1.Következtetések és ajánlások

1.1Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a férfiak és a nők együttműködésével, valamint a nők vállalkozói tevékenységének hathatós elősegítésével, és a megfelelő pénzügyi és jogalkotási eszközökkel, például a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel inkluzív pénzügyi ökoszisztémát hozhatunk létre az Unióban és a tagállamokban, és gyorsabban haladhatunk a nemek közötti egyenlőség felé.

1.2Az adatok, a hatásvizsgálatok és a közös mutatók elengedhetetlenek a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséhez. A tagállamokból származó és az uniós szintű intézmények által használt adatok és mutatók harmonizációt igényelnek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a nemek közötti szakadék kezeléséhez. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Uniónak a beruházások európai összefüggésében nemek szerint lebontott adatokat kell gyűjtenie, és azokat integrálnia kell a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó éves mutatóba.

1.3A női vállalkozók jövőbeli gyarapodásának felgyorsítása érdekében érdemes megvizsgálni az üzleti angyalok, a magvető beruházások és a „visszaadási kör” szerepét.

1.4Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a nők helyzetének javítása a forráshoz jutás területén pozitív „továbbgyűrűző hatást” fog eredményezni, amely jobb pénzügyi és társadalmi eredményekhez vezet.

1.5Annak érdekében, hogy termékeny terepet teremtsünk a női vállalkozások számára, az EGSZB fontosnak tartja, hogy több hálózatépítési és képzési lehetőséget és mentori programot biztosítsanak a nőknek. Emellett az EGSZB hangsúlyozza az oktatás fontosságát a nemi sztereotípiák megkérdőjelezésében – ideértve az olyan sztereotípiákat, hogy a vállalkozó férfi –, valamint egy olyan vállalkozói kultúra kialakításában, amely felkészíti a nőket a nagyban történő gondolkodásra.

1.6Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok – a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlásban meghatározott elvekkel összhangban – biztosítsák a női vállalkozók számára az anyasági ellátásokhoz és a szülői szabadság különféle formáihoz való hozzáférést.

1.7Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak már a korai életszakaszban meg kell kezdeniük a lányok érdeklődésének felkeltését a TTMM területek iránt, támogatniuk kell a női vállalkozókat és a női példaképeket ezekben az ágazatokban, valamint be kell ruházniuk olyan programokba, amelyek révén felkelthetik a középiskolás lányok érdeklődését a TTMM területek iránt.

1.8Az EGSZB azt ajánlja, hogy a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervbe építsék be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését azáltal, hogy a nőkre irányuló célzott intézkedéseket biztosítanak, valamint hogy az uniós és nemzeti források elosztása és a közbeszerzés során kritériumnak tekintik a nemi dimenziót a női tehetségek munkaerőpiaci támogatása és megtartása érdekében.

1.9Az EGSZB azt javasolja, hogy az állami finanszírozásban való részesülés egyik kritériuma legyen a csoportok sokszínűsége, különös tekintettel a nők részvételére. A „pinkwashing” 1 elkerülése érdekében fontos egyedi normákat meghatározni.

1.10Az EGSZB azt ajánlja, hogy középtávon valamennyi európai hatóság és tagállam a költségvetési folyamat minden szintjén használjon a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezési eszközöket. A civil társadalom részvétele és a szociális párbeszéd szintén döntő fontosságú ahhoz, hogy feltárjuk azokat a területeket, amelyekkel a költségvetésen keresztül foglalkozni kell.

1.11A pénzügyi ágazatban továbbra is tapasztalható tudattalan előítélet, ezért fontosak a tudatosító kampányok és a tudattalan előítéletekkel kapcsolatos képzés a befektetők és bíráló bizottságok számára. Emellett az EGSZB úgy véli, hogy a homofília vagy „a hasonló a hasonlót vonzza” elfogultság elkerülésének érdekében az európai pénzügyi intézmények valamennyi bizottságának mielőbb el kell érnie, hogy nemi szempontból kiegyensúlyozott legyen, valamint képzésben kell részesülnie a tudattalan előítéletekre vonatkozóan is.

1.12Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság tegye közzé az éves uniós költségvetés nemi szempontú hatásvizsgálatát, és azt mellékletként közölje, hozzon létre olyan munkacsoportot, amely részt vesz a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon, valamint hangolja össze és építse be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó uniós célkitűzéseket a következő (2028–2034) többéves pénzügyi keretbe, valamint az aktuális (2021–2027) többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatába 2 .

1.13Az EGSZB kéri, hogy az uniós forrásokat tegyék hozzáférhetőbbé a nők által működtetett szervezetek számára azáltal, hogy egyszerűsítik az eljárásokat, és támogatást nyújtanak a fő tevékenységeikhez.

1.14Az EGSZB végezetül arra kéri az Európai Bizottságot és az európai intézményeket, hogy dolgozzanak ki ambiciózus jövőképet a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről és a nemek szempontját érvényesítő befektetésekről, ezen belül pedig a finanszírozásban részesülő nőkre vonatkozó konkrét célszámokat, konkrét fő teljesítménymutatókat, jogszabályokat, aktualizált kritériumokat és a női vállalkozói tevékenység és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítására irányuló (megerősített) programokat (például a nőknek nyújtott célzott támogatások, a nők tulajdonában és társtulajdonában lévő alapok célzott kültagi finanszírozása, hitelgaranciák vagy mikrofinanszírozás, társfinanszírozási platformok, nemi alapú kötvények vagy mikrohitelek).

2.Általános megjegyzések

2.1A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az Európai Unió (EU) egyik alapvető célkitűzése, összhangban mind az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, mind az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkével. A nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítására vonatkozó jogi kötelezettségek ellenére lassú az előrehaladás a nemek közötti egyenlőség hatékony érvényesítése terén, különösen a finanszírozás és a költségvetés tekintetében.

2.2Ez a vélemény hangsúlyozni kívánja a vállalkozói tevékenység, a köz- és magánberuházások, valamint a költségvetés-tervezés nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kihívásait és lehetőségeit, valamint ambiciózus jövőképet kér az európai intézményektől és a tagállamoktól a nemek szempontját érvényesítő befektetésekre és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre vonatkozóan. Ez a hangsúly pozitív hatást gyakorol majd a nemek közötti egyenlőség elérésére (5. fenntartható fejlődési cél) és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló (10. fenntartható fejlődési cél) fenntartható fejlődési cél elérésére. Azt is fontos elismerni, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósításához mind a nők, mind a férfiak együttműködésére szükség van az egyenlőség előmozdítása terén.

2.3Az Európai Bizottság szerint a nők Európa teljes népességének mintegy 52%-át teszik ki, ugyanakkor az önálló vállalkozók csupán 34,4%-át és az induló vállalkozók 30%-át adják 3 .

2.4Az Európában befektetett kockázati tőke közel 92%-át kizárólag férfiak által alapított csoportok kapják. Ami a finanszírozást illeti, a korai szakaszokban a finanszírozásnak csupán 1%-a jut a nők által vezetett vállalatoknak, és a későbbi szakaszokban soha nem haladja meg a 30%-ot, annak ellenére, hogy a női alapítókkal és vegyes nemű csapatokkal rendelkező csoportok túlteljesítik férfi társaikat 4 5 6 7 .

2.52017 márciusában az OECD arról számolt be, hogy a nők valamennyi országban – az Egyesült Államok, Mexikó, Görögország és Indonézia kivételével – a férfiakhoz képest kisebb valószínűséggel számolnak be arról, hogy hozzá tudnak férni a vállalkozásindításhoz szükséges finanszírozáshoz. Ez a nemek közötti különbség azzal hozható összefüggésbe, hogy a nők alacsonyabb szintű tapasztalattal rendelkeznek, rendkívül versengő és alacsony növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban tevékenykednek, valamint a beruházások értékelése során jellemző a nemi szempontból elfogult hitelbírálat és a nemi sztereotípiák érvényesülése. A nőket gyakran akadályozza az is, hogy kevésbé férnek hozzá az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz (pl. folyó- és betétszámlák) 8 . Emellett az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy eltántorítják őket a hitelfelvételtől, mint az önállóan vállalkozó férfiak esetében.

2.6Az Európai Bizottságnak a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiája szerint a kockázatitőke-alapok és magántőke-befektetési vállalkozások döntéshozói közül csupán minden tizedik nő, annak ellenére, hogy egyes, a nemek közötti egyenlőségre összpontosítóként azonosított magánalapok partnereinek 72%-a nő. A megállapítások azt mutatták, hogy a kockázatitőke-finanszírozásban részt vevő általános partnerek átlagosan 85%-a férfi és mindössze 15%-a nő. Amennyiben női partnerekről van szó, akkor azok általában kisebb alapok partnerei.

2.7A Covid19-világjárvány növelte a nemek közötti és a gazdasági egyenlőtlenségeket. Társadalmi és gazdasági szempontból egyértelmű különbség van a koronavírus által a különböző nemekre gyakorolt hatás tekintetében. A Covid19-világjárvány a nők finanszírozáshoz való hozzáférésére is hatással volt. Erre vonatkozóan nincsenek európai adatok, de az Egyesült Államokban megállapították, hogy a nők által vezetett induló vállalkozások kockázatitőke-finanszírozása terén tovább nőtt a már meglévő, nemek közötti szakadék 9 .

2.8Globális szinten a nemek szempontját érvényesítő befektetések egyre nagyobb teret nyernek. Ugyanakkor a női vállalkozók és alapítók európai beruházási ökoszisztémája még mindig széttagolt, és hiányzik a nemek közötti egyenlőség rendszerszinten és stratégiailag érvényesülő szempontja 10 . A kifejezetten a nemek közötti egyenlőséget célzó alapok ritkák, és ezek a kezdeményezések nem vonzanak több női vállalkozót. Az Európai Unióban a finanszírozás mintegy 50%-át az adófizetők pénze teszi ki. A nemek szempontjából árnyaltabb és egyenlőbb finanszírozási ökoszisztémát létrehozó uniós szintű közös erőfeszítés, valamint a vállalkozásalapítás teljes folyamata során nyújtott támogatás hozzájárulhat a konszenzushoz, és segíthet a változás előtt álló akadályok leküzdésében.

2.9Amikor a nemek szempontját érvényesítő befektetésről beszélünk, figyelembe kell vennünk a finanszírozáshoz való hozzáférést tovább befolyásoló egyéb egyenlőtlenségeket, például a fogyatékosságot, az alacsony társadalmi-gazdasági státuszt, a fiatal életkort, a migrációs hátteret vagy a szexuális irányultsággal, fajjal stb. való metszéspontokat is.

3.Részletes megjegyzések

3.1Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a nők helyzetének javítása a forráshoz jutás területén pozitív „továbbgyűrűző hatást” fog eredményezni, amely jobb pénzügyi és társadalmi eredményekhez vezet. Amikor a női kockázatitőke-befektetők hozzák meg a döntéseket, kétszer nagyobb valószínűséggel ruháznak be női alapító csoportokba, ami növeli a nők foglalkoztatását. A női alapítóval rendelkező induló vállalkozások 2,5-szer több nőt alkalmaznak. A női alapítóval és női vezetővel rendelkező vállalatok hatszor több nőt foglalkoztatnak 11 .

3.2Az adatgyűjtés kiemelkedő fontosságú a jelenlegi helyzet értékeléséhez és az előrelépésre irányuló stratégiák kidolgozásához. Az erre vonatkozóan tett erőfeszítések ellenére, bár az Európai Bizottság, a Tanács, az OECD, az EuroStat és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) gyűjt adatokat a nemek közötti egyenlőség számos aspektusáról, ezeket még harmonizálni kell ahhoz, hogy a nemek közötti szakadék kezelésében szerepet játszhassanak. A releváns adatok összegyűjtését kötelezővé kell tenni a tagállamok számára. Az alkalmazott módszertanokat és mérőszámokat össze kell hangolni a holisztikus szemlélet kialakítása érdekében, valamint lehetővé kell tenni további adatok (társadalmi elfogultság, etnikai elfogultság, interszekcionális elfogultság stb.) felhasználását annak érdekében, nyomon lehessen követni és értékelni lehessen az előrelépéseket és a szakpolitikákat. Emellett rendszeresebb és továbbfejlesztett elemző tanulmányokat kell készíteni. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Uniónak a beruházások európai összefüggésében nemek szerint lebontott adatokat kell gyűjtenie, és azokat integrálnia kell a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó éves mutatóba.

3.3Ugyanilyen fontos a kibocsátás mérete (a befektetett pénz összege), valamint az üzleti angyalok és a magvető beruházások szerepe. Továbbá érdemes kutatni a „visszaadási kört” (circle of giving back): azok a nők, akik befektetési támogatást kapnak, növekedésnek indulnak, saját beruházási tőkét fejlesztenek, és maguk is üzleti angyalokká válnak. Ez pozitív módon gyorsíthatja a női vállalkozások jövőbeli növekedését, és fokozható olyan célzott promóciós kampányok révén, amelyek a befektetési angyalok által nyújtott lehetőségek és hozzájárulások általános megértésének javítására irányulnak, arra vonatkozó információkkal kombinálva, hogy hogyan lehet elkezdeni az ilyen irányú tevékenységet. Ennek támogatása érdekében a tagállamok megvizsgálhatnak adókedvezményeket is.

3.4Az EGSZB úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az Unióban a nemek közötti egyenlőségnek valamennyi politikaalkotási és egyéb döntéshozatalban – például a szociálpolitikában és a kohéziós politikában, valamint az uniós versenypolitikában – és az uniós költségvetés elköltésében való aktív előmozdításával érhető el. Továbbra is hiányoznak a szakpolitikai intézkedések szükség esetén történő korrigálásához szükséges előfeltételek, valamint a végrehajtás során a hatékony nyomon követés. Mivel tudjuk, hogy a Covid19-világjárvány hatásai nem nemsemlegesek, az EGSZB megismétli a megfelelő szinteken dolgozó politikai döntéshozóknak szóló azon felhívását, hogy kövessék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét, és a nemek közötti egyenlőség szempontját minden döntésben vegyék figyelembe, beleértve a költségvetés-tervezési, a beruházási, a finanszírozási és a közbeszerzési döntéseket is. Ez vonatkozik a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret költségvetési ciklusára, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre is, és nemi szempontú hatásvizsgálatokat, megfelelő kötelező mutatókat és nyomonkövetési és értékelési rendszereket is magában kell foglalnia 12 .

3.5Az Európai Számvevőszék egyik közelmúltbeli jelentése megállapítja, hogy az Európai Bizottság kevés figyelmet fordított az általuk vizsgált szakpolitikák és programok nemi szempontú elemzésére. Csak korlátozott mértékben használt nemek szerint lebontott adatokat és mutatókat, és kevés információt tett közzé az uniós költségvetés nemek közötti egyenlőségre gyakorolt általános hatásáról. Azokon a területeken azonban, ahol részletes jogi követelményeket határoztak meg, ezek megkönnyítették a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítését a programokba.

4.Konkrét intézkedések

4.1Termékeny terep kialakítása a női vállalkozók számára

4.1.1Annak érdekében, hogy termékeny terepet teremtsünk a női vállalkozások számára, az EGSZB fontosnak tartja, hogy több hálózatépítési és képzési lehetőséget és mentori programot biztosítsanak a nőknek. Alapvető fontosságú, hogy a meglévő „öreg fiúk hálózata” mellett a nők kialakítsák az ún. „öreg lányok hálózatát”, mivel a nők általában kisebb, kevésbé sokszínű hálózatokkal rendelkeznek. A példaképek és mentorok is fontos szerepet játszanak: egy olaszországi tanulmány szerint a megkérdezett lányok 70%-a válaszolta, hogy máshogy érzett a jövőjével kapcsolatban azok után, hogy találkozott egy példaképpel.

4.1.2A vállalkozói szellemre vonatkozó sztereotip elképzelések már az alapfokú oktatás során megmutatkoznak. Az EGSZB hangsúlyozza az oktatás fontosságát a nemi sztereotípiák megkérdőjelezésében – ideértve az olyan sztereotípiákat, hogy a vállalkozó férfi –, valamint egy olyan vállalkozói kultúra kialakításában, amely felkészíti a nőket a nagyban történő gondolkodásra. Európában továbbra is negatív társadalmi konnotációk övezik a női vállalkozókat és vezetőket. Az iskolák szintén alapvető szerepet játszanak a pénzügyi és vállalkozói kapacitásépítésben; ezeket a készségeket be kell építeni az iskolai tantervekbe, az alapfokú oktatástól kezdve, és az egész iskolai rendszerben erősíteni és fejleszteni kell őket. Az olyan vállalkozói kiállítások és más programok, amelyek keretében a nők magvető pénzhez juthatnak, és amelyek például „lányok a tudományban” megközelítést alkalmazzák, jó eszközök lennének arra, hogy már korai szakaszban ösztönözzük a női vállalkozókat.

4.1.3Az „imposztor szindróma” azt a jelenséget írja le, amikor az emberek megkérdőjelezik saját képességeiket, és úgy érzik, hogy nem elég jók abban, amit csinálnak. Ez a szindróma gyakran előfordul a női vállalkozók körében. A nők képességeinek és önbecsülésének az oktatás egésze során történő fejlesztése csökkenti ezt a jelenséget, és több perspektívát nyit meg a nők fejlődésének tekintetében 13 .

4.1.4A nők által a fizetetlen gondozási feladatok ellátása miatt jelenleg tapasztalt időszegénység nagymértékben akadályozza a vállalkozói szellemet. Kulcsfontosságúak az olyan kulturális változások, mint például a partnerek közös felelőssége a háztartás működtetése, valamint a gyermekek és mások gondozása terén, olyan rendszerszintű intézkedésekkel kombinálva, mint a megfizethető vagy ingyenes gyermek- és idősgondozás. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok – a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlásban meghatározott elvekkel összhangban – biztosítsák a női vállalkozók számára az anyasági ellátásokhoz és a szülői szabadság különféle formáihoz való hozzáférést 14 15 .

4.1.5A nőket célzó vállalkozási képzési programok jellemzően olyan piacokra és ágazatokra összpontosítanak, amelyekben a nők már most is megfelelő arányban képviseltetik magukat. Vannak olyan ágazatok, ahol súlyos mértékben hiányoznak a női vállalkozók, például a csúcstechnológia és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak már a korai életszakaszban meg kell kezdeniük a lányok érdeklődésének felkeltését e területek iránt, támogatniuk kell a női vállalkozókat és a női példaképeket ezekben az ágazatokban, valamint be kell ruházniuk olyan programokba, amelyek révén felkelthetik a középiskolás lányok érdeklődését a TTMM területek iránt.

4.1.6A munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható nemek közötti egyensúlyhiány akadályozza a nők jövőbeli törekvéseit is. A nők kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy a vállalkozásuk elindításához szükséges megfelelő menedzseri és vállalkozói gyakorlatra, valamint megtakarításra tegyenek szert. A fiatal nők esetében ezért több akadály áll a vállalkozásindítás előtt. Emellett a nemek közötti bérszakadék vagy a méltányos bérezés hiánya korlátozhatja pénzügyi forrásaikat. Mivel számos finanszírozási lehetőséghez a vállalkozó kezdeti magánberuházására van szükség, az EGSZB úgy véli, hogy a nemek közötti bérszakadék megszüntetése és a nemek közötti munkaerőpiaci egyensúlyhiány megszüntetése pozitív hatással lesz a nők vállalkozói tevékenységére.

4.1.7A nők hajlamosabbak arra, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos és szociális területeken indítsanak vállalkozást annak érdekében, hogy mérhető pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra, és társadalmi célú induló vállalkozást működtessenek 16 17 . A szociális gazdaság keretében működő vállalatok a közösségek és munkavállalóik gazdasági és társadalmi szükségleteit, valamint a környezeti fenntarthatóságot helyezik tevékenységük középpontjába. Beruháznak a jóllétbe, és üzleti tevékenységüket értékek köré szervezik. Ezért a szociális gazdaságra irányuló projektek finanszírozásának növelése és a szociális vállalkozási ökoszisztémák létrehozásának előmozdítása pozitív hatással lesz a nők gazdasági emancipációjára és fejlődésére. A női vállalkozások ösztönzése pedig lendületet ad a szociális vállalkozások növekedésének. Az Európai Bizottság szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terve megállapítja, hogy a szociális vállalkozásokban a női vállalkozók aránya magasabb, mint a hagyományos vállalkozásokban. Nincsenek azonban célzott intézkedések a nők vállalkozói tevékenységének fellendítésére, beleértve a szociális vállalkozásokat is. Az EGSZB javasolja, hogy a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervbe 18 építsék be a nemek közötti egyenlőség szempontját azáltal, hogy a nőkre irányuló célzott intézkedéseket biztosítanak.

4.2Változás előidézése a pénzügyi és befektetési ágazatban

4.2.1Az Uniónak vezető szerepet kell játszania abban, hogy a nemi szempontból tudatos ökoszisztéma számára termékeny talaj jöjjön létre. 2006 és 2018 között Európában a nők által vezetett vállalatok számára a C sorozat keretében nyújtott finanszírozás többsége négy uniós országból származott: Svédország, Németország, Spanyolország és Franciaország. Az éllovas országokban elért sikereket az erős ökoszisztéma és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását szolgáló célzott tevékenységek segítették elő 19 . Az EGSZB azt ajánlja, hogy hozzák létre a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő befektetők európai hálózatát, amelynek keretében megoszthatják a bevált gyakorlatokat, valamint népszerűsíthetik a női vállalkozások finanszírozásával kapcsolatban már meglévő lehetőségeket. A magánszektorral való együttműködéshez inspirációként szolgálhat a British Business Bank nőkbe való befektetésről szóló kódexe (Investing in Women Code), amely a pénzügyi szolgáltató cégek arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy javítják a női vállalkozók eszközökhöz, erőforrásokhoz és finanszírozáshoz való hozzáférését 20 .

4.2.2A kockázatitőke-alapok és a magántőke-befektetési vállalkozások döntéshozói közül csupán körülbelül minden tizedik nő. A női tehetségek vonzására és a nők szakmai előmenetelének javítására van szükség a pénzügyi és befektetési ágazatban ahhoz, hogy a jelenlegi férfias kultúrát, amely nem teszi vonzóvá a nők számára, hogy ebben az ágazatban maradjanak vagy induljanak el, inkluzív kultúrává alakítsuk át. Ennek a kultúrának a beruházások megtérülését nemcsak gazdasági beszámolók segítségével kell mérnie, hanem a beruházások fenntarthatóságával és társadalmi hozadékaival is. Az EGSZB ezért azt szeretné látni, hogy a vezetői és alapítói csapatok sokszínűsége az állami finanszírozás – többek között az állami nyugdíjalapok – egyik fő kritériumává váljon, ezáltal ösztönözve a női tehetségek felvételét és megtartását a pénzügyi és befektetési ágazatban. Az EGSZB azt is javasolja, hogy a tagállamok osszák meg egymással a pénzügyi ágazatban a csapatok sokszínűségének előmozdítására és a nők által vezetett csoportok népszerűsítésére szolgáló módszerek bevált gyakorlatait. A befektetési ágazatban ki kellene dolgozni egy befektetői kiválósági pecsétet vagy szabványt. Egy ilyen szabvány a közfinanszírozáshoz való hozzájutás egyik kritériumaként szolgálhatna 21 . Ugyanakkor nem lehet egyszeri kötelezettségvállalás: ellenőrizni kell és évente felül kell vizsgálni a „pinkwashing” elkerülése érdekében.

4.2.3Az EGSZB azt javasolja, hogy a magán pénzügyi szektor intézményei számára biztosítsanak hozzáférést az Európai Unió vagy a tagállamok által biztosított, a nemek szempontját érvényesítő befektetésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtáshoz és képzéshez.

4.2.4Általános feltételezés, hogy a nők jellemzően kockázatkerülőbbek, óvatosabbak és kevésbé agresszív versenymagatartást tanúsítanak, mint a férfiak. Az EGSZB azt javasolja, hogy ezt az alacsonyabb kockázattal járó magatartást vegyék figyelembe a pénzügyi eszközökben, valamint hogy hozzanak létre olyan egyedi termékeket bizonyos alacsony kockázatú projektek számára, amelyek kevesebb garanciát és alacsonyabb kamatlábakat igényelnek a kölcsön biztosításához, vagy az induló tőke magasabb százalékát fedezik a támogatás biztosításakor.

A pénzügyi ágazatban továbbra is fennállnak bizonyos, leggyakrabban tudattalan előítéletek – ilyen például az, amikor előnyben részesítik a férfiak által bemutatott pályázatokat, vagy amikor a nők által írt tartalom a társadalmi hatásra összpontosít, míg a férfiak inkább a pénzügyekre és a számokra összpontosítanak. A figyelemfelkeltő kampányok és a befektetők és a bíráló bizottságok számára biztosított, a tudattalan előítéletekről szóló képzés rendkívül fontos szerepet játszhat abban, hogy felhívják a figyelmet ezekre az elfogultságokra. Kulcsfontosságú továbbá, hogy az ágazaton belül felhívják a figyelmet a lassan, de határozottan növekvő szilárd és ellenálló üzleti modellek fontosságára, ahelyett, hogy a rövid távú bevételek gyors növekedésére és értékelésére összpontosítanának.

4.3A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a nemek szempontját érvényesítő befektetés közfinanszírozás révén

4.3.1A költségvetések politikai prioritásokat tükröznek, és a társadalom átalakításának legfontosabb gazdaságpolitikai eszközei. A közpolitikák fontos szerepet játszanak az útmutatásban és abban, hogy kedvező környezetet teremtsenek a befektetők számára, ezáltal tisztességes munkahelyeket hozva létre. Régóta elismert tény, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés, a nők szerepvállalásának célzott finanszírozása, a költségvetési források elkülönítése, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő közbeszerzési eljárások és folyamatok szabályozásának a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés végrehajtási eszközeként történő használata mind szükséges eszközök a nemek közötti egyenlőség megvalósításához.

4.3.2A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés egy olyan folyamat, amelynek során megvizsgálják az állami költségvetéseket abból a szempontból, hogy azok hozzájárulnak-e a nők és férfiak közötti nagyobb egyenlőséghez, és úgy alakítják át őket, hogy valóban hozzájáruljanak ahhoz. A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéshez kétutas vagy kettős megközelítésre van szükség: a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére valamennyi költségvetésben és programban, valamint külön a nemek közötti egyenlőtlenség kiváltó okainak kezelésére irányuló célzott finanszírozásra. „A nemi dimenziót be kell építeni a költségvetési ciklus valamennyi szakaszába, a költségvetési javaslatoktól (ex ante) kezdve magán a költésen keresztül (ex nunc) a ténylegesen elköltött összegek értékeléséig és ellenőrzéséig (ex post)”. 22 Az adatok, a hatásvizsgálatok és a közös mutatók elengedhetetlenek a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséhez a költségvetési ciklus egészében: a tervezés, a végrehajtás, a nyomon követés és az értékelés során. Bár a tagállamok számára nehéz lehet nemek szerint lebontott adatokat gyűjteni, ez az egyetlen módja az előrelépésnek és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló megfelelő szakpolitikák kidolgozásának.

4.3.3Az EGSZB azt ajánlja, hogy középtávon valamennyi európai hatóság és tagállam a költségvetési folyamat minden szintjén használjon a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezési eszközöket. A civil társadalom részvétele és a szociális párbeszéd szintén döntő fontosságú ahhoz, hogy feltárjuk azokat a területeket, amelyekkel a költségvetésen keresztül foglalkozni kell. A nemi szempontú elemzés előfeltétele a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének a (pénzügyi) szakpolitikákban, különösen a többéves pénzügyi keretben, a Next Generation EU csomagban és az európai strukturális és beruházási alapokban. Különös figyelmet kell fordítani a kohéziós politikára, amely az országok és régiók közötti egyenlőtlenségek kiigazításának egyik alapvető eszköze. Az EGSZB azt ajánlja, hogy kifejezetten erre a célra kidolgozott mutatók alapján gyűjtsenek adatokat a kohéziós politikában megvalósuló nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan.

4.3.4Az EGSZB örömmel látja, hogy az Európai Bizottság belső képzési programot indított a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés témájában, ám az egyelőre kis léptékben valósul meg. Az EGSZB szeretné, ha az Európai Bizottság költségvetésén dolgozó személyek és az európai pénzügyi intézmények dolgozói mindannyian megfelelő képzésben részesülnének a nemek szempontját érvényesítő befektetések, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés tárgyában. Ez a képzés nemzeti szinten is alapvető fontosságú a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósítása szempontjából.

4.3.5Az EGSZB fontosnak tartja, hogy célzott alapokat és pénzügyi eszközöket hozzanak létre a nők vállalkozói tevékenységének – például a nők által (vagy részvételével) vezetett, valamint a nők saját tulajdonában lévő kockázatitőke- és magántőke-alapok – támogatása, valamint a piaci hiányosságok kezelésére szolgáló innovatív finanszírozási megoldások (pl. a nőknek nyújtott célzott támogatások, a nők tulajdonában és társtulajdonában lévő alapok célzott kültagi finanszírozása, hitelgaranciák vagy mikrofinanszírozás, társfinanszírozási platformok, nemi alapú kötvények vagy mikrohitelek) feltárása érdekében.

4.3.6Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a nemek közötti szakadék csökkentése érdekében aktualizálni kell a befektetési alapokra vonatkozó kritériumokat. Például ha az olyan európai alapok, mint az InvestEU és az Európai Beruházási Alap, az induló vállalkozások finanszírozásának fontos kritériumaként használják a „tapasztalatot”, a „sokszínűséget” azonban nem, akkor nem biztosítunk a nők számára egyenlő hozzáférést a tőkepiachoz. Az EGSZB azt javasolja, hogy az alapok alapjai, a kockázatitőke- és a magántőke-alapok közfinanszírozásra való pályázásakor ezek értékelése során feltételként határozzák meg egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó terv meglétét, amely tartalmazza az alapnak a nemek szempontját érvényesítő beruházásokkal kapcsolatos stratégiáját és az alapoknak a nemek közötti egyenlőség megvalósítása iránti elkötelezettségét.

4.3.7A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a nemek szempontját figyelembe vevő befektetések elvét az európai határokon kívül is alkalmazni kell a külső finanszírozási mechanizmusokban, beleértve a fejlesztési együttműködési politikákat is.

4.3.8Az Európai Bizottságnak el kell végeznie az Unió éves költségvetésének nemi szempontú hatásvizsgálatát, és azt a költségvetés mellékelt dokumentumaként kell benyújtania. A költségvetés e melléklete a nemek közötti egyenlőség érvényesítését nyomon követő dokumentumként fog szolgálni, amelynek célja a költségvetések jövőbeli átalakítása, és azzal kapcsolatban az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága (FEMM) véleményt fogadhatna el. Az EGSZB azt is javasolja, hogy a költségvetési és makrogazdasági politikákról szóló széles körű viták előmozdítása érdekében az információkat és a kutatási eredményeket jóval az éves költségvetésről szóló parlamenti határozat előtt tegyék közzé a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szakértőivel és a nemek közötti egyenlőség terén aktív nem kormányzati szervezetekkel konzultálva.

4.3.9Az EGSZB kijelenti, hogy a homofília vagy „a hasonló a hasonlót vonzza” elfogultság elkerülésének érdekében az európai pénzügyi intézmények valamennyi bizottságának mielőbb el kell érnie, hogy nemi szempontból kiegyensúlyozott legyen, valamint képzésben kell részesülnie a tudattalan előítéletekre vonatkozóan is. Az Európai Innovációs Tanács „Accelerator” elnevezésű programjának keretében például célul tűzte ki, hogy növelje a nők által vezetett induló vállalkozások számát, és ennek érdekében 50%-ra növelte a női bírálóbizottsági tagok számát, valamint több nőt kér fel vállalkozásának bemutatására. A Tanács 8%-ról 29%-ra emelte a nők által vezetett induló vállalkozások arányát.

4.3.10Javasoljuk továbbá a női vállalkozásokkal foglalkozó igazgató vagy magas szintű képviselő kinevezését az Európai Bizottságon és a tagállamok vállalkozásügyi minisztériumain belül, aki szervezeti egységeken átívelően hívná fel a figyelmet arra, hogy több nőt kell ösztönözni a vállalkozásindításra és -fejlesztésre – ideértve a szociális vállalkozásokat is –, és népszerűsítené ennek gazdasági előnyeit.

4.3.11Az Uniónak és a tagállamoknak támogatniuk kell az állami, helyi vagy regionális fejlesztési ügynökségeknek a beruházási piacon, valamint a társadalmi hatásban betöltött szerepét. Hollandiában például ezek a regionális fejlesztési ügynökségek az induló vállalkozásokba fektetnek be, és nagyra értékelik a társadalmi hatásokat.

4.3.12A nemek közötti egyenlőség érvényesítésével foglalkozó civil társadalmi és nonprofit szervezetek általában alulfinanszírozottak Európában. Az EGSZB kéri, hogy az uniós forrásokat tegyék hozzáférhetőbbé a nők által működtetett szervezetek számára azáltal, hogy egyszerűsítik az eljárásokat, és támogatást nyújtanak a fő tevékenységeikhez. A strukturális alapok odaítélési eljárásait a bürokrácia elkerülése érdekében jobban össze kell hangolni a közvetlen alapokéval.

4.3.13Az EGSZB végezetül arra kéri az Európai Bizottságot és az európai intézményeket, hogy dolgozzanak ki ambiciózus jövőképet a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről és a nemek szempontját érvényesítő befektetésekről, ezen belül pedig a finanszírozásban részesülő nőkre vonatkozó konkrét célszámokat, konkrét fő teljesítménymutatókat, jogszabályokat, aktualizált kritériumokat és a női vállalkozói tevékenység és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítására irányuló (megerősített) programokat. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottságon belül hozzanak létre egy, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel foglalkozó munkacsoportot, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keretben és más pénzügyi eszközökben érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget. A nemek közötti egyenlőség jövőbeli erőteljesebb érvényesítésére való felkészülés érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a lehető leghamarabb hozzanak létre munkacsoportot az uniós intézmények körében, amely részt venne a tárgyalásokon, valamint összehangolná a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó uniós célkitűzéseket és beépítené azokat a következő többéves pénzügyi keretbe.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 14-én.

Christa Schweng

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)    A „pinkwashing” kifejezés alatt azt a magatartást értjük, amikor egy vállalkozás látszólag igen aktív a nemek közötti egyenlőség terén, valójában azonban keveset tesz annak érdekében (a fenntarthatóság kapcsán alkalmazott „greenwashing” – zöldrefestés – mintájára).

(2)      D'Alfonso, A. (2021). Multiannual financial framework for the years 2021 to 2027 (europa.eu) (EPRS-tájékoztató; PE 637.979). Az Európai Parlament Kutatószolgálata. „Az Európai Bizottság javasolta, hogy a többéves pénzügyi keret működését annak félidejében, 2023. decemberig kötelezően értékeljék.” 8. o.

(3)       https://www.eib.org/attachments/thematic/why_are_women_entrepreneurs_missing_out_on_funding_en.pdf .

(4)      Eurostat és Európai Bizottság. The State of European Tech 2020; Atomico (2020).

(5)       Why are women entrepreneurs missing out on funding? Reflections and considerations – Összefoglaló (eib.org) .

(6)      Funding women entrepreneurs: How to empower growth, 2020.

(7)       https://europeanwomeninvc.idcinteractive.net/8/ .

(8)       COSME Program, pályázati felhívás: Encouraging community building around the issue of women entrepreneurship – Management and running of the WEgate platform .

(9)       Women-Led Startups Received Just 2.3% of VC Funding in 2020 (hbr.org) .

(10)      Az ENSZ nőjogi szervezete (2021): Investment with a gender lens in Europe.

(11)       https://www.kauffmanfellows.org/journal_posts/women-vcs-invest-in-up-to-2x-more-female-founders .

(12)       ECO/584 – Nemi alapú beruházások a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben .

(13)     HL C 443., 2022.11.22., 63. o.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(15)      A Tanács ajánlása a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről, elfogadva: 2019. november 8.

(16)       The Value of Investing in Female Founders (Forbes, 2019).

(17)      Az S&P Global szerint, amely 11 ország befektetőit kérdezte meg.

(18)      Az Európai Bizottság közleménye: Emberközpontú gazdaság kiépítése: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, Brüsszel, 2021. december 9., COM(2021) 778 final.

(19)      Funding Women Entrepreneurs Through MFF 2021–2027 – Meghallgatás az Európai Parlamentben Women & Investment címmel | 2021. április 19.

(20)       https://www.british-business-bank.co.uk/investing-in-women-code/ .

(21)      Jó példa erre az Unióban és az USA-ban immár elterjedt sokszínűségi kockázatitőke-szabvány: www.diversity.vc .

(22)

      A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete tájékoztatója a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő közbeszerzésről, 4. o.