EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52019IP0025
European Parliament resolution of 16 January 2019 on the implementation of the Trade Pillar of the Association Agreement with Central America (2018/2106(INI))
Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtásáról (2018/2106(INI))
Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtásáról (2018/2106(INI))
HL C 411., 2020.11.27, p. 68–73
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2020.11.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 411/68 |
P8_TA(2019)0025
A Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtása
Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtásáról (2018/2106(INI))
(2020/C 411/08)
Az Európai Parlament,
— |
tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részére (1), |
— |
tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről kiadott, 2012. december 11-i állásfoglalására (2) és az azt kísérő időközi jelentésre (3), |
— |
tekintettel a Bizottság 2015. március 18-i, 2016. február 18-i, illetve 2017. április 5-i éves jelentéseire az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás IV. részének végrehajtásáról (COM(2015)0131, COM(2016)0073, illetve COM(2017)0160), |
— |
tekintettel a nicaraguai helyzetről szóló, 2018. május 31-i állásfoglalására (4), valamint a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az Európai Unió nevében tett, a nicaraguai helyzetről szóló, 2018. október 2-i nyilatkozatra, |
— |
tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek a globalizáció kormányzásáról szóló, 2018. szeptember 20-án Bécsben elfogadott állásfoglalására, valamint az ugyanezen a napon, ugyanott elfogadott, az EU és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség országaiban a vállalati társadalmi felelősségvállalásáról szóló állásfoglalására, |
— |
tekintettel a Bizottság 2017. november 9-i jelentésére a szabadkereskedelmi megállapodások 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti végrehajtásáról (SWD(2017)0364), |
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteiről szóló, 2018. február 14-i véleményére (5), |
— |
tekintettel a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozó éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására (6), valamint „A globalizáció előnyünkre fordítása: kereskedelmi vonatkozások” című, 2018. október 25-i állásfoglalására (7), |
— |
tekintettel a társulási bizottság negyedik üléséről készült, 2018. június 14-i jelentésre; |
— |
tekintettel a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságnak az Európai Unió (EU) és Közép-Amerika közötti társulási megállapodásáról tartott negyedik üléséről a civil társadalmi fórum részére készített, 2018. június 13-i jelentésére (8), |
— |
tekintettel az európai és közép-amerikai civil társadalmi tanácsadó csoportok 2016. június 16-i együttes ülésén tartott megbeszélésekről készült összefoglalóra (9), |
— |
tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (INTA) 2018. június 20-án, 2016. március 15-én és 2012. március 27-én szervezett nyilvános meghallgatásokra, |
— |
tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó vizsgálatot követő, 2017. december 13-i ajánlására (10), |
— |
tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2017 decemberében, Buenos Airesben megrendezett miniszteri konferenciáján elfogadott, a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának erősítéséről szóló közös nyilatkozatra, |
— |
tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére, |
— |
tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0459/2018), |
A. |
mivel az EU és Közép-Amerika között létrejött társulási megállapodás (a továbbiakban: „a Megállapodás”) az EU által kötött legelső régióközi társulási megállapodás; mivel a Megállapodás három egymást kiegészítő pillérre épül, nevezetesen a politikai párbeszédre, az együttműködésre és a kereskedelemre; mivel a Megállapodás kereskedelmi pillére (IV. rész) annak letárgyalásakor meglehetősen tág körű és ambiciózus volt, de visszatekintve nem tartalmaz korszerű rendelkezéseket többek között a nemek közötti egyenlőség és a kereskedelem, a digitális kereskedelem, az e-kereskedelem, a közbeszerzés, a beruházás, a korrupció elleni küzdelem és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tekintetében; |
B. |
mivel a Megállapodás kereskedelmi pillérét ideiglenesen öt évre alkalmazták: Hondurasszal, Nicaraguával és Panamával 2013. augusztus 1-je óta, Costa Ricával és Salvadorral 2013. október 1-je óta, Guatemalával 2013. december 1-je óta; |
C. |
mivel a politikai párbeszéd és együttműködés pilléreit még nem alkalmazzák, mivel nem minden tagállam ratifikálta a Megállapodást; mivel e két pillér alkalmazásának mellőzése megbontotta az egyensúlyt a kereskedelemmel és a politikával kapcsolatos kérdések – többek között az EU alapértékei, például a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása – között; |
D. |
mivel Közép-Amerika viszonylag kis, 43 millió lakost felölelő piac, amely a globális GDP 0,25 %-át teszi ki; |
E. |
mivel az elmúlt 15 évben a közép-amerikai országok nyitottabbak voltak a kereskedelem előtt, mint más, azonos bevétellel rendelkező országok; mivel azonban a behozatal továbbra is a többi országgal folytatott kereskedelem fő forrása; |
F. |
mivel Közép-Amerika számára a legfontosabb piac a régió maga, a régióban a legtöbb ország számára Közép-Amerikai Közös Piac a második legnagyobb kereskedelmi partner, amellyel az összes kivitel 26 %-át bonyolítják; |
G. |
mivel az EU kereskedelmi megállapodásainak végrehajtása kiemelt prioritást jelent a Parlament, a Tanács és a Bizottság számára az EU közös kereskedelempolitikájának figyelemmel kísérése, értékelése és hitelesítése tekintetében; mivel a Közép-Amerikával kötött Megállapodás végrehajtására vonatkozó jelentéstétel időszerű és hasznos hozzájárulás annak lehetséges modernizálásáról szóló vitához; |
H. |
mivel most már elegendő tapasztalat, adat és statisztikai információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy értékelni lehessen a Megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtását; mivel a Megállapodás jóváhagyásával párhuzamosan, 2012. december 11-én elfogadott európai parlamenti állásfoglalás külön hangsúlyt helyezett a kereskedelmi pillér céljaira, és a jelenleg folyó elemzés szempontjából is releváns javaslatokat tartalmazott a Megállapodás nyomon követésére is (11); |
I. |
mivel az Európai Unió Bíróságának 2017. május 16-i, 2/15. sz. véleménye (12) megerősítette, hogy a közös kereskedelempolitika értékalapú politika, és a fenntartható fejlődés előmozdítása a közös kereskedelempolitika szerves részét képezi; |
J. |
mivel az emberi jogi helyzet több közép-amerikai országban aggodalomra ad okot; |
Főbb következtetések és ajánlások
1. |
úgy véli, hogy a Megállapodás az egyik fő eredeti célkitűzésének megfelelően igyekszik megerősíteni a közép-amerikai országok közötti regionális integráció folyamatát azáltal, hogy támogatja a régióközi intézményeket, együttműködést és párbeszédet, hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének és az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó 2030-as menetrendjének megvalósításához, valamint – a politikák fejlesztési célú koherenciájának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében foglalt elvének keretében – elősegíti termelőágazataik kiegészítő jellegét, megkönnyíti a határokon átnyúló tisztességes kereskedelmet megkönnyítése és erősíti a regionális fenntartható gazdasági növekedést; megismétli, hogy a Megállapodás hozzájárul az EU, illetve Latin-Amerika és a Karib-térség közötti partnerség tágabb stratégiai dimenziójának megszilárdításához; elengedhetetlennek tartja a Megállapodás teljes körű hatálybalépését, amely az egyes uniós tagállamok általi megerősítés belső folyamata miatt függőben van (13), valamint a kereskedelmi pillér valamennyi rendelkezésének mindkét fél általi hatékony és megfelelő végrehajtását; |
2. |
emlékeztet a biregionális együttműködés fokozásának fontosságára a többoldalú kereskedelmi rendszer megőrzése és megerősítése érdekében, mivel alapvető pillér a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez és a szabályokon alapuló gazdasági kormányzás garantálásához, biztosítva a méltányosabb, inkluzívabb és fenntarthatóbb kereskedelmet; emlékeztet különösen arra, hogy támogatja a WTO-t, hangsúlyozva annak a gazdasági stabilitás, valamint a növekedés és fejlesztés terén betöltött szerepét, és felhívja a Feleket, hogy éljenek a Megállapodásban előnyben részesített párbeszéd lehetőségével a WTO szükséges modernizálására irányuló közös stratégiák meghatározása és kidolgozása érdekében; |
3. |
hangsúlyozza, hogy Közép-Amerika az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák által leginkább sújtott régiók egyike, és ezért a legkörültekintőbb vizsgálatra szólít fel a földhasználatnak a beruházások liberalizációjából fakadó megváltozása, a tulajdonszerzéshez való hozzáférés, a monokultúrák terjedése, a vízkészletek és az édesvíz védelme és az ahhoz való hozzáférés, valamint a megfelelő közüzemi szolgáltatások fenntartása és/vagy fejlesztése, valamint a nem szennyező tömegközlekedési és energiarendszerek fejlesztése terén folytatott együttműködés tekintetében; |
4. |
kiemeli, hogy a Megállapodás szabályokon alapuló, tisztességes és kiszámítható kapcsolatra támaszkodik, amely a jogállamiság és a jó kormányzás fenntartása mellett a fenntartható fejlődés és az emberi jogok, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi normák tiszteletben tartására vonatkozó elvek alapján biztonságosabb gazdasági környezet kialakulását segíti elő a kereskedelmi partnerek között, és hangsúlyozza, hogy hatékony korrupcióellenes intézkedéseket kell bevezetni; úgy véli, hogy ez a kiszámíthatóság erősíti a gazdasági növekedést, az áruk cseréjét, a szolgáltatások nyújtását, a közbeszerzésekben való részvételt és a beruházások vonzerejét, a minőségi foglalkoztatást, a munkakörülmények javulását és az életszínvonal növekedését, még akkor is, ha a fejlődési folyamatok nem mindig töretlene; |
5. |
felhívja a Bizottságot, hogy készítsen naprakész átfogó éves jelentéseket a társulási megállapodás végrehajtásáról, a vonatkozó végrehajtási rendeletek előírásainak megfelelően; úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jelentésben foglalt információk nem elegendők (SWD(2017)0364); megjegyzi, hogy a Közép-Amerikából származó behozatalra vonatkozó adatok sokszor ingadozást mutatnak, mert a kivitel a világpiaci árakon forgalmazott, illetve a globális értékláncok részét képező termékekre összpontosít; határozottan ösztönzi a feleket, hogy a Megállapodás végrehajtásának megfelelő értékelése érdekében tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az érintett ágazatokra – többek között az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a beruházásokra és az éghajlatváltozásra – vonatkozó rendszeres, naprakész, összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok gyűjtésének és szolgáltatásának javítása érdekében és a kkv-tevékenységek konszolidációjának mértékére vonatkozóan, valamint hogy ezeket a felméréseket nemek szerint lebontott adatok alapján végezzék el; ösztönzi mindkét felet, hogy kövessék nyomon a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint az adókijátszásra és adókikerülésre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott előírások végrehajtását; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és aktualizáljon egy a kereskedelmi megállapodásai végrehajtásának értékelésére vonatkozó következetesebb közös módszertant; |
6. |
üdvözli, hogy a Felek közötti kereskedelmi forgalom a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezet ellenére összességében reziliensnek bizonyult; megjegyzi, hogy: az uniós export 22 %-kal nőtt, míg az öt közép-amerikai országból származó behozatal 18,3 %-kal bővült, hogy a Közép-Amerikába irányuló uniós export fő rendeltetési helye Costa Rica, amelyet Panama és Guatemala követ, és hogy az EU-ba irányuló áruk fő exportőre Costa Rica, amelyet Honduras és Guatemala követ; aggodalommal állapítja meg, hogy 2015-ben jelentősen, 40,4 %-kal csökkent Costa Rica uniós kivitele, mivel az egyik kiemelkedő, IT-berendezéseket gyártó cég Délkelet-Ázsiába helyezte át a tevékenységét, ami a Közép-Amerikából származó összes behozatal 16,8 %-os csökkenéséhez vezetett; |
7. |
sajánlatát fejezi ki amiatt, hogy sem Közép-Amerika, sem az EU nem használja ki teljes mértékben a számukra biztosított vámkontingenseket, ezért felszólít azon lehetséges ágazatok azonosítására, ahol ösztönözni lehetne a fokozottabb kereskedelmet; sajnálattal állapítja meg, hogy a kedvezmények kihasználtsági rátáiról csak Costa Ricában állnak rendelkezésre adatok; aggályosnak tartja, hogy a Costa Ricába irányuló uniós kivitelnek csak 16,6 %-a részesült a szabadkereskedelmi megállapodás előnyeiből, míg az EU-ba irányuló Costa Rica-i kivitel esetében ugyanez az arány 92 % volt (14); emlékeztet a kereskedelem inkluzívabbá tételének, valamint a kkv-k és különösen a mezőgazdasági kistermelők értékláncokba való megfelelő integrációjának kiemelt fontosságára; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy tegyen aktív intézkedéseket a tudás növelésére és a Megállapodás által az európai gyártók – különösen a kkv-k – körében teremtett lehetőségek kihasználásának előmozdítására annak érdekében, hogy növelje a kedvezmények kihasználtsági arányát és a meglévő vámkontingensek felhasználását; |
8. |
megjegyzi, hogy a Közép-Amerikából az EU-ba exportált fő termékek továbbra is erőteljesen a primer szektorba összpontosulnak és viszonylag alacsony hozzáadott értékkel rendelkező termékek, többek között textíliák, kávé, cukor, autóalkatrészek vagy garnéla, míg az EU által Közép-Amerikába exportált fő termékek gépek és berendezések, a vegyipar és a vele rokon iparágak termékei, illetve szállítási berendezések; ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Megállapodás hatásai kezdenek megmutatkozni a Közép-Amerikából való behozatal korszerűbbé válásában és diverzifikációjában, ami nagyobb hozzáadott értékkel bíró termékek, például tűk, protézisek és orvostechnikai eszközök behozatalában, illetve a méltányos kereskedelem és a tanúsított biotermékek arányának növekedésében mutatkozik meg; |
9. |
sajnálattal tapasztalja, hogy sem a harmadik éves jelentés, sem az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló, 2016-ra vonatkozó jelentés nem tartalmaz releváns adatokat a befektetések volumenének értékeléséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeni jelentésekbe foglalja bele az ilyen adatokat; |
10. |
megjegyzi, hogy a szolgáltatások terén Közép-Amerikával folytatott uniós kereskedelem elhanyagolható mértékben csökkent és Panamára és Costa Ricára összpontosul, és felkéri a Bizottságot, hogy készítsen ágazatonként részletesebb országspecifikus elemzéseket; |
11. |
elismeri az egészségügyi és növényegészségügyi előírások (SPS), a származási szabályok és a kereskedelem technikai akadályai tekintetében elért haladást, és felhívja a Feleket, hogy fokozott hangsúlyt helyezzenek a korai előrejelzésre és az átláthatóságra, illetve a belső jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információcserére; megjegyzi, hogy Közép-Amerikában aggodalmat kelt az EU új jogi kerete, amely potenciálisan akadályozhatja a pálmaolaj exportját; ismételten felhívja a figyelmet a kellő időben történő tájékoztatás és előzetes információcsere szükségességére, amely lehetővé teszi a Felek számára, hogy felkészüljenek a változó modellekre és alkalmazkodjanak hozzájuk, illetve meg tudjanak felelni a belső jogi előírásoknak; |
12. |
hangsúlyozza, hogy további előrelépésekre van szükség, például az alkoholtartalmú italok behozatalára Costa Rica által kirótt diszkriminatív adók kérdésében; aggodalmát fejezi ki továbbá a földrajzi árujelzők hatékony oltalmához kapcsolódó, vitás kérdések miatt is, például Costa Rica (Manchego), Guatemala (Parmigiano) és Honduras (generikus készítmények listája) esetében, és további erőfeszítéseket szorgalmaz a megfelelés érdekében; |
13. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a meglévő társulási megállapodás nem tartalmaz a kkv-kra vonatkozó külön fejezetet, és arra ösztönzi a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), a tagállamokat és a közép-amerikai felet, hogy vegyenek fel egy erre vonatkozó fejezetet a megállapodás jövőbeli átdolgozásába; felhívja a feleket, hogy – többek között a kkv-k internacionalizálását elősegítő aktív intézkedések és a kkv-k számára létesített kapcsolattartó pontok és speciális weboldal révén – bocsássanak a kkv-k rendelkezésére minden olyan jogi és adminisztratív támogatást és eszközt, amelyre szükségük van ahhoz, hogy e Megállapodás előnyeit kiaknázva kereskedjenek és beruházásokat hajtsanak végre, növeljék kereskedelmi forgalmukat és fokozzák szerepvállalásukat; ismételten felhívja a Feleket, hogy támogassák a két régió érdekelt felei – különösen a kkv-k – körében a Megállapodást népszerűsítő intézkedéseket és a rendelkezésre álló támogatásokat; ismételten sürgeti, hogy mindkét régióban megfelelő technikai és pénzügyi erőforrásokat kell fordítani a stratégiai ágazatok támogatására; |
14. |
hangsúlyozza, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek biztosításához elengedhetetlen, hogy Közép-Amerikában tisztességes és átlátható módon megnyissák a közbeszerzési piacokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a központi kormányzati és regionális kormányzati szinten Közép-Amerika közbeszerzési piacai nagyobb mértékben is megnyithatók; |
15. |
úgy véli, hogy a régióközi nem-tarifális intézkedések jelentős akadályt jelentenek a közép-amerikai beruházások útjában; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közép-amerikai országok segítsék elő a beruházási feltételek és a helyi üzleti környezet javítását az európai beruházók számára, ami javíthatja a foglalkoztatást és az infrastruktúrát, és orvosolhatja a régió jelentős fejlesztési szükségleteit; |
16. |
ragaszkodik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezések tényleges végrehajtásához, amelyek a Megállapodás szerves részét képezik, és nélkülözhetetlenek a kitűzött célok eléréséhez; tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2019-ben (és azután rendszeresen) független szakértőke bevonásával utólagos értékelést végez majd a Megállapodásról, többek között annak a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetéről is; emlékeztet arra, hogy a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet előírja a munkaügyi, környezetvédelmi és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó belső tanácsadó csoportok vagy bizottságok létrehozását; különösen üdvözlendőnek tartja, hogy mostanra valamennyi közép-amerikai országban kialakultak civil társadalmi tanácsadói mechanizmusok; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes közép-amerikai országokban e tanácsadó csoportok függetlensége, illetve szerepvállalásuk lehetősége kétséges; sajnálatosnak tartja ezzel kapcsolatban, hogy a társulási bizottság és albizottságai üléseire, illetve a civil társadalmi párbeszéd fórumára 2017-ben nem került sor, és ragaszkodik ahhoz, hogy az üléseket legalább évente tartsák meg; felhívja a Megállapodás feleit, hogy mielőbb hozzák létre a belső tanácsadó csoportok megerősítéséhez szükséges mechanizmusokat és pénzügyi eszközöket, biztosítva a független képviseleti civil társadalmi szervezetek megfelelő bevonását és az érintett szereplők megfelelően arányos szerepvállalását; kéri továbbá a Megállapodás részes feleit, hogy léptessenek életbe a tanácsadó csoportokkal, valamint a különböző albizottságok tagjaival folytatott párbeszédre irányuló hatékony mechanizmusokat, és illesszék be ezeket a 2019-re tervezett utólagos értékelési folyamatokba; üdvözli az EU és Közép-Amerika belső tanácsadó csoportjainak 2016. június 16-i 3. együttes ülésén tett ajánlásokat, és felhívja a feleket ezek végrehajtására; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezete kötelező erejű rendelkezéseket tartalmaz a munkaügyi, szociális és környezetvédelmi normák hatékony végrehajtása tekintetében; üdvözli, hogy a Megállapodás kijelölte a közös kötelezettségvállalások végrehajtásáról szóló rendszeres párbeszéd felé vezető utat; megjegyzi, hogy a Parlament arra ösztönözte a Bizottságot, hogy erősítse meg a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek nyomon követését, alkalmazását és végrehajtását; üdvözli ezért a Bizottság 15 pontból álló, a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek hatékonyságának fokozását célzó tervét, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a párbeszédet a különböző érintett szereplőkkel (többek között a Parlamenttel) annak érdekében, hogy kialakítsa a kereskedelmi megállapodásokban foglalt munkaügyi és környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatékony végrehajtási mechanizmusát; |
17. |
felhívja a feleket, hogy vizsgálják felül a Megállapodást egy megfelelő és hatékony vitarendezési mechanizmus bevezetése céljából, többek között mérlegelve, hogy a különféle jogérvényesítési módszerek között – súlyos jogsértések esetére, legvégső megoldásként – elriasztó hatású büntetések is szerepeljenek, továbbá tegyék lehetővé a szociális partnerek és a civil társadalom megfelelő részvételét; |
18. |
sürgeti az EU-t és valamennyi közép-amerikai országot, hogy ratifikálják és teljes mértékben hajtsák végre az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét és a Párizsi Megállapodást; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és Közép-Amerikának e tekintetben fokoznia kell az együttműködést; |
19. |
tudomásul veszi az ILO által készített különböző országjelentéseket és a továbbra is fennálló kihívásokat; felszólítja az érintett közép-amerikai államokat, hogy számolják fel a szakszervezeti tagokkal és az őslakos népességgel szembeni erőszakot, és jogalkotási intézkedésekkel biztosítsák az egyesülési szabadságra, a kollektív tárgyalásra, a megkülönböztetésmentességre és a gyermekmunkára vonatkozó alapvető ILO-egyezmények hatékony végrehajtását; hangsúlyozza a munkaügyi ellenőrzések szigorításának és a szociális párbeszéd erősítésének fontosságát; |
20. |
kéri a Bizottságot, hogy nyújtson biztosítékot arra, hogy az exportfeldolgozó övezetekben előállított áruk vagy alkatrészek nem tartozzanak a megállapodás kedvezményes tarifái alá, mivel az exportfeldolgozó övezetek mentesek a nemzetközi munkajogi normák és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása alól; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson konkrét tájékoztatást azokról a vámokról vagy egyéb rendelkezésekről, amelyeket az exportfeldolgozó övezetekből származó, így a vámlebontás hatálya alól kikerülő termékek megkülönböztetésére alkalmaznak; |
21. |
emlékeztet arra, hogy a megállapodáshoz csatolt és 2020-ig alkalmazandó banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében megállapított értékhatárokat nem szabad túllépni, és hogy a feleknek e mechanizmus lejárta után is kell statisztikákat szolgáltatniuk, többek között a méltányos kereskedelem és a biogazdálkodás tekintetében; megjegyzi, hogy 2018 szeptemberében Nicaragua és Guatemala túllépte a küszöbértékét (az előbbi 349 %-os, az utóbbi 102 %-os mértékben), és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez következményekkel jár az európai banántermelőkre nézve; emlékeztet a Bizottság kötelezettségvállalására, amely szerint legkésőbb 2019. január 1-ig értékeli az uniós banántermelők helyzetét, és hogy a piac vagy az uniós banántermelők helyzetének súlyos romlása esetén sor kerülhet a mechanizmus érvényességének meghosszabbítására; emlékeztet arra, hogy a megállapodásban bevezetett stabilizációs mechanizmus és védzáradék fényében a Bizottságnak az Európai Parlament és az érintett ipari ágazatok számára egyaránt részletesebb és rendszeresebb tájékoztatást kell nyújtania ezekről a piaci fejleményekről; |
22. |
hangsúlyozza, hogy a közelmúltban számos közép-amerikai országban volt tapasztalható az erőszak, a büntetlenség, a korrupció, az igazságszolgáltatási rendszerek gyengesége és a jogállamiság csorbulása, és hogy e fejlemények esetleges gazdasági következményei negatív hatást gyakorolhatnak az egész régióra, és annak destabilizációjához vezethetnek; különösen aggasztónak találja és határozottan elítéli a Nicaraguában jelenleg kialakult helyzetet; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy továbbra is gondosan kövessék nyomon a nicaraguai helyzetet, és szükség esetén a társulási megállapodás fényében mérjék fel a lehetséges intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a demokráciazáradék az Unió harmadik országokkal kötött valamennyi megállapodásának alapvető fontosságú eleme; |
23. |
emlékeztet az EU-nak az EUMSZ 8. cikkében rögzített kötelességére, valamint arra, hogy az EU és a nemek közötti egyenőségről és kereskedelemről szóló Buenos Aires-i nyilatkozat többi aláírója kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget érvényesítik a kereskedelempolitikában; felhívja a feleket, hogy erősítsék meg a Megállapodás nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos dimenzióját, valamint mozdítsák elő és támogassák, hogy egy későbbi felülvizsgálat keretében külön fejezet kerüljön beillesztésre a nemek közötti egyenlőségről; |
24. |
sürgeti Ausztriát, Belgiumot és Görögországot, hogy erősítsék meg a Megállapodást, és ismételten felhívja a figyelmet a Megállapodás többi része –többek között az 52. cikk és más cikkek tárgyát képező, a gazdasági és kereskedelmi fejlesztés terén folytatott együttműködés – maradéktalan alkalmazásának fontosságára; |
25. |
üdvözli, hogy a Felek végre megkezdik a Horvátországnak a Megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv elfogadásához szükséges adminisztratív és intézményi eljárásokat; |
o
o o
26. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EKSZ-nek, a tagállamoknak, a közép-amerikai országok kormányainak, valamint az EuroLat Közgyűlésnek. |
(1) HL L 346., 2012.12.15., 3. o.
(2) HL C 434., 2015.12.23., 181. o.
(3) 2012. november 8-i időközi jelentés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0238.
(5) HL C 227., 2018.6.28., 27. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0230.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0439.
(8) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2018/july/tradoc_157150.pdf
(9) https://www.eesc.europa.eu/sites/default/files/resources/docs/en_joint-document_advisory-groups_16-june-2016_final.pdf
(10) HL C 369., 2018.10.11., 132. o.
(11) a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2012. szeptember 19-i véleménye az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről.
(12) Európai esetjogi azonosító: EU:C:2017:376.
(13) 2018. szeptember 10-ig Ausztriában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Görögországban a ratifikáció még mindig nem zárult le. http://www.consilium.europa.eu/en/documents-publications/treaties-agreements/agreement/?id=2012001
(14) A Bizottság jelentése az Európai Parlament és a Tanács számára az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének végrehajtásáról szóló harmadik éves jelentésről (COM(2017)0160).