A gyermekek jogai és a fegyveres konfliktusok

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai

ÖSSZEFOGLALÓ

MI EZEN IRÁNYMUTATÁS CÉLJA?

Az iránymutatás célja a fegyveres konfliktusok gyermekekre gyakorolt rövid, közép- és hosszú távú hatásának kezelése.

További célja, hogy világszerte meggyőzze a kormányokat és szervezeteket arról, hogy a gyermekeket a fegyveres konfliktusok hatásaival szemben védelemben részesítő humanitárius jogot és emberi jogi normákat alkalmazzák.

Ezen iránymutatás továbbá arra is törekszik, hogy megakadályozza a gyermekek hadseregbe való toborzását, valamint hogy büntessék a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket.

FŐBB PONTOK

A Tanács emberi jogi munkacsoportja (COHOM) egyéb érintett felekkel együttműködésben meghatározza, hogy hol van szükség támogatásra, mégpedig a következők alapján: az EU misszióvezetői, katonai parancsnokai és különleges képviselői által benyújtott jelentések; az Egyesült Nemzetek (ENSZ) jelentései és ajánlásai; és a Bizottság tájékoztatása az EU által finanszírozott projektekről, amelyek a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatával (valamint a konfliktust követő rehabilitációval) foglalkoznak.
A fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek támogatása és védelme érdekében az EU a következő különféle eszközöket alkalmazza az EU-n kívüli országokkal való kapcsolataiban: diplomáciai kezdeményezések, politikai párbeszéd, többoldalú együttműködés, gyermekvédelmi képzés és válságkezelés.
Az EU ezen iránymutatásról szóló felülvizsgált végrehajtási stratégiája ezen eszközöket átülteti a gyakorlatba.
Az EU gyermekvédelmi kapacitásainak erősítésébe többek között az ENSZ Gyermekalappal (UNICEF) való 2014. évi közös kezdeményezése révén fektetett be, amely kezdeményezés a következő: Gyermekjogi eszköztár (Child Rights Toolkit): A gyermekjogok integrálása a fejlesztési együttműködésbe. Az EU a 2014-ben elindított, a gyermekek hadseregbe való toborzásának és a fegyveres konfliktusokban való felhasználásának 2016-ig történő felszámolását célzó „Gyermekek, nem katonák” (Children, Not Soldiers) elnevezésű kampányt is támogatja, illetve hozzájárul ahhoz.

HÁTTÉR

Az UNICEF szerint 10-ből 1 gyermek fegyveres konfliktussal sújtotta területen él, amely konfliktus veszélyezteti túlélési esélyeiket, fejlődésüket és lehetőségeiket. Nemzetközi jogszabály is foglalkozik e problémával, többek között a gyermekek jogairól szóló egyezmény, amelynek fakultatív jegyzőkönyve célul tűzi ki azoknak a helyzeteknek a felszámolását, amelyekben a gyermekeket fegyveres konfliktusok hatásai érhetik.

Az EU tagországaival együttműködve figyelembe veszi az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselőjéhez és a gyermekekkel és a fegyveres konfliktusokkal foglalkozó ENSZ biztonsági tanácsi munkacsoporthoz hasonló szerveket, és igyekszik ezekkel a szervekkel összhangban koordinálni az intézkedéseit, hogy maximális hatást érjen el. Az EU-nak a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek védelmét célzó intézkedései során figyelembe vett egyéb emberi jogi előírások, valamint a humanitárius jogra vonatkozó okmányok listája ezen iránymutatás mellékletében található.