Felek
Az ítélet indoklása
Rendelkező rész

Felek

A C-667/11. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Administrativen sad Varna (Bulgária) a Bírósághoz 2011. december 27-én érkezett, 2011. december 8-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Paltrade EOOD

és

a Nachalnik na Mitnicheski punkt – Pristanishte Varna pri Mitnitsa Varna

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, G. Arestis (előadó), J.-C. Bonichot, A. Arabadjiev és J. L. da Cruz Vilaça bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. január 10-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

– a Nachalnik na Mitnicheski punkt – Pristanishte Varna pri Mitnitsa Varna képviseletében S. Valkova, S. Yordanova, V. Konova és M. Yanev,

– a bolgár kormány képviseletében T. Ivanov és Y. Atanasov, meghatalmazotti minőségben,

– a spanyol kormány képviseletében A. Rubio González, meghatalmazotti minőségben,

– az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

– Magyarország képviseletében Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben,

– az Európai Bizottság képviseletében M. França, D. Stefanov és A. Stobiecka-Kuik, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

Az ítélet indoklása

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú beszedésének a 91/2009/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2011. július 18-i 723/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 194., 6. o., a továbbiakban: végrehajtási rendelet) keretében fennálló feltételeire vonatkozik, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o.; a továbbiakban: alaprendelet) 13. cikke szerinti kijátszásra vonatkozó vizsgálat következtében.

2. E kérelmet a Paltrade EOOD (a továbbiakban: Paltrade) és a Nachalnik Mitnitsa Varna (a várnai vámhivatal vezetője) mellett eljáró Nachalnik na Mitnicheski punkt – Pristanishte Varna (a várnai vámhivatal kikötői részlegének vezetője) (a továbbiakban: vámhatóság) között, a Paltrade-et kiegészítő dömpingellenes vám megfizetésére kötelező határozat tárgyában fennálló jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

3. Az alaprendelet (19) preambulumbekezdése szerint:

„[…] A többoldalú tárgyalások eddigi eredménytelensége miatt és a WTO Dömpingellenes Bizottságának határozata előtt, szükséges, hogy a közösségi szabályozás rendelkezéseket tartalmazzon azon gyakorlatok – köztük a termékek Közösségben vagy harmadik országban történő összeszerelésének – kezelésére, amelyeknek fő célja a dömpingellenes intézkedések kijátszása.”

4. Az alaprendeletnek „Az intézkedések kijátszása” című 13. cikke előírja:

„(1) Ha a hatályban lévő intézkedéseket kijátsszák, az e rendelet alapján kivetett dömpingellenes vámok kiterjeszthetők a hasonló, nem vagy csak kis mértékben módosított termékek harmadik országokból érkező behozatalára; vagy a hasonló, kis mértékben módosított termékeknek az intézkedések hatálya alá tartozó országból érkező behozatalára; vagy a termék alkatrészeinek behozatalára. […] A kijátszás a harmadik országok és a Közösség, vagy az intézkedések hatálya alá tartozó ország egyes vállalkozásai és a Közösség közötti kereskedelem szerkezetének olyan megváltozását jelenti, amely olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs, továbbá amelynek hatása a hasonló termékek árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt okoz vagy aláássa a vám javító hatását, és bizonyítékok vannak a dömpingre a hasonló termékek korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában, szükség esetén a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban.

[…]

(3) E cikk alapján a Bizottság kezdeményezésére vagy a tagállam, illetve bármely érdekelt fél kérelmére vizsgálatot kell indítani, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz az (1) bekezdésben megállapított tényezőkre vonatkozóan. A vizsgálatot […] bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani lehet arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően vagy kérjen biztosítékot. A vizsgálatokat, amelyek lefolytatásához a vámhatóságok segítséget nyújthatnak, és amelyeket kilenc hónapon belül le kell zárni, a Bizottság folytatja le. Ha a megállapításban szereplő tények az intézkedések kiterjesztését indokolják, erről a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság javaslatára a Tanács határoz. Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények az intézkedések kiterjesztését indokolják, erről a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság javaslatára a Tanács határoz. […] Az intézkedések kiterjesztése attól az időponttól kezdődően hatályos, amikor a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a nyilvántartásba vételt kötelezővé tették, vagy amikor biztosítékot kértek. […]”

5. Az alaprendelet „Általános rendelkezések” című 14. cikke előírja:

„[…]

(5) A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba-vételi kötelezettséget a közösségi gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után lehet az importtermékekre bevezetni. A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba-vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.”

6. A 2009. január 26-i 91/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 29., 1. o.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

7. E rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében 85%-os végleges dömpingellenes vám került meghatározásra az A999 TARIC kiegészítő kód alatt, az e rendelkezésben szereplő táblázatban felsorolt vállalatoktól eltérő minden más vállalat tekintetében.

8. Ezt követően a Bizottság a 2010. október 27-i 966/2010/EU rendeletével (HL L 282., 29. o.) a 91/2009 rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott, Malajziából származóként vagy nem ilyenként bejelentett vas vagy acél kötőelemek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálatot indított és e behozatalokra nyilvántartásba-vételi kötelezettséget írt elő.

9. A 966/2010 rendelet (18) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően a vizsgált termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat a kijátszás tényét alátámasztja, az ilyen, Malajziában feladott behozatalok nyilvántartásba vételének napjától visszamenőlegesen lehessen a megfelelő mértékű dömpingellenes vámot kivetni.”

10. E rendelet 2. cikke e behozatalokra nyilvántartásba-vételi kötelezettséget írt elő.

11. A végrehajtási rendelet a 91/2009 rendelettel bevezetett végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a Malajziában feladott és Malajziából származóként vagy nem ilyenként bejelentett bizonyos vas vagy acél kötőelemek behozatalára. Így a végrehajtási rendelet 1. cikke előírja:

„(1) A Kínai Népköztársaságból származó [érintett termékek] behozatalára a 91/2009/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a »minden más vállalatra« kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjesztik a jelenleg az ex 7318 12 90, ex 7318 14 91 […] KN-kód alá besorolt (TARIC-kódok: […] 7318 12 90 91, […] 7318 14 91 91 […]), […] Malajziában feladott, akár Malajziából származóként akár nem ilyenként bejelentett [érintett termékek] behozatalára […]

[…]

(3) A Malajziában feladott – függetlenül attól, hogy Malajziából származóként jelentették-e be –, a 966/2010/EU rendelet 2. cikkének, valamint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett behozatalok után be kell szedni az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot, kivéve az (1) bekezdésben felsorolt vállatok által gyártott termékek behozatalát.

[…]”

12. A 2006. november 20-i 1791/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 363., 1. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.; a továbbiakban: Vámkódex) 78. cikke szerint:

„(1) A vámhatóság saját kezdeményezésére vagy a nyilatkozattevő kérelmére, az áru kiadása után módosíthatja a vámáru-nyilatkozatot.

[…]

(3) Ha a vámáru-nyilatkozat felülvizsgálata vagy utólagos ellenőrzése azt jelzi, hogy az érintett vámeljárást szabályozó rendelkezéseket helytelen vagy hiányos adatok alapján alkalmazták, a vámhatóság, a megállapított rendelkezésnek megfelelően és a rendelkezésére álló új információk figyelembevételével meghoz minden szükséges intézkedést a helyzet rendezésére.”

13. A Vámkódex 217. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint:

„(1) A vámhatóságnak, amint rendelkezésére állnak a szükséges adatok, ki kell számítania minden egyes, vámtartozásból származó behozatali vagy kiviteli vám összegét (a továbbiakban: vámösszeg), és be kell jegyeznie a könyvelési nyilvántartásba vagy más ezzel egyenértékű adathordozóba (könyvelésbe vétel).

Az első albekezdés nem alkalmazható:

a) átmeneti dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám bevezetése esetén; […]”.

14. A 2011. június 6-i 555/2011/EU tanácsi rendelettel (HL L 150., 3. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256. 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) 2. cikke előírja:

„A Bizottság létrehozza az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (a továbbiakban TARIC), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

[…]”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15. 2011. január 31-én a Várnában letelepedett Paltrade a 11BG002005H0004290. számú egységes vámokmány ([edinen administrativen dokument], a továbbiakban: EAD) révén vámáru-nyilatkozatot tett fogyasztásra bocsátva és ezzel egyidejűleg szabad forgalomba bocsátva az alábbi árukat: 2 528 800 facsavar és 634 000 önfúró (önmetsző) csavar, amelyeket Malajziában adtak fel, és amelyek a végrehajtási rendelet szerint a dömpingellenes vám által terhelt termékek közé tartoztak. A fizetendő vámot és a hozzáadottérték-adót 2011. január 31-én vették könyvelésbe, azaz azelőtt, hogy a dömpingellenes vámot véglegesen kiterjesztették volna ezen áruk behozatalára.

16. Mindazonáltal a Vámkódex 78. cikke alapján elfogadott végrehajtási rendelet 2011. július 27-i hatálybalépése után, a szóban forgó áruk kiadását követően a vámhatóság utólagosan ellenőrizte a nyilatkozatot, az abban szereplő adatok pontosságának ellenőrzése érdekében. Az EAD és az utóbbihoz csatolt dokumentumok ellenőrzését követően a vámhatóság megállapította, hogy e dokumentum a 966/2010 rendelet szerinti vizsgálati időszakban került nyilvántartásba vételre. Következésképpen a vámhatóság kiigazította az említett dokumentumban szereplő adatokat.

17. A bolgár vámhatóság nem tett különös intézkedéseket a Malajziából származó behozatalok nyilvántartásba vétele érdekében, és nem jegyezte be a 91/2009 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt A999 TARIC kiegészítő kódot sem. Ezzel szemben az EAD-modell alapján kiállított vámáru-nyilatkozatok tekintetében alkalmazta a szokásos nyilvántartásba-vételi eljárást a bolgár vámhatóság integrált információs rendszerében (Balgarska integrirana mitnicheska informatsionna sistema, a továbbiakban: BIMIS).

18. A 2011. augusztus 10-i 9300-843. számú határozattal a vámhatóság további 14 623,75 BGN összegű dömpingellenes vám és 2924,76 BGN összegű héa megfizetésére kötelezte a Paltrade-et. A Paltrade keresetet indított az Administrativen sad Varna előtt e határozattal szemben.

19. Ilyen körülmények között az Administrativen sad Varna felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1. Kivethető-e visszamenőlegesen dömpingellenes vám a [végrehajtási] rendelet 1. cikke alapján anélkül, hogy – az egységes vámokmány BIMIS-rendszerben történő rögzítésén kívül – sor került volna a nyilvántartásba vételre a 2009. január 26-i 91/2009[…] rendelet 1. cikke szerinti kiegészítő TARIC-kódok bejegyzésével?

2. Mi a 966/2010 rendelet (18) preambulumbekezdése szerinti megfelelő mérték a dömpingellenes vámnak a [végrehajtási] rendelet végrehajtása során történő visszamenőleges kivetése esetén?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

20. Az együttesen vizsgálandó két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy egyrészt az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdését, amelyre a 966/2010 rendelet 2. cikke utal, úgy kell-e értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nyilvántartásba vételi szabályok, megfelelnek e rendelkezésnek és ennélfogva elegendőek-e a dömpingellenes vámnak a végrehajtási rendelet 1. cikke szerinti visszamenőleges hatályú beszedéséhez a 91/2009 rendeletben előírt végleges dömpingellenes vám kijátszását megállapító vizsgálatot követően, másrészt pedig adott esetben milyen összegű a végrehajtási rendelet szerint visszamenőlegesen beszedett kitejesztett dömpingellenes vám?

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

21. A bolgár kormány és a vámhatóság szerint nem szükséges az EAD-tól eltérő nyilvántartást bevezetni a BIMIS-be, mivel az utóbbi lehetővé teszi a TARIC kódokon alapuló információs rendszerek összekötését. E felek szerint az európai és nemzeti vámjogszabályokban előírt minden rendeletetésű vámdokumentum és a vámszabályok a BIMIS automatizált feldolgozásának tárgyát képezik, amely lehetővé teszi információknak a vámdokumentumok adatbázisából való megszerzését.

22. A spanyol, az olasz kormány, Magyarország, valamint a Bizottság álláspontja szerint is az alaprendeletnek, a 966/2010 rendeletnek és a végrehajtási rendeletnek a szóban forgó behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezései nem vonják maguk után különös nyilvántartásba vétel létrehozását. Minden nemzeti nyilvántartásba-vételi rendszert elegendőnek kell tekinteni, amennyiben lehetővé teszi a vámhatóságok számára a nyilvántartásba vett behozatalokról való tudomásszerzést az azt megállapító rendelet közzétételekor, hogy az e nyilvántartásba vett behozatalok után dömpingellenes vámot kell kivetni, és lehetővé teszi az említett vámok beszedését és az arról történő értesítést.

23. A Bizottság hozzáteszi, hogy az egységes vámokmányok BIMIS-ben történő hatályos nyilvántartásba vétele bőven elegendő az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdése céljának eléréséhez.

24. Az alapügy alperese, a Bizottság és az észrevételeket előterjesztő kormányok összessége állítja, hogy a végrehajtási rendelet kifejezetten megállapítja, hogy a malajziai társaságok tekintetében, amelyekre kiterjesztették a 91/2009 rendeletben előírt végleges dömpingellenes vámot, alkalmazni kell e dömpingellenes vám 85%-ban meghatározott mértékét.

A Bíróság álláspontja

25. Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerint, ha a hatályban lévő intézkedéseket kijátsszák, az e rendelet alapján kivetett dömpingellenes vámok kiterjeszthetők a hasonló termékek harmadik országokból érkező behozatalára vagy a termék alkatrészeinek behozatalára. E cikk (3) bekezdése szerint a vizsgálatot bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani lehet arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

26. Különösen az említett 13. cikk (3) bekezdéséből következik, hogy kijátszás fennállása esetében, a már bevezetett végleges intézkedések kiterjesztése attól az időponttól kezdődően hatályos, amikor az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően a nyilvántartásba vételt kötelezővé tették.

27. Az utóbbi rendelkezés szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra. A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba-vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.

28. Így meg kell állapítani, hogy az alaprendelet célja és szerkezete, különösen a (19) preambulumbekezdése és a 13. cikke szerint a dömpingellenes vám kiterjesztéséről szóló rendelet egyetlen célja e vám hatékonyságának biztosítása és kijátszásának elkerülése. Következésképpen a végleges dömpingellenes vám kiterjesztésére irányuló intézkedés csak kiegészítő jellegű az e vámot bevezető elsődleges aktushoz viszonyítva, amely védi a végeleges intézkedések hatékony alkalmazását.

29. Ebből következik, hogy az érintett behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettsége a kijátszás különleges esetében, a vám visszamenőleges hatályú alkalmazását lehetővé téve a kiterjesztett végleges intézkedések hatékonyságára is irányul annak elkerülése érdekében, hogy az alkalmazandó végleges intézkedéseket ne fosszák meg a hatékony érvényesülésüktől. E tekintetben, mivel a Bizottság utasította a nemzeti hatóságokat az érintett behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére a kiterjesztett dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú beszedésének biztosítása érdekében, az említett hatóságok kötelesek a kötelezettségnek megfelelni.

30. Az alapügyben a 91/2009 rendelet a Kínából származó érintett termékek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vezetett be. Ezt követően a 966/2010 rendelet, az ezen intézkedés lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálatot indítva, a 2. cikkében, és az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerint előírta a Malajziában feladott érintett termékek behozatalának nyilvántartásba vételét. A kijátszás fennállásának megállapítását követően a végrehajtási rendelet előírja a 91/2009 eredeti rendeletben bevezetett végleges dömpingellenes vám kiterjesztését a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termékek behozatalára.

31. Ugyanis a 966/2010 rendelet 2. cikkéből kitűnik, hogy az alapügyben szereplő körülmények között a tagállamok kötelesek az érintett behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő végrehajtási intézkedések megtételére az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és a 14. cikkének (5) bekezdése szerint.

32. Mindazonáltal, mivel az alaprendelet, csakúgy, mint a 966/2010 rendelet, nem pontosítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamoknak a nyilvántartást el kell végezniük, a tagállamok feladata a részletszabályok oly módon történő meghatározása, hogy a kiterjesztett dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú beszedése megfelelően biztosított legyen, és így a rendelet célja is teljesüljön.

33. E tekintetben az aktából következik, hogy az EAD által a hatályos BIMIS-ben való nyilvántartásba vétel eleget tesz az előírt kötelezettségnek annyiban, amennyiben nem hagy kételyt az érintett termékek adóköteles behozatalára irányuló valamennyi ügylet azonosítását illetően, és lehetővé teszi a rendelkezésre álló összes információ hatékony megszerzését, a kiterjesztett dömpingellenes vám megfelelő visszamenőleges hatályú beszedésének előírása érdekében.

34. Ennélfogva az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nyilvántartásba vétel eleget tesz az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdése követelményeinek.

35. Így a szóban forgó nyilvántartásba vétel eleget tesz a kérdéses rendeletek alkalmazandó rendelkezései által előírt kötelezettségeknek.

36. Ami a végrehajtási rendelet szerint visszaható hatállyal beszedett dömpingellenes vám mértékét illeti, e rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a Malajziából származó érintett áruk behozatalára kiterjesztett vám a 91/2009 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt, „minden más vállalatra” alkalmazandó végleges dömpingellenes vám.

37. Márpedig az utóbbi rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint a kiterjesztett dömpingellenes vám mértéke 85%.

38. A fenti megfontolásokból következik, hogy az alábbi választ kell adni az előterjesztett kérdésekre:

– Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdését – amelyre a 966/2010 rendelet 2. cikke hivatkozik – úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló nyilvántartásba-vételi szabályok megfelelnek e rendelkezésnek, és ennélfogva elegendőek a dömpingellenes vámnak a végrehajtási rendelet 1. cikke szerinti visszamenőleges hatályú, a 91/2009 rendeletben előírt végleges dömpingellenes vám kijátszásának fennállását megállapító vizsgálatot követően történő beszedéséhez.

– A 91/2009 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a végrehajtási rendelet hatálybalépését megelőzően történt behozatalokra visszamenőleges hatállyal kivetett kiterjesztett dömpingellenes vám mértéke „minden más vállalatra” 85%.

A költségekről

39. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

Rendelkező rész

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (5) bekezdését – amelyre a 91/2009/EK tanácsi rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott, Malajziából származóként vagy nem ilyenként bejelentett vas vagy acél kötőelemek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról szóló, 2010. október 27-i 966/2010/EU bizottsági rendelet 2. cikke hivatkozik – úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló nyilvántartásba-vételi szabályok megfelelnek e rendelkezésnek, és ennélfogva elegendőek a dömpingellenes vámnak a 91/2009/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2011. július 18-i 723/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet 1. cikke szerinti visszamenőleges hatályú, a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2009. január 26-i 91/2009/EK tanácsi rendeletben előírt végeleges dömpingellenes vám kijátszásának fennállását megállapító vizsgálatot követő beszedéséhez.

A 91/2009 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a 723/2011 végrehajtási rendelet hatálybalépését megelőzően történt behozatalokra visszamenőleges hatállyal kivetett kiterjesztett dömpingellenes vám mértéke „minden más vállalatra” 85%.