Szomszédság: stratégiai iránymutatás

E dokumentum célja, hogy felvázolja az európai szomszédságpolitika következő szakaszait. Javaslatot tesz azokra a prioritásokra, amelyeknek szerepelniük kell a kétoldalú cselekvési tervekben: politikai párbeszéd és reform, kereskedelem és a belső piacra való fokozatos belépést segítő intézkedések, bel- és igazságügyek, energia, közlekedés, információs társadalom, környezet, kutatás és innováció, szociális politika és a közösségek közötti kapcsolat.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2004. május 12.) – Európai szomszédságpolitika. Stratégiai iránymutatás [COM(2004) 373 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

E közlemény a „Szomszédság: új keretek keleti és déli szomszédainkkal fenntartott kapcsolataink számára” című, illetve a szomszédsági politika eszközéről szóló 2003. évi közlemények folytatásaként jött létre. Célja, hogy kijelölje az új európai szomszédságpolitika következő szakaszait.

Elvek és hatály

A Bizottság szerint az európai szomszédságpolitika területén átfogó, egységes és hatékony megközelítést kell alkalmazni. Az új szomszédos országokkal folytatott együttműködés újjáélesztése révén ennek meg kell erősítenie a térségben a biztonságot, a jólétet és a stabilitást.

Ami a földrajzi lefedettséget illeti, a Bizottság azt javasolja, hogy Örményországot, Azerbajdzsánt és Grúziát is vonják be az európai szomszédságpolitika körébe. Ezenfelül a kibővült Európáról szóló 2003. márciusi közleménnyel összhangban javaslatot tesz arra, hogy Fehéroroszországnak milyen feltételeket kellene teljesítenie az európai szomszédságpolitikába való fokozottabb integrációja érdekében. A jelenlegi körülmények között az országgal szembeni uniós kötelezettségvállalások elsősorban a demokratikus fejlődésre és a civil társadalom támogatására összpontosítanak. Líbia esetében a Bizottság javasolja, hogy vizsgálják meg az európai szomszédságpolitikához történő csatlakozás lehetőségeit, de megerősíti, hogy mindenekelőtt az ország barcelonai folyamatban történő részvételét kell megvalósítani.

A Bizottság által említett további lényeges szempontok a folyamatban való közös szerepvállalás, a partnerekkel szembeni differenciált bánásmód és a meglévő eszközök hatékonyabb kihasználása. A Bizottság véleménye szerint az európai szomszédságpolitika a célzottabb és jobban strukturált megközelítés, a fokozott integráció eléréséhez kínált lehetőségek, a reform megkezdéséhez nyújtott ösztönzés, a kétoldalú problémák megoldására való hajlandóság, az egyértelmű prioritások, a támogatások növelése és a partnereknek nyújtott segítség révén hozzáadott értéket képvisel.

Cselekvési tervek

Az egyes partnerekkel megkötendő kétoldalú cselekvési tervekben a prioritások két nagy terület köré csoportosíthatók: az egyik a közös értékek és a kül- és biztonságpolitika, a másik a partnereket olyan kiemelt területeken az Unióhoz közelítő intézkedések, mint a gazdasági és társadalmi fejlődés, a kereskedelem és a belső piac, a bel- és igazságügyek, valamint a hálózatok és kapcsolatok kialakítása. A nyomon követést a különböző hatályos megállapodások keretében felállított szervezetek végzik majd, és a Bizottság rendszeresen jelentést készít a cselekvési tervek felülvizsgálata és módosítása céljából.

E politika alapját az alapvető szabadságok és jogok képezik, és az a közös értékek iránti elkötelezettség előmozdítását hivatott szolgálni. Az európai szomszédságpolitika keretében megerősödik a cselekvési tervekben meghatározott területeken folyó politikai párbeszéd, aminek végső célja az eredményes többoldalú kapcsolatok kialakítása.

A politika ezenkívül a kedvezményes kereskedelmi kapcsolatok megerősítésére és a pénzügyi és gazdasági támogatás növelésére is törekszik, ami kilátásokat teremt az Unió belső piacán való későbbi közreműködésre. Ami a szociális dimenziót illeti, fokozott párbeszédre és együttműködésre van szükség. A munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos kérdéseket továbbra is különböző megállapodások keretében szabályozzák.

A kereskedelem és a belső piac további jelentős fejezetet képvisel. Fontos a jogi és szabályozási rendelkezések közelítése, és az európai szomszédságpolitika a kereskedelem liberalizációja és a regionális integráció elmélyítését célzó eszközöket fog létrehozni. A kereskedelmi áruk tekintetében a nem vámjellegű akadályok fokozatos leküzdése érdekében szükség van a közigazgatási együttműködés javítására. A mezőgazdasági termékek esetében létfontosságú az egészségügyi és a növény-egészségügyi ellenőrzések uniós normákkal való összehangolása. Végül, a szolgáltatások szabad mozgása terén közelíteni kell a jogszabályokat. Ezzel egyidejűleg javítani kell a beruházási környezetet, független versenyjogi ellenőrző hatóságokat kell létrehozni, az adózási rendszert pedig korszerűsíteni kell, és átláthatóbbá kell tenni.

A bel- és igazságügyek területén javítani kell a közintézmények működését annak érdekében, hogy kezelni tudják a migrációs nyomás, az emberkereskedelem és a terrorizmus jelentette kihívásokat.

Az európai szomszédságpolitika egyik kulcseleme a szomszédos területek összekapcsolása. A Bizottság szorgalmazza az energetikai és közlekedési hálózatok javítását és megerősítését. A környezet, az információs társadalom és a kutatás-fejlesztés szintén olyan területek, ahol a fejlődés érdekében intézkedéseket kell hozni. A fizikai kapcsolatokon túl ugyanakkor személyes kapcsolatépítésre is szükség van. Ennek megfelelően ösztönözni kell a kulturális, oktatási és társadalmi kapcsolatok kiépítését.

Regionális együttműködés

Az európai szomszédságpolitika differenciált alkalmazás keretében valósul meg. A keleti térségre vonatkozó prioritások a következők:

• szorosabb együttműködés a gazdaság, az üzleti élet, a foglalkoztatás és a szociálpolitika, a kereskedelem és az infrastruktúrák területén;
• környezetvédelem, nukleáris biztonság és természeti erőforrások;
• bel- és igazságügyek;
• a közösségek közötti kapcsolatokat érintő kérdések.

A mediterrán térségben a regionális és az alrégiók közötti együttműködés során fel kell használni az euromediterrán partnerség vívmányait. A regionális szintű stratégiai prioritások a következők:

• dél–dél közötti integráció;
• alrégiók közötti együttműködés;
• a szabályozási és jogi környezet harmonizációja.

Az e régióban zajló együttműködés prioritásai a következők:

• az infrastruktúrák összekapcsolása;
• környezetvédelem;
• bel- és igazságügyek;
• a kereskedelem, a jogszabályok közelítése és a társadalmi-gazdasági fejlődés.

Az európai szomszédságpolitika támogatása

Az európai szomszédságpolitika jelenlegi eszközei 2000 és 2003 között jelentős, összesen 3,7 milliárd euró összegű pénzügyi támogatásban részesültek. Ebben az időszakban az európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért elnevezésű eszköz körülbelül 60 millió eurót biztosított, míg az Európai Beruházási Bank (EBB) hozzávetőleg 3,4 milliárd euró értékben nyújtott hitelt a mediterrán országoknak. Végül a rendkívüli szükséghelyzetben lévő harmadik országok makrofinanszírozási támogatást és humanitárius segítséget kaptak.

Az eszközök tekintetében a Bizottság egy sor új, harmonizált eszköz létrehozását javasolta, többek között a jelenleg a TACIS és a MEDA programok keretébe tartozókat. Ezenfelül egy közelmúltbeli közlemény előirányozza egy új szomszédsági támogatási eszköz létrehozását. Tekintettel a megoldandó jogi és költségvetési problémákra, kétszakaszos megközelítést alkalmaznának, és az új eszköz csak 2006-ban kezdené meg a működését. 2007-től a valamennyi résztvevő közreműködésével megvalósuló határokon átnyúló és regionális együttműködési projekteket támogatná. Az EBB hitelnyújtási képességét is meg fogják erősíteni.

A stratégiai iránymutatás megállapítja, hogy a 2003. júliusi közleményben bemutatott három lehetőség közül a leginkább egy olyan új, egységes rendelet létrehozása felel meg a szükségleteknek, amely az Unión belüli és kívüli tevékenységeket finanszírozni hivatott szomszédsági támogatási eszközt szabályozza. A Bizottság mindemellett azt tanácsolja, hogy az eszköz teljes összegének csak egyetlen költségvetési fejezetet szenteljenek, amely a kohéziós és külpolitika költségvetési tételeire épül.

A Bizottság véleménye szerint az EUSZ 181a. cikke lenne a megfelelő jogalap. Mivel ez a cikk a harmadik országokkal folytatott együttműködést érinti, lehetővé tenné a közös fellépések finanszírozását. Az eszköz a meglévő határokon átnyúló programok, például a partnerségek, a többéves programozás és a társfinanszírozás elveit alkalmazná. Minden határszakaszt magában foglal majd, támogatni fogja a legalább egy tagállam és egy partnerország közötti transznacionális együttműködést, és a jelenlegi belső és külső határokon átnyúló programok helyébe lép.

Az új eszköz két különálló pénzügyi rendszer formájában fog működni. Az első a határokon átnyúló együttműködést támogatja elsősorban kétoldalú programok révén. A második rugalmasabb támogatást kínál az átfogóbb transznacionális együttműködéshez, amely általában konkrét témakörök szerint valósul meg. Néhány példa a környezetvédelem, az energetikai, távközlési és közlekedési hálózatok integrációja, a közegészségügy, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem és annak megelőzése.

A költségvetés jelentősen megnő majd, és további rendelkezések bevezetésére kerül sor, amelyek lehetővé teszik a források egyes programok és projektek javára történő átcsoportosítását. Ezáltal kiküszöbölik a források igénybevételét akadályozó tényezőket, és elismerik a jó teljesítményt.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2003. március 11.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A kibővített Európa – Szomszédság: új keretek keleti és déli szomszédainkkal fenntartott kapcsolataink számára [COM(2003) 104 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2003. július 1.) – A szomszédsági politika új eszközének alapjai [COM(2003) 393 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

See also

• Ha többet szeretne megtudni az európai szomszédságpolitikáról (DE) (EN) (FR), keresse fel a témakört bemutató internetes oldalt.

Utolsó frissítés: 10.04.2006