Uniós biztonságos konnektivitási program (2023–2027)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2023/588 rendelet a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet két fő célja a következő:

• biztonságos műholdas kormányzati kommunikációs szolgáltatásokhoz való globális hozzáférés biztosítása, támogatva a kritikus infrastruktúra rezilienciáját és védelmét, a megfigyelést, a külső fellépéseket, a válságkezelést;
• annak lehetővé tétele, hogy a magánszektor kereskedelmi szolgáltatásokat nyújthasson, például nagy sebességű széles sávú hálózatokat és zökkenőmentes konnektivitást biztosíthasson szerte az Európai Unióban, ezáltal megszüntetve a „kommunikációs holtsávokat” – amely a javasolt Digitális évtized 2030 célkitűzéseinek egyike.

FŐBB PONTOK

• Az uniós biztonságos konnektivitási program meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyek tükrében kiépíti az IRIS² (műholdas infrastruktúra a reziliencia, az összeköttetés és a biztonság szolgálatában) elnevezésű uniós műholdas konstellációt. Az IRIS² 2027-re ultragyors (alacsony késleltetési idejű) és rendkívül biztonságos szolgáltatásokat fog nyújtani.
• Az IRIS² legfőbb célja, hogy garantált hozzáférést biztosítson az uniós tagállamoknak a rendkívül biztonságos, szuverén és globális konnektivitási szolgáltatásokhoz, amelyek megfelelnek operatív igényeiknek, ilyenek például a katonai alkalmazások mellett a kritikus infrastruktúra védelme, a külső fellépések megfigyelése és támogatása, vagy a válságkezelés. E kommunikáció biztonsága fejlett titkosítási technológiákon – többek között kvantumkriptográfián – alapul.
• Az IRIS² hozzájárul ezen túlmenően az uniós digitális átálláshoz és a Global Gateway stratégiához, továbbá egy óriási lépést jelent a EU rezilienciája és technológiai szuverenitása szempontjából. Célja, hogy lehetővé tegye a nagy sebességű széles sávú hálózatokat és a zökkenőmentes konnektivitást szolgáló kereskedelmi infrastruktúra biztosítását az EU-ban és az európai határokon kívüli, stratégiai jelentőségű földrajzi területeken (ilyen például az Északi-sarkvidék és Afrika).

Célkitűzések

A programnak számos egyedi célkitűzése van, többek között a következők:

• egy olyan több keringési pályás, világűrbe telepített, korszerű konnektivitási infrastruktúra kifejlesztése, kiépítése és üzemeltetése, amely folyamatosan igazodik a műholdas kommunikáció iránti kormányzati igények alakulásához, figyelembe véve a tagállamok jelenlegi és jövőbeni eszközeit és javait;
• az európai uniós állami műholdas kommunikáció (GOVSATCOM-) komponens keretében jelenleg és a jövőben rendelkezésre álló kapacitások kiegészítése és integrálása a biztonságos konnektivitási rendszerbe;
• az EU és tagállamai kommunikációs szolgáltatásainak reziliensebbé, biztonságosabbá és autonómabbá tétele;
• az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra továbbfejlesztése és fokozatos integrálása a biztonságos konnektivitási rendszerbe;
• az uniós űrprogram egyéb komponensei képességeinek és szolgáltatásainak a javítása és bővítése;
• az űrtevékenységek biztonságának és fenntarthatóságának fokozása, többek között az űrszemét képződésének megakadályozására való törekvés révén;
• a nagy sebességű széles sávú hálózatok és a zökkenőmentes konnektivitás Európa-szerte történő továbbfejlesztése szempontjából kedvező környezet létrehozása.

Fő alkalmazási területek

• A kormányzati szolgáltatások támogatják a kritikus infrastruktúra védelmét, a megfigyelést, a külső fellépéseket, a válságkezelést, valamint a gazdaság, a környezet, a biztonság és védelem szempontjából kritikus fontosságú alkalmazásokat.
• A részletes szabályokkal meghatározott, magánszektor által nyújtott kereskedelmi szolgáltatások magukban foglalják majd a világméretű, nagy sebességű széles sávú hálózatokat és a zökkenőmentes konnektivitást.

Idővonal

A kormányzati szolgáltatások nyújtását a következő szakaszos tevékenységek révén kell biztosítani, amelyek kiegészítik az európai uniós állami műholdas kommunikáció komponenst és integrálják azt a biztonságos konnektivitási rendszerbe:

• 1.

  az ahhoz szükséges kezdeti űr- és földi infrastruktúra megépítésére irányuló meghatározási, megtervezési, kifejlesztési, validálási és kapcsolódó kiépítési tevékenységek, hogy az első kormányzati szolgáltatások nyújtására 2024-ig sor kerülhessen;

• 2.

  fokozatos kiépítési tevékenységek a fejlett kormányzati szolgáltatások nyújtásához szükséges űr- és földi infrastruktúra teljeskörű kiépítése, a kormányok által felhatalmazott felhasználók igényeinek mielőbbi kielégítése érdekében, célul tűzve ki a teljes műveleti képesség 2027-re történő elérését.

Költségvetés és finanszírozás

A program 2023 és 2027 közötti végrehajtását szolgáló uniós hozzájárulás jelenlegi árakon 2,4 milliárd EUR.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2023. március 20. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

A rendeletre az EU űrforgalom-irányítási megközelítéséről szóló közös közleménnyel együtt 2022 februárjában tettek javaslatot.

További információk:

• Világűrbe telepített biztonságos konnektivitási rendszer: a Tanács végleges jóváhagyását adta – sajtóközlemény (az Európai Unió Tanácsa).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/588 rendelete (2023. március 15.) a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról (HL L 79., 2023.3.17., 1–39. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1153 rendelete (2021. július 7.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 249., 2021.7.14., 38–81. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1–78. o.)

Az eredeti szöveg tartalmazza az (EU) 2021/947 rendelet egymást követő kiigazításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács (EU) 2021/764 határozata (2021. május 10.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2013/743/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 167I., 2021.5.12., 1–80. o.)

A Tanács (KKBP) 2021/698 határozata (2021. április 30.) az uniós űrprogram keretében kiépített, üzemeltetett és használt, az Unió biztonságát esetleg befolyásoló rendszerek és szolgáltatások biztonságáról és a 2014/496/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 178–182. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1–68. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1–34. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1–222. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 24.04.2023