This document is an excerpt from the EUR-Lex website
A competitive automotive regulatory framework for the 21st Century
A XXI. századi versenyképes autóipari szabályozási keret
A XXI. századi versenyképes autóipari szabályozási keret
This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.
A XXI. századi versenyképes autóipari szabályozási keret
Az Európai Bizottság által a „CARS 21” magas szintű csoport eredményeire adott válaszként kidolgozott stratégia az autóipar fenntartható fejlődését tűzi ki célul. Az ágazat világszintű versenyképességének a szabályozási környezet javítása és a külföldi piacokhoz való fokozott hozzáférés révén történő ösztönzése így továbbra is szorosan összekapcsolódik a biztonság és a környezetvédelem terén elért haladással.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2007. február 7.) – A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret – A Bizottság álláspontja a CARS 21 magas szintű csoport zárójelentésével kapcsolatban [COM(2007) 22 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Az autóipar fenntartható fejlődését célzó stratégia egyensúlyt teremt az európai autóipar világszintű versenyképességének ösztönzése, illetve a biztonság és a környezetvédelem folyamatos erősítése között.
Az autóipar előtt álló kihívások
Az autóiparból származik az európai GDP 3%-a és a gyártási ágazatban dolgozók 7%-át foglalkoztatja, ezáltal az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazata.
A kiélesedő nemzetközi verseny, a magas rögzített árak, a rendkívül magas nyersanyag- és energiaárak, a strukturális túlkínálat és az ebből származó szerkezetátalakítások és a gyártás áthelyezése aggodalmat kelt a gyártókban, a munkavállalókban és a fogyasztókban.
Elengedhetetlen a versenyképes európai autóipar számára kedvező keret kialakítása, amelynek köszönhetően az ágazat korán felismerheti és megragadhatja a verseny jelentette kihívásokat, és azokra a társadalmi felelősséget szem előtt tartva, innovatív módon reagálhat.
Az autóipar fenntartható fejlődését célzó stratégia
A Bizottság által az autóipar számára megfogalmazott jövőbeli irány a „CARS 21” magas szintű csoport jelentésében meghatározott kulcsterületek köré épül.
Az EK teljes jármű típus-jóváhagyási rendszer (WVTA – Whole Vehicle Type-Approval) szellemében a gépjárműgyártók egy adott ország hatóságaitól valamely járműtípus egészére vonatkozó engedélyt kérnek, amely tanúsítja, hogy az megfelel a közösségi műszaki követelményeknek, ezért a megfelelőségi igazolás alapján valamennyi ilyen típusú jármű az Unió egész területén forgalmazható.
Ez a személygépkocsikra, a motorkerékpárokra és a traktorokra vonatkozó rendszer eredményesnek bizonyult, ezért nem csupán fenn kell tartani, de a belső piac zökkenőmentes működését elősegítendő valamennyi járműkategóriára (könnyű haszongépjárművek, tehergépkocsik, kisbuszok és buszok) ki kell terjeszteni.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott megfelelő nemzetközi előírások 38 közösségi irányelv helyébe lépnek. Az autóipari szereplőkre vonatkozó egyetlen, egységes szabályrendszer elősegítené a jogszabályi előírások által a versenyképességre gyakorolt, a járművek árát indokolatlanul megnövelő magas költségek megszüntetését anélkül, hogy kedvezőtlenül befolyásolná a biztonsági és környezetvédelmi követelményeket.
Számos közösségi irányelv és ENSZ-EGB előírás saját és virtuális vizsgálatot vezet be, ezáltal kevésbé költségessé és időigényessé teszik a jogszabályi megfelelőséget célzó eljárásokat.
Az Európai Unió ennek ellenére fenntartja a jogot az ENSZ-EGB rendszerétől független jogalkotásra.
Az Európai Unió szennyező kibocsátásainak jelentős részéért a gépjárművek felelősek. Ezért elengedhetetlen, hogy az autóipar betartsa a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia iránymutatásait. A gépjárművekből származó szennyező kibocsátások csökkentését célzó főbb intézkedések jelenleg az Euro-5 és Euro-6 kibocsátási határértékek, valamint a tiszta közúti járművek használatának közbeszerzés általi előmozdítása révén valósul meg.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló egységes megközelítés hozzájárul a kilométerenkénti 120 g szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó közösségi célkitűzés 2012-ig történő eléréséhez. Ahhoz, hogy a gépjármű-technológia tovább fejlődjön ebben az irányban, más technológiai újítások (légkondicionáló-rendszerek stb.) és a bioüzemanyagok nagyobb mértékű használata szintén elősegítheti a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az elhasználódott gépjárművek újrahasznosítására és a gépjárművek keltette zajra is.
Ezenfelül az energiaügyi megfontolások a költség és az ellátás tekintetében egyaránt befolyásolhatják a jövő járműveinek alakjára és működésére vonatkozó döntéseket.
A tagállamok a hatékonyabb forgalomirányítás, a járművezetők magatartásának javítása vagy akár pénzügyi ösztönzők révén hozzájárulnak majd a fenntartható közúti közlekedés biztosítására irányuló erőfeszítésekhez.
A közlekedésbiztonságot célzó hatékony stratégiának a gépjármű-technológia fejlesztései, az utak infrastruktúrája, a járművezetési magatartás és a rendelet végrehajtása közötti szinergián kell alapulnia.
Az olyan intézkedések, mint a nehéz tehergépjárművek láthatóságának fokozása vagy a fejlett biztonsági technológiák (intelligens gépjárművek) elterjesztése már jelenleg is elősegítik a Bizottság azon célkitűzésének megvalósítását, hogy 2010-ig felére csökkenjen a közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma.
Új intézkedéseket kell bevezetni az elektronikus stabilizáló programmal, a biztonsági öv bekötésére figyelmeztető jelzőrendszerekkel, a nappali menetjelző lámpa kötelező használatával és a vészfékrendszerekkel kapcsolatban.
Az európai autóipar számára lehetővé kell tenni, hogy tisztességes feltételeket kínáló globális működési környezetben fejlődhessen.
Noha ezt már a gépjármű-szabályozásnak az 1958. és 1998. számú ENSZ-EGB megállapodások keretében előírt nemzetközi szintű műszaki harmonizációja is elősegíti, kiemelt figyelmet kell fordítani a piaci hozzáférés javítására is, amelyre kétoldalú vagy regionális kereskedelmi megállapodások – különösen délkelet-ázsiai országokkal történő – aláírásával és a szellemi tulajdonjog nemzetközi érvényesítésével érhető el.
A hagyományosan gyártási alapú autóipar egyre inkább tudásalapú ágazat lesz, és ma a kutatás és fejlesztés területén a legnagyobb befektetőnek számít (az iparág forgalmának kb. 5%-a).
Mind az ágazat versenyképessége, mind pedig a biztonság és a környezetvédelem szempontjából létfontosságú a stratégiai területeken (intelligens járművek, tiszta járművek, második generációs bioüzemanyagok, hidrogéncellák és üzemanyagcellák stb.) folyó ipari kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció ösztönzése.
A kutatás-fejlesztési támogatás mindenekelőtt a hetedik keretprogramon alapszik, de közreműködnek benne az európai pénzügyi intézmények, valamint a köz-magán társulások is.
Előrelépésre van szükség pénzügyi kérdésekben is, különös tekintettel a személygépjármű-adókra és a pénzügyi ösztönzőkre, valamint a forgalomba hozatalt követően annak érdekében, hogy a független gépjárműjavítók hozzáférjenek a megfelelő műszaki javítási és karbantartási információkhoz.
Háttér
Az autóiparra vonatkozó bizottsági stratégia a „CARS 21” magas szintű csoport eredményein alapul, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy kidolgozza a 21. századi versenyképes autóipar szabályozási keretét. Ez a magas szintű csoport összehívta a legfőbb érdekelt feleket (az autóipar képviselői, tagállamok, európai parlamenti képviselők, nem kormányzati szervezetek, Bizottság), hogy az ágazat jövője szempontjából lényegbevágó kérdéseket vitassanak meg, és ajánlásait 2005 végén egy ütemtervben ismertette.
A Bizottság bízik benne, hogy az autóipart érintő meghozott intézkedések, valamint a 2009-ben várható félidős értékelés hozzájárul majd többek között az iparági politikák kidolgozásának módszertanához.
Utolsó frissítés: 28.02.2007