C‑382/09. sz. ügy

Stils Met SIA

kontra

Valsts ieņēmumu dienests

(az Augstākās Tiesas Senāts [Lettország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Közös Vámtarifa – Tarifális besorolás – Kombinált nómenklatúra – 73. árucsoport – Acélból készült sodort huzalok és kábelek – 7312 vámtarifaszám – Taric-kód – Téves tarifális besorolás – Áru szabad forgalomba bocsátása – 384/96/EK rendelet – Dömpingellenes vámok – A dömpingellenes vámok teljes összegével megegyező összegű bírság”

Az ítélet összefoglalása

1.        Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok

(2658/87 tanácsi rendelet, 2. cikk, I. melléklet; 1789/2003 bizottsági rendelet)

2.        Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés

(384/96 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés)

1.        Az Európai Közösségek integrált vámtarifáját, amelyet a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 2658/87 tanácsi rendelet 2. cikke hozott létre, a 2004‑ben és 2005‑ben hatályos változatában úgy kell értelmezni, hogy a nem Moldovából, illetve nem Marokkóból származó, nem rozsdamentes acélból készült, nem bevont, vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont kábelek, amelyek legnagyobb keresztmetszete legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm, legnagyobb keresztmetszetüktől függően a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19, illetve 7312 10 86 19 Taric‑kódok alá tartoznak.

(vö. 40. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96 rendelet 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az Unió vámterületére behozott áru téves tarifális besorolása esetén az ezen árukra alkalmazandó dömpingellenes vám teljes összegével megegyező bírság kiszabását írja elő, amennyiben annak összegét a nemzeti jog hasonló jellegű és jelentőségű szabályainak megsértésére irányadókhoz hasonló feltételek szerint állapítják meg, és e feltételek biztosítják, hogy a szankció hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

(vö. 48. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2010. október 7.(*)

„Közös Vámtarifa – Tarifális besorolás – Kombinált nómenklatúra – 73. árucsoport – Acélból készült sodort huzalok és kábelek – 7312 vámtarifaszám – Taric-kód – Téves tarifális besorolás – Áru szabad forgalomba bocsátása – 384/96/EK rendelet – Dömpingellenes vámok – A dömpingellenes vámok teljes összegével megegyező összegű bírság”

A C‑382/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Augstākās Tiesas Senāts (Lettország) a Bírósághoz 2009. szeptember 28‑án érkezett, 2009. szeptember 8‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a Stils Met SIA

és

a Valsts ieņēmumu dienests

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: J.‑J. Kasel tanácselnök, A. Borg Barthet (előadó) és E. Levits bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Stils Met SIA képviseletében V. Meļkovs,

–        a Valsts ieņēmumu dienests képviseletében N. Jezdakova, meghatalmazotti minőségben,

–        a lett kormány képviseletében K. Drēviņa és K. Krasovska, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében A. Sauka és L. Bouyon, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet 2. kötet 382. o.) cikkében létrehozott, az Európai Közösségek integrált vámtarifájának (a továbbiakban: Taric), és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22‑i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet 10. kötet 45. o.) értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Stils Met SIA (a továbbiakban: Stils Met) lett jog szerint alapított társaság és a Valsts ieņēmumu dienests (állami bevételek szolgálata; a továbbiakban: Dienests) között Ukrajnából származó acélkábelek 2004 májusa és 2005 szeptembere között történt behozatala tárgyában folyó jogvitában terjesztették elő.

 Jogi háttér

 Az uniós szabályozás

 A vámjogi szabályozás

3        A 2000. január 31‑i 254/2000 tanácsi rendelettel (HL L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet 9. kötet 357. o.) módosított 2658/87 rendelet (a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 1. cikke értelmében:

„(1)      A Bizottság létrehoz egy árunómenklatúrát (a továbbiakban »Kombinált Nómenklatúra« […]), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, a közösségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

(2)      A Kombinált Nómenklatúra alkotóelemei:

a)      az [összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott] Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra;

b)      az ehhez a nómenklatúrához tartozó közösségi alszámos bontások, amelyek megjelölése »KN‑alszám« azokban az esetekben, ahol a vonatkozó vámtétel meghatározásra kerül;

c)      bevezető rendelkezések, továbbá kiegészítő megjegyzések az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz és lábjegyzetek a KN‑alszámokhoz.

(3)      A Kombinált Nómenklatúrát az I. melléklet tartalmazza.

[…]”

4        A 2658/87 rendelet 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A Bizottság létrehozza a [Taric‑ot], amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy ‑kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

Ez a vámtarifa a Kombinált Nómenklatúrán alapszik, és tartalmazza:

a)      az e rendeletben foglalt intézkedéseket;

b)      a »Taric‑alszámok« néven a II. mellékletben felsorolt különös közösségi intézkedések alkalmazásához szükséges kiegészítő közösségi albontásokat;

c)      a Taric‑kódok és a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kódok alkalmazásához és használatához szükséges egyéb információkat;

d)      a vámtételeket és más behozatali vagy kiviteli terheket, beleértve az egyes áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó vámmentességeket és preferenciális vámtételeket;

e)      a II. mellékletben felsorolt intézkedéseket, amelyek meghatározott árucikkek behozatalára, illetve kivitelére vonatkoznak.”

5        A szóban forgó rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében:

„(1)      Minden KN‑alszámhoz egy nyolc számjegyű kódszám tartozik:

a)      az első hat számjegy a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és [vámtarifaalszámaihoz] kapcsolódó kódszám;

b)      a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a[z 1. cikkben létrehozott Kombinált Nómenklatúra]‑alszámokat.

[…]

(2)      A TARIC [vámtarifaalszámait] a 9. és 10. számjegy azonosítja, amelyek az (1) bekezdésben említett kódszámokkal együtt alkotják a TARIC kódot. […]”

6        Ugyanezen rendelet 6. cikke előírja, hogy a Taric‑ot a Bizottság dolgozza ki, tartja naprakészen, kezeli és hozza nyilvánosságra.

7        A 2658/87 rendeletnek a 2003. szeptember 11‑i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet 14. kötet 3. o.) módosított I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) több általános rendelkezést tartalmaz. Ebben a részben az I. szakasz A. pontja, amely „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN‑ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

(1) Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[…]”

8        A KN második része magában foglalja a „Nem nemesfémek és ezekből készült áruk” elnevezésű XV. áruosztályt, amely több árucsoportot foglal magában, így a „Vas‑ vagy acéláruk” című 73. árucsoportot.

9        A 7312 KN‑kód a következőképpen került felosztásra:

KN‑kód	Árumegnevezés
7312	Sodort huzal, kötél, kábel, fonott szalag, heveder és hasonló vasból vagy acélból, az elektromos szigetelésű kivételével:
7312 10	− Sodort huzal, kötél és kábel:
7312 10 10	− − Ráerősített szerelvényekkel vagy áruvá feldolgozva, polgári repüléshez − − Más:
7312 10 30	− − − Rozsdamentes acélból − − − Más,: − − − − legfeljebb 3 mm keresztmetszettel:
[…]	[…]
7312 10 59	[…] − − − − 3 mm‑t meghaladó keresztmetszettel: − − − − − Sodort huzal:
[…]	[…]
7312 10 79	[…] − − − − − Kötél és kábel (beleértve a zárt sodrású kötelet is): − − − − − − Nem bevonva, legfeljebb cinkkel lemezelve vagy bevonva, legnagyobb keresztmetszete:
7312 10 82	− − − − − − − 3 mm‑t meghaladó, de legfeljebb 12 mm
7312 10 84	− − − − − − − 12 mm‑t meghaladó, de legfeljebb 24 mm
7312 10 86	− − − − − − − 24 mm‑t meghaladó, de legfeljebb 48 mm
7312 10 88	− − − − − − − 48 mm‑t meghaladó
7312 10 99 […]	− − − − − − Más […]

10      A KN 72. árucsoportjának 1. megjegyzése értelmében:

„Ebben az árucsoportban, illetve – az e megjegyzések d), e) és f) pontja tekintetében – a [KN] egészében az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak:

[…]

d)      »Acél«:

A 7203 vtsz. alá tartozók [azaz vasércből közvetlen fémkiválasztással nyert termékek és más szivacsos vas tömb, pellet vagy hasonló formában; legalább 99,94 tömegszázalék tisztaságú vas tömb, pellet vagy hasonló formában (és az öntvények bizonyos formái)] kivételével olyan vas, amely jól kovácsolható, hengerelhető, és amely 2 tömegszázalék vagy annál kevesebb szenet tartalmaz. A krómacél azonban ennél nagyobb arányban is tartalmazhat szenet.

e)      »Rozsdamentes acél«:

Olyan ötvözött acél, amely 1,2 tömegszázalék vagy annál kevesebb szenet és 10,5 tömegszázalék vagy annál több krómot és esetleg más ötvözőelemeket is tartalmaz;

f)      »Más ötvözött acél«:

Az előző pontban meghatározott rozsdamentes acéltól eltérő olyan acél, amely az alábbi tömegszázalékban tartalmaz egy vagy több ötvözőelemet:

–      0,3% vagy több alumíniumot,

–      0,0008% vagy több bórt,

–      0,3% vagy több krómot,

–      0,3% vagy több kobaltot,

–      0,4% vagy több rezet,

–      0,4% vagy több ólmot,

–      1,65% vagy több mangánt,

–      0,08% vagy több molibdént,

–      0,3% vagy több nikkelt,

–      0,06% vagy több nióbiumot,

–      0,6% vagy több szilíciumot,

–      0,05% vagy több titánt,

–      0,3% vagy több wolframot,

–      0,1% vagy több vanádiumot,

–      0,05% vagy több cirkóniumot, és

–      0,1% vagy több más ötvözőelemet külön‑külön (a kén, foszfor, szén és a nitrogén kivételével;

[…]”

11      2004‑ben és 2005‑ben a 7312 10 82, 7312 10 84 és 7312 10 86 KN‑kódok tekintetében a Taric a következő Taric‑alszámokat tartalmazta:

7312 10 82	- - - - - - - 3 mm–t meghaladó, de legfeljebb 12 mm
7312 10 82 11	- - - - - - - - Acél
7312 10 82 11	- - - - - - - - - A Moldovai Köztársaságból származó
7312 10 82 12	- - - - - - - - - Marokkóból származó
7312 10 82 19	- - - - - - - - - Más
7312 10 82 90	- - - - - - - - Más
7312 10 84	- - - - - - - 12 mm–t meghaladó, de legfeljebb 24 mm
7312 10 84 11	- - - - - - - - Acél
7312 10 84 11	- - - - - - - - - A Moldovai Köztársaságból származó
7312 10 84 12	- - - - - - - - - Marokkóból származó
7312 10 84 19	- - - - - - - - - Más
7312 10 84 90	- - - - - - - - Más
7312 10 86	- - - - - - - 24 mm–t meghaladó, de legfeljebb 48 mm
7312 10 86 11	- - - - - - - - Acél
7312 10 86 11	- - - - - - - - - A Moldovai Köztársaságból származó
7312 10 86 12	- - - - - - - - - Marokkóból származó
7312 10 86 19	- - - - - - - - - Más
7312 10 86 90	- - - - - - - - Más

12      A 2658/87 rendeletnek a 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 327., 1. o.) módosított I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra a jelen ítélet 7–11. pontjában hivatkozott rendelkezések összessége tekintetében megegyezik a KN‑nel.

 A dömpingellenes intézkedésekről szóló szabályozás

13      Az alapeljárás tényállásának megvalósulása időpontjában a dömpingellenes intézkedéseknek az Európai Unió általi alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a 384/96 rendelet tartalmazta.

14      A szóban forgó rendelet 14. cikke (1) bekezdésének értelmében:

„Az átmeneti vagy végleges dömpingellenes vámokat rendelettel kell kivetni, beszedésükről, az ilyen vámokat kivető rendelet által meghatározott formában, összegben és egyéb kritériumok szerint, a tagállamok gondoskodnak. Az ilyen vámokat az importárukra kivetett rendes vámoktól, adóktól és egyéb terhektől függetlenül kell beszedni. Egyetlen termékre sem lehet egyszerre dömpingellenes és kiegyenlítő vámot is kivetni a dömping vagy exporttámogatás miatt előálló egy és ugyanazon helyzet kezelése céljából.”

15      A Dél‑Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről szóló, 1999. augusztus 19‑i 1796/99/EK tanácsi rendelet (HL L 217., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet 32. kötet 106. o.) 1. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében:

„(1)      A jelenleg az ex 7312 10 82 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 7312 10 82*10 kód), az ex 7312 10 84 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 7312 10 84*10 kód), az ex 7312 10 86 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 7312 10 86*10 kód), az ex 7312 10 88 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 7312 10 88*10 kód) és az ex 7312 10 99 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 7312 10 99*10 kód) KN‑kód alá tartozó, a Dél‑Afrikai Köztársaságból, Indiából, Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetnek ki.

[…]

(3)      Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

 A nemzeti szabályozás

16      Az alapeljárás tényállása megvalósulásának időpontjában az adókról és illetékekről szóló törvény (likums „Par nodokļiem un nodevām”, Latvijas Vēstnesis, 1995, 26. sz.) „Felelősség az adóalap csökkentése esetén” című 32. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Amennyiben az adóalany az adótörvény követelményeit megsértve az adóhatóság felé tett nyilatkozatában csökkenti az adóalapot, az adóhatóság kiszámítja a tartozás összegét, és ezen összeggel megegyező bírságot szab ki, feltéve hogy valamely különös adótörvény nem ír elő más összeget a bírság tekintetében.

(2)      Nem kerül sor bírság kiszabására a következő két feltétel teljesülése esetén:

–      1)     Az adóalany a hatóság ellenőrzésének kezdetét megelőzően kiigazító vagy kiegészítő nyilatkozatot tesz (mellékelve a bizonyítékokat).

–      2)     A kiigazító nyilatkozat benyújtásától számított öt munkanapos határidőn belül megfizetésre kerül az adótartozás, valamint az az összeg, amellyel a főkötelezettség növekedett, továbbá a (bizonyítékokkal kísért) kiigazító vagy kiegészítő nyilatkozat benyújtásának napjáig számított késedelmi kamatok.”

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

17      A Stils Met 2004 májusa és 2005 szeptembere között acélkábeleket importált Ukrajnából a célból, hogy ezeket Lettországban szabad forgalomba bocsássa. Az árukat a 7312 10 82 90, 7312 10 84 90 és 7312 10 86 90 Taric‑alszámok alá sorolták.

18      A Dienests egy ellenőrzés során megállapította, hogy az érintett termékek acélból készültek, ily módon keresztmetszetükre és származásukra tekintettel a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19, illetve 7312 10 86 19 Taric‑alszámok alá tartoznak.

19      Következésképpen a Dienests 2006. június 20‑i határozatában a Stils Metet arra kötelezte, hogy fizessen meg az államkincstárnak 205 629,87 LVL dömpingellenes vámnak, 37 013,42 LVL hozzáadottérték‑adónak és a meg nem fizetett összeggel egyenlő értékű 242 643,29 LVL bírságnak megfelelő 485 286,58 LVL összeget (mintegy 697 356 EUR‑t).

20      A Stils Met határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a termékek bejelentése során a gyártó laboratóriuma által kiállított bizonyítványokat nyújtott be, amelyek a bejelentőt és a vámhatóságot e termékek kémiai összetevőiről tájékoztatták, különösen azon összetevőkről, amelyek igazolták, hogy ezek a termékek a KN 72. árucsoportja 1. megjegyzésének f) pontja szerinti „más ötvözött acélnak” minősülnek.

21      A Stils Met továbbá azt állította, hogy a Dienests, még akkor sem volt jogosult bírságot kiszabni vele szemben a nemzeti szabályozás értelmében, ha helyesen sorolta volna be a szóban forgó termékeket.

22      Az Administratīvā rajona tiesa (kerületi közigazgatási bíróság) helyt adott a Stils Mets keresetének, és 2007. október 4‑i ítéletében megsemmisítette a Dienests határozatát. E bíróság úgy ítélte meg az érintett termékek kémiai vizsgálatát követően, hogy a Dienests nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy e termékeket a KN 72. árucsoportja 1. megjegyzésének d) pontja szerinti acélnak minősítse.

23      A Dienests fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben az Administratīvā apgabaltiesához (regionális közigazgatási bíróság), amely megváltoztatta a megtámadott ítéletet. A KN által a rozsdamentes acélból készült termékek és a más, vasból vagy acélból készült termékek között tett felosztás tekintetében e bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a 7312 10 82, 7312 10 84 és 7312 10 86 KN‑kódokból eredő Taric‑alszámok között az „acél” kategória az acélból készült termékeket foglalja magában a rozsdamentes acélból készültek kivételével, bármi is legyen ezek kémiai összetétele, míg a „más” kategóriába azok a termékek tartoznak, amelyek nem acélból készültek, tehát vasból vannak.

24      A Stils Met felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az Augstākās Tiesas Senātshoz (legfelsőbb bíróság) a fellebbezési eljárásban hozott ítélettel szemben.

25      A Stils Met szerint azt kell meghatározni, hogy a KN 72. árucsoportja 1. megjegyzésének alkalmazásban melyik kategóriába – d) „acél”, e) „rozsdamentes acél” vagy f) „más ötvözött acél” – tartoznak az alapeljárásban érintett termékek. Azt állítja, hogy amennyiben az e termékek kémiai összetételére vonatkozó információk nem elégségesek annak megállapításához, hogy e termékek „más ötvözött acélból” készültek, ezeket az érintett, az acélból készült termékeknek megfelelő Taric‑alszámok alá kell besorolni, azaz azon termékek közé, amelyek kódja 11‑es számmal végződik, amint azt a Dienests tette. Ha viszont ezen információk elégségesek annak megállapításához, hogy e termékek valamely „más ötvözött acélból” készültek, ezeket az érintett, nem acélból készült termékekre vonatkozó Taric‑alszámok alá kell besorolni, amelyek a 90‑es számmal végződnek.

26      A Stils Met továbbá arra hivatkozik, hogy a dömpingellenes vámok az adókról és illetékekről szóló törvény értelmében nem minősülnek adónak vagy illetéknek, következésképpen az e törvény által előírt bírság az alapeljárásban nem vethető ki.

27      Az Augstākās tiesas Senāts, mivel úgy vélte, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita kimenetele az alkalmazandó közösségi jogszabályok értelmezésétől függ, felfüggesztette az eljárást, és az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

„1)      Úgy kell‑e értelmezni a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19 és 7312 10 86 19 Taric‑kódokat, hogy kémiai összetételüktől függetlenül 2004‑ben és 2005‑ben e kódok alá kellett sorolni az azokban megjelölt méretű keresztmetszettel rendelkező, acélból készült árukat – sodrott huzalokat és kábeleket, nem bevonva vagy legfeljebb cinkkel bevonva, amelyek ötvözött acélból (de nem rozsdamentes acélból) készültek –, amelyeket nem Moldovából vagy Marokkóból importáltak?

2)      A […] 384/96/EK […] rendelet 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy tiltja az érintett [tag]állam szabályozása, […] (az adókról és illetékekről szóló lett törvény 32. cikkének (2) bekezdése) által az adótörvény megsértése esetén előírt […] bírság kiszabását, amelynek összege megegyezik a dömpingellenes vám összegével?”

 Az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésekről

 Az első kérdésről

28      Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a Taricot úgy kell‑e értelmezni, hogy 2004‑ben és 2005‑ben az olyan nem rozsdamentes acélból készült kábeleket, mint az alapeljárásban szereplők, amelyek nincsenek bevonva, vagy azokat legfeljebb cinkkel lemezelték vagy vonták be, legnagyobb keresztmetszetük legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm, és nem Moldovából vagy Marokkóból származnak, a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19, illetve 7312 10 86 19 vagy a 7312 10 82 90, 7312 10 84 90, illetve 7312 10 86 90 Taric‑alszámok alá kell besorolni.

29      Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN‑vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C‑173/08. sz. Kloosterboer Sevices ügyben 2009. június 18‑án hozott ítélet [EBHT 2009., I‑5347. o.] 24. pontját).

30      A jelen ügyben megállapítható, hogy az alapeljárásban érintett áruk keresztmetszetük alapján a 7312 10 82, 7312 10 84, illetve 7312 10 86 KN‑kódok alá tartoznak. Szövegük szerint a szóban forgó vámtarifaalszámok alá tartoznak a nem bevont vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont, vasból vagy nem rozsdamentes acélból készült kábelek, amelyek keresztmetszete legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm. A Taric keretében ezek a termékek „acélból” készült termékekre (7312 10 82 11, 7312 10 84 11, illetve 7312 10 86 11 Taric‑alszámok) és „más” termékekre (7312 10 82 90, 7312 10 84 90 illetve 7312 10 86 90 Taric‑alszámok) oszlanak.

31      A Stils Met arra hivatkozik, hogy a KN 72. árucsoportjának 1. megjegyzése alkalmazása érdekében azt kell meghatározni, hogy az alapügyben érintett acélkábelek az „acél”, a „rozsdamentes acél”, vagy a „más ötvözött acél” kategóriába tartoznak‑e. Ily módon, amennyiben a szóban forgó termékek kémiai összetételére vonatkozó információk elégségesek annak megállapításához, hogy ezek „más ötvözött acélból” készültek, ezeket maximális keresztmetszetüktől függően a 7312 10 82 90, 7312 10 84 90, illetve 7312 10 86 90 Taric‑alszámok alá kell sorolni.

32      A Dienests, a lett kormány és az Európai Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy az alapügyben szereplőkhöz hasonló, ötvözött acélból készült kábeleket a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19, illetve 7312 10 86 19 Taric‑alszámok alá kell sorolni. E tekintetben arra hivatkoznak, hogy ha a rozsdamentes acélból készült termékek más KN‑kód alá tartoznak is, a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19 és 7312 10 86 19 Taric‑alszámok semmiféle megkülönböztetést nem tesznek az acél fajtája szerint, ily módon ezek alá tartoznak az ötvözött és a nem ötvözött acélok is. Ezzel szemben, figyelemmel a 7312 vámtarifaszám leírására és szerkezetére, a vasból, tehát nem acélból készült termékeket a 7312 10 82 90, 7312 10 84 90 és 7312 10 86 90 Taric‑alszámok alá kell sorolni.

33      Emlékeztetni kell arra, hogy a KN 7312 vámtarifaszáma szövege szerint ez alá a következők tartoznak: „sodort huzal, kötél, kábel, fonott szalag, heveder és hasonló [áru] vasból vagy acélból, az elektromos szigetelésű[ek] kivételével”. A KN a 7312 10 30 vámtarifaalszám alá sorolja a „rozsdamentes acélból” készült sodort huzalokat és kábeleket, az ezt követő alszámok alá pedig a „más” sodort huzalokat és kábeleket. Ebből következik, hogy a rozsdamentes acélból készült sodort huzalok és kábelek a KN 7312 10 30 vámtarifaalszáma alá tartoznak, míg a vasból, illetve nem rozsdamentes acélból készült sodort huzalok és kábelek az ezt követő vámtarifaalszámok alá tartoznak.

34      Ily módon a 7312 10 82, 7312 10 84, illetve 7312 10 86 vámtarifaalszámok alá tartoznak a vasból vagy nem rozsdamentes acélból készült, nem bevont vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont kábelek, amelyek legnagyobb keresztmetszete legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm.

35      Ebből következik, hogy a 7312 10 82 11, 7312 10 84 11 és 7312 10 86 11 Taric‑kódok a nem rozsdamentes acélból készült kábelekre vonatkoznak. A releváns Taric‑alszámok szövegéből és szerkezetéből továbbá az következik, hogy a 7312 10 82 11 Taric‑kód (a Moldovai Köztársaságból származó), a 7312 10 82 12 Taric‑kód (Marokkóból származó) és a 7312 10 82 19 Taric‑kód (más) a nem rozsdamentes acélból készült kábelek földrajzi eredetétől függ. Ugyanez vonatkozik a KN 7312 10 84 és 7312 10 86 vámtarifaalszámai alatt szereplő kábelekre alkalmazandó Taric‑kódokra is. Következésképpen a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19 és 7312 10 86 19 Taric‑kódok alá tartoznak a nem rozsdamentes acélból készült, nem bevont vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont kábelek, amelyek legnagyobb keresztmetszete legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm, és amelyek nem Moldovából, illetve nem Marokkóból származnak.

36      A Taric szerkezetéből továbbá az következik, hogy a 7312 10 82 90, 7312 10 84 90, illetve 7312 10 86 90 Taric‑kódok olyan nem bevont vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont kábeleknek felelnek meg, amelyek legnagyobb keresztmetszete legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm, és amelyek nem acélból, tehát vasból készültek.

37      Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint mind a Közös Vámtarifa árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a Vámegyüttműködési Tanács nómenklatúrájának magyarázó megjegyzései a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd a C‑338/95. sz. Wiener SI‑ügyben 1997. november 20‑án hozott ítélet [EBHT 1997., I‑6495. o.] 11. pontját és a C‑276/00. sz. Turbon International ügyben 2002. február 7‑én hozott ítélet [EBHT 2002., I‑1389. o.] 22. pontját).

38      A jelen esetben a KN 72. árucsoportjának 1. megjegyzése meghatározza, mi értendő acél, rozsdamentes acél és más ötvözött acél alatt. E megjegyzés szövegéből kitűnik, hogy e meghatározások az egész KN, tehát annak 73. árucsoportja tekintetében is relevánsak. E megjegyzés d) pontja az „acél” általános meghatározását tartalmazza. Az e megjegyzés e) pontjában meghatározott „rozsdamentes acél” és az f) pontban meghatározott „más ötvözött acél” az acél különös kategóriáinak minősülnek, következésképpen ezek az „acél” általános kategóriájába tartoznak.

39      E meghatározásokra figyelemmel az alapeljárásban szereplőkhöz hasonló acélból készült kábelek besorolása tekintetében a KN 72. árucsoportja 1. megjegyzésének e) pontja szerinti, rozsdamentes acélból készült kábelek a KN 7312 10 30 vámtarifaalszáma alá tartoznak. Ugyanakkor, mivel a KN 7312 vámtarifaszáma nem különbözteti meg az acélból készült kábeleket a szóban forgó megjegyzés f) pontja szerinti „más ötvözött acélból” készült kábelektől, meg kell állapítani, hogy a nem rozsdamentes acélból készült, nem bevont vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont kábelek, amelyek nem Moldovából, illetve nem Marokkóból származnak, keresztmetszetüktől függően a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19, illetve 7312 10 86 19 Taric‑alszámok alá tartoznak.

40      A fenti megfontolások összességére figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Taric‑ot 2004‑ben és 2005‑ben hatályos változatában úgy kell értelmezni, hogy a nem Moldovából, illetve nem Marokkóból származó, nem rozsdamentes acélból készült, nem bevont vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont kábelek, amelyek legnagyobb keresztmetszete legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm, legnagyobb keresztmetszetüktől függően a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19, illetve 7312 10 86 19 Taric‑kódok alá tartoznak.

 A második kérdésről

41      Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 384/96 rendelet 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy ezzel ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az Unió vámterületére behozott áru téves tarifális besorolása esetén az ezen áruk helyes tarifális besorolása esetén alkalmazandó dömpingellenes vám összegével megegyező bírság kiszabását írja elő.

42      Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a 384/96 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a dömpingellenes vámokat rendelettel kell kivetni, beszedésükről az ilyen vámokat kivető rendelet által meghatározott formában, összegben és egyéb kritériumok szerint, a tagállamok gondoskodnak. A jelen esetben az 1796/1999 rendelet nem ír elő szankciókat e rendelkezések megsértése esetén.

43      Ugyanakkor ez utóbbi rendelet 1. cikkének (3) bekezdése értelmében eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Meg kell azonban állapítani, hogy e rendelkezések sem írnak elő szankciót az Unió vámterületére behozott áruk téves tarifális besorolása esetén.

44      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében, amikor valamely uniós szabályozás a rendelkezései megsértése esetére nem ír elő különös szankciót, vagy ezen a ponton a nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekre utal, az EK 10. cikk előírja a tagállamok számára, hogy tegyenek meg minden intézkedést, amely alkalmas az uniós jog hatályának és érvényesülésének biztosítására. E tekintetben, bár mérlegelhetnek az intézkedések megválasztása során, a tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy az uniós szabályozás megsértését a nemzeti jog hasonló jellegű és jelentőségű szabályainak megsértésére irányadókhoz hasonló anyagi és eljárási feltételek mellett szankcionálják, amelyek mindenképpen hatékonnyá, arányossá és visszatartó erejűvé teszik a szankciót (lásd a C‑36/94. sz. Siesse‑ügyben 1995. október 26‑án hozott ítélet [EBHT 1995., I‑3573. o.] 20. pontját és a C‑91/02. sz. Hannl‑Hofstetter ügyben 2003. október 16‑án hozott ítélet [EBHT 2003., I‑12077. o.] 17. pontját).

45      A fentiekből következik, hogy a tagállamok jogosultak kiválasztani azon intézkedéseket, amelyeket megfelelőnek tartanak az 1796/1999 rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén. E hatáskörüket azonban az uniós jog és e jog általános elveinek tiszteletben tartásával, ennélfogva az arányosság elvére figyelemmel kell gyakorolniuk (lásd analógia útján a fent hivatkozott Siesse‑ügyben hozott ítélet 21. pontját, a C‑213/99. sz. De Andrade‑ügyben 2000. december 7‑én hozott ítélet [EBHT 2000., I‑11083. o.] 20. pontját és a fent hivatkozott Hannl‑Hofstetter ügyben hozott ítélet 18. pontját).

46      Az alapügyben felmerülthöz hasonló szankció, amely annak biztosítására irányul, hogy az adóalanyok teljesítsék adóbevallási kötelezettségeiket, elvi szinten nem tűnik ellentétesnek az uniós joggal. Ugyanis az alapeljárásban szereplőhöz hasonló rendelkezés lehetővé teszi a gazdasági szereplők arra való ösztönzését, hogy a hatályos szabályozásnak – az Unió vámjogi szabályozását és az uniós szabályozásból eredő dömpingellenes intézkedéseket is beleértve – megfelelő nyilatkozatokat nyújtsanak be a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokhoz. Ilyen intézkedés hiányában ugyanis a dömpingellenes vámmal sújtott áruk tarifális besorolásában elkövetett hibák végül semmiféle következményekkel nem járnának az érintett gazdasági szereplők tekintetében.

47      Ami pedig a bírság összegét illeti, az a lényeges, hogy az a jelen ítélet 44. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a nemzeti jog ugyanolyan jellegű és jelentőségű szabályainak megsértésére irányadókhoz hasonló feltételek mellett kerüljön rögzítésre. Még ha szövegére tekintettel úgy is tűnik, hogy eredendően ez a helyzet az alapeljárásben szereplőhöz hasonló nemzeti rendelkezés esetében, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy az alapeljárásban kiszabott bírság ténylegesen megfelel‑e a hivatkozott elveknek.

48      A fenti megfontolásokra figyelemmel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 384/96 rendelet 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az Unió vámterületére behozott áru téves tarifális besorolása esetén az ezen árukra alkalmazandó dömpingellenes vám teljes összegével megegyező bírság kiszabását írja elő, amennyiben annak összegét a nemzeti jog hasonló jellegű és jelentőségű szabályainak megsértésére irányadókhoz hasonló feltételek szerint állapítják meg, és e feltételek biztosítják, hogy a szankció hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

 A költségekről

49      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

1)      Az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (Taric), amelyet a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2. cikke hozott létre, a 2004‑ben és 2005‑ben hatályos változatában úgy kell értelmezni, hogy a nem Moldovából, illetve nem Marokkóból származó, nem rozsdamentes acélból készült, nem bevont vagy legfeljebb cinkkel lemezelt vagy bevont kábelek, amelyek legnagyobb keresztmetszete legalább 3 mm és legfeljebb 48 mm, keresztmetszetüktől függően a 7312 10 82 19, 7312 10 84 19, illetve 7312 10 86 19 Taric‑kódok alá tartoznak.

2)      Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22‑i 384/96/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az Unió vámterületére behozott áru téves tarifális besorolása esetén az ezen árukra alkalmazandó dömpingellenes vám teljes összegével megegyező bírság kiszabását írja elő, amennyiben annak összegét a nemzeti jog hasonló jellegű és jelentőségű szabályainak megsértésére irányadókhoz hasonló feltételek szerint állapítják meg, és e feltételek biztosítják, hogy a szankció hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: lett.