JEGYZŐKÖNYV

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság között jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodásról

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

egyrészről,

valamint

A JORDÁN HÁSIMITA KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: Jordánia,

másrészről

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

1. cikk

Célkitűzés

E jegyzőkönyv célja a felek közötti kereskedelmi viták elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megállapodást érjenek el.

2. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

1.   Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: társulási megállapodás) II. címe alatti rendelkezések (a 23. cikk kivételével) értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő különbségek esetén – eltérő kifejezett rendelkezés hiányában – e jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók (1). A társulási megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazását és értelmezését érintő vitákkal kapcsolatban a társulási megállapodás 97. cikke alkalmazandó.

2.   E jegyzőkönyv eljárásai alkalmazandók, ha a társulási megállapodás 97. cikke szerint a társulási tanácshoz utalt vitát a társulási tanács 60 napon belül nem tudta rendezni.

3.   A (2) bekezdés alkalmazásában a vita lezártnak tekintendő, ha a társulási tanács a társulási megállapodás 97. cikke (2) bekezdése alapján határozatot hozott, vagy megállapította, hogy már nem folyik vita.

II.   FEJEZET

KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS

3. cikk

Konzultációk

1.   A felek a 2. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések rendezésére törekszenek, azáltal hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek.

2.   Az egyik fél a másik félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságnak, megjelölve az intézkedéseket és a társulási megállapodás alkalmazandónak vélt rendelkezéseit.

3.   A konzultációkra a kérelem kézhezvételét követő 40 napon belül sort kell keríteni, és a felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt fél területén kell lefolytatni. A konzultációk a kérelem beérkezésének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendők, kivéve, ha a felek a folytatásukról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

4.   Sürgős ügyben folytatott – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos eseteket is – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő.

5.   Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő 10 munkanapon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3), illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panaszos fél az 5. cikknek megfelelően választott bírói testület létrehozását kérheti.

4. cikk

Közvetítés

1.   Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a felek kölcsönös megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. A közvetítő útján folytatott egyeztetést írásban kell kérelmezni az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságnál; a kérelemben fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező intézkedést, valamint az egyeztetés kölcsönösen megállapított tárgyi hatályát. A felek a közvetítésre irányuló kérelmeket jóhiszeműen bírálják el.

2.   Amennyiben a felek a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság elnöke vagy annak küldötte sorshúzással jelöl ki egy közvetítőt azon személyek közül, akik szerepelnek a 19. cikkben említett névjegyzéken, és nem állampolgárai egyik félnek sem. A közvetítőt a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül ki kell választani. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 30. napon ülést hív össze a felekkel. A közvetítőnek legkésőbb az ülést megelőző 15. napon meg kell kapnia a felek beadványait, és amennyiben szükségesnek ítéli, további információkat kérhet a felektől, illetve szakértőktől vagy technikai tanácsadóktól. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 45. napon ismerteti a véleményét.

3.   Véleményében a közvetítő ajánlást fogalmazhat meg arról, hogy a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban miképpen rendezhető a vita. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.

4.   A felek megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy valamelyik fél kérelmére módosítja ezeket a határidőket az érintett fél által tapasztalt különleges nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.

5.   A közvetítő bevonásával zajló eljárások bizalmasak, különösen a közvetítő véleménye, a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

6.   A felek egyetértésével a közvetítési eljárás folytatódhat a választott bírósági eljárással egyidejűleg.

7.   A közvetítő leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

III.   FEJEZET

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

I.   SZAKASZ

Választott bírósági eljárás

5. cikk

Választott bírósági eljárás kezdeményezése

1.   Amennyiben a feleknek a 3. cikkben előírt konzultáció vagy a 4. cikkben előírt közvetítés igénybevételével sem sikerült rendezniük a vitát, a panaszos fél választott bírói testület létrehozását kérheti.

2.   A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félhez, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottsághoz. A panaszos fél kérelmében megjelöli a kérdéses intézkedést, és kifejti, hogy az miképpen sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket. A választott bírói testület létrehozását legkésőbb a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételét követő 18. hónap utolsó napján kell kezdeményezni, és ez nem sérti a panaszos fél azon jogát, hogy a későbbiek folyamán ugyanebben a kérdésben újabb konzultációkat kezdeményezzen.

6. cikk

A választott bírói testület létrehozása

1.   A választott bírói testület három választott bíróból áll.

2.   A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított 10 napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

3.   Amennyiben a felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, bármelyik fél felkérheti az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság elnökeit vagy azok megbízottját hogy sorshúzással válassza ki a 19. cikk szerinti névjegyzékből mindhárom tagot, egyet a panaszos fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a felek a választott bírói testület egy vagy több tagjáról megállapodnak, akkor a fennmaradó tagokat ugyanezen eljárás szerint kell megválasztani.

4.   A (3) bekezdésben említett kérelem bármelyik fél általi benyújtásától számított öt munkanapon belül az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság elnökei vagy megbízottjuk kiválasztják a választott bírókat.

5.   A választott bírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztott ák.

6.   A választott bírók leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

7. cikk

A testület időközi jelentése

A választott bírói testület legkésőbb a létrehozását követő 120. nappal bezárólag időközi jelentést készít a felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül a jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. A testület végleges döntésének megállapításai között szerepel az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvek kifejtése is.

8. cikk

A választott bírói testület döntése

1.   A választott bírói testület a létrehozásától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A döntésről szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 180 napnál később.

2.   Sürgős – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos – ügyekben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 75 napon belül közölje döntését. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább a létrehozásától számított 90 napnál. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

3.   A választott bírói testület mindkét fél kérésére a felek által megállapított, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos fél kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait az ugyanezen témáról folyó más eljárásokban.

II.   SZAKASZ

A döntésnek való megfelelés

9. cikk

A választott bírói testület döntésének való megfelelés

A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megfeleljenek a választott bírói testület döntésének, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésnek való megfeleléshez szükséges határidőről.

10. cikk

A döntésnek való megfeleléshez szükséges ésszerű határidő

1.   Legkésőbb a választott bírói testület döntésének a felekkel történő közlését követő 30. napon, a bepanaszolt fél értesíti a panaszos felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot arról, hogy, amenynyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges, mennyi időre lesz szüksége a döntésnek való megfeleléshez (ésszerű határidő).

2.   Amennyiben a felek nem egyeznek meg a választott bírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot.

3.   Az ésszerű határidő a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

11. cikk

A választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

1.   Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott.

2.   Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy következetességével, illetve a 2. cikkben említett rendelkezéseknek való megfelelőségével kapcsolatban, a panaszos fél írásban kikérheti a választott bírói testület döntését a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedéseket, és ki kell fejteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem felelnek meg a 2. cikk rendelkezéseinek. A választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül közli döntését. Sürgős esetekben – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos eseteket is – a választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli döntését.

12. cikk

Ideiglenes jogorvoslat a döntésnek való nem megfelelés esetén

1.   Ha a bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél 2. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt fél a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra irányuló ajánlatot tenni. A panaszos fél az ésszerű határidő lejárta előtt is kérhet ilyen ajánlatot.

2.   Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választott bírói testület 11. cikk szerinti azon döntését követő 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártalanításról, amelynek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél a másik fél és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság értesítését követően felfüggesztheti a 2. cikkben említett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel az előnyök jogsértés okozta hatálytalanítása vagy gyengítése szintjének. Ilyen intézkedések elfogadásakor a panaszos félnek figyelembe kell vennie az intézkedéseknek a bepanaszolt fél gazdaságára kifejtett hatását. A panaszos fél az értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 10 munkanap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt fél a (3) bekezdés szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.

3.   Amennyiben a bepanaszolt fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott hatálytalanításával vagy gyengítésével, írásban kikérheti a választott bírói testület döntését. A kérelemről a (2) bekezdésben említett 10 munkanapos határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérést követően – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül közli a felekkel és a kereskedelmi ügyekért felelős intézményi szervvel a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. A választott bírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület döntésének.

4.   A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a 13. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a felek meg nem állapodnak a vita rendezéséről.

13. cikk

A döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

1.   A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve a panaszos fél által alkalmazott kötelezettségek felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

2.   Amennyiben a felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 2. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban felkéri a választott bírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

III.   SZAKASZ

Közös rendelkezések

14. cikk

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak ezen jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vitájukban. A felek minden ilyen megoldásról értesítik az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságot. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

15. cikk

Eljárási szabályzat

1.   Az e jegyzőkönyv III. fejezete szerinti vitarendezési eljárásokra a jegyzőkönyvhöz csatolt eljárási szabályzat az irányadó.

2.   A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület ülései az eljárási szabályzatban megállapítottak szerint nyilvánosak.

16. cikk

Információk és technikai tanácsadás

1.   A választott bírói testület saját kezdeményezésére vagy az egyik fél felkérésére az eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be. A választott bírói testület jogosult megfelelő szakértői véleményt kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.

2.   A felek területén nyilvántartott személyek az eljárási szabályokkal összhangban önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványokat küldhetnek a választott bírói testületeknek.

17. cikk

Értelmezési szabályok

A választott bírói testület a 2. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseit is beleértve. A választott bírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 2. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

18. cikk

A választott bírói testület határozatai és döntései

1.   A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit ugyanakkor semmiképpen sem teszik közzé.

2.   A választott bírói testület minden döntése kötelező a felekre nézve, és a döntésből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, e társulási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottságnak a döntést teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

IV.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. cikk

A választott bírók névjegyzékei

1.   Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hatodik hónap utolsó napjával bezárólag összeállít egy legalább 15 nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. A felek mindegyike legalább öt személyt javasol választott bírónak. A két fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság gondoskodik róla, hogy a névjegyzék folyamatosan naprakész legyen.

2.   A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a jegyzőkönyv mellékletét képező magatartási kódexnek.

3.   Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság készíthet egy legalább 15 nevet tartalmazó másik jegyzéket is olyan személyekről, akik a társulási megállapodásban szabályozott egyes ügyekben ágazati szakértelemmel rendelkeznek. Amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésének kiválasztási eljárását alkalmazzák, az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottság elnökei mindkét fél egyetértése esetén használhatják ezt az ágazati névjegyzéket.

20. cikk

Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel

1.   E jegyzőkönyv vitarendezési rendelkezéseinek alkalmazása nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.

2.   Ugyanakkor ha egy fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e jegyzőkönyv vagy a WTO-egyezmény szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. A felek továbbá nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely a társulási megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a fél a másik megállapodás szerinti ugyanazon kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.

3.   A (2) bekezdés alkalmazásában

—

egy vita rendezésére irányuló, a WTO-egyezmény szerinti eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik fél a WTO-egyezményben foglalt, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértési megállapodás 6. cikke alapján választott bírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választott bírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezésről szóló egyetértési megállapodás 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint,

—

egy vita rendezésre irányuló, e jegyzőkönyv szerinti eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik fél az 5. cikk (1) bekezdése alapján választott bírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választott bírói testület közli döntését a felekkel, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházásfejlesztési ügyekért felelős albizottsággal a 8. cikk szerint.

4.   E jegyzőkönyv nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik felet megakadályozzák a kötelezettségek e jegyzőkönyv szerinti felfüggesztésében.

21. cikk

Határidők

1.   Eltérő rendelkezés hiányában az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választott bírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

2.   Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a felek kölcsönös egyetértésével módosítható. A felek a határidők hosszabbítására irányuló, a jegyzőkönyv eljárásainak való megfelelés vonatkozásában felmerült nehézségekre való hivatkozással indokolt kérelmeket jóhiszeműen bírálják el. Valamely fél kérésére, a felek eltérő fejlettségi szintjére való tekintettel a választott bírói testület módosíthatja az eljárásban alkalmazandó határidőket.

22. cikk

A jegyzőkönyv felülvizsgálata és módosítása

1.   A jegyzőkönyv és mellékleteinek hatálybalépését követően a társulási tanács bármikor felülvizsgálhatja ezek végrehajtását, és dönthet folytatásukról, módosításukról vagy lezárásukról.

2.   A felülvizsgálatkor a társulási tanács megvizsgálja egy fellebbviteli testület létrehozásának lehetőségét, amely számos euromediterrán megállapodás része.

3.   A társulási tanács dönthet e jegyzőkönyv és mellékleteinek módosításáról.

23. cikk

Hatálybalépés

Ezt a jegyzőkönyvet a felek saját eljárásaik szerint jóváhagyják. Ez a jegyzőkönyv az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az ebben a cikkben említett eljárásokat befejezték.

---

(1)  E jegyzőkönyv rendelkezései nem sértik a jegyzőkönyvnek a „származó termékek” fogalmának meghatározására vonatkozó 34. cikkét és az adminisztratív együttműködés formáit.