A.

mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

B.

mivel a 2006-os év volt az Ügynökség pénzügyi önállóságának első éve,

1.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió EUR-t tett ki (közülük 271 millió EUR-val a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió EUR-val pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt);

2.

rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni;

3.

a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül);

4.

ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel;

5.

kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája;

6.

kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat;

7.

kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene;

8.

álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd;

9.

megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak;

10.

ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően;

11.

emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel;

12.

úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba;

13.

megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között;

14.

megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott;

15.

emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalására (6), amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a pénzügyi és igazgatási információkkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentéseket ezentúl a műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, a Bizottság főigazgatói által aláírt nyilatkozatokhoz hasonló igazoló nyilatkozat is kísérje;

16.

kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat;

17.

emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:

18.

tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése (7)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel;

19.

megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete);

20.

tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ [CEDEFOP], CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség);

21.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít;

22.

felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:

„A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek”;

23.

tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni;

24.

tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években;

25.

megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában;

26.

a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét;

27.

emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra (8), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását;

28.

megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását;

29.

emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005) 59), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007) 274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni;

30.

ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről;

31.

emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:

32.

megjegyzi, hogy Számvevőszék 2006-os jelentésében megfogalmazott észrevételek szerint a 2006-os pénzügyi évre a kötelezettségvállalási arány 85 %, az átvitt előirányzatok aránya pedig 70 % volt, a működési kiadások tekintetében pedig elérte a 85 %-ot; az év során a címek és alcímek között történt átcsoportosítások meghaladták a költségvetési rendeletben meghatározott 10 %-os plafonértéket, így nem került sor az egyediség költségvetési elvének szigorú betartására;

33.

megjegyzi továbbá, hogy a jogi kötelezettségvállalásra – az Ügynökség pénzügyi szabályzatával ellentétes módon – a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalás előtt került sor, és hogy a munkaerő-toborzás során alkalmazott követelmények és eljárások nem álltak összhangban a személyzeti szabályzat általános rendelkezéseivel;

34.

tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, amely szerint a 2007-re átvitt előirányzatok arányát az Ügynökség működésének beindításából eredő nehézségek, valamint az a tény okozta, hogy a megfelelő forrásokat 2006-ban csak igen későn bocsátották a rendelkezésére; az Ügynökség a kezdeti időszak forráshiánya miatt és amiatt, hogy a pozíciókat nem sikerült kellőképp vonzóvá tenni a lehetséges alkalmazottak számára, a 2006 során indított munkaerő-felvételi eljárások többsége esetében nem volt képes teljes mértékben végrehajtani a szokásos eljárásokat;

35.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a személyzet bevonzása és az Ügynökség mihamarabbi működőképessége érdekében az Ügynökség kénytelen volt olyan felvételi eljárásokat alkalmazni, amelyek nincsenek teljesen összhangban a személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó általános rendelkezésekkel;

36.

felhívja az Ügynökséget és a Bizottságot, hogy a jövőben javítsa az Ügynökség költségvetési és személyzeti igényeinek tervezését;

37.

tudomásul veszi, hogy az Ügynökség elszámolása (mérleg) szerint 2006. december 31-én az Ügynökség 14,3 millió EUR készpénzzel rendelkezett (a közösségi támogatás összege 15,2 millió EUR-t, az éves költségvetés összege pedig 19,2 millió EUR-t tett ki);

38.

emlékeztet, hogy míg az működésének első évében az Ügynökség költségvetése 6,2 millió EUR-ra rúgott, a 2006. évi költségvetést a költségvetési hatóság két ízben módosította, 12,3 millió EUR-ról 19,2 millió EUR-ra növelve azt; megjegyzi az éves jelentés azon kijelentését, amely szerint a 2006 októberében az Ügynökség rendelkezésére bocsátott további források csak későn álltak rendelkezésre, ami az Ügynökség befogadóképességét meghaladó kiadási problémákat okozott;

39.

megjegyzi továbbá, hogy a 2006. december 31-én az elszámolás szerint a 18 AD pozícióból mindössze 9 volt betöltve;

40.

tudomásul veszi az Ügynökség 2006-os éves jelentésének kijelentését, amely szerint a Frontex csupán 2006. október 1-jétől rendelkezett teljes pénzügyi önállósággal, és hogy ezen időpont előtt minden, az igazgatási ügyekkel kapcsolatos kiadást a Bizottság szabadsággal, a biztonsággal és a jog érvényesülésével foglalkozó főigazgatósága engedélyezett Brüsszelben;

41.

felhívja az Ügynökséget, hogy javítsa pénzügyi gazdálkodását, különösen a 2007-es és 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetése növekedésére való tekintettel.