A pénzügyi ágazatbeli válságkezelés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A pénzügyi ágazatbeli válságkezelés európai uniós keretéről szóló közlemény (COM(2010) 579 végleges)

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

A közlemény meghatározza az Európai Unió (EU) pénzügyi ágazatában alkalmazandó válságkezelési intézkedések szabályrendszerét.

FŐBB PONTOK

Hatály

A pénzügyi ágazatbeli válságkezelés szabályrendszere alá a következők tartoznak:

• minden hitelintézet;
• bizonyos befektetési vállalkozások, különösen azok, amelyek csődje veszélyeztetné a pénzügyi rendszert.

Célkitűzések

A szabályrendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása akár csőd esetén is, valamint:

• a megelőzés és a felkészülés ösztönzése a pénzügyi rendszer kockázatainak csökkentése érdekében;
• hiteles szanálási eszközök biztosítása;
• gyors és határozott intézkedések végrehajtásának lehetővé tétele;
• az erkölcsi kockázat csökkentése annak biztosításával, hogy a részvényesek hozzájárulnak a költségekhez;
• hozzájárulás a határokon átnyúló tevékenységű csoportok zökkenőmentes szanálásához a belső piac védelme érdekében;
• a jogbiztonság biztosítása;
• a versenytorzulás korlátozása.

Intézkedési területek

A közlemény a következő területeken végrehajtandó intézkedéseket határozta meg:

• válságkezelésért felelős hatóságok – minden uniós országnak ki kell jelölnie egy, a felügyeleti hatóságtól független szanálási hatóságot;
• felkészítő és megelőző intézkedések – ideértve minden egyes felügyelt intézmény vonatkozásában egy felügyeleti program végrehajtását, valamint a helyszíni felügyeleti vizsgálatokat;
• kiváltó tényezők – korai beavatkozásra van szükség olyan esetekben, amikor egy bank vagy egy befektetési vállalkozás nem felel meg a tőkekövetelményekről szóló irányelv előírásainak;
• korai beavatkozás – a felügyeleti jogkörök kiszélesítését és pontosítását teszi lehetővé. A bankoknak és a vállalkozásoknak előírás lenne olyan helyreállítási terv elkészítése, amely lehetővé tenné az intézmény számára a pénzügyi nehézségekből történő kilábalást;
• adósságleírás – lehetővé tenné a nehézségekkel küzdő intézmény számára tevékenységei folytatását vagy bizonyos tevékenységek korlátozását a többi intézményre történő átterjedés kockázatának korlátozása érdekében;
• szanálás – a bankok fizetésképtelenségével kapcsolatos jogszabályok reformja annak érdekében, hogy a csődbe jutott bankok felszámolási eljárás alá kerülhessenek.

Meghozott intézkedések

• 1.

  Felügyeleti hatóságok

2011-ben három európai felügyeleti hatóságot hoztak létre:

• az Európai Bankhatóság (EBA) a bankfelügyelettel foglalkozik, ideértve a bankok feltőkésítését;
• az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a tőkepiacok felügyeletével foglalkozik, illetve közvetlen felügyeletet gyakorol a hitelminősítő intézetek, illetve a kereskedési adattárak fölött, valamint
• az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), amely a biztosítási felügyeletért felelős.

A 28 nemzeti felügyelet mindhárom felügyelő hatóságban képviselteti magát.

Létrehozták az Európai Rendszerkockázati Testületet, amelynek célja a pénzügyi stabilitást érintő, a makrogazdasági folyamatokból és a pénzügyi rendszer egészének keretén belül végrehajtott fejlesztésekből eredő lehetséges veszélyek nyomon követése és értékelése.

• 2.

  A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv

Ez az irányelv (2014/59/EU irányelv) minden uniós országban 2014 júliusában lépett hatályba. Számos szabályt állapít meg az uniós banki válságok kezelését elősegítő eszközök összehangolása és javítása tekintetében, többek között:

• a bankok kötelesek helyreállítási terveket készíteni a pénzügyi nehézségek áthidalása érdekében;
• a hatóságokat egy sor hatáskörrel ruházza fel, amelyek lehetővé teszik a bankok műveleteibe történő beavatkozásokat a csőd elkerülése érdekében;
• a hatóságok jogkörébe tartozik azon tervek végrehajtása is, amelyek lehetővé teszik, hogy a csődbe jutott bankok szanálása során a bankok megőrizzék a legkritikusabb funkcióikat, elkerülve, hogy az adófizetőknek kelljen megmenteniük őket;
• az Egységes Bankszanálási Alapot 2016-ban hozták létre az euróövezet országai számára; a különálló nemzeti alapok az övezeten kívüli uniós országok számára pedig továbbra is elérhetőek.
• a nemzeti hatóságok közötti együttműködés javítását célzó eljárások;

• 3.

  A betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv

Ez az irányelv (2014/49/EU irányelv) 2014-ben lépett hatályba. Megerősíti a meglévő nemzeti betétbiztosítási rendszerek reagálási képességeit a pénzügyi válság által feltárt hiányosságokra. Az irányelv kulcsfontosságú elemei közé tartoznak a következők:

• a betétek egyetemes biztosítása 100 000 euró értékig;
• könnyebb és gyorsabb hozzáférés a kártalanításhoz – a fizetési határidők 20 munkanapról 7 munkanapra történő fokozatos csökkentése;
• szilárdabb finanszírozási rendszer;
• jobb tájékoztatás a betétesek számára.

HÁTTÉR

• Válságkezelés az Európai Bizottság weboldalán
• Az Európai Bizottság sajtóközleménye: Átfogó uniós válasz a pénzügyi válságra: jelentős előrehaladás az erős európai pénzügyi keret és az euróövezet bankuniója felé

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Központi Banknak – A pénzügyi ágazatbeli válságkezelés európai uniós keretéről (COM(2010) 579 végleges, 2010.10.20.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149–178. o.)

A 2014/49/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190–348. o.)

utolsó frissítés 07.12.2016