This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Euro-African Partnership for infrastructure
EU-Afrika partnerség az infrastruktúra területén
EU-Afrika partnerség az infrastruktúra területén
This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.
EU-Afrika partnerség az infrastruktúra területén
Afrikának a gazdasági növekedéshez és a humán és társadalmi fejlődéshez nélkülözhetetlen infrastruktúrára van szüksége. Ebben az összefüggésben a Bizottság partnerségi kapcsolatot hoz létre Afrikával a nagy infrastrukturális hálózatok fejlesztése érdekében. Ez a partnerség az Európai Unió 2006 decemberében elfogadott Afrikával kapcsolatos stratégiájának része.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye (2007. július 13.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Afrika összekapcsolása: az EU-Afrika partnerség az infrastruktúra területén [COM(2006) 376 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Az afrikai infrastruktúra: helyzetjelentés
A közlekedéshez, a telekommunikációs és energiaszolgáltatásokhoz, valamint az ivóvízhez való korlátozott hozzáférés jelentősen hátráltatja a szegénység visszaszorítását és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását Afrikában. Valójában a megfelelő infrastruktúrák és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése lehetővé teszi a gazdasági növekedés előmozdítását, valamint ösztönzi a kereskedelmet és a regionális integrációt.
Az afrikai közlekedési rendszer továbbra is elmaradott, mivel a személyek és áruk mozgása főként a közúti közlekedésen alapul, amely nem rendelkezik megfelelő összeköttetésekkel és szolgáltatásokkal. A földrész energiapotenciálja bőséges, de nem megfelelő módon használt. A vízforrások egyenlőtlenül vannak elosztva, és jelentős évszakos csapadékingadozás sújtja őket; emellett a népesség nagy része nem jut hozzá az ivóvízhez és az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz. Végezetül a telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés drága és egyenlőtlen, az afrikai digitális szakadék a legnagyobb a világon.
A kilencvenes években az afrikai kormányok és az Európai Unió (EU) tagállamai fokozatosan csökkentették az infrastrukturális fejlesztésekre szánt forrásokat. Szükségesnek lenne tehát a befektetések növelése. Az EU a Bizottsággal, az afrikai kormányokkal és az adományozókkal együtt szeretné folytatni a már megkezdett utat. Az elsődleges úthálózat és a tengeri kikötők fejlesztése például hozzájárult a kereskedelem és a regionális gazdasági integráció fejlődéséhez.
Partnerség a kihívásoknak való megfelelés érdekében
Ezekkel a kihívásokkal szemben az EU partnerséget alakít ki Afrikával, melynek célja a földrész nagy infrastrukturális hálózatainak fejlesztése. A partnerség alapja az EU Afrika-stratégiája, valamint az Afrikai Unió (AU) és a NEPAD (Új Partnerség az Afrikai Fejlődésért) által az infrastruktúra területén kidolgozott rövid távú cselekvési terv (i-STAP) célkitűzései.
A partnerség elsősorban azokra az infrastruktúrákra irányul, amelyek regionális és kontinentális szintű összeköttetéseket tesznek lehetővé Afrikában, azaz:
Ez a partnerség fizikai infrastruktúrába történő befektetéseket, intézményi fejlesztésre vonatkozó intézkedéseket és kapacitásfejlesztéseket, valamint a nemzeti szintű politikai és szabályozási keret támogatására irányuló intézkedéseket támogat.
Afrika emellett részesül az EU transzeurópai hálózatok (TEN) fejlesztésében szerzett regionális infrastrukturális tapasztalataiban; mégpedig az elsőrangú projektek azonosításának módszertanában, valamint a konszenzust kialakításának alapelveiben a szabályozási keretek harmonizációjával kapcsolatban.
A partnerségi beavatkozásokat az a törekvés vezérli, hogy összhang alakuljon ki a kontinentális és regionális befektetések, valamint az infrastruktúra fejlesztésére és a szegénység visszaszorítására vonatkozó nemzeti stratégiák között. A partnerség tehát három szinten működik:
A partnerség keretében elvégzett műveletek finanszírozása az alábbiakból történik:
A partnerség sikerének biztosítása érdekében elengedhetetlen a Bizottság, a tagállamok, valamint az olyan nemzetközi kezdeményezések és intézmények közötti hatékony koordináció, mint a Világbank és az EBB. A koordinációt a projektek kedvezményezettek általi birtokbavételének kell kiegészítenie, mégpedig a kormányok felelősségteljes kormányzás iránti politikai kötelezettségvállalásával valamennyi infrastrukturális ágazatban. Ösztönzik a magánszféra részvételét is a partnerségben.
A jogszabályban használt mutatószámok
Utolsó frissítés: 31.10.2007