Az uniós alapokra vonatkozó közös szabályok (2021–2027)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2021/1060 rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

MI A RENDELET CÉLJA?

A közös rendelkezésekről szóló rendeletként ismert jogszabály egy sor közös pénzügyi szabályt határoz meg az európai uniós (uniós) finanszírozás következő forrásaira vonatkozóan, továbbá a csillaggal (*) jelölt alapok tekintetében további közös rendelkezéseket állapít meg:

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (*);
• Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (*);
• Kohéziós Alap (*);
• Igazságos Átmenet Alap (IÁA) (*);
• Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) (*);
• Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap;
• Belső Biztonsági Alap; és
• a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz.

FŐBB PONTOK

Öt szakpolitikai célkitűzés

Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatja:

• egy versenyképesebb és intelligensebb Európa a következők előmozdításával:
  • az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás,
  • a regionális infokommunikációs technológiai összekapcsoltság;
• egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás felé elmozduló gazdaság:
  • a tiszta és méltányos energetikai átállás,
  • a zöld beruházás (a természeti erőforrások védelmére),
  • a kék beruházás (az óceánokra, tengerekre és part menti térségekre),
  • a körforgásos gazdaság,
  • az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás,
  • a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint
  • a fenntartható városi mobilitás előmozdításával;
• egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával;
• egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával; valamint
• egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése minden térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének előmozdítása és a helyi kezdeményezések révén.

Éghajlat-politikai célértékek

Az alapoknak hozzá kell járulniuk az éghajlat-politikai szempontok érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a az éghajlat-politikai célkitűzések támogatását szolgálja. Az uniós tagállamok kötelesek tájékoztatást nyújtani a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések támogatásáról, az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból kapott teljes allokációjuk százalékaként meghatározott hozzájárulási célértékeikkel együtt. Amennyiben nem kielégítő az előrelépés e célértékek elérése felé, a tagállam és az Európai Bizottság az éves felülvizsgálati ülésen korrekciós intézkedésekről állapodik meg.

Főbb elvek

A tagállamok és a Bizottság a költségvetési előirányzatokat a következő elvek mentén hajtja végre.

• Megosztott irányítás a Bizottság és a tagállamok között. Az intézkedések közös tervezése. A tagállamok felelősek az intézkedések végrehajtásáért és a kiadások megtérítéséért a kedvezményezettek számára, a Bizottság követi nyomon a végrehajtást, nyújtja a visszatérítést a tagállamoknak, és végső soron felel a költségvetésért.
• Partnerség és többszintű kormányzás. A tagállamok átfogó partnerséget szerveznek és hajtanak végre legalább a következő partnerek részvételével:
  • regionális, helyi, város és egyéb hatóságok;
  • gazdasági és szociális partnerek;
  • a civil társadalmat képviselő érintett szervezetek, például környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek;
  • kutatószervezetek és egyetemek.
• Horizontális elvek, amelyek a következőket biztosítják:
  • az alapvető jogok tiszteletben tartása és az EU Alapjogi Chartájának való megfelelés;
  • a férfiak és nők közötti egyenlőségnek, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének és a nemi dimenzió integrálásának, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó akadálymentességnek a figyelembevétele;
  • a megfelelő lépések megtétele a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és a programokról való jelentéstétel során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében.

Partnerségi megállapodás

Minden tagállam elkészít egy partnerségi megállapodást, amelyben meghatározza, hogy milyen módon kívánja elérni az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az IÁA és az ETHAA 2021–2027 közötti időszakban történő hatékony és eredményes felhasználását.

Programozás

A tagállamok a partnerekkel együttműködésben finanszírozási programokat készítenek a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan, amelyeket legkésőbb a partnerségi megállapodás előterjesztését követő 3 hónapon belül kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A rendeletben a következő programozási tényezőkkel kapcsolatos szabályok szerepelnek:

• tartalom;
• jóváhagyás;
• módosítás;
• együttes támogatás az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az IÁA-ból;
• az ERFA és az ESZA+ forrásainak átcsoportosítása az IÁA-ba, beleértve az erre vonatkozó egyedi szabályokat.

Területfejlesztés

Az integrált területfejlesztési megközelítés megerősítésre kerül és a következő formákban támogatható:

• integrált területi beruházás, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a finanszírozást több alapból, programból vagy ugyanazon program több prioritása keretében kombinálják egy konkrét területre vonatkozó integrált stratégia biztosítása céljából;
• közösségvezérelt helyi fejlesztés, egy olyan szubregionális területeken alkalmazott eszköz, amely a helyi szintű támogatás kiegészítésével ösztönzi és vonja be a helyi közösségeket és szervezeteket, a következőkre összpontosítva:
  • kapacitásépítés,
  • műveletek végrehajtása és
  • a stratégia irányítása, monitoringja és értékelése, beleértve az érdekelt felek közötti kommunikációt;
• az érintett tagállam által kidolgozott egyéb területi eszközök.

Technikai segítségnyújtás

A Bizottság kezdeményezésére az alapokból támogatható az e rendelet végrehajtásához szükséges, adott esetben nem uniós országokkal együtt is végzett mindenféle előkészítő, monitoring-, ellenőrzési, audit-, értékelési, kommunikációs, láthatósági, adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedés.

Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok olyan intézkedéseket támogathatnak, amelyek az adott alapok hatékony igazgatásához és felhasználásához szükségesek, beleértve a partnerek kapacitásépítését, valamint az előkészítést, a képzést, az irányítást, a monitoringot, az értékelést, a láthatósági intézkedéseket és a kommunikációt.

Teljesítés

A tagállamok a teljesítmény nyomon követését és értékelését, valamint az azzal kapcsolatos jelentéstételt lehetővé tevő rendszert hoznak létre, amely a következőkből áll:

• egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó kimeneti és eredménymutatók;
• a kimeneti mutatók esetében 2024 végéig elérendő mérföldkövek; valamint
• a kimeneti és eredménymutatók esetében a 2029 végéig elérendő célértékek.

Ellenőrzés

• A program jóváhagyásától számított 3 hónapon belül valamennyi tagállam létrehoz egy monitoringbizottságot. A bizottságok évente legalább egyszer üléseznek, és felülvizsgálják a program célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladást. A tagállamok határoznak a bizottság összetételéről, és biztosítják az érintett szervezetek és a partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.
• A monitoringbizottság minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Az eljárási szabályzat rendelkezik a szavazati jogokról és a monitoringbizottság eljárásának részleteiről.
• A Bizottság képviselői monitoring és tanácsadói minőségben vesznek részt a monitoringbizottság munkájában.
• Az egyes programok eredményének vizsgálata céljából a Bizottság és az egyes tagállamok között éves felülvizsgálati ülésekre kerül sor.

Értékelés

A tagállamok vagy irányító hatóságaik funkcionálisan független szakértők bevonásával értékelik a programokat a program minőségének és végrehajtásának javítása céljából.

A Bizottság 2024 végéig saját félidős értékelést, 2031. december 31-ig pedig visszamenőleges értékelést végez minden egyes alapra vonatkozóan. Az értékelések alapját az alábbi követelmények képezik:

• hatékonyság
• eredményesség
• relevancia
• koherencia
• uniós hozzáadott érték.

Az értékelések figyelembe vehetik az inkluzivitást, a megkülönböztetésmentességet és a láthatóságot is.

A tagállamoknak ezen túlmenően 2029. június 30-ig minden egyes program tekintetében értékelést kell végezniük az egyes programok hatásainak felmérése céljából.

Láthatóság

Valamennyi tagállam biztosítja egyrészt a támogatás láthatóságát az alapokból támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében, másrészt pedig az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy olyan egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz.

Ezen belül a kedvezményezetteknek és a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek – a rendeletben szereplő szabályokkal összhangban – nyilvánossá kell tenniük az alapokból kapott támogatást; ennek hiányában az irányító hatóság intézkedéseket hozhat és az alapokból az érintett művelethez nyújtott támogatás legfeljebb 3 %-át visszavonhatja.

Pénzügyi támogatás

Az uniós pénzügyi hozzájárulás a következő formákat öltheti:

• költségfüggetlen finanszírozás, a feltételek teljesítése vagy az eredmények elérése alapján;
• a tagállamok által a kedvezményezetteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások megtérítése;
• az irányító hatóságok által a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások megtérítése;
• támogatható egységköltségek;
• egyösszegű átalányok, amelyeket előzetesen egyértelműen meghatároztak;
• százalékos átalányok, amelyeket előzetesen egyértelműen meghatároztak;
• a fentiek kombinációja.

A tagállamok az alapokat arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, pénzügyi eszközök vagy díjak (vagy ezek kombinációjának) formájában támogatást nyújtsanak.

Támogathatóság

A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

A következő költségek nem számolhatóak el az alapokból származó hozzájárulás terhére:

• hitelkamat, kisebb kivételekkel;
• a teljes elszámolható kiadás 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás; ez az arány a parlagon heverő területek esetében és olyan, korábban ipari hasznosítású területek esetében, amelyeken épületek találhatók, 15 % (nem vonatkozik a környezet megóvásával kapcsolatos műveletekre);
• hozzáadottérték-adó (héa), kivéve:
  • 5 000 000 EUR-t el nem érő műveletek (héá-val együtt),
  • 5 000 000 EUR-t meghaladó műveletek (héá-val együtt), ahol a héa a nemzeti jogszabályok alapján nem levonható, vagy
  • az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében megvalósuló kisprojekt-alapok és beruházások esetében.

Az alapspecifikus rendeletek további, az egyes alapokból nyújtott hozzájárulás terhére nem elszámolható költségeket is megállapíthatnak.

Irányítás és kontroll

A tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre a programjaikra vonatkozóan és felelnek többek között a következők biztosításáért:

• a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint a fő követelményeknek megfelelően működő programok;
• a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége;
• a szabálytalanságok – köztük a csalások – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése;
• a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minősége, pontossága és megbízhatósága;
• a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere elektronikus adatcsererendszereken keresztül történik;
• az információk közzététele;
• az auditnyomvonalhoz szükséges valamennyi dokumentum megőrzését biztosító rendszerek és eljárások bevezetése.

A Bizottság köteles többek között:

• gondoskodni arról, hogy a tagállamok hatékony, eredményes és megfelelő irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkezzenek;
• auditokat végezni az elszámolások elfogadását követő 3 éven belül, kivéve ha felmerül a csalás gyanúja.

Az irányító hatóságok feladatai többek között a következők:

• műveletek kiválasztása;
• programirányítási feladatok végzése;
• a monitoringbizottság munkájának támogatása;
• a közreműködő szervezetek felügyelete;
• az egyes műveletek monitoringhoz, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és auditokhoz szükséges adatainak biztonságos rögzítése.

A rendelet részletes szabályokat határoz meg a nemzeti audithatóságok által végzett auditokkal kapcsolatban, beleértve a következőket:

• a műveletek auditja;
• egységes auditintézkedések;
• a nemzeti irányítási rendszerek igénybevétele fokozottan arányos intézkedések révén.

Pénzügyi irányítás

A rendelet az alábbiakra vonatkozóan ír elő részletes szabályokat:

• költségvetési kötelezettségvállalások;
• visszafizetés;
• a tagállamok számára teljesített kifizetésekre vonatkozó szabályok;
• a kifizetések típusai és az alkalmazandó általános szabályok;
• uniós hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok, valamint költségfüggetlen finanszírozás alapján;
• megszakítás és felfüggesztés;
• az elszámolások tartalma, benyújtása és vizsgálata;
• egyenleg kiszámítása;
• pénzügyi korrekciók;
• a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó elvek, szabályok, eljárások és kivételek.

Pénzügyi keret

Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzést az (EU) 2016/2066 rendelettel módosított 1059/2003/EK rendeletben (lásd az összefoglalót) meghatározott, valamennyi NUTS 2. szintű régióban.

Az ERFA és ESZA+ alapokból származó forrásokat különösen a következő három régiókategória között kell elosztani:

• kevésbé fejlett régiók, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az EU-27 (mind a 27 uniós tagállam) átlagának 75 %-ánál kevesebb;
• átmeneti régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-jének 75 %-a és 100 %-a között van;
• fejlettebb régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-jének 100 %-át.

A Kohéziós Alapból azokat a tagállamokat kell támogatni, amelyekben a vásárlóerő-egységben mért és a 2015–2017-es időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos bruttó nemzeti jövedelem 90 %-át.

A rendelet a következőkről is részletesen rendelkezik:

• a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót szolgáló források;
• a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az Interreg számára biztosított források;
• a források átcsoportosíthatósága; valamint
• a társfinanszírozási arányok meghatározása.

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa köteles 2027. december 31-ig felülvizsgálni a rendeletet.

További rugalmasság az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeinek kezelése céljából

A FAST-CARE módosítás ((EU) 2022/2039 rendelet) módosítja a közös rendelkezésekről szóló rendeletet azon uniós alapok felhasználásával kapcsolatban, amelyek két – a 2014–2020 közötti ((EU) 1303/2013 rendelet – lásd az összefoglalót) és a 2021–2027 közötti ((EU) 2021/1060 rendelet) – költségvetési időszakra terjednek ki.

A 2021–2027-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet tekintetében a FAST-CARE módosítás célja, hogy enyhítse a tagállamok költségvetésére nehezedő terheket, valamint elősegítse az orosz agresszióból származó kihívások kezelését célzó műveletek végrehajtását.

A módosító rendelet a következőket tartalmazza.

• A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében az ERFA-ból, az ESZA+-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében 2022-ben a programot valamennyi tagállamban elfogadó határozatban meghatározott alapokból származó teljes támogatás 0,5 %-ával, 2023-ban pedig további 0,5 %-ával növeli az előfinanszírozási arányt.
• 2024. június 30-ig 100 %-os uniós társfinanszírozás arányt tesz lehetővé a programokon belül létrehozott, a nem uniós polgárok társadalmi-gazdasági integrációját előmozdító műveleteket támogató, külön prioritási tengelyek tekintetében. A támogatás legalább 30 %-át olyan kedvezményezettekre kell fordítani, amelyek helyi hatóságok vagy helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek. Az ilyen prioritások keretében egy tagállamban programozott teljes összeg nem haladhatja meg az ERFA-ból és az ESZA+-ból együttesen nyújtott kezdeti nemzeti allokáció 5 %-át. A Bizottság 2024. június 30-ig felülvizsgálja a 100 %-os társfinanszírozási arányt.
• Egy új cikk (118a. cikk) támogatásra való jogosultságot biztosít a 2021–2027 közötti programozási időszakban az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott, 1 000 000 EUR-t meghaladó összköltségű műveletekre, amelyek megvalósítását 2022. június 29. előtt kezdték meg, és bizonyos jelentős feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi a támogatás irányító hatóság általi közvetlen nyújtását.
• Frissíti az (EU) 2021/1060 rendelet I. mellékletében szereplő 1. táblázatot azzal a céllal, hogy az a szakaszokban végrehajtott műveletekre is kiterjedjen, amelyek egyébként a 2021–2027 közötti időszakban támogatásra nem lennének jogosultak.

A megfizethető energia támogatása (SAFE)

Az (EU) 2023/435 módosító rendelet az EU Oroszországtól való energiafüggőségének kezelésére irányuló, nagyobb léptékű szakpolitikai változtatások részét képezi.

Több jogszabály mellett módosítja a 2014–2020-ra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletet az uniós alapok felhasználása tekintetében (1303/2013/EU rendelet) a tagállamokban tapasztalható – az ukrajnai orosz invázió eredményeképp fellépő – növekvő energiaárak következményeinek kezelése céljából.

Módosítja továbbá a 2021–2027-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletet, kifejezetten lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a 2021–2027 közötti időszakra szóló Kohéziós Alapból származó források legfeljebb 7,5 %-ával a REPowerEU-célkitűzések megvalósításához járuljanak hozzá. Ezen intézkedéseket továbbra is az alapspecifikus szabályokkal – többek között a „jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel” – összhangban kell megvalósítani.

Az (EU) 2023/435 rendelet a következő jogi aktusokat is módosítja:

• a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a REPowerEU-fejezet helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe történő beillesztésével ((EU) 2021/241 rendelet);
• a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék ((EU) 2021/1755);
• a kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv (2003/87/EK).

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2021. július 1. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

Lásd a kapcsolódó jogszabályokat:

• (EU) 2021/1139 rendelet az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapról (lásd az összefoglalót)
• (EU) 2021/1056 rendelet az IÁA-ról (lásd az összefoglalót)
• (EU) 2021/1057 rendelet az ESZA+-ról (lásd az összefoglalót)
• (EU) 2021/1058 rendelet az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról (lásd az összefoglalót)
• (EU) 2021/1059 rendelet az Interregről (lásd az összefoglalót).

További információk:

• Közös rendelkezésekről szóló rendelet (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159–706. o.)

Az (EU) 2021/1060 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1139 rendelete (2021. július 7.) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról (HL L 247., 2021.7.13., 1–49. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1–20. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21–59. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60–93. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1059 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 231., 2021.6.30., 94–158. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320–469. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 30.03.2023