—

a költségvetés végrehajtására vonatkozó elszámolások a megelőző pénzügyi évből,

—

pénzügyi nyilatkozat az eszközökről és kötelezettségekről,

—

éves tevékenységi jelentés a költségvetésükről és a pénzügyi irányításról,

—

a belső ellenőr éves jelentése,

—

a Tanács, valamint a Parlament mentesítési eljárásért felelős bizottsága képviselői (a Tanács főtitkára és a hivatalban lévő elnökség, a mentesítési eljárásért felelős bizottság elnöksége, az előadót és a képviselőcsoportokat képviselő koordinátorok és/vagy árnyékelőadók jelenlétében) hivatalosan találkozzanak, a Tanács költségvetésének végrehajtására vonatkozó összes szükséges információ biztosítása érdekében,

—

a Tanács főtitkára válaszoljon a mentesítési eljárásért felelős bizottság által a Tanácshoz benyújtott kérdésekre, valamint

—

dolgozzanak ki ütemtervet ezen átmeneti megoldás egyszerűsítése és megszilárdítása céljából,

a)

a Tanács nem fogadott el egyetlen meghívást sem, hogy a Parlament mentesítési eljárásért felelős bizottságával vagy előadójával hivatalosan találkozzon, és megtárgyalja a Tanács 2009. évi költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket;

b)

a Tanács nem adott írásbeli választ, amelyben a Parlament rendelkezésére bocsátotta volna azon információkat és dokumentumokat, amelyeket az előadó által aláírt, 2010. december 14-i levél mellékletében kértek tőle;

c)

a Parlament olyan alapvető dokumentumokat sem kapott meg a Tanácstól, mint a költségvetési átcsoportosítások teljes listája;

a)

Ami a Parlament mentesítési eljárásért felelős bizottságában a Tanács mentesítésével kapcsolatos korábbi vitákat illeti, a Tanács nem vett részt rendszeresen azokon, márpedig a Tanács részvétele rendkívül fontos, annak érdekében, hogy válaszolni tudjon a bizottság tagjai által a Tanács mentesítésével kapcsolatban feltett kérdésekre. Beleegyezik-e a Tanács abba, hogy a jövőben részt vesz a Parlament mentesítési eljárásért felelős bizottságában a Tanács mentesítésével kapcsolatban folytatott vitákon?

b)

Miért változtat a Tanács minden évben a belső ellenőrzési jelentés felépítésén/formátumán? Miért annyira rövid, általános és homályos minden évben a belső ellenőrzési jelentés? Ismertetné-e a Tanács a belső ellenőrzési jelentést a 2010-re vonatkozó mentesítéstől kezdődően a franciától eltérő nyelve(ke)n is?

c)

Végeztek-e külső ellenőrzést? Amennyiben igen, láthatná-e a Parlament mentesítési eljárásért felelős bizottsága? Amennyiben nem létezik külső ellenőrzés, miért döntött úgy a Tanács, hogy nem végeztet ilyen ellenőrzést?

d)

A Tanács tevékenységei eddig szükségessé tették a Bizottsággal együtt folytatott társfinanszírozást, amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően intenzívebbé vált. Milyen ellenőrzési rendszereket állítottak fel a teljes átláthatóság biztosítása érdekében? Mivel a Lisszaboni Szerződés növelte a Bizottsággal folytatott társfinanszírozás mértékét, hogyan értelmezi a Tanács a „megfelelő vizsgálatokra történő válaszadást”?

e)

A Számvevőszék 2009-es éves jelentésében úgy találta, hogy a hat ellenőrzött közbeszerzési eljárásból kettőnél a Tanács nem tartotta be a költségvetési rendeletben foglalt azon szabályokat, amelyek értelmében az eljárás eredményét közzé kell tenni. Ellenőrzött-e a Tanács több, hasonló közbeszerzési eljárásból vett mintát? Egyszerűsítette-e a belső eljárást a jövőbeli hasonló esetek elkerülése érdekében?

f)

Az Európai Unió különleges képviselőinek (EUKK) személyzete: Kérjük, jelezzék, mekkora volt az Európai Unió különleges képviselőinek személyzete (teljes személyzet, létszámterv és egyéb) – álláshelyek számával és besorolással – a Tanácson belül 2009-ben. Hogyan és mikor osztják el az Európai Unió különleges képviselőinek személyzete által betöltött álláshelyeket a Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) között? Mekkora volt az egyes különleges képviselők utazásra fordítható költségvetése? Hány EUKK-alkalmazottat helyeztek át 2011. január 1-jén az EKSZ-hez? Hányan maradnak a Tanácsnál, és miért?

g)

A Tanács a pénzügyi tevékenységekről szóló jelentésének (11327/10, FIN 278) 2.2. pontjában a Lisszaboni Szerződésből következő költségvetési kérdéseket emel ki. Megoldotta-e a Tanács a Solana úr kiadásaival kapcsolatos problémákat? A kiadások mely része tartozik a Tanács, és mely része a Bizottság költségvetésébe?

h)

Mekkora működési, igazgatási, személyzeti, épületekkel kapcsolatos stb. költséggel járt a Tanács számára 2009-ben az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke posztjának létrehozása?

i)

A főképviselő/alelnök 2009. december 1-jén lépett hivatalba. Hogyan osztozott a Tanács és a Bizottság a költségeken (személyzet, utazás stb.)? Hogyan készítette el a Tanács a főképviselő/alelnök 2010-es költségvetését? Milyen költségvetési tételeket és összegeket tartott fenn a főképviselő/alelnök tevékenységei számára?

j)

Hogyan befolyásolja a Tanács épületekkel kapcsolatos terveit az, hogy a személyzet EKSZ-hez való átcsoportosítása eredményeképpen irodák szabadulnak fel? Történtek-e intézkedések ezen irodák későbbi használatával kapcsolatban? Mekkora költségekkel jár előreláthatólag a költözés? Mikor tettek közzé a költözésre vonatkozó ajánlati felhívásokat (ha voltak ilyenek)?

k)

Mekkora volt a közös kül- és biztonságpolitikával/közös biztonság- és védelempolitikával (KKBP/KBVP) kapcsolatos feladatok működési és igazgatási költsége, amelyet legalábbis részben az Unió 2009-es költségvetéséből finanszíroztak? Mekkora volt a KKBP összköltsége 2009-ben? Beszámolna-e a Tanács legalább a főbb 2009-es küldetésekről és azok költségeiről?

l)

Mekkora volt a Tanács KKBP-vel/KBVP-vel foglalkozó munkacsoportjai Brüsszelben és másutt tartott üléseinek költsége, és hol került sor ilyen ülésekre?

m)

Mekkora igazgatási költségekkel járt az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP)/KBVP katonai műveleteinek végrehajtása? A katonai műveletekből eredő kiadások összegének mekkora részét fedezték az Unió költségvetéséből?

n)

Mekkora igazgatási kiadásokkal járt az ATHENA mechanizmus működtetése, hány álláshelyre volt szükség a mechanizmushoz, és átcsoportosítanak-e ezen álláshelyekből az EKSZ-hez? Kinek tesz jelentést a személyzet?

o)

A Tanács létszámtervében szereplő álláshelyek betöltésének aránya alacsony (2009-ben 91 %, 2008-ban 90 %). Káros hatással jár-e ez a folyamatosan alacsony arány a Tanács főtitkárságának működésére? El tudja-e látni a Tanács főtitkársága valamennyi feladatát az álláshelyek betöltöttségének jelenlegi aránya mellett? Adott szolgálatokra jellemző-e az alacsonyabb betöltési arány? Mi az oka a folyamatos eltérésnek?

p)

Összesen hány álláshely van elkülönítve a „politikai koordináció” és az igazgatási támogatás (a Bizottság éves személyzeti átvilágítási jelentéseiben megfogalmazott) feladataira? Ez hány százalékot tesz ki az összes álláshely számához képest?

q)

A 2009-es igazgatási célkitűzések elérése érdekében a Tanács a munkafolyamatait kiegészítette a távmunkával. Hogyan tudja a Tanács bizonyítani e munkafolyamat hatékonyságát? Továbbá kérjük a Tanácsot, hogy készítsen jelentést az e tekintetben tett további lépésekről és különösen a pénzügyi irányítása minőségének javítása érdekében tett intézkedésekről és azok hatásáról.

r)

Az ír nyelvi osztály létszámigényének kielégítésére a Tanács 15-tel (8 AD, 7 AST) növelte álláshelyeinek számát. Hányan dolgoznak a többi nyelvi egységnél (nyelvi egységenkénti bontásban)? Alkalmaznak-e már személyzetet a tagjelölt országokból/a tagjelölt országok számára? Amennyiben igen, hány álláshelyről van szó (országonkénti és nyelvenkénti bontásban)?

s)

A „vitacsoportot”2007. december 14-én hozták létre, míg tagjait 2008. október 15–16-án jelölték ki. Mi volt az oka annak, hogy a szükséges finanszírozást nem lehetett a 2009-es költségvetésbe betervezni? Költségvetési szempontból szigorú értelemben véve semleges-e az, hogy a 2009-es költségvetésben a rendkívüli tartalékalapból fedeztek egy 2007-ben létrehozott szerkezetre vonatkozó költségvetési tételt? A Tanács 1 060 000 EUR-t különített el a „vitacsoportra”. Hány álláshelyet lehet e csoporthoz rendelni?

t)

Továbbra is problematikusnak tűnnek a küldöttségek utazási költségei (vö. a Tanács 2010. június 15-i feljegyzése, SGS10 8254, II. alpont, 4. oldal). Miért tűnnek fel e költségek olyan sok különböző költségvetési soron?

u)

Miért tartja a belső ellenőrzés továbbra is szükségesnek a „kiküldetések utazási és tolmácsolási költségeinek” összeadását, miután a Parlament a Tanács mentesítésével kapcsolatos utolsó két állásfoglalásában ezt élesen kritizálta?

v)

A Tanács ismét a tervezettnél kevesebbet költött tolmácsolásra, hogy többletfinanszírozást biztosítson a küldöttségek utazási költségeire. Ennek következtében az utazási költségekre vonatkozó 2009-es tényleges kötelezettségvállalási előirányzatok jelentősen alacsonyabbak voltak, mint a kezdeti költségvetés, és az átcsoportosítás után rendelkezésre álló összeg kevesebb mint felét tették ki (36 100 000 EUR-s kezdeti költségvetés, illetve 48 100 000 EUR átcsoportosítás után, ezzel szemben 22 700 000 EUR került lekötésre). Mi indokolta ezt a 12 000 000 EUR-s átcsoportosítást (lásd a jelentést a pénzügyi tevékenységekről – 11327/10, FIN 278 – 3.3.2. pont, VI. alpont)? Miért van az, hogy a 12. oldalon a Tanács 12 000 000 EUR-ra becsüli a tolmácsolástól a küldöttségek utazási költségeihez átvitt összeget, a 13. oldalon pedig 10 558 362 EUR-ra? Mire költötték a tolmácsolástól átvitt összeg fennmaradó részét (összesen 17 798 362 EUR került átcsoportosításra)? Továbbá kérjük a Tanácsot, hogy adjon magyarázatot a 2009 előtt kiküldött és 2009-re áthozott, jelentős összegű (12 300 000 EUR) visszafizetési felszólításra, és a 2007-re vonatkozó nyilatkozatokkal kapcsolatban beérkezett visszafizetésekre (6 300 000 EUR).

w)

2009-ben a Tanács 2008-hoz hasonlóan költségvetéséből jelentős összeget osztott fel újra épületekre, nevezetesen több mint kétszeresére növelte a Residence Palace épület megszerzésére eredetileg elkülönített összeget (17 800 000 EUR újrafelosztása révén, a 2009-es költségvetésben elkülönített 15 000 000 EUR-n túl). Mi indokolta ezt? Tud-e konkrét számadatokkal szolgálni a Tanács főtitkársága az ennek eredményeként elért megtakarításokról? Mennyi volt a Residence Palace épület eredetileg tervezett teljes költsége? Úgy gondolja-e a Tanács, hogy a költség eredeti előrejelzése pontos lesz, vagy a költség a becsültnél magasabb lehet? Milyen lépéseket tervez az épület finanszírozására?

x)

A Tanács költségvetésének végrehajtása – átvitt előirányzatok: be tudná-e mutatni a Tanács a 2010 júniusáig 2009-re vonatkozóan be nem érkezett, ezért 2010-re átvitt számlák becsült összegét és tárgyát?

y)

A 2009-ben felhalmozódott címzett bevételekkel kapcsolatos, 2010-re átvitt előirányzatok összege 31 800 000 EUR-t tett ki. Ez a 2009-es címzett bevételek 70 %-a. Mi indokolja ezt a magas átviteli arányt? Mi történik/történt ezzel a bevétellel 2010-ben?

z)

Mit jelent „az Európai Tanács 2010-es indulása számára” biztosított 25 000 000 EUR összegű „technikai tartalék” (vö. jelentés a pénzügyi tevékenységekről – 11327/10, FIN 278 – 3.1. pont, IV. alpont)?

aa)

Mennyire bizalmasak a Tanács költségvetésének különböző részei?

ab)

Tudná-e közölni a Tanács, hogy milyen konkrét lépéseket tett pénzügyi irányítása minőségének javítása érdekében, különös tekintettel a Tanácsnak a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozatot kísérő, 2009. november 25-i európai parlamenti állásfoglalás (14) (5) bekezdésében felvetett kérdésekre?

a)

a Tanács 2009-es költségvetésével kapcsolatos költségvetési átcsoportosítások teljes körű felsorolását;

b)

írásbeli nyilatkozatot a Tanácsnál az Európai Unió különleges képviselői által tett kiküldetések vonatkozásában felmerülő kiküldetési költségekről;

c)

a tagállamok 2007-re vonatkozó nyilatkozatait (vö. jelentés a pénzügyi tevékenységekről – 11327/10, 278 – 3.2.2. pont, II. alpont); és

d)

a „vitacsoport” jelentését, annak megértésére, hogy egy ilyen jelentés miért kerül 1 060 000 EUR-ba (vö. jelentés a pénzügyi tevékenységekről – 11327/10, FIN 278 – 2.2. pont).