló állítólagos jogviszonyra, amely folytán fennáll az 1215/2012 irányelv 7. cikkének 1. pontja szerinti „másodlagos” szerződéses jogviszony.

26

E körülmények között határozott úgy az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni az 1215/2012 rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontját, hogy

27

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, amelyben valamely személy letéti bank közvetítésével tagállam által kibocsátott államkötvényeket szerzett, az 1215/2012 rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy „a vitatott kötelezettség teljesítésének helyét” az említett kötvények kibocsátása során megállapított kölcsönfeltételek, vagy az említett feltételek olyan tényleges teljesítésének a helye, mint a kamatfizetés, határozzák meg.

28

A Görög Köztársaság, valamint a görög és olasz kormány azt állítják, hogy az alapügy nem tartozik az 1215/2012 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyek” körébe, mivel az valamely tagállam azon szuverén jogára vonatkozik, hogy államadósságának a szerkezetátalakítása céljából jogszabályt alkosson.

29

Következésképpen mindenekelőtt meg kell határozni, hogy az olyan jogvita, mint amelyről az alapügyben szó van, tekinthető‑e olyannak, mint amely az említett 1. cikk (1) bekezdése értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyekre” vonatkozik.

30

E rendelkezés szerint az 1215/2012 rendelet nem terjed ki többek között „az államnak a közhatalmi jogosítványai gyakorlása (acta iure imperii) során végrehajtott intézkedéseire vagy mulasztásaira vonatkozó felelősségre”.

31

Mivel a 1215/2012 rendelet hatályon kívül helyezi a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendeletet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.), és annak helyébe lép, a Bíróság által az utóbbi rendelet rendelkezései tekintetében adott értelmezés az 1215/2012 rendeletre vonatkozóan is érvényes, mivel e két uniós jogi jogszabály rendelkezései egyenértékűnek tekinthetők (2016. november 16‑iSchmidt ítélet, C‑417/15, EU:C:2016:881, 26. pont; 2017. március 9‑iPula Parking ítélet, C‑551/15, EU:C:2017:193, 31. pont).

32

Ez a helyzet a 44/2001 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével és az 1215/2012 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével, amelyek körülhatárolják e rendeletek „polgári és kereskedelmi ügyekben” való alkalmazási körét, azonban e fogalom tartalmának és hatályának a meghatározása nélkül, amellyel kapcsolatban a Bíróság kimondta, hogy azt önálló fogalomként, egyrészről e rendeletek céljára és felépítésére, másrészről pedig a nemzeti jogrendszerek összességéből következő általános elvekre hivatkozással kell értelmezni (2015. június 11‑iFahnenbrock és társai ítélet, C‑226/13, C‑245/13 és C‑247/13, EU:C:2015:383, 35. pont; 2017. március 9‑iPula Parking ítélet, C‑551/15, EU:C:2017:193, 33. pont).

33

Ezen értelmezés azt eredményezi, hogy bizonyos keresetek vagy bírósági határozatok ki vannak zárva az 1215/2012 rendelet hatálya alól olyan tényezők miatt, amelyek a peres felek közötti jogviszony jellegére vagy a jogvita tárgyára vezethetők vissza (2007. február 15‑iLechouritou és társai ítélet, C‑292/05, EU:C:2007:102, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

Így a Bíróság kimondta, hogy bár egyes olyan jogviták, amelyekben valamely hatóság áll szemben egy magánszeméllyel, e rendelet tárgyi hatálya alá tartozhatnak, ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor a hatóság közhatalmat gyakorol (2007. február 15‑iLechouritou és társai ítélet, C‑292/05, EU:C:2007:102, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35

Ez a helyzet különösen akkor, ha a peres felek valamelyike közhatalmi jogosítványainak megnyilvánulását amiatt vitatják, hogy ennek a hatalomgyakorlása túlmegy a magánszemélyek közötti viszonyokban alkalmazandó általános jogi szabályokon (2007. február 15‑iLechouritou és társai ítélet, C‑292/05, EU:C:2007:102, 34. pont).

36

Az alapüggyel kapcsolatban következésképpen meg kell határozni, hogy az a Görög Köztársaság olyan intézkedéseiből ered‑e, amelyek közhatalmi jogosítványok gyakorlásából adódnak.

37

Amint azt a főtanácsnok az indítványának 62. és azt követő pontjaiban megjegyezte, a jelen ügyben e gyakorlás megnyilvánulása mind a Görög Köztársaság és az alapügyben szóban forgó államkötvények tulajdonosai között fennálló viszony jellegéből és módosítási szabályaiból, mind azon kivételes körülményekből ered, amelyek között e módosításokat végrehajtották.

38

Ugyanis ezen értékpapírokat a 4050/2012. sz. törvény görög jogalkotó általi elfogadását és e törvény értelmében egy KFZ visszaható hatályú bevezetését követően sokkal alacsonyabb névértékű új értékpapírok váltották fel. Az értékpapírok ilyen helyettesítését nem írták elő sem a kezdeti kölcsönfeltételekben, sem pedig az e feltételek által szabályozott értékpapírok kibocsátása során hatályban lévő görög jogban.

39

Így valamely KFZ visszaható hatályú bevezetése lehetővé tette a Görög Köztársaság számára, hogy az értékpapír‑tulajdonosok összességét ezen értékpapírok pénzügyi feltételeinek lényeges módosítására kötelezze, beleértve e tulajdonosok közül azokat, akik e módosítással nem értettek egyet.

40

Egyébiránt valamely KFZ visszaható hatályú bevezetésének példa nélküli ilyen alkalmazása és az említett pénzügyi feltételek ebből következő módosítása egy súlyos pénzügyi válság kivételes összefüggésében és körülményei között merült fel. Ezeket a kormányközi segítségnyújtási mechanizmus keretében különösen annak szükségessége diktálta, hogy átalakítsák a görög állam adósságát, és hogy elkerüljék ezen adósság szerkezetátalakítási terve meghiúsulásának a kockázatát annak megakadályozása céljából, hogy ezen állam ne fizessen, és hogy biztosítsák az euróövezet pénzügyi stabilitását. A 2011. július 21‑i és október 26‑i nyilatkozattal az euróövezet állam‑ és kormányfői így kinyilvánították, hogy a Görög Köztársaság helyzete a magánszektor részvételével kapcsolatban kivételes megoldást igényel.

41

E helyzet kivételes jellege abból is adódik, hogy az ESM‑Szerződés 12. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy 2013. január 1‑től kezdve az euróövezetben kibocsátott valamennyi új, egy évet meghaladó lejáratú állampapírba KZF‑eket kell foglalni, biztosítva, hogy azok joghatása azonos legyen.

42

Ebből következik, hogy – figyelembe véve azon feltételek és körülmények kivételes jellegét, amelyekbe a 4050/2010. sz. törvény elfogadása illeszkedik, amely törvény alapján az alapügyben szóban forgó államkötvények eredeti kölcsönfeltételeit egy KFZ bevezetésével egyoldalúan és visszaható hatállyal módosították, valamint az e törvény által kitűzött közérdekű célt – az alapügy a közhatalmi jogosítvány megnyilvánulásából és a görög állam e közhatalmi jogosítvány gyakorlása során végrehajtott intézkedéseiből ered, és így e jogvita nem tartozik a „polgári és kereskedelmi ügyek” 1215/2012 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalma alá.

43

Ilyen körülmények között az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik az e rendelkezés értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyek” körébe az olyan jogvita, mint amelyről az alapügyben szó van, amely a valamely tagállam által kibocsátott kötvényeket megszerző természetes személy által e tagállam ellen indított, arra irányuló keresetre vonatkozik, hogy vitassa az említett kötvények alacsonyabb értékű kötvényekre történő olyan cseréjét, amelyre a nemzeti jogalkotó által kivételes körülmények között elfogadott törvény e természetes személyt kötelezi, amely törvény alapján e feltételeket egyoldalúan és visszaható hatállyal módosították egy olyan KFZ bevezetésével, amely lehetővé tette az érintett kötvények tulajdonosainak többsége számára, hogy a kisebbséget e cserére kötelezze.

44

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik az e rendelkezés értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyek” körébe az olyan jogvita, mint amelyről az alapügyben szó van, amely a valamely tagállam által kibocsátott kötvényeket megszerző természetes személy által e tagállam ellen indított, arra irányuló keresetre vonatkozik, hogy vitassa az említett kötvények alacsonyabb értékű kötvényekre történő olyan cseréjét, amelyre a nemzeti jogalkotó által kivételes körülmények között elfogadott törvény e természetes személyt kötelezi, amely törvény alapján e feltételeket egyoldalúan és visszaható hatállyal módosították egy olyan kollektív fellépési záradék bevezetésével, amely lehetővé tette az érintett kötvények tulajdonosainak többsége számára, hogy a kisebbséget e cserére kötelezze.