This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document L:2013:045:FULL
Official Journal of the European Union, L 45, 16 February 2013
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 45, 2013. február 16.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 45, 2013. február 16.
Display all documents published in this Official Journal
- Date of document:
- 16/02/2013
- Author:
- Európai Unió
- Form:
- Hivatalos Lap
|
ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.045.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 45 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
56. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
16.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 45/1 |
A BIZOTTSÁG 131/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2013. február 15.)
a kvótán felüli cukor és izoglükóz 2012/2013-as gazdasági évben csökkentett többletilletékkel történő uniós piacra bocsátásával kapcsolatos különleges intézkedések megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 64. cikke (2) bekezdésére és 186. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
|
(1) |
A 2011/2012. cukorpiaci évben az ömlesztett fehér cukor átlagos uniós gyártelepi ára elérte a 404 EUR/tonna referenciaár 175 %-át, a világpiaci árnál pedig tonnánként hozzávetőleg 275 EUR-val volt magasabb. Az uniós ár jelenleg 700 EUR/tonna körüli szinten stabilizálódott, ami a cukorpiac szervezésének reformja óta elért legmagasabb árszint, és zavarja az uniós piac cukorellátásának folyamatosságát. Mivel várható, hogy a 2012/2013. gazdasági évben ez a már most is magas ár tovább emelkedik, jelentős a kockázata annak, hogy komoly piaci zavarok keletkeznek, amelyeket megfelelő óvintézkedések segítségével meg kell előzni. |
|
(2) |
A 2012/2013. gazdasági évre becsült kereslet és kínálat alapján a cukorpiac zárókészletei vélhetően legalább 0,5 millió tonnával el fognak maradni a 2011/2012. évitől. Ez az adat már figyelembe veszi a preferenciális megállapodások előnyeiben részesülő harmadik országokból származó importot. |
|
(3) |
Másrészről viszont a várható jó termés miatt a becslések az 1234/2007/EK rendelet 56. cikkében meghatározott kvótán felül megközelítőleg 5 400 000 tonna mennyiségű cukor előállításával számolnak. Figyelembe véve a cukortermelőknek az említett rendelet 62. cikke szerinti bizonyos ipari felhasználások tekintetében várható szerződéses kötelezettségeit, valamint a kvótán felüli cukor kivitelére a 2012/2013-as évre vonatkozó kötelezettségeket, még így is jelentős, legalább 2 000 000 tonna kvótán felüli cukormennyiség fog rendelkezésre állni. Az uniós cukorpiac szűk kínálatának enyhítése és a túlzott mértékű áremelkedés elkerülése érdekében e cukormennyiség egy részét elérhetővé lehetne tenni az Európai Unió piacán. |
|
(4) |
A folyamatos piaci ellátottság érdekében kvótán felüli cukrot kell piacra bocsátani. Indokolt lehetővé tenni, hogy minden olyan esetben, amikor arra a 2012/2013-as gazdasági év során szükség van, ilyen intézkedést lehessen hozni. |
|
(5) |
Az 1234/2007/EK rendelet 186. és 188. cikke értelmében a Bizottság szükség szerint intézkedéseket hozhat a piaci zavarok vagy azok veszélyének elkerülése érdekében, különösen abban az esetben, ha az említett helyzet az uniós árak számottevő emelkedése miatt következik be, feltéve, hogy e célkitűzést nem lehet a szóban forgó rendelet alapján rendelkezésre álló más intézkedés segítségével elérni. Az 1234/2007/EK rendelet azonban nem ír elő a jelenlegi piaci körülményeknek megfelelő olyan konkrét intézkedéseket, amelyekkel a tartósan magas cukorárat mérsékelni lehetne, és lehetővé lehetne tenni, hogy ésszerű ár mellett valósuljon meg az uniós piac cukorellátása, egyedül a rendelet 186. cikke alapján hozható intézkedés. |
|
(6) |
Az 1234/2007/EK rendelet 64. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a többletmennyiségek felhalmozódásának elkerülése érdekében a kvótán felül termelt cukorra és izoglükózra kivetett többletilletéket kellően magas szinten állapítsa meg. A kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2006. június 29-i 967/2006/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdése az illetéket tonnánként 500 EUR-ban határozza meg. |
|
(7) |
A kvótán felül termelt cukor korlátozott mennyiségére célszerű csökkentett többletilletéket megállapítani, tonnánkénti értékét olyan szinten rögzítve, amely lehetővé teszi a méltányos bánásmódot az EU cukortermelőivel szemben, biztosítja az uniós cukorpiac megfelelő működését, és segít az uniós és a világpiaci cukorárak közötti különbség csökkentésében annak veszélye nélkül, hogy többlet halmozódna fel az EU piacán. |
|
(8) |
Mivel az 1234/2007/EK rendelet kvótákat állapít meg mind a cukorra, mind az izoglükózra vonatkozóan, hasonló intézkedést indokolt alkalmazni a kvótán felül termelt izoglükóz megfelelő mennyiségére is, hiszen ez utóbbi bizonyos mértékig a cukor helyettesítője a kereskedelmi forgalomban. |
|
(9) |
A kínálat növelése érdekében a cukor- és izoglükóz-termelőknek a tagállamok illetékes hatóságainál olyan igazolásért kell folyamodniuk, ami alapján a kvótán felül termelt bizonyos mennyiségeket csökkentett többletilleték mellett az Európai Unió piacán értékesíthetik. |
|
(10) |
A csökkentett többletilleték kifizetésére a kérelem elfogadását követően és az igazolás kiállítását megelőzően kell, hogy sor kerüljön. |
|
(11) |
Az igazolások érvényességét az ellátási helyzet gyors javulása érdekében helyénvaló időben korlátozni. |
|
(12) |
Az egyes termelők által egy kérelmezési időszakban igényelhető mennyiségek felső korlátainak megállapítása és az igazolásnak a termelő saját termelésére való korlátozása lehetővé kell, hogy tegye az e rendelet által létrehozott rendszeren belüli spekulatív műveletek megelőzését. |
|
(13) |
Kérelmük benyújtásával a cukortermelők kötelezik magukat a kérelemben megjelölt mennyiségű cukor előállításához felhasznált cukorrépa minimálárának megfizetésére. Célszerű pontosítani a kérelmekkel kapcsolatos minimális támogathatósági feltételeket. |
|
(14) |
A tagállamok illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot a beérkezett kérelmekről. Az értesítések egyszerűsítése és egységesítése érdekében célszerű mintát rendelkezésre bocsátani. |
|
(15) |
A Bizottság gondoskodik arról, hogy az igazolásokat csak az e rendeletben meghatározott mennyiségi korlátok erejéig adják ki. Ennek érdekében a Bizottságnak a beérkezett kérelmekre egy elosztási együtthatót kell tudnia megállapítania. |
|
(16) |
A tagállamoknak azonnal tájékoztatniuk kell a kérelmezőket arról, hogy az igényelt mennyiséget teljesen vagy részben fogadták-e el. |
|
(17) |
Az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a mennyiségekről, amelyekre csökkentett többletilleték mellett igazolást állítottak ki. Ebből a célból a Bizottságnak célszerű mintát rendelkezésre bocsátani. |
|
(18) |
Az Európai Unió piacára bocsátott azon cukormennyiségekre, amelyek meghaladják az e rendelet alapján kiállított igazolások szerinti mennyiséget, az 1234/2007/EK rendelet 64. cikke (2) bekezdésében meghatározott többletilletéket kell kivetni. Helyénvaló ezért rendelkezni arról, hogy azon kérelmezőknek, akik nem teljesítik a részükre kiállított igazolás tárgyát képező mennyiség uniós piacra bocsátására vonatkozó kötelezettségüket, tonnánként 500 EUR összeget is kelljen fizetniük. Ezen egységes megközelítésmód az e rendelettel bevezetett mechanizmussal kapcsolatos visszaélések megelőzését szolgálja. |
|
(19) |
A cukor belső piaca és a kvótarendszer irányítása tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 2006. június 29-i 952/2006/EK bizottsági rendelet (3) 13. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a kvótacukorra és kvótán kívüli cukorra vonatkozó átlagárak megállapítása céljából az e rendelet alapján kiállított igazolások tárgyát képező cukrot kvótacukornak kell tekinteni. |
|
(20) |
Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (4) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja megállapítja, hogy a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások és egyéb vámok saját forrásokat alkotnak. Ezért a szóban forgó összegek megállapításának időpontját meg kell határozni a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) 2. cikke (2) bekezdésének és 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében. |
|
(21) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A többletilleték ideiglenes csökkentése
(1) A 967/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérően az 1234/2007/EK rendelet VI. mellékletében megállapított kvótán felül termelt és a 2012/2013-as gazdasági évben az Európai Unió piacára bocsátott maximum 150 000 tonna fehércukor-egyenértékben kifejezett cukor és 8 000 tonna izoglükóz szárazanyag mennyiségére a többletilleték összege tonnánként 224 EUR-ban kerül megállapításra.
(2) Az (1) bekezdésben előírt csökkentett többletilletéket a 2. cikkben említett kérelem elfogadását követően és a 6. cikkben említett igazolás kiállítását megelőzően kell befizetni.
2. cikk
Igazolás kérelmezése
(1) Az 1. cikkben meghatározott feltételek igénybevételéhez a cukor- és izoglükóz-termelőknek igazolást kell kérniük.
(2) Kérelmet kizárólag az 1234/2007/EK rendelet 57. cikkével összhangban jóváhagyott olyan répacukor- és nádcukortermelő vagy izoglükóz-termelő vállalkozás nyújthat be, amely a rendelet 56. cikke alapján részesült a 2012/2013-as gazdasági évre kiosztott termelési kvótából.
(3) A kérelmezők kérelmezési időszakonként egy kérelmet nyújthatnak be a cukorra és egyet az izoglükózra vonatkozóan.
(4) Az igazolások iránti kérelmet faxon vagy elektronikus levélben annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál kell benyújtani, amelyben a vállalkozást engedélyezték. A tagállamok illetékes hatóságai megkövetelhetik, hogy az elektronikus úton benyújtott kérelmeket az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmezése szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássák el.
(5) A kérelmeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
|
a) |
a kérelmeknek tartalmazniuk kell:
|
|
b) |
a folyó kérelmezési időszakban kérelmezett, fehércukor-egyenértékben és izoglükóz szárazanyagban kifejezett tonnánkénti mennyiségek a cukor esetében nem haladhatják meg az 50 000 tonnát, az izoglükóz esetében pedig a 2 500 tonnát; |
|
c) |
amennyiben a kérelem cukorra vonatkozik, a kérelmező kötelezi magát az e rendelet 6. cikkével összhangban kiállított igazolások által lefedett mennyiségű cukormennyiségnek megfelelő cukorrépa 1234/2007/EK rendelet 49. cikkében meghatározott minimálárának megfizetésére; |
|
d) |
a kérelmet annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, illetve hivatalos nyelveinek egyikén kell megírni, amelyben azt benyújtják; |
|
e) |
a kérelemnek tartalmaznia kell egy erre a rendeletre való hivatkozást, valamint a kérelmek benyújtási határidejét; |
|
f) |
a kérelmező az e rendeletben meghatározottakhoz képest nem vezethet be további feltételt. |
(6) Az a kérelem, amelyet nem az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően nyújtanak be, nem fogadható el.
(7) Benyújtását követően a kérelmet visszavonni vagy módosítani még akkor sem lehet, ha a kérelmezett mennyiséget csak részben fogadták el.
3. cikk
A pályázatok benyújtása
A kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak 2013. február 26-án, brüsszeli idő szerint 12.00 órakor ér véget.
4. cikk
A kérelmek továbbítása a tagállamok által
(1) A tagállamok illetékes hatóságai a 2. cikkben meghatározott feltételek alapján döntenek arról, hogy az adott kérelem elfogadható-e. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az adott kérelem nem fogadható el, haladéktalanul értesítik a kérelmezőt.
(2) Az illetékes hatóság legkésőbb pénteken, faxon vagy elektronikus levélben értesíti a Bizottságot az előző kérelmezési időszak folyamán benyújtott elfogadható kérelmekről. Az értesítések nem tartalmazzák a 2. cikk (5) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett adatokat. Azok a tagállamok, amelyekhez egyetlen kérelmet sem nyújtottak be, de rendelkeznek cukor- vagy izoglükóz-kvótával a 2012/2013-as gazdasági évre, erről ugyanezen határidőn belül értesítést küldenek a Bizottságnak.
(3) Az értesítések formátumát és tartalmát a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott minták alapján kell meghatározni.
5. cikk
A határértékek túllépése
Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai által a 4. cikk (2) bekezdése alapján adott információ arra utal, hogy a kérelmezett mennyiségek meghaladják az 1. cikkben meghatározott határértékeket, a Bizottság:
|
a) |
megállapít egy elosztási együtthatót, amelyet a tagállamok alkalmaznak az értesítésekben szereplő igazolási kérelmek által lefedett mennyiségekre; |
|
b) |
elutasítja azokat a kérelmeket, amelyekről még nem kapott értesítést. |
6. cikk
Az igazolások kiállítása
(1) Az 5. cikk sérelme nélkül az azt a hetet követő tizedik munkanapon, amikor a kérelmezési időszak véget ér, az illetékes hatóság kiállítja az igazolásokat azon kérelmek vonatkozásában, amelyekről a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően értesítést küldött a Bizottságnak.
(2) Hétfőnként a tagállamok értesítik a Bizottságot a cukor és/vagy izoglükóz azon mennyiségeiről, amelyhez az előző hét folyamán igazolásokat állítottak ki.
(3) Az igazolás mintáját a melléklet határozza meg.
7. cikk
Az igazolások érvényessége
Az igazolások a kiállításukat követő második hónap végéig érvényesek.
8. cikk
Az igazolások átruházása
Az igazolásokkal járó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.
9. cikk
Az árak bejelentése
A 952/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában az e rendelet alapján kiállított igazolások által lefedett eladott cukormennyiség kvótacukornak tekintendő.
10. cikk
Megfigyelés
(1) A kérelmezők a 952/2006/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésében előírt havi tájékoztatást kiegészítik azokkal a mennyiségekkel, amelyekre e rendelet 6. cikkével összhangban igazolást kaptak.
(2) Az e rendelet alapján kiállított igazolás birtokosa 2013. október 31-ig bizonyítja az illetékes tagállami hatóság előtt, hogy a kapott igazolás által lefedett teljes mennyiséget az Európai Unió piacára bocsátotta. Az igazolás által lefedett, de a vis maiortól eltérő okból az uniós piacra nem bocsátott mennyiségek minden egyes tonnája után tonnánként 276 EUR-t kell fizetni.
(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az Európai Unió piacára nem bocsátott mennyiségekről.
(4) A tagállamok kiszámítják és tájékoztatják a Bizottságot az egyes termelők által a kvótán felül előállított cukor és izoglükóz teljes mennyisége, illetve a termelők által a 967/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a termelők rendelkezésére álló mennyiség közötti különbségről. Amennyiben egy termelőnél a kvótán felüli cukor és izoglükóz fennmaradó mennyiségei kisebbek, mint az e rendelet alapján a termelőnek kibocsátott igazolásban szereplő mennyiség, a termelőnek tonnánként 500 EUR-t kell fizetnie a különbség után.
(5) A tagállamok a (3) és (4) bekezdésben előírt értesítéseket 2014. június 30-ig küldik el a Bizottságnak.
11. cikk
A jogosultság megállapításának időpontja
Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 2. cikke (2) bekezdésének és 6. cikke (3) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az uniós jogosultság megállapításának dátuma megegyezik a kérelmező által fizetendő többletilleték e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelő befizetésének dátumával.
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2014. június 30-án hatályát veszti.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. február 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 176., 2006.6.30., 22. o.
(3) HL L 178., 2006.7.1., 39. o.
(4) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
(5) HL L 130., 2000.5.31., 1. o.
(6) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.
MELLÉKLET
A 6. cikk (3) bekezdésében említett igazolásminta
IGAZOLÁS
a 967/2006/EK rendelet 3. cikkében előírt illeték csökkentéséhez a 2012/2013-as gazdasági év vonatkozásában
|
Tagállam: |
||
|
Kvótabirtokos: |
||
|
|
||
|
Termék: |
|
|
|
Kérelmezett mennyiség: |
|
|
|
A kibocsátott igazolásokban szereplő mennyiség: |
|
|
|
Fizetett illeték (EUR/t): |
224 |
|
|
A 2012/2013-as gazdasági év vonatkozásában a 967/2006/EK rendelet 3. cikkében előírt illeték az igazolásban szereplő mennyiségekre nem alkalmazandó, feltéve, hogy a(z) 131/2013/EU végrehajtási rendeletben és különösen annak 2. cikke (5) bekezdésének c) pontjában megállapított szabályokat tiszteletben tartották. |
||
|
A tagállam illetékes hatóságának aláírása |
Kiállítás kelte |
|
|
Az igazolás a kiállítását követő második hónap végéig érvényes. |
||
|
16.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 45/6 |
A BIZOTTSÁG 132/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2013. február 15.)
az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 187. alkalommal történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 7a. cikkének (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik. |
|
(2) |
2013. február 11-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy egy természetes személyt töröl az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó jegyzékéből, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell, miután megfontolta az e személy által benyújtott, a jegyzékből való törlésére vonatkozó kérelmet és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1904 (2009) sz. határozata alapján intézményesített ombudsman átfogó jelentését. |
|
(3) |
A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. február 15-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat vezetője
(1) HL L 139., 2002.5.29., 9. o.
MELLÉKLET
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
A „Természetes személyek” részben a következő bejegyzést el kell hagyni:
„Suliman Hamd Suleiman Al-Buthe (más néven a) Soliman H.S. Al Buthi; b) Sulayman Hamad Sulayman Al Batha). Címe: Rijád, Szaúd-Arábia. Születési ideje: 1961.12.8. Születési helye: Kairó, Egyiptom. Állampolgársága: szaúd-arábiai. Útlevélszáma: a) B049614 (Szaúd-Arábia); b) C 536660 (2001.5.5-én kiállított, 2006.5.11-én érvényét vesztett szaúd-arábiai útlevél). Egyéb információ: a rijádi önkormányzat (Szaúd-Arábia) környezeti egészséggel foglalkozó osztályának igazgatója (2010 februárjában). A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2004.6.23.”
|
16.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 45/8 |
A BIZOTTSÁG 133/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2013. február 15.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. február 15-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
IL |
78,2 |
|
MA |
53,2 |
|
|
TN |
57,5 |
|
|
TR |
102,0 |
|
|
ZZ |
72,7 |
|
|
0707 00 05 |
EG |
158,2 |
|
MA |
176,1 |
|
|
TR |
174,5 |
|
|
ZZ |
169,6 |
|
|
0709 91 00 |
EG |
91,5 |
|
ZZ |
91,5 |
|
|
0709 93 10 |
MA |
50,8 |
|
TR |
133,6 |
|
|
ZZ |
92,2 |
|
|
0805 10 20 |
EG |
52,2 |
|
IL |
71,3 |
|
|
MA |
59,9 |
|
|
TN |
51,5 |
|
|
TR |
60,1 |
|
|
ZZ |
59,0 |
|
|
0805 20 10 |
IL |
182,8 |
|
MA |
98,8 |
|
|
ZZ |
140,8 |
|
|
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90 |
IL |
120,1 |
|
KR |
135,8 |
|
|
MA |
121,4 |
|
|
TR |
76,5 |
|
|
ZA |
148,7 |
|
|
ZZ |
120,5 |
|
|
0805 50 10 |
EG |
83,9 |
|
MA |
60,5 |
|
|
TR |
70,4 |
|
|
ZZ |
71,6 |
|
|
0808 10 80 |
CN |
87,7 |
|
MK |
34,9 |
|
|
US |
176,5 |
|
|
ZZ |
99,7 |
|
|
0808 30 90 |
AR |
144,3 |
|
CL |
181,3 |
|
|
CN |
36,6 |
|
|
TR |
177,8 |
|
|
US |
173,1 |
|
|
ZA |
114,7 |
|
|
ZZ |
138,0 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
|
16.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 45/10 |
A BIZOTTSÁG 134/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2013. február 15.)
a gabonaágazatban 2013. február 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt. |
|
(2) |
Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat. |
|
(3) |
A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni. |
|
(4) |
Helyénvaló megállapítani a 2013. február 16-tól kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart. |
|
(5) |
Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A gabonaágazatban 2013. február 16-tól alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. február 15-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 187., 2010.7.21., 5. o.
I. MELLÉKLET
Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2013. február 16-tól alkalmazandó behozatali vámok
|
KN-kód |
Árumegnevezés |
Behozatali vám (1) (EUR/t) |
|
1001 19 00 1001 11 00 |
DURUMBÚZA, kiváló minőségű |
0,00 |
|
közepes minőségű |
0,00 |
|
|
gyenge minőségű |
0,00 |
|
|
ex 1001 91 20 |
KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag |
0,00 |
|
ex 1001 99 00 |
KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével |
0,00 |
|
1002 10 00 1002 90 00 |
ROZS |
0,00 |
|
1005 10 90 |
KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével |
0,00 |
|
1005 90 00 |
KUKORICA, a vetőmag kivételével (2) |
0,00 |
|
1007 10 90 1007 90 00 |
CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével |
0,00 |
(1) Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő vámcsökkentésben részesülhet:
|
— |
tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tengeren található, az Unióba az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében, |
|
— |
tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, az Unióba az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében. |
(2) Az importőr tonnánként 24 EUR mértékű átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.
II. MELLÉKLET
Az I. mellékletben megállapított vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok
1.2.2013-14.2.2013
|
1. |
A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:
|
(1) Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).
(2) Tonnánként 10 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).
(3) Tonnánként 30 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).
HATÁROZATOK
|
16.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 45/13 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2013. február 11.)
az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nyersbőr és irha cserzése tekintetében történő meghatározásáról
(az értesítés a C(2013) 618. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2013/84/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság a szóban forgó irányelv 3. cikkének 11. pontja szerinti elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentumok kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek, valamint a Bizottság részvételével információcserét szervez az ipari kibocsátásokról. |
|
(2) |
A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve, a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt; a nyersanyagok felhasználása és jellege, vízfogyasztás, energiafelhasználás és a hulladékok keletkezése; alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés; a szóban forgó irányelv 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak vizsgálatát követően azonosított elérhető legjobb technikák és új keletű technikák. |
|
(3) |
A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 12. pontjában meghatározott „BAT-következtetések” alatt a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum értendő, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket. |
|
(4) |
A 2010/75/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szóban forgó irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani. |
|
(5) |
A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. |
|
(6) |
A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdése értelmében csak akkor alkalmazható a 15. cikk (3) bekezdésben foglalt követelménytől való eltérés, ha a BAT szerinti kibocsátási szintek elérése az érintett létesítmény földrajzi helye, műszaki jellemzői vagy a helyi környezeti feltételek miatt aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest. |
|
(7) |
A 2010/75/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett engedélyben foglalt monitoringkövetelményeknek a BAT-következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk. |
|
(8) |
A 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozatok kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság újraértékeli és szükség esetén frissíti az engedélyben foglalt valamennyi feltételt és biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen ezen feltételeknek. |
|
(9) |
Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról szóló, 2011. május 16-i bizottsági határozat (2) létrehozott egy fórumot a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből. |
|
(10) |
A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság 2012. szeptember 13-án megkapta a fórum véleményét (3) a nyersbőr és irha cserzésére vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette. |
|
(11) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A nyersbőr és irha cserzésére vonatkozó BAT-következtetéseket e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2013. február 11-én.
a Bizottság részéről
Janez POTOČNIK
a Bizottság tagja
(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.
(2) HL C 146., 2011.5.17., 3. o.
(3) http://circa.europa.eu/Public/irc/env/ied/library?l=/ied_art_13_forum/opinions_article
MELLÉKLET
A NYERSBŐR ÉS IRHA CSERZÉSÉRE VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK
HATÁLY
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
|
1.1. |
A nyersbőr és irha cserzésére vonatkozó általános BAT-következtetések |
|
1.1.1. |
Környezetirányítási rendszerek |
|
1.1.2. |
Jó gazdálkodás |
|
1.2. |
Nyomon követés |
|
1.3. |
A vízfogyasztás minimálisra csökkentése |
|
1.4. |
A szennyvízbe történő kibocsátás csökkentése |
|
1.4.1. |
A meszes műhelyben végzett technológiai szakaszok során keletkezett kibocsátás szennyvízbe kerülésének mérséklése |
|
1.4.2. |
A cserzőműhelyben végzett technológiai szakaszok során keletkezett kibocsátás szennyvízbe kerülésének mérséklése |
|
1.4.3. |
A cserzést követő technológiai szakaszok során keletkezett kibocsátás szennyvízbe kerülésének mérséklése |
|
1.4.4. |
A szennyvízbe történő kibocsátás csökkentésének egyéb lehetőségei |
|
1.5. |
A vízbe kerülő kibocsátás kezelése |
|
1.6. |
Légnemű kibocsátás |
|
1.6.1. |
Illat |
|
1.6.2. |
Illékony szerves vegyületek |
|
1.6.3. |
Részecskék |
|
1.7. |
Hulladékgazdálkodás |
|
1.8. |
Energia |
HATÁLY
Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak:
|
— |
|
|
— |
|
Eltérő rendelkezés hiányában a bemutatott BAT-következtetések a hatályuk alá tartozó valamennyi létesítmény esetében alkalmazhatók.
Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:
|
Referenciadokumentum |
Tárgy |
|
Energiahatékonyság (ENE) |
Általános energiahatékonyság |
|
Gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM) |
A technikák gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatásai |
|
A nyomon követés általános elvei (MON) |
A kibocsátás és a fogyasztás nyomon követése |
|
Tárolásból származó kibocsátás (EFS) |
Tartályokból, csőrendszerből és tárolt vegyi anyagokból származó kibocsátás |
|
Hulladékégetés (WI) |
Hulladékégetés |
|
Hulladékkezeléssel foglalkozó iparágak (WT) |
Hulladékkezelés |
Az e BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők. Használhatók olyan egyéb technikák, amelyek legalább azonos szintű környezetvédelmet biztosítanak.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:
|
Meszes műhely |
A cserzőüzemnek az a része, amelyben a nyersbőrt a cserzési folyamat előtt beáztatják, meszezik, húsolják és – szükség esetén – szőrtelenítik. |
|
Melléktermék |
A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 5. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő tárgy vagy anyag. |
|
Meglévő üzem |
Nem új üzem. |
|
Meglévő feldolgozótartály |
Használt feldolgozótartály. |
|
Új üzem |
Az e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítményben első alkalommal működtetett üzem, vagy egy üzemnek az e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő teljes körű cseréje. |
|
Új feldolgozótartály |
E BAT-következtetések közzétételét követően az üzemben első alkalommal működtetett feldolgozótartály, vagy egy feldolgozótartálynak az e BAT-következtetések közzétételét követő teljes körű átépítése. |
|
Cserzőüzem |
Olyan létesítmény, amelyben a „nyersbőr és irha cserzésére szolgáló feldolgozási kapacitás meghaladja a napi 12 tonna készterméket” (a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében szereplő 6.3. tevékenység). |
|
Cserzőműhely |
A cserzőüzemnek az a része, amelyben a pikkelezést és a cserzést végzik. |
|
Települési szennyvíztisztító telep |
A 91/271/EGK irányelv hatálya alá tartozó telep. |
1.1. A nyersbőr és irha cserzésére vonatkozó általános BAT-következtetések
1.1.1.
1. A cserzőüzemek átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) olyan környezetirányítási rendszer bevezetése, és annak megfelelő működése, amely a következő sajátosságokkal rendelkezik:
|
i. |
a vezetés elkötelezettsége, beleértve a felső vezetését is; |
|
ii. |
a létesítmény folyamatos fejlesztését magában foglaló környezeti politika vezetés általi meghatározása; |
|
iii. |
a szükséges eljárások, a pénzügyi tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok megtervezése és kialakítása; |
|
iv. |
eljárások végrehajtása, különös tekintettel az alábbiakra:
|
|
v. |
a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedés megtétele, különös tekintettel a következőkre:
|
|
vi. |
a környezetirányítási rendszernek, valamint folyamatos megfelelőségének, alkalmasságának és hatékonyságának a felső vezetés általi felülvizsgálata; |
|
vii. |
a tisztább technológiák fejlődésének nyomon követése; |
|
viii. |
a létesítmény végleges üzemen kívül helyezésével kapcsolatos környezeti hatások figyelembevétele új üzem tervezésekor, valamint annak teljes üzemeltetési ideje során; |
|
ix. |
ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása. Kifejezetten a nyersbőr és irha cserzése esetében figyelembe kell venni a környezetirányítási rendszer következő lehetséges sajátosságait is: |
|
x. |
az üzemen kívül helyezés elősegítése érdekében a nyilvántartások azon helyszíneken való vezetése, ahol az egyes lépéseket a telephelyen végrehajtják; |
|
xi. |
a 2. BAT-következtetés alatt felsorolt egyéb tényezők. |
Alkalmazhatóság
A környezetirányítási rendszer hatóköre (például részletessége) és jellege (például szabványosított vagy nem szabványosított) általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.
1.1.2.
2. A gyártási folyamat környezeti hatásának minimálisra csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a jó gazdálkodás elveinek alkalmazása a következő technikák ötvözésével:
|
i. |
az anyagok és nyersanyagok gondos kiválasztása és ellenőrzése (például a nyersbőr minősége, a vegyi anyagok minősége); |
|
ii. |
kémiai jegyzékkel összevetve végzett input-output elemzés, a mennyiségekre és a toxikológiai sajátosságokra is kitérve; |
|
iii. |
a vegyi anyagok használatának a végtermék minőségi előírásai szerinti legalacsonyabb szintre csökkentése; |
|
iv. |
a nyersanyagok és a késztermékek körültekintő mozgatása és tárolása a kiömlés, a balesetek és a vízpazarlás csökkentése érdekében; |
|
v. |
adott esetben a hulladékáramok elkülönítése bizonyos hulladékáramok újrahasznosításának lehetővé tétele érdekében; |
|
vi. |
a kritikus folyamatparaméterek nyomon követése a gyártási folyamat stabilitásának biztosítása érdekében; |
|
vii. |
a szennyvízkezelő rendszerek rendszeres karbantartása; |
|
viii. |
a technológiai víz, illetve a mosóvíz újrafelhasználási lehetőségeinek felülvizsgálata; |
|
ix. |
a hulladékártalmatlanítási lehetőségek felülvizsgálata. |
1.2. Nyomon követés
3. Az elérhető legjobb technika (BAT) a kibocsátás és más releváns technológiai paraméterek – többek között az alábbiak – nyomon követése az azokhoz kapcsolódóan megadott gyakorisággal, valamint a kibocsátás EN-szabványok szerinti nyomon követése érdekében. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika (BAT) olyan ISO-, országos vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.
|
Paraméter |
Gyakoriság |
Alkalmazhatóság |
|
|
a |
A vízfogyasztás mérése a két technológiai szakaszban: a cserzésig és a cserzés utánig, valamint a gyártás nyilvántartása ugyanazon időszakban. |
Legalább havonta. |
A nedves feldolgozást végző üzemek esetében alkalmazható. |
|
b |
Az egyes technológiai szakaszokban felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségének nyilvántartása, valamint a gyártás nyilvántartása ugyanazon időszakban. |
Legalább évente. |
Általánosan alkalmazható. |
|
c |
A végleges szennyvíz szulfidkoncentrációjának és teljes krómkoncentrációjának nyomon követése a befogadó vízbe történő közvetlen kibocsátás céljából végzett kezelés után, áramlásarányos, 24 órás vegyes minták alkalmazásával. A szulfidkoncentráció és a teljes krómkoncentráció nyomon követése a krómkicsapatás utáni közvetett kibocsátás céljából, áramlásarányos, 24 órás vegyes minták alkalmazásával. |
Hetente vagy havonta. |
A krómkoncentráció nyomon követése olyan, a telephelyen vagy azon kívül lévő üzemek esetében alkalmazható, amelyek krómkicsapatást végeznek. Amennyiben gazdaságilag életképes megoldás, a szulfidkoncentráció nyomon követése olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek a cserzőüzemekből származó szennyvíz kezeléséhez a telephelyen vagy azon kívül végzik el a szennyvíztisztítás bizonyos részét. |
|
d |
A kémiai oxigénigény (KOI), a biokémiai oxigénigény (BOI) és az ammónianitrogén nyomon követése a befogadó vízbe történő közvetlen kibocsátás céljából a telephelyen vagy azon kívül végzett szennyvízkezelést követően, áramlásarányos, 24 órás vegyes minták alkalmazásával. Az összes szuszpendált szilárd anyag nyomon követése a befogadó vízbe történő közvetlen kibocsátás céljából a telephelyen vagy azon kívül végzett szennyvízkezelést követően. |
Hetente vagy havonta. Technológiai változások esetén gyakoribb mérésre van szükség. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek a cserzőüzemekből származó szennyvíz kezeléséhez a telephely területén vagy azon kívül végzik el a szennyvíztisztítás bizonyos részét. |
|
e |
A halogénezett szerves vegyületek nyomon követése a befogadó vízbe történő kibocsátás céljából a telephelyen vagy azon kívül végzett szennyvízkezelést követően. |
Rendszeres. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek – befogadó vízbe engedésre alkalmas – halogénezett szerves vegyületeket használnak a gyártási folyamatban. |
|
f |
A pH vagy a redoxpotenciál mérése a nedves mosók folyadékkimeneténél. |
Folyamatos. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek nedves mosót használnak a hidrogén-szulfid vagy az ammónia levegőbe történő kibocsátásának csökkentésére. |
|
g |
Éves oldószer-nyilvántartás vezetése, valamint a gyártás nyilvántartása ugyanazon időszakban. |
Évente. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek oldószerek használatával végzik a kikészítést, és az oldószerbevitel korlátozása érdekében vízálló bevonatokat vagy hasonló anyagokat alkalmaznak. |
|
h |
Az illékony szerves vegyületek kibocsátásának nyomon követése a kibocsátáscsökkentő berendezés kimeneténél, valamint a gyártás nyilvántartása. |
Folyamatosan vagy rendszeres időközönként. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek oldószerek segítségével végzik a kikészítést és kibocsátáscsökkentést alkalmaznak. |
|
i |
A zsákos szűrőkön bekövetkezett nyomáscsökkenés indikatív nyomon követése. |
Rendszeres. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek közvetlen légköri kibocsátás esetében zsákos szűrőket használnak a részecskekibocsátás csökkentésére. |
|
j |
A nedvesmosó-rendszerek elszívási hatásfokának tesztelése. |
Évente. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek közvetlen légköri kibocsátás esetében nedves mosást használnak a részecskekibocsátás csökkentésére. |
|
k |
A visszanyerésre, újrafelhasználásra, újrahasznosításra és ártalmatlanításra szánt technológiai maradékanyagok mennyiségének nyilvántartása. |
Rendszeres. |
Általánosan alkalmazható. |
|
l |
Valamennyi energiafelhasználási és gyártási forma nyilvántartása ugyanazon időszakban. |
Rendszeres. |
Általánosan alkalmazható. |
1.3. A vízfogyasztás minimálisra csökkentése
4. A vízfogyasztás minimálisra csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technikának az alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||
|
a |
A vízfelhasználás optimalizálása valamennyi nedves technológiai szakaszban, ideértve a folyóvizes mosás helyetti kevert mosás alkalmazását is. |
A vízfelhasználás optimalizálása az egyes technológiai szakaszokhoz szükséges optimális mennyiség meghatározásával és a mérőeszköz segítségével meghatározott helyes mennyiség bevitelével valósul meg. A kevert mosás azt jelenti, hogy a nyersbőrt és az irhát a feldolgozás során olyan módon mossák át, hogy az előírt mennyiségű tiszta vizet a feldolgozótartályba engedik, és a tartály mozgását használják ki a szükséges keverés eléréshez, szemben a folyóvizes mosással, amely jelentős vízmennyiség be- és kiáramlását használja ki. |
A nedves feldolgozást végző üzemek mindegyike esetében alkalmazható. |
||||
|
b |
Rövid cserzőflották használata |
A rövid cserzőflotta a feldolgozott nyersbőr és irha mennyiségével arányban lévő technológiai víz hagyományos gyakorlathoz képest kis mennyisége. Erre a csökkentésre alacsonyabb határérték vonatkozik, mert a víz a nyersbőr és irha feldolgozása esetén kenőanyagként és hűtőközegként is működik. A kevés vizet tartalmazó technológiai tartályok forgatása stabilabb meghajtást igényel, mert a forgatott tömeg egyenlőtlen. |
Ez a technika nem alkalmazható a festés technológiai szakaszában és borjúbőr feldolgozása esetén sem. Az alkalmazhatóság a következőkre is korlátozódik:
|
||||
A technológiai víz, illetve a mosóvíz újrafelhasználási lehetőségeinek felülvizsgálata környezetirányítási rendszer részét képezi (lásd az 1. BAT-ot) és a jó gazdálkodás elvei közé tartozik (lásd a 2. BAT-ot).
A BAT-hoz kapcsolódó vízfogyasztási szintek
Lásd: 1. táblázat (a szarvasmarhafélék bőre tekintetében) és 2. táblázat (az irha tekintetében).
1. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó vízfogyasztási szintek a szarvasmarhafélék bőrének feldolgozása esetében
|
Technológiai szakaszok |
1 tonna nyersbőrre jutó vízfogyasztás (3) (m3/t) |
|
|
Pácolatlan nyersbőr |
Pácolt nyersbőr |
|
|
Nyerstől nedves kékig/fehérig |
10–15 |
13–18 |
|
Cserzést követő folyamatok és kikészítés |
6–10 |
6–10 |
|
Összesen |
16–25 |
19–28 |
2. táblázat
A BAT-hoz kapcsolódó vízfogyasztási szintek a juhbőr feldolgozása esetében
|
Technológiai szakaszok |
Fajlagos vízfogyasztás (4) |
|
liter/juhbőr |
|
|
Nyerstől a pikkelezettig |
65–80 |
|
Pikkelezettől a nedves kékig |
30–55 |
|
Cserzést követő folyamatok és kikészítés |
15–45 |
|
Összesen |
110–180 |
1.4. A szennyvízbe történő kibocsátás csökkentése
1.4.1.
5. A szennyvízkezelés előtt a meszes műhelyben végzett technológiai szakaszok során keletkezett szennyezőanyag-terhelés szennyvízbe kerülésének mérséklése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||
|
a |
Rövid cserzőflották alkalmazása |
A rövid cserzőflották esetében kis mennyiségű technológiai víz felhasználására van szükség. Kevesebb víz esetén a nem reagált állapotban eltávolított technológiai vegyi anyagok mennyisége kevesebb. |
A technika nem alkalmazható borjúbőr feldolgozása esetén. Az alkalmazhatóság a következőkre is korlátozódik:
|
||||
|
b |
Tiszta nyersbőr vagy irha felhasználása |
Lehetőleg hivatalos „tiszta nyersbőr program” keretében olyan nyersbőr vagy irha felhasználása, amelynek külső felületére kevesebb trágya tapadt. |
A tiszta nyersbőr elérhetőségére vonatkozó korlátozások figyelembevételével alkalmazható. |
||||
|
c |
Friss nyersbőr vagy irha feldolgozása |
Pácolatlan nyersbőr vagy irha használata. Levágás utáni gyors hűtés, rövid leszállítási idővel vagy hőszabályzott szállítással és tárolással ötvözése a romlásuk megakadályozása érdekében. |
Az alkalmazhatóságot a friss nyersbőr vagy irha hozzáférhetősége korlátozza. Két napnál hosszabb szállítói lánc esetében nem alkalmazható. |
||||
|
d |
A felszabadult só mechanikai eszközökkel történő lerázása a nyersbőrről |
A pácolt nyersbőrt megrázva vagy felfordítva terítik ki a feldolgozáshoz, hogy a felszabadult sókristályok leessenek és ne kerüljenek be az áztatási folyamatba. |
Az alkalmazhatóság a pácolt nyersbőrt feldolgozó cserzőüzemekre korlátozódik. |
||||
|
e |
Szőrkímélő szőrtelenítés |
A szőrtelenítést inkább a szőrgyökér, mint a teljes szőrzet leválasztásával végzik. A fennmaradó szőrt kiszűrik a szennyvízből. A szennyvízben a szőrszálak szétszóródásából keletkezett termékek koncentrációja alacsony. |
A technika nem alkalmazható, ha a felhasználásra szánt szőrt feldolgozó létesítmények nem közelíthetők meg ésszerű szállítási távolságon belül, vagy ha a szőr felhasználására nincs lehetőség Az alkalmazhatóság a következőkre is korlátozódik:
|
||||
|
f |
Szerves kénvegyületek vagy enzimek alkalmazása a szarvasmarhafélék bőrének szőrtelenítése során |
A szőrtelenítés során alkalmazott szervetlen szulfid mennyiségét olyan módon csökkentik, hogy azt részlegesen szerves kénvegyületekkel helyettesítik vagy megfelelő további enzimeket használnak fel. |
A további enzimfelhasználás nem alkalmazható azokra a cserzőüzemekre, amelyek látható barkás bőrt (például anilinbőrt) gyártanak. |
||||
|
g |
Csökkentett ammóniafelhasználás a mésztelenítés során |
A mésztelenítés során az ammóniavegyületek felhasználását részben vagy teljes egészében felváltja a szén-dioxid-gáz injektálása és/vagy más, helyettesítő mésztelenítő anyag használata. |
A mésztelenítés során az ammóniavegyületek szén-dioxiddal való teljes felváltása nem alkalmazható az 1,5 mm-nél vastagabb anyagok feldolgozásánál. A mésztelenítés során az ammóniavegyületek szén-dioxiddal történő részleges vagy teljes felváltásának alkalmazhatósága a következőkre is korlátozódik:
|
||||
1.4.2.
6. A szennyvízkezelés előtt a cserzőműhelyben végzett technológiai szakaszok során keletkezett szennyezőanyag-terhelés szennyvízbe kerülésének mérséklése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||
|
a |
Rövid cserzőflották alkalmazása |
A rövid cserzőflották esetében kis mennyiségű technológiai víz felhasználására van szükség. Kevesebb víz esetén a nem reagált állapotban eltávolított technológiai vegyi anyagok mennyisége kevesebb. |
Ez a technika nem alkalmazható borjúbőr feldolgozása esetén. Az alkalmazhatóság a következőkre is korlátozódik:
|
||||
|
b |
A krómcserző anyagok felszívódásának maximalizálása |
A működési paraméterek (például pH-érték, cserzőflotta, hőmérséklet, idő és hordósebesség) és a vegyi anyagok használatának optimalizálása a nyersbőr vagy irha által felszívott krómcserző anyag arányának növelése érdekében. |
Általánosan alkalmazható. |
||||
|
c |
Optimalizált növényi cserzési módszerek |
Hordós cserzés alkalmazása a folyamat egy részénél. Előcserző anyagok használata a növényi tanninok penetrációjának segítése érdekében. |
Nem alkalmazható növényi cserzésű tiszta bőr gyártása során. |
||||
1.4.3.
7. A szennyvízkezelés előtt a cserzést követő technológiai szakaszok során keletkezett szennyező anyag-terhelés szennyvízbe kerülésének mérséklése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|||||
|
a |
Rövid cserzőflották alkalmazása |
A rövid cserzőflották esetében kis mennyiségű technológiai víz felhasználására van szükség. Kevesebb víz esetén a nem reagált állapotban eltávolított technológiai vegyi anyagok mennyisége kevesebb. |
Ez a technika nem alkalmazható a festés technológiai szakaszában és borjúbőr feldolgozása esetén sem. Az alkalmazhatóság a következőkre is korlátozódik:
|
||||
|
b |
Az újracserzés, a festés és a likkerezés optimalizálása |
A technológiai paraméterek optimalizálása a technológiai vegyi anyagok maximális felszívódásának biztosítása érdekében. |
Általánosan alkalmazható. |
||||
1.4.4.
8. Adott peszticidek szennyvízbe történő kibocsátásának megakadályozása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) kizárólag az ilyen anyagokkal nem kezelt nyersbőr vagy irha feldolgozása.
Leírás
A technika azt jelenti, hogy szállítási szerződésekben kell előírni olyan, peszticidmentes anyagokat, amelyeket:
|
— |
a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) felsorol, |
|
— |
a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) felsorol, |
|
— |
az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) rákkeltőként, mutagénként vagy reprodukciót károsítóként sorol be. |
Ilyen anyagok például a DDT, a ciklodién peszticidek (aldrin, dieldrin, endrin, izodrin) és a HCH, többek között a lindán is.
Alkalmazhatóság
Általánosan alkalmazható a cserzőüzemekre nem uniós nyersbőr- és irhabeszállítóknak szánt előírások ellenőrzésének korlátain belül.
9. A szennyvízbe történő biocidkibocsátás minimálisra csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) kizárólag a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) foglalt előírásokkal összhangban jóváhagyott biocid termékekkel történő nyersbőr- vagy irhafeldolgozás.
1.5. A vízbe kerülő kibocsátás kezelése
10. A befogadó vízbe kerülő kibocsátás csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) olyan szennyvíztisztítás alkalmazása, amely a következő technikák telephelyen történő és azon kívüli megfelelő kombinációja:
|
i. |
mechanikai kezelés; |
|
ii. |
fiziko-kémiai kezelés; |
|
iii. |
biológiai kezelés; |
|
iv. |
biológiai úton történő nitrogéneltávolítás. |
Leírás
Az alábbiakban ismertetett technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. A technikák kombinációja a telephelyen és azon kívül is megvalósítható, két vagy három szakaszban.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
|
a |
Mechanikai kezelés |
A durva szilárd anyagok szűrése, a zsírok, olajok és zsiradékok lefölözése, valamint a szilárd anyagok ülepítés útján történő eltávolítása. |
Általánosan alkalmazható a telephelyen és/vagy az azon kívüli kezelés esetében. |
|
b |
Fiziko-kémiai kezelés |
Szulfidok oxidálása és/vagy kicsapatása, KOI, valamint a szuszpendált szilárd anyagok eltávolítása például koaguláció vagy flokkuláció útján. A króm kicsapatása a pH-érték legalább 8-ra emelésével, alkálifémek (például kalcium-hidroxid, magnézium-oxid, nátrium-karbonát, nátrium-hidroxid, nátrium-aluminát) segítségével. |
Általánosan alkalmazható a telephelyen és/vagy az azon kívüli kezelés esetében. |
|
c |
Biológiai kezelés |
Levegőztetéssel végzett aerob biológiai szennyvíztisztítás, ideértve a szuszpendált szilárd anyagok például ülepítés, másodlagos flotálás útján történő eltávolítását is. |
Általánosan alkalmazható a telephelyen és/vagy az azon kívüli kezelés esetében. |
|
d |
Biológiai úton történő nitrogéneltávolítás |
Az ammónium-nitrogén-vegyületek nitrátokká alakítása, azt követően pedig a nitrátok gáz-halmazállapotú nitrogénné redukálása. |
Olyan üzemek esetében alkalmazható, amelyek befogadó vízbe juttatnak közvetlen kibocsátást. Nehezen valósítható meg olyan meglévő üzemekben, ahol térbeli korlátozások vannak. |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek
Lásd: 3. táblázat. A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) a következőkre alkalmazandók:
|
i. |
a cserzőüzemek telephelyén lévő szennyvíztisztító telepek közvetlen szennyvízkibocsátása; |
|
ii. |
a 2010/75/EU irányelv I. melléklete 6.11. pontjának hatálya alá tartozó, leginkább cserzőüzemekből származó szennyvíz kezelését végző, függetlenül működő szennyvíztisztító telepek közvetlen szennyvízkibocsátása. |
3. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a szennyvízkezelés utáni közvetlen szennyvízkibocsátás esetében
|
Paraméter |
BAT-AEL-értékek |
|
mg/l (egy hónap alatt gyűjtött, 24 órára vonatkozó, reprezentatív vegyes minták átlagán alapuló havi átlagértékek) |
|
|
Kémiai oxigénigény (KOI) |
200–500 (9) |
|
5 napos biológiai oxigénigény (BOI5) |
15–25 |
|
Szuszpendált szilárd anyagok |
< 35 |
|
Ammónium-nitrogén – NH4-N (nitrogénben kifejezve) |
< 10 |
|
Összes króm (krómban kifejezve) |
< 0,3–1 |
|
Szulfid (kénben kifejezve) |
< 1 |
11. A szennyvízkibocsátás krómtartalmának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a króm telephelyen vagy azon kívül történő kicsapatásával.
Leírás
Lásd a 10. BAT-következtetés alatt szereplő b. technikát.
A krómkicsapatás hatékonyabb az elkülönített, koncentrált krómtartalmú szennyvízáramok esetében.
Alkalmazhatóság
Általánosan alkalmazható a krómcserzést és/vagy -újracserzést végző cserzőüzemekből kiengedett szennyvíz telephelyen vagy azon kívül történő tisztítására.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek
A befogadó vízbe történő közvetlen kibocsátás tekintetében a krómra vonatkozó BAT-AEL-értékeket lásd a 3. táblázatban, a települési szennyvíztisztító telepekre közvetett módon bekerült kibocsátás tekintetében a krómra vonatkozó BAT-AEL-értékeket lásd a 4. táblázatban.
12. A cserzőüzemekből közvetett módon kiengedett szennyvíz összes króm- és szulfidkibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a krómkicsapatás és a szulfidoxidáció alkalmazása.
Leírás
Lásd a 10. BAT-következtetés alatt szereplő b. technikát.
Az eltávolítás hatékonyabb az elkülönített, koncentrált króm-/szulfidtartalmú szennyvízáramok esetében.
A szulfidoxidáció katalitikus oxidációból (mangánsók jelenlétében végzett levegőztetésből) áll.
Alkalmazhatóság
A krómkicsapatás általánosan alkalmazható a krómcserzést és/vagy -újracserzést végző cserzőüzemekből kiengedett szennyvíz telephelyen vagy azon kívül történő tisztítására.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek
A települési szennyvíztisztító telepekre közvetett módon kiengedett szennyező anyagok esetében a krómra és a szulfidra vonatkozó BAT-AEL-értékekért lásd: 4. táblázat.
4. táblázat
A cserzőüzemekből közvetett módon kiengedett szennyvíznek a települési szennyvíztisztító telepekre kerülése révén keletkezett összes króm- és szulfidkibocsátásra vonatkozó BAT-AEL-értékek
|
Paraméter |
BAT-AEL-értékek |
|
mg/l (egy hónap alatt gyűjtött, 24 órára vonatkozó, reprezentatív vegyes minták átlagán alapuló havi átlagértékek) |
|
|
Összes króm (krómban kifejezve) |
< 0,3–1 |
|
Szulfid (kénben kifejezve) |
< 1 |
1.6. Légnemű kibocsátás
1.6.1.
13. A feldolgozás során keletkezett ammóniaszag csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az ammóniavegyületek mésztelenítés során történő részleges vagy teljes felváltása.
Alkalmazhatóság
A mésztelenítés során az ammóniavegyületek szén-dioxiddal való teljes felváltása nem alkalmazható az 1,5 mm-nél vastagabb anyagok feldolgozásánál.
Az ammóniavegyületek szén-dioxiddal való részleges vagy teljes felváltásának alkalmazhatósága azokra az új és meglévő feldolgozótartályokra is korlátozódik, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid használatát a mésztelenítés során, vagy átalakíthatók ilyen használathoz.
14. A technológiai szakaszok és a szennyvízkezelés során kibocsátott szagok csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az ammónia vagy a hidrogén-szulfid csökkentése annak az extrahált levegőnek a tisztításával és/vagy biofiltrációjával, amelyben ezeknek a gázoknak a szaga érzékelhető.
15. A nyersbőr vagy irha bomlásakor keletkezett szagok megakadályozása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a bomlás megakadályozására tervezett pácolás és tárolás, vagy szigorú készletcsere alkalmazása.
Leírás
Helyes pácolás vagy hőmérséklet-szabályozás, mindkettő szigorú készletcserével kombinálva a bomláskor keletkezett szagok kiküszöbölése érdekében.
16. A hulladékból távozó szagok kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a hulladékbomlás mérséklésére tervezett anyagmozgatási és tárolási eljárások alkalmazása.
Leírás
A hulladéktárolás ellenőrzése és a rothadékony hulladék módszeres eltávolítása a létesítményből, mielőtt a bomlása kellemetlen szagokat okozna.
Alkalmazhatóság
Csak rothadékony hulladékot előállító üzemek esetében alkalmazható.
17. A meszes műhelyből kiengedett szennyvízből származó szagkibocsátás mérséklése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a pH-szabályozás alkalmazása, azt követően pedig a szulfidtartalom eltávolítására irányuló kezelések.
Leírás
A meszes műhelyből kiengedett szulfidtartalmú szennyvíz pH-értékének 9,5 felett tartása mindaddig, amíg a szulfidot nem kezelték (a telephelyen vagy azon kívül) a következő technikák valamelyikével:
|
i. |
katalitikus oxidáció (mangánsókat használva katalizátorként); |
|
ii. |
biológiai oxidáció; |
|
iii. |
kicsapatás; vagy |
|
iv. |
szívó mosóval vagy szén-dioxid-szűrővel ellátott zárt tartályrendszerben történő keverés. |
Alkalmazhatóság
Csak szulfidos szőrtelenítést végző üzemek esetében alkalmazható.
1.6.2.
18. A halogénezett illékony szerves vegyületek légnemű kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a folyamat során használt halogénezett illékony szerves vegyületek nem halogénezett anyagokkal való felváltása.
Leírás
A halogénezett oldószerek nem halogénezett oldószerekkel történő felváltása.
Alkalmazhatóság
Nem alkalmazható a juhbőr zárt ciklusú gépekben végzett száraz zsírtalanítására.
19. A bőrkikészítés során keletkezett illékony szerves vegyületek (VOC) légnemű kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbiakban megadott technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása, az első technikát tekintve prioritásnak.
|
Technika |
Leírás |
|
|
a |
Vízálló bevonat használata hatékony felviteli rendszerrel ötvözve |
Az illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozása vízálló bevonatok alkalmazásával, az egyes bevonatoknak a következő módszerek valamelyikével történő felvitelével: ecsettel vagy hengerrel végzett bevonatolás, illetve tökéletesített szórási technikák. |
|
b |
Extrakciós szellőztetés és kibocsátáscsökkentő rendszer használata |
A kibocsátott levegő olyan extrakciós rendszerrel történő kezelése, amely fel van szerelve az alábbi technikák legalább egyikével: nedves mosás, adszorpció, biológiai szűrés vagy égetés. |
BAT-hoz kapcsolódó oldószer-felhasználási szintek, valamint BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek az illékony szerves vegyületek esetében
Az 5. táblázat tartalmazza mind a vízálló bevonatok – hatékony felviteli rendszer kombinációjával történő – használatával összefüggő oldószer-felhasználásnak a mértékét, mind pedig az adott fajlagos VOC-kibocsátással összefüggő BAT-AEL-értékek tartományát abban az esetben, ha az extrakciós szellőztető és kibocsátáscsökkentő rendszert a vízálló kikészítő anyagok alternatívájaként használják.
5. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó oldószer-felhasználási szintek és BAT-AEL-értékek a VOC-kibocsátás esetében
|
Paraméter |
A termelés típusa |
BAT-hoz kapcsolódó szintek |
|
|
g/m2 (éves átlagértékek a kikészített bőr egy egységére számítva) |
|||
|
Oldószer-felhasználási szintek |
Ahol vízálló bevonatolást és hatékony felviteli rendszer kombinációját alkalmazzák. |
Kárpitozáshoz és gépkocsikhoz szánt bőr. |
10–25 |
|
Lábbelikhez, ruházathoz és bőrárukhoz szánt bőr. |
40–85 |
||
|
Bevonattal ellátott bőrök (bevonat vastagsága > 0,15 mm). |
115–150 |
||
|
VOC-kibocsátás |
Ahol az extrakciós szellőztető és kibocsátáscsökkentő rendszert a vízálló kikészítő anyagok alternatívájaként használják. |
9–23 (10) |
|
1.6.3.
20. A gyártás száraz kikészítési szakaszaiból származó légneműrészecske-kibocsátás csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a zsákos szűrőkkel vagy nedves mosókkal ellátott extrakciós szellőztető rendszer használata.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek
A részecskékre vonatkozó BAT-AEL-érték 30 perces átlagban kifejezve 3–6 mg egy szokásos m3 mennyiségű kibocsátott levegőre vonatkoztatva.
1.7. Hulladékgazdálkodás
21. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének korlátozása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a telephelyi műveletek olyan módon történő megszervezése, hogy a lehető legnagyobb legyen a melléktermékként keletkező technológiai maradékanyagok aránya; e melléktermékek többek között a következők:
|
Technológiai maradékanyag |
Melléktermékként történő hasznosítás |
||||||||
|
Szőr és gyapjú |
|
||||||||
|
Meszezési bőrnyesedék |
|
||||||||
|
Cserzetlen bőrhasíték |
|
||||||||
|
Cserzett bőrhasíték és bőrnyesedék |
|
22. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének korlátozása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a telephelyi műveletek olyan módon történő megszervezése, hogy megkönnyítsék a hulladékok újrafelhasználását, vagy ennek hiányában a hulladékok újrahasznosítását, illetve ennek hiányában az „egyéb visszanyerést”, többek között a következőket:
|
Hulladék |
Kikészítés utáni újrafelhasználás |
Újrahasznosítás formája |
Egyéb visszanyerés |
||||||||||
|
Szőr és gyapjú |
|
|
|
||||||||||
|
Nyers bőrnyesedék |
|
|
|
||||||||||
|
Meszezési bőrnyesedék |
|
|
|
||||||||||
|
Húsolási hulladék |
|
|
|
||||||||||
|
Cserzetlen bőrhasíték |
|
|
|
||||||||||
|
Cserzett bőrhasíték és bőrnyesedék |
|
|
|
||||||||||
|
Cserzett eselék |
|
|
|
||||||||||
|
Szennyvíztisztításból származó iszap |
|
|
|
23. A vegyianyag-fogyasztás csökkentése, valamint az ártalmatlanításra küldött krómcserző anyagokat tartalmazó bőrhulladék mennyiségének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a meszes hasítás.
Leírás
A hasítási műveletnek a feldolgozás korábbi szakaszában történő elvégzése cserzetlen melléktermék előállítása érdekében.
Alkalmazhatóság
Csak krómcserzést alkalmazó üzemek esetében alkalmazható.
Nem alkalmazható:
|
— |
ha a nyersbőrt vagy az irhát teljes termékké (például nem hasított) termékekké dolgozzák fel, |
|
— |
ha erősebb bőrt (például lábbelinek szánt bőrt) kell előállítani, |
|
— |
ha egységesebb vastagságú végtermékre van szükség, |
|
— |
ha cserzett hasítékot állítanak elő termékként vagy társtermékként. |
24. Az ártalmatlanításra küldött iszapban előforduló króm mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
Technika |
Leírás |
Alkalmazhatóság |
|
|
a |
A króm visszanyerése a cserzőüzemben történő újrafelhasználás céljából |
A cserzőflottából kicsapatott króm ismételt feloldása, a friss krómsók részleges helyettesítőjeként kénsav segítségével. |
Az alkalmazhatóságot az korlátozza, hogy olyan bőrtulajdonságokat kell kialakítani, amelyek megfelelnek a vásárlói tájékoztatónak, különösen a festés (mérsékelt színtartóság és kevésbé világos színek) és a színelmosás tekintetében. |
|
b |
A króm visszanyerése másik iparágban történő újrafelhasználás céljából |
A krómiszap másik iparág általi, nyersanyagként történő felhasználása. |
Kizárólag akkor alkalmazható, ha a visszanyert hulladékhoz van ipari felhasználó. |
25. Az iszap későbbi felhasználása tekintetében az energiára, a vegyi anyagokra és az anyagmozgatási kapacitásra vonatkozó követelmények enyhítése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) az iszap víztartalmának vízmentesítés útján történő csökkentése.
Alkalmazhatóság
A nedves feldolgozást végző üzemek mindegyike esetében alkalmazható.
1.8. Energia
26. A szárítás során fogyasztott energia csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a szikkasztással vagy bármely más mechanikai vízmentesítéssel történő szárításra való előkészítés optimalizálása.
27. A nedves eljárások során fogyasztott energia csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) a rövid cserzőflották használata.
Leírás
A meleg vízhez használt energia csökkentése a melegvíz-felhasználás mérséklésével.
Alkalmazhatóság
A technika nem alkalmazható a festés technológiai szakaszában és borjúbőr feldolgozása esetében sem.
Az alkalmazhatóság a következőkre is korlátozódik:
|
— |
új feldolgozótartályok, |
|
— |
olyan meglévő feldolgozótartályok, amelyek lehetővé teszik a rövid cserzőflották használatát, vagy átalakíthatók ilyen használathoz. |
BAT-hoz kapcsolódó energiafogyasztási szintek
Lásd: 6. táblázat.
6. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó fajlagos energiafogyasztás
|
Tevékenységi szakaszok |
Egységnyi nyersanyagra jutó fajlagos energiafogyasztás (11) |
|
GJ/t |
|
|
Szarvasmarhafélék bőrének feldolgozása a nyers szakasztól a nedves kék vagy nedves fehér szakaszig |
< 3 |
|
Szarvasmarhafélék bőrének feldolgozása a nyers szakasztól a kikészített bőr szakaszig |
< 14 |
|
Juhbőr feldolgozása a nyers szakasztól a kikészített bőr szakaszig |
< 6 |
(1) HL L 135., 1991.5.30., 40. o.
(2) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.
(3) Havi átlagértékek. A borjúbőr feldolgozása és a növényi cserzés magasabb vízfogyasztást igényelhet.
(4) Havi átlagértékek. A gyapjas juhbőr magasabb vízfogyasztást igényelhet.
(5) HL L 348., 2008.12.24., 84. o.
(6) HL L 158., 2004.4.30., 7. o.
(7) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
(8) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.
(9) A magasabb szint legfeljebb 8 000 mg/l bemenő koncentrációjú kémiai oxigénigényhez (KOI) kapcsolódnik
(10) Összes szén-dioxidban kifejezett BAT-AEL-tartomány.
(11) Az (elsődleges energiára nem korrigált, éves átlagként kifejezett) energiafogyasztási értékek a gyártási eljárás alatti energiafelhasználásra terjednek ki, többek között a beltéri villamos energiára és a teljes fűtésre, nem terjednek ki azonban a szennyvíztisztítási célú energiafelhasználásra.
|
16.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 45/30 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2013. február 14.)
bizonyos anyagoknak a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., I. A. vagy I. B. mellékletébe történő fel nem vételéről
(az értesítés a C(2013) 670. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2013/85/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., I. A. vagy I. B. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. |
|
(2) |
Számos, az említett jegyzékbe felvett hatóanyag/terméktípus-kombináció esetében vagy minden résztvevő visszalépett a felülvizsgálati programból, vagy pedig az értékelésre kijelölt referens tagállam részére nem érkezett teljes dosszié az 1451/2007/EK rendelet 9. cikkében és 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül. |
|
(3) |
Következésképpen a Bizottság – az 1451/2007/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (1) bekezdése és 13. cikkének (5) bekezdése alapján – ennek megfelelően értesítette a tagállamokat. Ezt az információt a Bizottság elektronikus úton is nyilvánosságra hozta. |
|
(4) |
Az említett nyilvánosságra hozatalt követő három hónapon belül számos társaság jelezte, hogy egyes érintett hatóanyagok és terméktípusok esetében kész lenne átvenni a résztvevő szerepét. Ezt követően azonban ezek a társaságok nem nyújtottak be teljes dossziét. |
|
(5) |
Az 1451/2007/EK rendelet 12. cikkének (4) és (5) bekezdése értelmében az érintett hatóanyagokat és terméktípusokat ezért nem helyénvaló felvenni a 98/8/EK irányelv I., I. A. vagy I. B. mellékletébe. |
|
(6) |
A jogbiztonság érdekében célszerű meghatározni azt az időpontot, amelytől kezdve az e határozat mellékletében feltüntetett terméktípusokba tartozó, az említett mellékletben felsorolt hatóanyagokat tartalmazó biocid termékek nem hozhatók forgalomba. |
|
(7) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az e határozat mellékletében feltüntetett hatóanyagok nem vehetők fel a 98/8/EK irányelv I., I. A. vagy I. B. mellékletébe az érintett terméktípusok hatóanyagaiként.
2. cikk
Az 1451/2007/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e határozat mellékletében feltüntetett terméktípusokba tartozó, az említett mellékletben felsorolt hatóanyagokat tartalmazó biocid termékek 2014. február 1-jétől nem hozhatók forgalomba.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2013. február 14-én.
a Bizottság részéről
Janez POTOČNIK
a Bizottság tagja
(1) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
(2) HL L 325., 2007.12.11., 3. o.
MELLÉKLET
A 98/8/EK irányelv I., I. A. vagy I. B. mellékletébe fel nem veendő hatóanyagok és terméktípusok
|
Név |
EK-szám |
CAS-szám |
Terméktípus |
Referens tagállam |
|
Glutarál |
203-856-5 |
111-30-8 |
5 |
FI |
|
4-(2-nitrobutil)morfolin |
218-748-3 |
2224-44-4 |
6 |
UK |
|
4-(2-nitrobutil)morfolin |
218-748-3 |
2224-44-4 |
13 |
UK |
|
N,N’-(dekán-1,10-diil-di-1(4H)-piridil-4-ilidén)bisz(oktilammónium)-diklorid |
274-861-8 |
70775-75-6 |
1 |
HU |
|
Szalicilsav |
200-712-3 |
69-72-7 |
1 |
NL |
