Euróérmékhez hasonló érmék és zsetonok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2182/2004/EK rendelet az euróérmékhez hasonló érmékről és zsetonokról

MI A RENDELET CÉLJA?

• Egységes feltételeket állapít meg az euróérmékhez hasonló érmek és zsetonok előállítására vonatkozóan, hogy védje a polgárokat az összetévesztés vagy csalás kockázatától.
• Egyrészt meghatározza az euróval kapcsolatos kifejezések használatát, másrészt az érmék/zsetonok, valamint az euróérmék közti technikai hasonlóság fokát.

FŐBB PONTOK

• A rendelet célja, hogy védje a lakosságot az olyan, fémből készült tárgyak, például érmék és zsetonok kapcsán felmerülő összetévesztés vagy csalás kockázatától, amelyek nagymértékű hasonlóságot mutatnak az euróérmékkel. Nem csupán annak a veszélye áll fenn, hogy az ilyen érmék és zsetonok összetéveszthetők a törvényes fizetőeszközökkel (azaz a pénzérmékhez és bankjegyekhez hasonlóan esetleg elfogadhatják azokat fizetésként), de az is előfordulhat, hogy jogellenesen használhatják ezeket az euróérmék helyett.
• A rendelet alkalmazásában az érmék és zsetonok olyan fémtárgyak, amelyek megjelenése és/vagy technikai jellemzői megegyeznek az euróérmékével, de amelyeket nem a nemzeti vagy a részt vevő nem uniós országok jogszabályainak, illetve egyéb külföldi jogszabályoknak megfelelően bocsátottak ki, és amelyek ennek következtében nem minősülnek sem törvényes fizetési módnak, sem pedig törvényes fizetőeszköznek.
• A rendelet tiltja a bizonyos vizuális jellemzőikben vagy tulajdonságaikban az egységes valutáéhoz hasonló érmék és zsetonok előállítását, árusítását, behozatalát és (értékesítési vagy egyéb kereskedelmi célú) forgalmazását.
• Az érmék és zsetonok felületén nem szerepelhet
  • az „euró” vagy az „eurócent” felirat; vagy
  • az eurójel.
• Ugyancsak nem tartalmazhatnak
  • bármely olyan formatervezési mintát, amely hasonlít az euróérméken szereplőkhöz;
  • az Európai Unió (EU) országainak szuverenitását képviselő jeleket;
  • az euróérmék vagy az eurójel körvonalát, alakját vagy formatervezési mintáját.
• Végezetül az érmék és zsetonok mérete nem lehet azonos az euróérmékével. Az Európai Bizottság feladata annak meghatározása, hogy egy fémből készült tárgy érmének vagy zsetonnak minősül-e, és hogy vonatkoznak-e rá a jelen rendelet tiltásai.
• Engedélyezettek az „euró” vagy „eurócent” feliratot vagy az eurójelet névérték nélkül megjelenítő érmék vagy zsetonok, ha méretük a referenciasávon kívül esik, és nem tartalmaznak a fent felsorolt formatervezési mintákhoz és jelekhez hasonló formatervezési mintákat. Amennyiben azonban nagyon hasonlóak a méreteik, akkor vagy lyukasnak kell lenniük a középpontjukban, vagy a hatszögletűt meg nem haladó többszögletűeknek kell lenniük, vagy aranyból, ezüstből vagy platinából kell készülniük, vagy kívül kell esniük a meghatározott mérettartományon.
• A Bizottság külön engedélyt adhat az „euró” vagy „eurócent” felirat, illetve az eurójel használatára, amennyiben nem áll fenn az összetévesztés kockázata. Ilyen esetekben világosan azonosítható módon fel kell tüntetni az érme vagy zseton felületén a tagállam érintett gazdasági szereplőjét.
• Amennyiben az érme vagy zseton névértékkel bír, az elő- vagy hátlapján fel kell tüntetni a „nem törvényes fizetőeszköz” jelzést.
• Az euróövezetben kizárólagosan törvényes fizetőeszközként használható euróérmék címleteiről és műszaki előírásait a 729/2014/EU tanácsi rendelet állapítja meg.
• Az ezen rendelet hatálybalépését megelőzően kibocsátott érmék és zsetonok legkésőbb 2009 végéig használatban maradhatnak, amennyiben nem használták azokat euróérmék helyett. Ezeket az érméket és zsetonokat adott esetben a tagállamokban alkalmazott eljárásoknak megfelelően nyilvántartásba kell venni, és erről értesíteni kell az Európai Műszaki és Tudományos Központot.
• Ez a rendelet minden uniós országban alkalmazandó, ahol 2002-ben bevezették az eurót (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország). A rendelet hatályát a 47/2009/EK rendelet által módosított 2183/2004/EK rendelet kiterjesztette azon uniós országokra, amelyek még nem vezették be az eurót. Az uniós országoknak 2005. július 1 -ig kell megállapítaniuk és végrehajtaniuk a rendelet megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ A RENDELET?

A rendelet 2004. december 21 -én lépett hatályba.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2182/2004/EK rendelete (2004. december 6.) az euróérmékhez hasonló érmékről és zsetonokról (HL L 373., 2004.12.21., 1–6. o.)

A 2182/2004/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti dokumentumba. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 02.02.2017