1.11.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 387/17

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 387/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„REBLOCHON”/„REBLOCHON DE SAVOIE”

EK-szám: FR-PDO-0217-01003-2012.6.11.

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—

    ☐ A termék elnevezése

—

    ☒ A termék leírása

—

    ☒ Földrajzi terület

—

    ☒ A származás igazolása

—

    ☒ Az előállítás módja

—

    ☒ Kapcsolat

—

    ☒ Címkézés

—

    ☒ Nemzeti előírások

—

    ☒ Egyéb: csomagolás, az ellenőrző szervekre vonatkozó adatok, a tagállam illetékes szerve, a csoportosulás kapcsolattartási adatai és összetétele

2.   A módosítás típusa

—

    ☐ Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

—

    ☒ Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

—

    ☐ A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés)

—

    ☐ A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

A termék leírása: a termékleírás 2. pontja

Pontosításokra került sor a kéreg és a sajttészta leírásában, kibővítve az eredeti termékleírásban szereplő adatokat.

A kisméretű „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt súlytartománya szélesebb lett (230–280 gramm a korábbi 240–280 gramm helyett).

Bevezetésre került a sajt kisebb adagokban történő kiszerelése. A csoportosulás célja ezzel az volt, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodhassanak a termékek egyéni fogyasztási módjának változásához.

A csomagolóanyagok minősége, valamint a darabolási eljárások biztosítják, hogy a termék minősége e műveletek során változatlan maradjon.

Az alátétkorong használatára való utalás átkerült a termékleírásnak a csomagolás szabályairól szóló 5.7. pontjába.

Földrajzi terület: a területen végzett műveletek: a termékleírás 3. pontja

A módosított termékleírás pontosítja a földrajzi területen végzett műveleteket.

A terület határán elhelyezkedő gazdaságok működésének egyértelműbb ismertetése érdekében bevezetésre került a területen belül végzett fejés fogalma. A módosított termékleírás ezenkívül pontosítja, hogy a már nyilvántartásba vett termékleírásban szereplő csomagolás első csomagolásnak számít, így figyelembe vehetők a terméket érintő esetleges későbbi csomagolási műveletek.

A földrajzi területtel határos két községben végzett érlelés lehetőségére vonatkozó átmeneti rendelkezés megszűnt, mivel az érintett vállalkozások csatlakoztak a földrajzi területhez.

A termékleírás új községgel egészült ki, amely két, korábban összeolvadt község szétválásából keletkezett (a földrajzi terület kiterjedése nem módosult).

A származás igazolása (nyomonkövethetőség): a termékleírás 4. pontja

A módosítások az eredetmegjelölések ellenőrzési rendszerének a nemzeti szabályozás változásából következő reformjával függnek össze. Ide tartozik többek között egy azonosítási nyilatkozat előírása, amely megelőzi a gazdasági szereplők arra való képességének elismerését, hogy megfeleljenek azon jelzés termékleírásában foglalt követelményeknek, amelyet a hozzá kapcsolódó előnyökkel együtt igénybe kívánnak venni.

A módosított termékleírás részletezi továbbá a termékek megismeréséhez és nyomon követéséhez szükséges nyilatkozatok tartalmát és az e nyilatkozatok továbbítására vonatkozó részletes szabályokat.

A módosított szöveg pontosan meghatározza az előállítási feltételek nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat és rögzítendő adatokat, valamint a termék jellemzőinek az ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat.

A sajtok jelölésének összetevőivel kapcsolatosan pontosításra kerültek az azonosító lapok kiadására és bevonásra vonatkozó részletes szabályok.

A tejelő tehenek fajtái: a termékleírás 5.1. pontja

A tejelő állomány meghatározása, mely szerint az állomány a fejés alatt álló összes tejelő tehenet, a szárazra állított teheneket és a hat hónaposnál idősebb üszőket egyaránt magában foglalja, lehetővé teszi azoknak az állatoknak a pontos megjelölését, amelyekre az ellenőrzések vonatkoznak.

Az ellenőrzés szigorítása érdekében a termékleírás pontosításokat vezet be az állatoknak az engedélyezett – 12., 46. és 31. kódszámú – fajtákhoz való tartozását illetően.

Bizonyos termelők előtt nyitva áll az a szabályozott lehetőség, hogy az állatokat a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállítását célzó tejtermeléstől eltérő célra hasznosítsák.

A tejelő tehenek takarmányozása: a termékleírás 5.2. pontja

a)   Alaptakarmány és kiegészítő takarmányok

Az új rendelkezések – az OEM területével meglévő kapcsolat erősítése és a nyers tejet felhasználó technológián alapuló sajtkészítés fenntartása érdekében – a takarmányon (füvön és szénán) alapuló takarmányozási rendszer megszilárdítására irányulnak (az erjesztett takarmány kizárásával).

E cél elérése érdekében bevezetésre került a hasznosított mezőgazdasági terület egy hektárjára eső terhelés fogalma, melynek értékét 1,5 számosállategységben állapították meg. A nyári időszakban a tejelő teheneknek legalább 150 napig kell legelniük.

A földrajzi területen belüli gazdaságok működésében tapasztalható különbségek figyelembevétele céljából a termékleírás szabályozza a fejés alatt álló tejelő tehénállomány földrajzi területen kívülről származó takarmánnyal való etetését. Így tehát kizárólag a legalább 600 m magasan fekvő gazdaságokban, illetve a hegyvidéki legeltetést folytató azon gazdaságokban, ahol a tejelő tehénállomány 600 m feletti területeken legel, megengedett a földrajzi területen kívülről származó takarmány felhasználása, amely szárazanyagban kifejezve az alaptakarmány legfeljebb 25 %-át teheti ki.

A földrajzi területen kívül vásárolt takarmány kizárólag széna lehet.

A zöldtakarmányozás engedélyezett, azonban a 150 napos legeltetési időszak alatt csak napi egy alkalommal. A legeltetési időszakon kívül napi két alkalommal adható zöldtakarmány, azonban a két etetéskor adott takarmánynak kötelezően két betakarításból kell származnia és két kötelező megosztásban kell az állatoknak adni. A nemkívánatos baktériumfertőzések elkerülése érdekében a zöldtakarmányt frissen kell az állatoknak adni, és az etetőrácsokat minden újabb etetés előtt meg kell tisztítani az összes megmaradt takarmánytól.

Ugyancsak a területtel való kapcsolat fenntartása érdekében, valamint azért, mert a rövid rostok más hatással vannak a kérődzésre, mint a fű- vagy lucernaszéna, szárított lucernapellet csak kiegészítő takarmányként adható.

Egy koncentrátumlista felállítása megkönnyíti az ellenőrzéseket, és segít megakadályozni az e téren felbukkanó ellenőrizetlen technológiai innovációkat. A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat megőrzése érdekében az alaptakarmányon belüli összes kiegészítő takarmány évi mennyisége tejelő tehenenként legfeljebb 1 800 kg, üszőnként pedig legfeljebb 500 kg lehet.

Végül a módosított termékleírás meghatározza, hogy a gazdaságban előállított tejsavót kizárólag az állatok itatására és legfeljebb 24 órán belül lehet felhasználni.

b)   A takarmánykiosztás módja

Az egészségügyi és technológiai problémák elkerülése érdekében száraztakarmányt elsősorban a téli időszakban kell kiosztani. Ugyancsak a kérődzés elősegítése érdekében a takarmányt úgy kell kiosztani, hogy az megőrizze épségét. Ebből kifolyólag az alaptakarmány kiosztásához tilos takarmánykiosztó kocsit használni.

c)   Erjesztett takarmány

A jelenlegi rendelkezések tiltják az erjesztett takarmányok felhasználását a tejelő tehenek takarmányozásában. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy valamely más, teljesen elkülönített állományt – különleges előállítási, tárolási és felhasználási feltételek teljesülése esetén – ilyen típusú takarmánnyal etessenek.

Gazdálkodási rendszer: a termékleírás 5.3. és 5.4. pontja

a)   Géntechnológiával módosított szervezetek (növények és takarmány) tilalma

A géntechnológiával módosított szervezetek jelenlétének a termékleírásban rögzített tilalma lehetővé teszi a takarmányozás hagyományos jellegének erősítését.

b)   Ásványi trágyázás engedélyezése

A legeltetés elősegítése, valamint a biológiai sokféleség, a természetes flóra és a környezet megóvása érdekében az ásványi trágyázás korlátozott. A termékleírás a községeket topográfiai jellemzőik alapján – a „kedvezőtlen helyzetű térség” közigazgatásban használt fogalmán alapuló felosztás szerint – különbözteti meg. A termékleírásban szereplő küszöbértékek az egyes gazdaságok területén érvényes átlagos mennyiségeket jelzik.

c)   Szerves trágyázás

A termékleírás meghatározza a szerves műtrágyák terítésének feltételeit, hogy a tehenek takarmányát megóvja a szennyező anyagok által jelentett fertőzésveszélytől.

A terítésre vonatkozó szabályzat általános bevezetése biztosítja a vonatkozó ellenőrzések méltányosságát és megkönnyíti azok végrehajtását.

A fejés feltételei: a termékleírás 5.5. pontja

A termékleírás pontosan meghatározza a fejés feltételeit, lehetővé téve, hogy a termelők – az állomány tartásával, valamint a feldolgozott tej tulajdonságainak megőrzésével kapcsolatos valamennyi feltétel teljesítése mellett – új fejési technikákat alkalmazzanak.

A feldolgozott tej minőségének megőrzése érdekében a termékleírás kötelezővé tette a fejőüzem ellenőrzését.

Hűtési hőmérséklet a sajtüzemekben:

A tejben lévő, technológiai szempontból hasznos baktériumflóra kialakulásának elősegítése érdekében a termékleírás 8 °C-ról 10 °C-ra emelte a gazdaságokban vagy sajtüzemekben alkalmazandó tárolási hőmérsékletet.

Előállítás: a termékleírás 5.6. pontja

5.6.1. pont. Általános rendelkezések

A feldolgozott tej, a gyártási segédanyagok és az adalékanyagok

A nyerstej-alapanyag tulajdonságainak megőrzése érdekében a termékleírás felsorolja a tiltott kezeléseket.

A gyártási segédanyagok és adalékanyagok használatára vonatkozó bekezdés kiegészült azzal a céllal, hogy megerősítse a sajtkészítés során alkalmazott kezelésekkel és az adalékok használatával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokat, és ezáltal megakadályozza, hogy bizonyos nem szabályozott gyakorlatok a jövőben hátrányosan befolyásolják a sajtok tulajdonságait.

Az előállítás szakaszai

A termékleírás kiegészült a sajtkádak jellemzőinek leírásával: a kádaknak nyitottaknak kell lenniük, és űrtartalmuk legfeljebb 6 000 liter lehet.

A naponta begyűjtött és a gyártás előtt semmilyen kezelés tárgyát nem képező nyers tejből készülő sajt előállításának fontos eleme a kádban lévő alvadék alakulásának szemrevételezés és tapintás útján történő figyelemmel kísérése.

Szintén javítja az előállítási folyamat ellenőrzését, ha akkora mennyiséget dolgoznak fel, amely a sajtformázási szakaszt nem hosszabbítja meg jelentősen. A túl hosszú formázás túlságosan változékonnyá tenné a sajtok tulajdonságait.

Figyelembe véve néhány módosítást – a sajtformák mérete, a kisméretű sajtok préseléséhez felhasznált súlyok tömege, a sófürdő sűrűségének csökkentése 1 140-ről 1 130-ra – pontosításra került a sajtkádban történő feldolgozástól a sajt sózásáig tartó szakaszok leírása.

A sózás műveletét nem lehet a sajtkádban elvégezni.

A termékleírás meghatározza, hogy az előállítás, az előérlelés és az érlelés teljes időtartama a beoltás napjától számítva legalább 15 nap. A sajt tehát a 16. nap előtt nem hagyhatja el a sajtkészítő vagy érlelőüzemet.

Az előérlelés és az érlelés

A sajtkészítő mesterek szaktudásának alaposabb figyelembevétele és a sajtok minőségének megőrzése érdekében az előérlelési szakasz leírása pontosabb megfogalmazást kapott.

Az érlelés módját leíró rész kiegészült azzal a lehetőséggel, hogy a sajtok az érlelés 12. napjától becsomagolhatók, és az érlelés alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb ideig folytatható.

Ezt az indokolja, hogy a sajtkéreg gyorsabban érik, és a külseje az érlelőpincében töltött 12. nap környékén az optimális, majd ezt követően kedvezőtlen átalakulásnak indul, és a felszínén a megjelenést rontó hibák jelenhetnek meg.

A szöveg a következő rendelkezésekkel egészült ki:

—	Egy kötelező, érlelőpincében végbemenő első érlelési szakasz, amely legalább a sajt előállításától számított 12. napig tart.

Az érlelőpince hőmérsékletének ekkor 10 és 15 °C között, páratartalmának pedig 90 % felett kell lennie.

—	A 12. naptól kezdve a sajtokat egyenként be lehet csomagolni, és érlelésük minimum 6 °C-on legalább a 18. napig folytatódik.

—	Amennyiben a sajtokat nem csomagolják be, az érlelés 10 és 15 °C közötti hőmérsékleten és 90 % feletti páratartalom mellett legalább a 16. napig folytatódik az érlelőpincében.

A termékleírás tartalmazza, hogy a sajtok az érlelés során gyalult vagy gyalulatlan deszkán tárolhatók. E pontosítás célja a deszkákon jelen lévő, úgynevezett jótékony biofilmnek köszönhetően kialakuló felületi baktériumflóra technológiai jelentőségének figyelembevétele.

5.6.2. pont: A tejüzemekben történő előállításra vonatkozó különleges rendelkezések

A termékelírás a beoltás idejének meghatározása érdekében pontosan megjelöli a beoltás legkésőbbi időpontját.

Pontosításra került a tejsavas erjesztőanyagok dózisa.

A termékleírás tartalmazza, hogy a savasításhoz megfelelő formák használhatók. Ezek a formák elősegítik a termék formázását és helyettesítik a vásznat anélkül, hogy módosítanák a termék lényegi tulajdonságait. Másfelől használatuk hosszabb ideig tartó „vásznas formázásnak” feleltethető meg, hatékonyabb lecsepegtetést biztosít, szabályosabb alakú sajtokat eredményez, és kedvezően befolyásolja a termékek kéregképződését.

A termékleírás lehetőséget biztosít az előállítás végén fennmaradó tej újrafelhasználására, hogy a sajtkészítők ne kényszerüljenek kisebb – egy sajtkád megtöltéséhez nem elegendő – mennyiségű tej feldolgozására; ennek célja a sajtkádban történő feldolgozás megkönnyítése és jobb kontrollálása.

5.6.3. pont: A gazdaságokban történő előállításra vonatkozó különleges rendelkezések

A gazdaságokban történő előállítás feltételei kiegészültek a következő rendelkezésekkel:

—	A műanyag bevonatú, mikroperforált, folyadékelvezető vászon bevezetésével fokozhatóak a gazdaságokra jellemző, a termék ízéhez kapcsolódó sajátosságok, mivel a vásznon technológiai szempontból fontos baktériumflóra tenyészik.

—

Annak érdekében, hogy a háztáji sajtok továbbra is lassabb előállítási technológiával készüljenek, és ebből adódóan ízviláguk jellegzetesebb legyen, a termékleírás a tejsavas erjesztőanyagok arányát a háztáji „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállításához felhasznált tej teljes mennyiségének 0,5 %-ára korlátozza (0,5 liter nagy erjesztőképességű sajtkultúra 100 liter tejhez).

—	A vászon háztáji gazdaságokban szokásos, hagyományos használatának megőrzése érdekében a szárítási szakasz alatt tilos savasító formát, valamint a sajtot körülvevő bármilyen más formát vagy keretet használni. A vásznas formázás időtartama a formázás kezdetétől számított hat óra.

A termékleírás pontosabban meghatározza a préselés, a megfordítás, az előérlelés, a mosás és az érlelőpincébe helyezés előtti nedves kezelés módját.

E rendelkezések biztosítják a gyakorlatok pontosabb rögzítését és a háztáji sajtok jellegzetességének hangsúlyozását.

Annak érdekében, hogy az érlelők, amennyiben úgy kívánják, a sajtot egy korábbi időpontban különleges kezelésnek vethessék alá, a sajt az eredetileg előírt tíz nap helyett hat napig marad a gazdaságban.

A kisméretű háztáji „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállítására, érlelésére és előérlelésére vonatkozó feltételek bekerültek a termékleírásba, és a gyakorlattal összhangban pontosítanak bizonyos rendelkezéseket.

A földrajzi területtel való kapcsolatot igazoló elemek: a termékleírás 6. pontja

E szakasz a következő szakaszok szövegét foglalja magában: „a földrajzi terület sajátosságai: természeti és emberi tényezők”, „a termék sajátosságai” és „ok-okozati kapcsolat”.

Az újraszerkesztést, ahol szükséges, fogalmazásbeli javítások és pontosítások kísérik.

A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok: a termékleírás 8. pontja

A sajtok jelölésével kapcsolatos részek átkerültek a 4. pontba (A származás igazolása).

Az „INAO” logó feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget felváltotta az Európai Unió „OEM” szimbólumának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség.

A termékleírás pontosítja, hogy a valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon és a „petit” kifejezésen túl az oltalom alatt álló eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon és a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

Nemzeti előírások: a termékleírás 9. pontja

A termékleírás kiegészült a főbb ellenőrizendő pontjait, azok célértékeit és értékelési módszereit bemutató táblázattal.

Egyéb módosítások

(1)   Csomagolás: a termékleírás 5.7. pontja

A sajtot egészben, félbevágva vagy kisebb adagokban csomagolják.

A sajtkéreg minőségének megőrzése, valamint kiszáradásának és a nemkívánatos penészgombák kialakulásának megelőzése érdekében a sajtnak megfelelően becsomagolva kell elhagynia a földrajzi területet. Ezt a csomagolást a termék végfelhasználók számára történő értékesítéséig meg kell őrizni, a sajt esetleges újracsomagolása azonban nem tilos.

A csomagolásnak magában kell foglalnia egy meghatározott átmérőjű fa alátétkorongot. A sajt darabolásakor a korongot meg kell őrizni.

Ezek a rendelkezések a sajtkéreg tulajdonságainak, a sajttészta állagának és a sajt intenzív illatának megőrzését szolgálják. Ezenkívül, tekintettel a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt kérgének sérülékenységére és a sajt könnyen kiszáradó jellegére, az alátétkorong és a csomagolás nedvességtartalom-szabályozó szerepet tölt be. A felhasznált csomagolóanyagok nem befolyásolják a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt kérgének egyedi gombaflóráját.

Az élelmiszer-ipari feldolgozó ágazatnak szánt sajtokat azonban nem kötelező egyenként becsomagolni. Ebben az esetben nem indokolt alátétkorong alkalmazása.

(2)   Tagállami illetékes hatóság: az Institut National de l’Origine et de la Qualité címének megváltozása.

(3)   A kérelmező csoportosulás összetétele: pontosításokra került sor e tekintetben.

Az ellenőrző szervek kapcsolattartási adatai: a termékleírásban frissítették ezen adatokat.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„REBLOCHON”/„REBLOCHON DE SAVOIE”

EK-szám: FR-PDO-0217-01003-2012.6.11.

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Reblochon”/„Reblochon de Savoie”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt az Abondance, a Montbéliarde és a Tarentaise fajtájú tehenek teljes, nyers tejéből készített, préselt, nem hevített tésztájú, lapos – körülbelül 14 centiméter átmérőjű és körülbelül 3,5 centiméter magas, kissé legömbölyített élű – henger alakú, 450–550 gramm tömegű sajt.

Teljes kiszárítást követően a sajt 100 grammja legalább 45 gramm zsírt tartalmaz, és 100 gramm sajt szárazanyag-tartalma nem lehet kevesebb 45 grammnál.

Kérge – amelyet az érlelés során megmosnak – vékony, szabályos és egyenletes. A kéreg színe a sárgától a narancssárgásig terjed, felszínének egészét vagy egy részét vékony, finom fehérpenészréteg borítja.

Alig szilárd állagú tésztája homogén, rugalmas és omlós. Színe a krémszíntől a sárgás elefántcsontszínig terjed, íze enyhén sós, belsejében kisebb lyukak lehetnek.

Az azonos érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező kisméretű – mintegy 9 centiméter átmérőjű, körülbelül 3 centiméter magas, 230–280 gramm tömegű – sajt szintén az OEM alá tartozik.

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” egészben vagy kisebb adagokban kerülhet forgalomba.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállításához felhasznált tej kizárólag az Abondance, a Montbéliarde és a Tarentaise (más néven Tarine) fajtákhoz tartozó tehenekből álló tejelő állományokból származhat.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A termelővidékkel való kapcsolat biztosítása érdekében az állományt elsősorban az eredetmegjelölés szerinti földrajzi területről származó takarmánnyal kell etetni. Az alaptakarmányt a következő összetevők alkotják:

—	legalább 50 %-ban: a nyári időszakban legelt fű, a téli időszakban pedig naponta adagolt széna,

—	zöldtakarmány: nyers kukorica, zölden az állatok elé adott fű, takarmányrépa. Szalmát csak az üszők alaptakarmánya tartalmazhat.

A nyári legeltetési időszak legalább 150 nap.

A tejelő tehénállomány alaptakarmányát – szárazanyagban kifejezve – 100 %-ban a földrajzi területről származó takarmánynak kell alkotnia. A 600 méternél magasabban fekvő gazdaságokban, illetve a hegyvidéki legeltetést folytató azon gazdaságokban, ahol a tejelő tehénállomány 600 méter feletti területeken legel, az állatok alaptakarmányát – szárazanyagban kifejezve – legalább 75 %-ban a földrajzi területről származó takarmánynak kell alkotnia. Az eredetmegjelölés szerinti területen kívül vásárolt takarmány csak széna lehet.

Az alaptakarmányon kívül kiegészítő takarmány adható az állatoknak. Ez utóbbi koncentrált és szárított táplálékokat tartalmaz. A kiegészítő takarmány mennyisége tejelő tehenenként és évente összesen legfeljebb 1 800 kg lehet.

A tejelő állomány takarmányozásához tilos silózott termékeket, erjesztett táplálékokat, bálázott takarmányt, valamint olyan táplálékokat felhasználni, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tej vagy a sajt illatát és ízét, vagy amelyek baktériumfertőzés kockázatát hordozzák.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelést, a fejést, a sajtkészítést és a sajtérlelést a földrajzi területen kell végezni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A sajt első csomagolására a földrajzi területen kerül sor, még mielőtt a termék elhagyná az érlelőüzemet, ahol a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállításának utolsó szakaszát végzik. Ez lehetővé teszi a sajtkéreg minőségének megőrzését és megakadályozza a sajtkéreg kiszáradását és nemkívánatos penészgombák kialakulását. A termék az első csomagolást követően más üzemben később újracsomagolható.

A sajtot megfelelő csomagolóanyagba csomagolják, ezenkívül a teljes vagy félbevágott sajt legalább egyik oldalára lucfenyőből készült vékony alátétkorongot helyeznek. A kisebb adagokra szeletelt sajt három oldalát kéregnek kell fednie.

Az élelmiszer-ipari célra szánt sajtokat nem kell egyenként becsomagolni, de a termékeknek megfelelő nagyobb kiszerelésben kell elhagyniuk a földrajzi területet.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A sajtok címkéin – a címkén szereplő legnagyobb karakter méretének legalább kétharmadával megegyező nagyságú karakterrel – fel kell tüntetni a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” oltalom alatt álló eredetmegjelölést. Ezenkívül a 3.2. pontban meghatározott kisméretű sajtok esetében a címkén az eredetmegjelölés mellett fel lehet tüntetni a „petit” szót.

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon és a fent említett kifejezésen túl az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon és a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

A címkén szerepelnie kell az európai uniós OEM-logónak. Emellett szerepelhet rajta az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) jelzés.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Haute-Savoie megye kétharmadát (az Annecytől keletre fekvő, 500 méter feletti területek egészét), valamint Savoie megye néhány községét és községrészét foglalja magában.

Haute-Savoie megye

Abondance, Alex, Allinges, Amancy, Andilly, Annecy-le-Vieux, Arâches-la-Frasse, Arbusigny, Arenthon, Armoy, Arthaz-Pont-Notre-Dame, Aviernoz, Ayse, Ballaison, Beaumont, Bellevaux, Bernex, Bluffy, Boëge, Bogève, Bonne, Bonnevaux, Bonneville, Bons-en-Chablais, Brenthonne, Brizon, Burdignin, Cervens, Chamonix-Mont-Blanc, Charvonnex, Châtel, Châtillon-sur-Cluses, Chevaline, Chevenoz, Cluses, Collonges-sous-Salève, Combloux, Cons-Sainte-Colombe, Contamine-sur-Arve, Copponex, Cordon, Cornier, Cranves-Sales, Cruseilles, Demi-Quartier, Dingy-Saint-Clair, Domancy, Doussard, Draillant, Duingt, Entremont, Entrevernes, Essert-Romand, Etaux, Évires, Faucigny, Faverges, Fessy, Féternes, Fillinges, Giez, Groisy, Habère-Lullin, Habère-Poche, Juvigny, La Balme-de-Thuy, La Baume, La Chapelle-d’Abondance, La Chapelle-Rambaud, La Chapelle-Saint-Maurice, La Clusaz, La Côte-d’Arbroz, La Forclaz, La Muraz, La Rivière-Enverse, La Roche-sur-Foron, Lathuile, La Tour, La Vernaz, Le Biot, Le Bouchet, Le Lyaud, Le Grand-Bornand, Le Petit-Bornand-les-Glières, Le Reposoir, Le Sappey, Leschaux, Les Clefs, Les Contamines-Montjoie, Les Gets, Les Houches, Les Ollières, Les Villards-sur-Thônes, Lucinges, Lullin, Lully, Manigod, Marcellaz-en-Faucigny, Marlens, Machilly, Magland, Margencel, Marignier, Marnaz, Megève, Mégevette, Menthonnex-en-Bornes, Menthon-Saint-Bernard, Mieussy, Monnetier-Mornex, Montmin, Montriond, Mont-Saxonnex, Morillon, Morzine, Nancy-sur-Cluses, Nangy, Nâves-Parmelan, Novel, Onnion, Orcier, Passy, Peillonnex, Perrignier, Pers-Jussy, Praz-sur-Arly, Présilly, Quintal, Reignier, Reyvroz, Saint-André-de-Boëge, Saint-Blaise, Saint-Cergues, Saint-Eustache, Saint-Férréol, Saint-Gervais-les-Bains, Saint-Jean-d’Aulps, Saint-Jean-de-Sixt, Saint-Jean-de-Tholome, Saint-Jeoire, Saint-Jorioz, Saint-Laurent, Saint-Martin-Bellevue, Saint-Pierre-en-Faucigny, Saint-Sigismond, Saint-Sixt, Sallanches, Samoëns, Saxel, Scientrier, Scionzier, Serraval, Servoz, Sevrier, Seythenex, Seytroux, Sixt-Fer-à-Cheval, Talloires, Taninges, Thônes, Thorens-Glières, Thyez, Vailly, Vacheresse, Vallorcine, Verchaix, Vétraz-Monthoux, Veyrier-du-Lac, Villard, Villaz, Ville-en-Sallaz, Villy-le-Bouveret, Villy-le-Pelloux, Vinzier, Viuz-en-Sallaz, Vougy, Vovray-en-Bornes.

Savoie megye

Cohennoz, Crest-Voland, Flumet, La Giettaz, Mercury (G1 és G2 községrész), Notre-Dame-de-Bellecombe, Plancherine (A1, A2 és A3 községrész), Saint-Nicolas-la-Chapelle, Ugine.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A földrajzi terület az Északi-Alpokban található, és a Genfi-tó és a Mont Blanc-hegység közötti hegyvidéki térséget foglalja magában. Keleten a svájci határ szegélyezi, nyugat felé pedig egészen az Alpok legszélső hegyeiig húzódik. Délen a Beaufortain-hegység tömbje már a földrajzi területen kívül, a Bauges-hegység északi része azon belül helyezkedik el.

A rendkívül határozott domborzatot nyugatról kelet felé haladva egyre magasabb hegyek tagolják (az 1 000 méteres nyugati előhegységet a mészkőhegység 2 000 méter feletti csúcsai, majd a Mont Blanc-hegység 4 000 méternél magasabb hegyei követik), amelyek között 500 méter felett fekvő, nagy völgyek húzódnak (Dranse, Giffre, Arve, Arly).

A földrajzi terület a geológiai szubsztrátum szempontjából igen különböző régiókat foglal magában. Északkeletről délnyugat felé túlnyomórészt meszes kőzetekből álló hegyek húzódnak. A különösen ellenálló kőzetrétegek éles gerinceket alkotnak – ilyen például az Aravis-hegylánc. A nyugati elővidék agyagos-meszes molassz alkotta alapkőzetéből erőteljes mészkőhegyek emelkednek ki (Salève). Kelet felé a Mont Blanc és az Aiguilles Rouges kristályszerű csúcsai képezik a régió legmagasabb pontjait. A hegyek anyagát itt savas kőzetek alkotják (mészkő, gneisz, csillámpala). A terület északi részén fekvő Chablais-hegységet savas vagy meszes vegyes kőzetek képezik.

Az éghajlat hegyi jellegű, amit tovább erősít a nyugat felől fújó szelek közvetlen hatása. A területen bőséges csapadék hullik (évente több mint 900 milliméter), és a nyári szárazság nem jellemző. A hegyvidék középső területein a csapadékmennyiség rendre meghaladja az évi 1 500–2 000 millimétert. A környezet hegyi jellegéből adódóan a telek hidegek, és a bőséges téli csapadék hó formájában hullik le. A domborzat és a magasság erőteljesen befolyásolja a helyi éghajlati viszonyokat.

A mezőgazdasági terület legnagyobb részét legelőként hasznosítják. A régiót a magasan fekvő, állandó alpesi legelők rendkívül nagy kiterjedése jellemzi. A legelők növényzete a környezeti feltételek (talaj, vízrajz, fekvés, magasság stb.) és a felhasználás (legeltetési gyakorlatok) változatossága folytán nagy sokszínűséget mutat. A fűvel borított terület 90 %-a állandó legelő, amelyeken túlnyomórészt a nagyon jó takarmányfűnek tartott csomós ebír, valamint fehér here és réti here nő. Ezenkívül találhatók itt kövér kaszálók, ahol a sóskalórom nő, közepesen kövér legelők és kaszálók, ahol a nagy földitömjén a jellemző, illetve sovány vagy száraz legelők és kaszálók, ahol a mezei zsálya és a szurokfű nő. A hasznosított növényzet a völgyek mélyétől az akár 2 500 méter felett fekvő területekig lépcsőzetesen oszlik el.

Emberi tényezők

A földrajzi terület tejtermelő gazdaságainak egyik jellemzője az alpesi legelők nyári használata. Az állomány életét nagyban befolyásolja az évszakok váltakozása: május elején elhagyják az istállót és a lejjebb fekvő réteken legelnek, majd június elején magasabbra vándorolnak és egészen október elejéig ott maradnak. Ezt követi a leghosszabb, több hónapon át tartó havas és zord téli időszak. Az állattartóknak ezért nyáron el kell raktározniuk annyi takarmányt, amennyire az állomány etetéséhez novembertől áprilisig szükség lesz (egy-egy téli időszakban tehenenként körülbelül 2 000 kg szénával kell számolni).

A nehéz körülményekre való tekintettel a tejtermelők hegyvidékről származó, a környezet fizikai és éghajlati viszonyaihoz alkalmazkodott tehénfajtákat tartanak (a meredek lejtőkön való legelésre alkalmas testalkat, hidegtűrés, a nyári időszakban a legelt takarmány, télen pedig a száraztakarmány hasznosításának képessége), amelyek képesek rendszeresen jó minőségű tejet adni.

A tejelő tehenek takarmányát nyáron elsősorban a legelt fűfélék, télen pedig a száraztakarmány alkotja. A kevéssé intenzív állattartási mód megőrzése érdekében a kiegészítő takarmány mennyiségét korlátozzák. A kiegészítő takarmány nem tartalmaz erjesztett táplálékokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tej és ebből következően a sajt illatát és ízét.

A „Reblochon de Savoie” név a „reblâche” szóból ered, amelynek jelentése „második fejés”. Ez a gyakorlat a XIII. század óta elterjedt volt: az alpesi legelőt bérlő gazda köteles volt jutalékot adni a tulajdonosnak. A kiméréskor nem teljesen lefejt állat a második fejés alkalmával kevesebb, de igen krémes tejet adott, mivel a fejés végén zsírban gazdag tej távozik. A kis mennyiségű, ám zsírban gazdag tejjel rendelkező sajtkészítők ily módon krémes, kisméretű sajtokat állítottak elő. A titkos eredetű Reblochon sajt a pénz kereskedelemben való bevezetésének köszönhetően a XVIII. században vált ismertté, és ekkor került főleg a polgárok, a papság és a nemesek asztalára.

A sajtkészítők ősi szaktudáson alapuló munkája fontos szerepet játszik abban, hogy a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt gazdag aromái megmutatkozhassanak. Ezt a legjobban a nyers tej előzetes kezelés nélküli, mérsékelt hőmérsékleten való feldolgozása segíti elő. A napi kétszeri fejés megköveteli a tej gyors és pontos felhasználását. A nyers tej feldolgozása azzal jár, hogy a sajt nyitott kádakban készül, így a sajtkészítő figyelemmel tudja kísérni a tej esetleges változását és be tud avatkozni.

Az érlelést kezdetben az alpesi legelőkön lévő tanyákon végezték. Később ez a tevékenység a könnyen megközelíthető völgyekbe helyeződött át, ami elősegítette a sajtérlelő mesterség kialakulását. Az érlelő több feladatot végez, többek között ügyel az érlelési hőmérsékletre, mivel az jelentős hatással van a kéreg jellegzetes külsejéért felelős gombaflórára. A sajt felszínén többfajta mikrobacsoport tenyészik egyszerre, illetve egymást követően. A különböző mikrobák váltakozása mindenekelőtt a kéreg pH-jának és sótartalmának a változásával magyarázható. Ez a mikroflóra, pontosabban a Geotrichum candidum biztosítja a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajtra jellemző, finom fehér penészréteg kialakulását, ugyanakkor a sajttészta textúrájának és ízének kialakulásában is fontos szerepet játszik.

A „Reblochon” sajt kereskedelme a XIX. században jelentősen bővül és különleges kereskedési tevékenységgé válik, amit a közlekedési útvonalak fejlődése is elősegít. A XX. század első felében a „Reblochon” sajt bölcsőjének számító területen kívül is gyártani kezdik a sajtot, ezért a sajtkészítők 1953-ban védetté nyilváníttatják terméküket és meghatározzák az előállítás különleges feltételeit.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” teljes, nyers, előzetesen nem kezelt tehéntejből készített, préselt, nem hevített tésztájú sajt.

A „Reblochon” kisméretű és kis tömegű sajt, amely a szokásosnál kisebb méretben is előállítható. Alakja lapos, kissé legömbölyített élű hengert formáz.

A sajt krémes állagú, tésztája omlós és rugalmas, elefántcsont színű, íze enyhén sós, a tejre és a pörkölésre emlékeztető aromajegyekkel. Vékony, mosott, sáfrányszínű kérgét vékony, fehér penészréteg borítja (gombaflóra).

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi terület egészét kitevő, csapadékban gazdag hegyvidék tavasszal és nyáron bőséges fűterméssel szolgál. A környezeti feltételek sokszínűségének – így az alpesi legelők különböző tengerszint feletti magasságának és fekvésének, a kőzetek eltérő jellegének – köszönhetően a legelők bővelkednek a különféle növényekben, és az egyes területeket sajátos növénytakaró borítja.

Az e flórák részét képező számos növényfajta erőteljes aromajegyekkel rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt jellegzetességéhez. Az érzékszervi tulajdonságok eltérései a földrajzi területen található széna és legelők különböző jellegének tulajdoníthatók.

E zord környezet szigorú korlátok közé szorítja az állomány életét, és csupán a hegyi fajták alkalmasak arra, hogy elviseljék azt az életmódot, amelyben a völgyekben lévő istállókban tétlenül töltött téli időszakok és az alpesi legelőkön naponta megtett – összesen akár több száz méter szintkülönbséget magukban foglaló – hosszú nyári vándorlások váltakoznak.

Ezek a fajták ilyen körülmények mellett is fehérjében gazdag és sajtkészítéshez kiválóan alkalmas tejet adnak: a tejoltó hozzáadása után szilárd sajtmassza keletkezik, ami magas sajthozamot biztosít.

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt, amelyet eredetileg kis mennyiségű, zsírban gazdag tejből állítottak elő, egy egyszerű, rövid érlelési idővel járó technológia bevezetésének eredménye (mérsékelt hevítés, gyors beoltás, a kádban történő kiszárítás nélkül).

Így tehát a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt érzékszervi tulajdonságai a tejelő teheneknek a fent leírt éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott flórán alapuló takarmányozásával (legeltetés, téli takarmányok), valamint a sajtkészítők és -érlelők szaktudásának megőrzésével függnek össze.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCReblochon.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4)  Lásd a 3. lábjegyzetet.

---