Ötletek egyedi program

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007-2013) - a 7. keretprogram - részét képező egyedi program célja az európai kutatás kiválóságának növelését lehetővé tevő, a kutatók kezdeményezésein alapuló felderítő kutatás kifejlesztése. A program egyik központi elemét az Európai Kutatási Tanács (EKT) létrehozása képezi, amelynek fő feladata az ötletek program végrehajtása.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/972/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–13) végrehajtására irányuló Ötletek egyedi programról [Hivatalos Lap L 54., 2007.2.22.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Ötletekegyedi program fő célkitűzése a gyorsan fejlődő területeken folyó európai kutatások színvonalának emelése és ezáltal a gazdasági versenyképesség javítása és a jólét növelése. Másképpen fogalmazva a cél egy olyan felderítő kutatás kifejlesztése, amely szándéka szerint, függetlenül a tudományágak közötti és a földrajzi határoktól, döntő előrehaladást eredményez a tudomány, a technológia és a felsőoktatás területén. A program a kutatói kezdeményezéseket helyezi előtérbe, azaz a kutatók által kiválasztott témákban, az ismeretek határvidékén folyó kutatásokat kíván támogatni.

A program végrehajtása a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelveivel összhangban történik, az Európai Kutatási Tanács (EKT) segítségével.

Az egyedi program végrehajtására a 2007-től 2013-ig tartó időszakban 7,51 milliárd euró összegű költségvetés áll rendelkezésre.

Általános jellemzők és célkitűzések

Az Ötletek egyedi program több célkitűzéssel rendelkezik, amelyek Európa versenyképességének és jólétének növelésére irányulnak:

• növelni kell az európai kutatás kiválóságát, fokozni kell dinamizmusát és kreativitását;
• Európát olyan központtá kell tenni, amely magához vonzza az európai országok és a harmadik országok legjobb kutatóit, valamint a kutatással foglalkozó vállalkozások beruházásait;
• az európai kutatásnak vezető szerepet kell játszania a tudományos fejlődésben;
• meg kell nyitni az utat az új tudományos és technológiai eredmények előtt;
• ösztönözni kell az ötletek áramlását;
• lehetővé kell tenni az európai tudásalapú társadalom erősségeinek jobb kihasználását.

A program nyomon követésének és lebonyolításának optimalizálása érdekében teljesítménymutatók bevezetésére kerül sor, az alábbi három szempont szerint:

• mennyiségi mutatók, amelyek a tudományos és műszaki fejlődést jelzik (publikációk, idézettségi mutató, szabadalmak stb.);
• igazgatási mutatók, amelyek a teljesítmény belső nyomon követését és a felsővezetés szintjén történő döntéshozatal megkönnyítését szolgálják (költségvetés végrehajtása, szerződések aláírásának határideje, fizetési határidők stb.);
• minőségi mutatók, amelyek a kutatás általános hatékonyságát értékelik az Európai Unió átfogó célkitűzéseinek összefüggésében.

A hetedik keretprogram (és ennek keretében a különböző egyedi programok és az azokból eredő kutatási tevékenységek) végrehajtását az alapvető etikai elvek tiszteletben tartása, továbbá a társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szempontok figyelembevétele vezérli.

Az Európai Kutatási Tanács (EKT)

A Bizottság 2007/134/EK határozával megalapítja az Európai Kutatási Tanácsot, amelynek fő feladata az Ötletek egyedi program végrehajtása.

Az EKT-t egy független Tudományos Tanács és egy azt támogató célzott végrehajtó struktúra alkotja.

A Tudományos Tanácsfeladatai a következők:

• az egyedi program átfogó tudományos stratégiájának kidolgozása;
• a munkaprogram folyamatos elkészítése, és az esetleges módosítások végrehajtása;
• a program végrehajtásának tudományos irányítása, nyomon követése és minőségellenőrzése;
• a tudományos közösséggel és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott kommunikáció biztosítása.

A Tudományos Tanács az európai tudományos közösség legmagasabb szintű képviselőit egyesíti. A Tanács 22 neves kutatóból, mérnökből és elméleti szakemberből áll, akiket a Bizottság nevez ki. Feladata az EKT tudományos stratégiájának kidolgozása, különösen az Ötletek egyedi program éves munkaprogramjának elkészítése.

A célzott végrehajtó struktúra (EKT-CVS) az Európai Bizottság alá tartozó, az adminisztratív irányítással és a program végrehajtásával megbízott végrehajtó ügynökségként működik. A Bizottság egy 2008-ban elfogadott felhatalmazó okiratban az EKT végrehajtó ügynökségére ruházta az Ötletek egyedi program végrehajtásának, valamint a Tudományos Tanács támogatásának felelősségét. A 2009 júliusától függetlenül működő ügynökség felelős az értékelési, a szakértői értékelési és a projektkiválasztási eljárásoknak a Tudományos Tanács által megállapított alapelveknek megfelelő végrehajtásáért. Ezenkívül biztosítja a támogatások pénzügyi igazgatását és tudományos irányítását. Az Európai Bizottság szerepe az alábbiakból áll:

• biztosítja az EKT autonómiáját és integritását;
• gondoskodik a Tudományos Tanács által meghatározott elvek és célkitűzések tiszteletben tartásáról;
• biztosítja a célzott végrehajtási struktúra feladatainak teljesítését, valamint a feladatok és felelősségek megosztását;
• elfogadja a Tudományos Tanács által meghatározott munkaprogramot és végrehajtási módszereket;
• biztosítja, hogy a pályázatok kiválasztása és a projektek finanszírozása kizárólag az azok szakértői értékelése után felállított sorrend alapján valósuljon meg;
• rendszeresen tájékoztatja a programbizottságot az egyedi program végrehajtásáról;
• az EKT működéséről és tevékenységeiről, valamint az egyedi programban meghatározott célkitűzések megvalósításáról éves jelentést nyújt be az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek.

Az EKT – mint a jelen program sarokköve – arról tanúskodik, hogy a közösségi részvétel a kizárólag nemzeti szinten végrehajtott intézkedések keretében elért eredményekhez képest valódi hozzáadott értéket jelent. Az EKT valóban kétségbevonhatatlanul hozzájárul a program sikeréhez azáltal, hogy:

• páneurópai szinten ösztönzi és támogatja a kiválóságot;
• optimálisan irányítja a forrásokat;
• vonzóbbá és láthatóbbá teszi az európai felderítő kutatást;
• a nemzeti kutatási struktúrák számára megkönnyíti a gyorsan fejlődő európai térséghez való alkalmazkodást;
• világviszonylatban versenyképes európai kutatási rendszert hoz létre;
• Európát vonzóvá teszi a kutatást és fejlesztést aktívan alkalmazó iparágak és vállalkozások számára;
• választ ad a napjainkban Európa előtt álló társadalmi kihívásokra.

Háttér

Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. Az európai növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégia létfontosságú elemeként számon tartott 7. keretprogram (2007-13) négy tevékenységtípus köré szerveződik: határokon átnyúló együttműködés a szakpolitika által meghatározott témákban (Együttműködés), a tudományos közösség kezdeményezésein alapuló, kutatók által javasolt kutatás (Ötletek), a kutatók képzésének és karrierfejlesztésének támogatása (Emberek), valamint a kutatási kapacitások támogatása (Kapacitások). A keretprogram a kutatási, oktatási és innovációs politika alkotta tudásháromszöghöz oly módon járul hozzá, hogy a tudást a dinamikus gazdaság, valamint a társadalmi és környezeti fejlődés szolgálatába állítja.

Megjegyzendő, hogy 2013 decemberében az Európai Parlament és a Bizottság elfogadta az 1291/2013/EU rendeletet, amely létrehozta a 7. keretprogramot felváltó, Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot (2014-2020).

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2007/134/EK határozata (2007. február 2.) az Európai Kutatási Tanács létrehozásáról [Hivatalos Lap L 57., 2007.2.24., 14. o.], amelyet módosított a 2011/12/EU bizottsági határozat (2011. január 12.) [Hivatalos Lap L 9/5., 2011.1.13.].

Ez a bizottsági határozat hivatalosan létrehozza az EKT Tudományos Tanácsát, és rendelkezik a célzott végrehajtó struktúra felállításáról, valamint az EKT főtitkárának posztjáról, akinek az a szerepe, hogy segítse a Tudományos Tanácsot a Bizottsággal és a célzott végrehajtó struktúrával való eredményes kapcsolattartásban.

A Bizottság 2008/37/EK határozata (2007. december 14.) az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a felderítő kutatás területén az Ötletek közösségi egyedi program igazgatásával megbízott Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról [Hivatalos Lap L 9., 2008.1.12.].

Előrelépések történtek az EKT Végrehajtó Ügynöksége felállítását illetően, amelynek tevékenysége 2008 folyamán indult el.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az Európai Kutatási Tanács működésének kifejtéséről és az Ötletek egyedi programban meghatározott célkitűzések 2007-es megvalósításáról [ COM(2008) 473 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az Európai Kutatási Tanács 2012. évi működéséről és az Ötletek egyedi programban meghatározott célkitűzések megvalósításáról [ COM(2013) 318 final -A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Horizont 2020 elnevezésű, új kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról szóló bizottsági javaslat előzetes hatásvizsgálatához kapcsolódva elvégezték az EKT főbb eredményeinek értékelését. A program folyamatos nyomon követése során többek között a következőket állapították meg:

• az EKT öt Nobel-díjast és három Fields-érmest tudhat támogatottjai között;
• a széles körben olvasott szakfolyóiratokban megjelent cikkek közül 2008 és 2013 között több mint 20 000 hivatkozott az EKT támogatására;
• az EKT-támogatottak átlagosan hat további kutatót foglalkoztatnak;
• az EKT által finanszírozott kutatócsoportok tagjai az európai kutatási térség 41 országa közül 38-at képviselnek;
• az EKT által finanszírozott kutatócsoportok tagjainak körülbelül 37%-a nő (20%-uk kutatásvezetői beosztásban dolgozik).

Utolsó frissítés: 07.04.2014