Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A 2020-as éghajlatváltozási és energiaügyi csomag

Legal status of the document This summary has been archived and will not be updated. See 'Megújuló energiaforrások' for an updated information about the subject.

A 2020-as éghajlatváltozási és energiaügyi csomag

Az éghajlatváltozási és energiaügyi csomag kiegészítő jogszabályokat foglal magában, amelyek célja annak biztosítása, hogy az EU elérje a 2020-ra kitűzött ambiciózus éghajlatváltozási és energiapolitikai céljait. A csomag három fő célkitűzést határoz meg:

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről

ÖSSZEFOGLALÓ

  • az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 20%-kal történő csökkentése az 1990-es szinthez képest;
  • 20%-os energiahatékonysági fejlesztés az EU-n belül ;
  • az EU összes energiafogyasztásában a megújuló energiaforrásból előállított energia 20%-os részaránya (szél-, napenergia, biomassza stb.).

MI A CSOMAG CÉLJA?

Az említett „20-20-20” célok az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az EU energiabiztonságának fokozására és versenyképességének erősítésére irányulnak. Emellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései is.

FŐBB PONTOK

A megújított uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

A csomag középpontjában az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) felülvizsgálata áll, amely rendszer az EU összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 45%-át öleli fel. A rendszer valamennyi uniós országot, továbbá Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglalja. Célja, hogy a villamosenergia-ágazatban és más főbb iparágakban költséghatékony módon csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást azáltal, hogy a kibocsátásokat a fix összkvótás kereskedési politika* alkalmazásával piaci árakkal ruházza fel. Az EU ETS hatálya alá mintegy 11 000 erőmű és nagyméretű ipari létesítmény tartozik. 2012-ben az EU ETS-t kiterjesztették a légi közlekedésre is.

Az EU ETS alapjául a jelentősen módosított és megerősített kibocsátáskereskedelmi irányelv szolgál. A módosítások 2013-tól, az EU ETS harmadik kereskedési időszakának kezdetétől alkalmazandók, és a következőket vezetik be a rendszer tekintetében:

  • a kibocsátási egységekre vonatkozó, a nemzeti határértékeket felváltó egységes uniós szintű felső határ (évente 1,74%-os csökkentés), a kibocsátásoknak 2020-ig 21%-kal a 2005. évi szint alá történő csökkentése céljából;
  • árverés (a kibocsátási egységek értékesítése) a kibocsátások ingyenes kiosztásának fokozatos felváltása érdekében - elsőként az energiaágazatban;
  • kiterjesztett hatály az ágazatok és a gázok tekintetében (szén-dioxid, dinitrogén-oxid és perfluor-szénhidrogének).

Az EU ETS alá nem tartozó kibocsátásokra vonatkozó nemzeti célok

A csomag második jogszabálya a közös kötelezettségvállalási határozat. Meghatározza valamennyi uniós ország számára az EU ETS hatálya alá nem tartozó - a lakhatáshoz, a mezőgazdasághoz, a hulladékhoz és a közlekedéshez (a légi közlekedés kivételével) hasonló - ágazatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló kötelező erejű éves célkitűzéseket.

A 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti célokat az uniós országok relatív gazdagsága szerint különböztetik meg. A célértékek skálája a leggazdagabb uniós országok számára előírt (2005-ös szinthez viszonyított) 20%-os kibocsátáscsökkentéstől a 20%-os emelkedésig terjed, amely utóbbi a legkevésbé tehetős országokra vonatkozik. Valamennyi országnak törekednie kell azonban a kibocsátások korlátozására. Kibocsátásaikról továbbá évente jelentést kell tenniük az uniós nyomonkövetési mechanizmus keretében.

A megújuló energiára vonatkozó nemzeti célkitűzések

A csomag harmadik jogszabálya, azaz a megújulóenergia-irányelv értelmében kötelező erejű célkitűzéseket határoznak meg az uniós országok számára a megújuló energia energiafogyasztásban való részarányának 2020-ig történő növelésére vonatkozóan. E célkitűzések az adott ország megújulóenergia-felhasználásától, valamint a megújulóenergia-előállítás potenciális növekedésétől függenek - a célértékek skálája a Máltára vonatkozó 10%-tól a Svédország tekintetében meghatározott 49%-ig terjed.

Ezek a nemzeti célértékek lehetővé teszik, hogy az EU 2020-ig elérje a megújuló energiára vonatkozó 20%-os célkitűzését (a 2010-es szintnek, azaz a 9,8%-os aránynak több mint a kétszeresét), valamint a megújuló energia 10%-os részarányát a közlekedési ágazatban. E célkitűzések továbbá hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez és az EU importált energiától való függőségének mérsékléséhez. A közlekedési célú üzemanyagok legalább 10%-ának megújuló üzemanyagnak (bioüzemanyagok, hidrogén, „zöldenergia”) kell lennie valamennyi országban. A bioüzemanyagoknak meg kell felelniük a közös megegyezésen alapuló fenntarthatósági kritériumoknak.

A szén-dioxid leválasztása és tárolása

Az éghajlatváltozási és energiaügyi csomag negyedik része a szén-dioxid leválasztásával és tárolásával kapcsolatos technológiák környezetvédelmi szempontból biztonságos alkalmazására vonatkozó jogi keretet létrehozó irányelv. A szén-dioxid leválasztása és tárolása az ipari folyamatok során kibocsátott szén-dioxid leválasztását és annak a földfelszín alatti földtani közegben történő - a globális felmelegedéshez hozzá nem járuló - tárolását foglalja magában.

Az irányelv valamennyi földfelszín alatti CO2-tárolóhelyre kiterjed az EU-ban, és megállapítja a tárolóhelyek működésének teljes időtartamára vonatkozó követelményeket.

Energiahatékonyság

Az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzést a 2011. évi energiahatékonysági terv és az energiahatékonysági irányelv révén valósul meg.

További információk:

KULCSFOGALMAK

* A „fix összkvótás kereskedés” (cap and trade) elve: az EU ETS a fix összkvótás kereskedési rendszer elve alapján működik. Meghatároz egy felső határt, azaz a rendszerbe tartozó gyárak, erőművek és más létesítmények által maximálisan kibocsátható üvegházhatásúgáz-mennyiséget. Ez a felső határ idővel csökkentésre kerül annak érdekében, hogy a teljes kibocsátás mennyisége csökkenjen. A rendszer lehetővé teszi a kibocsátási kvóták kereskedelmét annak érdekében, hogy az ipari létesítmények és a légi járatok üzemeltetői általi teljes kibocsátás mennyisége a felső határ alatt maradjon, és a kibocsátások csökkentésére a legkisebb költségű intézkedéseket lehessen alkalmazni.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2009/28/EK irányelv

2009.6.25.

2010.12.5.

HL L 140., 2009.6.5., 16-62. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (Hivatalos Lap L 140., 2009.6.5., 63-87. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136-148. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114-135. o.)

utolsó frissítés 10.09.2015

Top