C‑327/09. sz. ügy

Mensch und Natur AG

kontra

Freistaat Bayern

(a Bayerischer Verwaltungsgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

„Az EK 249. cikk negyedik bekezdése – Intézmények jogi aktusai – Bizottsági határozat, amelynek címzettje magánszemély – 258/97/EK rendelet – Új élelmiszer, illetve új élelmiszer-összetevő – 2000/196/EK határozat – »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« – A forgalomba hozatal engedélyezésének megtagadása – A címzetten kívüli személyekre gyakorolt joghatás”

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése – Új élelmiszerek és élelmiszer-összetevők – Forgalomba hozatal – 258/97 rendelet – Valamely élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevő uniós forgalomba hozatalának engedélyezését megtagadó bizottsági határozat – Az említett határozat címzettjein kívüli személyek vonatkozásában érvényesülő kötelező erő hiánya – A forgalomba hozatal engedélyezését megtagadó határozat tárgyát képező termékhez hasonló jellemzőkkel rendelkező termék valamely tagállam területén történő forgalmazása – Az említett tagállam illetékes hatóságait terhelő kötelezettségek

(258/97 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk,(2) és (7) bekezdés)

Az új élelmiszerekről és az új élelmiszer‑összetevőkről szóló 258/97 rendelet 7. cikke alapján hozott olyan bizottsági határozat, amely megtagadja valamely élelmiszernek vagy élelmiszer‑összetevőnek az Unió piacán történő forgalomba hozatalának engedélyezését, csak azon személyre vagy személyekre nézve kötelező erejű, akit vagy akiket annak címzettjeként megjelöl. A tagállam illetékes hatóságainak ugyanakkor meg kell vizsgálniuk, hogy az e tagállam területén forgalmazott olyan termék, amelynek a jellemzői megfelelni látszanak az e bizottsági határozat tárgyát képező termék jellemzőinek, új élelmiszernek vagy új élelmiszer‑összetevőnek minősül‑e az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének értelmében, és adott esetben kötelezniük kell az érintett személyt e rendelet rendelkezéseinek betartására.

(vö. 36. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2011. április 14.(*)

„Az EK 249. cikk negyedik bekezdése – Intézmények jogi aktusai – Bizottsági határozat, amelynek címzettje magánszemély – 258/97/EK rendelet – Új élelmiszer, illetve új élelmiszer-összetevő – 2000/196/EK határozat – »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« – A forgalomba hozatal engedélyezésének megtagadása – A címzetten kívüli személyekre gyakorolt joghatás”

A C‑327/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bayerischer Verwaltungsgerichtshof (Németország) a Bírósághoz 2009. augusztus 14‑én érkezett, 2009. július 1‑jei határozatával terjesztett elő az előtte

a Mensch und Natur AG

és

a Freistaat Bayern

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, Juhász E. (előadó), G. Arestis, J. Malenovský és T. von Danwitz bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. szeptember 9‑i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Mensch und Natur AG képviseletében H. Schmidt Rechtsanwalt,

–        a görög kormány képviseletében E. Leftheriotou és A. Vasilopoulou, meghatalmazotti minőségben,

–        a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben,

–        a svéd kormány képviseletében A. Falk, A. Engman és S. Johannesson, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében L. Pignataro‑Nolin és T. Scharf, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. november 23‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EK 249. cikk negyedik bekezdésének, az új élelmiszerekről és az új élelmiszer‑összetevőkről szóló, 1997. január 27‑i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 43., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 18. kötet, 244. o.), valamint a „Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek” 258/97 rendelet szerinti új élelmiszerként, illetve új élelmiszer‑összetevőként történő forgalomba hozatala engedélyezésének megtagadásáról szóló, 2000. február 22‑i 2000/196/EK bizottsági határozat (HL L 61., 14. o.) értelmezésére irányul.

2        A kérelmet a Mensch und Natur AG (a továbbiakban: Mensch und Natur) és a Freistaat Bayern (bajor tartomány) közötti azon peres eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya az említett cég által értékesített egyes termékek németországi forgalomba hozatalának azon indok miatti megtiltása volt, hogy e termékek összetevői között megtalálható volt a „Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek” (a továbbiakban: sztívia [más néven: jázminpakóca, édesfű vagy édeslevél]).

 Jogi háttér

 Az uniós jog

 A 258/97 rendelet

3        A 258/97 rendelet (1) és (2) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„(1)      mivel az új élelmiszerekre, illetve az új élelmiszer‑összetevőkre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérései akadályozhatják az élelmiszerek szabad mozgását; mivel ezek az eltérések tisztességtelen versenyfeltételeket teremthetnek, ezáltal közvetlenül befolyásolhatják a belső piac működését;

(2)      mivel a közegészség védelmében szükség van annak biztosítására, hogy az új élelmiszereket és az új élelmiszer‑összetevőket közösségi eljárás keretében egységes biztonsági vizsgálatnak vessék alá, mielőtt azokat a Közösség területén forgalomba hozzák; […]”

4        A 258/97 rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ez a rendelet az új élelmiszereknek és az új élelmiszer-összetevőknek a Közösségen belüli forgalomba hozatalára vonatkozik.

(2)      Ezt a rendeletet az olyan élelmiszerek és élelmiszer-összetevők Közösségen belüli forgalomba hozatalára kell alkalmazni, amelyek emberi fogyasztás céljából történő felhasználása a Közösségen belül mindeddig elhanyagolható volt, és amelyek a következő kategóriákba tartoznak:

[…]

e)      a növényekből álló vagy azokból izolált élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, valamint az állatokból izolált élelmiszer-összetevők, a hagyományos szaporítási vagy tenyésztési gyakorlat alapján előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők kivételével, amelyek korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználása adatokkal igazolható;

[…]

(3)      Adott esetben, a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően meg lehet állapítani, hogy az élelmiszerek vagy az élelmiszer‑összetevők valamely típusa az e cikk (2)  bekezdésében foglaltak hatálya alá tartozik‑e.”

5        Ugyanezen rendelet 3. cikke kimondja:

„(1)      Az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek és élelmiszer‑összetevők:

–      nem veszélyeztethetik a fogyasztót,

–      nem vezethetik félre a fogyasztót,

–      nem térhetnek el olyan mértékben azoktól az élelmiszerektől vagy élelmiszer‑összetevőktől, amelyeknek a helyettesítésére szolgálnak, hogy a szokásos fogyasztásuk táplálkozási hátrányokat okozzon a fogyasztónak.

(2) A 4., 6., 7. és 8. cikkben az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszereknek és élelmiszer‑összetevőknek a Közösségen belül történő forgalomba hozatala céljából elfogadott eljárásokat az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények, valamint a fenti cikkekben említett egyéb idevágó tényezők alapján kell alkalmazni.

[…]”

6        A 258/97 rendelet 4. cikke értelmében:

„(1)      A termék Közösségen belüli forgalomba hozataláért felelős személy (továbbiakban »a kérelmező«) abban a tagállamban nyújtja be a kérelmét, ahol a terméket első alkalommal forgalomba hozzák. A kérelem egy másolatát ezzel egy időben benyújtja a Bizottsághoz.

(2)      A 6. cikkben meghatározott elsődleges értékelést el kell végezni.

Az (1) bekezdésben említett tagállam a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejeztével haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt:

–      arról, hogy forgalomba hozhatja az élelmiszert vagy az élelmiszer‑összetevőt, amennyiben a 6. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő értékelés elvégzése nem szükséges, továbbá a 6. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem merült fel ellene megalapozott kifogás, vagy

–      arról, hogy a 7. cikkben foglaltaknak megfelelően engedélyezési határozatra van szükség.

(3)      Minden tagállam megküldi a Bizottságnak a területén a 6. cikk (2) bekezdésében említett elsődleges értékelésekért felelős élelmiszer‑értékelő testületek nevét és címét.

(4)       E rendelet hatálybalépése előtt a Bizottság ajánlásokat tesz közzé:

–      a kérelmek alátámasztásához szükséges információk és az ilyen információk benyújtásának,

–      a 6. cikkben meghatározott elsődleges értékelési jelentések elkészítésének tudományos vonatkozásai tekintetében.

[…]”

7        Az említett rendelet 6. cikke a következőket írja elő:

„(1)      A 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelemnek tartalmaznia kell a szükséges információkat, köztük az elvégzett vizsgálatokról készült jelentések másolatát, és minden egyéb olyan rendelkezésre álló anyagot, amely bizonyítja, hogy az élelmiszer vagy az élelmiszer‑összetevő megfelel a 3. cikk (1) bekezdésében rögzített követelményeknek, továbbá a 8. cikkben foglalt követelményeknek megfelelően tartalmaz egy, az élelmiszer vagy az élelmiszer‑összetevő kiszerelésére és címkézésére vonatkozó megfelelő javaslatot. A kérelemhez csatolni kell a dokumentáció összefoglalását.

(2)      A kérelem beérkezése után a 4. cikk (1) bekezdésében említett tagállam gondoskodik az elsődleges értékelés elvégzéséről. E célból közli a Bizottsággal az elsődleges értékelési jelentés elkészítéséért felelős illetékes élelmiszer‑értékelő testület nevét, vagy felkéri a Bizottságot arra, hogy valamely másik tagállamnál tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott, illetékes élelmiszer‑értékelő testület valamelyike készítsen ilyen jelentést.

A Bizottság haladéktalanul eljuttatja a tagállamoknak a kérelmező által átadott dokumentáció egy‑egy másolatát, valamint az elsődleges értékelés elvégzéséért felelős illetékes szerv nevét.

(3)      Az elsődleges értékelési jelentésnek az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül kell elkészülnie a 4. cikk (4) bekezdésében említett ajánlásoknak megfelelően, valamint meg kell határoznia, hogy az élelmiszert vagy az élelmiszer‑összetevőt a 7. cikknek megfelelően alá kell‑e vetni további értékelésnek.

(4)      Az érintett tagállam haladéktalanul eljuttatja a Bizottságnak az illetékes élelmiszer‑értékelő testület jelentését, amely továbbítja azt a többi tagállamnak. A Bizottság által történt továbbítást követően a tagállamoknak, illetve a Bizottságnak 60 nap áll a rendelkezésére arra, hogy megtegyék észrevételeiket vagy indokolt kifogással éljenek az érintett élelmiszer vagy élelmiszer‑összetevő forgalomba hozatalával kapcsolatban. Észrevétel vagy kifogás az élelmiszer vagy az élelmiszer‑összetevő kiszerelésével vagy címkézésével kapcsolatban is tehető.

Az észrevételeket, illetve kifogásokat a Bizottsághoz kell eljuttatni, amely az első albekezdésben szereplő 60 napon belül továbbítja azokat a tagállamokhoz.

A kérelmező – bármely tagállam kérelmére – másolatot ad a kérelemben szereplő hasznos információkról.”

8        Ugyanezen rendelet 7. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ha a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kiegészítő értékelésre van szükség, vagy a 6. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kifogást emelnek, úgy a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően engedélyezési határozat meghozatalára kerül sor.

(2)      A határozat megállapítja az engedély hatályát, és, ahol szükséges, megállapítja:

–        az élelmiszer vagy az élelmiszer‑összetevő felhasználásának a feltételeit,

–        az élelmiszer vagy az élelmiszer‑összetevő megjelölését és a részletes leírását,

–        a 8. cikkben meghatározott, címkézéssel kapcsolatos különleges előírásokat.

(3)      A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmezőt a meghozott határozatról. A Bizottság a határozatait az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdeti ki.”

9        A 258/97 rendelet 13. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ha az e cikkben megállapított eljárást kell követni, a Bizottságot az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság – a továbbiakban a »bizottság« – segíti.

(2)      Az elnök saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének a kérésére az ügyet a bizottság elé terjeszti.

(3)      A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés [205.] cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(4)      a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

[…]”

10      A 258/97 rendelet 15. cikkének megfelelően a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 90. napon lépett hatályba.

 A 2000/196 határozat

11      A 2000/196 határozat harmadik preambulumbekezdése utal „a J. Geuns professzor (KUL Növénytani Laboratórium) által az illetékes belga hatóságokhoz 1997. november 5‑én benyújtott, a »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« új élelmiszerként vagy új élelmiszer‑összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelemre”.

12      A 2000/196 határozat preambulumbekezdéseinek szövege a következő:

„(1)      Az illetékes belga hatóságok által elkészített első értékelő jelentés szerint a szolgáltatott információk alapján a termék nem kaphat forgalomba hozatali engedélyt.

(2)      Az első értékelő jelentésre adott válaszában a kérelmező kiegészítő dokumentációt küldött a Bizottság részére, amely információkról a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat és a humánélelmezési tudományos bizottságot.

(3)      A [258/97] rendelet 7. cikkének megfelelően kiegészítő értékelés elvégzésére került sor. A humánélelmezési tudományos bizottság 1999. június 17‑én adta ki a véleményét, amely lényegét tekintve megerősíti az első értékelési jelentést.

(4)      A »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« megnevezésű termék a 258/97 […] rendelet értelmében új élelmiszernek minősül, és mivel nem bizonyított, hogy a termék megfelel a rendelet 3. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, ezért nem hozható forgalomba a közösségi piacon.

(5)      A jelen határozatban foglalt intézkedések megfelelnek az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság véleményének.”

13      A 2000/196 határozat 1. és 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„1. cikk

A »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« megnevezésű termék nem hozható forgalomba a közösségi piacon élelmiszerként vagy élelmiszer‑összetevőként.

2. cikk

E határozat címzettje J. Geuns professzor, KUL Növénytani Laboratórium, Kardinal Mercierlaan 92, 3001 Heverlee, Belgium.”

 A nemzeti jog

14      Az élelmiszer‑felügyeletről szóló, 1997. november 11‑i bajorországi tartományi törvény (Bayerisches Lebensmittelüberwachungsgesetz) 2. §‑a (1) bekezdésének 1. pontja szerint a hatóságok a feladataik gyakorlása során egyedi határozatot hozhatnak annak érdekében, hogy megelőzzék vagy megakadályozzák az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértését.

15      Az új élelmiszerekről és élelmiszer‑összetevőkről szóló rendelet (Neuartige Lebensmittel‑ und Lebensmittelzutaten‑Verordnung) 3. §‑ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 258/97 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett élelmiszereket és élelmiszer‑összetevőket a forgalomba hozatalért felelős személy az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megjelölt eljárásokban kiadott engedély nélkül nem hozhatja forgalomba.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

16      A Mensch und Natur különféle teákat gyárt és forgalmaz. Bizonyos teafajtákban a sztívia leveleinek kivonatát alkalmazzák édesítőszerként.

17      A 2000/196 határozatával a Bizottság úgy döntött, hogy a sztívia nem hozható forgalomba az Unió piacán élelmiszerként vagy élelmiszer‑összetevőként. E határozatot a Geuns professzor által előterjesztett kérelem alapján hozták, annak címzettje ő.

18      A Mensch und Naturnak címzett 2003. április 8‑i határozatával a Landratsamt Bad Tölz‑Wolfratshausen (Bad Tölz‑Wolfratshausen körzetének közigazgatási szolgálata) betiltotta többféle tea forgalmazását, szabálysértési bírságot helyezve kilátásba a tilalom megszegése esetére.

19      E hatóság az említett határozatban megállapította, hogy a 2000/196 határozat megtagadta a sztívia új élelmiszerkénti engedélyezését, ami valamennyi tagállamot arra kötelez, hogy betiltsa annak forgalmazását. Azt is hangsúlyozta, hogy a Mensch und Natur nem bizonyította, hogy a 258/97 rendelet 1997. május 15‑i hatálybalépését megelőzően az érintett teafajtából már nem elhanyagolható nagyságrendű mennyiségeket értékesítettek emberi fogyasztásra az Európai Unióban.

20      A Mensch und Natur a Landratsamt Bad Tölz‑Wolfratshausen 2003. április 8‑i határozatával szemben keresetet indított a Bayerisches Verwaltungsgericht München (a müncheni elsőfokú közigazgatási bíróság) előtt arra való hivatkozással, hogy a sztíviát tartalmazó termékeket az 1990‑es évek elejétől kezdődően az ő jogelődei fejlesztették ki, és 1997. május 15‑ét megelőzően e termékeket igen jelentős nagyságrendben értékesítették az Unióban csomagküldő kereskedelem és természetes élelmiszereket forgalmazó üzletek útján. Ezenfelül a Mensch und Natur szerint a 2000/196 határozatnak rá nézve nincs semmiféle kötőereje.

21      A Verwaltungsgericht München 2004. május 13‑án hozott ítéletével helyt adott a keresetnek.

22      A Freistaat Bayern fellebbezést terjesztett elő az ítélettel szemben a Bayerischer Verwaltungsgerichtshofhoz (a bajorországi másodfokú közigazgatási bírósághoz).

23      Mivel a Bayerischer Verwaltungsgerichtshof az uniós jog értelmezését illetően bizonyos kérdések tisztázását ítélte szükségesnek ahhoz, hogy ítéletet tudjon hozni, felfüggesztette az eljárását, és a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

„1)       Kizárja‑e az EK 249. cikk negyedik bekezdésének szövege azt, hogy a Bizottságnak a szövegezése alapján meghatározott címzettre vonatkozó határozata más olyan vállalkozások számára is kötelező erővel bírjon, mely vállalkozásokat [e] határozat értelme és célja szerint azonos módon kell kezelni?

2)      Kötelező erővel bír‑e a [2000/196] határozat – amelynek 1. cikke értelmében a [sztívia] új élelmiszerként vagy új élelmiszer‑összetevőként való forgalmazása nem megengedett a Közösségen belül – a [Mensch und Natur nevű céggel] szemben is, amely azt a Közösségben jelenleg forgalmazza?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

24      Két kérdésével, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra kéri a Bíróságot, hogy határozza meg pontosan a 258/97 rendelet 7. cikke alapján hozott olyan bizottsági határozatok joghatásait, amelyek megtagadják valamely terméknek az Unió piacán új élelmiszerként vagy új élelmiszer‑összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezését.

25      Az EK 249. cikk negyedik bekezdése értelmében „[a] határozat teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl”. E rendelkezés jelenleg az EUMSZ 288. cikk negyedik bekezdésében található, amely úgy rendelkezik, hogy: „[a] határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl”.

26      A 258/97 rendeletben megállapított eljárás jellege is kizárja az e jogi aktus alapján hozott határozat címzettjeit illetően a kiterjesztő értelmezést.

27      E tekintetben egyrészt hangsúlyozni kell, hogy ez a rendelet csak a rendelet 1. cikke (2) bekezdése értelmében vett új élelmiszerekre és új élelmiszer‑összetevőkre alkalmazandó. Az ekkénti minősítés attól függ, hogy ezeket az élelmiszereket vagy élelmiszer‑összetevőket az Unióban emberi fogyasztásra nem elhanyagolható nagyságrendben alkalmazták‑e már az említett rendelet hatálybalépését megelőzően is.

28      A 258/97 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése csak „adott esetben” – az e rendelet 13. cikkében meghatározott ún. „komitológiai” eljárás útján – teszi lehetővé annak megállapítását, hogy valamely élelmiszer‑ vagy élelmiszerösszetevő‑típus e rendelet hatálya alá tartozik‑e (lásd a C‑383/07. sz. M‑K Europa ügyben 2009. január 15‑én hozott ítélet [EBHT 2009., I‑115. o.] 40. pontját). Ugyanakkor nem a vállalkozóra hárul az említett 13. cikkben meghatározott eljárás kezdeményezése (a fent hivatkozott M‑K Europa ügyben hozott ítélet 43. pontja).

29      Másrészt, a valamely élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését megtagadó bizottsági határozatok alapvetően az érintett terméket forgalomba hozni kívánó személy kérelmén és az általa szolgáltatott információkon alapulnak, miként az többek között a 258/97 rendelet 4. cikkének (1) bekezdéséből és 6. cikkének (1) bekezdéséből következik.

30      A 2000/196 határozat szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy a Bizottság megvizsgálta volna azt a kérdést, hogy a szóban forgó termék az Unióban a rendelet hatálybalépését megelőzően már – nem elhanyagolható nagyságrendben – emberi fogyasztásra került‑e.

31      A tagállamoknak viszont, akiket az EK 10. cikkben (jelenleg az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében) foglalt lojális együttműködés kötelezettsége terhel, tiszteletben kell tartaniuk a 258/97 rendeletet, és ennek következtében ügyelniük kell arra, hogy az e rendelet 1. cikke (2) bekezdése értelmében vett és a rendelet hatálya alá tartozó „új” élelmiszer vagy élelmiszer‑összetevő ne kerülhessen forgalomba anélkül, hogy az érintett tagállam illetékes hatósága megállapítaná, hogy az említett rendelet 4. cikke értelmében nincs szükség engedélyre, illetve adott esetben a rendelet 7. cikke szerint a Bizottság engedélye nélkül.

32      A 258/97 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint az e cikk alapján hozott határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

33      E körülményekre tekintettel, amikor valamely tagállam hatóságai olyan információk birtokában vannak, amelyek alapján az ő területükön olyan termékeket forgalmaznak, amelyeknek a jellemzői megfelelni látszanak azon termékek jellemzőinek, amelyek forgalomba hozatalának engedélyezését a Bizottság megtagadta, akkor e rendelet rendelkezései alapján meg kell vizsgálniuk e forgalmazás körülményeit, és adott esetben meg kell akadályozniuk e termékek forgalmazását.

34      Először is, e hatóságok feladata eldönteni, hogy a szóban forgó termék a 258/97 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében új élelmiszernek vagy új élelmiszer‑összetevőnek minősül‑e, megadva a lehetőséget az érintett személynek annak bizonyítására, hogy e terméket az említett rendelet hatálybalépését megelőzően már – nem elhanyagolható nagyságrendben – forgalmazták az Unióban.

35      Ezt követően, amennyiben megállapítják, hogy e termék új élelmiszernek vagy új élelmiszer-összetevőnek minősül, az érintett tagállam illetékes hatóságának meg kell tennie az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 258/97 rendelet rendelkezései ténylegesen érvényesüljenek, ami azt is magában foglalhatja, hogy fel kell szólítania az érintett személyt arra, hogy e rendelet 4. cikkének megfelelően nyújtson be kérelmet az említett termék további forgalmazásának lehetővé tétele iránt.

36      Az előzőekre való figyelemmel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 258/97 rendelet 7. cikke alapján hozott olyan bizottsági határozat, amely megtagadja valamely élelmiszernek vagy élelmiszer‑összetevőnek az Unió piacán történő forgalombahozatalának engedélyezését, csak azon személyre vagy személyekre nézve kötelező erejű, akit vagy akiket címzettként megjelöl. A tagállam illetékes hatóságainak ugyanakkor meg kell vizsgálniuk, hogy az e tagállam területén forgalmazott olyan termék, amelynek a jellemzői megfelelni látszanak az e bizottsági határozat tárgyát képező termék jellemzőinek, új élelmiszernek vagy új élelmiszer‑összetevőnek minősül‑e az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének értelmében, és adott esetben kötelezniük kell az érintett személyt e rendelet rendelkezéseinek betartására.

 A költségekről

37      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

Az új élelmiszerekről és az új élelmiszer‑összetevőkről szóló, 1997. január 27‑i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke alapján hozott olyan bizottsági határozat, amely megtagadja valamely élelmiszernek vagy élelmiszer‑összetevőnek az Unió piacán történő forgalomba hozatalának engedélyezését, csak azon személyre vagy személyekre nézve kötelező erejű, akit vagy akiket annak címzettjeként megjelöl. A tagállam illetékes hatóságainak ugyanakkor meg kell vizsgálniuk, hogy az e tagállam területén forgalmazott olyan termék, amelynek a jellemzői megfelelni látszanak az e bizottsági határozat tárgyát képező termék jellemzőinek, új élelmiszernek vagy új élelmiszer‑összetevőnek minősül‑e az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének értelmében, és adott esetben kötelezniük kell az érintett személyt e rendelet rendelkezéseinek betartására.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: német.