14.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/4

1.

Különösen a Charta 7. és 24. cikkének, valamint az EJEE 8. cikkének fényében a 2004/38/EK irányelv 2. cikke 2. pontja d) alpontjának kiterjesztő értelmezése mellett „családtagnak” tekintendő-e a szabad mozgás jogával rendelkező, uniós polgár gyermeknek a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, őt nem eltartó, felügyeleti jogot gyakorló szülője is?

2.

Ha igen: különösen a Charta 7. és 24. cikkének, valamint az EJEE 8. cikkének fényében a 2004/38/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének kiterjesztő értelmezése mellett „kísérés” vagy „csatlakozás” hiányában is alkalmazandó-e ezen irányelv e szülőre a távozott uniós polgár gyermek származási tagállamával szemben?

3.

Ha igen: különösen a Charta 7. és 24. cikkének, valamint az EJEE 8. cikkének fényében jogosulttá válik-e e szülő ennek folytán a három hónapot meghaladó tartózkodásra az uniós polgár gyermek származási tagállamában a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének kiterjesztő értelmezése mellett, legalábbis addig, amíg a szülői felügyeleti jog fennáll, és azt ténylegesen gyakorolják?

1.a)

Már akkor is alkalmazandó-e a Charta, annak 51. cikke (1) bekezdése első mondatának második fordulata alapján, ha a jogvita tárgya valamely irányelvek átültetését is — de nem csak ezt — szolgáló nemzeti törvénytől (vagy annak valamely részétől) függ?

1.b)

Ha nem: már arra tekintettel is alkalmazandó-e a Charta, annak 51. cikke (1) bekezdése első mondatának második fordulata alapján, hogy a felperest alkalmasint uniós jogi tartózkodási jog illeti meg, és ennek folytán a FreizügG/EU (az uniós polgárok szabad mozgásáról szóló német törvény) 5. §-a (2) bekezdésének első mondata alapján „Tartózkodási kártya uniós polgár családtagjai számára” elnevezésű dokumentumot igényelhetne, amelynek jogalapja az uniós polgárokról szóló 2004/38/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének első mondata?

1.c)

Ha nem: alkalmazandó-e a Charta, annak 51. cikke (1) bekezdése első mondatának második fordulata alapján az ERT-ügyben kialakított ítélkezési gyakorlathoz (a Bíróság C-260/89. sz. ügyben 1991. június 18-án hozott ítéletének 41–45. pontja) hűen, ha a tagállam korlátozza egy olyan kiskorú uniós polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező, szülői felügyeleti jogot gyakorló apjának tartózkodási jogát, aki az anyjával annak foglalkozása miatt túlnyomórészt valamely másik uniós tagállamban tartózkodik?

2.a)

Ha a Charta alkalmazandó: levezethető-e közvetlenül a Charta 24. cikkének (3) bekezdéséből a harmadik ország állampolgárságával rendelkező apa európai jogi tartózkodási joga, legalábbis addig, amíg az uniós polgárnak minősülő gyermeke feletti szülői felügyeleti joga fennáll, és azt ténylegesen gyakorolja, még ha a gyermek túlnyomórészt valamely másik uniós tagállamban tartózkodik is?

2.b)

Ha nem: levezethető-e az uniós polgár gyermeknek a Charta — adott esetben 24. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett — 45. cikkének (1) bekezdése szerinti szabad mozgáshoz való jogából a harmadik ország állampolgárságával rendelkező apa európai jogi tartózkodási joga, legalábbis addig, amíg az uniós polgárnak minősülő gyermeke feletti szülői felügyeleti joga fennáll, és azt ténylegesen gyakorolja, hogy ezáltal ne kerüljön sor különösen az uniós polgár gyermek szabad mozgáshoz való jogának mindenfajta hatékony érvényesüléstől történő megfosztására?

1.

Teljes körűen alkalmazhatók-e a Bíróság ítélkezési gyakorlatában a stuttgarti Stauder-ügyben történt döntéshozatal (a 29/69. sz. ügyben hozott ítélet 7. pontja) óta a például a Mangold-ügyben történt döntéshozatalig (a C-144/04. sz. ügyben hozott ítélet 75. pontja) kimunkált „íratlan” uniós alapvető jogok akkor is, ha az Alapjogi Charta a konkrét ügyben nem alkalmazható, más szóval, az EUSZ 6. cikk (3) bekezdése értelmében az uniós jogrend általános elveiként továbbélő (eredeti 4. o.) alapvető jogok önállóan és függetlenül léteznek-e az EUSZ 6. cikk (1) bekezdése szerinti Alapjogi Chartában rögzített új alapvető jogok mellett?

2.

Ha igen: a szülői felügyeleti jog hatékony gyakorlását lehetővé teendő levezethető-e az uniós jogrend általános elveiből különösen az EJEE 8. cikke szerinti családi élet tiszteletben tartásához való jog fényében egy olyan kiskorú uniós polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező apjának európai jogi tartózkodási joga, aki az anyjával annak foglalkozása miatt túlnyomórészt valamely másik uniós tagállamban tartózkodik?