—

az Infopaq International A/S képviseletében A. Jensen advokat,

—

a Danske Dagblades Forening képviseletében M. Dahl Pedersen advokat,

—

a spanyol kormány képviseletében N. Díaz Abad, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda és H. Støvlbæk, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.) 5. cikke (1) és (5) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

A kérelmet az Infopaq International A/S (a továbbiakban: Infopaq) és a Danske Dagblades Forening (a továbbiakban: DDF) közötti azon peres eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya az Infopaq annak elismerésére irányuló kérelmének elutasítása, hogy nem volt köteles megszerezni a szerzői jogok jogosultjának hozzájárulását újságcikkek automatizált eljárás során történő beszkenneléséből és azok digitálisan feldolgozható dokumentummá történő alakításából álló többszörözési cselekményeihez.

3

A 2001/29 irányelv a (4), (9)–(11), (21), (22), (31) és (33) preambulumbekezdése kimondja:

[...]

[...]

[...]

[...]

4

A 2001/29 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„Ezen irányelv tárgya a szerzői jog és a szomszédos jogok védelme a belső piac keretében, különös tekintettel az információs társadalomra.”

5

Ezen irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében:

„A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:

6

Az említett irányelv 5. cikke kimondja:

„(1)   Az olyan, 2. cikkben említett időleges többszörözési cselekmények, amelyek járulékos vagy közbenső jellegűek, valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik, és amelyeknek kizárólagos célja, hogy lehetővé tegyék egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény:

és önálló gazdasági jelentőséggel nem bírnak, a 2. cikkben szabályozott többszörözési jog alól kivételt képeznek.

[...]

(3)   A tagállamok a 2. és a 3. cikkben szabályozott jogok vonatkozásában az alábbi esetekben kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg:

[...]

[...]

(5)   Az (1), a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivételek és korlátozások kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.”

7

A 2001/29 irányelv 2. cikkét és 5. cikkének (1) bekezdését a többek között a 2002. december 17-i 1051. törvénnyel (lov n° 1051; Lovtidende 2002 A, 7881. o.) módosított és egységes szerkezetbe foglalt, a szerzői jogról szóló 1995. június 14-i 395. törvény (lov n° 395 om ophavsret; Lovtidende 1995 A, 1796. o.) 2. cikke és 11a. cikkének (1) bekezdése ültette át a dán jogrendbe.

8

Az Infopaq az írottmédia-figyelés és elemzés területén folytat üzleti tevékenységet, amely elsősorban dán napilapokból és egyéb időszaki kiadványokból kiválogatott cikkek összefoglalóinak elkészítését foglalja magában. A cikkek kiválasztása a megrendelők által meghatározott témához kötődő szempontok alapján, úgynevezett „adatrögzítési eljárás” folyamán történik. Az összefoglalókat e-mailen keresztül küldik el a megrendelőknek.

9

A DDF a dán napilapkiadók szakmai egyesülete, amelynek célja többek között tagjainak segítése valamennyi, szerzői joggal kapcsolatos kérdésben.

10

2005 folyamán a DDF tudomást szerzett arról, hogy az Infopaq a cikkekhez fűződő szerzői jogok jogosultjainak hozzájárulása nélkül végzi egyes kiadványokból vett cikkek kereskedelmi célú feldolgozását. Mivel úgy vélte, hogy a cikkeknek a szóban forgó eljárás segítségével történő feldolgozásához szükség van az említett hozzájárulásra, a DDF tájékoztatta álláspontjáról az Infopaqot.

11

Az adatrögzítési eljárás az öt alábbi szakaszt foglalja magában, amelyek a DDF álláspontja szerint az újságcikkek többszörözésének négy cselekményét valósítják meg.

12

Első lépésben a kiadványokat az Infopaq munkatársai manuálisan rögzítik egy elektronikus nyilvántartási adatbázisban.

13

Második lépésként e kiadványok szkennelése következik, azt követően, hogy azok gerincét levágják, hogy minden lapjuk külön legyen. Közvetlenül azelőtt, hogy egy kiadvány a szkennerbe kerülne, a szkennelendő szakaszt kiválasztják a nyilvántartási adatbázisból. A művelet lehetővé teszi a kiadvány minden egyes oldalának TIFF („Tagged Image File Format”) fájllá történő alakítását. E művelet befejeztével a TIFF-fájlt egy OCR („Optical Character Recognition”) (optikai karakterfelismerő) szerverre küldik át.

14

Harmadik lépésben a TIFF-fájlt az OCR szerver digitálisan feldolgozható adatokká alakítja át. E folyamat során minden betű képe egy olyan digitális kóddá alakul át, amely jelzi a számítógépnek egy adott karakter típusát. Például a „TDC” betűk képe e folyamat során olyan adattá alakul át, amelyet a számítógép „TDC” betűkként tud kezelni, és azt olyan szövegformátummá alakítja át, amelyet a számítógép felismer. Ezek az adatok szövegfájlokként (a továbbiakban: szövegfájl) kerülnek mentésre, amelyet bármely szövegszerkesztő program olvasni tud. Az OCR-folyamat a TIFF-fájl törlésével fejeződik be.

15

Negyedik lépésben a gép megvizsgálja a szövegfájlt az előre megadott kulcsszavak megkeresése céljából. A kulcsszót érintő minden egyes találat alkalmával olyan fájl képződik, amely feltünteti annak a kiadványnak a címét, szakaszát és oldalszámát, továbbá a szövegben való előfordulást jelző 0 és 100% közötti mutatót, megkönnyítve ezzel a cikk olvasását. Hogy a beazonosítás a cikk olvasásakor könnyebb legyen, a kulcsszó előtti és utáni öt szót is hozzákapcsolják a kulcsszóhoz (a továbbiakban: tizenegy szavas szövegkivonat). A folyamat végén a szövegfájl törlődik.

16

Ötödik lépésben, az adatrögzítési eljárás végén egy adatlap kerül kinyomtatásra a kiadvány minden olyan oldala tekintetében, ahol az adott keresőszó megtalálható. Az adatlap formája az alábbi lehet:

„2005. november 4. – Dagbladet Arbejderen, 3. oldal:

TDC: 73% »eladásra vár a TDC távközlési cégcsoport, amelyet a várakozások szerint meg is fognak vásárolni«”.

17

Az Infopaq vitatta, hogy e tevékenységhez szüksége lenne a szerzői jogi jogosultak hozzájárulására, és keresetet indított a DDF ellen az Østre Landsret (Keleti Regionális Bíróság) előtt, amelyben annak elismerését kérte a DDF-től, hogy az Infopaq ez utóbbi szakmai egyesület vagy annak tagjai hozzájárulása nélkül jogosult az említett eljárást alkalmazni. Miután az Østre Landsret elutasította a keresetet, az Infopaq fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

18

Ez utóbbi bíróság szerint nem vitatott, hogy nincs szükség a jogosultak hozzájárulására a sajtófigyelési és összefoglaló-írási tevékenység folytatásához, amennyiben az abból áll, hogy valaki ténylegesen elolvas valamennyi kiadványt, a vonatkozó újságcikkeket kiválogatja az előre meghatározott keresőszavak alapján, majd az összefoglaló írója számára eljuttatja a keresés eredményéről manuálisan megírt adatlapot, az újságcikkben előforduló kulcsszónak, valamint e cikknek a kiadványon belüli elhelyezkedésének a feltüntetésével. Az alapeljárás felei abban is egyetértenek, hogy az összefoglalók írása önmagában jogszerű, és ahhoz nincs szükség az említett jogok jogosultjainak hozzájárulására.

19

Az sem vitatott továbbá, hogy az említett adatrögzítési eljárás két többszörözési cselekményt foglal magában, nevezetesen „TIFF-fájl” nyomtatott újságcikkek szkennelése során történő létrehozását, valamint a szövegfájl TIFF-fájl átalakításával történő létrehozását. Ezenfelül vitathatatlan, hogy az eljárás digitalizált újságcikkek egy részének többszörözésével is jár, mivel a tizenegy szavas szövegkivonatot a számítógép memóriájában tárolják, és e tizenegy szót kinyomtatják papírhordozóra.

20

A felek között ugyanakkor vita van a tekintetben, hogy a legutóbb említett két cselekmény a 2001/29 irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó többszörözési cselekménynek tekinthető-e. Ugyancsak eltérő állásponton vannak a tekintetben, hogy az alapügy tárgyát képező valamennyi cselekmény adott esetben az ugyanezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt, többszörözési jogra vonatkozó kivétel alá tartozik-e.

21

E körülményekre tekintettel a Højesteret – 2007. december 21-i határozatával – úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és tizenhárom kérdést terjeszt a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra az említett irányelv 2. cikke a) pontjának, valamint 5. cikke (1) és (5) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban.

22

E kérdésekre a Bíróság a C-5/08. sz. Infopaq International ügyben 2009. július 16-án hozott ítéletével (EBHT 2009., I-6569. o.) adott választ, amelyben egyrészről úgy ítélte meg, hogy a valamely adatrögzítési eljárás folyamán megvalósított azon cselekmény, amely tizenegy szavas szövegkivonat tárolásából és azt követő kinyomtatásából áll, a részben történő többszörözés 2001/29 irányelv 2. cikke szerinti fogalma alá tartozhat, amennyiben – és ennek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata – az így átvett elemek a szerző saját szellemi alkotásának kifejeződései. Másrészről, a Bíróság megállapította, hogy bár az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a közbenső vagy járulékos többszörözési cselekményeknek a többszörözési jog alóli mentesítését, az alapügy tárgyát képező utolsó adatrögzítési cselekmény, amelynek során az Infopaq kinyomtatja a tizenegy szavas szövegkivonatokat, nem tekinthető közbensőnek vagy járulékosnak a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ennek következtében a Bíróság úgy döntött, hogy e cselekmény és azon adatrögzítési eljárás, amelynek az részét képezi, nem végezhetők a szerzői jog jogosultjának hozzájárulása nélkül.

23

Ezen ítéletet követően a Højesteret mégis úgy ítélte meg, hogy neki arról a kérdésről is döntenie kellene, hogy az Infopaq – a tizenegy szavas szövegkivonat kinyomtatását nem számítva – megsértette-e a 2001/29 irányelvet az említett eljárás elvégzésével, vagyis önmagában a többszörözés első három cselekményének a megvalósításával. Következésképpen úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

24

A Bíróság eljárási szabályzata 104. cikke 3. §-ának első bekezdése értelmében, amennyiben az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság, a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt végzéssel határozhat, a szóban forgó ítélkezési gyakorlatra történő hivatkozással. A jelen ügyben ezek a feltételek teljesülnek.

25

A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerint valamely többszörözési cselekmény kizárólag akkor képez kivételt a többszörözési jog alól, ha megfelel a következő öt feltételnek:

26

Egyrészt emlékeztetni kell arra, hogy ezek együttes feltételek abban az értelemben, hogy közülük akár egynek a nemteljesítése is azzal a következménnyel jár, hogy a többszörözési cselekmény az ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében nem képez kivételt az ugyanezen irányelv 2. cikkében foglalt többszörözési jog alól (a fent hivatkozott Infopaq International ügyben hozott ítélet 55. pontja).

27

Másrészt a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a fent felsorolt feltételeket szigorúan kell értelmezni, mivel ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdése eltérésnek minősül az irányelv által megállapított főszabálytól, amely a védelem alatt álló mű mindennemű többszörözéséhez megköveteli a szerzői jogi jogosult engedélyét (a fent hivatkozott Infopaq International ügyben hozott ítélet 56. és 57. pontja, valamint a C-403/08. és C-429/08. sz., Football Association Premier League és társai ügyben 2011. október 4-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-9083. o.] 162. pontja).

28

Ebben az összefüggésben kell vizsgálni azokat az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket, amelyekkel a kérdést előterjesztő bíróság arra szeretne választ kapni, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló adatrögzítési eljárás folyamán megvalósított többszörözési cselekmények tekintetében teljesül-e a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott első, második és harmadik feltétel, valamint az ugyanezen irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételek. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem ugyanakkor nem terjed ki az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő első és második feltételre, hiszen a Bíróság e feltételekről a fent hivatkozott Infopaq International ügyben hozott ítéletének 61–71. pontjában már határozott.

29

Első és második kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a valamely adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, megfelelnek annak a feltételnek, amely szerint e cselekményeknek a műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képezniük. E tekintetben az előterjesztő bíróság főként arra kíváncsi, hogy figyelembe kell-e venni azt, hogy az a műszaki eljárás, amelynek során e cselekmények történnek, milyen szakaszban van, továbbá azt, hogy az említett műszaki eljárás emberi beavatkozással jár.

30

A „műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges része”, mint fogalom, szükségképpen megköveteli, hogy az időleges többszörözési cselekményeknek teljes egészükben a műszaki eljárás során kell végbemenniük, így tehát azokra nem kerülhet sor – sem részben, sem egészben – ezen eljáráson kívül. E fogalom azt is feltételezi, hogy az időleges többszörözési cselekménynek ténylegesen meg kell történnie, abban az értelemben, hogy az érintett műszaki eljárás e cselekmény nélkül nem töltheti be megfelelően és hatékonyan a szerepét (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Infopaq International ügyben hozott ítélet 61. pontját).

31

Egyébiránt, mivel a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése nem határozza meg pontosan, hogy az időleges többszörözési cselekményeknek a műszaki eljárás mely szakaszában kell megtörténniük, ezért nem zárható ki az sem, hogy e cselekmény képezze az eljárás kezdetét vagy végét.

32

Ugyanígy, e rendelkezés egyetlen része sem utal arra, hogy e műszaki eljárás nem foglalhat magában emberi beavatkozást, illetve arra, hogy kizárt lenne az, hogy ezen eljárás – az első időleges másolat létrehozása érdekében – manuálisan kezdődjön.

33

Jelen esetben emlékeztetni kell arra, hogy az érintett műszaki eljárás abból áll, hogy sajtócikkekben elektronikus és automatikus keresést végeznek, beazonosítják és kivágják belőlük az előre meghatározott kulcsszavakat, azért, hogy ezzel hatékonyabbá tegyék a sajtócikkekből készített összefoglalók elkészítését.

34

Ennek keretében egymást követően három többszörözési cselekmény történik. E cselekmények a TIFF-fájlok létrehozásával, majd ezekből szövegfájlok létrehozásával, végül a tizenegy szavas szövegkivonatot tartalmazó fájlok létrehozásával valósulnak meg.

35

E tekintetben először is nem vitás, hogy e cselekmények egyikét sem az említett műszaki eljáráson kívül valósítják meg.

36

Ezt követően, tekintettel a jelen végzés 30–32. pontjában kifejtett megfontolásokra, nincs jelentősége annak, hogy e műszaki eljárás azzal kezdődik, hogy a sajtócikkeket manuálisan beteszik a szkennerbe, abból a célból, hogy létrehozzák az első időleges másolatokat (TIFF-fájlok létrehozása), továbbá annak sem, hogy az eljárás egy időleges többszörözési cselekménnyel, nevezetesen a tizenegy szavas kivonatot tartalmazó fájl létrehozásával végződik.

37

Végül ki kell emelni, hogy a szóban forgó műszaki eljárás az említett többszörözési cselekmények nélkül nem tölthetné be megfelelően és hatékonyan a szerepét. Ugyanis ezen eljárás célja az, hogy beazonosítsa az előre meghatározott kulcsszavakat a sajtócikkekben, és azokat egy digitális hordozóra lementse. Ezen elektronikus keresés miatt kell e cikkeket a papírhordozóról digitális adatokká átalakítani, hiszen ezen átalakításra, az említett adatok felismerése érdekében azért van szükség, hogy azokban a kulcsszavak beazonosíthatók és kivonatolhatók legyenek.

38

A DDF által állítottakkal szemben, e következtetést nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy sajtócikkekből többszörözés nélkül is lehetne összefoglalókat készíteni. E tekintetben elegendő kiemelni azt, hogy ezen összefoglalókat az említett eljáráson kívül készítik el, hiszen az az utóbbi eljárást követi, és ennélfogva az nem releváns annak megítélése szempontjából, hogy ezen eljárás betöltheti-e a szerepét megfelelően és hatékonyan az érintett többszörözési cselekmények nélkül.

39

Az előbbiekre való tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, megfelelnek annak a feltételnek, miszerint e cselekményeknek a műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képezniük, annak ellenére, hogy az említett eljárás azokkal kezdődik és végződik, továbbá emberi beavatkozással jár.

40

Harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, megfelelnek-e annak a feltételnek, miszerint a többszörözési cselekményeknek egyetlen (kizárólagos) célt kell szolgálniuk, nevezetesen a mű, illetve a más védelem alatt álló teljesítmény harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által végzett átvitelének, vagy annak jogszerű felhasználásának lehetővé tételét.

41

Bevezetésként kiemelendő, hogy az érintett többszörözési cselekmények nem arra irányulnak, hogy lehetővé tegyék a harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által végzett átvitelt. E körülményekre tekintettel, azt kell megvizsgálni, hogy e cselekmények egyetlen (kizárólagos) célja a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény jogszerű felhasználásának lehetővé tétele-e.

42

Ebben a tekintetben, ahogyan az a 2001/29 irányelv (33) preambulumbekezdéséből kitűnik, a felhasználás akkor minősül jogszerűnek, ha azt az érintett jogosult engedélyezi, illetve az alkalmazandó szabályozás nem korlátozza (a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai ügyben hozott ítélet 168. pontja).

43

Egyrészt hangsúlyozni kell, hogy az alapügyben, a kérdést előterjesztő bíróság által említett esetben, amikor az adatrögzítés műszaki eljárásának utolsó cselekményétől – nevezetesen a tizenegy szavas kivonat kinyomtatásától – eltekintünk, az érintett műszaki eljárás, ideértve a TIFF-fájlok, a szövegfájlok és a tizenegy szavas kivonatot tartalmazó fájlok létrehozását, a sajtócikk-összefoglalók hatékonyabb elkészítését, és így azok hatékonyabb felhasználását segíti elő. Másrészt a Bíróság elé terjesztett ügyiratok közül semmi sem utal arra, hogy e műszaki eljárás eredménye, nevezetesen a tizenegy szavas kivonat, bárminemű más felhasználást is lehetővé tenne.

44

Ami az említett felhasználás jogszerűségét vagy jogellenességét illeti, annyi bizonyos, hogy a sajtócikk-összefoglalók elkészítéséhez a jelen esetben e cikkek szerzői jogi jogosultjai nem járultak hozzá. Márpedig, ha ez így van, akkor hangsúlyozni kell, hogy e tevékenységet az uniós szabályozás nem korlátozza. Ezenkívül az Infopaq és a DDF egybehangzó állításai alapján úgy tűnik, hogy az említett összefoglaló elkészítése nem képez olyan tevékenységet, amelyet a dán szabályozás korlátozna.

45

E körülmények alapján az említett felhasználás nem minősíthető jogellenesnek.

46

Az előzőekben kifejtettekre való tekintettel a harmadik és negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, megfelelnek annak a feltételnek, miszerint a többszörözési cselekményeknek egyetlen (kizárólagos) célt kell szolgálniuk, nevezetesen a mű, illetve a más védelem alatt álló teljesítmény jogszerű felhasználásának lehetővé tételét.

47

Egészében véve az alapügy összefüggéseire, valamint az előző kérdések terjedelmére való figyelemmel az ötödik és a hatodik kérdés úgy értendő, mint amelyek arra vonatkoznak, hogy az adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, megfelelnek-e a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon feltételnek, miszerint e cselekményeknek nem lehet önálló gazdasági jelentősége.

48

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a műszaki eljárás során végzett időleges többszörözési cselekmények célja az említett 5. cikk (1) bekezdése értelmében a védelem alatt álló művekhez való hozzáférés és azok felhasználásának lehetővé tétele. Mivel e művek saját gazdasági értékkel rendelkeznek, az azokhoz való hozzáférésnek és azok felhasználásának szükségszerűen gazdasági jelentősége van (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai ügyben hozott ítélet 174. pontját).

49

Azonfelül, miként az a 2001/29 irányelv (33) preambulumbekezdéséből kiderül, az időleges többszörözési cselekmények – akárcsak a „browsing”-ot és a „caching”-et lehetővé tévő cselekmények – célja valamely mű felhasználásának megkönnyítése, vagy e felhasználás hatékonyabbá tétele. Így tehát e cselekmények velejárója, hogy azok a felhasználás során üzleti nyereséget keletkezkeztetnek, és ennek következtében a haszon növekedésével és az előállítási költségek csökkenésével járnak.

50

Márpedig, ha ez így van, akkor az említett cselekményeknek nem lehet önálló gazdasági jelentősége, abban az értelemben, hogy a megvalósításukból származó gazdasági előny nem lehet sem eltérő, sem elválasztható az érintett mű jogszerű felhasználásából származó gazdasági előnytől, és nem keletkeztethet további gazdasági előnyt azon felül, ami a védelem alatt álló mű említett felhasználásából származik (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai ügyben hozott ítélet 175. pontját).

51

Az időleges többszörözési cselekmények megvalósításából eredő olyan üzleti nyereségeknek, mint az alapeljárás tárgyát képezők, nincs ilyen önálló gazdasági jelentősége, hiszen az alkalmazásukból származó gazdasági előnyök csupán a lemásolt mű felhasználásakor öltenek anyagi formát, és így azok nem térnek el és nem is választhatók el az azok felhasználásából származó előnyöktől.

52

Az időleges többszörözési cseleményből származó előny viszont eltérő és el is választható, ha az e cselekményt megvalósító személy előnyhöz juthat maguknak az időleges másolatoknak a gazdasági kiaknázása folytán.

53

Ugyanez elmondható akkor is, ha az időleges többszörözési cselekmények a lemásolt mű megváltozásához vezetnek, miként az az érintett műszaki eljárás megindítása pillanatában fennáll, hiszen az említett cselekmények célja így már nem azon felhasználásának megkönnyítése, hanem egy eltérő mű felhasználásának a megkönnyítése.

54

Következésképpen az ötödik és a hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, megfelelnek annak a feltételnek, miszerint e cselekményeknek nem lehet önálló gazdasági jelentőségük, amennyiben egyrészt e cselekmények megvalósítása a védelem alatt álló mű jogszerű felhasználásából származó előnyökön túlmenően nem keletkeztet további előnyöket, másrészt pedig az időleges többszörözési cselekmények nem eredményezik e mű megváltoztatását.

55

Hetedik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a valamely adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, megfelelnek-e annak a feltételnek, miszerint a többszörözési cselekmények nem lehetnek sérelmesek a mű rendes felhasználására nézve, és nem sérthetik indokolatlanul a jogosultak jogos érdekeit.

56

E tekintetben elegendő megjegyezni, hogy ha e többszörözési cselekmények tekintetében a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt és a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett valamennyi feltétel teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy azok nem sérelmesek a mű rendes felhasználására nézve, és nem sértik indokolatlanul a jogosultak jogos érdekeit (lásd a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai ügyben hozott ítélet 181. pontját).

57

Következésképpen a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely adatrögzítési eljárás során végzett olyan időleges többszörözési cselekmények, mint az alapeljárás tárgyát képezők, amennyiben azok tekintetében az ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel teljesül, úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek annak a feltételnek, amely szerint a többszörözési cselekmények nem lehetnek sérelmesek a mű rendes felhasználására nézve, és nem sérthetik indokolatlanul a jogosultak jogos érdekeit.

58

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: