Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia cselekvési terve

Az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia cselekvési terve

2013-ban az Európai Bizottság az atlanti térségre vonatkozó cselekvési tervet fogadott el. Célja a tengeri és part menti gazdaságok felélénkítése ebben a tengermedencében (Franciaországban, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban) gazdasági és környezeti potenciáljuk ösztönzése révén.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia cselekvési terve - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása (COM(2013) 279 final, 2013. május 13.)

ÖSSZEFOGLALÓ

2013-ban az Európai Bizottság az atlanti térségre vonatkozó cselekvési tervet fogadott el. Célja a tengeri és part menti gazdaságok felélénkítése ebben a tengermedencében (Franciaországban, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban) gazdasági és környezeti potenciáljuk ösztönzése révén.

MIRŐL SZÓL EZ A CSELEKVÉSI TERV?

Az Európai Bizottság által 2011-ben elfogadott Atlanti-óceán térségére vonatkozó stratégia és a 2012-ben elfogadott Kék növekedés stratégia nyomán jött létre. Felvázolja, hogy az ebben a tengermedencében található öt uniós ország érdekelt felei (hatóságok, vállalkozások, polgári csoportok, kutatók stb.) hogyan tudnak együttműködni a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében a térség környezeti és ökológiai stabilitásának a védelme mellett.

FŐBB PONTOK

A cselekvési terv sikere három területnek a kék gazdaságban rejlő potenciál kiaknázása érdekében tett, összehangolt erőfeszítésein múlik:

  • Beruházás: a beruházásokat az innovációra, a technológiai képességekre és az intelligens szakosodási stratégiákra kell összpontosítani, amelyek mind különösen fontosak a kkv-k számára. Az infrastruktúrába, például a hajótechnológiába és a tengeri infrastruktúrába - így többek között a kikötőkbe és kikötőmedencékbe) való beruházásokra szintén szükség lehet.
  • Kutatás: az óceánpolitikai irányításhoz, a tengeri erőforrások fenntartható kiaknázásához és kezeléséhez, a tengerbiztonsághoz, a tengeri környezet védelméhez nem csupán adatokra, illetve az ökoszisztémák működésének és a köztük meglévő kölcsönhatásoknak a megértésére van szükség, hanem a modellezési és előrejelzési képesség is nélkülözhetetlen.
  • Magasabb szintű készségek: a tengeri és tengerhasznosítási iparág egyes ágazataiban a megfelelően szakképzett munkaerő hiánya olyan probléma, amelynek megoldása a kék gazdaság kibontakoztatásának előfeltétele. Megoldást jelenthet egyrészt a meglévő munkaerő továbbképzése, másrészt az, hogy az ágazatot vonzóvá tesszük a fiatalok számára.

4 prioritást határoz meg a cselekvési terv:

  • 1.

    A vállalkozói szellem és az innováció előmozdítása a következők révén:

    • az atlanti térség innovációs kapacitásának a növelése;
    • a készségek javítása az atlanti térség hagyományos iparágaiban, például a hajóépítésben, az akvakultúrában és a halászatban, valamint a biotechnológiához és a megújuló energiaforrásokhoz hasonló feltörekvő ágazataiban.
  • 2.

    Az Atlanti-óceán tengeri és tengerparti környezetének védelme, biztosítása és potenciáljának fejlesztése - többek között - a következők révén:

    • a tengerészek, a partvidéki lakosság, a vagyontárgyak és ökoszisztémák biztonságának és védelmének megszilárdítása;
    • az óceánt érintő megfigyelési és előrejelzési képesség kifejlesztése;
    • a globális éghajlatváltozás kérdéseinek a megoldására szolgáló eszközök és stratégiák fejlesztéséhez való hozzájárulás;
    • a tengeri környezet védelmének támogatása és az Atlanti-óceán vizei tekintetében a „jó környezeti állapot” elérése 2020-ra;
    • az ásványkincsek atlanti-óceáni bányászata tekintetében a műszaki megvalósíthatóság, a gazdasági életképesség és a környezeti hatások jobb megértése;
    • annak mérlegelése, hogy miként gyorsítható fel a fenntartható tengeri megújuló energia hasznosítása (pl. tengeri szélenergiát termelő gazdaságok).
  • 3.

    A hozzáférés és az összeköttetés javítása a következők révén:

    • a kék gazdaság csomópontjait jelentő kikötők fejlesztésének megkönnyítése.
  • 4.

    A regionális fejlesztés inkluzív és fenntartható modelljének létrehozása a következők révén:

    • az atlanti térségben jelentkező társadalmi kihívások alaposabb megismerésére való ösztönzés;
    • az Atlanti-óceán kulturális örökségének megőrzése és népszerűsítése.

A cselekvési tervben meghatározott beruházási és kutatási prioritások megvizsgálhatók uniós finanszírozás szempontjából.

További információk az Európai Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságának honlapján állnak rendelkezésre.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia kidolgozása (COM(2011) 782 végleges, 2011. november 21.)

utolsó frissítés 30.09.2015

Top