EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 62006CO0421

A Bíróság (harmadik tanács) 2007. november 8-i végzése.
Fratelli Martini & C. SpA és Cargill Srl kontra Ministero delle Politiche agricole e forestali és társai.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Consiglio di Stato - Olaszország.
Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első albekezdése - A Bíróságnak valamely közösségi jogi rendelkezés érvénytelenségét megállapító ítélete - Az intézmények kötelezettségei - Állategészségügy - Összetett takarmányok - A takarmányban felhasznált alapanyagok tömegszázalékának feltüntetése a címkén, a megjelölt értékhez képest ± 15%-os tűréshatárral - A fogyasztó félrevezetésének tilalma.
C-421/06. sz. ügy.

Európai esetjogi azonosító: ECLI:EU:C:2007:662





A Bíróság (harmadik tanács) 2007. november 8‑i végzése – Fratelli Martini és Cargill

(C‑421/06. sz. ügy)

„Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §‑ának első albekezdése – A Bíróságnak valamely közösségi jogi rendelkezés érvénytelenségét megállapító ítélete – Az intézmények kötelezettségei – Állategészségügy – Összetett takarmányok – A takarmányban felhasznált alapanyagok tömegszázalékának feltüntetése a címkén, a megjelölt értékhez képest ± 15%‑os tűréshatárral – A fogyasztó félrevezetésének tilalma”

1.                     Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Az ítélkezési gyakorlatból egyértelműen levezethető válasz – Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §‑ának alkalmazása (A Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 3. §) (vö. 20. pont)

2.                     A közegészség védelme – Összetett takarmány – 2002/2 irányelv (178/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk és 16. cikk; 2002/2 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, 4. pont) (vö. 45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.                     A közegészség védelme – Összetett takarmány – 2002/2 irányelv (EK 233. cikk és EK 234. cikk; 2002/2 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, 1. pont, b) bekezdés) (vö. 63. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Consiglio di Stato – A Bíróság C‑453/03., C‑11/04., C‑12/04. és C‑194/04. sz., ABNA és társai egyesített ügyekben hozott, az összetett takarmány forgalmazásáról szóló 79/373/EGK tanácsi irányelv módosításáról és a 91/357/EGK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. január 28‑i 2002/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 63., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet 35. kötet 245. o.) részleges érvénytelenségét megállapító ítéletének joghatásai – Az intézmények új jogi aktus elfogadására irányuló kötelezettsége.

Rendelkező rész

1)

Az összetett takarmány forgalmazásáról szóló 79/373/EGK tanácsi irányelv módosításáról és a 91/357/EGK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. január 28‑i 2002/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének 4. pontját – amely előírja annak kötelezettségét, hogy az összetett takarmányok címkéjén fel kell tüntetni a takarmányban felhasznált alapanyagok tömegszázalékát, az e százalékarányokra vonatkozóan a megjelölt értékhez képest ± 15%‑os tűréshatárral – akként kell értelmezni, hogy az nem ellentétes az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 16. cikkével, amelynek többek között az a célja, hogy megelőzze a fogyasztóknak a takarmányok címkézésén és bemutatásán keresztül történő félrevezetését.

2)

Mivel a 2002/2 irányelv 1. cikke 1. pontjának b) bekezdése önálló, az ugyanezen irányelv egyéb rendelkezéseiben előírt kötelezettségekhez nem kapcsolódó kötelezettséget írt elő, az említett rendelkezés érvénytelenségének a Bíróság C‑453/03., C‑11/04., C‑12/04. és C‑194/04. sz., ABNA és társai ügyben 2005. december 6‑án hozott ítéletében történő megállapítása nem teremtett olyan joghézagot vagy következetlenséget, amely a közösségi intézmények kötelezettségévé tenné, hogy a 2002/2 irányelv vonatkozásában lényegi módosításokat fogadjanak el.

Mindamellett, valamely közösségi jogi rendelkezés érvénytelensége közvetlenül a Bíróság azon ítéletéből következik, amely az érvénytelenséget megállapítja, és mind a tagállami hatóságok, mind pedig a tagállami bíróságok feladata, hogy a nemzeti jogrendszerükben levonják az ebből eredő következtetéseket.

Az oldal tetejére