A rendelet létrehozza a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszközt. Az Európai Unió (EU) 2021–2027-es többéves pénzügyi keretére (MFF) nézve érvényes. A program alábbi elemeit határozza meg:

általános és egyedi célkitűzések
az uniós finanszírozás összege, formái és szabályai.

FŐBB PONTOK

A rendelet általános célkitűzései a következők:

a magas szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem támogatása, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazása;
az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) jogszabályai keretébe tartozó tevékenységek alapul vétele;
a nukleáris vonatkozású döntések átláthatóságának előmozdítása a nem uniós országokban.

Az eszköz egyedi célkitűzései a következők:

a hatékony nukleáris biztonsági és sugárvédelmi kultúra elterjedésének elősegítése a legmagasabb szintű nukleáris normák alkalmazásával és folyamatos javítással;
a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, valamint a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése;
a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony és eredményes biztosítékok kialakítása a nem uniós országokban.

A program végrehajtására fordítható hétéves költségvetés összege 300 millió EUR (folyó árakon). Ez a következőkre használható:

vissza nem térítendő támogatások
szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozó közbeszerzési szerződések
külső szakértők javadalmazása
vegyes finanszírozás*.

A többéves programok:

együttműködési keretet biztosítanak az EU és a nem uniós országok és régiók között;
kijelölik az uniós célokat saját prioritásaikkal, a partnereik igényeivel és tevékenységeivel, valamint a nemzetközi helyzettel összhangban;
meghatározzák a kezdeményezés hozzáadott értékét, valamint azt, hogy miként lehet elkerülni a más programokkal való átfedéseket;
meghatározzák a finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, az eredménymutatókat;
alapját a partnerországok és az érdekelt felek részvételével folytatott párbeszéd képezi.

Az Európai Bizottság elfogadja:

a többéves programokat, adott esetben az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával folytatott konzultációt követően, legkésőbb négy évvel az elfogadásuk után felülvizsgálja – és szükség esetén aktualizálja – őket;
a többéves programokra, valamint a különleges és kísérő intézkedésekre épülő éves cselekvési terveket, amelyek az egyes nem uniós országok vagy régiók számára meghatározzák
- a célkitűzéseket, irányítási eljárásokat és a finanszírozásban részesülő projekteket
- az indikatív menetrendet, a várt eredményeket és a főbb tevékenységeket

Az eszközből történő finanszírozás támogathatósági feltételei a következők:

előnyben kell részesíteni azokból az országokból (a csatlakozó, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokból) származó személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogosultak uniós tagságért folyamodni, valamint az európai szomszédságpolitikában és a csatlakozási tárgyalásokban részt vevő legközelebbi keleti és déli szomszédokat;
lehetővé kell tenni a nemzetközi szervezetek és a vonatkozó hosszú jegyzékben szereplő országokban letelepedett jogalanyok számára a közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvételt.

Az EU-val együttműködni kívánó nem uniós országoknak:

a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést részes feleinek kell lenniük;
hatályos kiegészítő jegyzőkönyvvel kell rendelkezniük, vagy biztosítéki egyezményt kell kötniük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel;
teljes mértékben el kell kötelezniük magukat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági normáiban rögzített biztonsági alapelvek mellett;
részes félnek kell lenniük a vonatkozó egyezményekben, például a nukleáris biztonságról szóló egyezményben (lásd az összefoglalót) és a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményben, vagy pedig az említett egyezményekhez való csatlakozási folyamat résztvevői kell hogy legyenek.
meg kell felelniük az átláthatóság és a nyilvánosság tájékoztatása elvének.

A rendelet egyértelművé teszi, hogy a nukleáris biztonságra és védelemre irányuló uniós együttműködés nem a nukleáris energia ösztönzését célozza.

A rendelet szerinti együttműködés:

a következőket célozza:
- a nukleáris biztonság terén illetékes szabályozó hatóságok és a technikai támogató szervezetek
- a radioaktív hulladék biztonságos kezeléséért felelős nemzeti ügynökségek
- a nukleárisanyag-nyilvántartás és -ellenőrzés nemzeti érdekelt felei
- az atomerőművek üzemeltetői;
a következőkre terjed ki:
- a szabályozási keret eljárásainak és rendszereinek megerősítése
- a radiológiai következményekkel járó balesetek megelőzését célzó, hatékony szabályozás kialakítása
- a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének kidolgozása és alkalmazása
- támogatás azon gyakorlati védintézkedések vonatkozásában, amelyek célja a munkavállalókat és a lakosságot érintően fennálló sugárzási kockázatok csökkentése
- a nukleáris létesítmények leszerelésére, a korábbi nukleáris telephelyek helyreállítására, valamint – többek között a tengerbe süllyesztett – radioaktív tárgyak és anyagok felkutatására és kezelésére vonatkozó stratégiák kidolgozása
- a nukleáris biztosítéki intézkedések végrehajtásához szükséges szabályozási keret létrehozása
- a személyzet képzése
- kivételes és kellően indokolt esetben felszerelés biztosítása atomerőművek üzemeltetői számára.

Az eszköz hatásának értékelésére irányuló monitoringintézkedések alapját a következő mutatók képezik:

a kidolgozott jogi és rendeleti jellegű jogi aktusok;
a legszigorúbb nukleáris biztonsági normák elérését célzó tervek, koncepciók vagy megvalósíthatósági tanulmányok;
a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a hatékony biztosítékok javítását célzó intézkedések eredményei.

Az eszköz:

összhangban kell hogy legyen az (EU) 2021/947 rendelettel (lásd az összefoglalót) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (Globális Európa), az uniós közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységekkel és egyéb vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal;
pénzügyi támogatásban részesülhet egyéb uniós programokból, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költséget fedezik;
hatályon kívül helyezi a 237/2014/Euratom rendeletet.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2021. január 1. óta hatályos.

HÁTTÉR

Bárhol is kerül sor nukleáris energia termelésére, biztosítani kell a teljes folyamatnak – többek között a radioaktív hulladékok ártalmatlanításának és az erőművek leszerelésének – biztonságos és védett módon történő elvégzését.

Az EU alkalmazza az e területen szerzett, széles körű tapasztalatait annak érdekében, hogy más országoknak is segítsen a legszigorúbb biztonsági normák elérésében.

A rendelet célja, hogy növelje az uniós külpolitikák koherenciáját és hatékonyságát az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje, az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája (lásd az összefoglalót), a fejlesztéspolitikáról szóló, új európai konszenzus (lásd az összefoglalót) és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/947 rendelet (lásd az összefoglalót) által létrehozott új nemzetközi keretrendszer végrehajtása céljából.

KULCSFOGALMAK

Vegyes finanszírozás: korlátozott összegű vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az intézményi és a magánszektorbeli finanszírozás mozgósítására a beruházási projektek fejlesztési hatásának növelése céljából.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács (Euratom) 2021/948 rendelete (2021. május 27.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz létrehozásáról és a 237/2014/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 79–90. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat (HL C 210., 2017.6.30., 1–24. o.)

Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia (2016. június, Európai Külügyi Szolgálat [EKSZ])

utolsó frissítés 26.07.2021

Top