Kisvállalkozások Európai Chartája

Az EU elismerte a kisvállalkozások fontosságát azáltal, hogy az Általános Ügyek Tanácsa 2000. június 13-án Lisszabonban elfogadta a Kisvállalkozások Európai Chartáját, valamint az Európai Tanács ugyanezen év június 19-én és 20-án, Feirában tartott ülésén jóváhagyta ezt a chartát. A charta azt javasolja, hogy a kormányok stratégiai törekvéseiket tíz olyan cselekvési lehetőségre összpontosítsák, amelyek kulcsfontosságúak a kisvállalkozások működési környezetére nézve.

JOGI AKTUS

Az Európai Tanács Santa Maria de Feirában 2000. június 19–20-án megtartott ülésének elnökségi következtetéseihez csatolt III. melléklet.

ÖSSZEFOGLALÓ

A kisvállalkozások az európai innováció és munkahelyteremtés ösztönzői. Kis méretük igen érzékennyé teszi őket minden, az ágazatukban és a környezetükben bekövetkező változás iránt. Ezért az Európai Tanács Santa Maria de Feirában (Portugália) 2000. június 19–20-án megtartott ülésén az állam-, illetve kormányfők és az Európai Bizottság hangsúlyozták, hogy szükség van a kisvállalkozások fejlődésének elősegítésére.

Az állam-, illetve kormányfők és az Európai Bizottság elismerik a kisvállalkozások dinamikus kapacitását, különösen az új szolgáltatások nyújtása, a munkahelyteremtés, valamint a társadalmi és a regionális fejlődés elősegítése tekintetében. Hangsúlyozzák továbbá a vállalkozási kedv fontosságát és annak jelentőségét, hogy a vállalkozók bizonyos sikertelenségek esetén ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Egyetértenek ezenfelül az olyan értékek erejében mint a tudás, az elkötelezettség és a rugalmasság az új gazdaságban.

A vállalkozási kedv ösztönzése és a kisvállalkozások üzleti környezetének javítása érdekében az állam- és kormányfők, valamint az Európai Bizottság úgy döntöttek, hogy tíz cselekvési lehetőségen fognak dolgozni, úgymint:

• A vállalkozói tevékenység oktatása és képzése

Az üzleti elveket már fiatal kortól oktatni kell, ha ösztönözni akarják a „vállalkozói szellemet” Ez különösen a középiskolákra és egyetemekre vonatkozik, ahol bátorítani kell a fiatalok vállalkozó szellemű kezdeményezéseit, valamint kisvállalkozások számára képzési programokat kell kidolgozni.

• Olcsóbb és gyorsabb vállalkozásalapítás

A vállalkozások alapítása olcsóbb és gyorsabb lesz, különösen online regisztráció útján.

• Jobb jogalkotás és szabályozás

Mérsékelni fogják a csődről szóló nemzeti jogszabályok és a kisvállalkozásokra vonatkozó új előírások kedvezőtlen hatásait. Megkönnyítik a kisvállalkozások számára a közigazgatási okmányok használatát, és nem kell bizonyos szabályozói kötelezettségeknek eleget tenniük.

• A szaktudás elérhetősége

A képzési intézmények a kisvállalkozások szükségleteire szabott szaktudást adnak át, valamint egész életen át tartó képzést és tanácsadó szolgáltatásokat nyújtanak.

• Az online hozzáférés javítása

A közigazgatási szerveket a vállalkozásokkal kapcsolatos online szolgáltatások fejlesztésére fogják ösztönözni.

• Az egységes piac jobb kihasználása

A tagállamok és az Európai Bizottság úgy teljesítik ki az egységes piacot, hogy abból a vállalkozások számára a lehető legnagyobb nyereség származzon. Ugyanakkor szigorúan be fogják tartatni a nemzeti és közösségi versenyszabályokat.

• Adózás és pénzügyek

Fontos, hogy az adórendszerek a jövőben megkönnyítsék a vállalkozások életét. A finanszírozáshoz (kockázati tőke, strukturális alapok) való hozzáférést szintén javítani kell.

• A kisvállalkozások technológiai kapacitásainak megerősítése

Törekedni fognak az új technológiák elterjesztésére, a közösségi szabadalmi rendszer bevezetésére és olyan kutatási programok hozzáférhetőségének javítására, amelyek inkább a kereskedelmi alkalmazásokra összpontosítanak. Ösztönözni fogják a cégek közötti együttműködést, valamint a felsőoktatási intézményekkel és a kutatóközpontokkal való kooperációt.

• Sikeres online üzleti modellek és a kisvállalkozások magas szintű támogatása

A vállalkozásokat a bevált gyakorlatok átvételére ösztönzik. Fejlesztik a vállalkozásokat támogató szolgáltatásokat.

• A kkv-k érdekeinek megerősített, hatékonyabb képviselete uniós és nemzeti szinten

Felülvizsgálják a tagállamokban és az Európai Unióban működő kisvállalkozások érdekképviseletét célzó megoldásokat. Jobban összehangolják majd a nemzeti és közösségi politikai intézkedéseket, és értékeléseket készítenek a kisvállalkozások teljesítőképességének javítása érdekében. A charta végrehajtásáról szóló éves jelentés minden év tavaszán kerül nyilvánosságra.

Az EU-tagállamok számára a végrehajtási eljárás 2000 tavaszán kezdődött. A csatlakozó és tagjelölt országok 2002 tavaszától kapcsolódtak be a folyamatba. Miután a csatlakozó és tagjelölt országok 2002. április 23-án a szlovéniai Mariborban elfogadták a chartát, a folyamat más területeken is elindult. A nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró) 2003 júniusában fogadták el a chartát a görögországi Theszaloníkiben. Ezek az országok 2004-ben indították útjára a végrehajtási folyamat első szakaszát, majd Moldova is csatlakozott ugyanebben az évben.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Euromediterrán Vállalkozások Chartája (EN) (FR)

2004. október 4-én, Casertában került sor az ipari miniszterek euromediterrán konferenciájára, amelyen Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, a Palesztin Nemzeti Hatóság, Szíria, valamint Tunézia jóváhagyta az Euromediterrán Vállalkozások Chartáját .

Ennek a chartának az elsődleges célja az euromediterrán szabadkereskedelmi térség megteremtésének előkészítése, az euromediterrán partnerségek megerősítése, valamint kedvező környezet megteremtése a térségben működő vállalkozások számára. Nagyrészt a Kisvállalkozások Európai Chartájának modelljén alapszik.

See also

• További információkért kérjük, látogasson el a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság Kisvállalkozások Európai Chartája (EN) című internetes oldalára!
• Ha részletesebb információt szeretne az EU kkv-kat támogató politikai intézkedéseiről és programjairól, látogasson el az Európai kkv-portálra!

Utolsó frissítés: 31.07.2007