EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52015IP0290
European Parliament resolution of 8 September 2015 on family businesses in Europe (2014/2210(INI))
Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalása az európai családi vállalkozásokról (2014/2210(INI))
Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalása az európai családi vállalkozásokról (2014/2210(INI))
HL C 316., 2017.9.22, p. 57–63
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
22.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 316/57 |
P8_TA(2015)0290
Családi vállalkozások Európában
Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalása az európai családi vállalkozásokról (2014/2210(INI))
(2017/C 316/05)
Az Európai Parlament,
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkére, |
— |
tekintettel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalommeghatározásának a Bizottság által, 2003-ban megállapított kritériumaira, |
— |
tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési tervére (COM(2012)0795), |
— |
tekintettel az Európai Bizottság szakértői csoportjának 2009-ben készített, „A családi vállalkozásokkal kapcsolatos kérdések áttekintése: kutatás, politikai intézkedések és meglévő tanulmányok” című jelentésére, |
— |
tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására (1), |
— |
tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására (2), |
— |
tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (COM(2008)0394) című bizottsági közleményre, |
— |
tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, |
— |
tekintettel az az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0223/2015), |
A. |
mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke védi a tulajdont; |
B. |
mivel régen a családi gazdaságok általában jelentős mértékben hozzájárultak az európai gazdaság talpra állásához és jelentős szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben és a társadalmi fejlődésben, a munkanélküliség csökkentésében, különösen a fiatalok körében, valamint az emberi tőkébe történő befektetésben; mivel a családi vállalkozások többgenerációs jellege erősíti a gazdaság stabilitását; mivel a családi vállalkozások általában létfontosságú szerepet töltenek be a regionális fejlődésben a foglalkoztatás, a tudásátadás és a regionális szervezés tekintetében egyaránt; mivel a családi vállalkozásokra irányuló szakpolitikák ösztönözhetik a vállalkozói szellemet és saját családi vállalkozás beindítására motiválhatják az európai családokat; |
C. |
mivel az Ernst and Young a családi vállalkozásokról készült 2014-es évkönyve (Ernst and Young Family Business Yearbook 2014) szerint az összes európai vállalkozás 85 %-a családi vállalkozás, és a magánszektorban a munkahelyek 60 %-át biztosítják; |
D. |
mivel a családi vállalkozások különböző méretűek, és emiatt más-más nehézségekkel és problémákkal kell szembenézniük; |
E. |
mivel a legtöbb családi vállalkozás kkv, a családi vállalkozások kis, közepes vagy nagy méretűek, illetve jegyzettek vagy nem jegyzettek lehetnek; mivel széles körben elterjedt, hogy a családi vállalkozásokat a kkv-khez kell sorolni, pedig vannak közöttük igen nagy méretű nemzetközi cégek is; mivel egyes uniós tagállamokban kisszámú, de igen nagy méretű családi vállalkozás termeli meg valamennyi vállalkozások összesített árbevételének jelentős részét, és ezzel jelentősen hozzájárul a munkahelyek fenntartásához (válság idején is), a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, valamint az adott ország gazdasági sikeréhez; mivel sok családi vállalkozás, amely már nem fér bele a kkv fogalommeghatározásába, ugyanakkor távolról sem mondható nagyvállalatnak, nem élhet bizonyos támogatási lehetőségekkel, illetve nem mentesülhet bizonyos adminisztratív kötelezettségek alól; mivel ez elkerülhetetlenül szükségtelen bürokráciához vezet, ami kiváltképpen ezen közepes méretű családi vállalkozások számára nagy terhet jelent; |
F. |
mivel a családi vállalkozások jelentős része több országban is folytat tevékenységet, ami azt jelenti, hogy a családi üzleti modellnek transznacionális vetülete van; |
G. |
mivel a közvetlen adók és az örökösödési jog tagállami hatáskörbe tartoznak, és mivel néhány tagállam a családi vállalkozások támogatására és problémáik megoldására irányuló intézkedéseket fogadott el; |
H. |
mivel az általános tapasztalat szerint a családi vállalkozások üzleti műveleteik során nagyfokú integritásról és értékekről tesznek bizonyságot, és meghonosítják a vállalatok szociális felelősségét az alkalmazottakkal és a környezettel szemben, ami kedvező környezetet teremt a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez; mivel a családi vállalkozások általában gondoskodnak a know-how és a készségek átadásáról, és egyes esetekben kétségtelenül elősegítik a szociális kapcsolatok megteremtését; |
I. |
mivel a mezőgazdaságban a családi gazdaságok a leggyakrabban előforduló üzleti modellek és nagyban hozzájárulnak a vidéki területek népességmegtartó erejéhez, illetve sokszor az egyetlen munkalehetőséget adják az elmaradottabb európai régiókban, különösen a kevésbé iparosodott régiókban; mivel a családi gazdaságok sikeres példával szolgálnak, ugyanis általában a környezetileg és szociálisan egyaránt fenntartható körforgásos gazdaság elvét valósítják meg, és mert a családi vállalkozásokban dolgozó nők nemcsak vállalkozói szemléletűek, hanem sajátos kommunikációs képességekkel is rendelkeznek és szociálisan érzékenyek; |
J. |
mivel immár több mint öt éve lezárult a Bizottság szakértői csoportjának a családi vállalkozásokkal kapcsolatos munkája, és azóta uniós szinten nem indítottak semmilyen új európai kezdeményezést; mivel továbbra sem folyik nemzeti és európai szintű kutatás, és nem állnak rendelkezésre adatok a családi vállalkozások különleges szükségleteinek és struktúráinak megértéséhez; |
K. |
mivel nem létezik a „családi vállalkozás” fogalmának jogilag kötelező erejű, konkrét, egyszerű és harmonizált, egész Európára érvényes meghatározása; |
L. |
mivel a fogalommeghatározás hiányából fakadóan nincs lehetőség az uniós tagállamokban összehasonlítható adatok gyűjtésére, hogy felhívják a figyelmet a családi vállalkozások sajátos helyzetére és gazdasági eredményeikre; mivel a megbízható és összehasonlítható adatok hiánya akadályozhatja a politikai döntéshozatalt és azt jelentheti, hogy a családi vállalkozások szükségletei kielégítetlenek maradnak; |
M. |
mivel a családi vállalkozások gazdasági jelentőségükön túlmenően szociális szempontból is fontos szerepet játszanak; |
N. |
mivel nem léteznek mind a 28 uniós tagállamban olyan érdekképviseleti szövetségek vagy más struktúrák, amelyek kifejezetten a családi vállalkozások érdekeivel foglalkoznának; |
O. |
mivel a vállalkozói szellem és az induló vállalkozások ösztönzését célzó uniós erőfeszítéseket fokozni kell, emellett pedig nagyobb figyelmet kell fordítani a családi vállalkozások hosszú távú fennmaradásának elősegítésére és ösztönzésére; |
P. |
mivel a családi vállalkozási modellt eltérő mértékben alkalmazzák a különböző uniós tagállamokban; mivel az európai családi vállalkozások jelentős része nemzetközi vonatkozással is bír, és több tagállamban végzi tevékenységét; |
Q. |
mivel a nők átlagosan 16 %-kal kevesebbet keresnek az EU-ban óránként, mint a férfiak, és alulreprezentáltak a magas szintű és vezető pozíciókban, és mivel a férfiakra más munkahelyi gyakorlatot és bérrendszert alkalmaznak, mint a nőkre, ami megnehezíti ez utóbbiak számára a pénzügyi függetlenség elérését, a teljes részvételt a munkaerőpiacon, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését; |
R. |
mivel a nők gyakran láthatatlan vagy névleges szerepet töltenek be és nem ismerik el őket megfelelő módon beosztásuk és fizetésük megállapítása során, melynek súlyos következményei vannak a járulékfizetés, a nyugdíjak és a szociális ellátás iránti jogosultságok terén, valamint képességeik elismerése tekintetében, ahogy azt a nemek közötti bérszakadékra és nyugdíjkülönbségre vonatkozó adatok is mutatják (3); |
Gazdasági jelentőség
1. |
kiemeli, hogy a családi vállalkozások hajlamosak nagy szociális felelősséget vállalni munkavállalóikkal szemben, aktívan és felelősséggel kezelni forrásaikat, valamint alapvetően fenntarthatóbb és hosszabb távú megfontolásokkal közelíteni a vállalkozás gazdasági jövőjéhez („tisztességes üzletember”), mint a nem családi irányítású vállalkozások, és ezért jelentősen hozzájárulnak Európa versenyképességéhez, valamint munkahelyeket teremtenek és őriznek meg; |
2. |
hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások saját múltjukból fakadóan erősen kötődnek a telephelyükhöz, és ezért a vidéki és a kedvezőtlenebb helyzetben levő területeken is teremtenek és megtartanak munkahelyeket, hozzájárulva a lakosság elöregedése és az elnéptelenedés aggasztó, az Európai Unió nagy térségeit érintő tendenciája elleni küzdelemhez; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az ilyen vállalkozások versenyképességének biztosításához szükséges költséghatékony infrastruktúráról, az ilyen vállalkozások – különösen a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások – megújulásáról, növekedéséről és fenntarthatóságáról, és könnyítsék meg az ágazatokon átívelő és határokon átnyúló együttműködést, így segítve őket a növekedés és a nemzetközivé válás útján; |
3. |
elismeri, hogy a családi vállalkozások adják a legtöbb munkalehetőséget a magánszektorban, tehát mindaz, ami a családi vállalkozási ágazat számára hasznos a folytonosság, a megújulás és a növekedés szempontjából, az egyúttal az európai gazdaság folytonosságát, megújulását és növekedését is előmozdítja; |
4. |
megállapítja, hogy különösen a nagymértékben szakosodott családi vállalkozások játszanak fontos szerepet a nagyobb vállalatok beszállítóiként és innovátorokként, és hosszú távú és generációkon átívelő gazdasági tevékenységük révén jelentős biztonságot nyújtanak az ellátott vállalatok számára, és ezáltal nem jelentéktelen mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez; |
5. |
emlékezteti a Bizottság arra, hogy a családi vállalkozások többsége kkv (4), és ezért elengedhetetlen a „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása ahhoz, hogy az uniós jogszabályok jobban illeszkedjenek a valós körülményekhez és e vállalkozások igényeihez, valamint lehetővé tegyék számukra a támogatási programok és a bürokratikus ráfordításokkal kapcsolatos könnyítések igénybevételét; |
6. |
megjegyzi, hogy a családi vállalkozások fontos szerepet tölthetnek be a kisebbségek és az alulreprezentált csoportok arra való ösztönzésében, hogy részt vegyenek a helyi gazdaságokban; |
7. |
rámutat arra, hogy a családtagok között magasabb szintű a bizalom, ezért a családi vállalkozások igen rugalmasak és képesek alkalmazkodni a gazdasági-szociális környezet gyors változásaihoz; ugyanakkor a családi vállalkozások annak következményeképpen, hogy huzamosabb időn keresztül réspiacokon működnek, az új lehetőségek azonosítása és az innováció révén kiváló teljesítményre képesek; |
Finanszírozás
8. |
megállapítja, hogy a családi vállalkozások sajáttőke-aránya gyakran lényegesen meghaladja a nem családi vállalkozásokét, és hogy ez a magas sajáttőke-arány biztosítja a vállalkozások és az egész gazdaság gazdasági stabilitását, és egyúttal ez adja a vállalkozásba történő további befektetés mozgásterét, amelyet ezért nem szabad tovább korlátozni; |
9. |
mindezekre tekintettel felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az öröklésre és az ajándékozásra, a hitel- és tőkefinanszírozásra, valamint a vállalkozások adóztatására vonatkozó nemzeti szabályok inkább támogassák, és ne hozzák hátrányos helyzetbe a családi vállalkozások számára oly fontos sajáttőke-finanszírozást; emlékeztet, hogy a közvetlen adók és az örökösödési jog tagállami hatáskörbe tartoznak; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vizsgálják felül adótörvényeikben a eladósodottság irányába ható adókedvezményeket, felmérve azok hatását a társaságok finanszírozási struktúrájára és a beruházási szintre, továbbá biztosítsák a saját tőkéből és a hitelből történő finanszírozás egyenlő kezelését annak érdekében, hogy ne gátolják a tulajdonjog utódlását és a hosszú távú tervezést a családi vállalkozások esetében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgáljanak meg minden olyan adóügyi intézkedést, amely az igazságos versenykörnyezettel ellentétesen hátrányos helyzetbe hozza a sajáttőke-finanszírozást; |
10. |
hangsúlyozza, hogy a vállalkozásfinanszírozás hosszú távú biztosítása a verseny egyik központi tényezőjévé vált; ezzel összefüggésben kiemeli a nemzetközileg stabil pénzügyi piaci struktúrák jelentőségét; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pénzügyi piacok szabályozása során ne teremtsen szükségtelen terheket a vállalkozások számára; |
11. |
felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a kkv és/vagy egyéni vállalkozások támogatására szolgáló valamennyi meglévő eszköz, különösen a COSME kiterjeszthető-e a közepes méretű családi vállalkozásokra; |
12. |
hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válság és a kedvezőtlen gazdasági ciklus miatt a családi vállalkozások számos funkciója alulfinanszírozott, ezért fontos, hogy a családi vállalkozások könnyen hozzáférjenek a finanszírozás számukra nyitott alternatív forrásaihoz; |
13. |
ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy támogatni kell a családi vállalkozások számára való hitelezés olyan alternatív formáit, mint a hitelszövetkezetek; |
Kihívások
14. |
megállapítja, hogy azon vállalkozásoknak a 35 %-a, amelyek nem fektetnek be külföldi piacokon, ezt a külföldi piacok ismeretének hiánya és sajnálatos módon a nemzetközi színtérre lépéssel kapcsolatos tapasztalataik hiánya miatt nem teszik; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bocsássanak különösen a kisebb családi vállalkozások rendelkezésére a nemzetközivé válás lehetőségeire vonatkozó információkat a kkv-k nemzetközivé válását segítő portál és a klaszterek közötti együttműködés európai platformja révén, továbbá gondoskodjanak a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok jobb cseréjéről, többek között a nemzetközivé válás internetes lehetőségeiről; felhívja ezenfelül a tagállamokat, hogy a tervezett nemzetközivé váláshoz biztosítsanak támogatást, például a vállalkozásoknak szóló információs kínálat vagy akár exporthitel-garancia formájában is, bontsák le a kereskedelmi akadályokat és segítsék elő a családi vállalkozások kultúrájához szükséges speciális oktatást; |
15. |
megjegyzi, hogy a családi vállalkozások egyre gyakoribb nemzetközivé válása egyre több lehetőséget kínál a gazdasági növekedéshez és a fokozott munkahelyteremtéshez; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a kisebb családi vállalkozásokat, hogy hatékonyabban tudják használni a digitális infrastruktúrát; |
16. |
elismeri, hogy a fiskális, jogi és adminisztratív környezetet, amelyben a családi vállalkozások (és a tulajdonos által irányított vállalkozások) működnek, a vállalati jog és a magánjog közös hatása határozza meg; |
17. |
megállapítja, hogy a családi vállalkozók 87 %-a meg van győződve arról, hogy a vállalkozás feletti ellenőrzés megőrzése a siker egyik kulcsfontosságú tényezője (5); megállapítja, hogy a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési terve (6) szerint a családi vállalkozások számára a legnagyobb kihívást a vállalkozás tulajdonjogának és irányításának egyik nemzedékről a következőre történő átruházása jelenti; |
18. |
megjegyzi, hogy a kis- és közepes méretű családi vállalkozások számára folyamatos kihívást jelent az innováció iránti igény és a megfelelő készségek és tehetség vonzása; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak a kisebb családi vállalkozások számára ösztönzőket annak érdekében, hogy azok vállalják a növekedéssel járó kockázatokat, és biztosítsanak képzéseket az alkalmazottak számára a külső tudás elérhetővé tétele érdekében; |
19. |
kéri a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék adminisztratív eljárásaikat és adórendszerüket, fokozottan figyelembe véve a kis- és középvállalkozások, illetve a családi vállalkozások előtt álló kihívásokat; |
20. |
sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a digitális vállalkozások és a digitális készségek fejlesztése érdekében, hogy a családi vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a digitális technológiákat; |
21. |
felhívja ezért a tagállamokat, hogy javítsák a családi vállalkozások átruházásának jogi keretfeltételeit, valamint hozzanak létre különleges finanszírozási eszközöket az átruházáshoz, hogy ezáltal megelőzzék a likviditáshiányt, így biztosított legyen a családi vállalkozások további fennmaradása, és megakadályozzák a kényszereladásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – különösen azokban az országokban, ahol történelmi okok miatt a családi vállalkozások fogalmát nem határozták meg – segítsék elő a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó oktatást olyan témákban, mint a vállalkozás átruházása, az irányítási struktúrák, a tulajdonosi stratégiák és az innovációs stratégiák, ami hozzájárulna a vállalkozások hosszú távú sikeréhez, különösen a vállalkozásátruházás tekintetében; |
22. |
hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozásoknak közvetlen kapcsolattal kell rendelkezniük olyan oktatási tevékenységekkel, amelyek folyamatosan tájékoztatják őket a jó vállalatvezetés legkorszerűbb gyakorlatairól; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a családi vállalkozások lényegesen hozzájárulnak a szakképzéssel kapcsolatos reformok sikeréhez és a tanulószerződéses gyakorlati képzések számának növeléséhez; megjegyzi, hogy a jól működő szakképzési rendszerek hosszú távon hozzájárulhatnak a szakképzett munkaerő hiányának és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségnek a csökkentéséhez; rámutat, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kellene az arra vonatkozóan bevált gyakorlatok cseréjét, hogy a szakképzési rendszerek miként tudnának hozzájárulni ahhoz, hogy a családi vállalkozások számára a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe történő befektetéshez a lehető legkedvezőbb környezet jöjjön létre; |
23. |
megjegyzi, hogy a családi vállalkozásokat érintő egyéb kihívásokat, például a szakképzett munkavállalók megtalálásával és megtartásával kapcsolatos nehézségeket is kezelni kell, valamint fontos megerősíteni a vállalkozással kapcsolatos oktatást és a kifejezetten családi vállalkozásokat célzó vezetői képzést; |
24. |
rámutat a kisvállalkozások vezetőit célzó uniós finanszírozású képzési programok fontosságára, amelyek lehetővé teszik a családi vállalkozások tulajdonosai számára, hogy vállalkozásaikat az egyre fokozódó globális gazdasági integrációval, az új technológiák megjelenésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarátabb gazdaság központi szerepével jellemzett, gyorsan változó környezethez igazítsák; |
25. |
megjegyzi, hogy a vállalkozói szellem előmozdítása az iskolákban és az egyéb oktatási létesítményekben rendkívül fontos a vállalkozói szemlélet erőteljesebb kialakítása szempontjából; megjegyzi továbbá, hogy az oktatásnak a családi vállalkozások jellegzetes vonatkozásait is magában kell foglalnia, mint amilyen például a tulajdonjog, az utódlás és a családirányítás, valamint általánosabb ismereteket is közvetíteni kell, mint amilyen például az innováció fontossága mint az üzlet fellendítésének eszköze; |
26. |
sürgeti a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a családtagok által többek között a családi vállalkozásokban végzett hivatalos és informális alkalmi és láthatatlan munkát, és ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyértelmű jogi keretet; |
27. |
hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások innovációhoz való hozzájárulása növelhető a köz- és magánszféra közötti partnerségekben és a klaszterekben való részvételük elősegítése, valamint a kutatási intézményekkel való együttműködésük fokozása révén; |
Kilátások
28. |
kéri a Bizottságot, hogy a jobb szabályozás kapcsán elemezze azon meglévő jogszabályokat, amelyek hatással vannak a családi vállalkozásokra, annak érdekében, hogy azonosítsák a problémákat és a növekedés előtt álló akadályokat; |
29. |
felhívja a Bizottságot, hogy adjon megbízást rendszeres és megfelelően finanszírozott tanulmányok készítésére, amelyek a tulajdonosi szerepvállalás vállalkozás sikerében és további fennmaradásában játszott szerepét elemzik és a családi vállalkozások előtt álló sajátos kihívásokra világítanak rá, valamint javasolja az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, hogy az Eurostattal együttműködésben alakítsák ki a „családi vállalkozás” statisztikailag használható európai meghatározását, figyelembe véve a tagállamok különböző körülményeit; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy használja a kkv-adatokkal foglalkozó meglévő munkacsoportot elegendő adat gyűjtésére többek között valamennyi tagállam családi vállalkozásaira vonatkozóan annak érdekében, hogy lehetővé váljon a különböző méretű családi vállalkozások helyzetének és szükségleteinek, valamint a családi és nem családi vállalkozásoknak az összehasonlítása, másrészt pedig hogy előmozdítsa a know-how-ra és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk és példák tagállamok közötti cseréjét, például azáltal, hogy az Európai Bizottságnál a családi vállalkozásokért felelős kapcsolattartót jelöl ki, a lehető legjobban hasznosítja az olyan programokat, mint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak”, valamint célzottabb támogatást tesz lehetővé; |
30. |
felhívja a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot arról, hogy mennyiben lenne lehetséges a kkv-k 2003-as európai fogalommeghatározásának a kibővítése, azaz a pusztán kvantitatív kritériumok mellett kvalitatív kritériumok belefoglalása, amelyek a tulajdon, az ellenőrzés és az irányítás összefonódásának és annak figyelembevételével, hogy a kockázatot és a felelősséget kizárólag maga a család viseli, a vállalat társadalmi felelősségét, valamint a vállalkozás tulajdonosi körét és általában a vállalatirányítás személyhez kötött jellegét is figyelembe veszik, többek között az alkalmazottak üzleti tevékenységek irányításában való részvételével kapcsolatban is, és hogy ez milyen hatással járna a családi vállalkozásokra, például az állami támogatásokat vagy a vállalkozások támogathatóságát illetően; |
31. |
felhívja a Bizottságot, hogy eközben jogalkotási hatásvizsgálatának keretében a kkv-tesztre támaszkodva végezzen a „családi vállalkozás tesztre” vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt (a tulajdonra, az irányítási struktúrára és a magánélethez való jogra vonatkozó politikákhoz kapcsolódóan), és – amennyiben a tanulmány bebizonyítja ennek megvalósíthatóságát – azt a lehető leghamarabb vezesse be, hogy már előzetesen fel tudja mérni bizonyos jogi aktusok családi vállalkozásokra gyakorolt hatását, és ezzel elkerülje a családi vállalkozások esetében a szükségtelen bürokráciát és a bonyolult akadályokat, különös figyelmet fordítva a társasági és magánjog együttes hatására; |
32. |
megállapítja, hogy például az adózási szabályok, a támogatási rendszerek vagy az uniós jogszabályok szomszédos országokban való végrehajtásának eltérései problémákat okozhatnak a határ menti régiókban a vállalkozók – például a családi vállalkozások számára; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a javasolt nemzeti jogszabályokat és az európai jogszabályok végrehajtására javasolt módszereket annak érdekében, hogy tisztában legyenek a határ menti régiókban a vállalkozókra, például a családi vállalkozásokra gyakorolt hatásokkal; |
33. |
felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy állandó belső munkacsoportot és határozza meg annak hatáskörét, amely kifejezetten a családi vállalkozások szükségleteivel és sajátosságaival foglalkozik, rendszeresen jelentést tesz a Parlament és a tagállamok felé, ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok családi vállalkozásokat tömörítő szervezetei között, illetve iránymutatásokat és standard szövegeket terjeszt, valamint sajátos problémáikhoz megoldásokat tesz közzé a családi vállalkozások számára; felszólítja a Bizottságot arra is, hogy hozzon létre egyablakos ügyintézési rendszert a vállalkozások számára, amely európai szintű kapcsolattartóként a családi vállalkozások és a családi vállalkozói érdekcsoportok rendelkezésére állna és különösen az európai jogalkotáshoz és az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó konkrét kérdésekben segítséget nyújtana; |
34. |
kiemeli a nők vállalaton belüli szerepét a családi vállalkozásokban; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a nők európai családi gazdaságokban való jelenlétéről, és értékelje a családi vállalkozások által a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, az esélyegyenlőség, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly terén kínált lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások vonatkozásában védeni kell a nők férfiakkal egyenlő jogát az utódlásban, előmozdítva a nők és a férfiak egyenlő jogait, ami megerősíti a nők – többek között vezető pozíciókban kibontakozó – vállalkozó kedvét a családi vállalkozásokban; hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozásoknak meg kell felelniük a társadalombiztosításra, a nyugdíjjárulékra és a biztonságos munkavégzési feltételekre vonatkozó jogi rendelkezéseknek; |
35. |
ismét emlékezteti a tagállamokat és a helyi és regionális hatóságokat annak fontosságára, hogy elegendő színvonalas és megfizethető gondozó létesítmény álljon rendelkezésre a gyerekek, idősek és más gondozást igénylők befogadására, valamint a társasági adókedvezmények és egyéb olyan kompenzációk fontosságára, amelyek segítik az alkalmazottként, önálló vállalkozóként vagy családi vállalkozások irányítóiként dolgozó nőket és férfiakat családi és munkahelyi kötelezettségeik összeegyeztetésében; |
36. |
hangsúlyozza, hogy a szülési, apasági és szülői szabadság időszakait el kell különíteni, megfelelő juttatásokat biztosítva ezen időszakokra a foglalkoztatottak, az önálló vállalkozók és a munkaadók igényeinek megfelelően; |
37. |
kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát és a „Mentorhálózat a sikeres női vállalkozókért” programot, elősegítve, hogy szélesebb körben ismertté váljanak; |
38. |
megjegyzi, hogy a családi mezőgazdasági vállalkozások a saját földtulajdon miatt kötődnek egy bizonyos helyszínhez; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, biztosítsák, hogy a családi gazdaságok fennmaradását ne veszélyeztesse különösen a túlzott bürokrácia; felhívja a figyelmet a nők által a családi gazdaságok működtetésében betöltött fontos szerepre, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák a kifejezetten női gazdáknak szóló üzleti képzéseket, a nők családi gazdaságokban betöltött szerepének további erősítése érdekében; |
39. |
felhívja a Bizottságot, hogy EU-szerte mozdítsa elő a vállalkozói szellem erősítését, szem előtt tartva a családi vállalkozások fontosságát az EU gazdaságában, és teremtse meg a gazdaságban a csúcsteljesítmény eléréséhez szükséges környezetet; |
40. |
felhívja a Bizottságot, hogy az európai gazdaság növelésének és versenyképességének 2020-ig történő megerősítését szem előtt tartva sürgősen dolgozzon ki közleményt, amelyben a családi vállalkozások szerepét elemzi, valamint készítsen menetrendet, amely felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek erősíthetik az EU-ban a családi vállalkozások gazdasági környezetét és fejlődését, tudatosítják a családi vállalkozások sajátos, megoldandó kihívásait és javítják versenyképességüket, nemzetközi esélyeiket és munkahely-teremtési potenciáljukat; |
o
o o
41. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.
(3) http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/gender_pay_gap/140319_gpg_hu.pdf
(4) Az Európai Bizottság szakértői csoportjának végleges jelentése (2009. november): „OVERVIEW OF FAMILY–BUSINESS–RELEVANT ISSUES” (A családi vállalkozások szempontjából lényeges kérdések áttekintése).
(5) European Family Business Barometer, 2014. június.
(6) COM(2012)0795.