52012DC0249

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. június 20-i 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

1.           Bevezetés

A külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (FATS-rendelet) fő célja, hogy a külföldi leányvállalatokkal kapcsolatos összehasonlítható statisztikák rendszeres előállításához közös keretet állapítson meg, és statisztikai minőségi szabványokat állítson fel.

A 716/2007/EK rendelet 12. cikke kimondja, hogy a Bizottság az említett rendelet végrehajtásának eredményeiről legkésőbb 2012. július 19-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést az Eurostat készíti elő, és különösen:

(1) értékeli az előállított statisztikák minőségét;

(2) értékeli a Közösség, a tagállamok és az előállított statisztikák készítői és felhasználói számára keletkezett hasznokat a költségekhez viszonyítva;

(3) értékeli a kísérleti tanulmányok előrehaladását és végrehajtásukat;

(4) azonosítja a kapott eredmények és a felmerült költségek fényében szükségesnek minősülő lehetséges fejlesztések és módosítások területeit.

A FATS-rendelet 2. cikke fogalommeghatározásokat tartalmaz a külföldi leányvállalatok statisztikáival kapcsolatban, melyek közül a külföldi leányvállalatokra vonatkozó belső statisztikák (belső FATS-mutatók)[1] olyan statisztikák, amelyek az összeállítást készítő gazdaságban honos külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le, míg a külföldi leányvállalatokra vonatkozó külső statisztikák (külső FATS-mutatók)[2] olyan statisztikák, amelyek olyan, külföldön működő külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le, amelyek felett az ellenőrzést abban a gazdaságban gyakorolják, ahol az összeállítást készítik.

A 716/2007/EK rendelet 7. cikkének megfelelően, amely azt a követelményt írja elő, hogy közzé kell tenni „az ajánlások kézikönyvét, amely fogalommeghatározásokat és az e rendeletnek megfelelően előállított közösségi statisztikákra vonatkozó kiegészítő útmutatót tartalmaz”, 2007-ben kiadták a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák összeállításával kapcsolatos ajánlások kézikönyvét (FATS-ajánlások kézikönyve)[3], melyet azóta az Eurostat kétszer módosított a tagállamok szakértőivel együttműködve. Célja, hogy az Európai Unió (EU) külföldi leányvállalatokkal kapcsolatos belső és külső statisztikáinak gyűjtéséhez és összeállításához meghatározza az alkalmazandó módszertant és iránymutatásokat.

A 716/2007/EK rendelet 2. cikkében a „külföldi leányvállalat” meghatározása a következő három terminust tartalmazza: ellenőrzés, szervezeti egység és honosság. Mivel ezek a kifejezések nagyon általános jellegűek, az adatok harmonizált összeállításának biztosítása érdekében további pontosításukra volt szükség. A FATS-ajánlások kézikönyve pontosabb meghatározásokat tartalmaz ezekről a kifejezésekről, valamint elmagyarázza a „végső ellenőrzést gyakorló szervezeti egység” (UCI) fogalmát is, melyet a FATS-statisztikák összeállításakor a nemzeti statisztikai hatóságoknak alkalmazniuk kell:

A külföldi leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló szervezeti egység az a szervezeti egység, amely felett a külföldi leányvállalat ellenőrzési láncolatában más szervezeti egység nem gyakorol ellenőrzést.

A 716/2007/EK rendelet, annak végrehajtási és módosító bizottsági rendeletei, valamint a FATS-ajánlások kézikönyvében található iránymutatások alapján előírt információkat az EU‑tagállamoknak be kell nyújtaniuk az Eurostat részére.

Ez a jelentés a 716/2007/EK rendelet végrehajtásának legfontosabb vonatkozásait vizsgálja a tagállamok jelentése alapján, valamint azokat az intézkedéseket elemzi, amelyeket a Bizottság a külföldi leányvállalatok tevékenységével kapcsolatos európai statisztikák jó minőségének biztosítása érdekében vezetett be.

2.           Végrehajtási intézkedések

A FATS-rendelet meghatározza a közös kereteket a FATS-statisztikák összeállításához. Szükséges volt ugyanakkor pontosítani az adatok technikai megjelenítését és az azt követő továbbítási eljárást annak érdekében, hogy a tagállamok között harmonizált összehasonlítható adatokat lehessen előállítani, és csökkenjen az adatátvitel hibalehetősége. Eltéréseket kellett továbbá engedélyezni néhány tagállam számára, hogy a nemzeti statisztikai rendszereikben a szükséges változtatásokat végrehajthassák. A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszeréről[4] szóló rendelet elfogadását követően a FATS tevékenységek szerinti bontásainak szintjeit is módosítani kellett.

Mindezen változtatások véghezviteléhez a következő módosító rendeleteket fogadták el:

(1)          A Bizottság 364/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák továbbításának technikai formátuma és a tagállamoknak engedélyezendő eltérések tekintetében történő végrehajtásáról;

(2)          A Bizottság 747/2008/EK rendelete (2008. július 30.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mutatók meghatározásainak és a NACE Rev. 2 végrehajtásának tekintetében történő módosításáról;

(3)          A Bizottság 834/2009/EK rendelete (2009. szeptember 11.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a minőségjelentések tekintetében történő végrehajtásáról.

Az Eurostat kiadta a fent említett ajánlások kézikönyvét is (mely e jelentés írásával egy időben felülvizsgálat alatt áll), amely pontos meghatározásokat és instrukciókat tartalmaz a tagállamok részére az adatok összeállításának módjáról.

3.           Az érintett fő adatkészletek

A külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák (FATS) nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megfelelően lehessen értékelni a külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások hatásait az Európai Unió gazdaságára. A FATS továbbá megkönnyíti a belső piac hatékonyságának figyelemmel kísérését, valamint a globalizáció összefüggésében a gazdaságok fokozatos integrációját. A 716//2007/EK rendelet I. mellékletének 2. szakasza meghatározza az összeállítandó mutatók számát:

Belső FATS-mutatók:

A belső FATS-statisztikák tizenegy fő mutatója (változója) a következő:

· „Vállalkozásdemográfiai” változók (pl. a vállalkozások száma);

· „Eredmény (output)-orientált” változók (pl. árbevétel, tényezőköltségen számított hozzáadott érték);

· „Forrás (input)-orientált” változók: munkaerő-ráfordítás (pl. foglalkoztatott személyek száma, személyi költségek); ráfordított áruk és szolgáltatások (pl. áruk és szolgáltatások beszerzése összesen)

Külső FATS-mutatók:

Az adatokat három kötelező és nyolc önkéntes változó alapján kell benyújtani. A kötelező változók a következők:

· „Vállalkozásdemográfiai változó” – a vállalkozások száma;

· „Eredmény (output)-orientált” változó – árbevétel;

· „Forrás (input)-orientált” változó: munkaerő-ráfordítás – foglalkoztatott személyek száma;

Az önkéntes változók részletes listája megtalálható a FATS-ajánlások kézikönyvében.

A FATS-rendelet III. mellékletében meghatározottak alapján a változókat a külföldi leányvállalatok helye szerinti országokra, valamint tevékenységük szerint lebontva kell megadni.

4.           Az előállított statisztikák minősége

A tagállamoknak éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, mellyel az Eurostathoz továbbított adatok minőségét értékelik[5].

Az Eurostat és a nemzeti statisztikai hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy biztosítsák a FATS-statisztikák időszerűségét, pontosságát, megbízhatóságát és koherenciáját. A FATS-ajánlások kézikönyve, mely a technikai részletek referenciadokumentuma, biztosítja továbbá az adatok összehasonlíthatóságának továbbfejlesztését, valamint tükrözi a legutóbbi módszertani fejlesztéseket.

Az alábbi elemzés a 2009-ben benyújtott FATS-adatok minőségéről készített, legfrissebb hozzáférhető beszámolók eredményeire épül, melyhez most először állhat rendelkezésre a teljes adatsorozat mind a 27 tagállam lefedésével. Arra lehet következtetni, hogy nem minden tagállam tartja be teljes mértékben a FATS-mutatókra vonatkozó jogszabályokat:

Minőségi szempontok || Belső FATS-mutatók || Külső FATS-mutatók

Időszerűség || 27-ből 21 || 27-ből 23

Lefedettség || 81 % || 94 %

Pontosság || Elfogadható || Elfogadható

Koherencia || 27-ből 25 – két tagállam a vállalkozások szerkezeti statisztikáitól függetlenül állít elő belső FATS-mutatókat (lásd a 4.7. fejezetet) || 27-ből 20 – a közvetlen külföldi befektetéseknek megfelelő besorolási kódokat (lásd a 4.7. fejezetet) és a FATS-mutatókat hét tagállamban bevezetik

Országok közötti összehasonlíthatóság || 27-ből 27 || 27-ből 26 (az UCI fogalmát nem alkalmazzák Görögországban e jelentés írásával egy időben)

4.1.        Időszerűség

A határidőket a 716/2007/EK rendelet I. és II. mellékletének 5. szakasza határozza meg, valamint a 2009-es FATS-ajánlások kézikönyve tovább részletezi. A belső és külső FATS-adatok az Eurostathoz való elküldésének határideje a referenciaév végétől számított hónapokban van kifejezve.

t+20

A 2009-es referenciaévre vonatkozó jelentéstételi határidők teljesítése a következőképpen összegezhető:

· 21 ország teljesítette időben a belső FATS-adatok benyújtását;

· 23 ország teljesítette időben a külső FATS-adatok benyújtását;

Néhány tagállam számára eltéréseket kellett engedélyezni a FATS-rendelet rendelkezéseitől, hogy a szükséges változtatásokat végrehajthassák a nemzeti statisztikai rendszereikben. Ez elsősorban új statisztikai regiszterek kialakításához és az adatgyűjtés módszereihez kapcsolódik. A külső FATS-mutatók esetén teljes eltérést kapott Franciaország, Luxemburg, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Norvégia a 2007-es és 2008-as referenciaévekre. Luxemburg továbbá teljes eltérést kapott a 2007-es és 2008-as referenciaévekre a belső FATS-adatok benyújtását illetően.

Összességében a 2009-es benyújtási határidő betartása kielégítő volt, és a pontosság is fejlődött a 2007-es referenciaév adatbenyújtásához viszonyítva, amikor a belső FATS-mutatókhoz csak tizennyolc ország, a külső FATS-mutatókhoz pedig csak tizenhat ország továbbította az adatokat a megadott határidőn belül. Magatartás-ellenőrzési rutint vezettek be, valamint az Eurostat együttműködik azokkal a tagállamokkal, amelyek nem tudták teljes mértékben betartani a határidőket.

4.2.        A közzétett FATS-adatok hozzáférhetősége

Minden FATS-adat, valamint a módszertani kérdések átfogó, célzott és részletes magyarázatai (metaadatok) ingyenesen hozzáférhetők az Eurostat weboldalán az „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások”[6] témán belül, illetve a keresőfunkció használatával. A FATS-statisztikákat a nemzeti statisztikai hatóságok hatáskörén belül nemzeti szinten is közzéteszik, amely tovább növeli az adatok hozzáférhetőségét.

A „FATS – külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák” adatbázis részletes információval szolgál a statisztikai folyamatokról, jogi kérdésekről, titoktartási szabályokról és nemzeti adatgyűjtő módszerek leírásairól[7]. A statisztikai fogalmak tömör magyarázatait egy új, wiki-stílusú online szótárban közlik, valamint a „Gyakran ismételt kérdések” válaszaiként is megtalálhatók. A végleges 2009-es belső és külső FATS-adatokhoz az EU-s aggregátumokat a tagállamok által benyújtott rendelkezésre álló adatok, illetve azok hiányában becslések alapján számítják ki. 2012-ben teszik közzé az Eurostat weboldalán a nem bizalmas EU-s aggregátumokat, melyek ingyenesen letölthetők lesznek.

4.3.        Az Eurostatnak elküldött adatok lefedettsége

Az adatok lefedettségéhez a benyújtandó értékek teljes számának és a benyújtott értékek számának arányát vizsgálják.

Az EU-s aggregátumok előállításához elengedhetetlen a teljes adatsorok benyújtása. A hiányzó adatok korlátozzák a FATS-statisztikák értelmezését és informatív jellegét.

A 2007-es referenciaév első jelentéstételi körében három EU-tagállam tudott a belső FATS-mutatókra, és tizenhárom a külső FATS-mutatókra kiterjedően teljes körű adatsorokat benyújtani.

A 2009-es referenciaévben az adatok teljessége lényegesen javult. A külső FATS-mutatók esetén a hiányzó értékek aránya 21%-ról 6%-ra csökkent, mivel csupán öt ország jelentett hiányzó adatokat, míg huszonkettő tagállam teljes adatsort nyújtott be. A belső FATS-mutatók esetén a hiányzó értékek aránya a 2007-es 47%-ról 19%-ra csökkent 2009-ben, mivel kilenc EU-tagállam nyújtotta be az igényelt adatok 100%-át.

2. táblázat: Lefedettség és az adatok titkossága, belső és külső FATS-mutatók, 2009-ben, százalékban kifejezve

Országok[8] || Összes elküldött cella százalékos aránya a FATS-rendelet szerint igényelt cellákhoz viszonyítva || Bizalmas adatokat tartalmazó cellák aránya az elküldött cellákhoz viszonyítva (%)

|| Belső FATS-mutatók || Külső FATS-mutatók || Belső FATS-mutatók || Külső FATS-mutatók

Nagy országok || 85 || 96 || 26 || 14

Közepes méretű országok || 78 || 87 || 14 || 21

Kis országok || 84 || 100 || 18 || 20

ÖSSZESEN || 81 || 94 || 17 || 20

4.4.        Bizalmas kezelés

A bizalmas adatok százaléka és a statisztikák jelentősége között összefüggés található. Amennyiben az adatok magas százaléka bizalmas jellegű, a statisztika nem fogja kielégíteni a felhasználók szükségleteit. A 2. táblázat tartalmazza, hogy milyen mértékben csökkentette a titoktartás a belső és külső FATS-mutatókhoz szükséges adatok hozzáférhetőségét. A titoktartás teljes aránya 17, illetve 20 százalék.

4.5.        Jelentőség a felhasználók számára

A FATS-adatokat egyre gyakrabban használják a globalizáció szempontjainak és hatásainak mérésére.

Az Eurostat weboldaláról 2011-ig letöltött adatok, illetve publikációk száma jól mutatja, mennyire fontosak a FATS-adatok az Eurostat felhasználói számára.

Az alábbi táblázatban található számadatok azokat az adatokat tükrözik, melyekhez az Eurostat weboldalán a publikációk szekcióban a felhasználók 2010-ben és 2011-ben hozzáfértek.

3. táblázat: A letöltött adatok száma 2010-ben és 2011-ben

Ingyenesen letöltött adatkészletek összesen || 8 128

2010-es év || 3 616

2011-es év || 4 512

A 2011-es évre csaknem 25%-os növekedés figyelhető meg, a letöltések számát 4 512-re emelve. Erre számítani lehetett, mivel új területről van szó, és az érdeklődés a felhasználók részéről folyamatosan növekszik.

A FATS-adatok fő felhasználói az Európai Bizottság (Kereskedelmi Főigazgatóság, Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság), a nemzetközi szervezetek (OECD, WTO, ENSZ), minisztériumok, kereskedelmi kamarák, szakszervezetek, újságírók, kutatók, nagykövetségek, szövetségek, vállalkozásokat ösztönző szervezetek, stb.

4.6.        Pontosság

A pontosság ellenőrzésére minden, a FATS-rendelettől és a FATS-ajánlások kézikönyvétől való eltérést azonosítanak, valamint rendszeres minőségbiztosítási ellenőrzéseket folytatnak.

4.6.1.     Téves besorolás

A téves besorolás a statisztikai egységek rossz osztályba sorolását jelenti egy adott besorolással kapcsolatban, például, ha egy vállalatot a kereskedelembe sorolnak be az ipar helyett.

E címszó alatt a külföldi leányvállalatok gazdasági tevékenységének megfelelő kódolása a legfontosabb kérdés. Elképzelhető, hogy ez az információ hiányos, félreérthető vagy rossz, és előfordulhat, hogy a gazdasági szervezetekkel való keresztellenőrzés nem lehetséges. Valószínűség-ellenőrzéseket hajtanak végre a rossz kódok azonosítására.

A külső FATS-mutatók szempontjából az adatszolgáltató egységek hiányos lefedettsége a másik kérdés, amellyel foglalkozni kell. A hiányos lefedettség fő okai a nagyságrendbeli korlátozások, melyeket néhány tagállam alkalmaz. A másik ok a természetes személyek megkérdezésének jogi vagy valós lehetetlensége. Végül, az egy új vállalkozói csoport létrehozása és az elérhető regiszterekben és más adatbázisokban való megjelenése közötti időeltolódás ezen adatszolgáltató egységek kizárását jelentheti a mintavételi keretből.

4.6.2.     A válaszadás elmaradása

Az egységek válaszadásának elmaradása akkor történik, amikor a mintában szereplő adatszolgáltató egységek közül nem mindegyik vesz részt a felmérésben.

Szinte minden tagállam hangsúlyozta, hogy a nagy vállalkozások, melyek nagymértékben hozzájárulnak a végső eredményekhez, általánosságban véve sokkal motiváltabbak a felmérésekre való válaszadásban, mint a kisebb vállalkozások. Ebből következik, hogy még ha a nem súlyozott nemválaszolási arány néhány esetben magas is, a statisztikákból ténylegesen hiányzó rész sokkal kevésbé jelentős.

A válaszadás elmaradásának csökkentésére számos módszert alkalmaztak. A legtöbb ország írásban és/vagy telefonon emlékeztette a nem válaszolókat. Azon adat-összeállítók részére, akiknek megvan a jogi alapjuk a felmérésre és ahol a kérdőívek kitöltése kötelező, jogi intézkedések (pl. bírság) is rendelkezésre állnak. Az ilyen intézkedések azonban csak a legutolsó lépésnek tekintendők, hiszen a vállalatokkal való jó kapcsolat minden későbbi adatkérés szempontjából fontos, beleértve más statisztikai területeket is.

4.7.        Koherencia és összehasonlíthatóság

4.7.1.     Koherencia

Kettő vagy több statisztikai eredmény koherenciája arra utal, hogy milyen mértékben alkalmazzák ugyanazokat a fogalmakat (besorolások, definíciók, célpopulációk és harmonizált módszerek) azok a statisztikai folyamatok, amelyekben generálták őket[9].

A célcsoport az az elméleti egységcsoport, amelyre a felmérés irányul, és amely számára a statisztikát el kell készíteni. A külső FATS-mutatók kontextusában a statisztikai egységek célcsoportja (amelyről az adatokat összegyűjtik) és az adatszolgáltató egységek célcsoportja (ahonnan az adatokat összegyűjtik) különböző. A belső FATS-mutatók esetében a statisztikai egységek célcsoportja a legtöbb esetben megegyezik az adatszolgáltató egységek célcsoportjával.

A vállalkozások szerkezeti statisztikái (SBS), a közvetlen külföldi befektetések (FDI) és a kutatás és fejlesztés (K+F) statisztikái ugyanannak a jelenségnek az elemeit vizsgálják, mint a FATS – az üzletek nemzetközivé válását –, és egymáshoz szorosan kapcsolódó statisztikai területeket képeznek. A tartalmi hasonlóság az összeállítás gyakorlatában is tükröződik, és az adatokat gyakran ugyanannak a felmérésnek a használatával állítják össze. Ezért fontos, hogy az adatok ne térjenek el egymástól túlzott mértékben.

Belső FATS-mutatók

Mivel a belső FATS-mutatók csoportjának gazdasági mutatóinak és tevékenységi leosztásának meghatározása összhangban áll a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak (SBS) célcsoportjával (716/2007/EK rendelet, I. melléklet, 2. szakasz), az adatoknak is összhangban kell lenniük.

A belső FATS-mutatók az SBS-statisztikák részeként minden adatot felhasználnak ami az SBS-ben hozzáférhető. Két ország azonban az SBS-től függetlenül állít elő belső FATS-mutatókat, a csoportok pedig nem hasonlíthatók össze. Három országban a belső FATS-mutatók csoportja kisebb, mint az SBS felmérési csoportjának vonatkozó része, valamint hat ország erősítette meg, hogy a belső FATS-mutatók csoportját kibővítették az SBS felmérési csoportjának vonatkozó részén túlra. Az a tény, hogy a csoportok nincsenek teljesen összhangban, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adatok nem koherensek. Ellenkezőleg, javíthat az adatok minőségén az, ha az SBS csoportját a FATS céljaihoz igazítják.

Külső FATS-mutatók

A külső FATS-mutatók vonatkozásában a legtöbb esetben az éves közvetlen külföldi befektetések (FDI) állományfelmérését vagy egy meghatározott FATS-felmérést használnak kiindulási pontként. Az adatokat a rezidens vállalkozások megkérdezésével gyűjtik össze. Az adatok összegyűjtése általában teljes körű adatfelvételi módszerrel történik. A legtöbb ország megerősítette, hogy ugyanazokat a nem rezidens tevékenységi kódokat a külső FATS-mutatókhoz, mint a közvetlen külföldi befektetések külföldi állományaihoz. Hét ország jelentette, hogy különböző kódokat használtak.

4.7.2.     Összehasonlíthatóság

a) Országok közötti összehasonlíthatóság

Az Eurostat által készített alapos adatelemzés biztosítja az országok közötti összehasonlíthatóság folyamatos fejlődését. A közös meghatározásoknak és osztályozásoknak köszönhetően az adatok országok közötti összehasonlíthatósága viszonylag magas szinten valósult meg.

Az országok közötti különbségek egyre megmagyarázhatóbbak. Ugyanakkor néhány probléma megmarad, mert egy ország nem használta az UCI fogalmát. Ez azonban nincs jelentős hatással az összes aggregátum minőségére. A 2010-es referenciaévtől kezdődően az UCI fogalmát minden EU-tagállamban használni fogják.

b) Időbeli összehasonlíthatóság

Időbeli ellentmondások akkor adódnak, amikor egy bizonyos referencia-időszakra összegyűjtött adatok egy bizonyos időszak számos különlegessége végett nem teljesen illeszkednek az azt követő időszakok adataihoz. Ilyen esetben az idősorok közti szünetről van szó.

Belső FATS-mutatók

A referenciaévek adatai 2006-ig csak azokban az országokban elérhetők, amelyek önkéntes alapon küldték meg őket. A 2007-es referenciaévvel kezdődően az adatgyűjtés kötelezővé vált. Néhány ország továbbá elkezdte a megegyezés szerinti közös módszertant alkalmazni, az UCI fogalmát is beleértve. Ez a jelentős módszertani változtatás minden ország adataiban szerkezeti törést okozott,

Ismét szerkezeti törés következett be a 2008-as adatokkal, mivel ez volt az első olyan referenciaév, amelyhez a felülbírált tevékenységi osztályozás (a NACE Rev. 2., a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását létrehozó 1893/2006/EK rendelet) alapján állították össze az adatokat. Következésképpen, a 2008-as belső FATS-mutatók adatait nem lehet közvetlenül összehasonlítani a korábbi referenciaévekkel.

Ezért a 2008-as referenciaévtől kezdve külön táblázatot hoztak létre a belső FATS-mutatók számára az Eurostat internetes adatbázisában. Közvetlen összehasonlítás csak az összes tevékenység szintjén valósulhat meg, a NACE-ágakban és azokban az osztályokban, ahol nem voltak változtatások.

Külső FATS-mutatók

A külső FATS-mutatókban néhány ország önkéntesen állította össze az adatokat 2004-től kezdve. A 2007-es referenciaévre a külső FATS-adatok összeállítása és továbbítása kötelező. A FATS-rendelet végrehajtása szerkezeti törést okozott a rendelkezésre álló idősorokban, főként egy fontos módszertani változtatás, az UCI fogalmának bevezetése miatt. Ez a fő magyarázata annak is, hogy miért nem lehet a 2007 előtti és utáni adatokat a legtöbb országban összehasonlítani. E tényt tükrözendő, az Eurostat internetes adatbázisában a 2007 előtti és utáni külső FATS-adatokat külön táblázatokba szedik.

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszeréről szóló 1893/2006/EK rendelet végrehajtásának tekintetében a tagállamoknak a 2010-es referenciaévtől kezdve az új tevékenységosztályozási formát kell alkalmazniuk. Ez újabb szerkezeti törést fog okozni 2010-től kezdve.

Összegezve, a tagállamok által elküldött adatok minősége széles körű megfelelést és folyamatos fejlődést mutat az elmúlt éveket tekintve. A rendelet által létrehozott módszertani keretet folyamatosan fejlesztik kölcsönös konzultációkon keresztül és meghatározott témakörökkel foglalkozó munkacsoportok segítségével. Az Eurostat más nemzetközi szervezetekkel is együttműködik, hogy az adatok és módszerek összehasonlíthatóságát az Európai Unión kívülre is kiterjessze.

5.           A külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikákhoz kapcsolódó költségek és terhek

A legtöbb tagállam nem méri a felmerülő terheket mennyiségi értelemben, ezért csak minőségi értékelést tud adni. Ebből kifolyólag a külföldi leányvállalatok statisztikáinak gyűjtéséhez és terjesztéséhez kapcsolódó költségek becslése nehezen számszerűsíthető. Számtalan olyan FATS-adatforrás létezik, amelyet más statisztikák előállításához is használnak, vagy a pénzügyi intézetek és vállalkozások szabályozó hatóságoknak történő jelentéstételéhez kapcsolódik. Ezért a külföldi leányvállalatok adatainak gyűjtése és előállítása során felmerülő költségeket nehéz elkülöníteni a gyakran más célokra használt adatok gyűjtésekor felmerülő teljes költségektől. Egyes tagállamokban ráadásul előfordulhat, hogy az adatgyűjtést két különböző intézmény, azaz a nemzeti központi bank és a nemzeti statisztikai hivatal végzi, ami a megbízható becslések készítését még inkább megnehezíti.

Belső FATS-mutatók

A belső FATS-statisztikák előállításához szükséges munkaerő-ráfordítás és a válaszadókra háruló terhek legnagyobb része a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz (a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK rendelet) kapcsolódó nagy számú statisztika előállításához szükséges erőforrásoknak tulajdonítható. A tagállamok által benyújtott becslések összegzése alapján arra lehet következtetni, hogy a 716/2007/EK rendeletnek a belső FATS-mutatók tekintetében történő végrehajtásához kapcsolódó extra tevékenységek meglehetősen kevés további munkaerő-ráfordítást igényeltek.

Külső FATS-mutatók

A közvetlen külföldi befektetések (FDI) és a külső FATS-mutatók egymáshoz szorosan kapcsolódó statisztikai területek, melyek egyaránt az üzletek nemzetközivé válásának elemeit vizsgálják. A tartalmi hasonlóság az összeállítás gyakorlatában is tükröződik, és a FATS-adatokat gyakran ugyanannak az FDI-felmérésnek a felhasználásával állítják össze. Ezért nehéz meghatározni a külső FATS-statisztikák előállításával kapcsolatos további költségeket.

2007-ben azonban elvégeztek egy költséghatékonyságról szóló felmérést, melynek eredményei azt mutatják, hogy a tagállamok túlnyomó többsége képes alacsony vagy közepes költséggel külső FATS-mutatókat előállítani.

A belső és a külső FATS-mutatók részére a nemzeti statisztikai hatóságok megerősítették, hogy nemzeti szintű intézkedéseket terveznek bevezetni, hogy csökkentsék a terhet, különösen az adminisztratív adatok nagyobb mértékű használatával, az internetes adatgyűjtés megszervezésével és a meglévő elektronikus kérdőívek fejlesztésével.

6.           A kísérleti tanulmányok folyamata és végrehajtása

A belső és külső FATS-mutatók kísérleti tanulmányait a 716/2007/EK rendelet 5. cikke azért írja elő, hogy a további változók összegyűjtésének jelentőségét és megvalósíthatóságát értékeljék.

Az említett cikk (4) bekezdése azt jelzi, hogy a kísérleti tanulmányok képezik minden későbbi végrehajtási intézkedéshez kapcsolódó döntés alapját, beleértve a belső és külső FATS-mutatókra vonatkozó adatok összeállításának köréhez kapcsolódó döntéseket. Ez tükrözi a kísérleti tanulmányok fontosságát az EU-ban a FATS-adatok jövőbeli összeállításakor.

A kísérleti tanulmányok első körét 2006-ban indították el. A másodikra 2007-ben került sor. A részt vevő országok tesztelték a további változók megvalósíthatóságát, és az összegyűjtött adatokat elküldték az Eurostatnak.

A belső FATS-mutatók esetén az M, N és O nemzetgazdasági ágakban, valamint a K+F változókhoz a NACE Rev. 1.1. G, H, I, K, M, N és O nemzetgazdasági ágaiban (és az ezeknek megfelelő NACE Rev. 2. szerinti osztályozásban) történő adatösszegyűjtés viszonylag kis erőfeszítéssel is megvalósíthatónak tűnik mind a vállalkozások, mind a nemzeti statisztikai hivatalok részéről. Amennyiben minden tagállam megerősíti, hogy az adatgyűjtés megvalósítható, és a felhasználói igényeket is ismételten megerősítik, a belső FATS-mutatók adatgyűjtését kiterjesztik, hogy egyenletesen lefedje ezeket a változókat.

A külső FATS-mutatók tekintetében legalább három kísérleti változó esetében lehet az adatgyűjtést megvalósíthatónak nevezni: a személyi költségek, a tényezőköltségen számított hozzáadott érték és a bruttó tárgyieszköz-beruházások tekintetében. A részt vevő tagállamok nagy többsége azt a következtetést vonta le, hogy ezt a három változót könnyen meg lehet szerezni a vállalkozásoktól, mivel közvetlenül, illetve csaknem közvetlenül levezethetők a számviteli rendszerekből. Ugyanakkor a globalizáció elemzése szempontjából lényeges, kereskedelemmel kapcsolatos változók összegyűjtése kevésbé tűnik megvalósíthatónak, legalábbis jelen pillanatban. Ezek ugyanis különösen költségesek és nehezebben megszerezhetőek lehetnek a FATS szempontjából fontos vállalkozói csoportoktól, azaz a legnagyobb csoportoktól.

Összegezve, számos kísérleti tanulmányt hajtottak végre a részt vevő tagállamokban. Az eredmények betekintést nyújtottak a további változók összeállításának körébe a belső és külső FATS-mutatók esetében, melyek a FATS-rendeletben nem kötelezőként lettek megadva. A Bizottságnak fenntartásai vannak azzal a javaslattal kapcsolatban, mely szerint bármelyik, a kísérletben vizsgált változót is kötelezővé kellene tenni, mivel úgy tűnik, ez növeli a nemzeti statisztikai hatóságok és a válaszadók terheit. Mindazonáltal a Bizottság megerősíti, hogy a felhasználók erős igényt formálnak ezekre az információkra.

7.           Esetleges javításra vagy módosításra szoruló területek

A közeljövőben az Eurostat azt tervezi, hogy a módszertan fejlesztésével és harmonizációjával tovább javítja a FATS-adatok minőségét a következők tekintetében:

- a külső FATS-mutatók esetében a NACE Rev. 2. osztályozásra való zökkenőmentes átállás végrehajtása, amely jobb nemzetközi összehasonlíthatóságot eredményezne,

- A 2009-es referenciaévtől kezdve az EU-aggregátumok kiszámítása, belső és külső FATS-adatok tekintetében egyaránt.

Középtávon a FATS-statisztikák összeállításakor a tagállamok közös eszközként használhatják az EuroGroups regisztert (EGR). A fejlesztés alatt álló EGR gazdasági egységekről és alkotóegységeikről, valamint ezek jellemzőiről fog adatokat tartalmazni. Ez lehetővé teszi, hogy összehangolják annak az UCI-nak az országkódját, amelyhez a vállalkozások tartoznak, és ezáltal javuljon a FATS-statisztikák minősége.

Az Eurostat továbbá az üzleti statisztikák integrálására vonatkozó keretrendeleten (FRIBS) is dolgozik, hogy közös jogi keretet alakítson ki az üzleti szektor gazdasági tevékenységére, szerkezetére és teljesítményére vonatkozó európai statisztikák rendszeres gyűjtése, összeállítása, továbbítása és terjesztése céljából. A FATS-követelményeket a FRIBS kontextusában fogják újraértékelni.

[1]               A 716/2007/EK rendelet 2. cikkének f) pontja.

[2]               A 716/2007/EK rendelet 2. cikkének g) pontja.

[3]               Megtalálható a következő weboldalon: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-AR-09-014/EN/KS-AR-09-014-EN.PDF.

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete.

[5]               A 716/2007/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint.

[6]               http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home.

[7]               http://circa.europa.eu/Members/irc/dsis/foreignaffiliatesstatistics/library?l=/public&vm=detailed&sb=Title.

[8]               A CETO-jelzés a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 2008. március 11-i 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint csoportosítja az országokat.

Nagy országok: DE, FR, IT, UK

Közepes méretű országok: BE, DK, ES, GR, IE, NL, AT, PL, PT, FI, SE, NO

Kis országok: BG, CZ, EE, CY, LV, LT, LU HU, MT, RO, SI, SK

[9]               A FATS-ajánlások kézikönyvének 42. oldala, 2009-es verzió.