Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Párbeszéd az Európai Unió és a tagjelölt országok civil társadalmai között

Legal status of the document This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.

Párbeszéd az Európai Unió és a tagjelölt országok civil társadalmai között

Ez a közlemény az Európai Unió (EU) és a tagjelölt országok civil társadalmai közötti párbeszéd fejlesztésének stratégiai kereteit határozza meg. E párbeszéd célja a közvélemény alaposabb tájékoztatása – a tagállamokban a csatlakozások hatásairól, a tagjelölt országokban pedig az Unió történetéről, működéséről és értékeiről. A párbeszéd a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan alakul és bontakozik ki, és ennek során új irányvonalak meghatározására kerülhet sor.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2005. június 29.) az Európai Unió és a tagjelölt országok civil társadalmai közötti párbeszédről [COM(2005) 290 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság szeretné áthidalni azt a szakadékot, amely az állampolgárok tájékozottságában és felkészültségében mutatkozott meg az EU legutóbbi bővítése során. Ezért célja, hogy a török és horvát civil társadalmakkal való párbeszéd megteremtésével erősítse a kapcsolatokat és a tapasztalatcserét, elmélyítse az ismereteket és elősegítse a kölcsönös megértést.

A Bizottság a lehető legtágabban értelmezi a civil társadalom * fogalmát. A párbeszédben való részvételre az önkormányzatok és egyéb helyi közösségek is meghívást kapnak.

A párbeszéd során eltérő megközelítést alkalmaznak az egyes országokban, azaz Horvátországban és Törökországban. A Bizottság a hangsúlyt az utóbbi országgal való kapcsolattartásra helyezi. Javaslata egyrészt a folyamatban lévő tevékenységek erősítésére, másrészt azok új tevékenységekkel való kiegészítésére irányul.

A folyamatban lévő tevékenységek erősítése

Horvátország

Az Unió a stabilizációs és társulási folyamat keretében működik együtt a horvát civil társadalommal (a Horvátországgal aláírt stabilizációs és társulási megállapodás 2005. február 1-jén lépett életbe). Ezt a párbeszédet erősíti Horvátországnak a különféle közösségi programokban, például a 6. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban vagy a Tempus programban való részvétele.

Törökország

A nemzeti és az európai intézmények már több olyan kétoldalú tevékenységet fejlesztettek ki Törökországgal, amelyek a civil társadalmak közötti párbeszéd kereteibe tartoznak.

Az EU már most több olyan tevékenységet finanszíroz, amelyek célja:

  • a civil társadalom fejlesztése egy olyan programon keresztül, amely előmozdítja az ország nem kormányzati szervezeteinek működését, a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének (EIDHR) alkalmazását és az előcsatlakozási pénzügyi támogatási program végrehajtását;
  • a szociális partnerekkel és a civil társadalom szervezeteivel való szoros kapcsolat kialakításának elősegítése a társadalmi párbeszéd, a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén, különös tekintettel a munkajogra, a nemek egyenlőségére és a megkülönböztetés elleni küzdelemre;
  • Törökország közösségi programokban való részvételének előmozdítása az oktatás és a képzés területén: ezek a programok a Socrates, az Ifjúság és a Leonardo da Vinci. Ezenkívül az előcsatlakozási alapokból további finanszírozás nyújtását tervezik a felajánlott ösztöndíjak kiegészítésére. Egyetemi szinten a Jean Monnet Ösztöndíjprogram török hallgatóknak nyújt támogatást abban, hogy elmélyítsék az európai integrációval kapcsolatos ismereteiket. A Bizottság növelni kívánja az erre szánt költségvetési keretet, és fontolóra venne további kezdeményezéseket is, például a program kiterjesztését a Törökországban tanulni kívánó európai hallgatókra;
  • a Marie Curie tevékenységek támogatása; ez a kutatóknak szóló szervezett mobilitási programok összefüggő együttese. E tevékenységek célja a kutatók szakértelmének fejlesztése és átadása, karrierperspektíváik megszilárdítása és kiszélesítése, valamint az európai kutatásban elért kiváló eredmények támogatása.

Az új tevékenységek

A civil társadalmak közötti párbeszéd hosszú távon is fejlődni fog az egyes társadalmak által kifejezésre juttatott igények mentén. A Bizottság azt várja a civil társadalom szereplőitől, hogy aktív szerepet vállaljanak ebben a párbeszédben.

Horvátország

Horvátországban a civil társadalommal folytatott párbeszéd olyan tényezők függvényében fog fejlődni, mint például az EU-val fenntartott kapcsolatok elmélyülése, a regionális együttműködés megerősödése és a regionális megbékélési folyamat előrehaladása. A Bizottság azt szeretné, ha a párbeszéd a csatlakozási folyamat gyakorlati következményeire összpontosítana, és támogatni kívánja az Unióban és Horvátországban működő szociális partnerek, médiumok, nem kormányzati szervezetek és vallási közösségek közötti kapcsolattartást.

Törökország

A Bizottság tevékenységek egész sorát tervezi a Törökország és az EU közötti kapcsolatok megerősítése érdekében, az alábbi területeken:

  • szervezetek hosszú távú partneri együttműködése. A Bizottság egy pénzügyi támogatási programot kíván létrehozni, amely segítséget nyújt a török civil társadalom szervezetei számára az EU-államokbeli hasonló szervezetekkel folytatott kétoldalú csereprojektek társfinanszírozásához. Ez a támogatás kifejezetten a szakmai szervezeteknek és a szociális partnereknek szól. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a szervezetek közötti tartós kapcsolatok kialakítására irányulnak;
  • nemek közötti egyenlőség. Az Unió meg kívánja erősíteni a nők pozícióját a török társadalomban, és olyan problémákkal is foglalkozni szeretne, mint a családon belüli erőszak. A Bizottság arra törekszik, hogy minden tevékenységében érvényre juttassa a nemek egyenlőségét és az esélyegyenlőségi szempontokat;
  • üzleti kapcsolatok. Ennek keretében egy EU–Törökország Üzleti Tanács létrehozását tervezik, amelyben a Törökországban jelen lévő főbb európai vállalatok és török megfelelőik képviseltetik magukat, és amely kapcsolatot teremt az európai intézmények és a helyi vállalkozások között a kereskedelem és a befektetések további fejlesztése érdekében;
  • helyi közösségek együttműködése. A Bizottság támogatni kívánja az unióbeli és a török városok közötti testvérvárosi kapcsolatokat, és be szeretné vonni az elszigetelt, hátrányos helyzetű régiók helyi közösségeit a párbeszéd keretében elindított tevékenységekbe. Törökország részt vehetne a 2007–2013-as időszakra javasolt „Európai polgárok” elnevezésű programban, amelynek célja az aktív európai állampolgárság előmozdítása;
  • ifjúsági, egyetemi és szakmai csereprogramok. A Bizottság értékeli az ezen a területen bevezetett mechanizmusok hatékonyságát, és új projektek elindítását is tervezi. Célja, hogy elősegítse az európai és török egyetemek közötti szorosabb intézményi együttműködést: ez lehetővé tenné független, mindkét fél diákjai számára nyitott egyetemi intézmények létrehozását, illetve közös kutatási és publikációs tevékenységek folytatását;
  • kultúra és média. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz a nyilvános viták előmozdítása érdekében. Ebből a célból internetes platformokat és egy internetes oldalt is létre kíván hozni. A tagállamok kulturális intézményeivel együttműködésben a Bizottság támogatni fog minden, nyelvtanulásra, valamint a török nyelvből és nyelvre való tolmácsolásra és fordításra irányuló tevékenységet. Ezenkívül részt vesz olyan televíziós programok finanszírozásában is, amelyek Törökország és az EU társadalmait mutatják be. A Bizottság támogatni szeretné a két fél televíziós társaságainak közös produkció készítésére irányuló partneri együttműködési projektjeit is. Ezenkívül egy szemináriumi programot is tervez az Unió és Törökország újságírói számára, amelynek során nagy hangsúlyt fektet az újságírói szakmai szervezetek közötti közvetlen kapcsolatokra.

A Bizottság rámutat továbbá, hogy a civil társadalmak közötti párbeszéd vallási területekre is kiterjed, beleértve az egyházakat és az egyéb vallási szervezeteket vagy közösségeket.

Végrehajtási szabályok

A Bizottság rendszeresen konzultál olyan európai és török személyiségekkel, akiket az EU és Törökország közötti kapcsolatok kiváló ismerete alapján választottak ki.

A felsorolt tevékenységeket alapvetően az érintett tagjelölt országok előcsatlakozási támogatására szánt költségvetésből finanszírozzák, ami esetleg kiegészülhet bármilyen köz- vagy magánintézmény, illetve a Bizottság hozzájárulásával. A költségvetési programok finanszírozása céljából a tagjelölt országok is hozzájárulnak a költségvetéshez, amit részben az előcsatlakozási alapokból fedeznek.

A projektek végrehajtása során a Bizottság a már létező struktúrákra és forrásokra épít, hacsak a körülmények mást nem indokolnak. A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok egyszerűsítsék vízumkiadási eljárásaikat a párbeszéd török résztvevői számára.

Ellenőrzés és jelentések

A Bizottság biztosítja a tevékenységek és az elért eredmények rendszeres nyomon követését. Az „Europa” internetes portálon ezzel kapcsolatban információkat tesznek közzé. Ezenkívül speciális ellenőrzés során vizsgálják majd az EU-államok és Törökország egymásról alkotott képét, ami a stratégia jövőbeli alakítását segíti elő.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak

  • Civil társadalom: a kormányzaton és a közigazgatáson kívüli valamennyi társadalmi struktúra, akár önkéntes, akár kötelező tagságon alapul (szakszervezetek, munkáltatók szövetségei, a tágabb értelemben vett gazdasági és társadalmi szereplőket képviselő szervezetek, nem kormányzati szervezetek, az állampolgárok helyi közösségi életben való részvételét biztosító helyi közösségi szervezetek, vallási közösségek és a média).

Utolsó frissítés: 23.01.2007

Top