Mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc –- a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatok

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/633 irányelv a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Meghatároz egy minimális listát a vevők és a szállítók közötti tiltott tisztességtelen piaci gyakorlatokról a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban, és rögzíti a jogérvényesítés minimumszabályait.
• Célja, hogy megakadályozza a nagyobb vállalkozásokat abban, hogy a gyengébb alkupozíciókkal rendelkező kis- és középméretű vállalkozásokat kihasználják, valamint elkerüljék az ilyesfajta gyakorlat költségeinek továbbhárítását az elsődleges termelőkre.

FŐBB PONTOK

A szabályok a kis- és középméretű szállítókat, valamint a nagyobb, évi 350 millió eurónál kevesebb éves árbevétellel rendelkező szállítókat védelmezik. A védelem a szállító és a vevő viszonylagos méretétől függ, az éves árbevétel alapján. Ezek a szállítók a forgalom szempontjából 5 alkategóriába sorolhatók be:

• legfeljebb 2 millió €;
• 2-10 millió € között;
• 10-50 millió € között;
• 50-150 millió € között; és
• 150-350 millió € között.

A tisztességtelen piaci gyakorlatok tilalma

Az irányelv a következő tisztességtelen piaci gyakorlatokat tiltja meg, minden körülmények között:

• a kifizetés 30 napnál később történik, romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében;
• a kifizetés 60 nappal később történik, egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében;
• rövid távú felmondások romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében;
• egyoldalú módosítások a vevő részéről az ellátási megállapodás feltételeit illetően;
• a vevő által kért olyan kifizetések, amelyeknek a mezőgazdasági és élelmiszertermék értékesítéséhez nincs közük;
• a vevő által kért kifizetések, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek romlása vagy vesztesége miatt, amikor az ilyen romlást vagy veszteséget nem a szállító gondatlansága vagy mulasztása okozta;
• visszautasítás a vevő részéről, hogy írásban megerősítse a szállítási megállapodást, annak ellenére, hogy a szállító ezt kérte;
• a szállító kereskedelmi titkaival való visszaélés a vevő részéről;
• megtorló intézkedések a vevő részéről a szállítóval szemben, ha a szállító gyakorolja szerződéses vagy törvényes jogait;
• az ügyfelek panaszainak megvizsgálásával kapcsolatos költségek áthárítása a szállító termékeire annak ellenére, hogy a szállító gondatlanságot vagy mulasztást nem követett el.

Az irányelv a következő tisztességtelen piaci gyakorlatokat tiltja meg, kivéve, ha a szállító és a vevő ebbe beleegyeztek, világosan és egyértelműen:

• a vevő az eladatlan mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket visszajuttatja a szállítónak, anélkül, hogy fizetne azokért az eladatlan termékekért, vagy azokat a termékeket ártalmatlanítaná, vagy ezek egyikéért sem;
• a szállító általi fizetéshez, mint feltételhez kötik mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek raktározását, bemutatását vagy listázását, illetve az ilyen termékek forgalmazását;
• a vevő felkéri a szállítót, hogy fizesse meg a vevő által promóció útján értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó kedvezmények teljes költségét vagy azok egy részét;
• a vevő arra kötelezi a szállítót, hogy fizessen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vevő általi reklámozásáért és piackutatásáért;
• a vevő díjat számít fel a szállítónak a szállító termékeinek értékesítésére szolgáló helyiségek belső kialakítását végző személyzet munkájáért.

Panaszok és bizalmas kezelés

Az uniós országok ki kell jelölniük a nemzeti jogalkalmazó hatóságokat. A szállítók a jogalkalmazó hatóságnál panaszt tehetnek, akár saját országukban, akár a feltételezhetően tiltott piaci gyakorlatot folytató vevő országában.

Kérés esetén a jogalkalmazó hatóságnak meg kell tennie a panaszos személyazonosságának és bármely más olyan információnak a védelméhez szükséges intézkedéseket, amelyek sértenék a panaszos vagy szállítók érdekeit.

Az illetékes hatóságok hatáskörei

A jogalkalmazó hatóságoknak rendelkezniük kell az alábbi hatáskörökkel és szakértelemmel:

• vizsgálatok indítása és véghezvitele
• információk bekérése a vevőktől és a szállítóktól;
• előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések végzése;
• a tiltott gyakorlat megszüntetésének elrendelése, adott esetben;
• eljárások elrendelése vagy kezdeményezése pénzbírságok és más szankciók, illetve ideiglenes intézkedések céljából, a jogsértést elkövető vállalkozás számára;
• határozatok közzététele.

Az uniós országok ösztönözhetik az eredményes, alternatív, önkéntes vitarendezési mechanizmusokat.

Az uniós országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a jogalkalmazó hatóságok hatékonyan együttműködést folytassanak egymással és a Bizottsággal, valamint segítsék egymást a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező vizsgálatok során.

Az Európai Bizottság támogatást kap a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság részéről, amelyet az 1308/2013/EU rendelet hozott létre (lásd a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság az EU-ban című összefoglaló).

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az uniós országokban 2021. május 1-ig kell törvénybe foglalni. Az uniós országok ezeket a rendelkezéseket legkésőbb 2021. november 1-től alkalmazzák.

HÁTTÉR

Lásd továbbá:

• Irányelv a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 irányelve (2019. április 17.) a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról (HL L 111., 2019.4.25., 59-72. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1-18. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671–854. o.)

Az 1308/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (átdolgozás) (HL L 48., 2011.2.23., 1-10. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 29.08.2019