Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document L:2007:072:FULL

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 72, 2007. március 13.


Display all documents published in this Official Journal
 

ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 72

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. március 13.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 260/2007/EK rendelete (2007. március 9.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes volfrámelektródák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a behozatalra kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

1

 

 

A Bizottság 261/2007/EK rendelete (2007. március 12.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

10

 

 

A Bizottság 262/2007/EK rendelete (2007. március 12.) a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

12

 

 

A Bizottság 263/2007/EK rendelete (2007. március 12.) a kérelmek teljesítése százalékos mértékének és a visszatérítés végleges mértékének meghatározásáról a B rendszerű kiviteli engedélyek esetében a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő és alma)

14

 

*

A Bizottság 264/2007/EK rendelete (2007. március 9.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajóknak az ICES VIIIc, IX és X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet közösségi vizein az ördöghalra vonatkozó halászati tilalmáról

16

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2007/163/EK

 

*

A Bizottság határozata (2006. július 10.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek való nyilvánításáról (Ügyszám: COMP/M.4000 – INCO/Falconbridge) (az értesítés a C(2006) 3052. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

18

 

 

2007/164/EK

 

*

A Bizottság határozata (2006. július 19.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek való nyilvánításáról (COMP/M.3796 – OMYA/J.M. HUBER PCC ügy) (az értesítés a C(2006) 3163. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

24

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

13.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/1


A TANÁCS 260/2007/EK RENDELETE

(2007. március 9.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes volfrámelektródák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a behozatalra kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A.   IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1)

A Bizottság az 1350/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, jelenleg az ex 8101 99 10 és az ex 8515 90 00 KN-kódok alá sorolt (2007. január 1-je óta érvényes KN-kódok) egyes volfrámelektródák behozatalára.

(2)

Mint ismeretes, a dömping és a kár vizsgálata a 2005. január 1. és 2005. december 31. közötti időszakra vonatkozott („vizsgálati időszak” vagy „VI”). Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2001. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

B.   TOVÁBBI ELJÁRÁS

(3)

A Kínából származó egyes volfrámelektródák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően néhány érdekelt fél írásban nyújtotta be észrevételeit. Azoknak a feleknek, akik ezt kérték, szóbeli meghallgatásra is lehetőséget biztosítottak.

(4)

A Bizottság folytatta a végleges megállapításaihoz szükségesnek ítélt összes információk beszerzését és ellenőrzését. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket megvizsgálták, és adott esetben az ideiglenes megállapításokat azokkal összhangban módosították. Ebből a célból a Bizottság az alábbi vállalatok telephelyein további ellenőrző látogatásokat tett:

a)

Független közösségi importőr

Comptoir Lyonnais de Soudage SA, Lyon, Franciaország.

b)

Kapcsolt közösségi vállalatok

Alexander Binzel Schweißtechnik GmbH & Co. KG, Buseck, Németország,

Binzel France S.A.R.L., Strasbourg, Franciaország.

(5)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és információkról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését javasolták a Kínai Népköztársaságból származó volfrámelektródák behozatalára, valamint amelyek alapján biztosítani kívánták az ideiglenes vám formájában kivetett összegek végleges beszedését. E felek számára egy olyan időszakot is biztosítottak, amelyen belül e közzétételt követően észrevételeiket előadhatták.

(6)

Sor került a felek által beterjesztett szóbeli és írásbeli észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben a megállapításokat azoknak megfelelően módosították.

C.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(7)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, nem szintereléssel előállított volfrámelektróda, beleértve a volfrámrudakat és pálcákat, méretre vágva is, amely volfrámot legalább 94 %-ban tartalmaz. Az érintett terméket jelenleg a (2007. január 1-je óta érvényes) ex 8101 99 10 és az ex 8515 90 00 KN-kódok alá sorolják be. Az érintett terméket hegesztés és hasonló munkafolyamatok során használják, a semleges védőgázas volfrámelektródás ívhegesztést, a plazmaívhegesztést és plazmavágást, valamint a termikus szórást is beleértve.

(8)

Az egyik importőr kifogást emelt az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében szereplő következtetés ellen, mely szerint ezen eljárás alkalmazásában a volfrámelektródák valamennyi típusa egyetlen terméknek tekintendő. Az említett importőr kiemelte a volfrámelektródák különböző típusainak – különösen az importőr saját fejlesztésű szabadalmaztatott típusának – eltérő tulajdonságait.

(9)

Ugyanakkor a Bizottságnak a vizsgálat kezdete óta tudomása volt arról, hogy a volfrámelektródáknak több típusa van. A volfrámelektródákat amellett, hogy különböző hosszúságban és vastagságban értékesítik, készíthetik teljes egészében volfrámból, kis százalékban ötvözhetik egyéb fémekkel (tórium, lantán, cérium, cirkónium), illetve készülhet azok keverékével is. Az említett ötvözéssel – amely az elektródák olyan tulajdonságait érinti, mint a gyúlékonyság, a stabilitás és a tartósság – a termékek jobban alkalmazkodhatnak a különleges rendeltetési célokhoz. A volfrámelektródák különböző típusainak eltérő technikai tulajdonságai ellenére megállapítható, hogy azonos alapvető fizikai tulajdonságaik, valamint helyettesíthetőségük mértéke elegendő ahhoz, hogy ezen eljárás alkalmazásában egyetlen terméknek tekintsék őket, mivel ugyanazokkal a fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek.

(10)

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a dömping- és a kárkülönbözet kiszámítása során figyelembe vették a volfrámelektródák fent említett különböző típusait.

(11)

A (8) preambulumbekezdésben említett importőr kiemelte továbbá azt, hogy az európai és a kínai gyártók gyártási eljárásaik tekintetében is különböznek egymástól, és azt állította, hogy emiatt a kínai volfrámelektródák jobb minőségűek. Emellett az egyik exportáló gyártó azt állította, hogy az általa gyártott elektródák a versenytársak által gyártott termékeknél jobb minőségűek, sőt, termékei minden esetben jobban alkalmazkodnak a vállalatcsoport által előállított főtermékhez, a TIG hegesztőpisztolyhoz. Ez utóbbi állítás tekintetében ki kell emelni azt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a minőségbeli különbségek nem olyan jelentősek, hogy a többi gyártó által előállított elektródákat ne lehessen e konkrét területen használni, még akkor is, ha ez utóbbiak nem e hegesztőpisztoly optimális tartozékai. Az importőr által kiemelt állítólagos általános minőségbeli – azaz a közösségi gazdasági ágazat által előállított és a Közösségben értékesített, valamint a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe behozott volfrámelektródák közötti – különbségek tekintetében nem állt rendelkezésre olyan objektív információ, amely megerősítette vagy számszerűsítette volna az általános minőség terén feltételezett különbséget. Ezért a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben előállított és a közösségi piacon értékesített, illetve a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe behozott volfrámelektródák az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendők, és ebben a tekintetben a károkozási számításokat nem kellett kiigazítani.

(12)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (12)–(15) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

D.   DÖMPING

1.   Piacgazdasági elbánás („MET”)

(13)

Az az exportáló gyártó, aki a piacgazdasági elbánásban amiatt nem részesült, mert nem felelt meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában szereplő második MET-kritériumnak, úgy érvelt, hogy a számviteli rendszerében talált következetlenségek csak néhány esetben álltak fenn, és időközben javított számviteli rendszerén annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzetközi számviteli standardoknak. A vállalat ugyanakkor nem igazolta, illetve nem támasztotta alá bizonyítékokkal ezt az állítást. Emellett a helyszíni ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékokból világosan kiderül, hogy a megállapított gyakorlatok egyértelműen sértették a nemzetközi számviteli standardokat és a kínai számviteli szabályokat, még akkor is, ha azokat a vizsgálati időszak után kijavították volna.

(14)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó egyéb érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (16)–(21) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

2.   Egyéni elbánás (EE)

(15)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a közösségi gazdasági ágazat kétségbe vonta az egyéni elbánás megítélését a fenti (13) preambulumbekezdésben említett exportáló gyártó számára, mivel a vállalat számvitelében az exporteladások tekintetében is következetlenségeket találtak. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vállalat az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumot teljesítette, ezért semmi sem indokolta az e vállalatnak megítélt egyéni elbánás elutasítását. Emellett azokat a bizonyítékokat, amelyek a vizsgálati időszak során a kapcsolt vállalat által a Közösségbe irányított néhány exportügylettel kapcsolatosak, a legfontosabb dömpingellenes kérdőív helyszíni ellenőrzése során is be lehetett szerezni, és az abban szereplő exportadatok egyetlen ponton szorultak kiigazításra, amire azonnal sor került. Ezért a közösségi gazdasági ágazat kérelmét elutasították.

(16)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (22)–(25) preambulumbekezdésében szereplő, az egyéni elbánásra vonatkozó megállapítások megerősítést nyernek.

3.   Rendes érték

a)   A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban részesülő kínai exportáló gyártóra vonatkozóan

(17)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az érintett exportáló gyártó oly módon ismertette a havi rendes értéket, hogy a vizsgálati időszak ellenőrzött, átlagos rendes értékét összefüggésbe hozta a fő nyersanyag, az ammónium-paravolframát árának alakulásával annak igazolására, hogy a havi exportárakkal összehasonlítva látható, hogy a vizsgálati időszak vége felé dömpingre nem került sor. Emellett ebből a havi rendes értékből arra lehetett következtetni, hogy az ideiglenesen megállapított dömpinget elsősorban az ammónium-paravolframát drasztikus áremelkedése okozta, amire a vállalat nem azonnal, hanem csak a vizsgálati időszak vége felé reagált exporteladási árainak emelésével. A vállalat azzal a kérelemmel fordult a Bizottsághoz, hogy vegye figyelembe ezt a fejleményt, és a dömpingkülönbözetet kizárólag az utolsó hat hónap, vagy a vizsgálati időszak utolsó negyedévének alapján számítsa ki. Ezt a kérést azonban el kellett utasítani, mivel a vizsgálati időszaktól való eltérés diszkriminatív lenne azzal a többi vizsgált vállalattal szemben, amelyeket ugyanígy érintett az ammónium-paravolframát árának általános emelkedése. Ez a kérés a vizsgálati időszak koncepciójával is összeegyeztethetetlen. A kérelem valójában szelektív módon választja ki a vizsgálati időszak bizonyos részének adatait, ezért megkérdőjelezi a következtetések reprezentativitását.

(18)

Ebben az összefüggésben az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a közösségi gazdasági ágazat azt állította, hogy a piacgazdasági elbánásban részesült vállalat rendes értékének kiszámításához használt nyersanyagköltségeket ki kell igazítani. A közösségi gazdasági ágazat megítélése szerint e kiigazítást az alaprendelet 2. cikkének (3) és (5) bekezdése indokolná, mivel a kínai volfrámelektróda-piac makrogazdasági szinten állami beavatkozás alá tartozik, ezért a fő nyersanyag, az ammónium-paravolframát belföldi ára következetesen elmaradt az ammónium-paravolframát exportárától.

(19)

A fenti kérelmet a kínai kormány makrogazdasági szinten végrehajtott politikája nyomán fellépő hatások elemzésével vizsgálták meg: e politika nyomán az ammónium-paravolframát árszintje a belföldi, illetve az exportpiacon eltérő lehet. A vizsgálat kimutatta, hogy az export héa-visszatérítésre vonatkozó kínai politika bizonyos mértékig visszatartja a volfrám és a kapcsolt termékek (ammónium-paravolframát) kivitelét, mivel az exportőröknek a hazai beszerzésű nyersanyag után kifizetett héa-nak csak egy részét térítik vissza. Ez azt is jelenti, hogy a volfrámelektródák gyártóira exportálás esetén további költségek hárulnak. Ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében a rendes értéket ki kellett igazítani, hogy az tükrözze a fenti héa-rendszer eredményeképpen felmerülő teljes költséget is. Ezért további kiigazításra nincs szükség.

(20)

A rendes érték fent említett kiigazításától eltekintve az ideiglenes rendelet (26)–(33) preambulumbekezdésében szereplő általános módszer megerősítést nyer.

b)   A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai exportáló gyártókra vonatkozóan

i.   Hasonló ország

(21)

Az Amerikai Egyesült Államok hasonló országként való felhasználásával kapcsolatos vonatkozó észrevételek hiányában az alaprendelet (34)–(38) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

ii.   A rendes érték

(22)

A piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (39)–(46) preambulumbekezdése végleges megerősítést nyer.

4.   Exportárak

(23)

Az egyéni elbánásban részesülő vállalat, valamint a piacgazdasági/egyéni elbánásban nem részesülő együttműködő vállalat – amelynek dömpingkülönbözete alapján számították ki az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetet – exportárainak vonatkozásában – az ideiglenes rendelet (54)–(56) preambulumbekezdésében előírtaknak megfelelően – az exportárakat a vizsgálati időszakon kívül eső két tranzakció kizárásával vizsgálták felül.

(24)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártó – amely a Közösségbe irányuló exporteladásait kapcsolt importőrön keresztül bonyolította, és ennek következtében a terméket a közösségi kapcsolt és független vállalatok számára viszonteladás formájában értékesítette – azt állította, hogy kapcsolt vállalatainak értékesítési, általános és igazgatási költségeit – amelyeket az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében az exportár kiszámításához használt – felülbecsülték, és így azok nem tükrözték a volfrámelektróda eladásából keletkező költségeket. Az exportáló gyártó azzal a kérelemmel fordult a Bizottsághoz, hogy a kapcsolt forgalmazók által a kérdőívre küldött válaszban szereplő eredeti SGA-költségeket alkalmazza, amelyeket a költségelosztási módszerre vonatkozó bizonyíték hiányában nem fogadtak el. A vállalat bizonyítékokat nyújtott be az eredetileg használt költségelosztási módszerre vonatkozóan, amelynek alapjául a vállalatok által hagyományosan használt belső szabvány szolgált. A benyújtott bizonyítékot ezután a helyszínen ellenőrizték, és megállapították, hogy az eredeti költségelosztási módszer megfelelt a volfrámelektródák értékesítése nyomán felmerülő költségeknek. Ennélfogva a kérelmet elfogadták, és a kapcsolt forgalmazók SGA-költségeit ennek megfelelően kiigazították.

(25)

A két független importőr haszonkulcsának vonatkozásában – közülük az egyikük haszonkulcsát ideiglenesen felhasználták a fent említett exportáló gyártó exportárának kiszámításához – megállapítást nyert, hogy ezek a haszonkulcsok nem használhatók, mivel e két importőr üzleti tevékenysége nem hasonlítható össze kellőképpen az érintett kapcsolt importőr üzleti tevékenységével. Az említett kapcsolt importőr által behozott volfrámelektródák többségét a vállalatcsoport által előállított fő termékbe, a hegesztőpisztolyba építették be. Azt is meg kell jegyezni, hogy a volfrámelektróda jóval kisebb értéket képvisel, mint a végtermék. Ezen az alapon megállapítást nyert, hogy a kapcsolt importőr saját haszonkulcsa pontosabb alapul szolgálhatna az exportár kiszámításához használt haszonkulcs megállapításához.

(26)

Az exportárakkal kapcsolatban más észrevétel nem érkezett, ezért az ideiglenes rendelet (47) és (48) preambulumbekezdésében megállapított általános módszer – a kapcsolt importőr saját haszonkulcsának a piacgazdasági elbánásban részesülő gyártó számtanilag képzett exportárához való, fent ismertetettek szerinti felhasználásának kivételével – megerősítést nyer.

5.   Összehasonlítás

(27)

A (17)–(20) és a (22) preambulumbekezdésben ismertetett rendes értékeket és a (23)–(26) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint felülvizsgált exportárakat gyártelepi alapon hasonlították össze. A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlításához az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében azokat a különböző tényezőket is figyelembe vették, amelyekről azt állították, hogy hatással vannak az árakra és az árak összehasonlíthatóságára. A tényezők, amelyeknek kiigazítását elfogadták, a következők: a (19) preambulumbekezdésben ismertetett közvetlen adók, a szállítási és biztosítási, a kezelési és járulékos költségek, a csomagolás, a hitel- és bankköltség.

6.   Dömpingkülönbözet

a)   A piacgazdasági elbánásban részesülő együttműködő exportáló gyártóra vonatkozóan

(28)

A fentiek fényében a végleges dömpingkülönbözet, a vámfizetés nélküli közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet

Shandong Weldstone Tungsten Industry Co. Ltd.

17 %

b)   Az egyéni elbánásban részesülő együttműködő exportáló gyártókra vonatkozóan

(29)

Az egyéni elbánásban részesülő másik vállalat exportárának kiigazítását követően a végleges dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet

Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co. Ltd.

107,3 %

Beijing Advanced Metal Materials Co. Ltd.

128,4 %

c)   Az összes többi exportáló gyártóra vonatkozóan

(30)

Ezen az alapon a piacgazdasági/egyéni elbánásban nem részesülő együttműködő exportáló gyártó exportárainak kiigazítása után a dömping országos szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélküli közösségi határparitáson számított CIF-ár 160,2 %-ában állapították meg.

E.   A KÁR

1.   Közösségi gyártás

(31)

A közösségi gyártásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (57) és (58) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

2.   A közösségi gazdasági ágazat meghatározása

(32)

A közösségi gazdasági ágazat meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

3.   Közösségi fogyasztás

(33)

A közösségi fogyasztásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

4.   Az érintett országból a Közösségbe irányuló behozatal

(34)

Az érintett országból a Közösségbe irányuló behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (61)–(66) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

5.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(35)

A közösségi gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (67)–(93) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

F.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(36)

Lényeges új, bizonyítékokkal alátámasztott információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (94)–(114) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

G.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(37)

Három exportőr, egy exportőrszövetség és egy importőr ismételten hangot adott abbéli aggodalmának, hogy az ideiglenes vámok a kínai exportőröket kizárnák a közösségi piacról. Mivel csak két közösségi gyártó létezik, és a többi országból jóformán nem érkezik behozatal, ez állítólag a felhasználók kárára megszüntetné a versenyt a közösségi piacon. Emellett azt is állították, hogy a két közösségi gyártónak szokása a közösségi piaci árak versenyellenes gyakorlatokkal való ellenőrzése. Ugyanakkor ezek a felek a vizsgálat során sem bizonyítékokat nem nyújtottak be állításaik alátámasztására, sem olyan utalásra nem derült fény, amely e gyakorlatok létezését igazolta volna.

(38)

Amint az az ideiglenes rendeletben is szerepel, a dömpingellenes intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy megakadályozzák a harmadik országok exportőreinek bejutását a közösségi piacra, hanem inkább az, hogy helyreállítsák azokat az egyenlő feltételeket, amelyeket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eltorzítottak.

(39)

A vizsgálat során semmilyen bizonyítékot sem találtak az állítólagos versenyellenes magatartásra, a kínai behozatal közösségi piacra való betörése előtt a közösségi gazdasági ágazat pedig nem tett szert szokatlanul magas haszonra. A kivetett intézkedések szintjének köszönhetően – a két meglévő közösségi gyártó mellett – néhány kínai exportáló gyártó is folytathatja az érintett termék közösségi piacon való értékesítését. A károkozáson alapuló kivetett vám célja pusztán az, hogy olyan szintre emelje az importárakat, amelyen a közösségi gazdasági ágazat is rendes nyereségre tehet szert.

(40)

Az egyik importőr azt állította továbbá, hogy a vámok veszélyeztetnék vállalatának működését. Emellett ez az importőr egy egyedülálló, kiváló minőségű volfrámelektródát forgalmaz, és ha tevékenységével fel kellene hagynia, akkor állítása szerint a volfrámelektródák végfelhasználóit az innováció és a szolgáltatás minőségének terén kár érné.

(41)

Ugyanakkor, amint az az ideiglenes rendeletben is szerepel, az érintett termék importárának növekedése nyomán vélhetően visszaáll a tisztességes verseny a közösségi termelőkkel, és az importőröket az áremelkedés nem fogja megakadályozni abban, hogy az érintett terméket értékesítsék. Mi több, az együttműködő importőrök esetében megállapított magas haszonkulcsok miatt nem valószínű, hogy ezek az importőrök kiszállnának az üzletből, még akkor sem, ha az importmennyiség az intézkedések miatt csökkenne. A hegesztőelektróda-piac egyik legfontosabb szereplője a forgalmazó/kereskedő, akik a végfelhasználók hegesztéssel kapcsolatos valamennyi igényét ún. egyablakos (one-stop shop) szolgáltatás keretében elégítik ki. Ezért nagyon valószínű, hogy az említett szereplők az intézkedések kivetése után is a piac fontos tényezői maradnak.

(42)

Az egyik fél részéről az az érvelés is elhangzott, hogy a vállalatcsoportjuk által importált volfármelektróda csak kiegészítő termék az ugyanezen vállalatcsoport által gyártott hegesztőpisztolyhoz. Ha a felhasználókat a dömpingellenes intézkedések arra kényszerítenék, hogy más beszállítók olcsóbb elektródáit válasszák, az a vállalatcsoport által gyártott hegesztőpisztoly teljesítményén és tartósságán ejtene csorbát, ami pedig a vállalatcsoport egész üzleti vállalkozására káros hatással lenne. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy ha e felhasználók megrendelőinek nem lenne tudomásuk e káros technikai következményekről, a szóban forgó exportőr számára javasolt viszonylag alacsony vámszint vélhetően nem ösztönözné őket másik beszállítói forrás felkeresésére. Ezen túlmenően az állítólagos negatív következményekkel kapcsolatban egyetlen bizonyítékot sem nyújtottak be.

(43)

Lényeges új információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (115)–(132) preambulumbekezdésének megállapításai megerősítést nyernek.

H.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1.   A kár kiküszöbölésének szintje

(44)

Az ideiglenes megállapítások közzétételét követően a közösségi gazdasági ágazat azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdésében említett kiigazítás az importőrök tekintetében az alábbi két okból is túlzott volt:

nem minden importőr látja el az említett preambulumbekezdésben szereplő feladatokat (csomagolás, raktározás, minőség-ellenőrzés, márkázás és egyes esetekben az elektródák fizikai feldolgozása). Egyes esetekben az elektródákat olyan állapotban exportálják a Kínai Népköztársaságból, amely az esetek többségében nem indokolja, hogy az importőr teljesítse e feladatok többségét,

még ha e feladatokat az adott importőrnek teljesítenie is kellene, költségei – a közösségi gazdasági ágazat becslései szerint – jelentősen kisebbek lennének, mint a Bizottság által ideiglenesen megállapított kiigazítás összege.

(45)

A Bizottság – többek között egy további független importőrtől megszerzett részletes információk bevonásával – folytatta e kérdés vizsgálatát. A vizsgálat kimutatta, hogy mind a Közösség által gyártott, mind az importált elektródák értékesítése számtalan csatornán keresztül történik, és gyakran több lépcsőben is sor kerül viszontértékesítésükre, míg a termék a gyártótól a végfelhasználóhoz kerül. E piaci szereplők más-más mértékben ugyan, de olyan feladatokat látnak el, mint a minőség-ellenőrzés, a tárolás és a logisztika, az újracsomagolás, a marketing és a vevőszolgálati támogatás. A rendelkezésre álló információk vizsgálata után megállapítást nyert, hogy az importőrök által végzett feladatokat rendszeresebb és egységesebb módon kell figyelembe venni annak érdekében, hogy az importárakat össze lehessen hasonlítani a közösségi gazdasági ágazat ugyanazon kereskedelmi szinthez igazított áraival.

(46)

Ebből a célból a kereskedelem különböző szintjeiből (kereskedők, viszonteladók, végfelhasználók és eredeti berendezések gyártói) fakadó árkülönbségek becslésének alapjául a hasonló terméknek a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon megvalósított eladása szolgált. Az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdésében említett kiigazítás helyett ezért a kereskedelmi szint kiigazítását alkalmazták.

(47)

Az egyik exportőr a kárkülönbözetének kiszámításához használt eladási adatokban egy hibára hívta fel a figyelmet. A kárkülönbözet megállapításához használt adatokban fellelt egyéb irodai hibákat is kijavították. E korrekciók eredményeképpen az egyik exportőr kárkülönbözete és az országos kárkülönbözet csökkent.

(48)

Az is megállapítást nyert, hogy bizonyos kínai exportőrök nem túl gyakori exporttevékenysége, valamint az USD/EUR árfolyam vizsgálati időszak alatti változása miatt a havi árfolyamráta alkalmazásával az egyszeri éves rátánál sokkal pontosabb eredményeket lehetett kapni. Az exportőrökre vonatkozó számításokat ennek megfelelően felülvizsgálták.

(49)

Egy exportőr és egy exportőrszervezet úgy érvelt, hogy a nyersanyag beszerzése és a kész volfrámelektróda kereskedőnek történő értékesítése között eltelt idő a hosszabb szállítási idő és a vámkezelési eljárások miatt a kínai exportőrök esetében lényegesen hosszabb, mint a közösségi gazdasági ágazat esetében. Ez azt jelenti, hogy a kínai exportőrök árai természetesen lassabban reagálnak a nyersanyagárak növekedésére, mint a közösségi gazdasági ágazat árai, és az importőr azt állította, hogy a kár mértékének kiszámításakor ezt is figyelembe kell venni.

(50)

Amellett, hogy elismerték, hogy a termék gyártása és a megrendelőhöz való kiszállítása között eltelt idő a kínai exportőrök esetében hosszabb, a kár meghatározása szempontjából ez nem minősül releváns tényezőnek. A vizsgálat során felhasznált adatokat a számla dátuma határozza meg, amely rendes esetben megfelel annak a dátumnak, amikor az árut a gyárból elszállítják. Emellett szintén eltelik egy bizonyos idő az aktuális nyersanyagárak alapján kialkudott ár megállapítása és a szállítás között, de semmi sem indokolja azt a feltételezést, hogy ez az idő a kínai gyártók esetében hosszabb lenne, mint a közösségi gyártók esetében. Ezt az érvelést tehát el kell utasítani.

(51)

Ennek megfelelően az egyéni vagy a piacgazdasági elbánásban részesülő vállalatokra vonatkozó, végleges, súlyozott átlaggal számított kárkülönbözet a következő:

Vállalat

Végleges kárkülönbözet

Shandong Weldstone Tungsten Industry Co. Ltd.

22,7 %

Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co. Ltd.

41,0 %

Beijing Advanced Metal Materials Co. Ltd.

38,8 %

Az összes többi vállalat

63,5 %

2.   A vámok típusa és szintje

(52)

A fentiek fényében, valamint az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének értelmében a végleges dömpingellenes vámot olyan szinten kell kivetni, amely elegendő a behozatalok által okozott kár felszámolásához, de nem haladja meg a megállapított dömpingkülönbözetet.

(53)

A fentiek alapján a végleges vámok a következőképpen alakulnak:

Vállalat

Végleges vám

Shandong Weldstone Tungsten Industry Co. Ltd.

17,0 %

Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co. Ltd.

41,0 %

Beijing Advanced Metal Materials Co. Ltd.

38,8 %

Az összes többi vállalat

63,5 %

(54)

Az e rendeletben meghatározott egyedi, vállalati dömpingellenes vámtételek megállapítása a szóban forgó vizsgálat megállapításaira épült. Ezért azok e vállalatok esetében a vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (az „összes többi vállalat” esetében alkalmazott országosan érvényes vámtételekkel szemben) így kizárólag az érintett országból származó és az adott vállalatok, azaz az említett konkrét jogi személyek által előállított termékek behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel említett vállalatoktól eltérő bármely más vállalat által előállított importált termék – ideértve a kifejezetten megemlítettekhez kapcsolódó jogi személyeket is – nem élvezheti ezeket a vámtételeket, és ezekre az „összes többi vállalat” esetében alkalmazandó vámtétel érvényes.

(55)

A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) késedelem nélkül a Bizottsághoz (3) kell benyújtani, mellékelve minden lényeges információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz és a hazai és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységben bekövetkezett változással függenek össze. Indokolt esetben ennek megfelelően módosítják a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának módosításával.

(56)

A dömpingellenes vám megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a maradványjellegű vám szintje nemcsak a nem együttműködő exportőrökre vonatkozik, hanem azokra a vállalatokra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak. Az utóbbi vállalatokat azonban arra kérik fel, hogy – amennyiben az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése második szakasza előírásainak megfelelnek – nyújtsanak be kérelmet az említett cikk szerinti felülvizsgálatra, hogy helyzetüket egyénileg lehessen megvizsgálni.

3.   Kötelezettségvállalások

(57)

A lényeges tények és szempontok felfedését követően – amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését javasolták – az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében két kínai exportáló gyártó ajánlott kötelezettségvállalásokat az árra vonatkozóan.

(58)

Az érintett termék jellemzője, hogy számtalan terméktípus létezik, amelyek között lényeges árkülönbségek tapasztalhatók. A két exportáló gyártó minden terméktípusra csak egy minimumimportárat ajánlott, méghozzá olyan szinten, amellyel nem lett volna garantálható az összes termékre nézve a káros dömping felszámolása. Azt is meg kell jegyezni, hogy a terméktípusok magas száma miatt jóformán lehetetlen minden egyes terméktípusra olyan ésszerű minimumimportárakat megállapítani, amelyet a Bizottság megfelelően ellenőrizhet, még akkor is, ha az exportáló gyártók mindegyik terméktípusra más és más minimumimportárat ajánlottak.

(59)

Emellett a vizsgálati időszak alatt az érintett termék ára jelentősen ingadozott, így a rögzített árral kapcsolatos kötelezettségvállalás ebben az esetben nem jöhet szóba. E probléma megoldása érdekében mindkét vállalat felajánlotta, hogy a minimumimportárat az ammónium-paravolframát áringadozásának alapján indexálja. Ugyanakkor az egyik exportáló gyártó esetében az ammónium-paravolframát és a volfrámelektróda árának ingadozása között nem állapítottak meg szoros összefüggést a vizsgálati időszak alatt, a minimumimportár ammónium-paravolframát árának alapján való indexálása a szóban forgó exportáló gyártó esetében nem volt lehetséges.

(60)

Emellett az egyik exportáló gyártó számtalan kapcsolt vállalattal rendelkezik az Európai Közösségben, amely vállalatok ugyanezen fogyasztóknak más termékeket is értékesítenek. Ez az összetett értékesítési struktúra csak fokozza az intézkedések megkerülésének kockázatát.

(61)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy e kötelezettségvállalási ajánlatokat el kellett utasítani.

4.   Az ideiglenes vámok végleges beszedése és a különös ellenőrzés

(62)

A megállapított dömpingkülönbözetek nagyságrendjét tekintve és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár mértékének fényében szükségesnek ítélik, hogy az ideiglenes rendelet, azaz az 1350/2006/EK rendelet által kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok útján biztosított összegeket a véglegesen kivetett vámtétel mértékében véglegesen beszedjék. Mivel a végleges vámok alacsonyabbak, mint ideiglenes párjuk, az ideiglenesen biztosított összegeket – a végleges dömpingellenes vámok feletti részükben – el kell engedni. Amennyiben a végleges vámok magasabbak, mint az ideiglenes vámok, csak az ideiglenes vámok összegével egyező összeget kell véglegesen beszedni.

(63)

Annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen az intézkedések megkerülésének kockázata – amely a vámtételek közötti nagy különbségekből adódhat – a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ebben az esetben különleges intézkedésekre van szükség a dömpingellenes vámok helyes alkalmazásának biztosítására. E különleges intézkedések, amelyek kizárólag az egyéni vámtétel bevezetése által érintett vállalatok esetében alkalmazandók, a következőket tartalmazzák: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatását, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem rendelkező behozatalra az összes többi exportőrre alkalmazandó maradék dömpingellenes vám vonatkozik.

(64)

Mint ismeretes, amennyiben az alacsonyabb egyéni vámtételeket élvező vállalatok kivitelének volumene jelentősen megnő a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, ez a mennyiségi növekedés esetleg önmagában is úgy ítélhető meg, mint az intézkedések bevezetése nyomán létrejött kereskedelmi folyamatok megváltozása az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek fennállnak, kijátszás elleni vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között kiterjedhet az egyéni vámtételek eltörlése szükségességének, és országos vám ebből következő kivetésének vizsgálatára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vámot kell bevezetni a Kínai Népköztársaságból származó, nem szintereléssel előállított volfrámelektródákra, beleértve a volfrámrudakat és pálcákat, méretre vágva is, amely volfrámot legalább 94 %-ban tartalmaz, amelyek az ex 8101 99 10 és az ex 8515 90 00 KN-kód alá tartoznak (8101991010 és 8515900010 TARIC-kód).

(2)   Az alábbi vállalatok által gyártott termékek vámfizetés nélküli közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám a következő:

Vállalat

Dömpingellenes vám

Kiegészítő TARIC-kód

Shandong Weldstone Tungsten Industry Co. Ltd.

17,0 %

A754

Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co. Ltd.

41,0 %

A755

Beijing Advanced Metal Materials Co. Ltd.

38,8 %

A756

Az összes többi vállalat

63,5 %

A999

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyéni vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak egy olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, az összes többi vállalat esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Eltérő értelmű meghatározás hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések az irányadók.

2. cikk

A Kínai Népköztársaságból származó egyes volfrámelektródák – beleértve a volfrámrudakat és pálcákat, méretre vágva is –, amelyek volfrámot legalább 94 %-ban tartalmaznak és amelyek az ex 8101 99 10 és ex 8515 90 00 KN-kód alá tartoznak (8101991010 és 8515900010 TARIC-kód) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1350/2006/EK rendelet értelmében ideiglenes dömpingellenes vám útján biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A végleges dömpingellenes vámok végleges tételeit meghaladó összegeket felszabadítják. Amennyiben a végleges vámok magasabbak, mint az ideiglenes vámok, csak az ideiglenes vámok összegével egyező összeget kell véglegesen beszedni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

F.-W. STEINMEIER


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 250., 2006.9.14., 10. o.

(3)  

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Direction H, office J-79 5/16 (H. Igazgatóság, J-79 5/16. iroda)

1049 Brüsszel, Belgium


MELLÉKLET

Az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlának tartalmaznia kell a vállalat egy tisztviselője által aláírt nyilatkozatot a következő formában:

1.

A kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat tisztviselőjének neve és beosztása.

2.

A következő nyilatkozatot: „Alulírott igazolom, hogy az e számla alá tartozó, az Európai Közösségbe történő kivitelre értékesített [mennyiség] volfrámelektródát a [vállalat neve és címe] [kiegészítő TARIC-kód] állította elő a(z) (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak.”


13.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/10


A BIZOTTSÁG 261/2007/EK RENDELETE

(2007. március 12.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. március 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. március 12-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

111,0

MA

70,1

TN

143,7

TR

124,1

ZZ

112,2

0707 00 05

JO

171,8

MA

96,3

TR

181,9

ZZ

150,0

0709 90 70

MA

76,4

TR

108,7

ZZ

92,6

0709 90 80

EG

223,0

IL

119,7

ZZ

176,4

0805 10 20

CU

36,7

EG

49,0

IL

53,9

MA

46,0

TN

49,5

TR

64,6

ZZ

50,0

0805 50 10

EG

58,9

IL

61,6

TR

52,3

ZZ

57,6

0808 10 80

AR

86,1

BR

78,9

CA

81,5

CL

109,6

CN

93,8

US

110,5

UY

80,5

ZA

90,3

ZZ

91,4

0808 20 50

AR

73,8

CL

84,3

CN

75,5

US

110,6

ZA

76,7

ZZ

84,2


(1)  Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


13.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/12


A BIZOTTSÁG 262/2007/EK RENDELETE

(2007. március 12.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikkére,

mivel:

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 237/2007/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK rendelet által rögzített, a 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. március 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 2011/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 179., 2006.7.1., 36. o.

(4)  HL L 66., 2007.3.6., 17. o.


MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2007. március 13-tól alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

21,39

5,61

1701 11 90 (1)

21,39

10,97

1701 12 10 (1)

21,39

5,42

1701 12 90 (1)

21,39

10,46

1701 91 00 (2)

26,55

11,96

1701 99 10 (2)

26,55

7,44

1701 99 90 (2)

26,55

7,44

1702 90 99 (3)

0,27

0,38


(1)  A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(2)  A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3)  1 %-os szacharóztartalom esetén.


13.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/14


A BIZOTTSÁG 263/2007/EK RENDELETE

(2007. március 12.)

a kérelmek teljesítése százalékos mértékének és a visszatérítés végleges mértékének meghatározásáról a B rendszerű kiviteli engedélyek esetében a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő és alma)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2200/96/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldségféléket érintő export-visszatérítések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. október 8-i 1961/2001/EK bizottsági rendeletre (2),

mivel:

(1)

A 1510/2006/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza azokat az indikatív mennyiségeket, amelyekre B rendszerű kiviteli engedélyeket lehet kibocsátani.

(2)

A paradicsom, a narancs, a citrom, a csemegeszőlőes az alma a 2006. november 1. és 2007. február 28. között benyújtott, B rendszerű engedély iránti kérelmek tekintetében a visszatérítés végleges mértékét a visszatérítés indikatív mértékének szintjén kell megállapítani, valamint meg kell határozni azt a százalékos mértéket, ameddig a benyújtott kérelmek teljesítésre kerülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1510/2006/EK rendelet 1. cikke alapján 2006. november 1. és 2007. február 28. között benyújtott kiviteli engedély iránti kérelmek tekintetében a kérelem teljesíthetőségének százalékát és az alkalmazandó visszatérítési mértéket e rendelet melléklete rögzíti.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. március 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 268., 2001.10.9., 8. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 280., 2006.10.12., 16. o.


MELLÉKLET

Az igényelt mennyiségek odaítélt százaléka és a visszatérítés mértéke a 2006. november 1. és 2007. február 28. között igényelt, B rendszerbe tartozó engedélyek vonatkozásában (paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő és alma)

Termék

Visszatérítés mértéke

(EUR/t)

Az igényelt mennyiségek odaítélt százaléka

Paradicsom

20

100 %

Narancs

29

100 %

Citrom

50

100 %

Csemegeszőlő

13

100 %

Alma

23

100 %


13.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/16


A BIZOTTSÁG 264/2007/EK RENDELETE

(2007. március 9.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajóknak az ICES VIIIc, IX és X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet közösségi vizein az ördöghalra vonatkozó halászati tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2007. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2007-re megállapított kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében említett tagállam számára 2007-re kitűzött, a mellékletben említett állományra vonatkozó halászati kvótát a mellékletben meghatározott időponttól számítva kimerítettnek kell tekinteni.

2. cikk

Tilalmak

A mellékletben említett tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajóknak az e rendelet mellékletében említett állományokra vonatkozó halászata a mellékletben meghatározott időponttól számítva tilos. E halászhajók számára ezen időpont után a már kifogott állományok fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása is tilos.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. marcius 9-én.

a Bizottság részéről

Fokion FOTIADIS

halászati és tengerészeti főigazgató


(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.) módosított rendelet. Helyesbítve: HL L 36., 2007.2.8., 6. o.

(3)  HL L 15., 2007.1.20., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

01

Tagállam

FRANCIAORSZÁG

Állomány

ANF/8C3411

Faj

Ördöghal (Lophiidae)

Övezet

VIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1. közösségi vizei

Időpont

2007. február 7.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

13.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/18


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. július 10.)

egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek való nyilvánításáról

(Ügyszám: COMP/M.4000 – INCO/Falconbridge)

(az értesítés a C(2006) 3052. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/163/EK)

A Bizottság 2006. július 4-én határozatot fogadott el egy egyesülési ügyben a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet és különösen (1) annak 8. cikke (2) bekezdése szerint. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

I.   ÖSSZEFOGLALÓ

(1)

Ennek az ügynek a tárgya a Falconbridge Limited (a továbbiakban: Falconbridge, Kanada) vállalatnak az Inco Limited (a továbbiakban: Inco, Kanada) általi megszerzése. Mindkét vállalat a nikkel, réz, kobalt és nemesfémek bányászata, feldolgozása, finomítása és a nikkeltermékek értékesítése terén tevékenykedik világszerte.

(2)

Az Inco egy olyan nemzetközi bányavállalat, amely elsősorban a nikkel, réz, kobalt és nemes fémek bányászata, feldolgozása, finomítása és a nikkeltermékek, valamint kéntartalmú termékek értékesítése terén tevékenykedik. Az Inco világpiaci eladásai 3 439 millió eurót tettek ki 2004-ben. Az Inco tevékenysége elsősorban a nikkelre összpontosul, ez teljes értékesítésének 83 %-át tette ki, míg a réz 9 %-ot, a kobalt 1 %-ot, a nemesfémek pedig 5 %-ot képviseltek.

(3)

A Falconbridge egy olyan nemzetközi bányavállalat, amely elsősorban a nikkel, réz, kobalt, ólom, cink, alumínium, és nemesfémek bányászata, feldolgozása, finomítása és a nikkeltermékek, valamint kéntartalmú termékek értékesítése terén tevékenykedik. A Falconbridge világpiaci eladásai 2004-ben 5 610 millió eurót tettek ki. Eladásainak felét a réz, 26 %-át a nikkel, 14 %-át az alumínium, 6 %-át a cink és 2 %-át a kobalt tette ki.

(4)

2005. október 11-én az Inco bejelentette a Falconbridge valamennyi forgalomban lévő részvényének nyilvános vételi ajánlat útján való megszerzését. A javasolt tranzakció során az Inco teljes irányítást szerez a Falconbridge felett. A bejelentett művelet tehát az összefonódási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint összefonódásnak minősül.

(5)

A piac vizsgálatából kiderült, hogy a bejelentett tranzakció jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt a galvanizálási és galvanoplasztikai iparág számára szállított nikkel piacán az EGT területén, valamint a szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú nikkel és a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú kobalt világpiacán. Az összefonódást követően az új jogalany egyrészt az EGT területén a galvanizálási és galvanoplasztikai iparág számára a nikkeltermékek legnagyobb szállítójává, másrészt a szuperötvözetekben használt nagy tisztaságú nikkel és a biztonság szempontjából kritikus részekben alkalmazott szuperötvözetben használt nagy tisztaságú kobalt majdnem monopolhelyzetben lévő szállítójává vált volna. A vizsgálat jelezte, hogy az új jogalany képes lett volna és ösztönözve lett volna arra, hogy verseny általi megszorítás hiányában ezeken a piacokon növelje az árakat. Fény derült arra is, hogy a javasolt ügylet által előidézett hatékonyságnövekedésből az ügyfeleknek valószínűleg nem származott volna közvetlenül előnyük, tehát a versenyre gyakorolt negatív hatás nem egyenlítődött volna ki.

(6)

Az eljárás során beazonosított, versennyel kapcsolatos aggályok megszüntetése érdekében a felek 2006. március 16-án kötelezettségvállalás-csomagot nyújtottak be. A Bizottsággal folytatott széles körű tárgyalásokat követően 2006. április 5-én a felek egy felülvizsgált jogorvoslatcsomagot nyújtottak be. A felülvizsgált jogorvoslatcsomag a harmadik felekkel folytatott piaci vizsgálat tárgyát képezte. 2006. június 7-én a felek felülvizsgált jogorvoslatcsomagot nyújtottak be. A kötelezettségvállalásokat ezután kis mértékben módosították. A felek 2006. június 26-án nyújtották be a végleges változatot.

(7)

A felek által benyújtott végleges kötelezettségvállalások alapján a felek a Falconbridge-hez tartozó norvégiai Nikkelverk finomítót a kapcsolódó eszközökkel együtt (a továbbiakban: „értékesített vállalat”) eladják egy a fémbányászat és/vagy fémfeldolgozás terén tevékenykedő vállalatnak, amely megfelelő nikkelforrással rendelkezik a finomító életképességének fenntartásához. Ezenfelül a Falconbridge 2006. június 7-én az értékesített vállalat eladásáról szóló, kötelező erejű megállapodást kötött a LionOre Mining International Ltd (a továbbiakban: „LionOre”) vállalkozással. 2006. június 7-én a felek felkérték a Bizottságot, hogy hagyja jóvá a LionOre vállalkozást, mint az értékesített vállalat megfejelő vásárlóját. A Bizottság úgy véli, hogy a vállalkozások megfelelő módon orvosolják az ügyletből eredő versenyellenesség kapcsán felmerülő aggályokat, valamint hogy a LionOre alkalmas felvásárló az értékesített vállalat számára.

(8)

Ezért az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat elfogadását javasolják az összefonódási rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti feltételekkel és kötelezettségekkel.

II.   INDOKOLÁS

1.   Az érintett termékpiacok

(9)

A javasolt tranzakció a nikkel- és kobaltágazatot érinti. A felek állítása szerint a vonatkozó termékpiacokat a nikkel és kobalt jelenti. A piaci vizsgálat azonban egyértelműen azt mutatta, hogy helyénvaló a vonatkozó nikkel- és kobalttermékek piacát a végfelhasználás alapján meghatározni. Először is, a keresleti minták jelentős mértékben különböznek a végfelhasználás fajtái esetében, különösen a termékek tisztasága, mérete és formája, a szállítási követelmények és a kereslet szerkezete tekintetében; másodszor, a nikkelgyártók nagy mértékben specializálódtak bizonyos végfelhasználás kielégítésére; és harmadszor, a kész nikkeltermékek ára úgy tűnik, a felhasználás függvényében változik.

(10)

A piaci vizsgálat megerősítette, hogy az érintett piacok a következők:

i.

A galvanizálási és galvanoplasztikai iparág számára szállított nikkel termékek

ii.

Szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú nikkel

iii.

A biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú kobalt

A.   A galvanizálási és galvanoplasztikai iparág számára szállított nikkeltermékek

(11)

A galvanizálási folyamat során egy tárgy felületén a kívánt fémből bevonatot készítenek egy megfelelő oldaton (elektrolit) átvezetett elektromos áram segítségével. A galvanoplasztika az öntőformáknak különböző formákkal vagy vékony fémréteggel való bevonását teszi lehetővé.

(12)

A piaci vizsgálat azt mutatta, hogy csak bizonyos kész nikkeltermékek használhatók fel a galvanizálás és galvanoplasztika során. A galvanizálással foglalkozó ügyfelek meghatározott követelményeket támasztanak a tisztaság, a forma, a méret és a csomagolás tekintetében. A galvanizálás és galvanoplasztika számára a nikkeltermékek értékesítése rendszerint forgalmazók révén történik. A piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kereslet feldaraboltsága a forgalmazókból álló értékesítési hálózat kialakításának és fenntartásának szükségességét jelzi.

(13)

Szállítói szemszögből a galvanizálási és galvanoplasztikai ágazatot nem minden szállító képes ellátni nikkel termékekkel, valamint bizonyos termelők, különösen a felek, specifikus termékeket fejlesztettek ki a végfelhasználás ilyen fajtája számára. Az üzletágban még nem aktív nikkelszállítónak jelentős mértékű beruházásokat kell végeznie ahhoz, hogy képes legyen a galvanizálási és a galvanoplasztikai alkalmazások során használt nikkel termékek széles skáláját beszállítani.

(14)

Ezenfelül a felek belső dokumentumai szintén rámutatnak egy elhatárolható termékpiac létezésére, amelynek árai és marketingpolitikája eltérnek a nikkel felhasználásának más eseteitől.

B.   Szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú nikkel

(15)

A szuperötvözeteket nagy hőmérsékletű és erősen igénybevett környezetben zajló műveletek során alkalmazzák. Ilyen műveletekre különösen az űrtechnika, a villamosenergia-termelés és a gyógyászati ipar területén kerül sor. A szuperötvözetek meghatározott kategóriáját képezik azok a szuperötvözetek, amelyeket olyan, biztonság szempontjából kritikus forgó részekben használnak, mint például turbinalapátok és a sugárhajtóműves repülőgépek turbinatárcsái.

(16)

A piaci vizsgálat szerint nem minden kész nikkeltermék – származzon bármely szállítótól – cserélhető fel egy másikkal a szuperötvözetek gyártása során, még kevésbé azon szuperötvözetek gyártásában, amelyeket a biztonság szempontjából kritikus részekben használnak, mivel ezek gyártása nagy tisztaságú nikkelt kíván meg (a szennyeződések és nyomelemek kis mértékben találhatók meg), valamint szükség van bizonyítványokra és nyomon követhetőségre.

(17)

Ami a szállítói oldal helyettesíthetőségét illeti, nem minden nikkelgyártó képes nagy minőségű nikkelt előállítani, amely megfelel a szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához. A nikkel beszállítók széles skálája által kínált kész nikkeltermékek specifikációit összehasonlítva a szuperötvözetek gyártói által előírt specifikációkkal kiderül, hogy csak nagyon kevés szállító – ideértve a feleket is – képes olyan kész nikkeltermékeket gyártani, amelyek tisztasága megfelel a szuperötvözetek gyártói által előírt követelményeknek. A piaci vizsgálat azt is kimutatta, hogy e termékpiacra való belépésnek nagyon komoly akadályai voltak.

C.   A biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú kobalt

(18)

A kobalt konkrét végfelhasználásainak egyike az olyan szuperötvözetek gyártása, amelyeket a biztonság szempontjából kritikus részekben használnak. A kobalt végfelhasználásának egyik legfőbb módja a szuperötvözetek gyártása, amely a kobalt iránti igény 20–25 %-át teszi ki.

(19)

A piaci vizsgálat azt mutatta, hogy a szuperötvözetek gyártására alkalmas kobalttermékek közül nem mindegyik felel meg azoknak az előírásoknak, amelyek a biztonság szempontjából kritikus részekben alkalmazott szuperötvözetek gyártásához használt nagy tisztaságú kobaltra vonatkoznak. A kritikus alkalmazásokban használt szuperötvözetek gyártása során felhasznált – a pontos vegyi összetétele és a szennyeződés alacsony szintje által meghatározott – nagy tisztaságú kobalt iránti kereslet nagyon konkrét. A kritikus alkalmazásokban használt szuperötvözetek gyártói nem tudják felhasználni azokat a kobalt termékeket, amelyek minősége alacsonyabb és/vagy amelyek vegyi összetétele eltérő.

2.   Az érintett földrajzi piacok

(20)

A piaci vizsgálat megerősítette, hogy az érintett piacok a következők:

i.

A galvanizálási és galvanoplasztikai iparág számára szállított nikkel piacának földrajzi dimenziója regionális (az EGT területe).

ii.

A szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú nikkel piacának földrajzi dimenziója világméretű.

iii.

A biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú kobalt piacának földrajzi dimenziója világméretű.

3.   Érintett piacok

A.   A galvanizálási és galvanoplasztikai iparág számára szállított nikkel

(21)

A tranzakció után a New Inco a galvanizálási és galvanoplasztikai ipar számára a nikkeltermékek messze a legnagyobb beszállítójává válik, amelynek együttes piaci részesedése az EGT piacon [70–80] %, valamint eladásai a legközelebbi versenytárs eladásainak több mint ötszörösét teszik ki (2).

(22)

A piaci vizsgálat azt mutatta, hogy a galvanizálás és galvanoplasztika céljára felhasznált nikkel egyéb gyártói vagy azért nem képesek verseny által nyomást gyakorolni a New Incora, mert e vállalkozások nem rendelkeznek elegendő kapacitással és alkalmas technológiával, vagy azért, mert nem tevékenykednek az EGT területén. A forgalmazók és az ügyfelek megerősítették, hogy csak az OMG válhatna valóban alternatív szállítóvá a New Incoval szemben. Az OMG-nek a köztes termékek (alapanyag) szállításával kapcsolatos nehézségei és az Incoval kötött adalékanyag-ellátási megállapodása azonban jelentősen csökkentik az OMG képességét, hogy verseny révén nyomást gyakoroljon a New Incora.

(23)

A felek által rendelkezésre bocsátott belső dokumentumok azt is jelzik, hogy az Inco és a Falconbridge a két legközelebbi versenytárs a galvanizálási és galvanoplasztikai iparban használt nikkeltermékek szállítása terén. E dokumentumok továbbá azt is megerősítették, hogy a felek olyan piaci hajtóerők, amelyek a galvanizálásban és galvanoplasztikában használt (különböző formájú és méretű) nikkeltermékek legszélesebb skálájával, valamint olyan márkákkal rendelkeznek, amelyek a piacon kivételes elismertségnek örvendenek („feltétlenül szükséges” márkák).

(24)

A New Inco így egyedüli olyan szállítóvá válik, amely a galvanizálási és galvanoplasztikai ipar számára a termékek különleges skáláját tudja kínálni. A tranzakciót követően a New Inco tehát képes lesz egyoldalúan növelni a nikkeltermékek árát, miközben a galvanizálásban és galvanoplasztikában használt nikkeltermékek egyetlen létező vagy lehetséges szállítója verseny révén korlátozott mértékben gyakorol rá nyomást.

B.   A szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú nikkel

(25)

A New Inco a szuperötvözetekben használt nagy tisztaságú nikkelnek messze a legnagyobb és majdnem monopolhelyzetben lévő szállítójává válik, amely világpiaci részesedése 80–95 %. A szuperötvözet piacán a verseny alapvetően az Inco és a Falconbridge között zajlik. A New Inco helyzete rendkívül szilárddá válik, mivel egyetlen nikkelszállító sem képes, illetve lesz képes felvenni a versenyt a New Inco egyedülálló fölényével, ami a termékek minőségét, a termelési kapacitást és a piaci elismertséget illeti a szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásában alkalmazott nagy tisztaságú nikkel szállítása terén. A szuperötvözetek gyártói és a fogyasztók többsége a tranzakcióval kapcsolatban aggodalmának adott hangot, mivel az ügylet révén a nagy tisztaságú nikkel szállítóinak száma háromról kettőre csökken, így a New Inco versenytársát főként az Eramet jelenti.

(26)

Mivel a nagy tisztaságú nikkel piacára való bejutás korlátai jelentősek (különösen megerősíti ezt az, hogy az elmúlt tíz évben nem volt piacra lépés), valószínű, hogy a lehetséges versenytársak által a New Inco jövőbeli viselkedésére gyakorolt nyomás minimális lesz. Az összefonódás eredményeként a New Inco képes lesz egyoldalúan emelni a nagy tisztaságú nikkel árát. Ez különösen így van abban az esetben, amikor a nagy tisztaságú nikkel iránti igény erőteljesen növekszik és az egyéb szállítók esetében jelentkező kapacitási korlátokból adódóan a nagy tisztaságú nikkelellátás rendkívül nehézkes.

C.   A biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú kobalt

(27)

A New Inco majdnem monopol helyzetben lévő szállítójává válik a biztonság szempontjából kritikus részekben alkalmazott szuperötvözetek gyártásához használt nagy tisztaságú kobaltnak. Ahogy a nagy tisztaságú nikkel piaca esetében is, a biztonság szempontjából kritikus részekben alkalmazott szuperötvözetek gyártásához használt nagy tisztaságú kobalt piacán a verseny az Inco és a Falconbridge között zajlik.

(28)

A New Inco helyzete rendkívül szilárd lesz, mivel nagyon kevés szállító képes olyan nagy tisztaságú kobaltot előállítani, amely megfelel a biztonság szempontjából kritikus részekben alkalmazott szuperötvözetek gyártói által meghatározott specifikációknak. A piaci felmérés során kiderült, hogy egyetlen kobaltszállító sem képes, illetve lesz képes felvenni a versenyt a New Inco egyedülálló fölényével, ami kobalttermelésének nagyfokú tisztaságát és állandó minőségét, a termelési kapacitást és a piaci elismertséget illeti a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásában alkalmazott nagy tisztaságú kobalt szállítása terén. Verseny révén tehát egyetlen kobaltgyártó sem lesz képes jelentős nyomást gyakorolni a New Incora.

(29)

A biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásában alkalmazott nagy tisztaságú kobalt szállítása terén a piacra való belépésnek nagyon komoly akadályai vannak. Ezen akadályok jelentősége miatt valószínű, hogy a lehetséges versenytársak által a New Inco jövőbeli viselkedésére gyakorolt nyomás minimális lesz. Az összefonódás eredményeként tehát a New Inco képes lesz egyoldalúan emelni a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szükséges nagy tisztaságú kobalt árát.

D.   A világméretű nikkelszállítás korlátai

(30)

Egyes harmadik felek azt állították, hogy a New Inco képes lesz, valamint ösztönözve lesz arra, hogy a nikkelbányászati projektjeinek egy részét – különösen a Koniambo projektet – hátráltassa, ami befolyásolná a Londoni Fémtőzsde (London Metal Exchange, LME) nikkelárait. A piaci vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a New Inconak nem áll gazdasági érdekében sem az, hogy hátráltassa a feltárás előrehaladott stádiumában lévő (üzembe vett, illetve már folyamatosan termelő) bányászati projektjét – a felmerülő jelentős költségek miatt –, sem pedig az, hogy egy korai szakaszban lévő (potenciális) bányászati projektjeit hátráltassa, mivel egy ilyen lépésből adódó előnyök – a Londoni Fémtőzsde magasabb árai tekintetében – nagy mértékben spekulatívak és időben bizonyosan nagyon korlátozottak.

E.   Hatékonysági elemek

(31)

A felek állítása szerint a javasolt tranzakció növelné a hatékonyságot, mivel a Sudbury medencében található bányáik/feldolgozó létesítményeik közelsége révén optimalizálhatnák a bányászati és feldolgozási műveleteiket. Ez állítólagosan alacsonyabb költségek melletti termelésnövekedést eredményezne, előnyére válva valamennyi nikkelfogyasztónak. A felek azonban nem bizonyították, hogy a javasolt tranzakció által előidézett hatékonysági elemek nem elérhetők kevésbé versenyellenes alternatíva révén, és hogy ezek az érintett három termékpiacon – amelyek tekintetében a versenyt illető aggodalmak felmerültek – közvetlenül a fogyasztók előnyére válnának. Ezen okok miatt a felek által bemutatott hatékonysági elemek nem tekinthetők megfelelőnek a javasolt tranzakció által a versenyre gyakorolt negatív hatás ellensúlyozásához.

F.   Következtetés

(32)

A mellékelt határozat végkövetkeztetése tehát az, hogy a bejelentett összefonódás valószínűleg jelentős mértékben korlátozza a hatékony versenyt, különösen azáltal, hogy egy domináns pozíciót hoz létre, emellett a három érintett piac tekintetében összeegyeztethetetlennek tűnik a közös piaccal és az EGT-Megállapodás érvényesülésével.

4.   A felek által felkínált kötelezettségvállalások

(33)

A galvanizálási és galvanoplasztikai ipar számára szállított nikkel EGT-piacát, valamint a szuperötvözetek/a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított nagy tisztaságú nikkel és a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához szállított magas tisztaságú kobalt világpiacát érintő versennyel kapcsolatos fent említett aggályok eloszlatása érdekében a felek benyújtották az alábbiakban ismertetett kötelezettségvállalásaikat.

(34)

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Falconbridge egyetlen finomítóját, a norvégiai Nikkelverk finomítót a kapcsolódó nyersanyagellátóval, a harmadik felekkel fennálló nyersanyag-ellátási megállapodásokkal, a kapcsolódó marketingszervezetekkel és a fogyasztókkal kötött meglévő szerződésekkel, a Falconbridge tulajdonát képező finomítási technológiákkal és védjegyekkel együtt (az értékesített vállalat) eladják egy megfelelő vevőnek, amely elegendő nyersanyagforrással rendelkezik a Nikkelverk életképességének fenntartásához. Ezenfelül a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy felajánlják a vásárlónak, hogy kössenek a Nikkelverk nyersanyagigényének jelentős részét fedező tízéves rugalmas nyersanyag-ellátási megállapodást.

(35)

Ezenfelül a Falconbridge az értékesített vállalat eladásáról szóló, kötelező erejű megállapodást kötött egy harmadik féllel, a LionOre Mining International Ltd vállalkozással. A felek felkérték a Bizottságot, hogy hagyja jóvá a LionOre vállalkozást, mint az értékesített vállalat megfelelő vásárlóját.

5.   Az előterjesztett kötelezettségvállalások értékelése

(36)

A Nikkelverk a Falconbridge egyetlen finomítója és a galvanizálási és galvanoplasztikai iparág számára a Falconbridge által szállított valamennyi nikkeltermék, a szuperötvözetek gyártásához a Falconbridge által értékesített valamennyi nagy tisztaságú nikkeltermék és a biztonság szempontjából kritikus részekben használt szuperötvözetek gyártásához a Falconbridge által szállított valamennyi nagy tisztaságú kobalttermék előállítója. Ezenfelül az értékesített vállalat magában foglalja a Falconbridge-hez tartozó valamennyi olyan entitást, amely a nikkel- és kobalttermékek marketingjéért és értékesítéséért felel.

(37)

A javasolt megoldás tehát teljesen megszünteti az Inco és a Falconbridge közötti mennyiségi átfedést azon a három piacon, ahol a versennyel kapcsolatos aggályok felmerültek. Feltéve hogy életképes és versenyképes entitásként fog működni, az értékesített vállalat átveszi a Falconbridge piaci szerepét az érintett három piacon és visszaállítja a javasolt tranzakció előtt fennálló hatékony versenyt.

(38)

A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a javasolt megoldás értékelése során felmerülő alapvető szempont az, hogy az értékesített vállalat képes-e hosszú távon egyenletesen biztosítani a nagy tisztaságú nikkel gyártásához megfelelő nikkel nyersanyagot gazdaságilag vonzó feltételek mellett. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor valószínű, hogy az értékesített vállalat gyenge versenytárs lenne az érintett piacokon, amely képtelen hatékonyan felvenni a versenyt a New Incoval.

(39)

A nikkelipar jelenlegi szerkezetének értékelése szerint a bánya-, feldolgozó és finomító létesítmények vertikális integrációja volt az uralkodó üzleti modell. A nikkeliparban jelenleg nincs önálló feldolgozóüzem, és a harmadik feleknek nyersanyagot szállító néhány finomítónak szintén vannak érdekeltségei a bánya- és feldolgozó létesítményekben. 2015-ig a helyzet várhatóan nem változik, mivel a vertikálisan integrált üzleti modell hatékonyan tesz eleget annak az igénynek, hogy a finomítók hosszú távon stabil nyersanyagforrásokat biztosítsanak.

(40)

Ami az értékesített vállalat megvásárlójának alkalmasságát és ösztönzését illeti, csak a nikkelbányászatban és -feldolgozásban tapasztalatokat szerzett, valamint a bányákhoz és a megfelelő köztes nikkeltermékekhez való hozzáféréssel rendelkező vásárló lenne képes tehát hosszú távon visszaállítani a versenyt. Ezt jelentős mértékben alátámasztják az orvoslat tekintetében a Bizottság által végzett piaci vizsgálatból származó eredmények.

(41)

Ami a kobaltipart illeti, a nikkeliparral ellentétben, nem a vertikális integráció az uralkodó üzleti modell, mivel a köztes kobalttermékek kereskedelme jelentős. A Nikkelverk kobalttermelésének 50 %-a harmadik felektől származik. A Falconbridge rendelés szerinti nyersanyagot, ideértve a BCL-től vásárolt kéneskőben található kobaltot, és az Ausztráliában és Afrikában vásárolt köztes kobalttermékeket finomít nyersanyag-vásárlási megállapodások és nyersanyag-szállítási és bérfinomítási megállapodások alapján. Ezenfelül egy tíz évig tartó időszakra vonatkozóan a New Inco kötelezettséget vállalt arra, hogy az értékesített vállalatot hasonló mennyiségű kobalt nyersanyaggal látja el, mint amennyi kobalt nyersanyagot a Falconbridge és a Nikkelverk számára jelenleg szállít.

(42)

Az utolsó kötelezettségvállalások biztosítják, hogy az értékesített vállalatokat csak olyan fémbányászat és/vagy fémfeldolgozás terén tevékenykedő vállalatnak adják el, amely megfelelő nikkelforrással rendelkezik az értékesített vállalatnak a New Incoval kötött kéneskő-szállítási megállapodás lejárta utáni gazdasági életképességének fenntartásához. Az Inco viszonyítási alapként jelölte meg az évi 55 000 Mt-át, ez az a mennyiség, amelyet a Falconbridge jelenleg a Nikkelverknek szállít.

(43)

A Bizottságnak az értékesített vállalat életképességének és versenyképességének kapcsán felmerült aggodalmait e rendelkezés teljes mértékben eloszlatja, mivel egyértelműen rendelkezik az értékesített vállalat nikkelnyersanyag-ellátásának megfelelő biztosításáról. A kötelezettségvállalások tehát alkalmasak a fentiekben azonosított, versennyel kapcsolatos valamennyi aggály teljes mértékű megszüntetésére.

(44)

Emellett a kötelezettségvállalások végső változatában javasolt tízéves rugalmas nyersanyag-ellátási megállapodás és az árképzési mechanizmus feltételei kapcsán úgy találják, hogy azok megfelelően védik az értékesített vállalat életképességét és versenyképességét, ha azt egy olyan vállalatnak adják el, amely a fémbányászatban tevékenykedik.

6.   A javasolt vásárló alkalmassága

(45)

A LionOre Mining International Ltd (a továbbiakban: „LionOre”) egy közepes méretű nikkeltermelő, amely Botswanában, Dél-Afrikában és Ausztráliában működő bányákkal és e régiókban található számos bányászati projekttel rendelkezik. A LionOre valamennyi jelenlegi bányája és bányászati projektje szulfidércbánya. A vállalat – amely a világ tizedik legnagyobb nikkeltermelője – 1996 óta aktív ebben az üzletágban, 2005-ben körülbelül 29 000 Mt nikkelt termelt.

(46)

A LionOre-nak négy termelő nikkelbányában és egy aranybányában van tulajdoni részesedése. Afrikában a vállalatnak a botswanai Tati Nickel bányavállalatban 85 %-os érdekeltsége, a dél-afrikai Nkomati nikkelbányában 50 %-os érdekeltsége van. Nyugat-Ausztráliában a LionOre vállalatnak 100 %-os érdekeltsége van a Lake Johnston nikkelprojektben, 80 %-os érdekeltsége a Black Swan nikkelprojektben, és 100 %-os érdekeltsége a Thunderbox aranybányában. Ezenfelül a LionOre tervezi a nyugat-ausztráliai Honeymoon Well lelőhely feltárását. Miközben a LionOre azon dolgozik, hogy az Activox technológiája révén teljesen integrált nikkeltermelővé váljon, a vállalat jelenleg csak dúsított nikkelércet (3) állít elő, és nem rendelkezik finomítási kapacitással. A LionOre bizonyított teljes nyersanyagforrása 2005 végén 2,3 millió Mt-t tett ki.

(47)

Az általános alapelvekkel és a kötelezettségvállalásokban foglalt feltételekkel összhangban értékelni kell, hogy az értékesített vállalat megszerzése után a LionOre önálló versenytényezővé válik-e azokon a piacokon, amelyek tekintetében a versennyel kapcsolatos aggályok felmerültek. Különösen azt értékelték, hogy a LionOre az Inco/New Inco vállalattól független marad-e és rendelkezésére állnak-e a megfelelő anyagi források ahhoz, hogy az értékesített vállalatot megvásárolja. Összpontosítani kell arra is, hogyan tudná a LionOre integrálni jelenlegi és jövőbeli nikkelbányászati műveleteit a Nikkelverk tevékenységével, valamint arra, hogy képes-e a LionOre megfelelő mennyiségű nyersanyaggal ellátni a Nikkelverket annak érdekében, hogy a kéneskő-szállítási megállapodás lejárta után annak gazdasági életképességét fenntartsa a kötelezettségvállalásokban foglaltak szerint.

(48)

A LionOre megfelel a vásárló alkalmasságára vonatkozóan a kötelezettségvállalásokban meghatározott valamennyi kritériumnak és a korrekciós intézkedés során fellépő vásárló alkalmasságára vonatkozóan a Bizottság által kiszabott valamennyi általános feltételnek. A végső következtetés szerint a LionOre megfelelő vásárló az értékesített vállalat számára és hosszú távon biztosítani fogja az értékesített vállalat függetlenségét, életképességét és versenyképességét. A LionOre a feltételeknek való megfelelés tekintetében nélkülözhetetlennek ítélt számos jellemzővel bír: i. a nikkeliparág tekintetében széles körű tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkezik; ii. olyan bányák és bányászati projektek tulajdonosa, amelyek a Nikkelverk számára megfelelő nyersanyagot szállítanak/szállítani fognak, és iii. ismeri a Nikkelverk finomítási folyamatát és teljesítményét.

7.   Következtetés

(49)

A fent említett okok miatt a felek által benyújtott kötelezettségvállalások megfelelőek arra, hogy ezen összefonódás által keltett, a versennyel kapcsoaltos aggodalmakat eloszlassák.

(50)

A határozatjavaslat ezért a bejelentett ügyletnek az összefonódási rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetővé nyilvánítását javasolja.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  Az EGT területén a felek jelenleg nagyon korlátozott versennyel állnak szemben, amelyet az OMG (14 %), az Eramet (5 %) és kisebb mértékben az Anglo American (2 %) jelentenek.

(3)  A LionOre 20 %-os részesedéssel rendelkezik a botswanai székhelyű BCL kohóban (nikkelfeldolgozó).


13.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/24


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. július 19.)

egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek való nyilvánításáról

(COMP/M.3796 – OMYA/J.M. HUBER PCC ügy)

(az értesítés a C(2006) 3163. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/164/EK)

A Bizottság 2006. július 19-én határozatot fogadott el egy egyesülési ügyben a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése értelmében. A teljes határozat nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein a Versenypolitikai Főigazgatóság internetes oldalán található meg a következő címen: http://ec.europa.eu/comm/competiton/index_en.html

I.   ÖSSZEFOGLALÓ

(1)

2005. április 4-én áttételre irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz a 139/2004/EK rendelet (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) 22. cikkének (1) bekezdése értelmében az ügylet megvizsgálása céljából a finn versenyhatóság részéről, akihez azt követően 2005. április 22-én a svéd, 2005. április 26-án az osztrák és 2005. április 28-án a francia illetékes hatóságok csatlakoztak.

(2)

A Bizottság úgy vélte, hogy a javasolt művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül, és hogy a kérelem megfelel az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikkének (3) bekezdésében megszabott követelményeknek. A Bizottság ennélfogva az összefonódás vizsgálatáról döntött, és 2005. május 18-án határozatokat fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikkének (3) bekezdése értelmében, amelyet ennek megfelelően elküldött Finnországnak, Svédországnak, Ausztriának és Franciaországnak. Az áttételt kérelmező tagállamok benyújtották a Bizottságnak a rendelkezésükre álló dokumentumokat. Ezen információt kiegészítette az Omya által 2005. augusztus 4-én benyújtott értesítés.

(3)

A Bizottság ezen ügyben 2005. szeptember 23-án indított eljárást. A Bizottság kifogási nyilatkozatát 2006. május 2-án küldték meg a bejelentő félnek. Az Omya 2006. május 16-án nyújtotta be válaszát. A Bizottság kifogási nyilatkozatának nem bizalmas változatát két érdekelt fél, az SMI és az Imerys rendelkezésére állították, akik írásos észrevételeket nyújtottak be.

(4)

A fenti ügyben 2006. május 18-án tartottak szóbeli meghallgatást.

(5)

Annak érdekében, hogy az Omya elegendő idővel rendelkezzen a jogorvoslati intézkedések megfontolásához, 2006. május 17-én határozatot fogadtak el a 10. cikk (3) bekezdése értelmében, amelynek címzettje a bejelentő fél volt. Ezáltal két munkanappal meghosszabbították a jogorvoslati intézkedések benyújtásának határidejét.

(6)

A mélyreható vizsgálatot követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett művelet a közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően aggodalomra ad okot.

(7)

A bevonatként használt kalcium-karbonátok piacán a horizontális versennyel kapcsolatos aggályok megszüntetése érdekében az Omya és a J.M. Huber Corporation kötelezettségvállalás-csomagot nyújtott be a Bizottságnak 2006. május 23-án (javított változat: 2006. július 3.), amit elegendőnek tartottak a fenti összefonódás által kiváltott, versennyel kapcsolatos aggályok kezeléséhez.

(8)

Ennélfogva az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján javasolták a bejelentett ügylet engedélyezését.

II.   A FELEK ÉS A MŰVELET

(9)

Az Omya AG (a továbbiakban: Omya) családi tulajdonban álló svájci vállalkozás, amely különböző iparágakban (úgymint papír, festékek, műanyagok, acél, üveg és mezőgazdaság) használt ipari ásványok (2) – beleértve a kalcium-karbonátokat (3) – előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Omya bevételének jelentős része a papíriparból származik.

(10)

Az USA-beli J.M. Huber Corporation vállalkozás az EGT-n belül kaolin, lecsapatott kalcium-karbonát és lecsapatott szilícium-dioxidok és szilikátok beszerzésével foglalkozik. A Huber ügyletben részt vevő leányvállalatai felelősek a J.M. Huber Corporation (a továbbiakban: Huber PCC) világméretű üzletéért a papíriparban a lecsapatott kalcium-karbonát helyszínen történő előállítását és beszerzését illetően. A megszerzett vállalkozás 12, a világ különböző helyein lévő, lecsapatott kalcium-karbonátot helyszínen előállító üzemből áll, melyek közül 6 az EGT-n belül található. A Huber lecsapatott kalcium-karbonátot előállító üzemei az EGT-n belül Finnországban (3 üzem), Svédországban, Franciaországban és Portugáliában találhatóak (mindegyik országban 1-1 üzem).

III.   AZ ÉRINTETT PIAC

A.   Az érintett termékpiac

(11)

A javasolt ügylet az alábbiak beszerzésére vonatkozik:

i.

kereskedelmileg szállított, töltőanyagként használt őrölt kalcium-karbonát;

ii.

kereskedelmileg szállított, bevonatként használt őrölt kalcium-karbonát;

iii.

kereskedelmileg szállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát;

iv.

helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát; valamint

iv.

kereskedelmileg szállított, bevonatként használt lecsapatott kalcium-karbonát.

(12)

A jelenlegi ügylet értékelése érdekében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a töltőanyagként használt kalcium-karbonátok (lecsapatott kalcium-karbonát, őrölt kalcium-karbonát és a két anyag keveréke), valamint bevonatként használt kalcium-karbonátok (lecsapatott kalcium-karbonát, őrölt kalcium-karbonát és a két anyag keveréke) két különálló érintett termékpiacnak minősülnek a papíriparban alkalmazott ipari ásványok előállítása és beszerzése területén.

B.   Az érintett földrajzi piacok

(13)

A jelenlegi ügylet értékelése érdekében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett földrajzi piacokat azon papírmalmok azonosításával határozzák meg, amelyek ténylegesen hasonló beszerzési alternatívákhoz folyamodhatnak. Az, hogy egy papírmalom számára mely termelőüzemek tekinthetőek tényleges beszerzési alternatívának, a logisztikájuktól és az üzem papírmalomtól való távolságától függ. Az a távolság, amelytől számítva egy adott termelőüzem nem tekinthető tényleges beszerzési alternatívának az egyes üzemek korábbi szállítási tapasztalatainak, a rendelkezésre álló szállítási módoknak (közúti, vasúti, vízi szállítás vagy ezek kombinációja) és a gyártott kalcium-karbonát típusának (lecsapatott kalcium-karbonát, őrölt kalcium-karbonát) a függvénye.

(14)

Az érintett földrajzi piacok közé az alábbiak tartoznak:

a)

a kereskedelmileg szállított, töltőanyagként használt kalcium-karbonát esetében az érintett földrajzi piacot a termelőüzem és az áruval ellátott megrendelő telephelye közötti távolság határozza meg, mely távolság az üzem, a termék és a szállítási mód függvényében 400 és 2 000 km között váltakozhat;

b)

a kereskedelmileg szállított, bevonatként használt kalcium-karbonát esetében az érintett földrajzi piacot a töltőanyagként használt kalcium-karbonátoknál alkalmazott módszerrel szabják meg, a távolságok 400 és 3 000 km között váltakozhatnak; továbbá

c)

azon megrendelők esetében, akik helyben kalcium-karbonátot előállító üzemmel rendelkeznek, a földrajzi piac legalább az egész EGT-re kiterjed.

IV.   A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

1.   A töltőanyagként használt kalcium-karbonátok

(15)

A Bizottság úgy véli, hogy a papíriparban töltőanyagként használt karbonátok versenyképes árképzése a megrendelők telephelyétől számított legközelebbi és legjobb alternatíva függvénye.

(16)

Amennyiben az összefonódó felek egymással versengő üzemei egymást átfedő értékesítési területekkel rendelkeznek, az összefonódás az árak emelkedésével járhat. Ha az összefonódásban rész tvevő egyik fél megrendelői számára az összefonódásban részt vevő másik fél egyik termelőüzeme a legközelebbi és legjobb alternatíva, az összefonódó felek képesek lesznek, és ösztönzést fognak érezni az árak megemelésére. Amennyiben azonban a megrendelő telephelyéhez elég közel található egy konkurens termelőüzem, ezen alternatíva valószínűleg elegendő versenynyomást gyakorolhat ahhoz, hogy az áron ne lehessen érezni a hatást. Néhány papírmalom esetében az a lehetőség is szerepet játszik a verseny elemzésekor, hogy üzemet állítanak fel a helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát előállításához. Ezen ügyben viszont nem befolyásolja lényegesen a versenyre gyakorolt hatást a Bizottság arra vonatkozó következtetése, hogy a helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát egy másik olyan tényleges alternatíva lehet-e, amely korlátozza a töltőanyagként használt, lecsapatott vagy őrölt kalcium-karbonát kereskedelmi beszerzését.

(17)

A Bizottság a megrendelőket két kategóriába sorolta be. Az első kategóriába azok a papírmalmok tartoznak, amelyeket jelenleg egy üzem helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonáttal lát el. A második kategóriába tartozó papírmalmokat kereskedelmi szállítás révén látják el. A Bizottság a versenyt illető értékelését az összefonódó felek jelenlegi megrendelőire összpontosította.

(18)

A Bizottság a maximális szállítási távolságok alapján valamennyi megrendelőre nézve több olyan termelőüzemet is azonosított, amelyek tényleges alternatívának bizonyulnak a beszerzéshez. E távolságok a Bizottság által létrehozott átfogó adatbázisból származnak. A lecsapatott és az őrölt kalcium-karbonátot illető 2004-es szállítási statisztikákat (4) figyelembe véve a Bizottság ökonometriai elemzést (diszkrét választási modell) is végzett annak a kiszámítására, hogy mennyire valószínű, hogy a megrendelő másik termelőüzemet választ, amennyiben jelenlegi beszállítója megemelné az árakat. Az eredmények alapján a Bizottság meg tudta állapítani, hogy a papíripar számára milyen mértékben helyettesíthetőek a kalcium-karbonát egyes előállítói.

A helyben előállító megrendelők

(19)

A helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát jelenlegi beszerzését illetően – függetlenül attól, hogy a Huber vagy az Omya a beszállító – úgy vélték, hogy az ügyletnek nincs azonnali hatása. A helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát beszállítói hosszú távra (rendszerint 7–10 évre) szóló kizárólagos szerződéseket kötnek a telephelyet biztosító papírmalmokkal, ami biztosítja a minimális mennyiséget a lecsapatott kalcium-karbonátot előállító üzem számára. Az árszámításra vonatkozóan egy szabály, valamint a szerződések elején tárgyalás útján megszabott alapár határozza meg az éves árváltozást a szerződés teljes időtartamára. A fenti szabály általában az ártényezőktől (a mészkő, a villamos energia, a bérek költségei és az infláció) függ, amit az ügylet nem befolyásol. Azt kellett megvizsgálni, hogy az ügylet a hosszú távra szóló szerződés lejártát követően kedvezőtlen hatással lenne-e e megrendelőkre. A vizsgálat azt mutatta, hogy nagyon valószínűtlen, hogy az ügylet jelentős hatással lenne a helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát beszállításáról szóló jelenlegi szerződések megújítására.

(20)

A helyben előállító jövőbeli megrendelőkre nézve az ügylet révén kiesik egy olyan beszállító, amely bebizonyította, hogy az EGT-n belül képes projekteket irányítani és levezetni a helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát jelenlegi beszerzését illetően. Mindazonáltal a vizsgálat rámutatott arra, hogy az ügylet e megrendelőkre nézve nem fog az árak jelentős emelkedéséhez vezetni, mivel a helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát hiteles beszállítói elegendően vannak ahhoz, hogy versenynyomást gyakoroljanak. Ez érvényes a helyben előállított, bevonatként használt lecsapatott kalcium-karbonátra is.

A jelenlegi kereskedelmi megrendelők

(21)

A kereskedelmi piacon beszerző megrendelők esetében, még akkor is, ha fennáll az a lehetőség számukra, hogy helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonáttal rendelkezzenek, a Bizottság úgy ítéli, hogy a papírmalomtól bizonyos távolságon belül telephellyel rendelkező termelőüzem tényleges lehetőségnek bizonyul a töltőanyagként használt lecsapatott vagy őrölt kalcium-karbonát tekintetében. A kereskedelmileg szállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát vonatkozásában az Omya jelenlegi megrendelőinek lehetőségeit megvizsgálva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e megrendelőket valószínűleg nem fogja hátrányosan befolyásolni az ügylet, hiszen e megrendelők minden esetben tényleges alternatívákkal rendelkeznek a lecsapatott kalcium-karbonátot illetően. Ennélfogva valószínűtlen, hogy a Huber versenytársként való eltávolítása jelentősen korlátozná a versenyt az Omya megrendelői esetében a töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát vonatkozásában.

(22)

Ezen túlmenően a töltőanyagként használt őrölt kalcium-karbonát vonatkozásában az Omya megrendelői esetében valószínűtlen, hogy a Huber jelentené a legközelebbi és legjobb alternatívát. E megrendelők vagy alternatív lehetőséggel rendelkeznek a töltőanyagként használt őrölt kalcium-karbonát tekintetében és/vagy egyéb olyan alternatíváik vannak a töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát vonatkozásában, amelyek úgy tűnik, nem jelentenek versenyhátrányt számukra a Huber töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonátot előállító üzemeihez képest. Ezenfelül az ökonometriai tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a Huber átlagban nem számít a legközelebbi és legjobb alternatívának. Ennélfogva valószínűtlen, hogy a Huber versenytársként való eltávolítása jelentősen korlátozná a versenyt az Omya megrendelői esetében a töltőanyagként használt őrölt kalcium-karbonát vonatkozásában.

(23)

A kereskedelmileg szállított lecsapatott kalcium-karbonát vonatkozásában a Huber megrendelői számára tényleges alternatívának tűnnek az Omya töltőanyagként használt őrölt kalcium-karbonátot előállító különböző üzemei. Az Imerys Svédországban jelen van mind a töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát (Husumban), mind a töltőanyagként használt őrölt kalcium-karbonát (Tundalban) gyártásában. Ezen felül az SMI Finnországban töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonátot előállító üzemmel rendelkezik Lappeenrantában, Myllykoskiban és Äänekoskiban. Úgy tűnik, hogy a fent említett alternatív megoldások egyike sem jár versenyhátránnyal a Huber helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonátot előállító svédországi és finnországi üzemeihez képest. Az ökonometriai tanulmány mindemellett arra is rámutat, hogy a kereskedelmileg szállított, töltőanyagként használt őrölt kalcium-karbonát beszállítói által gyakorolt versenynyomás valószínűleg kisebb a kereskedelmileg szállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonát beszállítói által a többi beszállítóra gyakorolt versenynyomásnál. Ennélfogva valószínűtlen, hogy az Omya versenytársként való eltávolítása jelentősen korlátozná a versenyt a Huber megrendelői esetében a lecsapatott kalcium-karbonát vonatkozásában.

2.   A bevonatként használt kalcium-karbonátok

(24)

A javasolt ügyletről szóló bejelentésben az Omya azt az álláspontot képviselte, hogy a papírbevonatok piacát nem érinti a fenti ügylet, mivel a Huber jelenleg nem folytat tevékenységet e piacon. A Bizottság piacot illető vizsgálata feltárta, hogy a Huber kifejlesztett egy olyan lecsapatott kalcium-karbonátot, amely őrölt/lecsapatott kalcium-karbonát keverékekben alkalmas bevonatként történő használatra, és ajánlatokat tett bevonatként használt lecsapatott kalcium-karbonát termékek beszállítását illetően.

(25)

A Bizottság következésképpen a Hubert a papírbevonáshoz használt kalcium-karbonátok piacán potenciális versenytársnak tekinti, aki az ügylet hiányában nagy valószínűséggel a verseny jelentős hajtóerejévé válna a bevonatként használt kalcium-karbonátok piacán.

(26)

A Bizottság ennélfogva arra a következtetésre jut, hogy a javasolt ügylet – különösen az Omya erőfölényének megerősítésével – jelentősen akadályozná a versenyt a bevonatként használt kalcium-karbonátok piacain Dél-Finnország érintett megrendelői számára.

(27)

A Bizottság következtetése az alábbi érveken alapul:

(28)

Elsősorban az Omya már jelenleg is erőfölényben lévő beszállító a legtöbb európai és finnországi megrendelő számára a bevonatként használt kalcium-karbonátok tekintetében. 2004-ben az EGT-n belül az Omya szállította a papíriparnak a bevonatként használt összes kalcium-karbonát nagyon jelentős részét. A bevonatként használt őrölt kalcium-karbonát előállításához szükséges nyersanyagok EGT-n belüli készleteinek nagyon jelentős része az Omya tulajdonában áll vagy ellenőrzi a hozzáférésüket, valamint az egész EGT-n belül képes kiszolgálni a papírmalmokat. Az Omya – tekintettel erőfölényére és arra, hogy ő ellenőrzi a nyersanyagellátást – kikerülhetetlen kereskedelmi partnere azon papírmalmoknak, amelyeknek bevonatként használt kalcium-karbonátot kell Európában, és különösen Finnországban beszerezniük.

(29)

Másodsorban a Huber a bevonatként használt lecsapatott kalcium-karbonát-adalékokat illető technológiája révén képes gyökeret verni a papírbevonatok piacán. A Bizottság különösen azt értékelte, hogy 1. a Huber lecsapatott kalcium-karbonát-adalékokat illető technológiája mennyire áll készen a forgalmazásra, 2. a Huber nagyobb terjedelemben megvalósítható javaslatát mennyire tartotta kereskedelmi szempontból életképesnek, továbbá 3. a Huber a piacra való belépés érdekében mely mértékben tudna elegendő termelési kapacitást rendelkezésre állítani a Kuusankoskiban lévő üzemében a helyben előállított lecsapatott kalcium-karbonátot illetően. A Bizottság elemzése figyelembe vette 4. a Huber meg nem térülő költségeit, amelyek a bevonatként használt kalcium-karbonátok piacára való belépésből adódnak. A Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy az Omyával folytatandó összefonódási tárgyalások beindítását megelőzően a Huber tervezte, hogy jelentős mértékben belép a papírbevonatok piacára, és erre a bevonatként használt lecsapatott kalcium-karbonát-adalékokat illető technológiája révén viszonylag rövid időn belül képes is lett volna.

(30)

A Kuusankoskiban lévő üzem elhelyezkedése miatt lehetővé tenné a Huber számára, hogy az Omya néhány dél-finnországi egyéb megrendelőjét is ellássa. E megrendelők, akik a bevonatként használt kalcium-karbonátot jelenleg az Omyától szerzik be, számításba vehetik, hogy legalább részben a Huber Kuusankoskiban lévő üzeméből szerezzenek be. A Bizottság azonosított néhány olyan megrendelőt, akikhez a Huber Kuusankoskiban lévő üzeme lényegesen közelebb lenne az SMI vagy az Imerys legközelebbi üzeménél („érintett megrendelők”).

(31)

Harmadsorban a Huber nagy valószínűséggel a verseny jelentős hajtóerejévé válna, jelentősen korlátozva ezzel az Omya magatartását a papírbevonatként használt kalcium-karbonátok piacán. Tekintettel a finnországi piacszerkezetre és arra, hogy az SMI – egyetlen versenytársként – korlátozott piaci részesedésessel és telephelyét illetően hátrányokkal rendelkezik, a Bizottság úgy véli, hogy a Huber Kuusankoskiban lévő üzemének kapacitása nagy valószínűséggel jelentős nyomást gyakorolna az Omya kínálatára a bevonatként használt kalcium-karbonátok területén az azonosított finnországi megrendelőket illetően. A Bizottság ezenkívül úgy látja, hogy nem létezik más olyan potenciális versenytárs, amely képes lenne Dél-Finnországban a továbbiakban elegendő versenynyomást gyakorolni.

(32)

A fenti okokból kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt ügylet – különösen az Omya erőfölényének megerősítésével – jelentősen akadályozná a versenyt a bevonatként használt kalcium-karbonátok piacain Dél-Finnország érintett megrendelői számára.

3.   Összehangolt vagy konglomerátum hatások hiánya

(33)

Végül a Bizottság megállapítja, hogy a jelenlegi ügylet valószínűleg nem jár problémákkal a konglomerátum tekintetében, illetve nem növeli annak valószínűségét, hogy az árak versenyszint felé emelése céljából a vállalkozások képesek lennének magatartásuk összehangolására.

V.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(34)

Annak érdekében, hogy a bevonatként használt kalcium-karbonátok piacán eloszlassák a fent említett horizontális versenyjogi aggályokat, az Omya és a J.M. Huber Corporation 2006. május 23-án kötelezettségvállalás-csomagot nyújtott be a Bizottságnak. A csomag két alternatív kötelezettségvállalási javaslatot tartalmazott, az első a helyben előállított lecsapatott kalcium-karbonátot gyártó, Kuusankoskiban lévő üzem, valamint a bevonatokat és adalékokat illető technológia elidegenítését, a második pedig csak a technológia beszüntetését foglalja magában.

(35)

A Bizottság úgy határozott, hogy piaci vizsgálatot végez az első alternatív kötelezettségvállalási javaslaton (a helyben előállított lecsapatott kalcium-karbonátot gyártó, finnországi Kuusankoskiban lévő üzem, valamint a Huber lecsapatott kalcium-karbonát-bevonatokat és -adalékokat illető technológiájának elidegenítése). A piaci vizsgálatot összesen 11 megrendelőnek és az ügylet vizsgálatában részt vevő 4 versenytársnak küldték el, amire mindegyiküktől érkezett válasz (5). A piaci vizsgálatra adott válaszok vegyesek voltak. Míg a megrendelők nagy részben úgy ítélték, hogy a kötelezettségvállalással feloszlathatóak a Bizottság által azonosított, versennyel kapcsolatos aggályok, a versenytársak fenntartásukat fejezték ki a javasolt intézkedések hatályát illetően, és javításokat javasoltak, annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalás megfelelő választ adjon a Bizottság által felvetett, versennyel kapcsolatos aggályokra (6).

(36)

Az első alternatív kötelezettségvállalás tekintetében a Bizottság értékelte, hogy a helyben előállított, töltőanyagként használt lecsapatott kalcium-karbonátot gyártó, Kuusankoskiban lévő üzem, valamint a technológia felajánlott elidegenítése révén a csomag egy megfelelő vevője képes lenne-e a verseny olyan potenciális hajtóerejévé válni a bevonatként használt lecsapatott kalcium-karbonátok piacán, mint amilyen a Huber lehetett volna, amennyiben nem került volna sor az ügyletre.

(37)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az első alternatív kötelezettségvállalás (a helyben előállított lecsapatott kalcium-karbonátot gyártó, Kuusankoskiban lévő üzem, valamint a technológia elidegenítése), amely értelmében a megfelelő vevő hozzáféréssel rendelkezik a szabad termelési kapacitáshoz és a szükséges technológiához, továbbá szorosan együttműködik a papírmalmokkal, a Huber jelenlegi helyzetéhez hasonló helyzetbe hozza a vevőt, beleértve azon előnyt, hogy telephellyel rendelkező beszállítóként nem lesz ráutalva új létesítmény építésére, amennyiben sikeres ajánlatot tesz a szerződés meghosszabbítására. Ezen alternatíva ennélfogva a legmegfelelőbb módon biztosítja az elidegenítés életképességét és hiteles, versenyképes termék bevezetését a bevonatként használt kalcium-karbonátok piacán.

(38)

A Bizottság ezen túlmenően számításba vette, hogy nagymértékben a vevő kilététől függ az, hogy a vevő képes lesz-e arra és ösztönzést érez-e ahhoz, hogy a helyben előállított lecsapatott kalcium-karbonátot gyártó, Kuusankoskiban lévő üzemet, valamint az elidegenített technológiát a verseny hajtóerejének megfelelően továbbvigye, valamint az Omyával és egyéb versenytársakkal újra helyreállítsa a piaci versenyt. Ennélfogva a jelen esetben az lenne a megfelelő vevő, aki ipari vevőként már rendelkezik pénzügyi forrásokkal és bizonyított szakértelemmel.

(39)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a javasolt első alternatív kötelezettségvállalás, azaz a helyben előállított lecsapatott kalcium-karbonátot gyártó, Kuusankoskiban lévő üzem, valamint a Huber bevonatokat illető technológiájának elidegenítése (tekintettel a felek által 2006. július 3-án javasolt javításokra) helyreállítaná a hatékony versenyt a bevonatként használt kalcium-karbonátok piacán Dél-Finnország érintett megrendelői számára, mégpedig úgy, hogy visszaállítják a Huber lecsapatott kalcium-karbonát-adalékokat illető technológiája részéről az Omya bevonatként használt kalcium-karbonátjára gyakorolt versenynyomást, ami egyébként, ahogy azt eredetileg bejelentették, az összefonódás következtében eltűnt volna.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(40)

A fenti okokból kifolyólag, egyénileg vagy együttesen tekintve, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Omya és a J.M. Huber által benyújtott kötelezettségvállalások elegendőek az ezen összefonódásból fakadóan felmerülő, versennyel kapcsolatos aggályok megválaszolásához.

(41)

A Bizottság határozatában ezért a bejelentett ügyletet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánította.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  Az ipari ásványok közé a lecsapatott kalcium-karbonát és az őrölt kalcium-karbonát, a kaolintalkum és a dolomit tartozik.

(3)  A „karbonátok” kifejezés a lecsapatott kalcium-karbonátot és az őrölt kalcium-karbonátot is magában foglalja.

(4)  A Bizottság átfogó adatbázist hozott létre az ásványok szállítását illetően, amely magában foglalja a 2002., 2003. és 2004. évre nézve az EGT-n belüli legfőbb versenytársak valamennyi éves szállítását a töltőanyagként és bevonatként használt lecsapatott és az őrölt kalcium-karbonát tekintetében (adatok az ásványanyag-típus, a származási üzem, a rendeltetés szerinti papírmalom, a papírtípus, a szállítás távolsága, a szállított mennyiség, a száraz metrikus tonna szerinti ár, a szállítási mód és a szállítási költség alapján).

(5)  Ezen túlmenően a finn versenyhatóságok is benyújtották válaszukat.

(6)  A második alternatív kötelezettségvállalást illetően, amely csak a technológia elidegenítését tartalmazza, a Bizottság értékelte a javasolt intézkedést és úgy vélte, hogy az nem válaszol a Bizottság versennyel kapcsolatos aggályaira, következésképpen azon nem hajtották végre a piaci vizsgálatot.


Top