Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62008CJ0410

    A Bíróság (ötödik tanács) 2009. december 17-i ítélete.
    Swiss Caps AG kontra Hauptzollamt Singen.
    Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek: Finanzgericht Baden-Württemberg - Németország.
    Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - 1515, 1517, 2106 és 3004 vámtarifaszám - Zselatinkapszulák - Halolaj, búzacsíraolaj és katicavirág-olaj - A »csomagolóanyag« fogalma.
    C-410/08-C-412/08. sz. egyesített ügyek.

    Határozatok Tára 2009 I-11991

    ECLI identifier: ECLI:EU:C:2009:794

    A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

    2009. december 17. ( *1 )

    „Közös Vámtarifa — Kombinált Nómenklatúra — Tarifális besorolás — 1515, 1517, 2106 és 3004 vámtarifaszám — Zselatinkapszulák — Halolaj, búzacsíraolaj és katicavirág-olaj — A »csomagolóanyag« fogalma”

    A C-410/08–C-412/08. sz. egyesített ügyekben,

    az EK 234. cikk alapján benyújtott három előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyeket a Finanzgericht Baden-Württemberg (Németország) a Bírósághoz 2008. szeptember 22-én érkezett, 2008. szeptember 2-i határozatával terjesztett elő az előtte

    a Swiss Caps AG

    és

    a Hauptzollamt Singen

    között folyamatban lévő eljárásban,

    A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

    tagjai: E. Levits (előadó) tanácselnök, M. Ilešič és J.-J. Kasel bírák,

    főtanácsnok: V. Trstenjak,

    hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

    tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. október 29-i tárgyalásra,

    figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

    a Swiss Caps AG képviseletében H.-J. Prieß és B. Sachs Rechtsanwälte,

    az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében L. Bouyon és B.-R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

    tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

    meghozta a következő

    Ítéletet

    1

    Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a legutóbb a 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 264., 1. o.) módosított, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 1515, 1517, 2106 és 3004 vámtarifaszámának, valamint a magyarázó megjegyzések 5. általános szabályának értelmezésére vonatkozik. E rendelet eredeti, 2263/2000-es számát helyesbítéssel (HL L 276., 92. o.) 2388/2000-re változtatták.

    2

    A kérelmeket a Swiss Caps AG (a továbbiakban: Swiss Caps) és a Hauptzollamt Singen között folyamatban lévő három peres eljárás keretében terjesztették elő, a halolaj, búzacsíraolaj, illetőleg katicavirág-olaj élelmiszer-készítményként való KN-besorolását illetően, amelyeket ezen társaság importált Németországba.

    Jogi háttér

    3

    A 2658/87 rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14-én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, amely utóbbit az Európai Közösség részéről az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és hat számjegyű vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN-albontást.

    4

    A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasz A. pontja, amely „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” címet viseli (a továbbiakban. általános szabályok), a következőképpen rendelkezik:

    „Az áruknak a [KN-ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

    1.

    Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

    2.

    a)

    A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

    b)

    A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. A kevert vagy összetett áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni.

    3.

    Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

    a)

    Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

    b)

    Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, a szerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

    c)

    Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

    […]

    5.

    A fenti általános rendelkezéseken túlmenően az itt felsorolt árukra a következő szabályokat kell alkalmazni.

    […]

    b)

    A fenti 5. a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat […], amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nem alkalmazható.

    […]”

    5

    Az 5.b) általános szabályban szereplő „csomagolóanyag” kifejezésre vonatkozó 1. lábjegyzet a következőképpen szól:

    „A »csomagolóanyag«, illetve a »csomagolótartály« kifejezések eltérő valamely külső vagy belső tárolóeszközt, kiszerelést, borítást vagy tartót jelentenek, kivéve a szállítóeszközöket (pl. a szállítótartályokat), ponyvát, illetve az egyéb rakodási felszereléseket vagy a szállításhoz használatos kellékeket. A »csomagolótartály« kifejezés nem foglalja magában az 5.a) általános szabályban említett tartókat.”

    6

    A KN második része tartalmazza a III. áruosztályt, amelyben az „Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz” című 15. árucsoport található.

    7

    A KN IV., illetőleg VI. áruosztályában található a „Különféle ehető készítmények” című 21. árucsoport, valamint a „Gyógyszeripari termékek” című 30. árucsoport.

    8

    A KN 2106 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázat szövege a következő:

    „E vámtarifaszám alá kell osztályozni a Vámtarifában másutt nem említett alábbi termékeket:

    A)

    Akár közvetlenül, akár feldolgozás (mint főzés, sütés, vízben, tejben, stb.-ben feloldás vagy forralás) után emberi fogyasztásra alkalmas készítményeket.

    B)

    A részben vagy egészben élelmiszeranyagokból álló készítményeket, amelyeket italok, vagy emberi fogyasztásra szolgáló élelmiszerek előállítására használnak. Ide tartoznak azok a készítmények is, amelyek vegyi anyagok (szerves savak, mészsók, lecitin, stb.) és élelmezési anyagok (liszt, cukor, tejpor, stb.) keverékéből állnak, és abból a célból állítják elő, hogy élelmiszerek alkotórészeként használják fel, vagy azt a célt szolgálják, hogy az élelmiszerek valamely jellemző tulajdonságát (külső megjelenés, tartósság stb.) javítsák (lásd a 38. árucsoporthoz tartozó Magyarázatot).

    […]

    E vámtarifaszám alá tartoznak többek között:

    […]

    16)

    Gyakran «élelmiszer-adalékok«-nak nevezett készítmények, amelyeknek növényi kivonat, gyümölcssűrítmény, méz, répacukor, stb. az alapanyaga, és amelyhez vitaminokat, néha kis mennyiségben vasvegyületeket is adnak. Csomagolásukon gyakran található utalás arra vonatkozóan, hogy ezek a jó egészségi állapotot, a jó közérzet fenntartását segítik elő. A betegségek megelőzésére vagy gyengébb egészségi állapot kezelésére szolgáló hasonló készítmények azonban nem tartoznak ide (30.03 vagy 30.04 vámtarifaszám).”

    Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    A C-410/08. sz. ügy

    9

    A Swiss Caps 2001. február 8-án kétdoboznyi, nem a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, Omega-3 lágy zselatinkapszulát jelentett be a Németországba való behozatal céljából a KN 21069098 vámtarifaalszáma alatt.

    10

    Mindegyik kapszula 600 mg mennyiségű hidegen préselt koncentrált halolajat és 22,8 mg koncentrált E-vitamint tartalmaz. Az egyes kapszulahéjak 212,8 mg zselatinból, 77,7 mg glicerolból és 159,6 mg tisztított vízből állnak.

    11

    A 2001. december 13-i határozatában a Hauptzollamt Singen úgy vélte, hogy az Omega-3 kapszulákat a 15179099 vámtarifaalszám alá kell besorolni, ebből következően az eredeti behozatali vámot 525,73 DM-ról (körülbelül 263 euró) 1058,30 euróra növelte. A Swiss Caps ezen határozattal szemben nyújtotta be a Finanzgericht Baden-Württemberg előtt a jelen keresetet.

    12

    Tekintettel az alapügyben szóban forgó kapszulák tartalmára, kidolgozására, csomagolására és arra a tényre, hogy tagadhatatlanul adalékként használt élelmiszer-készítményekről van szó, a kérdést előterjesztő bíróság kételyeit fejezi ki ezen áruknak a 1517 vámtarifaszám alá való sorolása tekintetében.

    13

    E körülmények között a Finanzgericht Baden-Würtemberg az eljárást felfüggesztette, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

    „1)

    Úgy kell-e értelmezni a [KN] 1517 vámtarifaszámát, hogy e vámtarifaszám alá kell besorolni azokat a kizárólag – koncentrált – olajból vagy zsírból álló készítményeket, amelyekhez csak E-vitamint adtak hozzá, és azokat egyebekben nem dolgozták fel?

    2)

    Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

     

    Úgy kell-e értelmezni a [KN] 1517 vámtarifaszámát, hogy 22,8 mg mennyiségű koncentrált E-vitaminnak (d-alpha-Tocopherol koncentrátum) 600 mg mennyiségű koncentrált halolajhoz (Incromega EPA SR 500 TG) történő hozzáadása az árunak az e vámtarifaszám alól történő kivételét eredményezi?

    3)

    Az első kérdésre adott igenlő és a második kérdésre adott nemleges válasz esetén:

     

    Úgy kell-e értelmezni az [5. általános szabályt], hogy a 212,8 mg zselatinból, 77,7 mg glicerolból és 159,6 mg tisztított vízből álló, és élelmiszer-adalékokat tartalmazó kapszulahéjakat csomagolóanyagnak kell tekinteni?

    4)

    A 3. kérdésre adott nemleges válasz esetén:

     

    Úgy kell-e értelmezni a [KN] 1517 vámtarifaszámát, hogy a 212,8 mg zselatinból, 77,7 mg glicerolból és 159,6 mg tisztított vízből álló kapszulahéj a fent ismertetett kapszulának az e vámtarifaszám alól történő kivételét eredményezi?”

    A C-411/08. sz. ügy

    14

    A Swiss Caps 2001. április 30-án egyraklapnyi, nem a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, búzacsíra-kapszulát jelentett be a Németországba való behozatal céljából a KN 21069098 vámtarifaalszáma alatt.

    15

    Mindegyik kapszula 580 mg búzacsíraolajat tartalmaz, amelyek kiszerelése 250 mg keményítőgranulátumot tartalmazó kapszulahéjból áll.

    16

    A 2001. december 13-i határozatában a Hauptzollamt Singen úgy vélte, hogy a búzacsíra-kapszulákat a 15159099 vámtarifaalszám alá kell besorolni, ebből következően az eredeti behozatali vámot 100,10 DM-ról (azaz körülbelül 50 euró) 125,74 euróra növelte. A Swiss Caps ezen határozattal szemben nyújtotta be a Finanzgericht Baden-Württemberg előtt a jelen keresetet.

    17

    Tekintettel az alapügyben szóban forgó kapszulák csomagolására és arra a tényre, hogy adalékként használt élelmiszer-készítményekről van szó, a kérdést előterjesztő bíróság kételyeit fejezi ki ezen áruknak a 1515 vámtarifaszám alá való sorolása tekintetében.

    18

    E körülmények között a Finanzgericht Baden-Württemberg az eljárást felfüggesztette, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

    „1)

    Úgy kell-e értelmezni [az 5. általános szabályt], hogy a keményítőgranulátumból álló és élelmiszer-adalékokat tartalmazó kapszulahéjakat csomagolóanyagnak kell tekinteni?

    2)

    Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén:

     

    Úgy kell-e értelmezni a [KN] 1515 vámtarifaszámát, hogy a keményítőgranulátumból álló és 580 mg koncentrált búzacsíraolajat tartalmazó kapszulahéjak az áru jellegét oly mértékben meghatározzák, hogy az árut kiveszik a [KN] 1515 vámtarifaszáma alól?”

    A C-412/08. sz. ügy

    19

    A Swiss Caps 2000. október 16-án egyraklapnyi, nem a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, katicavirág-kapszulát jelentett be a Németországba való behozatal céljából a KN 21069980 vámtarifaalszáma alatt.

    20

    Mindegyik kapszula 500 mg hidegen préselt katicavirág-olajat, 38,7 mg szójaolajat, 18,8 mg E-vitamint, 16 mg vajzsírt, 10 mg lecitint, 8,2 mg viaszt, 8 mg kalcium-pantotenátot, 0,2 mg folsavat és 0,11 mg biotint tartalmaz. Az egyes kapszulahéjak 313,97 mg zselatinfőzetből (47,3% zselatin, 17,2% glicerin, 35,5% víz), 50% titán-dioxidot és 50% glicerint tartalmazó 4,30 mg kenőcsből, valamint 25% kinolingél-színezőt és 75% glicerint tartalmazó 1,73 mg kenőcsből áll.

    21

    A 2001. május 2-i határozatában a Hauptzollamt Singen úgy vélte, hogy a katicavirág-kapszulákat a 15179099 vámtarifaalszám alá kell besorolni, ebből következően az eredeti behozatali vámot 1226,71 DM-ról (azaz körülbelül 613 euró) 2672,84 DM-ra (azaz körülbelül 1336 euró) növelte. A Swiss Caps ezen határozattal szemben nyújtotta be a Finanzgericht Baden-Württemberg előtt a jelen keresetet.

    22

    Tekintettel az alapügyben szóban forgó kapszulák tartalmára, kiszerelésére és arra a tényre, hogy adalékként használt élelmiszer-készítményekről van szó, a kérdést előterjesztő bíróság kételyeit fejezi ki ezen áruknak a 1517 vámtarifaszám alá való sorolása tekintetében.

    23

    E körülmények között a Finanzgericht Baden-Württemberg az eljárást felfüggesztette, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

    „1)

    Úgy kell-e értelmezni a [KN] 1517 vámtarifaszámát, hogy 10 mg lecitin, 18,8 mg E-vitamin, 8,2 mg viasz, 8 mg kalcium-pantotenát, 0,2 mg folsav és 0,11 mg biotin hozzáadása egy 500 mg hidegen préselt katicavirág-olajból (62,5%, illetve 83,3%), 38,7 mg szójaolajból és 16 mg vajzsírból álló keverékhez olyan csekélynek tekintendő, hogy az ilyen készítménynek az e vámtarifaszám alá történő besorolását nem érinti?

    2)

    Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

     

    Úgy kell-e értelmezni [az 5. általános szabályt], hogy a fent felsorolt anyagokat tartalmazó kapszulahéjakat csomagolóanyagnak kell tekinteni?

    3)

    A második kérdésre adott nemleges válasz esetén:

     

    Úgy kell-e értelmezni a [KN] 1517 vámtarifaszámát, hogy a 313,97 mg zselatinfőzetből (47,3% zselatin, 17,2% glicerin, 35,5% víz), 50% titán-dioxidot és 50% glicerint tartalmazó 4,30 mg kenőcsből, valamint 25% kinolingél-színezőt és 75% glicerint tartalmazó 1,73 mg kenőcsből álló kapszulahéj a fent ismertetett kapszuláknak az e vámtarifaszám alól történő kivételét eredményezi?”

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

    24

    Előzetesen hangsúlyozni kell, hogy ebben a három ügyben azok az áruk, amelyeknek a kérdést előterjesztő bíróság lényegében a besorolását kéri a Bíróságtól, hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, azaz az említett bíróság szerint olyan adalékként használt élelmiszer-készítményekről van szó, amelyek elsősorban növényi vagy állati eredetű olajból, amelyhez meghatározott mennyiségű vitaminokat adnak. Ezeket a készítményeket főként zselatinból álló kapszulahéj tartalmazza, és azokat kapszula formájában kínálják.

    25

    Következésképpen az e három ügyben előterjesztett összes kérdésre – amelyek lényegében annak meghatározására irányulnak, hogy az érintett árukat a KN melyik vámtarifaszáma alá kell besorolni – egyetlen közös választ kell adni.

    26

    Mivel nincs meggyőződve az érintett áruknak a KN 1515 és 1517 vámtarifaszáma alá való besorolásának helyességéről, a kérdést előterjesztő bíróság azt javasolja, hogy ezen árukat a KN 2106 vámtarifaszáma alá sorolják be. A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül úgy véli, hogy a KN 30. árucsoportjába való besorolás nem helyénvaló.

    27

    Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN-vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd különösen a C-173/08. sz. Kloosterboer Services ügyben 2009. június 18-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-5347. o.] 24. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

    28

    A KN tekintetében a Bizottság, illetve a HR tekintetében a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd a fent hivatkozott Kloosterboer Services ügyben hozott ítélet 25. pontját).

    29

    Ezenfelül az áru rendeltetése a megfelelő vámtarifaszám alá történő besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (lásd a C-16/08. sz. Schenker-ügyben 2009. június 11-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-5015. o.] 25. pontját).

    30

    A jelen ügyben mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból, mind pedig a Swiss Caps tárgyaláson szolgáltatott magyarázataiból kitűnik, hogy a három alapeljárásban szóban forgó kapszulák élelmiszer-adalék funkcióval rendelkező állati és növényi zsír alapú élelmiszer-készítmények.

    31

    Ebben a vonatkozásban a KN 2106 vámtarifaszámának szövege a másutt nem említett élelmiszer-készítményeket említi. A HR ezen vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései kifejtik, hogy ehhez a vámtarifaszámhoz tartoznak többek között a gyakran „élelmiszer-adalékok”-nak nevezett készítmények, amelyek csomagolásán gyakran található utalás arra vonatkozóan, hogy ezek a jó egészségi állapot fenntartását segítik elő.

    32

    Ennek alapján hangsúlyozni kell, hogy az alapügyben szóban forgó olajokat tartalmazó kapszula nem az 5. általános szabály értelmében vett „csomagolóanyag”. Ugyanis az alapügyben szóban forgó olajok ezen kiszerelési módja olyan meghatározó tényező, amely az ezen olajok élelmiszer-adalék funkciójára utal, mivel az meghatározza azok adagolását, azok felszívódását, valamint azt a helyet, ahol azoknak ki kell fejteni a hatásukat. Ennélfogva a kapszula olyan tényező, amely azok tartalmával együttesen határozza meg az alapügyben szóban forgó áruk rendeltetését és jellemzőit.

    33

    Ezen áruknak a 2106 vámtarifaszám alá való besorolása azonban csak azzal a feltétellel képzelhető el, hogy az érintett élelmiszer-készítményeket másutt nem említik.

    34

    Először is a három alapügy alperese ténylegesen úgy véli, hogy a szóban forgó árukat a KN 15. árucsoportjának következő vámtarifaszáma alá kell besorolni: „Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz”.

    35

    Így a KN 1515 és 1517 vámtarifaszáma alatt meghatározott áruk, a felhasználás összes típusára szánt zsírokra utalnak.

    36

    Mindazonáltal egyrészt nem ellentétes ezen áruknak a 2106 vámtarifaszám alá való besorolása azzal a körülménnyel, hogy az alapügyben szóban forgó élelmiszer-készítményeket alkotó nyersanyagokat, azaz az állati és növényi zsírokat, részben a KN 1515 és 1517 vámtarifaszáma is érinti, amennyiben – ahogyan azt a jelen ítélet 32. pontja hangsúlyozta – ezen áruk kapszulában való kiszerelése éppúgy meghatározza azok objektív jellemzőit és tulajdonságait, mint azok tartalma. Márpedig a KN 1515 és 1517 vámtarifaszámai alapján nincs lehetőség az áruk ezen jellemzőjének figyelembevételére.

    37

    Másrészt, tekintettel arra a tényre, hogy a 3. a) általános szabályból az következik, hogy azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak, a három alapügyben szóban forgó áruk a KN 2106 vámtarifaszáma alá tartoznak, mivel ez a vámtarifaszám, az alapügyek összefüggésében, pontosabban határozza meg az árut, mint a KN 1515 és 1517 vámtarifaszáma.

    38

    Másodszor, nem képzelhető el a KN 3004 vámtarifaszáma alá való besorolás, amennyiben – ahogyan az a kérdést előterjesztő bíróság megállapításaiból következik – az alapügyekben szóban forgó áruknak nincs terápiás vagy megelőző céljuk, ahogy azt a KN 3004 vámtarifaszámának megfogalmazása előírja.

    39

    Végül harmadszor, nem ellentétes a három alapügyben szóban forgó áruknak a 2106 vámtarifaszám alá való besorolása azzal a ténnyel, hogy az egyes árucikkeknek a KN szerinti besorolásáról szóló, 1992. december 3-i 3513/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 355., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 369. o.) a KN 15179099 vámtarifaalszáma alá sorolja be a kezelt olaj zselatinkapszulákban elnevezésű árut.

    40

    Ugyanis, egyrészt az említett áruk nem azonosak a 3513/92 rendeletben meghatározott árukkal. Másrészt az egyes áruk KN szerinti besorolásáról szóló, 2007. április 20-i 438/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 104., 18. o.) az alapügyekben szóban forgóhoz hasonló összetételű, kiszerelésű és rendeltetésű áruk esetében ezen áruknak a KN 2106 vámtarifaszám alá való besorolását javasolja.

    41

    Ennélfogva a fenti megfontolásokból az következik, hogy a 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő KN-t az alábbiak szerint kell értelmezni:

    azok a kapszulában kiszerelt, élelmiszer-adalék funkcióval rendelkező élelmiszer-készítmények, amelyek 212,8 mg zselatinból, 77,7 mg glicerolból és 159,6 mg tisztított vízből álló kapszulahéjban 600 mg mennyiségű hidegen préselt koncentrált halolajat és 22,8 mg koncentrált E-vitamint tartalmaznak;

    azok a kapszulában kiszerelt, élelmiszer-adalék funkcióval rendelkező élelmiszer-készítmények, amelyek 250 mg keményítő granulátumból álló kapszulahéjban 580 mg búzacsíraolajat tartalmaznak;

    azok a kapszulában kiszerelt, élelmiszer-adalék funkcióval rendelkező élelmiszer-készítmények, amelyek 313,97 mg zselatinfőzetből (47,3% zselatin, 17,2% glicerin, 35,5% víz), 50% titán-dioxidból és 50% glicerint tartalmazó 4,30 mg kenőcsből, valamint 25% kinolingél-színezőt és 75% glicerint tartalmazó 1,73 mg kenőcsből álló kapszulahéjban 500 mg hidegen préselt katicavirág-olajat, 38,7 mg szójaolajat, 18,8 mg E-vitamint, 16 mg vajzsírt, 10 mg lecitint, 8,2 mg viaszt, 8 mg kalcium-pantotenátot, 0,2 mg folsavat és 0,11 mg biotint tartalmaznak

    a KN 2106 vámtarifaszáma alá tartoznak.

    A költségekről

    42

    Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

     

    A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

     

    A 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrát az alábbiak szerint kell értelmezni:

     

    azok a kapszulában kiszerelt, élelmiszer-adalék funkcióval rendelkező élelmiszer-készítmények, amelyek 212,8 mg zselatinból, 77,7 mg glicerolból és 159,6 mg tisztított vízből álló kapszulahéjban 600 mg mennyiségű hidegen préselt koncentrált halolajat és 22,8 mg koncentrált E-vitamint tartalmaznak;

     

    azok a kapszulában kiszerelt, élelmiszer-adalék funkcióval rendelkező élelmiszer-készítmények, amelyek 250 mg keményítő granulátumból álló kapszulahéjban 580 mg búzacsíraolajat tartalmaznak;

     

    azok a kapszulában kiszerelt, élelmiszer-adalék funkcióval rendelkező élelmiszer-készítmények, amelyek 313,97 mg zselatinfőzetből (47,3% zselatin,17,2% glicerin, 35,5% víz), 50% titán-dioxidból és 50% glicerint tartalmazó 4,30 mg kenőcsből, valamint 25% kinolingél-színezőt és 75% glicerint tartalmazó 1,73 mg kenőcsből álló kapszulahéjban 500 mg hidegen préselt katicavirág-olajat, 38,7 mg szójaolajat, 18,8 mg E-vitamint, 16 mg vajzsírt, 10 mg lecitint, 8,2 mg viaszt, 8 mg kalcium-pantotenátot, 0,2 mg folsavat és 0,11 mg biotint tartalmaznak

     

    az említett Kombinált Nómenklatúra 2106 vámtarifaszáma alá tartoznak.

     

    Aláírások


    ( *1 ) Az eljárás nyelve: német.

    Top