Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A mészhéjú állatok vizeinek minősége

Legal status of the document This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.

A mészhéjú állatok vizeinek minősége

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2006/113/EK irányelv a mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • Az Európai Unió (EU) kötelező minőségi követelményeket ír elő az uniós országok mészhéjú állatok halászatára használt vizei tekintetében.
  • Célja bizonyos mészhéjú állatoknak a tengerekbe bocsátott szennyezőanyagok káros hatásaival szembeni védelme.

FŐBB PONTOK

Vizek

Az irányelv a mészhéjú állatok vizeinek – azaz a mészhéjú állatok (egy- és kéthéjú héjasok) növekedéséhez alkalmas vizeknek – a minőségével foglalkozik.

Azon part menti vagy édesvízzel keveredett vizekre alkalmazandó, amelyek védelmet igényelnek, illetve, amelyek minőségét javítani kell a mészhéjú állatok fejlődése, valamint annak érdekében, hogy hozzájáruljanak ezzel az emberi fogyasztásra szánt, mészhéjú állatokból készült termékek jó minőségéhez.

Vizek kijelölése

Az uniós országok feladata a mészhéjú állatok vizeinek a kijelölése. A kijelölés időpontjában előre nem látott tényezők figyelembevétele érdekében a kijelölt vizek listája módosítható.

Ha szomszédos uniós országok határa közvetlen közelében lévő vízterületeket jelölnek ki mészhéjú állatok halászatára, akkor konzultálni kell az adott országokkal.

Minőségi kritériumok

Az irányelv a mészhéjú állatok halászatára kijelölt vizekre alkalmazandó paramétereket, irányadó értékeket, kötelezően betartandó értékeket, elemzési referenciamódszereket, valamint a mintavétel és a mérések minimális gyakoriságát határozza meg.

A mészhéjú állatok halászatára kijelölt vizekre alkalmazandó paramétereket a következők tekintetében határozza meg az irányelv:

  • pH egység;
  • hőmérséklet;
  • elszíneződés;
  • szuszpendált szilárd anyagok;
  • sótartalom;
  • oldott oxigéntelítettség és
  • egyes anyagok (szénhidrátok, fémek, szerves halogéntartalmú anyagok) koncentrációjának jelenléte.

E kritériumok alapján az uniós országok állapítják meg azokat az értékeket, amelyeknek a mészhéjú állatok halászatára kijelölt vízterületeknek meg kell felelniük. E határértékek lehetnek szigorúbbak az irányelvben meghatározott határértékeknél. A fémek és a szerves halogéntartalmú anyagok tekintetében ezeknek az értékeknek figyelemmel kell lenniük az – eredetileg – a vízi környezetbe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló 2006/11/EK irányelv (valamint 2013 óta – a 2000/60/EK irányelvbe belefoglalt uniós víz-keretirányelv) szerint meghatározott kibocsátási szabályokra.

Az uniós országoknak olyan programokat kellett kidolgozniuk, amelyek révén eleget tudnak tenni az általuk meghatározott határértékeknek a kijelöléstől számítva hat éven belül.

Minták

Minden egyes uniós ország hatáskörrel rendelkező hatóságának mintákat kell vennie az adott vízterületekből annak ellenőrzése érdekében, hogy az irányelvben előírt kritériumok teljesülnek-e. A következő mintaarányoknak kell megfelelniük a meghatározott értékeknek:

  • a minták 100 %-a a „szerves halogéntartalmú anyagok” és a „fémek” megjelölésű paraméterek tekintetében;
  • a minták 95 %-a a „sótartalom” és az „oldott oxigéntelítettség” megjelölésű paraméterek tekintetében;
  • a minták 75 %-a a többi paraméter tekintetében.

Felmentések

Katasztrófa esetén különleges felmentések adhatók a határértékek és a meghatározott kritériumok betartása tekintetében.

Ritkábban is elég mintát venni abban az esetben, ha a víz minősége egyértelműen jobb, mint az uniós jogszabály szerint meghatározott kritériumok alkalmazása esetén lenne.

A határértékek vagy a meghatározott kritériumok be nem tartása esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítja, hogy ez véletlen műve-e, természeti jelenség, vagy szennyezésről van-e szó, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések semmilyen körülmények között nem eredményezhetik a part menti vagy édesvízzel keveredett tengervíz fokozottabb szennyeződését.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

A 79/923/EGK irányelv helyébe lépő 2006/113/EK irányelvet az uniós országoknak 1981. november 6-ig kellett nemzeti jogszabályaikba belefoglalni.

HÁTTÉR

A 2006/113/EK irányelvet 2013-ban hatályon kívül helyezte a 2000/60/EK irányelv (a víz-keretirányelv). A 2006/113/EK irányelvben meghatározott szabályokat, különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási terv szempontjából releváns mikrobiológiai és fizikai-kémiai paraméterekkel kapcsolatos szabályokat belefoglalták a víz-keretirányelvbe.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/113/EK irányelve (2006. december 12.) a mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről (kodifikált változat) (HL L 376., 2006.12.27., 14–20. o.)

A 2006/113/EK irányelv módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1-73. o.) Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 08.05.2016

Top