Millenniumi fejlesztési célok: tizenkét pontos cselekvési terv

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A millenniumi fejlesztési célok megvalósítását támogató tizenkét pontos uniós cselekvési terv – COM(2010)159 végleges

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

A millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő megvalósításának felgyorsításása érdekében az Európai Bizottság 2010-ben közzétett egy 12 pontból álló középtávú akciótervet.

FŐBB PONTOK

A hivatalos fejlesztési segélyek terén vállalt kötelezettségvállalások teljesítése

A hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) emelésével kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítése érdekében – hogy az 2015-re elérje bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,7%-át –, a Bizottság az alábbiakat javasolta:

—	éves cselekvési tervek kidolgozása a fejlesztési segélyek végrehajtásának optimalizálásához;

—	az uniós elszámoltathatósági mechanizmus megerősítése a fejlesztési segélyek felülvizsgálata alapján;

—	a fejlesztési segélyek célkitűzéseinek meghatározására szolgáló nemzeti jogrendszerek kidolgozása az uniós országok által.

A Bizottság felszólította a többi nemzetközi donort is arra, hogy növeljék hozzájárulásukat oly módon, hogy felzárkózzanak az uniós ODA-hoz.

A segély hatékonyságának növelése

A fejlesztési segély hatékonyságának és a különböző érintett szereplők koordinálásának növelése érdekében a Bizottság többek között a következőket javasolta:

—	az EU-ra és az uniós országokra vonatkozó közös keretrendszer és egységes programozási ciklus fokozatos bevezetése 2013-ig;

—	a segély hatékonyságára, a munkamegosztásra, a finanszírozás átláthatóságára, az EU és a fejlődő országok közötti kölcsönös elszámoltathatóságra szolgáló működési keret kialakítása;

—	a többi donor ösztönzése arra, hogy kövessék a segélyhatékonyság elveit.

Cselekvési terv a millenniumi fejlesztési célok gyorsított megvalósítására

A millenniumi fejlesztési célok megvalósításának felgyorsítása érdekében a Bizottság az EU-nak és az uniós országoknak a következőket javasolta:

—	elsődlegesen a legelmaradottabb országokat és embercsoportokat kell megcélozni;

—	törekvés a legmegkésettebb millenniumi fejlesztési célok elérésére és az uniós ágazati szakpolitikák hatásának javítására (például az egészségügy, az oktatás, az élelmiszer-biztonság és a nemek közötti egyenlőség terén);

—	a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására vonatkozó felelősségvállalás megerősítése a partnerországban(például a millenniumi fejlesztési céloknak az egyes országok fejlesztési stratégiájába való integrálásával, valamint a statisztikák minőségének javítása által);

—

az uniós szakpolitikák koherenciájára irányuló munkaprogram elfogadása, amely mindazokra az uniós politikákra vonatkozik, amelyek hatással lehetnek a partnerországokra (például a kereskedelem és pénzügy, az éghajlatváltozás, az élelmiszer-biztonság, a migráció és a biztonság kulcsfontosságú területein);

—	a belföldi energiaforrások mobilizálásának elősegítése, különösen egy jobb nemzeti és nemzetközi adóügyi kormányzás segítségével, valamint a partnerországok adókivetési rendszereinek megerősítése által;

—	a növekedést és a foglalkoztatottságot támogató regionális integráció és kereskedelem elősegítése;

—	innovatív finanszírozási források azonosítása és támogatása a fenntartható fejlődésért a stabil jövedelem biztosítása érdekében létrehozott, az állami és a magánszféra közötti partnerségek által;

—	az éghajlatváltozáshoz való mérséklő és alkalmazkodási stratégiák támogatása a partnerországokban (például az együttműködés, a kutatás és a zöld technológiákhoz való hozzáférés elősegítésével);

—	a hosszú távú biztonság feltételeinek megteremtése (a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában késésben levő országokat fegyveres konfliktusok teszik kiszolgáltatottá);

—	újabb lendületet adása a nemzetközi kormányzati struktúra reformjának (például az eljárások hatékonyságának és legitimitásának növelése a legszegényebb országok hatékonyabb bevonásának köszönhetően, melyek érdekei gyakran háttérbe szorulnak).

Eredmények

Az EU és az uniós országok fellépései számos pozitív eredménnyel jártak. Néhány esetben azonban az eredmények alatta maradtak a kitűzött céloknak.

Rendkívüli szegénység és éhínség

A rendkívüli szegénység globálisan megfeleződött 2010-re, 5 évvel a kitűzött cél előtt, és azóta is folyamatosan csökken. Mindezek ellenére még mindig 836 millióan élnek rendkívüli szegénységben. 129-ből 72 országban feleződött meg az éhínségtől szenvedő emberek száma. Azonban 795 millióan még mindig éhínségtől, 2 milliárdan elégtelen táplálkozástól szenvednek, a gyermekek negyede a növekedésben elmaradott.

Általános alapfokú oktatás

A 2000-es adatokhoz viszonyítva az iskolába nem járó gyermekek száma majdnem a felére csökkent. A 15 és 24 év közötti fiatalok körében az írni-olvasni tudók aránya az 1990-es 83%-ról 2015-re a kitűzött 91%-ra növekedett. Az EU támogatása hozzájárult ehhez, valamint az oktatás minden szintjén tapasztalható javuláshoz.

Nemek közti egyenlőség és a nők részvétele

Történt előrelépés a nemek közti egyenlőség, valamint a lányok és nők részvételének megvalósítása érdekében. Azonban továbbra is létezik a nőket ért folyamatos, némely esetben példa nélkül álló jogsérelem. A nemek közötti szakadék tovább növekszik, amikor a nemek közti egyenlőtlenség a kirekesztés egyéb formáival kombinálódik, úgymint a fogyatékosságon, az életkoron, a kaszton, az etnikai hovatartozáson, a szexuális orientáción, a földrajzi távolságon vagy a valláson alapuló kirekesztéssel.

Gyermekhalandóság

Becslések szerint még mindig 16 000 halálozás történik naponta. Az 5 év alattiak halandósága 1990 óta megfeleződött: 2015-re az 1000 élveszületésre jutó halálozások száma 90 helyett elérte a tervezett 43-at. Minden régióban nagyobb csökkenést sikerült elérni a legszegényebb háztartásokban, mint a leggazdagabbakban. Azonban a fejlődés mégsem volt elegendő a 2015-re kitűzött cél eléréséhez, ami a halálozások kétharmaddal történő csökkentése volt.

Az anyák egészsége

2015-ben a halálozási arány az 1990-es értékeknek csaknem a fele. Azonban a millenniumi fejlesztési célokban meghatározott háromnegyeddel történő csökkentést nem sikerült elérni 2015-re.

HIV/AIDS, malária és tuberkulózis (TBC)

HIV/AIDS, malária és tuberkulózis következtében 2000 óta 40%-kal kevesebben haltak meg.

A környezet fenntarthatósága

A vízhez való hozzáférés javítására és a nyomornegyedekben élők számának csökkentésére irányuló célok a határidő előtt megvalósultak. Azonban a környezeti források és a biodiverzitás csökkenését nem sikerült feltartóztatni.

Globális fejlesztési partnerség kiépítése

Az 1990 óta tapasztalható fejlődés megfelelő. 2014-ben a fejlesztési segélyek mértéke 66%-kal emelkedett a 2000-es szinthez képest. Ugyanebben az időszakban növekedett a fejlődő országok piacokhoz történő hozzáférése.

HÁTTÉR

—	Az EU és a millenniumi fejlesztési célok

—	Az EU hozzájárulása a millenniumi fejlesztési célokhoz

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A millenniumi fejlesztési célok megvalósítását támogató tizenkét pontos uniós cselekvési terv (COM(2010) 159 végleges, 2010.4.21.)

utolsó frissítés 13.01.2016