This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62008CJ0370
Judgment of the Court (Second Chamber) of 20 May 2010.#Data I/O GmbH v Hauptzollamt Hannover.#Reference for a preliminary ruling: Bundesfinanzhof - Germany.#Common Customs Tariff - Tariff classification - Combined Nomenclature - Chapter 84, Note 5(B) - Adapter containing a memory-chip and designed to provide the electrical connection between an automatic programming machine and electrical components to be programmed - Headings 8471, 8473 and 8536.#Case C-370/08.
A Bíróság (második tanács) 2010. május 20-i ítélete.
Data I/O GmbH kontra Hauptzollamt Hannover.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesfinanzhof - Németország.
Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 84. árucsoport, 5. B) megjegyzés - Memóriacsipet tartalmazó, az automatikus programozó gép és a programozandó elektronikus modulok közötti összeköttetésre szolgáló adapter - 8471, 8473 és 8536 vámtarifaszám.
C-370/08. sz. ügy.
A Bíróság (második tanács) 2010. május 20-i ítélete.
Data I/O GmbH kontra Hauptzollamt Hannover.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesfinanzhof - Németország.
Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 84. árucsoport, 5. B) megjegyzés - Memóriacsipet tartalmazó, az automatikus programozó gép és a programozandó elektronikus modulok közötti összeköttetésre szolgáló adapter - 8471, 8473 és 8536 vámtarifaszám.
C-370/08. sz. ügy.
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2010:284
*A9* Bundesfinanzhof, Beschluss vom 10/06/2008 (VII R 15/07)
- Zeitschrift für Zölle und Verbrauchsteuern 2008 p.270 (résumé)
- JURIFAST
*P1* Bundesfinanzhof, Urteil vom 22/03/2011 (VII R 15/07)
- JURIFAST
C‑370/08. sz. ügy
Data I/O GmbH
kontra
Hauptzollamt Hannover, korábban Bundesfinanzdirektion Südost
(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Közös Vámtarifa – Tarifális besorolás – Kombinált Nómenklatúra – 84. árucsoport, 5. B) megjegyzés – Memóriacsipet tartalmazó, az automatikus programozó gép és a programozandó elektronikus modulok közötti összeköttetésre szolgáló adapter – 8471, 8473 és 8536 vámtarifaszám”
Az ítélet összefoglalása
Közös Vámtarifa – Vámtarifaszám – Memóriacsipet tartalmazó, az automatikus programozó gép és a programozandó elektronikus modulok közötti összeköttetésre szolgáló adapter
(2658/87 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1810/2004 bizottsági rendelet)
Az olyan adapter, amely a programozó és a programozandó elemek közötti elektromos kapcsolat megteremtésére, valamint a programozási folyamat tárolására szolgál, amely lehetővé teszi e folyamat későbbi lehívását, megfelel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendeletnek az 1810/2004 rendelettel módosított I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 84. árucsoportjához fűzött 5. B) megjegyzés c) pontjában foglalt feltételnek, és mint automatikus adatfeldolgozó gép „önálló egységét”, e nómenklatúra 8471 vámtarifaszáma alá kell besorolni, ha annak fő funkciója az adatfeldolgozás. Amennyiben ez a funkciója hiányzik, az ilyen adaptert mint gép „alkatrészét” vagy „tartozékát” az említett nómenklatúra 8473 vámtarifaszáma alá kell sorolni, feltéve hogy elengedhetetlen a gép működéséhez, illetve olyan eszköz, amely a gépet alkalmassá teszi egy meghatározott művelet végzésére, vagy az említett gép fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzésére, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata. Amennyiben ez az adapter nem sorolható a fent említett két vámtarifaszám egyike alá sem, akkor azt az említett Kombinált Nómenklatúra 8536 vámtarifaszáma alá tartozó „elektromos áramkör összekapcsolására szolgáló készüléknek” kell tekinteni.
(vö. 43–45. pont és a rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2010. május 20.(*)
„Közös Vámtarifa – Tarifális besorolás – Kombinált Nómenklatúra – 84. árucsoport, 5. B) megjegyzés – Memóriacsipet tartalmazó, az automatikus programozó gép és a programozandó elektronikus modulok közötti összeköttetésre szolgáló adapter – 8471, 8473 és 8536 vámtarifaszám”
A C‑370/08. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2008. augusztus 13‑án érkezett, 2008. június 10‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a Data I/O GmbH
és
a Hauptzollamt Hannover, korábban Bundesfinanzdirektion Südost
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: J. N. Cunha Rodrigues tanácselnök, P. Lindh, A. Rosas, U. Lõhmus (előadó) és A. Arabadjiev bírák,
főtanácsnok: J. Mazák,
hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. október 15‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Data I/O GmbH képviseletében A. Linscheid Rechtsanwältin,
– a Hauptzollamt Hannover, korábban Bundesfinanzdirektion Südost képviseletében J. Winterfeld, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében L. Bouyon és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 327., 1. o.) módosított I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 84. árucsoportjához fűzött 5. megjegyzés B. pontjának értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Data I/O GmbH (a továbbiakban: Data I/O) és a Hauptzollamt Hannover (hannoveri vámhatóság), korábban a Bundesfinanzdirektion Südost között a memóriacsipet tartalmazó, az automatikus programozó gép és a programozandó elektronikus modulok közötti összeköttetésre szolgáló adapter tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.
Jogi háttér
A KN
3 A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben 1983. június 14‑én kelt nemzetközi egyezményt és annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.
4 A 2658/87 rendelet által bevezetett Kombinált Nómenklatúra a HR‑en alapul, amelynek átveszi a hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait. E rendelet I. mellékletét az Európai Közösségek Bizottsága évente egyszer naprakésszé teszi. A Bizottság az 1810/2004 rendelettel fogadta el a KN 2005. január 1‑jétől hatályos egységes szerkezetű változatát.
5 A KN első része „Bevezető rendelkezéseket” tartalmaz. E rész általános szabályokat tartalmazó I. szakaszának „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” elnevezésű A. címe a következőket írja elő:
„Az áruknak a [KN‑ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók.
1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.
[…]
3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.
b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, a szerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.
c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.
[...]”
6 A KN második részében található XVI. áruosztályra vonatkozóan a következő megjegyzések találhatók:
„[...]
2. Az ehhez az áruosztályhoz tartozó megjegyzések 1. pontjában, illetve a 84. és 85. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, a géprészeket (a 8484, 8544, 8545, 8546 és 8547 vtsz. alá tartozó géprészek kivételével) az alábbi szabályok szerint kell besorolni:
a) a 84. vagy a 85. árucsoport bármely vtsz.‑a alá tartozó gépeket, géprészeket (kivéve a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8485, 8503, 8522, 8529, 8538 és a 8548 vtsz. alá tartozókat), minden esetben a saját vtsz.‑a alá;
[...]
3. Eltérő rendelkezés hiányában az összetett gépet, a két vagy több különböző gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.
4. Az önálló részekből álló gépet, beleértve a gépösszeállításokat is (csővel, erőátviteli szerkezettel, elektromos vezetékkel vagy más szerkezettel összekapcsolva is), ha a 84. vagy 85. árucsoport valamely vámtarifaszáma alatt meghatározott feladat elvégzésére szolgál, akkor az egészet az adott feladatot meghatározó vámtarifaszám alá kell sorolni.
5. A megjegyzésekben foglalt rendelkezések alkalmazásában a »gép« kifejezés magában foglalja a 84. és a 85. árucsoportba tartozó minden gépet, gépsort, berendezést, felszerelést és készüléket is.”
7 Az említett XVI. áruosztály tartalmazza a 84. árucsoportot, amely a következőket foglalja magában: atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések, valamint ezek alkatrészei.
8 A KN 84. árucsoportjához fűzött 5. megjegyzés kimondja:
„[…]
B. Az »automatikus adatfeldolgozó gépek« olyan rendszer alakjában is előfordulhatnak, amely változó számú önálló egységből áll. Figyelembe véve a lenti E) pontot, egy egységet a komplett rendszer részének kell tekinteni, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
a) kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használják;
b) összekapcsolható a központi feldolgozóegységgel akár közvetlenül, akár egy vagy több más egységen keresztül; és
és
c) az adatokat olyan alakban (kódok vagy jelek) kell felvennie vagy leadnia, amely a rendszerben alkalmazható.
C. Automatikus adatfeldolgozó gépek önálló egységeit külön behozatal esetén a 8471 vtsz. alá kell sorolni.
[...]
E. A meghatározott, nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgáló gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukban, vagy azzal összekapcsolva működnek, a megfelelő feladatot meghatározó vtsz. alá, ennek hiányában a más figyelembe vehető vtsz. alá kell besorolni.”
9 A KN 84. árucsoportjának az alapügyben releváns vámtarifaszámai és vámtarifaalszámai a következők:
„8471 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és másutt nem említett gép ilyen adatok feldolgozáshoz:
[...]
8473 A 8469–8472 vtsz. alá tartozó géphez kizárólag vagy elsősorban használt alkatrész és tartozék (a gép tárolására, szállítására, védelmére szolgáló tok és hasonló kivételével):
[...]
8473 30 − A 8471 vtsz. alá tartozó gép alkatrésze és tartozéka:
8473 30 10 − − Elektronikus részek
[...]
8473 30 90 − − Más”.
10 A KN XVI. áruosztályába tartozik a 85. árucsoport is, amely a következőkre vonatkozik: elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑visszaadó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai. Ezen 85. árucsoport többek között a következő vámtarifaszámokat és ‑alszámokat tartalmazza:
„8536 Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására, védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék (pl. kapcsoló, relé, olvadóbiztosíték, túlfeszültség-csökkentő, dugasz, foglalat, lámpafoglalat, csatlakozódoboz):
[...]
8536 90 – Más készülék:
[...]
8536 90 85 – – más”.
11 Az alapügyben érintett időszakban a 8536 90 85 vámtarifaalszám alá sorolt árukra vonatkozó behozatali vámtétel 2,3% volt, míg a 8471 és a 8473 vámtarifaszám alá tartozó készülékek vámmentességet élveztek.
A HR magyarázó megjegyzései
12 A Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete, a harmonizált áruleíró és kódrendszert létrehozó nemzetközi egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket.
13 A HR 8471 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések szövege a következő:
„I.– Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei
Az adatfeldolgozás mindenféle információnak, előre megállapított logikai sorrend szerint és speciális célra vagy célokra történő kezelésében áll.
[...]
D.– Külön bemutatott egységek
E vtsz. alá tartoznak az automatikus adatfeldolgozó rendszerek külön bemutatott alkotó egységei is. Ezek lehetnek egység formájában, különálló házban vagy különálló ház nélkül, és olyan formában, amit egy gépbe (pl. a központi műveleti egység alaplapjára) történő behelyezésre szántak. […]
[...]
Egy készülék csak akkor sorolható e vtsz. alá, mint automatikus adatfeldolgozó rendszer egysége, ha:
1º) adatfeldolgozó funkciót lát el;
2º) megfelel az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. B) pontjában foglalt feltételeknek, beleértve e megjegyzés bevezető bekezdését is; és
3º) az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. E) pontjának rendelkezései nem zárják ki onnan.
[...]
A központi feldolgozó egységek, valamint a bemeneti és kimeneti egységek mellett ilyen más egységek még a következők:
[...]
4) Vezérlő és illesztő egységek, mint pl. amelyek kapcsolatot létesítenek a központi feldolgozó egység és más digitális adatfeldolgozó gép, vagy bemeneti, illetve kimeneti egységek csoportjai között; ide tartozhatnak a vizualizációs eszközök, a távoli eszközök, stb.
[…] A csatornaillesztők, amelyek két digitális rendszer összekötésére szolgálnak, szintén e kategóriába tartoznak (például helyi hálózatok).
[...]
II. Mágneses vagy optikai leolvasók, adatátíró gépek, amelyek az adatokat kódolt formában írják át az adathordozókra és ilyen adatok feldolgozására szolgáló másutt nem említett gépek.
[...]
B. – Adatátíró gépek, amelyek az adatokat kódolt formában írják át az adathordozóra
[...]
4) Gépek, amelyek nem hozzáférhető programokat visznek fel integrált áramkörökre (programozók). Ezek a gépek a programozó belső memóriájában lévő adatokat kódolt formában átviszik a programozandó integrált áramkörökre. A programozók a használt programozható integrált áramkörök típusának megfelelő különböző technikával »beégetik« az adatokat egy vagy több integrált áramkörbe.
Bizonyos programozó gépeknek van még egy lényeges jellemzőjük, amely a használó számára lehetővé teszi, hogy képen megjelenítse vagy ellenőrizze a programozás eredményét mielőtt a program ténylegesen az integrált áramkörre kerülne.
[...]
Alkatrészek és tartozékok
Figyelemmel az alkatrészek besorolására vonatkozó általános rendelkezésekre […], az ide tartozó gépek alkatrészeit és tartozékait a 8473 [vámtarifaszám] alá kell besorolni.”
14 A HR‑nek a kizárólag vagy elsősorban a 8469–8472 vámtarifaszám alá tartozó géphez használt alkatrészekre és tartozékokra (a gép tárolására, szállítására, védelmére szolgáló tok és hasonló kivételével) vonatkozó 8473 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázó megjegyzései a következőképpen szólnak:
„[...]
Figyelemmel az alkatrészek besorolására vonatkozó általános rendelkezésekre (lásd a XVI. [á]ruosztályhoz tartozó magyarázat Általános rendelkezését), e vtsz. alá kell sorolni a kizárólag vagy elsősorban a 8469–8472 vtsz. alá tartozó gépekhez való alkatrészeket és tartozékokat.
Az e vtsz. alá tartozó tartozékok az abból a célból szerkesztett cserélhető alkatrészek vagy eszközök, amelyek a gépet alkalmassá teszik egy meghatározott műveletre, vagy a gép fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzésére, vagy bővítik a géppel végezhető műveletek körét.
E vtsz. alá tartozik:
[...]
9) Elektronikus memória modulok [pl. SIMM (Single In‑line Memory Modules – Egysoros memória modul) és DIMM (Dual In‑line Memory Modules – Kétsoros memória modul)], amelyek kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó géppel történő használatra alkalmasak, nem állnak a 85. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. B) pontjának c) alpontjában meghatározott diszkrét elemekből, és nincs egyedi funkciójuk.
[…]”
15 A HR‑nek a 85. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzései, amelynek „Az árucsoport általános tartalma és szerkezete” című A. része az Általános rendelkezések között található, kimondja:
„Ebbe az árucsoportba tartozik az összes elektromos gép és készülék, valamint azok alkatrészei, kivéve:
a) A 84. árucsoportba tartozó gépek és készülékek, amelyek oda sorolandók, még abban az esetben is, ha azok elektromosak […]”
16 A HR‑nek a legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására, védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülékekre (pl. kapcsoló, relé, olvadóbiztosíték, túlfeszültség-csökkentő, dugasz, foglalat, lámpafoglalat, csatlakozódoboz) vonatkozó 8536 vámtarifaszámhoz fűzött magyarázó megjegyzései kimondják:
„[...]
E vtsz. alá tartozik a legfeljebb 1000 V feszültségre készült, általában lakásokban vagy ipari berendezéseknél használatos elektromos készülék. Az alább leírt fajta készülékek azonban, ha 1000 V–nál nagyobb feszültségre készültek, a 8535 vtsz. alá tartoznak.
Ide tartoznak:
[...]
III.– Elektromos áramkörbe bekapcsolásra vagy azon belül összekapcsolásra szolgáló készülékek
Ezek a készülékek az elektromos áramkör különböző részeinek összekapcsolására szolgálnak. Ilyenek:
A) Dugaszok, foglalatok és egyéb érintkezők, mozgatható vezetéknek vagy készüléknek rendszerint rögzített hálózathoz történő kapcsolására. […]”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
17 A Data I/O 2005 júliusában kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kibocsátását kérte a Bundesfinanzdirektion Südosttól az „adapter a PA T009 típusú programozó eszközökhöz” elnevezésű készülékre vonatkozóan, amelyet az Egyesült Államokból kívánt importálni.
18 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a szóban forgó adapterrel tároló- és logikai elemeket programoznak. Az adapter a programozó gép és a programozandó elektronikus elemek közti kapcsolat megteremtése révén lehetővé teszi az adatátvitelt a programozó gépből az elemekbe, amelyek különböző alakkal és elektromos kapcsolattal rendelkeznek, így nem csatlakoztathatók közvetlenül a programozó géphez. Az adapter a számítógépeknél használatos bedugható kártya formájában diszkrét kondenzátorokkal ellátott nyomtatott áramkörből áll, amelyre négy, beágyazott érintkezésjelzővel ellátott talapzatot szerelnek. Az adapterkártyán ezenkívül egy úgynevezett memóriacsip található, amely a munkalépések regisztrálásával a programozási folyamatot tárolja, illetve lehívhatóvá teszi.
19 A 2005. július 27‑én kelt kötelező érvényű tarifális felvilágosítás az árut a KN 8536 90 85 vámtarifaalszáma alá sorolta. Az eredménytelen panaszeljárást követően a Data I/O által e kötelező érvényű tarifális felvilágosítás ellen indított keresetet, amellyel ez utóbbi az árunak a KN 8471 vámtarifaszáma, illetve másodlagosan a KN 8473 vámtarifaszáma alá történő besorolását kérte, a Finanzgericht München ítéletében elutasította.
20 A kérdést előterjesztő bíróság, amelynél a Data I/O ezen ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt a kérdést veti fel, hogy az alkalmazandó szabályozásra tekintettel a szóban forgó adaptert nem inkább a KN 8471 vámtarifaszáma alá kell‑e besorolni.
21 E körülmények között a Bundesfinanzhof az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Úgy kell‑e értelmezni a [KN] 84. árucsoportjának 5. B) megjegyzését, hogy az lehetővé teszi az olyan elektromos adapternek a [KN] 8471 vámtarifaszáma alá történő besorolását, amelynek az a rendeltetése, hogy elektromos kapcsolatot létesítsen az automatikus programozó gép és a programozandó elektronikus elemek között?
2) Amennyiben [az első] kérdésre nemleges válasz adandó: a fent nevezett adapter besorolható‑e a [KN] 8471 vámtarifaszáma alá abban az esetben, ha úgynevezett memóriacsipet tartalmaz, amely tárolja a programozási folyamatot, és amelyről a programozási folyamat lehívható?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Előzetes észrevételek
22 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmazza, hogy a programozó és a programozandó elemek közötti elektromos kapcsolat megteremtése az alapügy tárgyát képező adapter egyetlen funkciója‑e, vagy a programozási folyamat tárolását, amely lehetővé teszi e folyamat későbbi lehívását, az elektromos kapcsolat megteremtését kiegészítő és attól elkülönülő funkciónak kell‑e tekinteni. A Bírósághoz benyújtott iratok sem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a memóriacsipen tárolt adatok anélkül is lehívhatók‑e, hogy az adapter csatlakoztatva lenne a programozóhoz.
23 Márpedig, amint azt maga a kérdést előterjesztő bíróság is megállapítja, a KN XVI. áruosztályához tartozó 3. megjegyzésből kitűnik, hogy az összetett gépet, két vagy több különböző gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet elvégzésére szolgál. Másfelől az ugyanezen áruosztályhoz tartozó 4. megjegyzés értelmében az önálló részekből álló gépet, beleértve a gépösszeállításokat is, ha meghatározott feladat elvégzésére szolgál, egészében az adott feladatot meghatározó vámtarifaszám alá kell sorolni.
24 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez. Ugyanakkor a célból, hogy hasznos választ adhasson ez utóbbi kérdésére, a Bíróság a nemzeti bíróságokkal való együttműködés szellemében megadhat számára minden, általa szükségesnek ítélt iránymutatást (lásd különösen a C‑56/08. sz. Pärlitigu‑ügyben 2009. július 16‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 23. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
25 A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügyben ez utóbbi feladata egyfelől annak meghatározása, hogy az alapügy tárgyát képező adapter összetett gép‑e, illetve egy meghatározott feladat vagy több különböző feladat elvégzésére szolgáló önálló részekből álló gép‑e, valamint másfelől annak eldöntése, hogy az adott esetben mi az ezen adapter által ellátott fő feladat, hogy ezután e feladatra tekintettel besorolhassa az említett adaptert, figyelembe véve a Bíróság által megadott szempontokat is.
Az ügy érdeméről
26 Két, együttesen vizsgálandó kérdésével az említett bíróság lényegében arra keres választ, hogy az olyan adapter, mint amely az alapeljárás tárgyát képezi, amely a programozó és a programozandó elemek közötti elektromos kapcsolat megteremtésére, valamint a programozási folyamat tárolására szolgál, ami lehetővé teszi e folyamat későbbi lehívását, automatikus adatfeldolgozó gép „önálló egységének” minősül‑e a KN 84. árucsoportjához tartozó 5. B) megjegyzés értelmében, és így e nómenklatúra 8471 vámtarifaszáma alá tartozik‑e.
27 A Data I/O álláspontja szerint az alapügy tárgyát képező adapter az automatikus adatfeldolgozó gép és a programozandó elektronikus elem összekapcsolására szolgál, lehetővé téve ezáltal az e gép és ezen elem közötti információáramlást. Emellett lehetővé teszi az adatok lehívását és tárolását is annak érdekében, hogy az említett gép végrehajthassa a programozást. Ennélfogva álláspontja szerint ezt az árut a KN 8471 vámtarifaszáma alá kell besorolni.
28 A Bizottság ezzel szemben a HR magyarázó megjegyzéseire támaszkodva azzal érvel, hogy valamely áru csak akkor tekinthető adatfeldolgozó gép önálló egységének, amely a KN 8471 vámtarifaszáma alá sorolandó be, ha adatfeldolgozó funkciót is ellát. E funkció azonban az alapügy tárgyát képező adapter esetében hiányzik, ezért az nem sorolható e vámtarifaszám alá. Mindazonáltal, mivel ezen adapter olyan memóriacsipet is magában foglal, amely lehetővé teszi a programozási folyamat utólagos lehívását, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak eldöntése, hogy a tárolási és az adatlehívási funkciók ilyen adatfeldolgozási funkciónak minősülnek‑e, vagy sem.
29 Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C‑142/06. sz. Olicom‑ügyben 2007. július 18‑án hozott ítélet [EBHT 2007., I‑6675. o.] 16. pontját és a C‑376/07. sz. Kamino Intarnational Logistics ügyben 2009. február 19‑én hozott ítélet [EBHT 2009., I‑1167. o.] 31. pontját).
30 A KN tekintetében a Bizottság, illetve a HR tekintetében a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (a C‑250/05. sz. Turbon International ügyben 2006. október 26‑án hozott ítélet [EBHT 2006., I‑10531. o.] 16. pontja és a C‑173/08. sz.,ó Kloosterboer Services ügyben 2009. június 18‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 25. pontja).
31 A KN 8471 vámtarifaszámát illetően a KN 84. árucsoportjához fűzött 5. B) megjegyzésből kitűnik, ahhoz hogy egy készüléket az ugyanezen árucsoporthoz fűzött 5. E) megjegyzés sérelme nélkül automatikus adatfeldolgozó gép önálló egységeként e vámtarifaszám alá soroljanak, e készüléknek meg kell felelnie az említett 5. B) megjegyzés a)–c) pontjában meghatározott három együttes feltételnek, azaz először is azt kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használják, másodszor közvetlenül vagy közvetve összekapcsolható legyen a központi feldolgozóegységgel, és harmadszor az adatokat olyan alakban kell felvennie vagy leadnia, amely a rendszerben alkalmazható.
32 A kérdést előterjesztő bíróság a Finanzgericht München által tett megállapítások alapján bizonyítottnak tekinti, hogy az alapügy tárgyát képező adapter a fent említett feltételek közül az első kettőnek megfelel. E bíróság azt is megállapítja, hogy e készülék nem lát el az említett 5. E) megjegyzés értelmében vett olyan meghatározott feladatot, amelyet automatikus adatfeldolgozó géptől függetlenül is végezhetne. Mindazonáltal e bíróság felveti a kérdést, hogy annak értekében, hogy automatikus adatfeldolgozó gép önálló egységének legyen tekinthető, ezen adapter megfelel‑e az említett 84. árucsoporthoz fűzött 5. B) megjegyzés c) pontjában foglalt feltételnek, miszerint „az adatokat olyan alakban (kódok vagy jelek) kell felvennie vagy leadnia, amely a rendszerben alkalmazható”.
33 Meg kell állapítani, hogy a KN nem tartalmaz semmilyen magyarázatot arra vonatkozóan, hogy mit kell azon éretni, hogy „az adatokat olyan alakban (kódok vagy jelek) kell felvennie vagy leadnia, amely a rendszerben alkalmazható”.
34 Azonban a HR‑nek a KN 8471 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzése I. fejezetének D. részéből kitűnik, hogy e rész nyolcadik bekezdésének 1. pontja szerint valamely áru csak akkor tekinthető automatikus adatfeldolgozó gép olyan önálló egységének, amely a KN 8471 vámtarifaszáma alá sorolandó be, ha „adatfeldolgozó funkciót” is ellát.
35 Az „adatfeldolgozás” fogalmát illetően egyfelől az említett I. fejezet első bekezdése kimondja, hogy az ilyen adatfeldolgozás mindenféle információnak előre megállapított logikai sorrend szerint és speciális célra vagy célokra történő kezelésében áll. Másfelől, tekintettel mind az említett magyarázó megjegyzés általános rendszerére, mind annak szövegkörnyezetére, úgy tűnik, hogy e fogalmat úgy kell érteni, hogy abba főszabály szerint beletartozik az adatok bármely felhasználása, így azok tárolása, módosítása, megőrzése, átalakítása vagy szerkesztése is.
36 Ebből következik, hogy az alapügy tárgyát képező adapter, amelynek egyik funkciója az adatok memóriacsip segítségével történő tárolása és megőrzése, megfelel a KN 84. árucsoportjához fűzött 5. B) megjegyzés c) pontjában foglalt feltételnek, mivel adatfeldolgozást végez.
37 Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság a jelen ítélet 25. pontjában említett vizsgálat elvégzésekor arra a megállapításra jut, hogy a tárolási feladat az előtte folyamatban lévő eljárás tárgyát képező adapter fő feladatát képezi, akkor azt a megállapítást kell tenni, hogy a készüléket mint automatikus adatfeldolgozó gép „önálló egységét” a KN 8471 vámtarifaszáma alá kell besorolni.
38 Ellenkező esetben az említett bíróság feladata annak vizsgálata, hogy ezen adapter automatikus adatfeldolgozó gép „alkatrészének” vagy „tartozékának” minősül‑e, és így a KN 8473 vámtarifaszáma alá sorolandó‑e, amint arra másodlagosan a Data I/O hivatkozik, vagy „elektromos áramkör összekapcsolására szolgáló készülékként” a KN 8536 vámtarifaszáma alá sorolandó‑e, amint azt a Hauptzollamt Hannover és a Bizottság javasolja.
39 Annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos válasz szülessen, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az áru e két vámtarifaszám alá sorolható.
40 Egyfelől a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a KN 8473 vámtarifaszáma szerint az „alkatrész” fogalma magában foglalja azt, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ez az alkatrész elengedhetetlen (a fent hivatkozott Kloosterboer Services ügyben hozott ítélet 27. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
41 Másfelől a „tartozék” fogalmát illetően a 8473 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzésekből kitűnik, hogy „az e vtsz. alá tartozó tartozékok az abból a célból szerkesztett cserélhető alkatrészek vagy eszközök, amelyek a gépet alkalmassá teszik egy meghatározott műveletre, vagy a gép fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzésére, vagy bővítik a géppel végezhető műveletek körét”. E megjegyzés alá tartoznak különösen az „elektronikus memória modulok […], amelyek kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó géppel történő használatra alkalmasak [és] nem állnak […] diszkrét elemekből”.
42 A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy az alapügy tárgyát képező adapter elengedhetetlen‑e a programozó gép működéséhez, vagy hogy olyan eszköz‑e, amely a gépet alkalmassá teszi egy meghatározott művelet végzésére, illetve az említett gép fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzésére.
43 Csak amennyiben az említett adapter nem sorolható sem a KN 8471 vámtarifaszám, sem a KN 8473 vámtarifaszám alá, akkor tekinthető az ugyanezen nómenklatúra 8536 vámtarifaszáma alá tartozó „elektromos áramkör összekapcsolására szolgáló készüléknek”, amelynek a szövege többek között az „elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülékekre” utal.
44 A KN 85. árucsoportjára vonatkozó HR magyarázó megjegyzésekből ugyanis kitűnik, hogy azok A. részének első bekezdése szerint ebbe az árucsoportba tartozik „az összes elektromos gép és készülék, valamint azok alkatrészei, kivéve […] a 84. árucsoportba tartozó gépek és készülékek, amelyek oda sorolandók, még abban az esetben is, ha azok elektromosak”. Ennélfogva az alapügy tárgyát képező adapter csak akkor sorolható a KN 8536 vámtarifaszáma alá, ha nem tartozik sem a 8471, sem a 8473 vámtarifaszám alá.
45 A fenti megfontolásokra tekintettel a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az olyan adapter, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a programozó és a programozandó elemek közötti elektromos kapcsolat megteremtésére, valamint a programozási folyamat tárolására szolgál, ami lehetővé teszi e folyamat későbbi lehívását, megfelel a KN 84. árucsoportjához fűzött 5. B) megjegyzés c) pontjában foglalt feltételnek, és mint automatikus adatfeldolgozó gép „önálló egységét” a KN 8471 vámtarifaszáma alá kell besorolni, ha annak fő funkciója az adatfeldolgozás. Amennyiben ez a funkciója hiányzik, az ilyen adaptert mint gép „alkatrészét” vagy „tartozékát” az említett nómenklatúra 8473 vámtarifaszáma alá kell sorolni, feltéve hogy elengedhetetlen a gép működéséhez, illetve olyan eszköz, amely a gépet alkalmassá teszi egy meghatározott művelet végzésére, vagy az említett gép fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzésére, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Amennyiben az említett adapter nem sorolható a fent említett két vámtarifaszám egyike alá sem, akkor azt a KN 8536 vámtarifaszáma alá tartozó „elektromos áramkör összekapcsolására szolgáló készüléknek” kell tekinteni.
A költségekről
46 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
Az olyan adapter, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a programozó és a programozandó elemek közötti elektromos kapcsolat megteremtésére, valamint a programozási folyamat tárolására szolgál, ami lehetővé teszi e folyamat későbbi lehívását, megfelel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel módosított I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 84. árucsoportjához fűzött 5. B) megjegyzés c) pontjában foglalt feltételnek, és mint automatikus adatfeldolgozó gép „önálló egységét” e nómenklatúra 8471 vámtarifaszáma alá kell besorolni, ha annak fő funkciója az adatfeldolgozás. Amennyiben ez a funkciója hiányzik, az ilyen adaptert mint gép „alkatrészét” vagy „tartozékát” az említett nómenklatúra 8473 vámtarifaszáma alá kell sorolni, feltéve hogy elengedhetetlen a gép működéséhez, illetve olyan eszköz, amely a gépet alkalmassá teszi egy meghatározott művelet végzésére, vagy az említett gép fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzésére, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Amennyiben az említett adapter nem sorolható a fent említett két vámtarifaszám egyike alá sem, akkor azt a szóban forgó nómenklatúra 8536 vámtarifaszáma alá tartozó „elektromos áramkör összekapcsolására szolgáló készüléknek” kell tekinteni.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: német.