Az EU kulturális munkaterve (2015–2018)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A KÖVETKEZTETÉSEK CÉLJA?

E következetések megállapítják a kulturális politika területén folytatott európai együttműködés legfontosabb prioritásait, és meghatározzák az ezek eléréséhez szükséges konkrét fellépéseket.

FŐBB PONTOK

Prioritások

A munkaterv négy fő prioritást határoz meg:

1.	Elérhető és befogadó kultúra – például az uniós országok által a kulturális intézmények számára összeállított, a bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv a digitális technológiák alkalmazásáról.

2.	Kulturális örökség – például bizottsági kockázatértékelési és -megelőzési tanulmány, amelynek célja a kulturális örökségnek a természeti katasztrófák hatásaitól és az emberi cselekmények okozta veszélyektől való megóvása.

3.	A kulturális és a kreatív ágazatok: Kreatív gazdaság és innováció – például az uniós országok által a hatóságok számára kiadott ajánlások a forráshoz jutásról.

4.	A kulturális sokszínűség és a kultúra előmozdítása az EU külkapcsolataiban és a mobilitásban – az európai országok által készített, a bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv az európai filmek forgalmazásának javításáról.

A kulturális politika valamennyi területén prioritás még a minőségi és összevethető kulturális statisztikák megléte.

Munkamódszerek

A munkaterv különböző munkamódszereket határoz meg a célkitűzés és a téma függvényében:

—	a nyitott koordinációs módszer (OMC), amelynek továbbra is az uniós országok közötti együttműködés fő munkamódszerének kell maradnia,

—	a kulturális minisztériumok tisztviselőinek esetlegesen más minisztériumok tisztviselőinek részvételével tartott nem hivatalos ülése,

—

ad-hoc szakértői csoportok vagy a Bizottság által összehívott, a konkrét szakpolitikákkal foglalkozó szemináriumok, amelyek célja a munkaterv témáival kapcsolatos kérdések további vizsgálata (a 4 prioritás alapján) és a munkaterv más eszközeivel (köztük a tanulmányokkal és a tanácsi következtetésekkel) való interakció,

—	az Európai Bizottság által szervezett áttekintő értekezletek azokon a szakpolitikai területeken, amelyekkel a korábbi kulturális munkatervekben kiterjedten foglalkoztak; ilyenek például a kulturális és kreatív ágazatok és a kulturális örökség,

—	konferenciák, tanulmányok és egymástól való tanulásra irányuló kezdeményezések.

Konkrét intézkedések

A terv 20 intézkedést határoz meg az uniós országok, a Tanács elnökségei és a Bizottság feladataként.

Az uniós országokat felkérik, hogy:

—	a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett mérlegeljék az e munkaterv keretében elért eredményeket a nemzeti szintű szakpolitikák kidolgozásakor,

—	terjesszék a munkaterv eredményeiről szóló információkat valamennyi szinten az érdekeltek felé.

A Tanács elnökségeit többek között a következő intézkedésekre kérik fel:

—	18 hónapos programjuk kidolgozása során fordítsanak figyelmet a munkatervre,

—	hívjanak össze nem hivatalos üléseket egy vagy több kulturális témában a munkaterv keretében elért eredmények megvitatása, hasznosítása és elterjesztése céljából.

A Bizottságot többek között a következő intézkedésekre kérik fel:

—	támogassa az uniós országok, továbbá szakértők és más érdekeltek lehető legszélesebb körű részvételét a következtetések mellékleteiben említett munkastruktúrákban,

—	biztosítsa egyrészt a kultúra területén működő, a nyitott koordinációs módszert alkalmazó csoportok közötti kölcsönös információcserét, másrészt e csoportok és a kapcsolódó ágazatokban működő, a nyitott koordinációs módszert alkalmazó csoportok közötti információcserét,

—	az uniós országok önkéntes hozzájárulásai alapján 2018 első félévének végéig tegyen közzé jelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról.

A Tanács felkéri még a Bizottságot és az uniós országokat, hogy saját hatáskörükön belül járjanak el többek között a következőkben:

—	segítsék elő, hogy a kultúra jobban hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak eléréséhez,

—	a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe a kultúra ügyét,

—	szorgalmazzák az együttműködést az EU-n kívüli országokkal, különösen a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelöltekkel, és az európai szomszédságpolitika országaival, valamint a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, így az Európa Tanáccsal.

HÁTTÉR

Stratégiai keret – Európai kulturális menetrend

JOGI AKTUS

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről (HL C 463., 2014.12.23., 4–14. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács állásfoglalása (2007. november 16.) az európai kulturális menetrendről (HL C 287., 2007.11.29., 1–4. o.)

utolsó frissítés 15.10.2015