A következtetések számos összehangolt intézkedés meghozatalára hívják fel az uniós országokat és az Európai Bizottságot azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a gyermekkori túlsúly és/vagy elhízás elterjedését – amely korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, és olykor súlyos egészségügyi és gazdasági következményekkel jár mind rövid, mind hosszabb távon.

FŐBB PONTOK

A következtetések a következő intézkedések révén kérik fel az uniós országokat a gyermekkori túlsúly és elhízás kezelésére:

az élelmiszer-termelőkkel, a kiskereskedőkkel és az étkeztetési ágazattal együttműködésben az élelmiszerek egészségesebbé tételének ösztönzése, valamint az egészséges élelmiszerek népszerűsítése, megkönnyítve ezáltal az egészséges termékek melletti döntést;
magatartási kódexek kidolgozása annak biztosítására, hogy a gyermekeket célzó marketingtevékenységek ne népszerűsítsenek olyan élelmiszereket, amelyek magas energiatartalmúak, sóban, cukrokban vagy telített zsírsavakban és transzzsírsavakban gazdagak, illetve amelyek nem felelnek meg a nemzeti vagy nemzetközi táplálkozási iránymutatásoknak;
a felnőttkori és gyermekkori túlsúly és elhízás gazdasági következményeinek elemzése (például az egészségügyi és a szociális költségekre, valamint az állami költségvetésre és a családok költségvetésére nehezedő terhekre, a lakosság valamennyi csoportjára kiterjedően).

Az uniós országokat az Európai Bizottsággal együttműködésben a következőkre kérik:

dolgozzanak az érdekelt felekkel együttműködésben a következő tényezők figyelembevételén: a nemzetközi vagy nemzeti táplálkozási iránymutatásoknak nem megfelelő élelmiszerek gyermekeket és serdülőkorú fiatalokat célzó marketingjének csökkentése, a mozgásszegény életmód elleni küzdelem, valamint a kutatási eredményeken alapuló eszközök felhasználása (mivel a marketing és a túlsúly között bizonyítottan jelentős a kapcsolat);
sürgősen reagáljanak az online platformokon és a közösségi médián keresztül zajló marketing- és reklámtevékenységek jelentette kihívásra – ezek a kommunikációs üzenetek gyakran egyéni gyermekekre irányulnak, ennélfogva pedig nehezebben monitorozhatók;
dolgozzanak ki kutatási eredményeken alapuló programokat és iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy milyen egészségfejlesztési, megelőzési, diagnosztikai és kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre a kockázati csoportba tartozó, a túlsúlyos, illetve az elhízott gyermekek és serdülőkorú fiatalok vonatkozásában, valamint értékeljék ki ezeket a programokat és iránymutatásokat;
továbbra is támogassák a gyermekkori elhízással kapcsolatos, 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervet, különös tekintettel a határokon átnyúló tevékenységekre – mint például az élelmiszer-ipari termékek egészségesebbé tételére és a gyermekeket célzó marketingtevékenységekre –, valamint ezek hatásaira.

A Bizottságot a következőkre kérik fel:

támogassa az uniós országok közös munkáját, különösen az élelmiszer-ipari termékek egészségesebbé tétele, az elhízás következményeinek gazdasági elemzése, a marketing, valamint az élelmiszerek közbeszerzés útján történő beszerzése területén;
támogassa az élelmiszerekkel kapcsolatos – és mindenekelőtt a gyermekeket és serdülőkorú fiatalokat megcélzó – marketing- és reklámtevékenységek területére vonatkozó uniós magatartási kódexek kidolgozását, és a folyamatba megfelelő módon vonja be az érdekelt feleket is;
gondoskodjon egy az egészség kérdését valamennyi szakpolitikába integráló olyan hatékony megközelítés alkalmazásáról, amely ágazatokon és kezdeményezéseken átívelően előmozdítja az egészséggel, a megelőzéssel és a táplálkozással kapcsolatos megfontolásokat.

HÁTTÉR

További információkért lásd: