A közösségi programokban való részvétel

Az Európai Unió társult országai, a tagsággal nem rendelkező európai országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok részt vehetnek a közösségi programokban. Ez a részvétel az Unió és az érintett országok közti egyre szorosabb kapcsolatok, a politikákkal és a munkamódszerekkel való megismerkedésük keretébe illeszkedik, és előmozdítja a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok cseréjét. Célja, hogy az országok uniós kilátásaival összefüggésben támogassa a nyugat-balkáni országok stabilizációs és társulási folyamatainak végrehajtását.

JOGI AKTUSOK

A Tanács határozatai (2005. június 2.) az Európai Közösségek és a nyugat-balkáni országok közötti, a nyugat-balkáni országok közösségi programokban való részvételének általános elvei megállapításáról szóló keretmegállapodás megkötéséről:

• a 2005/524/EK határozat az Albán Köztársasággal;
• a 2005/525/EK határozat Bosznia-Hercegovinával;
• a 2005/526/EK határozat a Horvát Köztársasággal;
• a 2005/527/EK határozat Szerbiával és Montenegróval;
• a 2005/528/EK határozat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, a keretmegállapodásról létrejött stabilizációs és társulási egyezmény jegyzőkönyvének megkötéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

A társult országok közösségi programokban való részvételének az a célja, hogy ezeket az országokat megismertesse az Európai Unió (EU) módszereivel és politikáival. A nyugat-balkáni országok tekintetében ez a részvétel az országok uniós kilátásai, és még közelebbről a 2003-ban elfogadott thesszaloniki cselekvési program keretébe illeszkedik (EN). Ez utóbbi kifejezetten a stabilizációs és társulási folyamat és – különösen az uniós vívmányok elfogadásával és végrehajtásával kapcsolatban – az EU-hoz való közeledés eszközeként határozza meg ezt a részvételt.

A közösségi programokban keretmegállapodások útján történő részvétel jellege és menete

A nyugat-balkáni országok az összes olyan közösségi programban részt vehetnek, amelyek megfelelnek különleges igényeiknek, és amelyek a stabilizációs és társulási folyamat célkitűzései és prioritásai keretébe tartoznak. A keretmegállapodások melléklete tartalmazza azoknak a folyamatban lévő programoknak a felsorolását, amelyekben az adott ország részt vehet. Ezenfelül a nyugat-balkáni országok a más, már létező vagy később létrehozott programokban való részvételüket is kérhetik.

A nyugat-balkáni országok képviselői megfigyelőként részt vesznek továbbá azon programok bizottságainak az ülésein, amelyekhez pénzügyileg hozzájárulnak.

Az országok közösségi programokban való részvételének részletes szabályait és feltételeit minden érintett programra vonatkozóan a Bizottság és az egyes országok dolgozzák ki. Ezek az EU általános költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulásokat is tartalmazzák. A pénzügyi hozzájárulást az egyes országok szükségleteitől függően állapítják meg. Ennek értelmében a pénzügyi hozzájárulásukért cserébe támogatásban részesülhetnek az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) vagy minden más olyan külső támogatás révén, amelyre igényt tarthatnak.

A nyugat-balkáni országok közösségi programokban való részvételét keretmegállapodásokkal szabályozzák, amelyek megállapítják az arra vonatkozó általános elveket. Azon országok esetében, amelyek stabilizációs és társulási megállapodást kötöttek, a keretmegállapodást jegyzőkönyv formájában csatolják a stabilizációs és társulási megállapodáshoz. Ezeket a keretmegállapodásokat az Európai Közösség nevében eljáró Európai Bizottság és az egyes országok tárgyalják és kötik meg.

A keretmegállapodásokat határozatlan időtartamra kötik. A megállapodásokat azonban háromévente felülvizsgálják.

Háttér

A thesszaloniki cselekvési program elfogadását követően a Bizottság 2003. december 3-án közleményt terjesztett elő, amelyben a nyugat-balkáni országok közösségi programokban és ügynökségekben való részvételére vonatkozó részletes szabályok és iránymutatások szerepelnek. A közlemény a társult európai országok (tagsággal nem rendelkező európai országok és tagjelölt országok) részvételével kapcsolatban szerzett tapasztalatokra épül.

A Bizottság többek között leszögezi, hogy a programok és ügynökségek kiválasztása során a szelektív és progresszív megközelítés fog érvényesülni. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes programokban és ügynökségekben való részvételt értékeljék, mielőtt azt szükség esetén másokra is kiterjesztenék.

A részvétel az egyes országok szükségleteitől és prioritásaitól függ. Az egy adott ágazatra vonatkozó, rendkívül specifikus programokban való részvétel szintén lehetséges. Ugyanakkor az érintett országoknak rendelkezniük kell a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges közigazgatási kapacitásokkal és felvevőképességgel.

Ezenfelül a résztvevő országok kiveszik a részüket a programok és ügynökségek finanszírozásából, ami azt jelenti, hogy hozzájárulnak az EU általános költségvetéséhez. A közösségi programok többsége ugyanis az EU belső politikáit erősíti, és a finanszírozásuk a belső költségvetési tételek alá tartozik, kivéve azokat a külső elemeket is tartalmazó programokat, mint a TEMPUS és a LIFE, amelyekhez a nyugat-balkáni országok már társultak. A társult országok pénzügyi hozzájárulását a részt vevő országok állampolgárainak száma alapján állapítják meg.

A Bizottság szoros határidőket állapít meg az első részvételek 2005-től történő megvalósítására annak érdekében, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó új pénzügyi terv keretében jobban meg lehessen vizsgálni az igényeket és a javítandó területeket.

A közösségi ügynökségekre vonatkozóan a Bizottság ugyanazt a megközelítést alkalmazza, mint a közösségi programok esetében. Elsőként öt ügynökség, azaz az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ), a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EUMC), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) áll a stabilizációs és társulási folyamatban érintett országokkal való együttműködés rendelkezésére, mielőtt a részvételt más ügynökségekre is kiterjesztenék.

Utolsó frissítés: 31.08.2011