Köz–magán társulások fejlesztése

A köz-magán társulások elősegíthetik az Európai Unió gazdasági fellendülését és fenntartható fejlődését. A gazdasági válsággal összefüggésben kulcsfontosságú a köz- és a magánszektor kapacitásainak és pénzeszközeinek összefonódása. A Bizottság ismerteti az ilyen társulások létrehozása előtt álló akadályokat és azok ösztönzésének módjait.

JOGI AKTUS

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. november 19.) – A magán- és állami beruházások mobilizálása a gazdasági fellendülés és a hosszú távú szerkezeti változások érdekében: a köz-magán társulások fejlesztése [COM(2009) 615 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A köz-magán társulások (PPP) az Európai Unió által szorgalmazott innovatív finanszírozási megoldást jelentenek. Különösen a következőket segítik elő:

• közérdekű, többek között infrastrukturális és közszolgáltatás-nyújtási projektek határokon átnyúló megvalósításának megkönnyítése;
• a finanszírozási kockázatok megosztása és a hagyományosan a közszférát terhelő összes infrastrukturális költség csökkentése;
• a fenntartható fejlődés, az innováció, a kutatás és a fejlesztés ösztönzése a versenynek és a magánvállalkozások kötelezettségvállalásainak köszönhetően;
• az európai vállalkozások részesedésének növelése a kormányzati beszerzések terén az Unión kívüli országok piacain.

PPP-k az Európai Unión belül

Ezeknek a társulásuknak be kell tartaniuk az alábbiakra vonatkozó uniós szabályokat:

• a belső piac működése;
• a stabilitási és növekedési paktum;
• a közbeszerzésre és a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó uniós jogszabályok;
• a versenyszabályok, amennyiben a PPP-k gazdasági tevékenységet végeznek.

Az uniós finanszírozás a PPP-k társfinanszírozására vehető igénybe. A nemzeti állami és magánszereplők igénybe vehetik az alábbiakat:

• a PPP-kel kapcsolatos strukturális alapok, valamint a JASPER, a JESSICA és a JEREMIE kezdeményezés;
• az Európai Beruházási Bank (EBB) forrásai és az Európai Beruházási Alap. Az EBB ezenfelül létrehozott egy Európai Szakértői Központot (EPEC) (EN), hogy segítséget nyújtson PPP-k alapításához;
• a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T hálózat) pénzügyi eszközei, amelyek a magánfinanszírozási és kockázatitőke-hozzájárulást, valamint banki kölcsönök nyújtását ösztönzik;
• a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram és a közös technológiai kezdeményezés.

Az Unió továbbá az alábbi, innovációt célzó eszközök igénybevételét javasolja:

• a Bizottság és az EBB által létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (DE) (EN) (FR), amelynek célja a hitelhez való hozzájutás megkönnyítése. A gazdasági fellendülés terve e mechanizmus gyorsított végrehajtását irányozza elő;
• a versenyképességi és innovációs keretprogram eszközei, amelyek a kutatás, technológiafejlesztés és innováció területén támogatják a PPP-ket.

PPP-k az Európai Unión kívül

PPP-k a bővítési stratégia és a külső együttműködési intézkedések keretében is létrehozhatók. Az Unió hozzájárul a nemzetközi PPP-ként létrejött Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alaphoz is, amely a fejlődő országokban a beruházókat támogatja.

Végül, nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai terén az Unió előmozdítja a PPP-k átláthatóságának és működésének javítását.

A PPP-k létrehozása előtt álló akadályok

A gazdasági válság az alábbiak miatt korlátozta a finanszírozáshoz való hozzáférést:

• a hitelek költségeinek emelkedése;
• a banki lejárati idők csökkentése, amelynek célja a hitelek időtartamának lerövidítése;
• a finanszírozás hiánya a beszerzési folyamat kezdetén.

Ennélfogva a Bizottság az állami támogatásokra irányuló ideiglenes közösségi keretrendszert hozott létre, amelynek célja a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatása a gazdasági válságban.

A PPP-k létrehozásához gyakran szükség van a következőkre:

• jelentős finanszírozási források;
• szakértelem és szakképzés az állami szektorban;
• komplex pénzügyi műveletek;
• a hatóságok részéről hosszú távú kötelezettségvállalás.

A technológiai innováció terén létrejött PPP-k az EU versenyképessége szempontjából nélkülözhetetlenek. A Bizottságnak egyedi keretrendszert kell kidolgoznia, hogy ezáltal:

• megkönnyítse az ilyen PPP-k létrehozását és az állami és magánszereplők között biztosítsa a kockázatok és a felelősség megosztását;
• biztosítsa a finanszírozási lehetőségek elérését támogatások, közbeszerzések vagy beruházások formájában.

Az Unió által hozott intézkedések

A gazdasági válság kedvezőtlen hatást gyakorolt az államháztartásokra és a hosszú távú beruházásokat igénylő projektekre. 2010-ben ezért, a gazdasági fellendülés tervének keretében a Bizottság öt célzott intézkedés végrehajtását irányozza elő, hogy megkönnyítse a PPP-k létrehozását:

• a PPP-ben közreműködő szereplők közötti párbeszédet és információáramlást lehetővé tevő csoport kialakítása;
• a rendelkezésre álló finanszírozás növelése a meglévő európai eszközök segítségével, valamint célzott eszközök kidolgozása révén;
• uniós finanszírozás esetén egyenlő feltételek biztosítása az állami és privát irányító szervek számára;
• az innováció előmozdítása, többek között lehetővé téve az Unió számára magánjogi csoportokban való részvételt és a projektekbe történő közvetlen beruházást;
• új jogalkotási eszközre irányuló javaslat a magánszektornak megítélt állami szolgáltatási koncessziókról.

A Bizottságnak 2011 végéig egy sor kiegészítő intézkedést is értékelnie kell. Ezek a következők:

• az európai pénzügyi eszközök alkalmazási körének kiszélesítése;
• a szolgáltatási koncessziók odaítélésével kapcsolatos kezdeményezésre vonatkozó hatásvizsgálat elvégzése;
• az elszámolási gyakorlatok javítása;
• a szakértelem és a know-how terjesztése;
• az információs és kommunikációs technológiák, valamint az innováció előmozdítása.

See also

• Az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának köz-magán társulásokkal (DE) (EN) (FR) foglalkozó weboldala

Utolsó frissítés: 15.04.2010